Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
1953 DECEMBER M NAP C 0 3 A szovjet nép fe’háborodása Berija és cinkostársai el en Rövid hü politikai hírek RÓMA Csütörtökön több olasz nőküldött- •ég kereste fel a szenátust, hogy tiltakozzék a lakbérek felemeléséről szóló törvény ellen és követelje e törvény hatályon kívül helyezését. A rendőrség megrohamozta az asz- «znnvokat és ütlegelte őket. Igen sok kommunista és szocialista szenátor elhagyta a szenátus épületét és az asszonyok védelmére kelt. maid kisebb csoportokban bevezette őket a szenátusba, hogy átadhassák követeléseiket. BÉCS A bécsi éttermek, szállodák és kávéházak dolgozói sztrájkba Lépnek béremelési' követeléseik kiharcolása érdekében. A munkáltatók előzőleg megtagadták a dolgozók követeléseinek teljesítését. Ugyanilyen ■ - határozatot hoztak Linz éttermeinek, szállodáinak és kávéházainak dolgozói is. A munkáltatók azzal akarják elejét venni a sztrájknak, hogy elbocsátással fenyegetik a dolgozókat. RÓMA Ä „lUnita" közli, hogy az Abruz- zok és Molise területén épülő vizi- erőműveken dolgozó 2800 munkás tiltakozásul 1700 munkás tervezett elbocsátása ellen, megszállta az építkezéseket. KAIRÓ Az „A1 Gomhuria" jelenti, hogy az egyiptomi há.óságok „kommunista tevékenység" vádjával letartóztattak 120 embert, A letartóztatotiak- nát''h'á'zkütátásókat tartottak. tfgyanáá'-á lap jelend, hogy a kairói katonai.törvényszék béfefásté 42 ember ügyének kivizsgálását, akiket szintén „kommunista tevékenységgel“ vádolhak. MTI A Reuter hírügynökség jelenti: Dr. E. G. Jansen, Dél-Afrika tőkormányzója bizottságot nevezett ki. amelynek feladata az lesz. hogy tara'mányozza, milyen módon lehet biztosítani a „nem-európaiak" elkülönített oktatását a délafrikai egyetemeken: Maian miniszterelnök december 11-én kijelentette: „Kormányom a lehető leghamarabb véget akar vetni annak a .kiáltó visszásságnak', hogy a délafrikai egyetemeken együtt legyenek a fehér és a színes hallgatók." Moszkva (TASZSZ): A moszkvai lapok beszámolókat közölnek a dolgozók gyűléseiről. amelyeken megvitatták a Szovjetunió ügyészségének a hazaáruló Berijának, n szovjet nép esküdt ellenségének ügyében ki adott közleményét. A moszkvai dolgozók — csakúgy, mint minden szovjef ember, — mély megelégedésüket íe/ezii, ki, hogy leleplezték, ártalmatlanná tették és a bíróságnak adták át Berijn hazaáruló, összeesküvő csoportját — Írja a Pravda. — A lap beszámol a moszkvai Sarló és Kalapács kohászati izem ötezer dolgozójának gyűléséről A gyűlés a nép haragjának hatalmas megnyilvánulása volt. A Szovjetunió ügyészségének közleménye nagy visszhangot keltett a 'eningrádi dolgozók körében. A Sztá in kohászati üzemben, a névai Lenin gépgyárban, a Krasznij Treugolnyik gyárban és Leningrad más vállalatainál, intézményeinél és tanintézetei ben gyűléseket tartottak. Tbiliszi dolgozói együtt az egész szovjet néppel, mély felháborodásukat fejezik ki Berija és cinkosai aljas hazaáruló tevékenysége tölött. A Sztálin mozdony- és vagon-karbantartó üzem munkásainak gyűlésén íervalisvili kazánkovács a következőket mondotta: ,,Bariját és cinkosait, az imperializmus aljas kémeit leleplezték és ártalmatlanná tették. Most ott állnak a szovjet igazságszolgáltatás előtt. Mi, grúz dolgozók az árulók legszigorúbb megbüntetését