Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-27 / 22. szám
tm JANT7ÄK fl NAPC6 St V.H. Molotov elvtárs nyilatkozata a négy hatalom külügyminisztered berlini értekezletének járni ír 25-i ülésén (Folytatás a 2. oldalról) UW ellenőrlését szolgálják és efelé ▼esető első lépésként el kell ismerni hegy a kormányoknak le kell mon- danlok aa atomfegyver alkalmazásáról. Ami az utóbbi kérdést illeti, a szovjet küldöttség természetesen abból a tényből Indul majd ki, hogy az atomkérdésben az utóbbi időben bizonyos tárgyalási rendet állapítottak meg, amelyet követni kell. Elsőrendű nemzetközi jelentőségű volna az öt hatalom tanácskozásának összehívása és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedések nek — köztük a fegyverkezési hajsza megszüntetésének — e tanácsko záson történő megtárgyalása. Ninr esen olyan nép, nincsen olyan állam amelynek ne lenne érdeke, hogy legalábbis az alapját megvessék ezen igen fontos nemzetközi problémák gyümölcsöző megtárgyalásának. A jelenlegi berlini értekezlet a maga részéről tehetne valamilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy elősegítse a fegyverkezési hajsza megszűr tetősét. Feltétlenül megengedhetetlen nek kell minősíteni az olyan kérdések további halogatását is, amelyek a nagyhatalmak közti kapcsolatok rendezésére vonatkoznak. E nélkül nem biztosítható sok nemzet közi probléma megoldása és nem lehet sikeresen elősegíteni a nemzet közi feszültség további enyhítését. Ezzel kapcsolatban különös jelentősége van a Kínai Népköztársaság ra vonatkozó kérdések rendezésének beleértve a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását a? Egyesült Nemzetek Szervezetében Az előrehaladásnak e téren nagy jelentősége volna fontos nemzetköz' politikai és gazdasági problémák rendezése, többek között a koreai kérdés megoldása szempontjából. Mint Ismeretes, magának a korea’ politikai értekezletnek az összehívása is komoly nehézségekbe ütközik Mindeddig nem értek el megállapo dóst még az értekezlet résztvevőinek összetételéről sem. Más éles ellentétek is vannak a felek között, am! kitejezésre jutott abban, hogy durván megsértették a fegyverszünet' egyezménynek a hadifogolykérdésre vonatkozó feltételeit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagyhatalmak között nincsenek meg a normális kapcsolatok Nem lehet kétséges, hogy az öt hata lom értekezletének összehívása elősegítené számos nehézség eltávolító sát. amelyek ma fenná'lanak mine1 a koreai kérdésben, mind néhány más időszerű nemzetközi probléma megoldása terén. Vannak országok amelyek még most sem haűandól- „elismerni" a Kínai Népköztársaságot. De tények „el nem ismerése“ és még inkább nagy történelmi események „el nem ismerése“ sohasem vezetett pozitív eredményekre. * Az Ázsiában végbement mindenekelőt* a kínai nép győzelmében és a Kína' Népköztársaság megalakulásában kifejezésre jutott gyökeres vá'tozásn'- további semmibevevése az államot- közötti viszonyok kiéleződésére veze* és akadályozza a sürgető nemzetköz’ problémák rendezését, ami létérdek'' a világ minden népének. Már huszor öt nagy és kis állam, — amelyek la kossága mintegy egymUllárd embe»- létesített vagy létesít diplomácia’ kapcsolatokat a Kínai Népköztársa Sággal. Az ilyen ál’amok száma már kétszeresére emelkedett volna és elérte volna már az ötvenet vagy nv* többet ha ezen a természetes úto»- nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyetlen független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal, vagy legalább Is nem akart politikai vagv gazdasé<H kapcsolatokat létesíteni vele- O'yan ázsiai országok, mint India. Pakisztán. Indonézia, Burnt? mái régen dlniomác'ai kancso’atoka* teremtettek a Kínai Nénköztársaság- gal. Nem más. mint Nehru úr Ind*? miniszterelnöke és Ázsia kiemelkedő államférfia jelentette ki két napua' ezelőtt: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete gyengíti állásait ha nem bocsátja, be a kommunista Kínát. A- új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi he’vzetben. Aki Kína* nem Ismer) el, behunyja szemét a ve lóság előtt." Sok európai állam, köztük az at lanti tömbhöz tartozó államok is szükségesnek ismerték el a diploma ciai kapcsolatok megteremtését az új Kínával. Csupán Észak- és Dél- Amerika terü’etén nem akadt egyet len állam sem, amely eddig rászánta volna macát, hogy rendes kapcsolatokat teremtsen a népi demokratikus Kínával. Hogy ez miről tanúskodik — az további magyarázat nél kill is érthető. A szovjet kormány abból indul ki, hogy ez a helyzet leni maradhat fenn soká így. A Kínai Népköztársaság részvéteiével meg tartandó öthatalml tanácskozás ösz- szehivása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhülésé Sez és megjavításához. Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítésévé’ összefüggő nemzetközi kapcsolatokban is. Egyes hatalmak — mindenekelőtt íz Egyesült Államok —- részéről, a ’egntóbbi Ideig olyan politika tapasztalható. amely a Szovjetunióval ős a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem eltiltására ránynl. Ennek kedvéért az Egyesült Államok kormánya három esz- ‘endővel ezelőtt felbontotta az Egye pfllt Államok és a Szovjetunió körött sok év óta érvényben volt kereskedelmi egvezménvt. Ismeretes az ’s. hogy az Egyesült Államokban őrvényben van a Battle-tőrvény. vmely gyakorlatilag megtiltja, hogy íz Egyesült Államok és az amerikai *ömb országai kereskedjenek a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Az Egyesült AHa- •noknak ezek és egész sor más in- ‘ézkedései nemcsak arra irányulnak, bogy mindenféle nehézségeket okozzanak a nemzetközi kereskedelemben — de arra is. hogy kiélezzék anem- ••'tközi kapcsolatokat. Vallon elér- ‘ék-e céiiukat a nemzetközi keres- -»dei'ro fejlődésének űtiába gördí- <'H mindezek az akadályok és megkülönböztető intézkedések? Mind- >vájan tudjuk, hogy a Szovjetunió Kína és a népi demokratikus or- zágok tekintetében létesített mindezek a megkülönböztető intézkedé- "k távolról sem áhítottak meg ■zeknek az államoknak gazdasági 'ellendülését hanem elősegítették a második világpiac megteremtését és zz ezen országok közti gazdasági kapcsolatok jelentős megszilárdulást. ítéljék meg Önök maguk, mire ’ezethet a nemzetközi kereskedelem ‘erén életbeléptetett tilalmak és megkülönböztetések polU’kála. hü- "nösen a Jelenlegi körülmények kö- •ött, midőn senklsem tagadhatta, bogy egyes országok gazdasági- élemben nehézségek vannak. Az öt hatalom képviselőinek tanácskozása pozitív szerepet játszana a nemzetközi kereskedelem fejlesztése normális körülményeinek meg- ‘errmtése szempontjából Is. Ez feltétlenül érdeke sok államnak. Magától értetődik, hogy az öt hasalom tanácskozása csak akkor tartható meg, ha megvan az az alapfeltétel, hogy mind az öt nagyhata- 'om valóban megmutatja, hogy tft- -ekszlk a nemzetközi feszültség enyhítésére. A szovjet küldöttség szeretné remélni, hogy erről a kérdésről meg ehet egyezni a berlini értekezleten Az öt hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásában és a német kérdésen kívül célszerű volna ezen az értekezleten cnegvi- atni az osztrák kérdést is. Az európai béke megszilárdításának érdeke és az osztrák nép nemzeti jogai biztosításának szükséges- ége megköveteli a szabad és füg- Tetlen Ausztria leggyorsabb helyreállítását és az osztrák kérdés ren- iezését. A szovjet kormány úgy véli, hogy ■zt a kérdést a négy hatalom meglévő egyezményének értelmében hell rendezni. E kérdés megvlzsgá- ' ágánál abból kell kiindulni, hogy a rendezés elősegítené az európai lépek biztonságának és Ausztria füg Tétlenségének szavatolását és hogy \usztria ne váljon többé fegyverré az agresszív erők kezében, különösen ne váljon a német militariz- nus fegyverévé. Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem aber- ’’ni értekezlet napirendjére: 1. A nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló Intézkedésekről és i Franciaország. Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kiHüevmlnlsz- ‘erel tanácskozásának összehívásá- ■ól. 2. A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatai. 3. Az osztrák államszerződés. J’ E napirend elfogadása esetén lehetőséget kapnánk, hogy figyelmünket azokra a kérdésekre összpontosítsuk. amelyek Jelenleg a legidőszerűbbek és a leglényegesebbek. Előttem Bidault úr nyilatkozott n’raneíaország nevében és Eden úr Anglia nevében. Ezeket a felszóla- 'ásokat nagy figyelemmel hallgattuk meg. Mind Bidault úr, mind Eden úr és még előbb Dulles úr, az Egyesült Altattok külügyminisztere bevezető szavaiban kifejezte reményét a jelenlegi értekezlet kedvező eredményeit illetően. Mint a Szovjetunió képviselője teljes készségemet fejezem ki aziránt, hogy Bidault. Eden és Dulles úrral együtt olyan eredményekre törekedjünk ezen az értekezleten, amelyek megfelelnek az európai népek biztonsága érdekelnek és egyúttal elősegítik az egész világ békéjének megszilárdítását. Molotov elvtárs beszédével s négy hatalom külügyminiszterei értekezletének első ülése végétért. Dulles amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel a következő ülésen mondja el nyilatkozatát. A következő ülést január 26-ái* tartották. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1958• évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, vula- miiyt a dolgozóik anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1953- bam a következő adatok j«H«mzik: Ipar: A párt éa kormány határozatai nyomán az ipar termelési tervét a második félévben módosították: a termelési eszközük rovására növelték a fogyasztási javak terme/lési tervét Az így módosított éves tervet a szocialista ipar 101,3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1053. évi tervtel} esetén '/»-a kohó- és gépipari minisztérium 99,8 nehézipari minisztérium 102.5 könnyűipari minisztérinm 99.9 élelmiszeripari minisztérium 100,6 építésügyi minisztérium ipari vállalatai 101,5 kisipari termelőszövetkezetek 113,1 1953-ban terven felül többek között több mint 700 motorkerékpárt, 140 Ö00 mázsa műtrágyát 700 000 pár pamutikarisnyát, 77 000 pár bórcipőt, 2<7OÖ0 mázsa cukrot, 56 000 hl sört, 100 millió db cigarettát, 5500 mázsa kolbászfélét termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azonban nem teljesítették: pl. a kohó- és gépipari minisztérium hengerelt acélból és tehergépkocsiból, a nehézipari minisztérium szénből és vilíliamosenergiábál és a több) minisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint amennyit a terv előirt. Néhány fontos exportcikk termelési tervét az ipair nem teljes ítetite. ’ A szocialista ipar 1953-ban 11,8 százalékkal termelt többet, mint 1952-ben. 1953-ban a legfontosabb iparcikkek termelése i952-höz képest a következőképpen alakult: 1953. évi termelés az 1952. évi termelés 9/o-ában szén 113 6 villamosenergia 109,2 vas- és acél 106,6 esztergagépek 121,8 tehergépkocsi 106,3 autóbusz 115,2 Diesel motor 133,1 motorkerékpár < 14.1 gép- és motorolaj 1338 világítógáz f 16,1 műtrágya 121.0 téga 1200 mész 110,0 cement 100,3 pamutszövet 9?,3 kötöttáru 111,7 nylonharisnya 263 4 bőrcipő 93.5 csizma 1302 liszt 100,5 cukor 171,2 likőr 115,6 Sör 154,9 kolbászfélék 141,5 cigaretta 108 2 édesipari készítmények 118.3 pipereszappan 122,2 A pamutszövetnek, amiből egyébként nagy készletek vannak, és a bőretpőnék az előző évinél alacsonyabb termelése részben külkereskedelmi okokra vezethető vissza. 1953-ban. az ipar összesen mint- egy 21,3 millió tonna szenet, 4,6 milliárd kwo viilllamasenergiat. 830 000 tonna nyersolajat, 760 000 tonna nyersvasat, több mint másfélmillió tonna acélt, több mint 840 000 tonna hengerelt acélt, mintegy 14 300 motorkerékpárt. 136 400 kerékpárt, 155 500 rádiót, 220 000 Ionná műtrágyát, mintegy 1,1 miliő tonna cementet. mintegy 209 millió négyzet- méter pamutszövetet ée 8,4 millió pár bőréipőt termelt. Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz tér melése — az új kormányprogramm- nak megfelelően — 1933, második felében jóval több volt, mint az első félévben fgv pl. traktorból !?0 darabbal. mfitrágya-szórógépbő! mintegy 400 darabbal, kazalozóból mintegy 700 darabbal, fogatos fűkaszáló- gépből mim tégy 500 darabbal, rádióból 16 000 darabbal flanell'bfll 3,6 millió négyzetméterrel, selyemszövetből több mint 730000 négyzetméterrel, férfiingből 181 000 darabbal, bakancsból 58 000 párral, kötöttáru- bói 2600 mázsával, pamutba rfenvá- ból több mint 1,1 millió párral, selyem- és nylonharisnyából együttesen több mint 80000 párral, cukorka és csokoládéfélékből kereken 40000 mássá raji. fel vágó) tóik Ivói 37100 mázsával, kolbászfélékből 3100 mázsával, szappanból több mint 8300 mázsával termeltek többet a második félévben, mint az elsőben. 1953-ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A termelékenység — az egy órára eső termelés — a min ii?7 tóműn í iparban útilag 4,4 százalékkal, a kalló- és gépipara minisztérium vállalatainál 112 százalékkal magasabb volt. mint 1952- ben. 1953. második felében a múlt év azonos időszakához képest a kor mányprogrammnaik megfelelően csökkent a túlóráik száma. A kormányprogramra óta több cikk minősége javult, pl. a selyemás pamutharisnyáé, a férfiöltönyé, a gyermeiktkabáté. a férfiingé ás férfi cipőé. Az élelmiszeriparban javították a felvágottak és kolbászfélék minőségét. Számos fogyasztási erkik választéka bővült: a második félévben többek között a cipőipar- Ivan 26 új modell gyártását kezdték meg, növelték a női ruházati cikkek választékát. A fogyasztási cikkek minősége és a választék bősége a javulás ellenére általában még nem éri ei a dolgozók által megkívánt színvonallal 1955-ban az ipar több új gyártmány termelését kezdte meg, mint pl. a villamos kéai szén fii rógép, szénrakodógép, traktoros fűkasza, fejő- gép, sztreptomiem, vérszegénység elleni kristályos vitamin, valamint új ruházati és élelmiszercikkek gyártását. Mezőgazdaság: 1953-ban a párt- és kormányhatározatok által nyújtott kedvezmények, valamint a jó terméseredmények jelentős mértékben javították a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az egyénileg gazdálkodó parasztok és a termelőszövetkezetek különböző juttatások, valamint hitelek és hátralékok elengedése révén több milliárd forint értékű támogatást kaptak. A növénytermelés hozamai 1953- ban megközelítették, sőt egyes növényeknél felülmúlták a kiemelkedően jó 1951. év eredmémyeit is. Gabonafélékből országosan több mint 12 millió, burgonyából mintegy 7,3 millió, kukoricából 13,9 millió, cukorrépából 12,8 mllfldó. lucernából 3,3 millió mázsává] több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953. végén, a juhállomány kivételével alacsonyabb, a hízósertések száma magasabb volt, mint az előző évben. Az állami gazdaságok nem teljesítették sertéshús- és tejtermelési tervüket. A_ mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év végén az ország szántóterületének mintegy 52 százaléka. A kormány intézkedései következtében a tartalék föld eket berbeadták.^ illegve hasznosították. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme 1953-ba Ji többszörösét tette ki az előző évinek. Egy munkaegységre közel kétszerannyj kenyérgabonát, három és félszerannyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszer annyi készpénzt osztottak ki a tettek között, mint 1952-ben. Az egyéni dolgozó és szövetkezetbe tömörült ^parasztság termelési kedve a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítség eredményeként a második félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őíszi mezőgazda- sávi munkákat. Ä búza és rozs vetésterülete <953. őszén közel félmillió holddal volt több, mint egy évvel előbb. Minőségi vetőmaggal jelentősen nagyobb területet vetettok be, mint 1952-ben. 1953-ban a gépállomások több mint négymillió kát. hold különféle szán- tá-i munkát végeztek, harmines “záratokkal többet, mint egy évv-d előbb, azonban nem nyújtottak kel !ő segítséget a termelőszövetkezetek nek a növényápolási munkák elvégzésénél. A gépállomások mélyszántás! tervüket nem teljesítették és az egyénileg dolgozó parasztok számára még mindig keveset szántottak. 1953-ban 124000 kát. Írnád erdőt telepítet tőle, többet, mint az előző évben. Az állatai erdőgazdaságok az. elmúlt évben mintegy 11 0QÖ vagon tűzifával többet adtak a népgazdaságnak, mint 1952-ben. A Közlekedés: A vasút 1953-ban 12,7 százalékkal több árut ezáílMtott, mint az előző évben. Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ideje fél nappal rövidebb voik, mint a megelőző, évben. A hajón szállított áru mens’- , nyisége !3 százaAókkal voU topp. mint 1952-ben. Tehergépkocsin 1935- lran 4t,l százalékkal több árut szállító ttok, mint egy évvel azelőtt; a gépkocsíáiloimány egy év alatt 15 százalékkal emelkedett. ■ Vasúton 1933-ban két százalékkal többen utaztak, mint 1352-ben. távolsági autóbuszon 37 százalékkal többen. Az autóbuszálilomány ’to előző évhez képest 33,5 százalékkái emelkedett, nőtt a vasúti szem élv- kocsik száma i«, mindamellett a szeméiyszátlítá-s terén a Jtelyzef nem kielégítő. Áruforgalom: A párt és kormány határozata’ alapján a lakosságnak nyújtott «zá- mos kedvezmény: a beadási kötelezettség csökkentése, a július 1-i és a szeptember 6-i árleszállítás, a bé- ■ ke.kölosön alacsonyabb összegben történt kibocsátása, valamint a régebbi állumkölesönök egyre nagyobb összegű törlesztése slb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét. Ennek folytán a kiskereske-. deimi eladás! forgalom 1953-ban <0.? százalékkal nagyobb volt az elő.’" évinél. A fontosabb élelmiszercikkek el-? adása 1952-höz képest a következőképpen emelkedett: a cukoré 18 százalékkal, a zsíré 24 százalék í al, az étolajé és margariné 15 százaiéit- j kai, a húsé 23 százalékkal, az éqes- iDari termékeiké 15 százalékkal a főbb iparcikkek közül férfikabátből 25,6 százalékkal, női kabátból _ 9,4 százalékkal, női cipőből 10,7 szaza- léklkal, gyermekcipőből 164 százalékkal. fehérneműanyagból 9.3 százalékkal. tűzhelyekből 15,5 százalékkal. rádióvevőkészülékből 12,t százalékkal, edényáraból 18,5 .*?|g' Zalákkal, mosószappanból 15,5 százalékkal, pipereszappanból 37,8 százalékkal adtak ol többet mint 1932--; . A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányhatározatok végrehajtásának eredménye- <955 első felében a kiskereskedelmi forgatom lényegében azonos volt a megelőző .< év első félévének forgalmával, míg az év második felében 1952. második félévéhez képest a forgalom jetoü- tősen emelkedett. így például túrt. második félévében cukorból 13 m*'- Iáó kilogrammal, zsírból hat mil.ío kilogrammal, húsból öt millió kim- * grammal, bőrcipőből 729000 párral. kabátból í35 000 darabbal férfi ruhából 59000 darabbal flanellbot mintegy 290 000 négyzetméterrel, fo- sfis gyapjúszövetből 2® 000 négyzet-' , méterrel, kerékpárból mintegy ■ 15 800 darabbal, tűzhelyből 11700 darabbal rádióból kb. 24 400 darab- bal többet vásároltak mint 195C második félévében. A lakosság szop- .■ tember baitóil, aa árleszállítás idő- ■ pontjától decern her 31-ig 955 lúllupi forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952 azonos időszakában. A fogyasztók szeptember 6-től az ! év végéig egyedül a kiskereskedelmi vásárlásoknál (a szoégáltatasokat és a piaci vásárlásokat nem számít- . va) mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. A városi lakosság élelmiszerellátását javította, hogy 1953-ban a fa-'- lusi termelők jóval több mező gazda »ági terméket hoztak piacra, miiyt 1952-ben: pJ. zöldség-és gyümölcsfélékből 87 százalékkal, baromfiból 213' százalékkal, tej és tejtermékekből 28 százalékkal volt több a felhozatal. A piaci árak — főleg a zöldséges gyümölcsféléké — általában lényegesen csökkent, azonban a baromfi, a tojás és a zsír ára vain- ,, mivel magasabb volt az 1952. évi- , nél. \. A lakosság áruellátása a fogyaszt , tási cikkük termelése érdekében hozott intézkedések következtében a? év második felében lényegesen jav ' (Folytatás m 4. oldatom) v'
