Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

NÄPC9

1954 JANUAR 51

£

Értekezleten beszélték meg fe adataikat az üzemek

vezetői és párttitkáraí

A Megyei Pártbizottság az elmúlt napokban értekezletre hívta meg több üzem, vállalat párttitkárá/, igaz gatóját és szakszervezeti elnökét. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék a termelés minőségi emelésének feladatait, valamint a III pártkongresszusra beinduló versenymozgalom tapasztalatait és további kiszélesítésének módszereit.

Ivamcsik Lajos elvtárs, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője tartott beszámolót. Beszédében rámutatott a február 1-én beinduló kongresszusi verseny hatalmas jelentőségére, melynek célja, hogy a termelés minél magasabbra emelkedjen üzemeinkben s különösen a minőség területén újabb és újabb sikerek szülessenek. Különösen fontos feladatként tűzte ki a párt- szervezetek számára, hogy helyes felvilágosító és szervező munkával segítsék a szakszervezetek versenyszervező, értékelő és segítő munkáját. Főként azon a területen kell javítani, hogy a versenyvállalások egyéni vállalásokon alapuljanak. Fel tétlenül szükséges azonban a műszakiaknak az eddiginél szélesebb körű bevonása ,is. Ebben a munkában különösen nagy segítségként említette meg Iváncsik elvtárs a Minisztertanács legutóbbi határozatát, amely szélesebbkörűvé teszi a Sztahanov- mozgalom kifejlesztését.

A pártszervezetek — mondotta löb bek között — ebben széleskörű fel- világosító munkával kell, hogy segítsenek. Emellett azonban döntően fontos a kommunisták példamutatása. A pártcsoportok, a népnevelők és a tömegszervezetek helyes mozgósításával lehet elérni, hogy ebből a harcból újabb százak és százaik emelkedjenek ki. Felhívta a pártszervezetek vezetőinek figyelmét arra is, hogy ez a harc. nem választható el az új pártvezetőségválasztá- soktól, hanem szorosan együtt kell vinni.

Azt kell elérni — mondotta a továbbiakban — hogy e versenyen keresztül még magasabbra emelkedjen a termelés, mind mennyiségileg, de különösen minőségileg. Éppen ezért a versenyek szervezésénél a felvilágosító munka során főként a különböző mozgalmak felélesztése szerepeljen, s mindenkor a helyi lehetőségek kihasználására törekedjünk. Ezenkívül fontos feladat még a munkafegyelem és a technológiai fegyelem, valamint a tervfegyelem szigorú betartása is. Kü’önösen ez utób binál a mi megyénk területén is van komoly javítanivaló.

Beszélt anról is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésével ikapcsolatos határozat sikeres végrehajtása érdekében a mi megyénk területén is van néhány jó tapasztalat arról, hogy az üzemek igen komolyan bekapcsol ód lak a mezőgazdasági gépek javításába. Ez továbbra is fontos feladat.

Ezután a hozzászólásokra került a sor, amelyből kitűnt, hogy üzemeink, vállalataink vezetői érzik felelősségüket a komiányprogrammban megjelölt magasabb feladatok végrehajtására. C 1 n k o n György elvtárs, a simontornyai bőrgyár pártlitkóra pél dául elmondotta, hogy széleskörű fel világosító munkát végeztek a kongresszusi verseny sikere érdekében. Ebbe a munkába 'bevonták a pártvezetőség, a párttagok , mellett a tömegszervezeteket is. A feladatokat így együttesen beszélték meg. A bony hádi cipőgyárból G y ö r k e elvtárs például elmondotta, hogy a takarékossági mozgalom kiszélesítésében milyen éredményeket értek el. Eddig a bor port és a semmire sem hasz nálható darabokat kidob talk, most azonban tervei nyomán szénpótlásra használják fel igen jó eredménnyel, s ígv mintegy 390 mázsa szenet takarítanak meg. Számtalan felszólaló beszélt arról, hogy nagy feladatok előtt állnak a versenynyilvánosság megjavításában. Bírálat is hangzott el, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is többet törődjön a versenyekkel. Klemm Antal elvtárs, a Tolnai Selyemgyár párttitkára elmondotta, hogy a pártszervezet jó munkája nyomán az üzem dolgozói decemberben 100 százalékos minőséget gyártottak, de az előző hónapok is közel ilyen jó eredményeket hoztak. El is nyerték ezért a megyei

vándorzászlót még októberben, de a zászló még a mai napig sem került ki hozzájuk.

Elmondották többen azt is, hogy bekapcsolódtak a mezőgazdasági gépek kijavításába is, de itt is hiba van. Stróbl József elvtárs, a Tolnai Selyemgyár igazgatója például elmondotta, hogy az üzem dolgozói még január 10-én vállalták 5 gép javítását, de idáig csak egyet kaptak jár vitásra. Beszélt arról is, hogy mintegy 38 ötlet született az üzemben, amelyeknek túlnyomó többsége a minőség megjavítására irányul.

Több hozzászóló után Iváncsik elvtárs megválaszolt az elvtársaiknak. Különösen fell 1 /ta a figyelmet, hogy a kongresszusi verseny ideje alatt, de továbbra is nagyobb gondot fordítsanak az üzemrészek közötti anyagellátásra. Beszélt arról, hogy különösen fontos a konkrét vállalások jó megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása Emel lett azonban nem szabad elhanyagolni a karbantartást sem. Pártszervezetek számára fontos feladatként jelölte meg, hogy tűzzék napirendre a minőség emelésének kérdéseit s a dolgozók szociális és munkaviszonyainak állandó javítását, a kollektív szerződés betartását. Ez jó módszer a különböző mozgalmak, különösen a takarékossági mozgalom tömegméretűvé tétele szempontjából, amikor is egyes anyagok beszerzése bizonyos nehézségekbe kerül.

Elsősorban — mondotta befejezésül Iváncsik elvtárs — a kongresz- szusi verseny sikere függ a politikai felvilágosító munka helyes megszervezésétől s kiterjesztésétől, amelyben óriási szerepe van a párt- és a DISZ- szervezet elmek.

A PÁRTOKT4TAS HÍREI

A Megyei Tanácsnál mind a Párttörténet, mind-a politikai iskolai foglalkozásokat rendszeresen megtartják. A tanulási színvonal emelése érdekében még külön is rendeltek anyagot Hegedűs András elvtárs legutóbbi nagyjelentőségű beszédével kapcsolatban. A Népbolt-álapszerve- zetnél is ugyancsak rendszeresen folyik \az oktatás, s a haFgatók pontosan megjelennek. E jó eredményhez nagyban hozzájárul az is, hogy az előadók is megfelelően felkészülnek és rendszeresen segítik a hallgatók tanulását.

*

DISZ fiataljainknál is túlnyomó többségben jól mennek a politikai

oktatások. Rendszeresen folyik például az 505. sz. MTH iskolán, a Megyei Tanácsnál, a Postán, a Kór-' házban, a MÁV állomáson és a Tex- tilnagy kereskedelmi Vállalatnál. Itt az ifjak, de maguk a vezetők is érzik felelősségüket, s tudják, hogy a gyakorlati munkában is csak úgy tudnak jó e"edményeket elérni, ha megfelelő pjolitikai képzettségretesz nek szert. Nem mindenütt megy azön ban ilyen jól a tanulás. A Városi Tanácsnál, ;#z Állat- és Zsírbegyűjtő Vállalatnál nagy a lemorzsolódás. Arra hivatkoznak, hogy nem jön össze a tagság, nem jönnek össze a hallgatók. Lényegében azonban az a helyzet, hogy maguk a vezetők sem sokat törődnek e fontos kérdéssel.

Az MNDSZ munkája és az Országos Nőkonferenc a

A z MNDSZ-«zervew»tékbe tömörült dolgozó nők építő munkánk során számos kiváló eredményeket értek el: jól megállták helyüket a termelésben, nagy segítséget nyújtottak a pártszervezeteknek és a tanácsoknak is a párt- és kormányhatározatok végrehajtásához. E nagy feladatok végrehajtása során azonban az MNDSZ munkájában a befeléfordulás, a nők sajátos problémáinak elhanyagolása 'is tapasztalható volt, amelyek gátolták a szer vezet munkájának kibontakozását.

Megyeszerte nagy lelkesedéssel készültek asszonyaink, lányaink az Országos Nőkonferencíóxa, Megyénkből 19 MNDSZ tag és 11 szervezeten kívüli asszony és lány vesz részt ezen a tanácskozáson, ahol arról lesz szó: hogyan biztosították egyes gazdaság- vezetők és szervek a női egyenjogúságot, amelyet az alkotmány biztosít számukra. Rámutatnak azokra a nehézségekre, amelyek a jogok gyakorlását gátolják. A magyar nők kül dotted megtárgyalják hogyan lehet és kell a nők, mindennapi munkáját megkönnyíteni, életüket megnehezítő problémáikat megoldani és jogos sérelmeik orvoslását elősegíteni,

Uj módon kell tehát a jövőben dolgozraiok az MNDSZ-szervezetek- nek. Néhány kezdeti lépést már meg tettek a szervezetek ezen az úton. A gazdaasszonykörök sokrétűsége, a sizabás-varrás tanfolyamok nagy sikerei, népszerűsége azt mutatja, hogy sikeresek voltak ezek a kezdeti lépések. Számos szervezeten kívüli asz-, szony és lány keresi jel az MNDSZ által kezdeményezett tté?imunikakö- röket, főzőtanfolyamokat. ß izonyos mértékig. a; tömegkapcsolat akadálya volt a zárt nőgyűlés, ahol csak a szervezet tagjai vehettek részt. Más szervezetekben tapasztalható volt, hogy csupán a havi tagdíjak fizetésében merüli ki a szervezeti élet. A nőgyűlések ezután már nem lesznek olyan kötöttek, a szervezeten kívüli asszonyok és lányok is résztvehetnek. Regszemcsén egy-egy nőgyűlésre alig húszán, harmincán mentek el, mostanában hetvenen, nyolcvanén is megjelennek, Nem lesz havi tagdíj sem, helyette egy évben egyszer emlékbélyeget bocsát ki az MNDSZ. A szervezet kötöttségének megszüntetése lehetővé teszi, hogy az egész magyar nőtársad alom érdekéit képviselje, a felmerült hiányosságokat segítse kijavítani.

Az MNDSZ-szerveaetek részére további útmutatásra van szükség. Ezt az útmutatást adja meg az Országos Nőkonferenoáa. Az MNDSZ a jövőbeli munkája homlokterébe a párt- és a kormányhatározatok ismertetése mellett a nőket közvetlenül érintő kérdésekkel való törődést állítja. Természetesen az új feladatok megoldásához falusi és városi szervezetek erejét meg kell sokszorozni a szervezeten kívülálló asszonyok erejével. Hiszen a jövőben nemcsak ar MNDSZ tagjainak ügyes-bajos dolgaival kell foglalkozni, hanem,azokkal a problémáikkal is, amelyek nemcsak az MNDSZ asszonyok, hanem az egész magyar nőtársadalom problémái.

Az elmúlt héten az MNDSZ megyei titkárságának kezdeményezésére minden járásban egy-egy brigád felmérte, hogyan hajtották végre a minisztertanács anya- és gyermek- védelmi határozatát egy-egy üzemben, gépállomáson és állami gazdaságban, termelőszövetkezetben. A brigádok megállapították, hogy sok jó- eredmény van ezen a téren. A bonyhádi cipőgyárban például a be teglátogató brigádok mellett rendszeresen működik a gyermeklátogató brigád is, amely a gyermekek ügyeivel foglalkozik. A brigádok rendszeresen felkeresik a szülő anyákat. A tamási járásban járt bizottság azonban több súlyos hiányosságot is talált a fornádi állami gazdaságban. Megállapította, hogy a gyermekes családok lakás.'»', amellett, hogy rendkívüli sötétek és a falúk vizesek. túlzsúfoltak is. Az MNDSZ-bri- gád megállapította, hogy a lakásépítést az állami gazdaságok trösztje akadályozza, arra hivatkozva, hogy nincs „keret", az MNDSZ ilyenirányú munkája máris nagy visszhangot keltett a szervezeten kívüli asz- szonyok között.

4

*■ z Országos Nőkoraferencia az anyák fokozottabb társadalmi megbecsüléséért, a meglévő gyermekintézmények, szülőotthonok, bölcsődék és napközidthonok munkájának meg javításáért harcol.

A konferencián V a s s Istvánná, a« MNDSZ főtitkára mond beszámolót. Utána a küldöttek elmondják .problémáikat, javaslataikat, amelyekkel a falvak és városok lányai és asszonyai bízták meg őket. A tanácskozás eredményeit, határozatait a konferencia felhívásban közli.