követeljük:1 Amint a lapok közölték, hogy be- íejeződött a Szovjetunió ügyészségének vizsgálata Berijának és cinkosainak, a szovjet nép esküdt ellenségé nek ügyében — írja a Ktasznaja Zvjezda —, a ki évi gyárakban és illemekben gyűléseket hívtak össze. Ezeken a gyűléseken a dolgozók megbélyegezték a hazaárulókat, akik alá akarták ásni a Szovjetunió hatalmát, szét akarták rombolni a Szovjetunió népeinek nagy barátságát. Vilniuszban, Taskentben, Rigában és a Szovjetunió más városaiban is gyűléseken vitatják meg a Szovjetunió ügyészségének közleményét. A francia elnökválasztás negyedik fordulója is eredménytelen volt Pária (MTI): A Versailles! elnökválasztó kongresszus pénteken este a negyedik szavazással sem tudta megválasztani a Francia Köztársaság új elnökét, mert egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. A szavazás eredménye a következő volt: Laniel 408, Naegelen 344, Jean Médicin 45, Yvon Delbos 42, André Cornu 35 szavazatot kapott, különféle más jelöltekre 44 szavazat jutott. Érvénytelen volt (íz szavazat. Az összes szavazók száma 928 volt, az érvényes szavazatoké azonban csak 918, a szükséges abszolút többséghez tehát 460 szavazat elég lett volna. Eny amerikai katona menedéket kért a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (MTI) Clifford Murphy, a Nyugat-Németorszáslhan állomásozó amerikai csapatok közkatonára átlépte a Német Demokratikus Köztársaság határát és menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaság hatóságaitól. A kormányprogramm szellemében A MAGYAR ACÉLÁRUGYÁRBAN ötszáz kézifűrészt, ötszáz kertiollóhoz szükséges rúgót és nagy meny- nyiségű sarokvasat gyártanák az évi terven felül, A gyár ipari tangói mákdarálók készítését vállalták. * AZ ACÉLÖNTŐ ÉS CSŐGYÁR tisz *’♦6 műhelyéhen a régi elavult lég- tisztító nem tudta kellő mennyiségű friss levegővel diáim a műhelyt. Ezért december elején 590 000 forintos beruházással megkezTók egy korszerű lég tisztító berendezés építését. * AZ ILLATSZER- ÉS KOZMETIKAI MINTABOLTOKBAN egv-egy cikkről megkérdezik a vásárlók véleményéi s kívánságaik szerint javítja a budapesti illatszer- és pipereszappangyár a test- és szépség- ápolási cikkek minőségét, gyártja az új cikkeket. Uj cikkük a bőrtápláló hormonkrém. Rövidesen megjelenik a különleges minőségű rúzsból, krémből, púderből és kö mből álló „opera-sorozat.“ Különösen megnőtt az igény a gyermek-testápoló cikkeknél. Karácsonyra 30.009 csomagot állítottak össze, amelyekben a legfinomabb krém, hintőpor és olaj van. Jövő évi tervük szerint a gyermekápolási cikkek gv>'rtás;í mintegy 25 százalékkal fokozzák. A gyár laboratóriumában most olyan krémmel kísérleteznek, amelyet zsíros és száraz arcbőrre egyaránt lehet használni. Másképpen festik a púderokat, hogy színűk ne vá'tozzék meg az arcon . * PÉNTEKEN DÉLUTÁN és este szorgalmasan folyt a játékok teher autókra rakodása a Sport- és Játék nagykereskedelmi Vál alatnál. Gon- 1 dós kezek csomagolták a szebbnéi- szebb játékokat, hogy a legkisebb fa'usi f >!d mű vesszővé t kezet i bolt- b*i is eUyeson még Var-tösonv előtt a sok játék .Szombaton reggel indultak vidékre a teherautók, vasárnap már mindenütt kapható 'esz a sok új játék. A növekvő ellentétek jegyében „Pravda“-kommentár az Atlanti Tanács ülésszakáról Moszkva (TASZSZ): J. Pavlov, gz Atlanti Tanács ülésszakának eredményét kommentálva a Pravda december 19-i számában ezeket írja: Szembetűnik, hogy az atlanti tömbhöz tartozó országok államférfiainak nyilatkozatai és a burzsoó sajtókommentárok igen letört hangúak ... Az Atlanti Tanácsnak — mint az ülésszak eredményéről kiadott közlemény mutatja — az a szándéka, hogy „huzamos időn át" folytassa a fegyverkezési versenyt és hosszú ideig az Egyesült Államok csapatainak megszállása alatt tartsa a tömbhöz tartozó országok területének egy részét. Az a tény — folytatja többek között Pavlov, — hogy Dulles nyilatkozata politikai botránnyá fajult,— ismételten az: bizonyítja, hogy a nyugateurópai országok ügyeibe való durva beavatkozás politikája ellenállásba ütközik és hogy az atlanti tömb kebelében egyre jobban kiéleződnek az ellentétek. A cikkíró megemlíti, hogy az Atlanti Szövetség veze'ői kicserélték véleményüket a szovjet politika kérdésével kapcsolatban, majd rámutat, hogy ezt a kérdést azért kellett megvitatniok, mert a Szovjetunió békepolitikája egyre nagyobb mértékben nyugtalanítja az agresszív tömb szervezőit, mert a szovjet békepolitika a széles társadalmi körök előtt feltárja a tömb agresszív alapját A Duna Bizottság kilencedik ülésszaka Bukaresti (TASZSZ): December 9-től 17-ig a romániai Galati városában tartották a Duna-Bizottság kilencedik ülésszakát. Az ülésszak munkája az eredményesség légkörében folyt le. Valamennyi napirendi pontra vonatkozólag egyhangú döntés született. A Duna-B'zottság elnökévé Sík Endrét, Magyarország képviselőjét, alelnökévé Georgi Genovot, Bulgária képviselőjét, titkárává Dra- goje Gyuricsot, Jugoszlávia képviselőjét választották. Kinevezték a Duna-Bizottság igazgatóját, helyetteseit és a Bizottság apparátusának osztályvezetőit is. Az ülésszak elhatározta, hogy a Duna-Bizottság székhelyét Galatiból Budapestre helyezők át Francia na'gári lan a Par sz’rjfiról Páris (MTI): A „TObservateur" című francia polgári hetilap foglalkozik a bilbaói „Euzkalduna“ művek ötezer dolgozójának nemrég lezajlott sztrájkjával és megállapítja: „Meglepő az a hatalmas bátorság, amelyet a sztrájkotok tanúsítottak egy olyan hatósággal szemben, amely a sztrájkot ötévi börtönnel bünteti." A lap a továbbiakban rámutat, hogy a spanyol hatóságok „általános sztrájkmozgalomtól félnek, mivel a munkások életszínvonalénak szakadatlan süllyedése éles társadalmi feszültséget idézett elő." Ml TÖRTÉNIK A „DÉLI-TÖMBÖN“? Az emberek nem ok nélkül teszik fel a kérdést: mi történők a „Déli-tömbön“, mi zajlik a mesterséges ködfüggöny mögött, másszóval: mi a szándékuk az angolszáz hatel maknak a Déli tömbbé kovácsolt Franco Spanyolországgal és a Carm ona-Sa'azar Portugáliával? Erre könnyű válaszolni. Az eseményeket nem lehet eltitkolni és nincs az a még Ó’y sűrűn szőtt ködfüggöny, amelyen az igazság ne csillámlana keresztül. így vagyunk az imperiali sta hatalmaknak a Déli-Tömbön kifejtett politikájával is! A hdta'om a mai Spanyolország ban egy Franco nevű politika kalandor és szé’hámos kezében van Francisco Franco a régi spanyol had sereg gyalogsági tisztje volt. Klerikális és egyéb kapcsolatai révér gyorsan haladt előre. 