Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

4 NAPCó 1954 JANUAR 27 y A Központi Statisztikai Hivatal je erttése az 1953. évi * népgazdasági terv te jes téséről f Folytatás a oldalról) vuH, de a kereskedelem az erősen megnövekedett keresletnek nem tu­dott teljes mérteikben eleget tenni. Hiány van például: egyes fűszerfé­léikből, gumi és bő rkon fékei óánik- ből, bizonyos építőanyagokból, me­zőgazdasági ezer árukból és kisgépek bői, olcsóbb rádiókból, háztartási kisgépekből és egyes edém fajták­ból stb Előfordult, hogy az áruk nem megfelelő területi elosztása akadályozta a lakosság jó ellátá­sát. Az áruk minősége nem volt min­dig kielégítő. Panaszok voltak.egyes ruházati cikkek, háztartási felszere­lési tárgyak, a háztartási szén és a fijzifa minőségére Az áruforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődött arányo­san. főleg az élelmiszerbolt kevés. Kereskedelmünknek még további erőfeszítéseket kell tenni a lakos­ság jó ellátása érdekében. Beruházások — építkezések Az 195>-ban megvalósított beru­házások értéke kereken 16,3 milli­árd forint volt Az építkezések ter­jedelme mintegy három százalékkal haladta meg az 1952 évit. A kor­mány intézkedései nyomán a fo­gyasztás növelése érdekében egy­részt a minisztériumok leszállítot­ták a beruházások összegét, más­részt az év második felében megvál­tozott a beruházások szerkezete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelőin meg­nőtt a fogyasztási iparokba fektetett, valamint a mezőgazdasági és szociá­lis-kulturális beruházások aránva Az év föl várnán több új üzent kezdte meg működését és számos meglévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Üzembehelvezték a tüzállóan vaggyár új magnezitgyá­rát, a kőbányai gyógyszergyár va­lamint a Csepel autógyár új üzem­épületét. a Láng gépgvár kazánsze- rélő csarnokát, a Wilhelm Pieck va­gon és gépgvár prósműhelvét. a he- jőcsabai cement- és mészművek to­vábbi új üzemrészeit Az alumíni­umgyártás fejlesztésére jelentősen bővítették bauxitfeldolgozó üzeme­inket. igv az almásfüzitői és mo­són in a g va ró vár i ti m f ö ídg y á ra k a t. A könnvű- és élelmiszeripar terü­letén a lakosság jobb ellátása érde­kében üzembehelvezték a zalaeger­szegi tejüzemet, a veszprémi és oroszlányi kenyérgyárat, a debrece­ni és gvőri hűtőházat Bővítették a pécsi bőrgyárat, a Tisza Cipőgy árat, a kőbán vad fonóipart, a székesfehér­vári konfekcióüzemet, és még szá­mos egyéb könnyűipari gvárat. A mezőgazdaság fejlesztésére, kü­lönösen a második félévben, jelentős összegeket fordítottak A mezőgaz­daság gépesítésére az év folyamán 1216 kombájnt, 670 kévekötő-arató­gépet, valamint többezer traktort, traktorekét, traktortárcsát, stb he­lyeztek üzembe Nyolcvanegy köz­séget, 33 gépállomást, % állami gaz­daságot és 102 termelőszövetkezetet villamosítottak Bővítették az öntö­zéses gazdálkodást, a szocialista szék torban növelték az állatférőhelyek számát. Az állatférőhelvek bővítése azonban nem tartott lépést a szapo­rulattal, ezért számos helyen az is­tállók és ólak túlzsúfoltak Átadták rendeltetésének az or­szág legnagyobb soprtlétesítményét, a S0 OOO férőhelyes Népstadiont és az újjáépített 37 0(Kt férőhelyes Vö­rös Lobogó stadiont. Pzembehelyez­ték a 135 kw-os balatonszabadi rá­dió nagyadót. Az üzemegészségügyi és munkavé­delmi beruházások összege nagvmér lékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt és kormány határozata óta több gon dot fordítanak: sóik üzemben új bal- eseteliliárító és szellőző berendezé­seket szereltek fel, ni öltöző és mos- dőhelviséget bocsátottak a dolgozóik rendelkezésére és jelentősen bőví­tették a bölcsődei hálózatot. Bár * rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen, számos he- Iven kezdték meg új bölcsődék, iizemegészségiigyi és munkavédelmi berendezések létesítését. A korm'ányprogramm intézkedései következtében a lakásépítkezések üteme a második félév folyamán je­lentősen meggyorsult. 