Az elmélet napi kérdései:

A mezőgazdaság fejle«ztésónelí nóh'ny elvi kőrtlSsőrítl

A Központi Vezetőség 1953 júniusi teljes ülésének határozata és a kor- mányprogramm megjelenése népi de mokratikus fejlődésünk új szakaszát nyitotta meg. Ennek lényege abban áll, hogy úgy építjük a szocializmust, hogy közben állandóan, fokozatosan növekedjék a dolgozó nép életszínvonala. Mint ismeretes, a kormány- programm megjelenése óta számos intézkedés történt, melyet dolgozó népünk helyesléssel fogadott. Ezek az intézkedések mintegy 4 milliárd 900 millió forint megtakarítást, illetve jövedelemtöbbletet jelentettek népiünknek az líl53-as évben. Ezek .az intézkedések azonban csak kezdeti lépések voltak a párt júniusi határozatának megvalósításában. Ezé két az intézkedéseket jelentőségében messze felülmúlja a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Mépköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztéséről. E határozat végrehajtása teremti meg a dolgozó nép élet- színvonala fokozottabb emelésének anyagi alapját. A határozat kifejezi minden dolgozó réteg érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése teremti meg a jómódú, kulturált életet a falun, a város és falu bőséges élelmiszerellátását és kovácsolja szilárddá a munkás és dolgozó parasztok szövetségét népi demokratikus állam- rendünk alapját. Végrehajtásában ér dekelt minden dolgozó: a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, ezért egész dolgozó népünk nagy hazafias ügye. A határozat mintogv 12—13 'milliárd forintot irányoz elő

a következő három év alatt a mező- gazdaság fejlesztésére. Szocialista iparunk három év alatt több traktort fog adni a mezőgazdaságnak, mint amennyi egész jelenlegi traktorállományunk. Emellett sok más gépet és mezőgazdasági felszerelést nemcsak a gépállomások, hanem a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok számára is, mint például vetőgépet, morzsolót, boronát, szekeret stb. Biztosítanunk kell több mint 14 millió métermázsa műtrágyát, jelentékenyen meg kell növelni az öntözött területeket. Fokozni kell talajunk termőképességét, a növénytermesztés, különösen a gabonafélék terméshozamát, az állattenyésztést, a burgonya és Zöldségfélék, ipari növények hozamát, fejlesztenünk kell a gyümölcs- és szőlőtermelést.

Ilyen hatalmas feladat végrehajtása az egész nemzet erejének összpontosítását követeli meg. Végrehajtásé a munkásosztály hősiességén, a dolgozó parasztság szorgalmán, a tudósok, szakemberek hozzáértésén, dolgozó népünk hazafiasságán múlik. Hogy a dolgozó nép aktivitása, kezdeményezése hogyan bontakozik ki, az attól függ, mennyire képesek a pártszervezetek, a kommunisták élére állni a tömegek kezdeményezésének és ugyanakkor állandóan és szüntelenül tanulni a tömegektől. Minél inkább megértik a funkcionáriusok és párttagok a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos elvi kérdéseket, minél inkább megértik a határozat jelentőségét és összefüggését egész népünk érdekeivel, anná1 hatékonyabb és gyümölcsözőbb lesz

munkájuk, annál eredményesebben fognak új módon dolgozni és vezetni. A propagandisták összességén múlik elsőse rrbam, hogy a párttagság legfejlettebb., legaktívabb részével, akik a pártoktatásban résztvesznek, megbeszéljék a határozat jelentőségét, tisztázzák a helytelen nézeteket. Természetesen a pártbizottságok leg fejlettebb tagjainak éppen e téren kell elsősorban segítséget nyújtaniok a propagandistáknak.' Párttagjaink és pártfunkcionáriusaink körében számos helytelen nézet uralkodik, s ezek a helytelen nézetek akadályozzák a párt politikájának megvalósítását. E helytelen nézetek tisztázása viszont elősegíti, hogy világosan lássák a perspektívát, valóban értsék pártunk politikáját és kifoóntakoz- hassék a funkcionáriusok és párttagok minden képessége, a dolgozó nép, a haza javára.

II.

