Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-24 / 301. szám
tmJß P&OlETlPJAf tCYEfŰI JfTFJTf A Magyar Do gozók Pártja Központi Vezetőcégének és a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a maze»gazdasági teraiilés fejlesztéséről (2—6. o.) AZ M DP TO L N AMECYEf PÄRTBIZOTT5 AG AN A K L APJA X. ÉVFOLYAM. 301. SZÁM AKA 50 FILLEK CSÜTÖRTÖK, 1953 DECEMBER 34 A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelentőségű változás ment végbe. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és föld- birtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örök re megszabadult a sokszázéves elnyomatástól, a jogfosztottságtói és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kioszt ott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, a termelőszövetkezeti mozgalom útján. Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság fejlesztésére s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyugodt, biztonságos, jövedelmező termelést. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormányprogramra nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése, az adómérséklés, az *n- gyenes állatorvosi kezelés, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményed, a beadási kötelezettségek leszállítása, — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének Programm ja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. ’E Programm végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiségiek, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvonalát. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és Liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács elhatározta, hogy e Programm végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy tizenkettő-tizenhárom milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésere. L Dolgozó népünk élei színvonal anak emelete erdekeben m. mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a több termelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért. 1. A mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell fordítani az egyes mezőgazdasági ágak arányos fejlesztésére, e meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során nz egyes ágazatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasagi termelés fejlődésének. a) Meg kell szüntetni a növény- termelésen belül a kenyérgabona- félék háttérbe szorítását A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteményt a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket. b) A növénytermelés és állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembevéve az állatállományt. Ezzel lehetősége; kell teremteni az állati termékek gyors növelésére. c) Nagyobb gondot keli fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő, gyümölcs továbbá a megtermelés, amelyek az elmúlt években háttérbe szorultak. d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben, elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztését kell elősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek. e) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére Budapest és a többi ipari városok körüli területeken, ahol a főfigyelmet a zöldségfélék termelésére, továbbá a tejelő szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére kell fordítani. f) Figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése növelő a munkaerőszükségletet. A munkaigényes növények egyes- területek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerő-kérdést meg kell oldani. J. A mezőgazdasági termelés általános fellendítése és az egyes ágazatok közti helyes arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében. a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát. b) A termelési szerződéseket az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell akadályozni minden erő- szakaskodést. Feltétlenül biztosítani kell, hogy olyan terményeknél, ahol csak a termés egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs, stb) a szerződéses kötelezettség teljesítése után teljesen szabad legyen a termények forgalma. c) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés és az állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segítséget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, napos csőbét, silóépítési * anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálicot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági felszerelést, eszközöket és alkatrészeket (eke, vetőgép. rosta, henger, fogas, hátípermetező, metszőolló, stb): pz építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, roeszet és fát; ezenkívül 1954—56. között évente legalább húszezer darab szekeret és húszezer darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá tizennyolcezer aarab lószerszámot. A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a SzöVOSz elnöke ezeket az anyagokat és eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon hozzák forgalomba. d) Tovább kell fejleszteni a terme- őszövetkezetek munkaegységelszámo 'ási és jövede’emelosztási rendszerét hogy a termelőszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára, a termésátlagok és hozamok fokozására. Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóiak a hé-ran^- úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a tern; - gu.it hozamok növelésében; ennek érdekében ki kell terjeszteni a természet beni prémiumokat is. e) A mezőgazdaságban dolgozókat. termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben kell részesíteni. A kimagasló terméseredményeket elért dolgozóknak az eredmény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Vörös Zászló érdemrendjét, a Munka Érdem rendjét, a Szocialista Munkáért érdemérmet és a Munka Érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: kiváló állattenyésztő, kiváló növénytermelő kiváló kertész, mezőgazdaság kiváló dolgozója, állami gazdaság kiváló dolgozója, gépállomás kiváló dolgozója. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik három éven keresztü’ kimagasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évente legalább háromszáz munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt adományozzon. Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, akik példaszerű gazdálkodást folytatnak, a földművelésügyi miniszter „mintagazda“ jelvényt adományozzon, 3. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy termésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jövedelmezőségükkel, a tudomány és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazdasági termelésben, II. A tafai termőerejének fokozásáról én n talaj védelméről A talaj termelékenységének szakadatlan növelése mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, a hozamok fokozásának alapfeltétele. Hazánkban a felszabadulás előtt a földbirtokosok és kapitalista bérlők kizsákmányolták a talajt. Kapitalista viszonyok között világszerte ma is egyre inkább pusztul a talaj termőereje, mert ez elkerülhetetlen következménye a maximális nyereségért folytatott hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a gépesített, nagyüzemi termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban — a tudományos földművelés segítségével a talaj termelékenységének fokozása, amely a termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért: 1. A mezőgazdaság dolgozói a terméshozamok növelése és állandó nagy termések elérése érdekében a trágyázás terén a .következő néhány év során érjenek el gyökeres javu- ást. a) A termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazdaságok évenként végezzék el szántóföldjükön egyöntetűen az istállótrágyózást. Az istállótrágyázásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen: őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, bur- bonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként 70—100 mázsa istálló- trágyát adni. b) A termelőszövetkezetek és a? állami gazdaságok ha'adéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezelését és idejében való felhaszná ásót. A trágyakazlakat lehetőleg a ttágyázásra kerülő tábla szélén ke1! elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Törekedjenek, az istállótrágya oyersfoszfátos erjesztésére, a teágvr minőségének további javítására. Ér re a célra a nehézipari miniszter biztosítson évente húszezer mázsa •sontlisztet és nyersfoszfátot. A term e'őszö vetkezetek gyűjtse! össze a háztáji gazdaságokban tér melt LstáUóttágyát is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli vagy természetbeni térítést. Az egyéni gazdaságokban is fordítsanak gondot a helyes kisüzemű trágyakezelésre: a trágya tiprására vagy fedőlapos takarására és öntözésére. A megyei és a járási tanácsok szervezzenek széleskörű versenymozgalmat az istállótrágya helyes keze- ése és felhasználása érdekében. c) A termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodóik és az állami >azdaságok a felgyülemlett, tápláló anyag-veszteségnek kitett szervestrágya készleteket, a tél folyamán ösz- szegyűlő istállótrágyával együtt, legkésőbb 1954 április végéig hordják ki a földekre és szántsák alá, vagy a nyári felhasználásig kazalban raktározzák. A jövőben az istállótrágyát mindenütt a nyári és őszi szántással használják fel. d) A könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok tőzeges fekáltrágya ermelését 1954. évben kétmillió ötszázezer mázsára, majd 1956-ban hárommillió mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (komposzt) előállítását 1956-bam kétmilliószáz ezer mázsára kell emelni. A begyűjtési miniszter gondoskodjék arról, hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel komposztoz- zák, s így évi két millió mázsa tőzeges sertés trágyát állítsanak elő. Az előállított sertéstrágyát egységes áron kel! forgalomba hozni, elsősorban szőlők, gyümölcsösök, zöldségfélék, rétek és legelők trágyázására. Két és félmillió forintos beruházás sál fokozni kell a tözegtermelés gépesítését és évenként kétmillió mázsa jó minőségű tőzeget kell trágyatermelés céljára adni. e) Elsősorban a homoktalajokon, de az ország egyéb termőföldjein is, 1954-ben ötvenezer kát. holdon Zöldtrágyázást kell végezni, főleg somkóró, csillagfürt és szegletesednek vetésével A zöldtrágyázást három év alatt ötszázezer kát. holdra kell kiterjeszteni. A kettőstermelést — az öntözéses területek, valamint az ország nyugati részeinek kivételével — a zöldtrágya növények vetésével, a talajerő fokozásának szolgálatába kell állítani. A termelő szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termeljenek saját használatra — és eladásra is — somkóró csillagfürt és szegletes lednek vetőmagot. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hitelbe kell adni azzal a feltétellel, hogy a somkóró vetőmagját három év alatt, a többi növény vetőmagját pedig két év alatt természetben adják vissza. f) A nehézipari, a bel- és külkereskedelmi miniszter 1954-ben hárommillió négyszáznyolcvanezer, — 1955-ben négymillió kilencszázezer és 1956-ban hatmillió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből kb. negyvenöt százalék nitrogén-műtrágya legyen. A földművelésügyi minisztérium is mertesse széles körben a műtrágyázás hasznosságát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok között. g) A nitrogén műtrágyát elsősorban az őszi kalászosok koratavaszi fejtrágyázására, azután a cukorrépa, burgonya, rizs, zöldség, dohány, kerti növények, szőlő, gyümölcs, takarmányfélék, valamint a rétek és legelők trágyázására kell felhasználni. A foszfor- és kálium-műtrágyákat tavasszal főként az ipari növények sorttá,gyázására, a kukorica és a burgonya fészek rágyázására valamint a pillangós növények, rizs. zöldség, gyümölcs és szőlő alá, őszszel pedig elsősorban az őszi kalászosok alaptrágyázására kell felhasználni, A könnyűipari miniszter a szovjet appsztala-tok alapján. Kreybig Latos Kossuth-dijas akadémikus módszere szerint, a többszörös hatású szerves anyaggal szemcsézett szuper- foszíá'.ból és keverék-műtrágyákból 1054-ben háromszázezer mázsát, 1956- ban pedig egymillió mázsát állíttasson elő. A szerves anyaggal szemcsézett szuperfoszfátot mázsánként ötven forintos áron kell szabadforgalomba hozni. Emellett javasolni kell, hogy a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok házilag is szemcsézzék a poraíakű szuperfosz- fétot. h) A felhasználásra kerülő műtrágyaféleséget és mennyiséget a talaj és a termelt növény igényének figyelembevételével kell megállapítani. A mezőgazdasági tudományos és szakoktatási intézmények, valamint az agronómusok adjanak minden termelőnek részletes műtrágyázás! tanácsokat, létesítsenek az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben műtrágya-bemutató parcellákat, ahol a dolgozó parasztok a gyakorlatban győződhetnek meg a helyes műtrágyázás eredményességéről, s alkalmazásának módjáról. A gépállomásokon, az állami gazdaságokban és a nagyobb termelőszövetkezetekben laboratóriumokat kell létesíteni és az agronómusok a talajvizsgálatot végezzék ingyenesen a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. 2. A tudományos talajművelés alkalmazásával országszerte jelentősen meg kell növelni talajaink termékenységét. kihasználva a gépesített nagyüzem ű termelés korlátlan lehetőségeit a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, valamint az egyéni parasztgazdaságok e téren még kihasználatlan lehetőségeit. a) A gabonafélék tarlóját a szárazság és gyomok elleni védekezés céljából az aratással egyidőben vagy közvetlenül az aratás Utáni napokban — laza homokos területek kivételével — mindenütt meg kell hántolni. A eséplés idején már 1954- ben legalább ötezer traktor kettős műszakban csak tarlóhántást végezzen. Ezért a földművelésügyi, valamint a kohó- és gépipari miniszter 1956-ig 1500 darabbal növelje a vil- 1amos cséplőberendezések számát. — Ki kell javítani és cséplésre kell beállítani az összes, csak álló munkára alkalmas traktorokat és a gőzgépes vagy robbanómotoros lokomo- bilokat. b) Az őszi mélyszántást — a laza homokos, erősen szikes, vízjárásos és lápi talajok kivételével — a tavasz- szal bevetésre kerülő összes szántóföldeken az eddiginél korábban, lehetőleg szeptember és október hónapokban kell elvégezni s legkésőbb november végéig be kell fejezni. A termőréteget a szántás fokozatos mélyítésével vastagítani kell. c) A nedvességet megőrző, helyes mezőgazdasági eljárások mellett a szárazság elleni küzdelemben az eddiginél nagyobb mértékben kell kiterjeszteni az öntözést. Az öntözött területeket 1954-ben ötvenezer kát. holddal, 1956-ig pedig további 110 ezer kát. holddal keli megnövelni, részben a nagy állami öntözőrendszerek továbbfejlesztésével, részben a helyi öntözési lehetőségek nagyobbmérvű kihasználásával. Az öntözött területeken elsősorban rizst, zöldséget és kapásnövényeket, valamint szá!as:akarmányféléket kell termelni. 3. Rendszeresen védeni kell a talajt a víz és a szél pusztításától. Nagyobb gondot kell fordítaná a patakok és vízforrások szabályozására, az árvízkárok megelőzése érdekében. — Lejtős területeken vízszintes talajműveléssel, fásítással, érlelő füvek vetésével, indokolt esetbeh sáncolással, továbbá bőséges trágyázássá! kell megakadályozni a talaj lemosó- dását. A laza homok- és tőzegtalajokon mielőbb gondoskodni kel! mezővédő erdősávok, facsoportok telepítéséről. Ennek elősegítésére a facsemeté- (Folytatás a 2. oldalon)