1953. év má­sodik felében mintegy 24 százalék­kal több lakás készült el állami erő­ből. mint 1952. azonos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon hívül közel 16 000 lakás építése vara folyamatban, illetőleg megkezdve. Az év második felében megkezd­ték a lakóépületek tatarozás! mun­káit A minisztertanács által előírt százmillió forintos tatarozás! pro­gramútól az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítet­lek. Az építőipari vállalatok az 1953-as övben önknitséu-csökkentési tervüket nem teljesítették A beruházások előkészítése és vég- '•eliaitása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási feladatok­kal nem tartott lépést a műszaki ter­vezés. az építkezések előkészítése és nz anyagellátás. Az év második felében a kormárívprogramm alap- ián előírt átcsoportosításokat a mi­nisztériumok nem teljes egészében hajtották végre. Szociális és kulturális eredmények: Az év folvamán nvolcszázzal emel Vedett a kórházi ágvak száma, új kórházi osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőintézeti szakorvosi munka­órák száma növekedett. Az egész­ségügyi intézmények bővítése elle­nére. számos kórházban és rendelő­intézetben zsúfoltság volt, különö­sen a belgvógvászati-. gyermek- és szülészeti osztályokon. Az anva- és oseesemővédelemről szóló minisztertanácsi határozat eredményeképpen javult az anyák es csecsemőik egészségügyi ellátása A születések száma több mint húsz­ezerrel emelkedett, a természetes szaporodás +0 év óta 1957-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férőhe­lyek száma 40 százalékkal haladta meg az 1952 évit. azonban különö­sen a vidék bölcsődei ellátottsága még nem megfelelő. Az év folya­mán az állam mintegy \4 millió fo­rint értékben juttatott az anyáknak ■ ngvenes csecsemőkelengyét. ! 953-ban az üzemorvosi munka­mák száma 12 százalékkal nőtt. Fej- ődtek a társadalombiztosítási és gészségügyi intézmények is, de fej­lődésük nem tartott lépést a biztosí­tottak számának rohamos növeke­désével: a társ adalomblztosftás 1953 végén már az összlakosság 62 szá­zalékára terjedt ki 1953-ban fejlődtek oktatási és kul­turális intézményeink. Az általános iskolai tantermek száma az év folya­mán emelkedett. Budapesten a XI. kerületben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általá­nos iskolát adtak át rendeltetésük­nek, bővítették az I. kerületi Attila- utcai általános iskolát 336 férőhely- lyel. Az általános iskolai tantermek száma még nem elegendő: mintegy 10.000 osztályteremben délelőtt és délután is oktatnak, 1953-ban átad­ták a rendeltetésének Oroszlányban egy négyszáz férőhelyes, Perecesen egy 500 férőhelyes vájártanulóiskolát, Özdon egy 200 férőhelyes vasipari tanműhelyet. Az év folyamán 37 százalékkal többen szereztek közép­fokú képesítést, mint a megelőző év­ben. Felsőfokú képesítést 6100-an szereztek, ezek közül 1800 mérnök és 1400 általános Iskolai pedagógus, A kinyomatott művek száma 25 százalékkal, példányszáma hat száza­lékkal emelkedett. Az év folyamán több mint 150 te­rületi kultúrotthon és 540 népkönyv­tár létesült. A népkönyvtárak könyv állománya is emelkedett 1953-ban több új mozgóképszínhá­zat létesítettek, elsősorban falvak­ban. A helyárak 33 százalékos leszál­lítása után közel 50 százalékkal nőtt a mozilátogatók száma: az év folya­mán elérte a 72 milliót. A rádióelő­fizetők száma 1953 végén mintegy 1.080.000 volt, 22 százalékkal több mint 1952 végén. A vezetékes rádió előfizetők száma 84 százalékkal emel kedett. 