Egyes elvtársaik a mezőgazdaság fejlesztését a parasztok ügyének tekintik, s úgy vélik, hogy a munkás- osztály, az alkalmazottak életszínvonalának állandó emelése csupán béres fizetésemelésen, vagy árleszállításon múlik. Vannak esetek, hogy a kormánynak intézkedéseket kell tennie egyes iparágakban, egyes kategóriákban dolgozók bérrendezésére, mint ’ ahogyan azt a Központi Vezetőség októberi ülésének határozata előírja. Ismeretes, hogy például ilyen bérrendezés a bányászoknál, vagy más iparágakban is bizonyos aránytalanságokat oldott meg és fokozottabban érdekeltté tette a bányászokat, munkásokat a termelés fokozásában. Az is ismeretes, hogy pártunk és kormányunk már az elmúlt évben rátért az árleszállítás politikájára, mely a munkások és alkalmazottak reálbére emelésének állandó útja. De mindez homokra épülne, ha nem változtatnánk' a mezőgazda- sági termelés elmaradásán, ha fokozatosan nem teremtenénk bőséget a legfontosabb élelmiszerekben és a közszükségleti ipar mezőgazdasági eredetű nyersanyagaiban. Hová vezetne, ha csak bérrendezéssel, vagy árleszállítással próbálnánk az életszínvonalat emelni? Változtatna ez az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek mennyiségén? Nem, nem változtatna. Mint ismeretes, hazánkban áz életszínvonal emelésének fő akadálya a mezőgazdasági termelés elmaradása. Megszüntetnénk-e ezt az elmaradást fizetésemeléssel? Nem! Pillanatnyilag, kétségtelen, hogy a munkások számára előnyt jelentene, de utána még fokozottabban jelentkezne a mezőgazdasági termelés elmaradása. Ilyen intézkedés csak a keresletet növelné meg, de a növekvő keresletet a változatlanul elmaradt mezőgazdasági termelés nem tudná kielégíteni. Ezzel tehát csak a város és a falu közti ellentét kiéleződését érnénk el.

Világos, hogy szűk, pillanatnyi érdek „céh‘'-érdek és nem a nemzet vezető osztályának tényleges érdeke1 jutnak kifejezésre ilyen nézetekben. A nemzet vezető osztályát, ha vezető akar lenni, nem vezérelheti szűk pillanatnyi érdek, az egész dolgozó nép érdekét kell szem előtt tartania. Ez esik egybe a munkásosztály tényleges létérdekeivel. A munkásosztály és egész dolgozó népünk létérdeke a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztése abból a célból, hogy tovább emelkedjék életszínvonala. „A

proletárdiktatúra azt jelenti — mondotta Lenin elvtárs azokkal szemben, akik annakidején a mezőgazdaság fellendítését nem tekintették a munkásosztály ügyének — hogy a politikai vezetés a proletariátus kezében van. A proletár,iátusnak, mint vezető, mint uralkodó osztálynak értenie kell ahhoz, hogy a politikát úgy irányítsa, hogy elsősorban a leg- h a 1 asz thatat 1 an abb, a „legfájóbb“ kérdést oldja meg. Jelenleg azok az intézkedések a leghalaszíhatatlanab- bak, amelyekkel azonnal növelhetjük a parasztgazdaság termelőerőit. A munkásság helyzetének javulását, a munkásság és parasztság szövetségének megszilárdulását, a proletár- diktatúra megszilárdulását csak ezen az úton érhetjük el"/1

A mezőgazdaság általános , fejlesztése fokozatosan elvezet az élelmiszerek bőségéhez, ezáltal emelkedik a munkásosztály életszínvonala, növekedik a dolgozó parasztok jövedelme. Ez a politika szorosabbra fűzi a munkás-paraszt szövetséget, szorosabbra fűzi népünk egységét. A munkások megértik ezt, mint ahogyan megértették, hogy az egész nép ügye volt a földosztás és a föld megvédése — és nemcsak megértették, hanem vezették is ezt a harcot. Ma a munkásosztály állama viszonylag fejlett nehéziparral rendelkezik és el tudja látni a mezőgazdaságot gépekkel, műtrágyával, vegyi anyagokkal stb. A munkásosztály vezetése és támogatása az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy az egész dolgozó nép javára megszüntessük a mezőgazdaság nagyarányú elmaradását.