Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

1954 i.in-dk’A *I IN A F L O 7 Kongresszusi verseny a Kölesdi Y.ijüzeinben Meg ke!l gyorsítani a gépjav.fást A komiányprogramm megjelenése után a Kölesdi Vajüzem dolgozói is úgy fogtak a munkához, hogy az min den téren dolgozó népünk életszín­vonalának szüntelen emelését ered­ményezze. Az elmúlt év második fe­lében több ezer liter tejet adtak Budapestnek, hogy a főváros lakos­ságának ezirányú igényei még job­ban ki legyenek elégítve. December közepéig a beérkező tejek legtöbbjét jó minőségben adták át a főváros­nak. A múlt év decemberében két 1800 literes tejkád érkezett a gyárba, ami kissé megnövelte az üzem dolgozói­nak munkáját. Azóta már nem Bu­dapestre szállítják a tejek többségét, hanem export-sajt gyártására tértek át. Emellett azonban még Szekszárd és Tolna lakossága részé* is biztosí­tanak naponta mintegy 1500—2000 liter tejet. 1954 január első munkanapját az export Pannonia-sajt gyártásával kezdték meg. Ma már naponta több mint 10.000 liter tejből tudnak sajtot készíteni, ami elsősorban a környező községek dolgozó parasztjainak kö­szönhető ,akik felesleges tejüket ad­ják át a tej'begyüjtőknek. Még az ed­diginél is jobb eredményt érnének el ívár dolgozói — állapítja meg Bach Ferenc művezető elvtárs — ha az állami gazdaságok is több tejet biz tosítanának részünkre. A biritói és a gerjeni állami gazdaságok az utóbbi időben elhanyagolták ezt a kérdést, nem adnak olyan mennyiségben te­jet, mint amennyit elvárnak tőlük. A vajüzem dolgozód eddig minden részletében becsülettel teljesítették tervüket. A január 20-i eredmények­ből is kitűnik, hogy nemcsak az ex­port terv túlteljesítésére törekednek, de igyekeznek jóminőségben is elké­szíteni a sajtokat. Ebben a hónapban az általános 112 százalékos tervtelje­sítés mellett 85 százalékban export­képes a sajt, ami a követelménynél mintegy 5 százalékkal jobb. E szép eredmény az üzem fizikai munkásai­nak jó munkájából is fakad, akik hosszúlejáratú versenyben vannak. Nagy a készülődés az üzemben a Magyar Dolgozók Pártja III. Kon­gresszusára, szívesen tesznek újabb vállalásokat a dolgozók e nagy nap tiszteletére. Ez a lelkesedés abból is fakad, hogy a dolgozók napró’.-napra mindjobban érzik, hogy velük is tö­rődnek a felsőbb szervek. Éppen a múlt héten voltak az üzemben a Tejipari Egyesüléstől, új normát vet­tek fel, amely sokkal jobb kereseti lehetőségeket biztosít az eddiginél. Az új norma szerint több olyan mun­kafolyamat érvénybe került, amely­ért azelőtt nem kaptak bárt a dol­gozók. A kannamosók normáját is átdolgozták. Az elmúlt dekádban is eleven ver­seny volt a dolgozók 'között. Szili Erzsébet és Pótlh Sándomé pasztő- rösök már két éve dolgoznak páros­versenyben. Az üzemi bizottság az­óta is minden dekádban értékeli e két pasztőrös eredményét. A január 10-től 20-ig tartó dekádban Szili Er­zsébet lett a verseny győztese ,aki a sajttej pasztőrözésénél 106.6 szá­zalékot, míg a városi tejnél 146 szá­zalékot ért el. Póth Sándornénák az elmúlt dekádban a sajttej pasztőrö­zésénél volt egy-két százalékos le­maradása, globálisan azonban ő is elérte a 114 százalékot .A sajtgyár­tók között is eleven a verseny. Ber­talan József