Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

6 N A P L O 1954 JANUAR 27 Hsgyaii kössünk csecsemőknek cipőt és kesztyűt? A kötéshez körülbelül 5 deka zefirfonalat és kettes kötőtűt használunk. A kötést a talp kerületének meg­felelő szemszámmal, kb. 60 szemmel kezdjük és két CTO-t kötünk rizskötéssel, majd a középső 12 szemtől jobbra és balra minden második sorban két szemet összekötünk. Aiulről mért hat cm után még hat cm patentkötést készítünk és a szemeket befejezzük. A talpat a középső 12 szemre folytatólag megkötjük a kívánt hosszúságig. Végül a cipőt hátul összevarrjuk és a talpát is körülvarrjuk. A kis kesztyűhöz kb 3 dkg fonálra van szükség. Négy cm-es patentkötés után mintás kötéssel, vagy rizskötéssel folytathatjuk a munkát. Három cm-nél. a hüvelykujj részére nyílást hagyunk, majd a kívánt hosszúság elérése után lezárjuk a szemeket. A nyílás szemeit felszedjük, megkötjük a hüvelykujjat is. Jó, ha tudja a háziasszony^. ... hogy alumíniumedényt nem szabad kőporral, vagy lúggal sikálni, dörzsölni, mert az elkészítendő éiel megszürkül benne, hanem csak szappanos moso­gató ruhával és fahamuval. Ha fahamu nem áll ren­delkezésünkre, úgy egy benzines ruhával töröHhetjük ki a foltokat, mely után szappanos vízzel kiöblítjük. « :.. hogy a főzésnél visszamaradt félhagyma fris­sen maradjon, egy kis sóval, vagy zsírral kenjük be a vágás felületét és így frissen tehetjük félre más­napra. * ;.. hogy az edényekben leégett ételt (rizs, zöldség stb.) igen rövid idő alatt feloldja egy kis konyhasó, amelyet langyos vízzel felhígítva öntünk az edénybe. * ,.. hogy szépen szeletelni süteményt, tortát, vagy szeletet csak vízbe mártott késsel lehet. A víz legyen .10 meleg. A késről nem kell letörölni, hanem a vízbe- mártás után a vágódeszkához ütni, úgy felhasználni a szeletelésre. A meleg kenyeret, kalácsot szintén me­legvízbe mártott késsel vághatjuk fel szépen. Tálaljunk télen is salátát A zöldséges salátákat gyakran iktatjuk téli étla­punkba, mert a tápláló és Laktató ételek izét jól ki­egészítik. A saláták téli választéka bizony eléggé korlátozott. Olyan zöldségféléket kell tehát keresnünk, amelyek télen is beszerezhetők: sárgarépa, zeller, hagyma, tor­ma, fehér- vagy vöröskáposzta és főleg savanyított káposzta, mely naponta kerülhet asztalunkra külön­féle elkészítési formákban. * A legértékesebb és legfontosabb téli zöldség a savar (káposzta, amely sok C. vitamint tartalmaz. A leggyorsabb elkészítési módja: a káposztát cukro­zott lével öntjük le, finomra metélt hagymával és kevés olajjal keverjük össze. Más alkalommal a káposztába préselt paradicso­mot. vagy tejfelt keverünk. Ha azt akarjuk, hogy a saláta pikáns ízt kapjon, egy kevés mustárral, vagy majonézzel keverjük össze. Ha kevésbbé fűszerezett salátát akarunk, akkor hagyma helyett finomra reszelt almát és tormát te­szünk hozzá és édesített vízzel öntjük le. Igen kedvelt a zellersaláta. Finomabbá válik, ha édeskés ecetes levet készítünk hozzá, amelyet termé­szetesen kicsit megsózunk. Télen a saláta akkor sem romlik, ha a levét valamivel jobban cukrozzuk. Állot­tán még jobb az ize. A nyers, finomra reszelt zellert apróra metélt hagymával és mustárral tálaljuk (a jól elkevert mus­tárhoz kis porcukrot, citromlevet, sót. pár csepp olajat és fűszert teszünk.) Reszelt, nyers sárgarépához, kevés hagymát keve­rünk és leöntjük tejfellel, ami húsételhez szintén fi­nom körítés. Gyermekek részére még néhány csepp citromlevet keverhetünk hozzá és megédesíthetjük. A nyers zöldség reszeléséhez használjunk üveg. nem rozsdásodó anyagból készült reszelőt. hogy a zöldségben Tévő C. vitamin kárba ne vesszen. Néhány iólanács a dolgozó nőknek' Tanuljuk meg a japánujjú ruha szabását A kényelmes japánujjú ruha titka a jó szabásminta amit a legegyszerűbb módon házilag is eJ. lehet ké­szíteni, ha pontosan vették a méretet és megtanulták az előző alaprajzot. Már a múl the ti számban közöl­tük a bevarrottujjú ruha szabásmintáját, tehát az előbbi alaprajzhoz csak az ujjakat és a hónalj bővítését rajzoljuk hozzá. Nagyon egyszerű a szabása a ma- gasnyaku ruhának, amelyhez gyöngyöt, vagy tűt vi­selhetünk. A tűt nem keresztbe, hanem hosszába tűz­zük kicsit a nyak közepénél összehúzatva ,ami 2—3 kis ráncba esik a nyak körívével. Ha megrajzoltuk az alaprajzot és elhagytuk a nyak és a kar kikerítési vo­nalakat, megkaptuk a japánul) alaprajzát. Jól figyel­jük meg a mellékelt ábrát: a nyakat, ha magasan gal­lér nélkül akarjuk szabni. Egy részt felmérnek és egy domború vonallal kötik össze ,az elejehossz vonallal. A japánujj hosszát a nyaktól vállvonalon könyékbehaj- lítva a kézfej közepéig mérjük, ami körülbelül 75 cen­timéter szokott lenni, tehát a 15 centiméternél a vona­lat meghosszabbítjuk 75—80 centiméterre. Az oldal magassági vonalon mérünk 12 centimétert a karkivá­gási vonaltól lefelé és 1 részt, erősebb mellbőségű nők­nél 2 rész rézsűt mérünk a középvonal felé. Oldal­vonalon derékszögbehelyezett vonalzóval húzzuk meg az ujja alsó vonalát és a két párhuzamos vonalat kös­sük lent össze. Most hónaljnál a 12 centiméi eres pont­ból kiindulva ívelt vonalat húzunk az ujja vonalához. Hónaljtól, hogy jó kényelmesen mozoghassunk 6—7 centiméterre bevágjuk, s egy sarokra állított kockát szabunk, s variunk bele. A kocka mérete a bevágás méretével egyezik. A hátnál a nyakat 2 résszel maga­sítjuk .váldnái 1 részzel, s így kapjuk meg a kellő magasítást. Ugyanezt a szabásmintát felhasználhatjuk a most nadrághoz divatos kívtilkötős. oldalcsattos blúzhoz is, ha a derékvonaltól 20 cm-re, tehát csípőig meghosszítva szabjuk. Természetes, akkor nem ezt a magasított nya­kat, hanem az elején 18 cm-es zipzárral, s egy egyenes, vagy kerekített gallérral szabjuk. 2.25 cm szimpla szé­les, vagy 1.10 dupla széles anyag szükséges hozzá. Ételrecept A Vendéglátó Vállalat ételbemutatója alkalmával a bíráló bizottság által legí/.lctese-bbnek ítélt ételek kö­zűi az alábbiakban közöljük a rácpörkölt receptjét. Ez amellett, hogy igen ízletes, nem kerül sokba, nagy­mennyiségű előállításra is alkalmas, s ezért előfize­téses étkezésnél jól alkalmazható. Rácpörkölt: A húst feltesszük pörköltnek szokás szerint. Külön párolunk zöldbabot. Mikor már mind­kettő puhára főtt, összevegyítjük. Ekkor még borsót teszünk bele és paprikás, tejfölös habarással leöntjük. Ezzel még pgvet forr és máris tálalhatjuk. Világirodalmi antológia Mai keresztrejtvényünkben a világ irodalom öt kiválóságának neve szerepei. Minden név megfejtése 1 Beküldendő a vízszintes 1, 12, 43, függőleges 1 és 29. Vízszintes: 1. Francia író és költő (1802—1886V Válogatott verseinek gyűjteménye a közelmúltban jelent meg magyarul.. 9. OM. 10. Becézett Ilona. 11. Rangjelző. 12. Klasszikus or'ösz költő (1814—1841), Puskin kor­társa, versei mellett „Korunk hŐ6e“ című regénye teitte ismertté. 15. Exotikus állat. 16. Szerencse ellen­téte. 18. Antal Hona. 20. Rak szélei. 21. Adriai kikötő, neve a régi ka- tonanótéban is szerepel. 22. Köny­veket készít. 24. Ház nem lehet meg nélküle. 25. Állati testrészt!?) Vörös­marty versében ezzel is kínálják Pe­tikét. 28. Kötőszó. 30. Ellentétes kö­tőszó, fordítva. 31. Klasszikus mű­vészet. 32. Menyasszony. 33. Ezen a napon, de megfordítva. 35. Nem hi­bás. 36. Női név. 39. Táncot jár. 40. Baglyok ütnek itt tanyát. 41. Csont­héjú gyümölcs. 43. Amerikai esszé­író, 1863—1882 között élt. 44. Házi­állat. Függőleges: 1. Nagy francia iró, (1694—-1778). regényei, történelmi és filozófiai munkái legnagyobb része ma is eleven olvasmány. Kiterjedt levelezést folytat Európa szinte va­lamennyi szellemi emberével, többek között egy magyar íróval is. 2. Mu­tatószó. 3. ... és csapata. Közked­velt szovjet ifjúsági regény. 4. Ve­lence híres börtönei, innen menekült meg a kalandos életű Casanova is egy szökött szerzetes társaságában. 5. Síkság. 6. Halasi Nagy Tibor. 7. Előzékeny férfiú. 8. A vízszintes 44. fordítottja. 13. Rop, szélei. 14. Fa­fúvó. 17 Igen, németül. 19. Az írás­művek összességének gyűjtőneve. 21 PFJ. 23. Okozat párja. 26. Azonos magánhangzók. 27. Földet művel. 29. Görög költőnő 628-588-ban élt idŐszá mításunk előtt. Versei nálunk is is­pontot jelent, így aki valamennyi nevet pontosan beküldi, 5 pontot szerezhet mertek, többek között Kölcsey ts for­dított belőlük. 32. Nem nagy. 34. Idegen divat. 37. Csak, németül, 38. Állam iránti kötelezettség. 42. Ba, be, több idegen nyelven. BETÜREJTVÉNY Mai számunkban két betűrejt­vényt közlünk. AZ elsőbe egy Ady- vers címét rejtettük el, a másik egy multszázadbeli magyar folyóirat el­mét adja. V/G5AC Megfejtése 2—2 pont. MÉG EGY ADY-VERS Alábbi rejtvényünk a világiroda­lom 11 jeles írójának nev£t tartal­mazza, az első betű kivételével. A kezdőbetűk helyes beírása után, ösz- szeolvasva, egy Ady-vers címét kap­juk. Beküldendő a verscím. Megfejtése 2 pont. ... puleius ... acine ... isopos ... urgenyev ... ischylos ... aupassant ... ristophanes ... ogoly .. . oung ... riosto ... ebelais (Beküldési határidő: 1954. január 30.) \HT VÁR AZ EMBER a szarvas- marhát«!? Három dolgot: húzza jó1 az. irat; adjon jó sok tejet, ha levágják, húst is minél töbl>ot A falu határában legelésző tgln-nek egyike egyik, másika má ik vág. harmadik kívánságunkat elégíti ki A tenyésztő azonban egy állatban akarja egyesíteni az összes kíván­ságokat. Azt akarja, hogv tíz szarvasmarha képviseljen nnnvi iga­erőt. adjon aínnyi tejet és hőst mint harminc! £s pep/e, ha ezt elérte, még nagyobb eredményekre törek­szik. A tudomány segítségéve! meg is tudja oldani mindezt, s ha létre­hoz egy-egy értékes fajtát, valóságos kinccsé! ajándékozta meg népét. S ha az ilven kincs régtő! fúrva meg­van? Akkor azon kel! igyekeznünk, hogy a tudomány segítse véve! fej­lesszük az ilyen fajta jötulajdonsü- gait. * A JUHÍPUSZTAJ ÁLLAMI GAZ­DASÁG egyik hatalmas istállójában pirostarka bonyhádi fajtájú tehenek harapják a takarmányt. Ebből a fajtából sok van Tolna megyében, még a környező megyékben is. de ez az istálló — törzstenyészet. Ha­talmas átlátok, kévé« fehér folttal és sok-sok pirossal. Erőteljesek, szé­pek. Az istálló falón, fekete táblákon nagyszerű eredményok. Aki rápillant a táblára, az adatokra, megérti, hogy ez az úgynevezett pirostarkn honvbádi tájfajta —.. kincseink egyi­ke. Ez a törzstenyészet naponta TOO liter tejet ad. csaknem 260 (M) litert egy évben. Torka, kétszeres díjnyer­tes tehén, évente 6 000 litert ad, mindennap tíz család tej'zükségle- tét fedezi. Valóságos kis gyúr ez a s/ervozet! A terv az. hogy Stejman, szovjet főállattenyésztő mód zerei- Jiek alkalmazásával, az állatgondo­zás és ellátás színvonalának emelé­sével. két-hárpm év alatt a legtöbb egyodekné! a tejtermelé-t évi 10.0:0 literre fokozzák, s a jelenlegi >.500 literes átlagot is tovább javítsák. Valóságos lejforrássá válik akkor ez az istálló. Fontos volna, hogy sok ilyen kincsestárunk legyen ... Csak jellemzésképpen a fajta fej­lődési lehetőségeire, érdemes leemel­ni a polcról a Pallas Nagy Lexikona 60 évvel ezelőtt megjelent kötetét. A bonyhádi marhánál 450—560 kilo­gramm élősúlyról beszél és arról, hogy jobb istállókban t .800 liter te­jet lehet évente átlagban elérni. A tejtermelésben Juhépusztán ma en­nek a dupláját érik el. s a tehrnek átlagáéivá is közaljár a 60 év előtti­nek a kétszereséhez: 7—8 mázsa, de akadnak 0 mázsás egvedek is. A tej zsírtartalma is jé. A megtett út Juhépusztáig nem volt rövid és könnyű sem... * VALAMIKOR, Jó 250 ÉVVEL ez­előtt, a törökök eltávozása után az ország hábörúk pusztította részei csaknem olyanok voltak, mint la­katlan szigetek. A rommá vált fal­vak. tanyák kevés megmaradóit né­pe szinte Robinzon-életet élt az el­vadult. pusztává, .őserdővé vagy mo­csárrá vált földeken. Aztán a tönk­rement, kátyus, gyomverte utakon szekerek kezdtek nyikorogni. Nyu­gati, ('-szaki irányból jöttek szegé­nyes motyók dobalódtak rajtuk, ide. genvágásu emberek ki-érték őket. A szekerekhez kötött barna-piros te­hénkék keserveden bőgtek. Aki élő etnljer volt a vidéken, mind ebbe szaladt az érkezőknek. De a magá­nos magyarok nem értették meg a jövevények nyelvéi, s idegen volt számukra a ruhájuk, szekerük, szo­kásaik — és barna-piros=/őrű kis frank teheneik. C«ak egy valami nein volt rajtuk idegen: szegénv*é­giik. Földhözragadt jobháeyembe- rek voltak a b"*0lepü’ők, mohón majszölták a vadkörtét. Teheneik éhesen estek neki a keréknyom fö­lött összehajló dús főnek... Sok ilven menetet látott az. ország 1720 és )740 között. Tirolt, würteni- bergi. bajor és elzászi jobbágyok jöttek Magyarországra: Mikor elér­keztek a félig vagy teljesen elpusz­tult faluhoz, ahol majd megteleped­nek, kis barna-piros tehene ket elol­dották és kihajtották a domboldalra. Csak most. hogy megérkeztek, s a gazdálkodás gondjai kezdtek felhoz­ni fejükben, csak most jutott eszük­be, hogy csupán teheneket, ökröket hoztak magukkal — a liikák otthon­in aradiak ... A 200 év előtti kaparásztok gyen­ge, kis háziállatainak nemzetsége így szakad meg itt, Magyarországon De a földeken nagycsontéi, szürkésfehér magyar bikák is legeltek, s néhány évtized alatt az ország minden ré­szén pirosfoltos, fehér tehenek je­lentek nieg... Aztán, itt—ott, helyi adottságok: előnyösebb földrajzi környezet, íze- sebb szénatermés, tartós, jó gondo­zás következményeképpen olyan szi­getek keletkeztek, amelyeken belül a pirostarka-fajta eredményei rend­szeresen nagvobboknak mutatkoztak a szokásosnál. A hőgyészi marhák például a XVIII. század végén kii- lönö-ea kelendőek voltak, mert jól tejeltek. De kialakultak ilyen „mi­nőségi“ szigetek Vas, Moson, Sop­ron megyében. Nógrádiján, Zalában, az Ipoly mentén és a Jászságban . ,ie. A legnevesebb mégis a tolnamegy« pirostarka maradt... * A HŐGYÉSZI MARHABÖL aztán „bonyhádi“ lett. Ez pedig így tör­tént: •, A hőgyészi marha nem volt vala­mi tetsze'ős áFat. Igaz, már nem mondhatták rá, hogy ki-termetű» de a hátvonala roggyant volt, s a cso*; tozata majd kiszúrta a bőrét. A szemnek oly szép piros foltok is ceak vendégségben lézengtek a szőrén. A szép marha kelendőbb portéka. De dús teje miatt mégis csak kedvelték ezt a szemre kevésbé mutatós fajtát. Aminek a léfrejötiéhez a török­vész és a zsellértors kellett, abban az uradalom hamarosan fe'fedezte az üzletet. Ez ped’g már a XlX.(szá- zad közepén történt, amikor — 'eg- inknbb a bonyhádkörnyéki uradal­mak — nekiláttak, hogv ezt a nary- rahívatott fajtát tudománv és pénz segítségével tovább alakítsák. Az ő szemük előtt kizárólag a tetszetős ég lebegett: olvan marhát akartak, ame- Ivet könnyű eladni. E’öször jobb külsőt igyekeztek nála elérni,.. A hiányzó tulahlonsög-okat Svájc­ból hozatott szimmentálj marháktól , A pirosfarka .bonyhádi"

Next

/
Thumbnails
Contents