Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

TOLNAI tnß# mmeri&Mi gxmffum/u A MAI SZAMBÁN: beszélték meg fetadatatka* a* íHemek vesctöS és párttitkárai (2. o.) — Az eteiéW »api kér­dései (2, o.) — A berlini értekezlet pénteki älise (2. o.) — A kMpeUtika hírei (3. o.) — Szintoáe taiMn (4. o.) — Neuaaeíteösi ssettüe (4. o.) — Amíg egy mer deny diádul... (5. o.) —• A VoroeHi-nxKgséem eeeá- méer* * I»4«r«w»nál (5. o.) —, J :sk-í AZ M DP TOLNAMECYEI PARTBIZOTTJA'OA'NAK LAPJA ’Í0.1 XI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Alté 50 F1LLÉU VASÁRNAP, 1?S4. JANUAR 31 Jó irányban haladunk Néhány nappal ezelőtt tette közéé ■ Statisztikai Hivatal, a kormány- programm éta másodízben, jelenté­sét Amíg a legutóbbi jelentés •— tavaly októberben — azt mutatta, hogy a szocializmus építésének je­lenlegi új szakaszában elértük az el­ső eredményeket; addig ez a mostani jelentés már kétségbevonhatatlanul bizonyítja, hogy helyes úton járunk, jó irányban haladunk. Szocialista iparunk az elmúlt év­ben 101,3 százalékra teljesítette mó­dosított tervét. Egy év alatt mint­egy 21,3 millió tonna szenet, több mint 150 ezer rádiót és 209 millió négyzetméter pamutszövetet gyár­tottunk. 21,8 százalékkal több autó­busz, 71,2 százalékkal több cukor, 41,5 százalékkal több kolbászárú hagyta el gyárainkat, mint 1952-ben. Es csupán egy tényt arról, mit je­lent, milyen célt szolgál a terv sike­res teljesítése: dolgozó népünk az árleszállítások időpontjától decem­ber 31-ig közel egymilliárd forint­tal költött többet ruházkodásra, mint 1952, azonos időszakában. Elmond­hatjuk tehát Nagy Imre elvtárs sza­vaival, hogy „az anyagi javak ter­melésére irányuló tevékenységünk központjában az ember áll, a maga sokoldalú szükségleteivé!.'* A Központi Statisztika!! Hivatal jelentése a nagy eredmények mellett hibáinkat, gyengeségeinket is feltár­ja. De mi nem szégyenkezünk e- miatt, mert tudjuk, hogyan kell fe­lülkerekedni a nehézségeken; mert ismerjük a célt, amelyért harcolunk; mért vezet, irányít a párt és a kor­mány,' amelyek tevékenységét milli­ók bizalma, szeretető kíséri. 1954-es tervfeladataink a tervje­lentés tükrében, s az országgyűlés útmutatásai alapján nehezek, de meg vaiósíthgtók. A feladat jnem az, hogy a nemzet erejét, az ország erő­forrásait új célok megvalósítására összpontosítsuk, hanem erőteljeseb­ben, szélesebb fronton és céltudato­sabban előrehaladni azon az úton, amelyen félévvel ezelőtt elindultunk“ — mondotta az országgyűlésen a mi­nisztertanács elnöke. Legelső kötelességünk: teljesíteni, túlteljesíteni az 1954-es népgazdasági tervet. Ebben az évben ipari terme­lésünk mintegy 4,5 százalékkal emel kedik. Ezen belül a fogyasztási cik­kek termelése 16 százalékkal növek­szik, a termelési eszközök termelése 2 százalékkal csökken. Ugyanakkor a mezőgazdaság dolgozóinak számá­ra tervünk az elmúlt öt év átlagához képest 8 százalékos termelésemel­kedést ír elő. Tervünk teljesítése azt jelenti, hogy megszüntetjük a számos köz­szükségleti cikkből ma még mutat­kozó áruhiányt. Elérjük, hogy az év végére 9 százalékkal több élelmiszer, 22 százalékkal több cipő, 27 száza­lékkal több gyapjúszövet között vá­logathassunk az üzletekben és az áruházakban, legyen bőven daráló, permetezőgép és lókapa a népboltok- ban és földművesszövetkezetekben, A terv teljesítése tehát közvetlenül s azonnal gyümölcsözik: közvetlenül és azonnal javítja a lakosság árú- ellátását. Tervünk teljesítése azt jelenti, hogy 4000 traktort, 5500 traktorekét, 1000 cséplőgépet és sok egyéb gépet és felszerelést küldünk ebben az év­ben falura, hogy ezzel is segítsük nö­velni a mezőgazdasági termelést. Nem túlzás, ha azt mondjuk: az or­szág kenyere, élelmiszerellátása függ azoktól a gépgyáraktól, amelyek most mezőgazdasági gépek és gépalkatré­szek gyártását kezdik meg, vagy