sajtforgató 164.6 száza­lékos teljesítésével a legjobb ered­ményt érte el az elmúlt 10 napban. Németh Jánosné is példás munkát végzett. Bach Ferenc művezető és Hoffmann József üzemvezető elvtár­sik megállapítása az, ha a sajtgyár­tók valamennyien ilyen munkafegye­lemmel és szorgalommal végzik mun kájukat a jövőben mint Némethné, akkor biztos, hogy méltóképpen, jó eredményekkel köszöntik majd ápri­lis 18-át, a III. Pártkongresszust. Kimagasló eredmények a 73\2. Épilöiparí VáUalatnál Január hónapban építömunkásaink a hideg idő miatt belső munkálatokat végeztek. A brigádok tagjai azonban minden erejükkel azon vannak, hogy ezeknél a munkálatoknál is sikeresen oldják meg a feladatu­kat. vagyis túlteljesítsék havi tervelőirányzatot. A gya- potegronáló építkezésen az elmúlt dekádban több bri­gád kimagasló teljesítményszázalékot ért el. Strelenczki János 7 tagú kőműves és segédmunkás brigádja pl. 164 százalékot teljesített az elmúlt 10 napban. Adonics Já­nos 3 tagú ács brigádja még ennél is jobb eredményt ért el: közel 170 százalékra teljesítette tervelőirány­zatát. A már régebbről ismert Dömötör Sándor segéd­munkás brigád az utóbbi dekádban is kimagaslóan tel­jesítette tervét. 158 százalékos dekádtervteljesítésével ismét megtartotta a már tavalyi évben megszerzett jó hírnevét. De nemcsak a gyapotegronáló építkezésen dolgozók értek el jó eredményeket. A 73/2. Építőipari Vállalathoz tartozó többi brigádok is elkövettek mindent azért, hogy a vállalat januári tervét teljesíteni tudja. Szeikszárdtól nem messze, Szieb-pusztán a Be!sped telepen dolgo­zott még az elmúlt dekádban Venk Ferenc 5 tagú kő­művesbrigádja, mely 162 százalékot teljesített. Kiss István 3 tagú kőiművesbrigádja jelenleg Lencsepusztán baromfiól építk «résen dolgozik. Az elmúlt dekádban a brigád 148 százalékra teljesítette tervét. Még több bri­gád ért el kimagasló teljesítményt, akik mind sikeres harcot vívnak a téli építkezés sikeréért. Valamennyien ezután is túlteljesítik tervüket, mert a III. Pártkon­gresszusra készülnek jó munkával. Példamutató útmunká«ok Az elmúlt héten tomboló hóviharban megyénkben is itt-Ott hóakadályok keletkeztek. Forgalmi akadály volt többek között a Kölesd—pincehelyi út 26.800—28.200 szakaszai közölt és a 61. számú úton a 41—45 kilo­méteres szakaszon. Az utak járhatóvá tétele érdekében gyors hóeltakarításna volt szükség. Példamutatóan jó munkát végeztek Itt az Útfenn­tartó Vállalat útmunkásai, névszerint Kéri Lajos és Szabó József kétjelvényes sztahanovista útmunkások. Kéri Lajos a Kölesd—pincehelyi út mielőbbi felszaba­dítása érdekében 35 órát dolgozott egyfolytában. Szabó József útmunkásnak lelkiismeretes és odaadó munká­jával sikerült rövid időn belül megszüntetni a helyen­ként 1.50—2 méter magasságú hótorlaszokat. Lelkiisme­retes. szocialista jó munkájuk szolgáljon példaképül többi szaktársaik felé. Vas- és Fémipari Javító Vállalat: Váijauak az autójavító DISZ fiataljai a termelés rohamesapaiává A Vas- és Fémipari Javító Vállalat autójavító részlege dolgozóinak, most a hideg, csapadékos idő miatt sok nehézséggel kell tnegküzdeniök, hogy munkájukat el tudják végezni becsületesen, Ugyanis majdnem teljesen a szabadban kell kijavítani az autó­kat, mert az autójavító műhely ezidáig még nem ké­szült el, s a többi műhelyrészekbe sem lehet behúzódni. A sok nehézség ellenére a részleg fiataljai, mint­egy kilencen, — egy-kettő kivételével — jó munkát végeztek. Azok pedig, akik most nem tudták elérni a 100 százalékot, az elmúlt pénteken tettek ígéretet a III. Pártkongresszus tiszteletére, — pótolják a lemara­dást, mihelyt az idő engedi, mert nekik is az a céljuk, hogy az autók mielőbb elkerüljenek rendeltetési he­lyükre. Bandi János autószerelő, Dombi Zoltán és Fux Tibor ipari tanulók a felsővárosi DISZ szervezet tagjai. Mindhárrp >n Ígéretet tettek, hogy nemcsak jó munká­jukkal, de a DISZ-en belül társadalmi munkával is méltóképpen köszöntik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusát. Jelenleg is egy színdarabot tanulnak a napi munka elvégzése után. Nagy Mihály szakmunkás szerelő az elmúlt évben a 130 százalékot is elérte több hónapban, így az egyik legjobb ifjúmunkások között volt. Az utóbbi dekád­ban csak 76 százalékra teljesítette tervét. Nagy Mihály elvtársnak minden törekvése az, hogy lemaradását mi­előbb pótolja. Kol'láth András elektromos szerelő az utóbbi dekádban megtartotta a régi eredményét, 110 százalékon felül teijésített. Bandi János és Sróth Jó­zsef ifjúmunkás autószerelők egy brigádban dolgoznak. Közös megértés alapján 104 százalékra teljesítették ter­vüket. Varga János és Mojzes Lajos kismotorszerelők szintén egy brigádot alkotnak. Itt azonban már nőm nagy eredményekről lebet beszélni, mert csak 60 szá­zalékot teljesítettek az elmúlt dekádban. Az autórészleg DISZ fiataljai mind tudják, hogy ők pártunk „aranytartalékai“. Ezt a megtiszteltetést jó munkájukkal viszonozzák a réázleg fiatal szakmunká­sai. Legyen közös elhatározás, hogy a Pártkongresz- szus tiszteletére elnyerik a rohamcsapat címet. Ennek megszerzéséhez természetesen az szükséges, hogy a még meglévő hibákat kiküszöböljék, többet törődjenek a munkafegyelem kérdésével, s valamennyien úgy dol- gozzanak. hogy munkájuk eredményes legyen. ________ F ebruár 25-e, a gépjavítások befe­jezésének határideje rohamosan kö­zeledik. Ezzel szemben megyénk gépállomásain rendkívül lassú ütem­ben megy a gépjavítás. Annak elle­nére, hogy a minisztertanács 1953 októberi határozata sok kedvez­ményt, illetve kedvező feltételt biz­tosít a gépjavításhoz, mégsem ál­lunk semmivel sem jobban, mmt tavaly ilyenkor. Súlyos lemaradás mutatkozik, pedig a téli gépjavítás­hoz szükséges alkatrészek biztosítása is jobb, mint tavaly ilyenkor. Az erőgépek főjavítását január 15-ig csak 26 százalékra végezték el a gépállomások. A cséplőgépek javítá­sát január l#-ig 22.5 százalékra. Ez a helyzet a munkagépek javításánál is. Az a veszély fenyeget bennün­ket, hogy az idő rövidsége miatt is­mét rohammunkával pótolják a le­maradásukat és rosszul javított gé­pekkel kell megkezdeni a tavaszi munkákat. Gépállomásaink az elmúlt évben sokkal adósak maradtak a termelő­szövetkezeteknek. Sok értékes ter­mőföld van, ahol az ősszel nem végezték el a szántást. A 335.000 holdnak 25 százalékát mélyszántani kell, 75 százalékát pedig simítózni, fogasolni és hengerelni. Megyénk gépállomásai sok új gépet kapnak ebben az évben is az ipa:'; tói, de ennek a segítségnek a ham­sát most még, illetve a tavaszi munkák során nem igen érezhetjük. Az a helyzet, hogy idő kell a gyá­raknak is, hogy ezeket a gépeket el­készítsék. Ezért tavasszal tú'nvomo részben a meglévő gépeink kapaci­tásának jó kihasználásával kell el­végezni a tavaszi talajmunkákat. , A gépek jóminőeégű, határidőre való kijavítását gátolja, hogy egyes gépállomásokon szervezetlen a mun­ka, nem kielégítő a munkafegye­lem és a vezetők nem tartják fel­adatnak a dolgozókról való gon­doskodást. A dalmandi gépállomáson például gyakran megtörténik, hozv a dolgozók hiányoznak munkahe­lyükről és a vezetőség nem tudja ennek okait. A mözsi gépállomáson gyakran előfordul, hogy a dolgozók­nak 10—12 kilométert kell gyalo­golni munkahelyükre, átáznak átfáz- ( nak és másnap nem tudnak dol­gozni. Vannak megyénkben is olyan gép­állomások, mint például a nagy-, dorogi, ahol a munkaszervezés tói' A gépállomás igazgatója, Takács elv­társ rendszeresen beszámoltatja a gépjavító brigádvezetőket napi mun­kájukról. Gépállomásainknak, illetve n gép­állomások vezetőinek most mindent el kell követni, hogy a gépjavítást határidőre jóminőségben befejezzék. Ezt elő tudják és elő is kell segíteni a pártszervezeteknek és a tömeg- szervezeteknek. A pártszervezetek vezetőinek az a feladatuk, hngv munkát adjanak a DISZ fiataloknak és az üzemi bizottság tagjainak, szervezzék a versenyt. A DISZ fia­talok pedig legyenek a verseny kez­deményezői és a vállalások teües:- íésének élharcosai. Kasza Luca A tamási gépállomáson A tamási gépállomás dolgozói nagy lendülettel végzik a téli gépjavítást. Tudják, hogy csak jól kijavított gé­pekkel tudnak eleget tenni a párt­ós kormányhatározat végrehajtásá­nak. A gépállomás -do’gozói mal­most számolják, hogy az éves tervük teljesítésében hogyan kell kivenni részüket. Ahhoz, hogy fennakadás ne legyen a gépi munkában, most kell jól k;i javítani a gépeket. Ezt teszik ők-is. A minőségi munka eredményesen folyik. Január 20-ig a gépjavító' bri­gádok erőgépből két főjavítást, ti folyó javítást, ekéből 27 darab, tár­csából 20, vetőgépből 12, kultivátor- ból 3, cséplőgépből 10, szelektorból 3, kazaíozóból három darabot javí­tottak ki. Az új bérrendezés még nagyobb lendületet adott a munkához. Tarcsaj István traktorvezető az új bérrende­zés után 120 forinttal növelte havi keresetét. ToSnamegyei razdaasszonykörök mu Icái a budapesti kiállításon A megye dolgozó asszonyainak körében egyre nagyobb népszerűség­nek örvend az MNDSZ-szervezetek által irányított gazdaasszonykörök, ahol a szabás-varráson keresőül, a játékkészítésig és a főzésig sole min­dennel megismerkedhetnek. A gazdaasszonykörök egy része most a küszöbönálló országos Nő- konferenciával egyidőben Budaoes- ten megrendezésre kerülő kiállításra elküldte munkájának egy részét, be­mutatva, hogy az asszonyok kiválóan értenek a házi munkák mel’ett pél­dául a játékkészítéshez is. Ezt bizo­nyítja a bonyhádi gazdaasszonykor játékkészítő csoportjának küldemé­nye is. A dolgozó asszonyok össze­szedik a ház körül a ruha és a viaszosvászon hulladékokat és ezek­ből gyermekeket szórakoztató, örö­met szerző játékokat készítenek. A kiállításra felküldött anyagok között viaszosvászonból készített kitömött kacsa, sertés, nyúl, elefánt, zsiráf és egyéb játékok vannak. A bonyhádiak azonban mintegy 85 cm-es magyarruhába öltöztetett babát is küldtek a budapesti kiállí­tásra. Csipkés, buggyos újjú blúz piros alapon fehér pettyes ruhába öltöztették. Fejét piros kendővel me- nvecskésen hátrakötötték. A szekszárdi gazdaasszonykör sza­bás-varrás csoportjának munkáját is lehet látni. Ök a szabás mesterségét mutatják be szemléltető módon. Az öcsényi és decsi gazdaasszony- körök pedig, többek között a sár­közi szőttesből készült asztalterítőt, törölközőt, párnát küldenek kiállí­tásra. akarták kölcsönözni, azokkal keresz­tezték a hőgvészi fajtát. Meg is je lent a szép. egyenes hátvonal. ,. az előnyös is volt, mert az állat testének homorúságait most már hús töltötte ki. t> jaj! - aminek éppen a hír­nevét köszönhette — régi tejelő eré­nyéből ■-okát veszített! Ekkor a -zirrimeritáli val részben feljavított állatot ismét eredeti fajtájával páro­sították, S hue: megtartotta a szitu­méit túlitól kapott jótulajdonságait, és visszaszerezte régi tejelőképessé- seí. Mind több piros folttal is gazda­godott. (A „kirakatot" nagyra érté­kelő üzletemberek különben ezt tar­tották össze, tulajdonságai közül a legértékesebbnek.) A pirostarka-faitával az ország más részein is történtek hasonló kí­sérletek. Ugyanakkor szétválás is kezdődött: bonyhádi. vasmegyei, inpton megyei pirostarka marhákról beszéltek immár. Tájfajták kezdték kialakulni, különböző erényekkel. A vasmegyei például erős szervezeté­vel és csonttömegével tíint ki. A bonyhádi tartotta az elsőséget a te­jelésben. t«90-ben a nagyreményű fajtát már „be is vezethették a társaság­ba", azaz bemutathatták a bécsi ál­lattenyésztési kiállításon. Nagy si­kert aratott, díjjal tüntették ki. És hivatalosan is külön fajtává, piros­farka bonyhádi fajiává nyilvánítot­ták. 1 Persze nemcsak az alakítóm ti Ilká­nak «volt szerepe az, eredményekben, hanem magának a tájnak is. A dom­bos vidéken való. ftitkározás hozzájá­rult ahhoz, hogy ezek a tehenek tes­tileg erőssé fejlődjenek A dúanter- melő tolnai föld ízes, sajátosan táp láló takarmányon tartotta őket. A bonyhádkörnyéki uradalmak hozzáláttak tőkéjük kiaknázásához. Az első világháború körül ismét ki­tűnő állományok keletkeztek. Dőry báró, a fajta együk Ismert tenyésztő­je, a Juhópusztával szomszédos Pa­radicsompusztán gondosan ápolta te. nyészetét, de eredményeiből nem juttatott másnak: a fölös szaparula tot mindig levágatta. Féltékenyen vigyázott, hogy a jobb példányok­ból egy se kerüljön a szegény parasz­tok kezére, óvakodott a konkurren- ciától. így járt el a többi uradalom is. A második világháborúban az ér­tékes állatállománya jórésze elpusz­tult. 1944-ben például hitlerista kato. nák Mezőkomárom mellett, egy pusz­tán 12 tenyésztehenet lőttek agyon és dobtak fel teherautójukra ... * A FELSZABADULÁS UTÁN az uradalmi földekkel egviitt a megma­radt legjobb tenyészállatok is a pa­rasztok kezére kerültek, s erősen ja­vították is a környék tebénállomás i yát. A parasztok becsülték őket. de jobbára nem volt ekéjük, lovuk a föld műveléséhez,, s a jó marha* fájó szívvel eladták, hogy szerszá­mot vegyenek az árán. Igen sok ki­váló felién, így a kuiákok kezére került. Ugyanakkor a szakszerű tovább- tenyésztésről is mindenképpen gon­doskodni kellett, mert éneikül áz a veszedelem fenyegetett, hogy a fajta elkoresosul. Szerencsére a. tolnai ál­lattenyésztőknek szívbőli ügyük a bonyhádi fajtával való törődés. 1949-ben, közel Dőry egykori pa­radicsompusztai uradalmához, a ju- hépusztai állami gazdaságban, fel­állították az ebő, felszabadulás utá­ni bonyhádi püostárka törzsállo­mányt. A falvakból vásárolták össze a kiváló egyedeket. Egy röpke pil­lanatra úgy tetszett, minden további már a szorgalom, a tudomány és a szervezés dolga. De nem így történt. Az ellenség lépett akcióba! 1949 decemberében a torzsái!oiúány el­pusztult, az egykori földbirtokos intézője arzénnel megmérgezte a 46 válogatott bonyhádi tehenet. A me­rénylő megkapta méltó büntetését, de nehéz volt megint az egészet elöl­ről kezdeni. Bürokratikus akadály állott az új­rakezdés-útjában. A pénzügyi terv megszabta, mekkora összeget sza­bad fordítani egy-egy marha megvá. «óriására. Az or-záco- viszonylatban készült terv nem gondolt arra hogy a parasztember a Ipilöiiü-en jófajta bonyhádi marhát nem adja másként, mint legalább a duplám""! annak, amennyit a pénzügy i terv engedélye­zett. Másfél esztendő eredmény nél­kül múlt el. Azután mégiscsak meg­tört a jég. A megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője i- szen­vedélyes támogatója lett az érdeme, ügynek. A földmű vrlésiigvi minisz­térium is felmelegedett. A lelkes ál­lattenyésztők pedig autón, motorke­rékpáron. biciklin és rázós székién, vonaton és gyalog, «ok-'ok vásárt, sok-sok ezer kilométert bejártak, amíg a legjobb példányokat kiválo­gatták. ötven telién és ötven egv és két év közötti üsző végre ott állt bent a juhépusztai istállóban. Létrejött az új törzsállomány! AU nőén nehéz­ség ellenére! 1951-ben tehát eljutottak odáig, hogy Juhépusztán már csak meg­felelő takarmány, szakértő ápolásra, a tudományos módszerek minél jobb gt 1 50 lm n earn Irol lo.f E o firrtroltvioí irányítani. És hozzáfoghattak újabb törzsállományok kialakításához. # A KÖZPONTI VEZETŐSÉG jú­niusi határozatával pedig eljött az idő. hogy a lelkes harcosok minden segítséget megkaphassanak ebhez a munkához. A földművelő-ügyi mi­nisztérium élére állt a küzdelemnek. Ma már 15.000 forintot is rendelke­zésre bocsátanak egy bonyhádi faj­ta ’bika vásárlására. A bonyhádi és a ieperdi állami gazdaságban ,i* ala­kult törzsállomány. Most már fel­sorakoznak a termelőszövetkezetek is, s az állam segítségével és ellen­őrzése mellett fognak hozzá a fajta tenyésztéséhez. A ton gelid* Petőfi, a zombai Vörös Csillag és Béke. a ta­mási Arörös Szikra, a gerjeni Vörös Nap is buzgó lkod ik már a bonyhádi magyartarka tenyésztésében. De mód van arra, hogy az egyéni gazüasá1 gokban K kiváló bonyhádi tehenek nevelkedjenek: most kezdik Tóim* megyében a törz.sállattenyésztő köz­ségek kialakítását. A jól gazdálkodó parasztok állatait közös megállapo­dással jó bonyhádi pirostarkákkal cserélik ki __ K incsünket végre felfedeztük. S a bonyhádi pirostarkák megér­demlik figyelmünket, hiszen sok-sok tejet és hőst ígérnek as Maiunkra.

Next

/
Thumbnails
Contents