4 munkások és alkalmazottak számának és bérének alakulása Nemzeti jövedelem A munkások és alkalmazottak 1953 évi átlagos létszáma az egész nép­gazdaságban 2,410.000 volt, 175.000- rel több mint az 1952-es év átlagá­ban. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és a dolgozók létszámának emelkedé­se következtében a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bérek összege 1953-ban 14.2 százalék­kal volt magasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott bé­kekölcsön és az egészségügyi, szociá­lis és kulturális célokra fordított je­lentős összegek, valamint a mezőgaz­daság terméseredményei nagymérték ben hozzájárultak a munkások és al­kalmazottak életszínvonalának emel­kedéséhez. A munkások és alkalma­zottak reálbére a második félévben lóval magasabb volt mint az előző ’v azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövedelem az előzetes számítások szerint, kb. — 12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocia­lista szektor a nemzeti jövedelemhez 'ényegében azonos arányban járult hozzá, mint 1952-ben, a tőkés szek- :or részesedése egy százalékra csök­kent, a kisárutermelőké a jó mező- gazdasági termés következtében ma­gasabb mint 1952-ben. Központi Statisztikai Hivatal A kujbisevi vizierőmű építkezésén A téli időjárás ellenére gyors ütemben folyik a munka a kujbisevi vizierőmű építkezésén. Az erőmű alapárka felett 40 méter magasban hatalmas áliványhíd épül. Ezen szállítják mmd s? építkezéshez szükséges betont, állványrészeket, stb. a kívánt helyre. A vizierőmű épületének vasvázas betonmunkálatai is gyors ütemben haladnak. Többezer. tonna súlyú he­gesztett fémszerkezete, készítenék az üzemek az építkezés terület‘5r’ A képen: Az armatúra-hegesztő üzem villanyhegesztői vázakat készítenek a kujbisevi vizierőmű alapjához. (Foto N. Finyikov) LONDON Az Angol-Szovjet Baráti Társaság országos tanácsa táviratot intézett a négy hatalom külügyminiszterei- nék berlini értekezletéhez, amelyben sok sikert kíván a tárgyalások sike­res befejezéséhez. * BERLIN Németország Kommunista Pártjá­nak elnöksége a négy katalán kül­ügyminisztereinek Berlinben meg­kezdődött tanácskozásaival kapcso­latban felhívással fordult a német néphez. A felhívás a többi között a következőket mondja: „Német né­pünket most semmiféle pártviszály­nak, világnézeti vagy hitfelekezeti véleménykülönbségnek, semmiféle uszításnak és zavartkeltési mes- | terkedésnek nem szabad megakadá­lyoznia abban, hogy egységesen fel­zárkózva képviselje létérdekeit.’’ * BERLIN Számos jele van annak, hogy Berliniben a béketábor országaiból és a nyugiaiti államokból érkezett sajtó- és nádiiótudósítók között évek óta elsőíziben a békés együttműkö­dés légiköre van kialakulóban. Jól­lehet Nyügat- és Kelet-Berliniben külön-külön sajtóközpont működik, a négy hatalom szerveinek megegye zése alapján mindkét sajtóközpont valamennyi tudósítónak rendelkezé­sére áll. A tudósítók természetesen élnek ezzel a lehetőséggel és hol a keleti, hol a nyugati sajtóközpont­ban tűnnek feL A minisztertanács határozata a sertésbeadás után járó kedvezményről Az 1953. évi jó takarmány ter­més lehetővé teszi, hogy a termelők sertésbeadási kötelezettségüket 1954 első háromnegyed részében teljesít­sék. Annak érdekében, hogy a ter­melők éljenek a jó tenmésadta lehe­tőségekkel és azokat a maguk ré­szére anyagilag is minél jobban hasz nosítsák, a minisztertanács határo­zata kimondja: azok a termelők, akik 