folytatják az eddiginél nagyobb mé­retekben. A nehézipari üzemek és a gépgyárak kollektívájának becsület­beli ügye tehát, hogy a közszükség­leti cikkek és a mezőgazdasági gé­pek gyártásával is segítsék a kor­mány programra végrehajtását, a dől gőzök szükségleteinek kielégítésért Nem kevésbbé fontos kötelessé­günk, hogy a terv előírásainak meg­felelően felszámoljuk az alapanyag- ipar jelenlegi elmaradotté ágált, s biz­tosítsuk gépgyáraink, könnyűipari üzemeink, építkezéseink anyaggal, energiával való ellátását Különösen nagy feladat vár bá­nyászainkra: bányáinkban növelni kell az egy főre eső termelés meny- nyiségét, fokozni kell a karbantar­tást és az üzembiztonságot. Nagy erőfeszítéseket kell tennünk az áram­szolgáltatás jelenlegi zavarainak le­küzdéséhez is, amelynek szintén fő feltétele, hogy elegendő és jóminő­ségű szénnel lássuk el villamoserő­műveinket. Bányászaink tehát dol­gozzanak azzal a tudattal, hogy min­den kitermelt csille szén több ára­mot jelent a gyáraknak, több me­leget jelent a családi otthonoknak, jobb, gyorsabb közlekedést, gazda­gabb életet jelent az egész ország­nak. Nagy kötelességek teljesítése vár a könnyű- és élelmiszeripar dolgo­zóira is. Azt várja tőlük az ország, hogy gyártsanak szép ruhákat, anya­gokat, cipőket, készítsenek jóízű kon- zervet, szalámit és kenyeret. Lássák el az üzleteket gazdag, bő választék­kal, hogy pénzért mindenki azt ve­hesse, ami neki a legjobban tetszik. Pártunk és kormányunk minden erővel biztosítja a -terv teljesítésé­nek feltételeit. Ebben az évben ter­melni kezd több nagy alkotásunk; vasat, acélt ad a Sztálin Vasmű; mű­trágyát ad a Sajómenti Vegyimű­vek; húszezer holdat öntöz a tisza- löká vizilépcső, kenyér sül az új ózdi kenyérgyárban. Lakások tízezreit építjük fel szerte az országban, nagy mezőgazdasági építkezésekbe kez­dünk a parasztok munkájának meg­könnyítésére. Jelentősen többet for­dítunk munka- és egészségvéde­lemre. Mindezen törekvés és akarat meg­valósulása rajtunk, a dolgozó nép munkáján mülik. A terv teljesítése — mint azt az országgyűlés megálla­pította — azt követeli, hogy „fordu­latot érjünk el egész népgazdasá­gunkban a termelés vezetésében, a munka megszervezésében, a gazda­ságosság követelményeinek érvénye­sítésében/* A jelenlegi terv lehetővé teszi és megköveteli, hogy fokozott figyelemmel forduljunk az önkölt- ség-’sö'kkentés kérdései felé, takaré­kosan bánjunk az energiával, az anyaggal és a beruházásokkal; át­csoportosításokat hajtsunk végre a munkaerő jobb felhasználása érde­kében. Dolgozó népünk éppen ezért követelje meg vezetőitől, hogy bizto­sítsák az olcsóbb és jobb minőségű termékek gyártásának feltételeit. De maga is termeljen olcsóbban, job­ban: legyen hazánk minden fiának a gondja, hogy termelhet jobb, ol­csóbb alkatrészt, gépet, élelmiszert. Öriási segítséget nyújt nagy terv- feladataink végrehajtásához a szo­cialista munkaverseny, amely most bomhakozik ki teljes nagyságban. Né pünk verseny felajánlásokkal, páros- versenyekkel, a munka frontján elért sikerekkel készül a párt harmadik kongresszusára. Legyen ez a nagy­szabású kongresszusi verseny 1954-es tervünk teljesítésének kiindulópont­ja és tömörítse népünket még szo­rosabban a párt és a kormány köré. Ezek azok a nagyszerű feladatok, amelyek teljesítéséért érdemes latba- vetni minden erőt. A tervjelentés számai kétséget kizáróan mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt tapasztalatok alapján jogos bizalommal és derűlátással állíthat­juk: megoldjuk a ránk váró még oly nagy feladatokat is. HÍREK A MEGYÉBŐL Elvtársi segítség... A kormány programra megvalósítása érdekébe*! a Tolnamegyei Vegyes­ipari és Javító Vállalat la­katos üzemében dolgozó Taksonyi József, Deli Ist­ván és Simon József bri­gádjai vállalták, hogy a szocialista mezőgazdaság megsegítése céljából a