1922-ben már a Spanyol Idegenlégió parancsnoka 1925-ben tábornokká léptetik elő Reakciós felettesei bizalmát azza hálálta meg, hogy 1934-ben vérbe fojtotta, az asztúriiai felkelést, amiér' vezérkari főnökké nevezik ki. 1936 ban már a Kanári szigetek teljhata1 mu parancsnoka Ugyanakkor élére áll a Spanyol-Marokkóban kirobban' felkelésnek és mint az u. n. „nemzeti haderő" parancsnoka harcol a köztársaságiak ellen. Győzelmé* (1939) Hitler és Mussolini hatókon' támogatásénak és annak a körü1- ménynek .köszöni, hogy a nyugat' hata’mak, főleg Anglia és Francia ország ,ssOTn.tegesség“ és „be nem avatkozás", címén szigorú b’okáde vontak a spanyol köztársaságiak kö ré. Franco ügyét a belső árulók is elősegítették. Ezek között a iegvissz? taszítőbb szerepet a k'ertkális reakció szövetségesei, a iobbo’.dali szociáldemokraták játszották. A köztár saság bukása, után Franco kormány' atekűott (1938) és a spa.nvol fasiszta szervezetre,, a Fa'angera támaszkodva megkezdte rémuralmát, A Fa.lan.ge (csoport) Spanyolország egy másik diktátorának. Primo de River a-nák, a klerikális reak ció és főleg a Vatikán bizalmi emberének műve (1933). A Fa’ange „fénykora“ a spanvol polgárháború idejé, re (1936—1939) esik. A közben feles legessé vált falsngista milíciát má’ 1943-ban feloszlatták. A párt a má sodik világháború után elvesztette befolyását Franco kornorációs alaprí helyezett. Horthv-Magyarországhoz hasonló monarchia államának az imperialisták jóvoltából nincs szűk séee falangísta segítségre! Franco dik+afurá’a a ipgsöté tebb középkorba dobta vissza Spanyolországot. A második spanyol köz •ársaság leverése után ezrével végezték ki a szabadság és függetlenlég harcosait és sok tízezer ember került Franco hírhedt börtöneibe Ikkor jelentette ki a spanyol főpap 'ág. hogy Franco győzelme „isten írszágának diadala“. Ez a szellem ndította a papságot arra, hogy a •panyol demokratákat sók esetber ■alátkezűleg juttassa a falsngista hóhérok kezére vagy nyomra vezesse franco embertelen rendőrkopóit "ranco hálásnak bizonyult. Vissza 'dta az egvház vagyonát. Ezemkívü’ állami pénzekből évi 465 millió pe- •etát juttatott az egyháznak. XII. Plus pána 1948 decemberében oár nappal Churchill fra.noobará* üsóházi beszéde után. kiha'lgatáser tögadta a soanyol nagykövetet, külön .áldását küldte az államfőm* és me- eg szavakka’ méltatta a .nagy szo’- 'á’atókat“. amelyeket Franco „a valósnak (értsd: a Vatikánnak) és » -iv'lizációnak tett". Távlor. az. TJSt st’káni követe pedig tárgyalásoké* tolytatott Francoval. Ezek tárgya a raitóközleménvek szerint a ,nvugat-' "’’ág keresztény erődnek mozgósító ?a és a kommunizmus teriedáse e’le ni harc megszervezése" volt. A Fran- ’0-re.ridszer egvik lefftüzesebb amerikai véde’mezőie. szentén a Vatikán -mbere: Srtel’man bíboros, newvork' msek. A Vatikán tehát a spanvo’ kérdésben is szekértoWa az améri- “ai nagytőkének és e’tűrt.k, hogy "ranco kormánya az éhezők messe y'tése és a szociális kérdés megoldás? helyett tömiénfüs+be ful’assza a ■oa.nvol nénet: A Va.nguardla F° ■'nnmo’a“ szerint 1938—48 között á’ ami pénzen többek között 19 űj szé kosegyház. 1276 templom és 7 püs töki palota épült! Madrid va'óságos találkahelye ott Washington katonai és állam ■épvisetőinek. 