Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

NÄPC9 1954 JANUAR 51 £ Értekezleten beszélték meg fe adataikat az üzemek vezetői és párttitkáraí A Megyei Pártbizottság az elmúlt napokban értekezletre hívta meg több üzem, vállalat párttitkárá/, igaz gatóját és szakszervezeti elnökét. Az értekezlet célja az volt, hogy meg­beszéljék a termelés minőségi eme­lésének feladatait, valamint a III pártkongresszusra beinduló verseny­mozgalom tapasztalatait és további kiszélesítésének módszereit. Ivamcsik Lajos elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője tartott beszámolót. Beszé­dében rámutatott a február 1-én be­induló kongresszusi verseny hatal­mas jelentőségére, melynek célja, hogy a termelés minél magasabbra emelkedjen üzemeinkben s különö­sen a minőség területén újabb és újabb sikerek szülessenek. Különösen fontos feladatként tűzte ki a párt- szervezetek számára, hogy helyes felvilágosító és szervező munkával segítsék a szakszervezetek verseny­szervező, értékelő és segítő munká­ját. Főként azon a területen kell ja­vítani, hogy a versenyvállalások egyéni vállalásokon alapuljanak. Fel tétlenül szükséges azonban a műsza­kiaknak az eddiginél szélesebb körű bevonása ,is. Ebben a munkában kü­lönösen nagy segítségként említette meg Iváncsik elvtárs a Miniszterta­nács legutóbbi határozatát, amely szélesebbkörűvé teszi a Sztahanov- mozgalom kifejlesztését. A pártszervezetek — mondotta löb bek között — ebben széleskörű fel- világosító munkával kell, hogy se­gítsenek. Emellett azonban döntően fontos a kommunisták példamuta­tása. A pártcsoportok, a népneve­lők és a tömegszervezetek helyes mozgósításával lehet elérni, hogy eb­ből a harcból újabb százak és szá­zaik emelkedjenek ki. Felhívta a pártszervezetek vezetőinek figyelmét arra is, hogy ez a harc. nem választ­ható el az új pártvezetőségválasztá- soktól, hanem szorosan együtt kell vinni. Azt kell elérni — mondotta a to­vábbiakban — hogy e versenyen ke­resztül még magasabbra emelkedjen a termelés, mind mennyiségileg, de különösen minőségileg. Éppen ezért a versenyek szervezésénél a felvilá­gosító munka során főként a külön­böző mozgalmak felélesztése szere­peljen, s mindenkor a helyi lehető­ségek kihasználására törekedjünk. Ezenkívül fontos feladat még a munkafegyelem és a technológiai fe­gyelem, valamint a tervfegyelem szi­gorú betartása is. Kü’önösen ez utób binál a mi megyénk területén is van komoly javítanivaló. Beszélt anról is, hogy a mezőgaz­daság fejlesztésével ikapcsolatos ha­tározat sikeres végrehajtása érdeké­ben a mi megyénk területén is van néhány jó tapasztalat arról, hogy az üzemek igen komolyan bekapcsol ód lak a mezőgazdasági gépek javításá­ba. Ez továbbra is fontos feladat. Ezután a hozzászólásokra került a sor, amelyből kitűnt, hogy üzemeink, vállalataink vezetői érzik felelőssé­güket a komiányprogrammban meg­jelölt magasabb feladatok végrehaj­tására. C 1 n k o n György elvtárs, a simontornyai bőrgyár pártlitkóra pél dául elmondotta, hogy széleskörű fel világosító munkát végeztek a kon­gresszusi verseny sikere érdekében. Ebbe a munkába 'bevonták a párt­vezetőség, a párttagok , mellett a tömegszervezeteket is. A feladatokat így együttesen beszélték meg. A bony hádi cipőgyárból G y ö r k e elvtárs például elmondotta, hogy a takaré­kossági mozgalom kiszélesítésében milyen éredményeket értek el. Ed­dig a bor port és a semmire sem hasz nálható darabokat kidob talk, most azonban tervei nyomán szénpótlásra használják fel igen jó eredménnyel, s ígv mintegy 390 mázsa szenet ta­karítanak meg. Számtalan felszólaló beszélt arról, hogy nagy feladatok előtt állnak a versenynyilvánosság megjavításában. Bírálat is hangzott el, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is többet törődjön a verse­nyekkel. Klemm Antal elvtárs, a Tolnai Selyemgyár párttitkára el­mondotta, hogy a pártszervezet jó munkája nyomán az üzem dolgozói decemberben 100 százalékos minősé­get gyártottak, de az előző hónapok is közel ilyen jó eredményeket hoz­tak. El is nyerték ezért a megyei vándorzászlót még októberben, de a zászló még a mai napig sem került ki hozzájuk. Elmondották többen azt is, hogy bekapcsolódtak a mezőgazdasági gé­pek kijavításába is, de itt is hiba van. Stróbl József elvtárs, a Tolnai Selyemgyár igazgatója például el­mondotta, hogy az üzem dolgozói még január 10-én vállalták 5 gép javítá­sát, de idáig csak egyet kaptak jár vitásra. Beszélt arról is, hogy mint­egy 38 ötlet született az üzemben, amelyeknek túlnyomó többsége a mi­nőség megjavítására irányul. Több hozzászóló után Iváncsik elvtárs megválaszolt az elvtársaiknak. Különösen fell 1 /ta a figyelmet, hogy a kongresszusi verseny ideje alatt, de továbbra is nagyobb gon­dot fordítsanak az üzemrészek kö­zötti anyagellátásra. Beszélt arról, hogy különösen fontos a konkrét vál­lalások jó megszervezése és a végre­hajtás feltételeinek biztosítása Emel lett azonban nem szabad elhanya­golni a karbantartást sem. Pártszer­vezetek számára fontos feladatként jelölte meg, hogy tűzzék napirendre a minőség emelésének kérdéseit s a dolgozók szociális és munkaviszo­nyainak állandó javítását, a kollek­tív szerződés betartását. Ez jó mód­szer a különböző mozgalmak, külö­nösen a takarékossági mozgalom tö­megméretűvé tétele szempontjából, amikor is egyes anyagok beszerzése bizonyos nehézségekbe kerül. Elsősorban — mondotta befejezé­sül Iváncsik elvtárs — a kongresz- szusi verseny sikere függ a politikai felvilágosító munka helyes megszer­vezésétől s kiterjesztésétől, amelyben óriási szerepe van a párt- és a DISZ- szervezet elmek. A PÁRTOKT4TAS HÍREI A Megyei Tanácsnál mind a Párt­történet, mind-a politikai iskolai fog­lalkozásokat rendszeresen megtart­ják. A tanulási színvonal emelése érdekében még külön is rendeltek anyagot Hegedűs András elvtárs leg­utóbbi nagyjelentőségű beszédével kapcsolatban. A Népbolt-álapszerve- zetnél is ugyancsak rendszeresen fo­lyik \az oktatás, s a haFgatók pon­tosan megjelennek. E jó eredmény­hez nagyban hozzájárul az is, hogy az előadók is megfelelően felkészül­nek és rendszeresen segítik a hall­gatók tanulását. * DISZ fiataljainknál is túlnyomó többségben jól mennek a politikai oktatások. Rendszeresen folyik pél­dául az 505. sz. MTH iskolán, a Megyei Tanácsnál, a Postán, a Kór-' házban, a MÁV állomáson és a Tex- tilnagy kereskedelmi Vállalatnál. Itt az ifjak, de maguk a vezetők is ér­zik felelősségüket, s tudják, hogy a gyakorlati munkában is csak úgy tudnak jó e"edményeket elérni, ha megfelelő pjolitikai képzettségretesz nek szert. Nem mindenütt megy azön ban ilyen jól a tanulás. A Városi Tanácsnál, ;#z Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalatnál nagy a lemorzsolódás. Ar­ra hivatkoznak, hogy nem jön össze a tagság, nem jönnek össze a hall­gatók. Lényegében azonban az a helyzet, hogy maguk a vezetők sem sokat törődnek e fontos kérdéssel. Az MNDSZ munkája és az Országos Nőkonferenc a A z MNDSZ-«zervew»tékbe tömö­rült dolgozó nők építő mun­kánk során számos kiváló eredmé­nyeket értek el: jól megállták he­lyüket a termelésben, nagy segítséget nyújtottak a pártszervezeteknek és a tanácsoknak is a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtásához. E nagy feladatok végrehajtása során azonban az MNDSZ munkájában a befeléfordulás, a nők sajátos pro­blémáinak elhanyagolása 'is tapasz­talható volt, amelyek gátolták a szer vezet munkájának kibontakozását. Megyeszerte nagy lelkesedéssel ké­szültek asszonyaink, lányaink az Or­szágos Nőkonferencíóxa, Megyénkből 19 MNDSZ tag és 11 szervezeten kí­vüli asszony és lány vesz részt ezen a tanácskozáson, ahol