1954. ja­nuár és augusztus hónapja közötti időre vállalják a hízottsertésbeadási kötelezettségük teljesítését és an­nak ténylegesen eleget tesznek, az 1954. évi kukoricabeadási kötelezet’- légükből sertésenként az I. negyedévben történd válla­lás és teljesítés esetén 300 kg, a II. negyedévben történő válla­lás és teljesítés esetén 260 kg, a ül. negyedévben (aug, 31-ig) történő vállalás és teljesítés esetén 220 kg beadási kedvezményt kapnak. A termelőknek a fenti negyedévekre megállapított kedvezményből — kí­vánságukra — 50 kg-at árpabeadási kedvezményként lehet elszámolni. Társulások esetében a termelők maguk állapodnak meg a kedvez­mény egymásközti felosztáséról. — Amennyiben a termelő az eredeti ütemezésnél előbbi negyedévben tel­jesíti a beadást, a teljesítés negyed­évére járó, magasabb kedvezmény­ben részesüL Az 1953. évről fennmaradt hízott­sertésbeadási hátralék után beadási kedvezmény nem jár, kivéve azokat a hátralékos társbeadókat, akik a főbeadó hibájából nem tudtak ele­get tenni 1953. évi hízottsertésbeadá­si kötelezettségüknek. A szovjet és az amerikai nép barátságáért (Rövidítés) Az Amerikai-Szovjet Baráti Tár­saság országos tanácsa 1953-ban bro­súrát adott ki „Az Amerikai-Szov­jet, Baráti Társaság országos taná­csának története. 1943—1953.“ cím- rjfteL John Kingsbury, az Amerikai-Szov­jet Baráti Társaság országos taná­csának elnöke a brosúra előszavában ezeket, írja: „Emlékezzünk mindig Sztálingrád­ra és arra, amit Sztálingrád jelké­pezi E brosúra célja az, hogy emléke­seibe idézze a sztálingrádi csatát megelőző fontos eseményeket . .. Emlékezzünk mindig, miért har- enltunk a második világháborúban, miért ontottuk vérünket és mire köl­töttük pénzünket, amikor együttmű­ködtünk szövetségeseinkkel. Emlékezzünk mindig arra. milyen hősiesen védte szövetségesünk, a Szovjetunió Sztálingrádot, s azutári hogyan nyomult előre a Vörös Had­sereg, amely lekötötte Hitler legjobb hadosztályait, amíg az Egyesült Ál­lamok és Anglia felkészült. Emlékez­zünk, hogyan nyomult előre a Vörös Hadsereg harcok közepette Sztálin­grádtól Berlinig s a szövetségesek közben hogyan szállították partra csapataikat Franciaországban és ho­gyan nyomultak előre szintén harcok közepette ugyancsak Berlin felé. Emlékezzünk mindig arra a neve­zetes napra, amikor a Vörös Hadse­reg katonái Thorgaunál találkoztak m amerikai hadsereg katonáival..." J. Kingsbury felidézi az „Üdvözlet műm nevetségesünknek“ jelszóval a Madison Square Gardenen 1942 november 1-én rendezett tömeggyű­lést, amelyen Thomas Lamont a kö­vetkező ékesszavu és fontos nyilat­kozatot tette: „Nekünk, amerikaiaknak nincs jo­gunk birá'ni más népek politikáját vagy vallását... Ha Oroszország nem marad szövetségesünk a háború után, nem lesz tartós és szilárd béke a világon. Igen fontos, hogy megta­láljuk a módus vivendít köztünk és Oroszország között a háború alatt és béke idején.. „Az országos tanács — írja J. Kingsbury, — hiszi, hogy visszatér országunkban az 1943. évi barátság a Szovjetu-t óval és kormányával. Az Amerikai-Szovjet Baráti Társa­ság országos tanácsa továbbra is azon fáradozik, hogy segítsen megte­remteni . a kölcsönös egyetértést, amely a barátság alapja." A brosúrában egy helyen ezt ol­vassuk: „1942 nyarán Hitler válogatott páncélos hadosztályait a Vörös Had­sereg lekötötte a Volga partján. Nemcsak Moszkvában, hanem egész Európában. Kínában és az Egyesült Államokban is mindenki lázasan ol­vasta a rövid napi hadi jelentéseket Norvégiában, Hollandiában, Belgium ban és Franciaországban a partizá­nok állandóan hallgatták az illegá­lis rádióállomásokat, Ab Észak-Afri­kában, vagy a Csendes-óceánon har­coló angol-amerikai katonák család­tagjai, hozzátartozói izgatottan olvas ták az orosz frontról érkező híreket. Tudták, hogy ott dől el a jövendő­jük, családjuk jövője, életformájuk jövője, végső fokon — a civilizáció jövője“. A brosúra utal arra is, hogy 1941- ben sok amerikai lap a Szovjetunió elkerülhetetlen vereségét jósolta. A ..New York Post“ 1941 június 27-én így írt: „Az oroszok megmenekülése a kö­zeli teljes vereségtől akkora csoda lenne, amekkorát a biblia megírá­sa óta nem látott a világ.1' Hég a hadügyminisztérium véle­ménye is aa vol.'-, hogy a Vörös Had­sereg „legfeljebb egy-három hóna­pig“ tarthatja magát a nácikkal szemben. Ám a Vörös Hadsereg több, mint egy év múlva is tartot­ta magét. Kiheverte azt a csapást, amelyet a németek villám háború j a mért rá, s már nem vonult vissza, hanem támadott... Az a nép. mely, mint a szovjet nép tette, felrobbant­ja gátjait és gyárait, felgyújtja há­zait, elpusztítja jószágát és termé­sét, hogy ne jusson az ellenség ke­zébe, nagyon szeretheti hazáját Egy másik helyen arról olvasha­tunk: 1942-ben a Roosevelt-kormány Amerika háborús erőfeszítéseiért le­lelős tagjai elismertek, hogy az igaz­ság a Szovjetunióról ellenméreg a náci propagandával szemben és lelki érőt önthet az amerikai népbe. 1942 szeptemberében vetődött fel az a gondolát, hogy megrendezik az Amerikai-Szovjet Barátság Kon­gresszusát. A kongresszus 1942 no­vember 7—8-án folyt le Newyónk­ban. Ezek után megszületett az Ame­rikai-Szovjet Baráti Társaság orszá­gos tanácsa. Alapító okmányában az alábbi fő célkitűzések szerepelnek: „Az Amerikai-Szovjet Baráti Tár­saság országos tanácsa ápolni fog­ja a baráti kapcsolatokat az Egye­sült Államok és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége kö­zött a kölcsönös megértés előmoz­dítása útján. Propagálja az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kölcsönös megértés és a baráti kapcsolatok szükségességét, minthogy ez fontos kelléke a tengelyhatalmak fölötti győzelemnek, majd utána a demo­krácia és a tartós világbéke létre­jöttének ..." A brosúrában példákat találunk arra, hogy neves amerikai közéleti személyiségek már a szovjet állam megalakulása utáni években baráti kapcsolatokat iparkodtak terem leni a két ország kösött, ..Raymond Robins ezredes — ol­vassuk — a szenátus ... támadásai ellenére azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió elismerése az egyetlen észszerű politika az Egyesült Álla­mok számára .. A washingtoni kormány 16 éven át hallani sem akart a Szovjetunió eT.ismerésérőL Az amerikai ipar azonban ez alatt az idő alatt meg­győződött róla, hogy a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem elő­nyös. A „nagy depresszió" kiváltotta gaz dasagi nehézségek, belső piacaink zavarai, s a közvélemény izgalma, amelyet a New Deal váltott, ki, ár­ra késztették Franklin Roosevelt el­nököt, a messzetekíntő nagy állam­férfid, hogy megteremtse a normá­lis diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült ÁLlamok és a Szovjetunió között..." Az Amerikai-Szovjet Baráti Tár­saság országos tanácsának brosúrá­ja nagyrészében az országos tanács tevékenységét foglalja össze. 1944 novemberében például, olvas­suk, az Amerikai-Szovjet Baráti Társaság országos .tanácsa Newyork- ban, a Madison Square Gardenben nagygyűlést tartott, ahol a szónokok arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió szövetsé­ge a győzelmet, a felvirágzást é# a békét szolgálja. Hamgoatatták, mi-* ’yen nagy szerepe lesz a születendő ENSZ-nak a viiágbéfce fenj «tartásá­ban,,.. A négyhata mi értekezlet hírei

Next

/
Thumbnails
Contents