1949-ben 12.500 amerikai .turista“ látogatott el Spanyc’ rszágba Közöttük számos tiszt, tá bomok és tengernagy. Ezek az „urak“ Franco sajtója szerint 79 ka- *onai szemleutat tettek, 46 repülőteret és 33 kikötőt tekintettek meg. 1949-ben pedig 19 szenátor, 10 képviselő és 19 különleges meghata’me- zot-t látogatott el Madridba. Ezenkívül egy amerikai hajóraj is ellátó gatott Spanyolországba. Ez a feltűnő érdeklődés arra vezethető vissza hogy Amerika Spanyolországban ér gyarmatain. Marokkóban, Guineában ’Nyugat-Afrika), stb. a katonai tá maszpontok egész hálózatát építi ki Ezenkívül arra törekszik, hogy Spanyolországot és Portugáliát, a másik bériaí államot az u. n. Déli Tömbb- ömörítse és azon keresztül belevon :a az Északatlanti csoportba. Ezt az .International News Service" cinikus nyíltsággal be is vallja: „A? Egyesült Államok — jelenti — ragaszkodik ahhoz, hogy Spanyolorszá *ot felvegyék az Északatlanti Egyez mémy résztvevői közé!“ „A hadsereg a haditengerészet és a légihaderő ’egfelső parancsnokságához tartozó köröknek az a véleménye, hogy Spe ivolország stratégiai (hadászati) szerr pontból igen értékes szövetséges a Szovjetunió elleni harcban", írja a News Service“ más alkalommal. A spanyol-amerikai szövetség gvakor atban már létezik: több mint hús- •panyol kikötőt amerikai szakembe -ek vezetésével átépítenek. A .,ST‘ ‘‘al-angista lap ..azt írja, hogy „bár mely kikötőben olyan mennyiség'" hadianyagot lehet kirakni, amely gesz Nvugat-Európa ellátására úég". Az amerikaiak ezenkívül száznál több repülőteret építettek Spanyolországban és a gyarmatokon. A Madrid melletti baraiasi katona opü’őtérrő'1 a „Natinna1 and English Review" 1950 októberiben megá’ln- oitotta, hogy ez lesz Európa legna ívobb repü’őtere: 560. 150 tanná'' nehéz bembázógén befogadására var berendezve. A Francéval kötftt' egyezmények értelmében Amerika •sapata'nak eurépai támaszpontokra ■toló szállításánál a spanyol repü’ő »reket (gyarmatokat is beleértve' génybe veheti. Franco egyebekbor s hatékonyan támogatja Amerika gresszfv európai tervét. Miután r 'olumbia-rádióna.k adott pyl’atkcza 'ban kijelentette, hogy ..Spanvo’ rszág csatlakozn’ szeretne a nyugat úlág tervéhez“, megszervezte hadse regét. A „National and English Review" becslése szerint a francoista hadsereg létszáma 800 ezer fő. Az antifasiszta megmozdulások elnyomására fenntartott „polgárőrség", a ,Guardia Civil“ legénységének létszáma pedig 100 ezer fő. Franco azon ban titokban 2 millió katonát ígért annak idején Trumannak és tudjuk hogy a spanyol hadsereget egyre óbban fejlesztik. Ezek után érthető hogy a hadsereg költségei a spanyol ’•'"ktségvetés 80 százalékát teszik ki CS a S$anyO nép? Fa’angista Lmerikai és vatikáni árulói „jóvol- ' ából" a legszükségesebbet is nélkü- ’özi. A spanyol ipar — „hála" a Marshall-segélynek — katasztrófái 1- ■an hanyatlik. A vastermelés bér Spanyolország a világtermelés negye dik he’yéről (1900) a huszadik helyr •zárult. Hasonló visszaesés tapasz- alható minden más iparágban. Pé1- ’át.lan mélyponton van a mezőgazdaság is. 50 millió hektárnyi meg nüvelésre ákalmas földből ma má' z'ig húsz millió hektár van bevetve Hiányzik a gépi felszerelés, nine dég műtrágya és használhatatlan a- öntözőrendszer. Az elviselhetetlen 'dók arra kényszerítik a Daraszto- tet, hogy elhagyják a földet és e ’árosban keressenek megé’hetés* 'mi a terméshozam további csőkké léséhez vezet. Az élelmiszerárai tapró1-napra emelkednek: az oliva olaj ára literenként 1.8 pezetáríV \gy év alatt 40 pezetára szökött. A sír ára 1936-ban 25 pezeta volt klónként, ma pedig 60 pezeta. A lét- enntartás! költségek a legújabb adatok szerint 1937-hez viszonyítva ti- ■ enegvszeresiikre emelkedtek. A mun kás havi keresete átlag öí-hatszá? oezeta, míg egy négytagú csa’ád sze- -ény ellátásához francoista közgáz lászok szerint legalább havi 250c oezetára van szükség. Közben növekedik a hihetetlen nyereséget bezsebe- ő, a spanvol nyersanyaggá! speku- áló amerikai tőke és kiszolgálói, a “rancoista oénzemberek száma. Por ugálióhoz, a másik ibériai áhamhoz hasonló érdek fűz’ Amerikát, mint Spanyolországhoz \z amerikai diplomácia azon fáradozik, hogy mielőbb létrehozza a spa ayol-portugál szövetségen alapúk Déli Tömböt. Salázar Carmona ál- arnfő min’sztere'nöke ki is jelente*- e, hogy „Portugália teljesen az Egyesü’t Államok érdekszférájához artozlk.“ A Déli Tömböt a kapzs 'tátikán minden ereiéve’ támogatja 040 májusában kü'ön konkordátumot kötött Portugáliával, a rákövetkező hónapban pedig az „őskeresz- íóny kultúra előőrsének" nevezte Portugáliát. Közben a nép a nagy- birtokosok és a nagytőkések maroknyi csoportjának igája alatt nyög. Az angol „Contemporary Review“ gúnyosan megjegyzi (1944. fébr)., • hogy Portugáliában a hatalom , Carmona (államfő), Salazar (miniszterelnök) és Cerejeira (lisszaboni érsek és pátriárka) személyéből álló „szent háromság“ kezében van. . Cerejeira bíboros Salazar személyes barátja a kormány támasza. A pe fugái, főpapság egyébként is erősen fa- si.sztaérzelmű volt. így 1945 májusá-, ban, míg a világ népei a Hitler Németországa felett aratott gvőze’.met: ünnepelték, Portugá’iában Cerejeira. Vboros méghagyásából Hitler és- Mussolini tiszteletére! gvászistentlsz-' 'eletet tartottak. Amerika itt is — ’s főleg a portugál gyarmatokon — hadi támaszpontokat létesít. CéPait a Salazar-kormány. a Vatikán és a, oortugál kleriká’is reakció a legtel-, esebb megértéssel támogatja. Ame-ika és a Valiján ivrtaf politikája elérte célját. A Déli Tömb ’ ' étezik. És az sem vitás, hogy ez ar ‘iimb az atlanti egyezmény széllé- ■' nében működik. Amerikának és a . Vatikánnak egyelőre elég ennyi. A többi csak idő kérdése: külsőség, 'melyre később is ráérnek. A Déli Tömb országainak dolgozó, népe másként gondolkodik. Gyűlöli, a Franco—Sal szar—Cerejeira-rend-; :zert, gyűlöli klzsákmányolóit' és minden erejét megfeszítve azon van,;' Hogy meghiúsítsa a lelketlen hábo- '"ús gyújtogatok tervét Ezt a harcot, ■’.mely számos hazafi életébe került,, n munkásosztály és élcsapata, av icommunista párt vezeti. 1945 óta" szinte szakadatlan sztrájkmozgatom "ázkódtatja meg Spanyolországot, — Madrid, Valencia, Bilbao, az asttíriái bányászok, stb. sztrájkja rémületbe ej .ette a francoista kormányköröket. 1951 tavaszán pedig Barcelona munkássága mutatta meg. hogy Spanyol- ország sorsa felett nem lehet a spanyol dolgozó nép megkérdezése nélkül dönteni. A hatalmas sr ~sak nehezen sikerült vérbe főj töm. Mindez azt bizonyítja, hogy a sp:í- ovol el’enállás egyre erősödik Már nincs messze az az óra. amelyben o spanvol nép lepattantja magáról '■ f meséit a levegőb“ röpíti a Franco -Salazar-féle Déli Tömböt és meg- •is'tia a dollármillsomosok háborús lazálmait.