arról lesz szó: hogyan biztosították egyes gazdaság- vezetők és szervek a női egyenjogú­ságot, amelyet az alkotmány bizto­sít számukra. Rámutatnak azokra a nehézségekre, amelyek a jogok gya­korlását gátolják. A magyar nők kül dotted megtárgyalják hogyan lehet és kell a nők, mindennapi munkáját megkönnyíteni, életüket megnehezí­tő problémáikat megoldani és jogos sérelmeik orvoslását elősegíteni, Uj módon kell tehát a jövőben dolgozraiok az MNDSZ-szervezetek- nek. Néhány kezdeti lépést már meg tettek a szervezetek ezen az úton. A gazdaasszonykörök sokrétűsége, a sizabás-varrás tanfolyamok nagy si­kerei, népszerűsége azt mutatja, hogy sikeresek voltak ezek a kezdeti lépé­sek. Számos szervezeten kívüli asz-, szony és lány keresi jel az MNDSZ által kezdeményezett tté?imunikakö- röket, főzőtanfolyamokat. ß izonyos mértékig. a; tömegkap­csolat akadálya volt a zárt nő­gyűlés, ahol csak a szervezet tagjai vehettek részt. Más szervezetekben tapasztalható volt, hogy csupán a havi tagdíjak fizetésében merüli ki a szervezeti élet. A nőgyűlések ez­után már nem lesznek olyan kötöt­tek, a szervezeten kívüli asszonyok és lányok is résztvehetnek. Regszem­csén egy-egy nőgyűlésre alig húszán, harmincán mentek el, mostanában hetvenen, nyolcvanén is megjelen­nek, Nem lesz havi tagdíj sem, he­lyette egy évben egyszer emlékbélye­get bocsát ki az MNDSZ. A szerve­zet kötöttségének megszüntetése le­hetővé teszi, hogy az egész magyar nőtársad alom érdekéit képviselje, a felmerült hiányosságokat segítse ki­javítani. Az MNDSZ-szerveaetek részére to­vábbi útmutatásra van szükség. Ezt az útmutatást adja meg az Orszá­gos Nőkonferenoáa. Az MNDSZ a jö­vőbeli munkája homlokterébe a párt- és a kormányhatározatok ismerteté­se mellett a nőket közvetlenül érintő kérdésekkel való törődést állítja. Ter­mészetesen az új feladatok megoldá­sához falusi és városi szervezetek erejét meg kell sokszorozni a szer­vezeten kívülálló asszonyok erejével. Hiszen a jövőben nemcsak ar MNDSZ tagjainak ügyes-bajos dol­gaival kell foglalkozni, hanem,azok­kal a problémáikkal is, amelyek nem­csak az MNDSZ asszonyok, hanem az egész magyar nőtársadalom pro­blémái. Az elmúlt héten az MNDSZ me­gyei titkárságának kezdeményezésé­re minden járásban egy-egy brigád felmérte, hogyan hajtották végre a minisztertanács anya- és gyermek- védelmi határozatát egy-egy üzem­ben, gépállomáson és állami gazda­ságban, termelőszövetkezetben. A brigádok megállapították, hogy sok jó- eredmény van ezen a téren. A bonyhádi cipőgyárban például a be teglátogató brigádok mellett rend­szeresen működik a gyermeklátogató brigád is, amely a gyermekek ügyei­vel foglalkozik. A brigádok rendsze­resen felkeresik a szülő anyákat. A tamási járásban járt bizottság azon­ban több súlyos hiányosságot is ta­lált a fornádi állami gazdaságban. Megállapította, hogy a gyermekes családok lakás.'»', amellett, hogy rendkívüli sötétek és a falúk vize­sek. túlzsúfoltak is. Az MNDSZ-bri- gád megállapította, hogy a lakásépí­tést az állami gazdaságok trösztje akadályozza, arra hivatkozva, hogy nincs „keret", az MNDSZ ilyenirá­nyú munkája máris nagy visszhan­got keltett a szervezeten kívüli asz- szonyok között. 4 *■ z Országos Nőkoraferencia az anyák fokozottabb társadalmi meg­becsüléséért, a meglévő gyermekin­tézmények, szülőotthonok, bölcsődék és napközidthonok munkájának meg javításáért harcol. A konferencián V a s s Istvánná, a« MNDSZ főtitkára mond beszámolót. Utána a küldöttek elmondják .pro­blémáikat, javaslataikat, amelyekkel a falvak és városok lányai és asszo­nyai bízták meg őket. A tanácskozás eredményeit, határozatait a konfe­rencia felhívásban közli. Az elmélet napi kérdései: A mezőgazdaság fejle«ztésónelí nóh'ny elvi kőrtlSsőrítl A Központi Vezetőség 1953 júniusi teljes ülésének határozata és a kor- mányprogramm megjelenése népi de mokratikus fejlődésünk új szakaszát nyitotta meg. Ennek lényege abban áll, hogy úgy építjük a szocializmust, hogy közben állandóan, fokozatosan növekedjék a dolgozó nép életszín­vonala. Mint ismeretes, a kormány- programm megjelenése óta számos intézkedés történt, melyet dolgozó népünk helyesléssel fogadott. Ezek az intézkedések mintegy 4 milliárd 900 millió forint megtakarítást, il­letve jövedelemtöbbletet jelentettek népiünknek az líl53-as évben. Ezek .az intézkedések azonban csak kez­deti lépések voltak a párt júniusi határozatának megvalósításában. Ezé két az intézkedéseket jelentőségében messze felülmúlja a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Mépköztársaság Minisz­tertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztéséről. E határozat végrehaj­tása teremti meg a dolgozó nép élet- színvonala fokozottabb emelésének anyagi alapját. A határozat kifejezi minden dolgozó réteg érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése teremti meg a jómódú, kulturált életet a falun, a város és falu bőséges élelmiszer­ellátását és kovácsolja szilárddá a munkás és dolgozó parasztok szö­vetségét népi demokratikus állam- rendünk alapját. Végrehajtásában ér dekelt minden dolgozó: a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, ezért egész dolgozó népünk nagy ha­zafias ügye. A határozat mintogv 12—13 'milliárd forintot irányoz elő a következő három év alatt a mező- gazdaság fejlesztésére. Szocialista iparunk három év alatt több traktort fog adni a mezőgazdaságnak, mint amennyi egész jelenlegi traktorállo­mányunk. Emellett sok más gépet és mezőgazdasági felszerelést nemcsak a gépállomások, hanem a termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok számára is, mint például ve­tőgépet, morzsolót, boronát, szekeret stb. Biztosítanunk kell több mint 14 millió métermázsa műtrágyát, jelen­tékenyen meg kell növelni az ön­tözött területeket. Fokozni kell tala­junk termőképességét, a növényter­mesztés, különösen a gabonafélék terméshozamát, az állattenyésztést, a burgonya és Zöldségfélék, ipari nö­vények hozamát, fejlesztenünk kell a gyümölcs- és szőlőtermelést. Ilyen hatalmas feladat végrehaj­tása az egész nemzet erejének össz­pontosítását követeli meg. Végrehaj­tásé a munkásosztály hősiességén, a dolgozó parasztság szorgalmán, a tudósok, szakemberek hozzáértésén, dolgozó népünk hazafiasságán múlik. Hogy a dolgozó nép aktivitása, kez­deményezése hogyan bontakozik ki, az attól függ, mennyire képesek a pártszervezetek, a kommunisták élé­re állni a tömegek kezdeményezé­sének és ugyanakkor állandóan és szüntelenül tanulni a tömegektől. Minél inkább megértik a funkcioná­riusok és párttagok a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos elvi kér­déseket, minél inkább megértik a határozat jelentőségét és összefüggé­sét egész népünk érdekeivel, anná1 hatékonyabb és gyümölcsözőbb lesz munkájuk, annál eredményesebben fognak új módon dolgozni és vezet­ni. A propagandisták összességén múlik elsőse rrbam, hogy a párttagság legfejlettebb., legaktívabb részével, akik a pártoktatásban résztvesznek, megbeszéljék a határozat jelentősé­gét, tisztázzák a helytelen nézeteket. Természetesen a pártbizottságok leg fejlettebb tagjainak éppen e téren kell elsősorban segítséget nyújtaniok a propagandistáknak.' Párttagjaink és pártfunkcionáriusaink körében számos helytelen nézet uralkodik, s ezek a helytelen nézetek akadályoz­zák a párt politikájának megvalósí­tását. E helytelen nézetek tisztázása viszont elősegíti, hogy világosan lás­sák a perspektívát, valóban értsék pártunk politikáját és kifoóntakoz- hassék a funkcionáriusok és pártta­gok minden képessége, a dolgozó nép, a haza javára. II. Egyes elvtársaik a mezőgazdaság fejlesztését a parasztok