III. pártkongresszus tiszteleté­re a mözsi gépállomás ré­szére az I. negyedévben minőségileg kifogástalanul megjavítanak 10 darab 30 soros vetőgépet, 10 darab traktorekét és 50 darab magtakaró fogast és bo­ronát. A dolgozók vállal­ták, hogy ezeket a mun­kákat március 31-ig be­fejezik, hogy ezzel hozzá­segítsék mezőgazdaságun­kat a tavaszi munkák mi­előbbi megkezdéséhez. A vállalat dolgozói e mun­kák befejezése után a csép lés kezdetéig még 5 da­rab cséplőgépet is ki akar nak javítani. Akik elsők a begyűjtésben A megye több községé­ben komoly eredményeket értek él a begyűjtés te­rén. Bátaszék községben a tervfelbantások után sok dolgozó paraszt megkezd­te X954. évi tojás és ba­romfi beadási kötelezett­ségének teljesítését. A népnevelő munkához nagy segítséget adtak a barom­fi és tojás begyűjtő vál­lalat tagjai. Az eredmény az lett, hogy több dolgo­zó paraszt félévi, s volt aki egészévi baromfi be­adását teljesítette. Pető János 8 holdas dolgozó paraszt eddig is élenjárt a beadásban, most is első­nek teljesítette egészévi baromfi beadási kötele­zettségét. Ugyancsak ezt tette Katona Pál 12 hol­das dolgozó paraszt, aki 6 kiló soványbaromfit adott be 1954. évre. Kisdorogon Götz Péter 8 holdas gazda egészévi sartésheadáai kötelezettsé­gét már teljesítette. Vissza a falura Ország István, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának egyik agronőmusa 1951.ben alapító fogja volt a bátaapdti Rákosi termelőszövetkezetnek. Jó munkájá­ért 1952-ben mezőgazdasági gkadémiéra küldte a tagság. Az akadémiát kiválóan végezte, s a Földművelésügyi Minisztérium erre illetékes osztálya « megyei tanács mezőgazdasági osztályához helyezte agronómusnák. Hiá­ba lett volna rá nagy szükség a szövetkezetben, nem engedték el. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt. fs kormányhatározat megjelenése után Ország elvtárs azzal a kéréssel fordult a megtfei tanács végrehajtó- bizottságához, hogy engedjék vissza fíátttapátíba agro- nórmtsnak, A megyei fenács végrekajtóbizottsága, itietve a mezőgazdasági osztály hozzájárult, hogy Ország István visszamehessen falura. Ország elvtársnak ragyogó tervei vannak falusi mun hójával kapcsolatban. Feladata lesz. hogy a m&rágyi Szabadság és a bütaapáti Rákosi termelőszövetkezet ag- ronómusi teendőit lássa el. Úgy tervezget Ország elvtárs, hogy február 30-ra, mire elfoglalná új munkahelyét, se­gíti elkészíteni mindkét termelőszövetkezetben a tér. rnelési terveket. Régi Vágyai teljesülnek ezzel. Az, hogy munkájúval és tudásával közvetlen is elősegítse « ter­melőszövetkezeti tagok terméseredményeinek növelését. A csepeli autógyár segítsége A mezőgazdaság fejleat­téséről szóló párt- és kor- mányha/tároaat végrehaj­tásáért megindult a harc. Nemcsak a mezőgazda­ságban dolgozók, hanem az egész ország ügyévé vált. A gyárak dolgozói, szakemberek, sietnek fa­lura, hogy segítséget nyújt hassanak a mezőgazdaság dolgozóinak. A téli gépjavítások ideje alatt számos nehézség me­rült fél gépállomásainkon. Sok gépállomásunkon anyag- és alkatrészhiány mutatkozott. A pincehelyi gépállomást is az a ve­szély fenyegette, hogy az idén is, mint tavaly, ros­szul kijavított gépekkel kell munkábaállni a ta­vasz kezdetén. Rendbeliig zuk a legelőket Az alsóleperdi állami gazdaság vörösegyházaa üzemegységének dolgozói termelési értekezletet tartot­tak. A termelési értekezleten szó esett a párvezefő- ségék újjáválasztásának és a III. pártkongresszus ösz- szehívásának jelentőségéről. A dolgozók elhatározták, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének megvalósítása ér­dekében & kongresszus tiszteletére versenyre hívják a fel6Őpatlianl üzemegység dolgozóit. A brigád nevében Horváth Gyula, az üzemegység brigádvezetője fette Weg a versenykihívást. A verseny első pontja az, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig az üzemegység dolgozói rendbe teszik az összes legelőket. A verseny második szempontja pe­dig az, hogy a tavaly végzett fásítások hiányzó cseme­téit még a tavaszi munkák megkezdése előtt pótolják. Apró Antal, Zetoros, versenyre hívta a felsőleperdi Zetorost. A versenyen belül vállalja, hogy évi tervét augusztus elsejéig teljesíti. A munkacsapatok egymás közt indítottak versenyt A báía^zéki vasu'asok versenykihi vásu Üzemi és mezőgazdasági dolgozóink nagy lelkese­déssel tesznek felajánlásokat, lépnek egymással páros- versenyre a III. pártkongresszus tiszteletére, céljuk, hogy tervtúlteljesítéssel köszöntsék április 18-át. Nap mint nap többszáz üzem, vállalat dolgozói ha­tározzák el, hogy felélesztik a versenyt. A Bátaszéki Vasútállomás dolgozói a forgalom sikeres lebonyolítá­sa érdekében versenyre hívták Tolna megye vala­mennyi állomásénak dolgozóit Vállalásuk első pontja a személyvonatok menetrendszerinti közlekedését biz­tosítja, vagyis minden törekvésük az, hogy pontosan a meghatározott időben induljanak az állomásiról a sze­mély-, de a tehervonatok is. Az I. negyedéves terv tű**- teljesítése érdekében vállalják, hogy a tehervonatok terhelését 101 százalékra, a kocsttartózkodási tervet 102, a vonatforgalmí tervet 101, a vonatok szavatossági levéllel való közlekedtetését 80, a kocslmozdftást 95, a rakodási időt 148, a kocsikihasználást 103, az irány- vonali tervet 107, az árumozdítási tervüket pedig 109 százalékra teljesítik. Nem így történt. A cse­peli autógyár dolgozói se­gítségére siettek a gépál­lomásnak. Úgy a karban­tartáshoz, mint egyát szűk séges, de hiányzó alkatré­szek pótlásának biztosítá­sához megtettek mindent. A gépállomás rendelkezé­sére bocsátották a meg­felelő alkatrészeket. Harmincezer tégla terven felül A Bonyhádi Téglagyár dolgozói e havi tervüket január 28-án befejezték, 270 000 téglát égettek ki. Miikor végeztek a havi tervvel, elhatározták, hogy még további 30 000 téglát adnait terven felül nép­gazdaságunknak, ami egy családiház építéséhez e£e- gendő. A jó eredmény ki­vívásában munkájukkal kitűntek Molnár Mihály behordó, Présének! Já­nos kihordó, ZakorAer Bá­lint és Sc-moskövi Béla égetők, akik vállalták a III. pártkongresszus tisz­teletére, hogy termelési tervüket 10 százalékkal túlteljesítik. Február első felében hoz zákezdenek az égetőke­mence átépítéséhez. Ed­dig a kemence felsőhuzat- tal működött, de most al­sóhuzatosra építik át. Ez­által jelentős szénmegta­karítást érnek ed, azonkí­vül sokat javul majd a ki­égetett tégla minősége is. Segítő kézzel... Kéty község dolgozó parasztjai a mezőgazdaság fej. lebstétéről szóló párt- és kormányhatározatot úgy fo. gadták, mint segítő kezet, amely vezetni fogja őket a magasabb terméseredményért indított harcban. A kis- gyűlések, melyeken a gazdák összejöttek, megmutatták a dolgozó parasztok termelési kedvét. Az egyik kis gyű­lésen például 60—70 gazda gyűlt össze. A határozat is­mertetésénél figyelmesen hallgattak, de egyesek szorgal­masan jegyeztek. Egyszerre nem lett minden világos, a határozat sok­rétű, nem lehet csak keresztül siklani rajta. A gazdák javasolták. hogy csak egyes pontokat vegyenek át egy­egy kisgyűlésen. A gazdák otthon is olvassák, egymás között beszélik meg, mit^éb hogyan lehetne eredményesebben termelni. Vannak már olyan gazdák is, mint például Bíró Ger­gely, Hajdú József és Ambrus József dolgozó parasz. tok, akik felújítják szőlőjüket, részben jtedig újabb te­rületet fognak beültetni. Több gazda vett tehenet. So­kan vettek már malacot. Márton Géza dolgozó jmraszt 2 tinót vett aszal a szándékkal> hogy földjét jobban tudja művelni. A tamási Vörös Szikra tez tehéniet álló jóban feje után a kannákba öntik a tejet. A képen Qltyán János és Szálka Imre tehenészek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents