Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

TOLNAI

NAPLÓ

TttXß M*OlCT$tMAl ECYXSffíJétílki

A MAI SZAMBÁN:

V. M. Molotov nyilatkozató a négy hatalom külügyminiszterei berlini értekezletének január 2S-i ülésén (2—3. o.) — A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv teljesítésére’(ft—4. o.) — Néhány jótanáes a dolgozó nőknek! (<J. o,) — A pirostarka „bonyhádi“ («--7, o.) — Meg kell gyorsítani a gépjavítást (7. o.) — Törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről (8. o.)

AZ M DP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJAGANAK LAPJA

XI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM

\Kk ÖO FI ELEK

SZERDA. 1954 JANUÁR 37

Pedagógusaink

fefelősségle’jes munkája

A múltbeli Magyarország tanítója a nemzet napszámosa volt. Az ural- kooókörök emberség híjjám nem értékeltek a tanító munkáját, őt magát se sokra becsülték.

A felszabad utóé óta már igen sokat jóvátettünk a tanítókat ért sérelmekből . Társadalmunk megbecsült taglai a nevelők, akik áldozatos munkájukat a jelenben végzik ugyan, de annak eredménye teljes egészében csak évek múlva bontakozik ki. A jövőnek dolgoznak. Hazánkban nemcsak szép és megbecsült a pedagógus munkája, hanem megtisztelő és felelősségteljes. Hiszen a pedagógusok kezében van dolgozó népünk legdrágább kincse, jövendője: a gyermek. Rájuk vár a feladat, hogy helytállásra, áldozat- készségre, hazaszeretetre neveljék a gyermekeket, elsősorban a saját pél damutatásukkail .amellett, hogy szilárd tárgyi tudást adnak nekik, gyarapítják műveltségüket

Senk lsem születik tanítónak, hanem azzá lesz. Először neki, a leendő pedagógusnak kell sokat tanulnia, hogy taníthasson, engedelmeskedni, hogy ő Is feltétlenül engedelmességet követelhessen. Tanulmányait azonban nem fejezi be, midőn oklevéllel a kezében elhagyja a képzőt. Tudását, műveltségét és hivatásszeretetét egész életén át növelnie, formálnia kell. Különösen fontos a múltban végzett pedagógusoknak elsajátítani az ember, a szocialista emberformálás művészetét. Kormányunk segítséget ad ehhez a nevelőknek. Biztosítja számukra a továbbképzés lehetőségét, különböző szaktanfolyamok, konferenciák, tapasztalatcsere értekezletek űtján. Megyénk kis iskolád nevelői például nemrégen vettek részt többnapos matematikád továbbképző konferencián, amely a résztvevők nyilatkozata szerint jelentős segítséget adott további munkájukhoz. Jó alkalmak az élenjáró nevelési módszerek elsajátítására a bemutató-órák, amelyek után a jelenlévő pedagógusok értékelik az illető nevelő módszerét, aki az órát levezette. Amit po- zü'vnak találnak, azt maguk is alkalmazzák, a fogyaték issá gokra Etedig felhívják az őrsvezető pedagógus figyelmét. Igen jól sikerült tapasztalatokban gazdag bemutatóóra volt a közelmúltban Bonyhádon, amelyen 40 pedagógus vett részt.

Lehetőséget, alkalmat tehát biztosit kormányunk a nevelés továbbképzéséhez és csupán a pedagógusokon múlik, hogvan használják ki ezeket és mennyit profitálnak belőlük. Megyénk jónéhány kiváló nevelőjének példája azt mutatja, hogy pedagógusaink nagyrésze, különösen a falusi kis Iskolák tanítót örömmel vesznek részit a továbbképzésen Tudásuk gyarapításával ugyanis könnyebben tudnak nehéz feladatukkal megbirkózni: ugyanolyan fel készültséggel engedni tanulóikat a középiskolákba, mint az osztott iskolák nevelői. A továbbképzés azon ban nemcsak kis és általános iskolai nevelőkre érvényes, hanem ugyanúgy a középiskolák pedagógusaira is.

Kormányunk segítsége nem merül ki csupán a továbbképzési lehetőség magadásában. Más formában is segítséget' nyújt a nevelőknek a tanítási, oktatási színvonal emelésében. Kísérleti és szemléltetőeszközöket küld a kis iskolák részére is. Megyénkben alig két hete osztott ki a megyei tanács mintegy 60 ezer forint értékű mértani, biológiai és fizikai felszerelést, amelyek segítségével a nevelők sokoldalúbban szem léptethetik előadásukat, a tanulók világnézeti felfogását pozitív tényekkel alapozhatják meg. A nevelők hivatáeérzésén múlik azután,- - ' ‘ ----t-u-ui.-* „„..AK-., .

I

án felhasználják és helyesen használják fel a tanulóifjúság szilárd, tárgyi tudásának növelése érdekében, önálló gondolkodásának és tor vékenységének kibontakoztatására.

Mind a tárgyi, mind az erkölcsi nevelés terén nagy segítséget nyújthat a nevelő sokrétű feladatához a szülői ház. Éppen ezért szükséges az iskola és a szülők közötti kapcsolat elmélyítése. Legtöbb pedagógus helyesen foglalkozók ezzel a kérdéssel ég igyekszik a szülők segítségét igénybevenni. A szülők szín te beletartoznak az osztályközösségbe, a szülői értekezletek kapcsán. Példamutató a nevelők és a szülők kapcsolata Zombán, ahol a szülők segítségével sikerült csökkenteni a mulasztások számát. A szülői munkaközösség anyagiakban is támogatja az iskolát. Segített például beszerezni a hiányzó iskolai felszereléseket.

Megyénkben nagy erőfeszítéssel dolgoznak a nevelők, hogy az idei tanévben rájuk váró fokozottabb feladatukat sikerrel oldhassák meg- Példát vehetnének a fácánkerti nevelőtestület tagjai Is Kurucz Antal- né Kölesd-borjádl kisiskolái nevelőről, vagy Farkas Jánosné klsvej- kei pedagógusról, — és ahelyett, hogy széthúznak, — az említettek példája nyomán igyekezzenek jó nevelőmunkát végezni az Ifjúság körében. Jól összehangolt munkával enyhíteni tudnák a pedagógushiány nehézségeit is. A felelősség rájuk is vonatkozik. Egy egész község fiatalságának az irányításáért felelősek és ezt a murikát csak kellő hiva- tésérzéssel tudják elvégezni.

Jelentős az osztályközösségek kialakításában és ezzel a tanuló fiatalok közösségi szellemének formálásában az osztályfőnökök munkája. Megyénk pedagógusai között mozgalom indult el az osztályfőnöki munka megjavításának érdekében. Mindjárt év elején megalakultak az iskolai osztályfőnöki munkaközösségek. Azóta összejöttek már járásonként az osztályfőnökök tapasztalat- csere értekezletre és ezen számol- tak be eddigi eredményeikről. m Ugyanitt megbeszélték a további ten ni valókat

Az osztályfőnökök feladata a tanulók szüleinek meglátogatása is. A családlátogatás ugyancsak az iskola és a szülői ház kapcsolatának szorosabbra fűzését eredményezi. — Nagy segítség a nevelők és szülők közeli kapcsolata a hiányzások és a lemorzsolódás elleni harcban.

Nagyjelentőségű és felelősségteljes munka a beiskc'J-".s is, A nyolcadik osztályos tanulók nagyjából ipár döntöttek, hogy melyik középiskolában kívánnak továbbtanulni és a középiskolák utolsóéves tanulói is jórészt hivatást választottak. A beiskolázás nyomán dől el azután, illetve mutatkozik meg, hogy melyik iskolában, milyen mevelőmqnka folyt — milyen felkészültséggel engedték tanítványukat felsőbb iskolába. Középiskolákban például az elsőosztályos tanuló első feleletei alkalmával minden tanár megkérdezi Petőfi szavaival: „Ki volt tanítód, hói jártál iskolába?" A tanuló magatartása és felkészültsége alapján azután véleményt alkot volt nevelőiéről és általában az iskolájáról. Hasonló a helyzet az egyetemeken is.

A pedagógusok tv^-sak a tanköteles gyermekek neveléséért, irányításáért felelősek. Különösen falvakban az iskolapadokból kikerült fiatalok erkölcsi irányítása is kötelessége a nevelőnek. Azok a tanítók végeznek Igazán jó munkát, akik hivatás-érzésük tudatában községük apostolává válnak, ők az Irányítói, magjai a falusi kultúréletnek. Munkájukra számít a DISZ és az egész

IrXtjoárt rl.rvl círvrA nArVíA

A né**y hatalom külügyminiszterei berlini értekezletének megnyitása

Berlin (A TASZSZ külön tudósítójától):

Január 25-én a volt Szöveitaéges Ellenőrző Tanács épületében megnyöt a Szovjetunió, Franciaország, Angid« és az Egyesült Állatnak külügyminiszterének értekezlet*.

At értekezleten rész tvasz V. M. Molotor, * Szovjetunió külügyminisztere, G. Bidault, Franciaország külügyminisztere, A. Eden, Angii» küiügyminisztere, és J. F. Duties, az Egyesült Államok külügyminisztere.

Az értekezlet munkájában szovjet részről nészt- vesz: A. A. Gromlko, J. A. Maliik, továbbá G. N. Zarubin, Sz. A. Vinogradov, G. M. Puskin., V. Sz. Szesn- jonov, L. F. Ujicsov, A. A, Szoboljev, N. T. Fedoranko, I. I. IJjioaov. — Franciaország részér®: Parcel, De la ToUrnitííe, De Margerie, Broustra, Seydoux, Bayance, angol részről: Roberts, F. Hoyer-Millar, W. Bayter, Oh, F, C. Coleman, A, NufcUhg; az Egyesült Államok résséről: R. L. O'Cannor, D. MacArthisr, Ch. Bohlen, R. R. Bowie, D. Bruce, J. Conant, Ch. D. Jackson, C. W. McCaríjiLe,

A miniszterek #z első ülésen megállapodtak abban, hogy a kialakult rendnek megfelelően sorrendben elnökölnek. Az első ülésem Dulles elnökölt.

Miután á miniszterek megállapodtak a munka rendjének kérdésében, az elnök G. B'daultmak adott szót, hogy elmondja nyilatkozatát.

Bidault kdfejeate azt a meggyőződését, hogy a berlini értekezlet első lépésül szolgál majd a négy hatalom közti kapcsolatok tartós megjavításának útján és újból megnyitja az utat az általános rendezés felé, amely véget vet a világ kettészakítottságának. Bidault ezután rámuta tott, hogy az értekezleten résztvevő országok között vannak nézeteltérések és hogy az értekezletnek minden megoldatlan kérdést mer; kell viasgálnla.

A francia külügyminiszter ^ állította, hogy ae. Egyeaült Altamok által beterjwatett javaslatok lehetővé teszik az a tóm veszély kérdésének megoldását és hogy Francia- ország véleménye szerint a teaaerelés kérdése kapcsolat an áll az atom- kérdésről folytatódó tárgyalások eredményeivel.

Bidault elismerte az ázsiai problémák fontosságát és kijelentette, hogy ezeket a kérdéseket meg kg 11 oldani, „minél gyorsabban, annál jobb. ' Azt állította azAnhan, hogy „a kérdés megoldását nem gyorsítanák meg olyan kísérletek, hogy a kérdést természetes határain túl vigsgálják meg" és kijelentette, hogy ezt az értekezletet az európai kérdéseik megtárgyalásának kell szentelni. „Nem gondolom — mondotta, — hogy Ausztria sorsa Korea sorsától függ- Miért keltene összekapcsolni Németország egyesítésénél: kérdését Kína nemzetközi státusza megállapításának kérdésével?"

A francia külügyminiszter eüismerte, hogy Európa fennálló megoszlása „nem egészséges jelenség", amelyért az érdekelt hatalmaiknak meg kell szüntetniök. Emellett azonban megismételte ant a régen megcáfolt állítást, hogy ez* a megoszlást „rákónysaerítették" a Nyugatra, holott az a valóságban a nyugati hatalmak politikájának következménye.

. Bidault küelanta'te, hogy tartózkodik a történelmi sorrend minden elomaéaétől és a* elsődleges okokra vájó m'nden hivatkozástól. Úgy véljük — mondotta, —- hogy „védelmi pragrammumk semmi esetre sem lehet megbeszélések tárgya“' — Bidault ezt «zzál „indokolté", hogy a nyugati hatalmak úgynevezett „védelmi" intézkedéseinek célja biz tanjEden, angol külügyminiszter nyilatkozata

ságuk szavatolása. Bidault véleménye szerint a vita tárgyát a némái békeszerződésnek és az osztrák államszerződésnek kék képeznie. A német kérdést érintve kijeién tette, hogy a békeszerződés előkészítésének feltételeit, mégpedig az egész Németországot képviselő kormány létrehozását még nem valósították mag és ismét megismételte a nyugati halaknak ismert állítását, azt hogy a probléma megoldását úgynevezett „szabad választások'* megtartásával kell kezdeni.

Bidault kijelentette, hogy a német nacionalizmus erősödésének és a Németország részéről fenyegető veszélynek az eSiártláss érdekében „célszerű Németországot tisztán védelmi jellegű szervezetbe kapcsolni, amelyben e csoportosulás természeténél fogva lehetetlen bármely tag egyéni és kollektív agressziója. ’

Azt állította, hogy „a demokrácia sorsa Németországban Németországnak a Nyugattal való társulásától“ fü^.

Ezután A. Éden, Anglia külügyi

minisztere mondotta el nyilatkozztelit.

„Ez a berlini értekezlet — mondotta — reményeket keltett a® egész földkerekségen. A békeszerető népek békés munkát várnak tőlünk, nem szabad bennük csalódást keltenünk-"

Eben a továbbiakban a&t mondotta: Angliában gokan azt remélték hogy a háború idején kialakult együttműködés a béke éveiben is folytatódik és hogy a brit nép mélyen sajnálja, hogy ez lehetetlennek bizonyult. Azt állított«, hogy Angliának ezzel kapcsolatban ,y>em volt más választása, minthogy szövetségeseivel együttműködésben cselekedjék, hogy megőrizze biztonságát és fenntartsa a békét Európában". Eden e próbálkozás után, amellyel menteni igyekezett a nyugati hatalmak tömblének megalakítását és Európa ket- tészakUásának politikáját, kijelentette, hegy az értekezletnek azt a '"ólt kell maga elé tűznie, hogy „feljebb emelje azokat a sorompókat, maeiypk Európában fennállónak, másodsorban pedig bizalommal teljesebb kapcsolótokra ösztönözzön a nyugati országok éa a Szovjetunió között,"

Az angol külügyminiszter ellenezte a „világproblémák" meg^árgya- ását. Kijelentette, hogy az érte kezet többet ér el, ha a minisztereknek sikerül elbárítaniok a feszültség fontos okainak esvikét vagy másikát

„és nem tárgyalják a feszültséget elvontan". „Ez az értekezlet —- mondotta — Európa értekezlete Európáról", Éppen ezért mindenekelőtt a fő európai problémákkal — Német- országgal és Ausztriával — kell foglalkoznia. Éden «továbbiakban egyet értett Bidaultpak azokkal a megjegyzéseivel, amelyek a biztonság fenntartására vonatkoznak.

„Őfelsége kormánya — mondotta -- az Egyesült Nemzetek tagja. Ugyanakkor szerződésünk van a Szovjetunióval. Ez a szerződés még f.ök évig érvényben, marad. Mi rendületlenül tartjuk magunkat e kötelezettségekhez. Ezek a kötelezettségek biztosítják, hogy sohasem veszünk részt valamilyen agressziói cselekményben, soha sem fogjuk* fenyegetni a Szovjetunió biztonságát“- Eden megpróbált« úgy feltüntetni a nyugatj natalmak egyezményeit és szerződéseit, mintha azok „tisztán védelmi jellegűek", a biztonságot garantáló intézkedések lennének- Késznek nyilatkozott an«, hogy ~~ ha a szovjet kormány ezt azükaégea- nek tekinti — megtárgyalja a Szovjetunióval a Szovjetunió biztonságának kérdését.

Eden utalt arra, hogy a Szovjetunióval fennálló ellentétek és a* európai nehézségek alapját a német kérdés és Németország meglévő és mesterséges megoszlása képezi és elismerte, hogy Németország béke« egyesítése és a német békeszerzóctóf megkötése a tartós béke új távlatait nyitná meg Európában. — E kérdés megoldásának útjairól szólva azonban megismételte a nyugati hatalmak kormányainak ismert állításait arról, hogy az első lépés a német, kérdés megoldás« felé, állítólag a2 úgynevezett „szabad választás" égésé Németországban, ami — mint ismeretes, -- Németország megoszlásának jelenlegi körülményei közepette és az ország nyugati részében a terrorista bonni rendszer fennállása mellett nem vezethet a német né* szabad akaratnyilvánítására é* Németország békés, demokratikus alapon való egyesítésére. Eden javaslata szerint, ha megtartották ezeket a „szabad választásokat" — amelyeknek az a valóságos célja, hogy a német nép akarata ellenére egész Németországra a bonni rendszert terjesszék ki, — az elaő feladata az alkotmányozó gyűlés előkészítés* volna, hogy biztosítsák az össznépi*' kormány megalakítását. Eden hozzátette, hogy az össznémet kormány megalakulásáig egész Németország» ban az úgynevezett szövetségi köztársaság közigazgatásának kellene működnie,

Ezután V. M. Molotov, « Saevjai- unió küKigy-roipisztere mondott* a

nyilatkozatát.

i ftjljfíuíás) a X. tAdSo»)

Bidault, francia külügyminiszter nyilatkozata