ügyének te­kintik, s úgy vélik, hogy a munkás- osztály, az alkalmazottak életszínvo­nalának állandó emelése csupán bér­es fizetésemelésen, vagy árleszállí­táson múlik. Vannak esetek, hogy a kormánynak intézkedéseket kell ten­nie egyes iparágakban, egyes kate­góriákban dolgozók bérrendezésére, mint ’ ahogyan azt a Központi Veze­tőség októberi ülésének határozata előírja. Ismeretes, hogy például ilyen bérrendezés a bányászoknál, vagy más iparágakban is bizonyos arány­talanságokat oldott meg és fokozot­tabban érdekeltté tette a bányászo­kat, munkásokat a termelés foko­zásában. Az is ismeretes, hogy pár­tunk és kormányunk már az elmúlt évben rátért az árleszállítás politi­kájára, mely a munkások és alkal­mazottak reálbére emelésének állan­dó útja. De mindez homokra épülne, ha nem változtatnánk' a mezőgazda- sági termelés elmaradásán, ha foko­zatosan nem teremtenénk bőséget a legfontosabb élelmiszerekben és a közszükségleti ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagaiban. Hová ve­zetne, ha csak bérrendezéssel, vagy árleszállítással próbálnánk az élet­színvonalat emelni? Változtatna ez az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek mennyiségén? Nem, nem vál­toztatna. Mint ismeretes, hazánkban áz életszínvonal emelésének fő aka­dálya a mezőgazdasági termelés el­maradása. Megszüntetnénk-e ezt az elmaradást fizetésemeléssel? Nem! Pillanatnyilag, kétségtelen, hogy a munkások számára előnyt jelentene, de utána még fokozottabban jelent­kezne a mezőgazdasági termelés elmaradása. Ilyen intézkedés csak a keresletet növelné meg, de a növek­vő keresletet a változatlanul elma­radt mezőgazdasági termelés nem tudná kielégíteni. Ezzel tehát csak a város és a falu közti ellentét kiéle­ződését érnénk el. Világos, hogy szűk, pillanatnyi ér­dek „céh‘'-érdek és nem a nemzet vezető osztályának tényleges érdeke1 jutnak kifejezésre ilyen nézetekben. A nemzet vezető osztályát, ha vezető akar lenni, nem vezérelheti szűk pillanatnyi érdek, az egész dolgozó nép érdekét kell szem előtt tartania. Ez esik egybe a munkásosztály tény­leges létérdekeivel. A munkásosztály és egész dolgozó népünk létérdeke a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztése abból a célból, hogy to­vább emelkedjék életszínvonala. „A proletárdiktatúra azt jelenti — mon­dotta Lenin elvtárs azokkal szem­ben, akik annakidején a mezőgazda­ság fellendítését nem tekintették a munkásosztály ügyének — hogy a politikai vezetés a proletariátus ke­zében van. A proletár,iátusnak, mint vezető, mint uralkodó osztálynak ér­tenie kell ahhoz, hogy a politikát úgy irányítsa, hogy elsősorban a leg- h a 1 asz thatat 1 an abb, a „legfájóbb“ kérdést oldja meg. Jelenleg azok az intézkedések a leghalaszíhatatlanab- bak, amelyekkel azonnal növelhet­jük a parasztgazdaság termelőerőit. A munkásság helyzetének javulását, a munkásság és parasztság szövetsé­gének megszilárdulását, a proletár- diktatúra megszilárdulását csak ezen az úton érhetjük el"/1 A mezőgazdaság általános , fejlesz­tése fokozatosan elvezet az élelmi­szerek bőségéhez, ezáltal emelkedik a munkásosztály életszínvonala, nö­vekedik a dolgozó parasztok jöve­delme. Ez a politika szorosabbra fű­zi a munkás-paraszt szövetséget, szo­rosabbra fűzi népünk egységét. A munkások megértik ezt, mint aho­gyan megértették, hogy az egész nép ügye volt a földosztás és a föld meg­védése — és nemcsak megértették, hanem vezették is ezt a harcot. Ma a munkásosztály állama viszonylag fejlett nehéziparral rendelkezik és el tudja látni a mezőgazdaságot gé­pekkel, műtrágyával, vegyi anyagok­kal stb. A munkásosztály vezetése és támogatása az egyik legfőbb biz­tosítéka annak, hogy az egész dol­gozó nép javára megszüntessük a mezőgazdaság nagyarányú elmaradá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents