Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
1954 i.in-dk’A *I IN A F L O 7 Kongresszusi verseny a Kölesdi Y.ijüzeinben Meg ke!l gyorsítani a gépjav.fást A komiányprogramm megjelenése után a Kölesdi Vajüzem dolgozói is úgy fogtak a munkához, hogy az min den téren dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen emelését eredményezze. Az elmúlt év második felében több ezer liter tejet adtak Budapestnek, hogy a főváros lakosságának ezirányú igényei még jobban ki legyenek elégítve. December közepéig a beérkező tejek legtöbbjét jó minőségben adták át a fővárosnak. A múlt év decemberében két 1800 literes tejkád érkezett a gyárba, ami kissé megnövelte az üzem dolgozóinak munkáját. Azóta már nem Budapestre szállítják a tejek többségét, hanem export-sajt gyártására tértek át. Emellett azonban még Szekszárd és Tolna lakossága részé* is biztosítanak naponta mintegy 1500—2000 liter tejet. 1954 január első munkanapját az export Pannonia-sajt gyártásával kezdték meg. Ma már naponta több mint 10.000 liter tejből tudnak sajtot készíteni, ami elsősorban a környező községek dolgozó parasztjainak köszönhető ,akik felesleges tejüket adják át a tej'begyüjtőknek. Még az eddiginél is jobb eredményt érnének el ívár dolgozói — állapítja meg Bach Ferenc művezető elvtárs — ha az állami gazdaságok is több tejet biz tosítanának részünkre. A biritói és a gerjeni állami gazdaságok az utóbbi időben elhanyagolták ezt a kérdést, nem adnak olyan mennyiségben tejet, mint amennyit elvárnak tőlük. A vajüzem dolgozód eddig minden részletében becsülettel teljesítették tervüket. A január 20-i eredményekből is kitűnik, hogy nemcsak az export terv túlteljesítésére törekednek, de igyekeznek jóminőségben is elkészíteni a sajtokat. Ebben a hónapban az általános 112 százalékos tervteljesítés mellett 85 százalékban exportképes a sajt, ami a követelménynél mintegy 5 százalékkal jobb. E szép eredmény az üzem fizikai munkásainak jó munkájából is fakad, akik hosszúlejáratú versenyben vannak. Nagy a készülődés az üzemben a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusára, szívesen tesznek újabb vállalásokat a dolgozók e nagy nap tiszteletére. Ez a lelkesedés abból is fakad, hogy a dolgozók napró’.-napra mindjobban érzik, hogy velük is törődnek a felsőbb szervek. Éppen a múlt héten voltak az üzemben a Tejipari Egyesüléstől, új normát vettek fel, amely sokkal jobb kereseti lehetőségeket biztosít az eddiginél. Az új norma szerint több olyan munkafolyamat érvénybe került, amelyért azelőtt nem kaptak bárt a dolgozók. A kannamosók normáját is átdolgozták. Az elmúlt dekádban is eleven verseny volt a dolgozók 'között. Szili Erzsébet és Pótlh Sándomé pasztő- rösök már két éve dolgoznak párosversenyben. Az üzemi bizottság azóta is minden dekádban értékeli e két pasztőrös eredményét. A január 10-től 20-ig tartó dekádban Szili Erzsébet lett a verseny győztese ,aki a sajttej pasztőrözésénél 106.6 százalékot, míg a városi tejnél 146 százalékot ért el. Póth Sándornénák az elmúlt dekádban a sajttej pasztőrözésénél volt egy-két százalékos lemaradása, globálisan azonban ő is elérte a 114 százalékot .A sajtgyártók között is eleven a verseny. Bertalan József sajtforgató 164.6 százalékos teljesítésével a legjobb eredményt érte el az elmúlt 10 napban. Németh Jánosné is példás munkát végzett. Bach Ferenc művezető és Hoffmann József üzemvezető elvtársik megállapítása az, ha a sajtgyártók valamennyien ilyen munkafegyelemmel és szorgalommal végzik mun kájukat a jövőben mint Némethné, akkor biztos, hogy méltóképpen, jó eredményekkel köszöntik majd április 18-át, a III. Pártkongresszust. Kimagasló eredmények a 73\2. Épilöiparí VáUalatnál Január hónapban építömunkásaink a hideg idő miatt belső munkálatokat végeztek. A brigádok tagjai azonban minden erejükkel azon vannak, hogy ezeknél a munkálatoknál is sikeresen oldják meg a feladatukat. vagyis túlteljesítsék havi tervelőirányzatot. A gya- potegronáló építkezésen az elmúlt dekádban több brigád kimagasló teljesítményszázalékot ért el. Strelenczki János 7 tagú kőműves és segédmunkás brigádja pl. 164 százalékot teljesített az elmúlt 10 napban. Adonics János 3 tagú ács brigádja még ennél is jobb eredményt ért el: közel 170 százalékra teljesítette tervelőirányzatát. A már régebbről ismert Dömötör Sándor segédmunkás brigád az utóbbi dekádban is kimagaslóan teljesítette tervét. 158 százalékos dekádtervteljesítésével ismét megtartotta a már tavalyi évben megszerzett jó hírnevét. De nemcsak a gyapotegronáló építkezésen dolgozók értek el jó eredményeket. A 73/2. Építőipari Vállalathoz tartozó többi brigádok is elkövettek mindent azért, hogy a vállalat januári tervét teljesíteni tudja. Szeikszárdtól nem messze, Szieb-pusztán a Be!sped telepen dolgozott még az elmúlt dekádban Venk Ferenc 5 tagú kőművesbrigádja, mely 162 százalékot teljesített. Kiss István 3 tagú kőiművesbrigádja jelenleg Lencsepusztán baromfiól építk «résen dolgozik. Az elmúlt dekádban a brigád 148 százalékra teljesítette tervét. Még több brigád ért el kimagasló teljesítményt, akik mind sikeres harcot vívnak a téli építkezés sikeréért. Valamennyien ezután is túlteljesítik tervüket, mert a III. Pártkongresszusra készülnek jó munkával. Példamutató útmunká«ok Az elmúlt héten tomboló hóviharban megyénkben is itt-Ott hóakadályok keletkeztek. Forgalmi akadály volt többek között a Kölesd—pincehelyi út 26.800—28.200 szakaszai közölt és a 61. számú úton a 41—45 kilométeres szakaszon. Az utak járhatóvá tétele érdekében gyors hóeltakarításna volt szükség. Példamutatóan jó munkát végeztek Itt az Útfenntartó Vállalat útmunkásai, névszerint Kéri Lajos és Szabó József kétjelvényes sztahanovista útmunkások. Kéri Lajos a Kölesd—pincehelyi út mielőbbi felszabadítása érdekében 35 órát dolgozott egyfolytában. Szabó József útmunkásnak lelkiismeretes és odaadó munkájával sikerült rövid időn belül megszüntetni a helyenként 1.50—2 méter magasságú hótorlaszokat. Lelkiismeretes. szocialista jó munkájuk szolgáljon példaképül többi szaktársaik felé. Vas- és Fémipari Javító Vállalat: Váijauak az autójavító DISZ fiataljai a termelés rohamesapaiává A Vas- és Fémipari Javító Vállalat autójavító részlege dolgozóinak, most a hideg, csapadékos idő miatt sok nehézséggel kell tnegküzdeniök, hogy munkájukat el tudják végezni becsületesen, Ugyanis majdnem teljesen a szabadban kell kijavítani az autókat, mert az autójavító műhely ezidáig még nem készült el, s a többi műhelyrészekbe sem lehet behúzódni. A sok nehézség ellenére a részleg fiataljai, mintegy kilencen, — egy-kettő kivételével — jó munkát végeztek. Azok pedig, akik most nem tudták elérni a 100 százalékot, az elmúlt pénteken tettek ígéretet a III. Pártkongresszus tiszteletére, — pótolják a lemaradást, mihelyt az idő engedi, mert nekik is az a céljuk, hogy az autók mielőbb elkerüljenek rendeltetési helyükre. Bandi János autószerelő, Dombi Zoltán és Fux Tibor ipari tanulók a felsővárosi DISZ szervezet tagjai. Mindhárrp >n Ígéretet tettek, hogy nemcsak jó munkájukkal, de a DISZ-en belül társadalmi munkával is méltóképpen köszöntik a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusát. Jelenleg is egy színdarabot tanulnak a napi munka elvégzése után. Nagy Mihály szakmunkás szerelő az elmúlt évben a 130 százalékot is elérte több hónapban, így az egyik legjobb ifjúmunkások között volt. Az utóbbi dekádban csak 76 százalékra teljesítette tervét. Nagy Mihály elvtársnak minden törekvése az, hogy lemaradását mielőbb pótolja. Kol'láth András elektromos szerelő az utóbbi dekádban megtartotta a régi eredményét, 110 százalékon felül teijésített. Bandi János és Sróth József ifjúmunkás autószerelők egy brigádban dolgoznak. Közös megértés alapján 104 százalékra teljesítették tervüket. Varga János és Mojzes Lajos kismotorszerelők szintén egy brigádot alkotnak. Itt azonban már nőm nagy eredményekről lebet beszélni, mert csak 60 százalékot teljesítettek az elmúlt dekádban. Az autórészleg DISZ fiataljai mind tudják, hogy ők pártunk „aranytartalékai“. Ezt a megtiszteltetést jó munkájukkal viszonozzák a réázleg fiatal szakmunkásai. Legyen közös elhatározás, hogy a Pártkongresz- szus tiszteletére elnyerik a rohamcsapat címet. Ennek megszerzéséhez természetesen az szükséges, hogy a még meglévő hibákat kiküszöböljék, többet törődjenek a munkafegyelem kérdésével, s valamennyien úgy dol- gozzanak. hogy munkájuk eredményes legyen. ________ F ebruár 25-e, a gépjavítások befejezésének határideje rohamosan közeledik. Ezzel szemben megyénk gépállomásain rendkívül lassú ütemben megy a gépjavítás. Annak ellenére, hogy a minisztertanács 1953 októberi határozata sok kedvezményt, illetve kedvező feltételt biztosít a gépjavításhoz, mégsem állunk semmivel sem jobban, mmt tavaly ilyenkor. Súlyos lemaradás mutatkozik, pedig a téli gépjavításhoz szükséges alkatrészek biztosítása is jobb, mint tavaly ilyenkor. Az erőgépek főjavítását január 15-ig csak 26 százalékra végezték el a gépállomások. A cséplőgépek javítását január l#-ig 22.5 százalékra. Ez a helyzet a munkagépek javításánál is. Az a veszély fenyeget bennünket, hogy az idő rövidsége miatt ismét rohammunkával pótolják a lemaradásukat és rosszul javított gépekkel kell megkezdeni a tavaszi munkákat. Gépállomásaink az elmúlt évben sokkal adósak maradtak a termelőszövetkezeteknek. Sok értékes termőföld van, ahol az ősszel nem végezték el a szántást. A 335.000 holdnak 25 százalékát mélyszántani kell, 75 százalékát pedig simítózni, fogasolni és hengerelni. Megyénk gépállomásai sok új gépet kapnak ebben az évben is az ipa:'; tói, de ennek a segítségnek a hamsát most még, illetve a tavaszi munkák során nem igen érezhetjük. Az a helyzet, hogy idő kell a gyáraknak is, hogy ezeket a gépeket elkészítsék. Ezért tavasszal tú'nvomo részben a meglévő gépeink kapacitásának jó kihasználásával kell elvégezni a tavaszi talajmunkákat. , A gépek jóminőeégű, határidőre való kijavítását gátolja, hogy egyes gépállomásokon szervezetlen a munka, nem kielégítő a munkafegyelem és a vezetők nem tartják feladatnak a dolgozókról való gondoskodást. A dalmandi gépállomáson például gyakran megtörténik, hozv a dolgozók hiányoznak munkahelyükről és a vezetőség nem tudja ennek okait. A mözsi gépállomáson gyakran előfordul, hogy a dolgozóknak 10—12 kilométert kell gyalogolni munkahelyükre, átáznak átfáz- ( nak és másnap nem tudnak dolgozni. Vannak megyénkben is olyan gépállomások, mint például a nagy-, dorogi, ahol a munkaszervezés tói' A gépállomás igazgatója, Takács elvtárs rendszeresen beszámoltatja a gépjavító brigádvezetőket napi munkájukról. Gépállomásainknak, illetve n gépállomások vezetőinek most mindent el kell követni, hogy a gépjavítást határidőre jóminőségben befejezzék. Ezt elő tudják és elő is kell segíteni a pártszervezeteknek és a tömeg- szervezeteknek. A pártszervezetek vezetőinek az a feladatuk, hngv munkát adjanak a DISZ fiataloknak és az üzemi bizottság tagjainak, szervezzék a versenyt. A DISZ fiatalok pedig legyenek a verseny kezdeményezői és a vállalások teües:- íésének élharcosai. Kasza Luca A tamási gépállomáson A tamási gépállomás dolgozói nagy lendülettel végzik a téli gépjavítást. Tudják, hogy csak jól kijavított gépekkel tudnak eleget tenni a pártós kormányhatározat végrehajtásának. A gépállomás -do’gozói malmost számolják, hogy az éves tervük teljesítésében hogyan kell kivenni részüket. Ahhoz, hogy fennakadás ne legyen a gépi munkában, most kell jól k;i javítani a gépeket. Ezt teszik ők-is. A minőségi munka eredményesen folyik. Január 20-ig a gépjavító' brigádok erőgépből két főjavítást, ti folyó javítást, ekéből 27 darab, tárcsából 20, vetőgépből 12, kultivátor- ból 3, cséplőgépből 10, szelektorból 3, kazaíozóból három darabot javítottak ki. Az új bérrendezés még nagyobb lendületet adott a munkához. Tarcsaj István traktorvezető az új bérrendezés után 120 forinttal növelte havi keresetét. ToSnamegyei razdaasszonykörök mu Icái a budapesti kiállításon A megye dolgozó asszonyainak körében egyre nagyobb népszerűségnek örvend az MNDSZ-szervezetek által irányított gazdaasszonykörök, ahol a szabás-varráson keresőül, a játékkészítésig és a főzésig sole mindennel megismerkedhetnek. A gazdaasszonykörök egy része most a küszöbönálló országos Nő- konferenciával egyidőben Budaoes- ten megrendezésre kerülő kiállításra elküldte munkájának egy részét, bemutatva, hogy az asszonyok kiválóan értenek a házi munkák mel’ett például a játékkészítéshez is. Ezt bizonyítja a bonyhádi gazdaasszonykor játékkészítő csoportjának küldeménye is. A dolgozó asszonyok összeszedik a ház körül a ruha és a viaszosvászon hulladékokat és ezekből gyermekeket szórakoztató, örömet szerző játékokat készítenek. A kiállításra felküldött anyagok között viaszosvászonból készített kitömött kacsa, sertés, nyúl, elefánt, zsiráf és egyéb játékok vannak. A bonyhádiak azonban mintegy 85 cm-es magyarruhába öltöztetett babát is küldtek a budapesti kiállításra. Csipkés, buggyos újjú blúz piros alapon fehér pettyes ruhába öltöztették. Fejét piros kendővel me- nvecskésen hátrakötötték. A szekszárdi gazdaasszonykör szabás-varrás csoportjának munkáját is lehet látni. Ök a szabás mesterségét mutatják be szemléltető módon. Az öcsényi és decsi gazdaasszony- körök pedig, többek között a sárközi szőttesből készült asztalterítőt, törölközőt, párnát küldenek kiállításra. akarták kölcsönözni, azokkal keresztezték a hőgvészi fajtát. Meg is je lent a szép. egyenes hátvonal. ,. az előnyös is volt, mert az állat testének homorúságait most már hús töltötte ki. t> jaj! - aminek éppen a hírnevét köszönhette — régi tejelő erényéből ■-okát veszített! Ekkor a -zirrimeritáli val részben feljavított állatot ismét eredeti fajtájával párosították, S hue: megtartotta a szituméit túlitól kapott jótulajdonságait, és visszaszerezte régi tejelőképessé- seí. Mind több piros folttal is gazdagodott. (A „kirakatot" nagyra értékelő üzletemberek különben ezt tartották össze, tulajdonságai közül a legértékesebbnek.) A pirostarka-faitával az ország más részein is történtek hasonló kísérletek. Ugyanakkor szétválás is kezdődött: bonyhádi. vasmegyei, inpton megyei pirostarka marhákról beszéltek immár. Tájfajták kezdték kialakulni, különböző erényekkel. A vasmegyei például erős szervezetével és csonttömegével tíint ki. A bonyhádi tartotta az elsőséget a tejelésben. t«90-ben a nagyreményű fajtát már „be is vezethették a társaságba", azaz bemutathatták a bécsi állattenyésztési kiállításon. Nagy sikert aratott, díjjal tüntették ki. És hivatalosan is külön fajtává, pirosfarka bonyhádi fajiává nyilvánították. 1 Persze nemcsak az alakítóm ti Ilkának «volt szerepe az, eredményekben, hanem magának a tájnak is. A dombos vidéken való. ftitkározás hozzájárult ahhoz, hogy ezek a tehenek testileg erőssé fejlődjenek A dúanter- melő tolnai föld ízes, sajátosan táp láló takarmányon tartotta őket. A bonyhádkörnyéki uradalmak hozzáláttak tőkéjük kiaknázásához. Az első világháború körül ismét kitűnő állományok keletkeztek. Dőry báró, a fajta együk Ismert tenyésztője, a Juhópusztával szomszédos Paradicsompusztán gondosan ápolta te. nyészetét, de eredményeiből nem juttatott másnak: a fölös szaparula tot mindig levágatta. Féltékenyen vigyázott, hogy a jobb példányokból egy se kerüljön a szegény parasztok kezére, óvakodott a konkurren- ciától. így járt el a többi uradalom is. A második világháborúban az értékes állatállománya jórésze elpusztult. 1944-ben például hitlerista kato. nák Mezőkomárom mellett, egy pusztán 12 tenyésztehenet lőttek agyon és dobtak fel teherautójukra ... * A FELSZABADULÁS UTÁN az uradalmi földekkel egviitt a megmaradt legjobb tenyészállatok is a parasztok kezére kerültek, s erősen javították is a környék tebénállomás i yát. A parasztok becsülték őket. de jobbára nem volt ekéjük, lovuk a föld műveléséhez,, s a jó marha* fájó szívvel eladták, hogy szerszámot vegyenek az árán. Igen sok kiváló felién, így a kuiákok kezére került. Ugyanakkor a szakszerű tovább- tenyésztésről is mindenképpen gondoskodni kellett, mert éneikül áz a veszedelem fenyegetett, hogy a fajta elkoresosul. Szerencsére a. tolnai állattenyésztőknek szívbőli ügyük a bonyhádi fajtával való törődés. 1949-ben, közel Dőry egykori paradicsompusztai uradalmához, a ju- hépusztai állami gazdaságban, felállították az ebő, felszabadulás utáni bonyhádi püostárka törzsállományt. A falvakból vásárolták össze a kiváló egyedeket. Egy röpke pillanatra úgy tetszett, minden további már a szorgalom, a tudomány és a szervezés dolga. De nem így történt. Az ellenség lépett akcióba! 1949 decemberében a torzsái!oiúány elpusztult, az egykori földbirtokos intézője arzénnel megmérgezte a 46 válogatott bonyhádi tehenet. A merénylő megkapta méltó büntetését, de nehéz volt megint az egészet elölről kezdeni. Bürokratikus akadály állott az újrakezdés-útjában. A pénzügyi terv megszabta, mekkora összeget szabad fordítani egy-egy marha megvá. «óriására. Az or-záco- viszonylatban készült terv nem gondolt arra hogy a parasztember a Ipilöiiü-en jófajta bonyhádi marhát nem adja másként, mint legalább a duplám""! annak, amennyit a pénzügy i terv engedélyezett. Másfél esztendő eredmény nélkül múlt el. Azután mégiscsak megtört a jég. A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője i- szenvedélyes támogatója lett az érdeme, ügynek. A földmű vrlésiigvi minisztérium is felmelegedett. A lelkes állattenyésztők pedig autón, motorkerékpáron. biciklin és rázós székién, vonaton és gyalog, «ok-'ok vásárt, sok-sok ezer kilométert bejártak, amíg a legjobb példányokat kiválogatták. ötven telién és ötven egv és két év közötti üsző végre ott állt bent a juhépusztai istállóban. Létrejött az új törzsállomány! AU nőén nehézség ellenére! 1951-ben tehát eljutottak odáig, hogy Juhépusztán már csak megfelelő takarmány, szakértő ápolásra, a tudományos módszerek minél jobb gt 1 50 lm n earn Irol lo.f E o firrtroltvioí irányítani. És hozzáfoghattak újabb törzsállományok kialakításához. # A KÖZPONTI VEZETŐSÉG júniusi határozatával pedig eljött az idő. hogy a lelkes harcosok minden segítséget megkaphassanak ebhez a munkához. A földművelő-ügyi minisztérium élére állt a küzdelemnek. Ma már 15.000 forintot is rendelkezésre bocsátanak egy bonyhádi fajta ’bika vásárlására. A bonyhádi és a ieperdi állami gazdaságban ,i* alakult törzsállomány. Most már felsorakoznak a termelőszövetkezetek is, s az állam segítségével és ellenőrzése mellett fognak hozzá a fajta tenyésztéséhez. A ton gelid* Petőfi, a zombai Vörös Csillag és Béke. a tamási Arörös Szikra, a gerjeni Vörös Nap is buzgó lkod ik már a bonyhádi magyartarka tenyésztésében. De mód van arra, hogy az egyéni gazüasá1 gokban K kiváló bonyhádi tehenek nevelkedjenek: most kezdik Tóim* megyében a törz.sállattenyésztő községek kialakítását. A jól gazdálkodó parasztok állatait közös megállapodással jó bonyhádi pirostarkákkal cserélik ki __ K incsünket végre felfedeztük. S a bonyhádi pirostarkák megérdemlik figyelmünket, hiszen sok-sok tejet és hőst ígérnek as Maiunkra.
