Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
TOLNAI APLO VnJto pboictXrjai tGYesümrtkt ^ A MAI SZAMBÁN: Csillagok az égen (2. o.) — A* elmélet napi kérdései (2, o.) — A szovjet nép felháborodása Berija és cinkos társai ellen (3. o. )— Mi történik a „déli-tömbön“9 — Nemzetközi szemle (4. o.) — Egy kórház életéből — a felszabadulás előtt... (4. o.) — Egy művezető életéből... (5. o.) — A városi tanács diszis tálnak versenyfelhívása (5. o.) — Néhány jó tanács a dolgozó nőknek L (6. o.) — Ezt láttuk Kakasdon (7. o.) AI M DP * TOLNAMEGYEI PA'RTBIZOTTJAGA'MAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM \KA 50 FILLER VASARNAP, 1953 DECEMBER 2t. Á lenini-sztálini eszmék «diadala A kommunista és a szocialista társadalmak építését vezető kommunista és munkáspártok munkáját a kipróbált és biztos eszmei fegyver: a marxizmus-leninizmus mindent legyőző elmélete vezeti. Ez az elmélet ad erőt s ez világítja be azoknak a kommunista pártoknak útját is, amelyek ma még a kapitalista országokban vezetik a dolgozó milliók harcait, jogaikért, életszínvonaluk emeléséért, nemzeti függetlenségükért. Marx és Engels munkássága nyomán új korszak kezdődött az emberiség történetében: az ámítás és önámítás áldozatai kezdtek önmagukra eszmélni a kizsákmányoltak és elnyomottak kezdtek tudatosan szervezkedni jogaik megvédésére, helyzetük megjavítására és az osztálytársadalom megdöntéséért folytatott harcra. A tudományos szocializmus megteremtője — Marx azt mondotta tanításairól; hogy annak leglényegesebb része a proletárdiktatúráról szóló tanítás. Már Marx megállapította, hogy a proletariátus csak akkor tud eredményesen har colni, s csak akkor tudja megdön- teni a kapitalista társadalmat, ha olyan párt vezeti, amelynek meghatározott céljai vannak a burzsoázia megdöntésére. Ezért fordított Marx és Engels olyan nagy gondot arra, hogy tisztázzák a munkásosztály pártjának céljait, s ezért ragaszkodtak a munkás- mozgalom elvi kérdéseinek gyökeres tisztázásához is. Marx és Engels fogalmazták meg a Kommunisták Szövetségének programm- ját, amelynek első pontja így hang zik: „A Szövetség célja a burzsoázia megdöntése, a proletariátus uralma, a régi, osztály-ellentéteken alapuló polgári társadalom megszüntetése és új osztály — és magántulajdon nélküli társadalom megalapítása." Ez a programra lelkesítette és vezette harc ra a tőkések ellen a múlt század második felében a munkásosztályt, ez adott erőt az 1905-ös forradalom résztvevőinek. Ez vezette diadalra az 1917-es Októberi Forradalom résztvevőit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ proletariátusának bebizonyította, hogy eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka, s ez megnyitotta a függő országok és gyarmati népek forradalmának sorozatát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, nemcsak azért nagyjelentőségű, mert megszakította a világ-kapitalizmus láncát, hanem azért is. mert lehetővé tette a marxizmus-leninizmus tanításainak világméretű kibontakozását. Ez a forradalom vitte el Kína dolgozóinak is a forradalmi elméletet. amelynek segítségével hosz- szú harcok után lerázták magukról a kizsákmányolok jármát. A marxizmus-leninizmus tanításai lelkesítették a Szovjet Hadsereg harcosait a II. Világháború felszabadító harcaiban. A tudománvos szocializmus elméletét igazolja a szocializmus fel építése a Szovjetunióban. A szovjet nép Lenin és Sztálin vezetésével felépítette a szocializmust, nyílt harcban szétverte a fasizmust, élére állott a világbékéért folyó küzdelemnek, és sikerrel halad a kommunizmus építésének útján. A Bolsevik Pártot mindenben és mindenkor a marxizmus- leninizmus vezérelte és vezérli, ebben rejlik ereje és hatalma. A Szovjetunió Kommunista Pártja azért válhatott a munkásosztály harci vezérkarává, mert sorai eszmeileg összeforrtak és a marxista- leninista elmélet éltető forrásából merítették erejüket. Lenin és Sztálin alkotó módon továbbfejlesztették Marx és Engels tanításait. Ienin például többek között bebizonyította, hogy egy országban is győzhet a szocia-» lizmus, felfedte a proletariátus diktatúrájának államformáját a szovjeteket — ahol a munkások és parasztok maguk intézik ügyeiket. A szovjeteken keresztül tették még szervezettebbé a falun az osztályharcot, a kulák, a falu ka- oitalistája és a klerikális reakció ellen. Lenin nagy gondot fordított a munkás-paraszt szövetség elmélyítésére. Nekünk is nagy se* gítséget jelent a falusi osztályharcban a lenini hármas jelszó elnevezésen közismertté vált lenini tanítás a parasztpolitikánkban. Sztálin. Lenin legjobb tanítványa továbbfejlesztette a proletariátus nagy tanító mesterének munkáját. Olyan kérdéseket fejtett ki és világított meg az élenjáró elmélet fényében, mint amilyen a kommunista párt szerepe a kommunizmus építésében a szocialista iparosításnak és a mező- gazdaság szocialista ú^áalakításá- nak kérdése, a szocialista állam minden irányú megszilárdításának kérdése a kapitalista környezet feltételei között. Sztálin elvtárs teljessé tette a szocialista államelméletet, minden vonatkozásban kifejtette a nemzeti-gyarmati és más rendkívüli problémákat. Sztálin a győztes szocializmus teoretikusa. ÍFelbecsülhetetlen nagy értékekkel gyaraoította a társadalmi tudományoknak a szószoros értelembe vett valamennyi agát. ö emelte új, magasabb fokra a marxizmus-leninizmus egész tanítását. Az egész világ dolgozóinak nagy kincsesháza a marxizmus-leninizmus, mert ebből kapnak választ legégetőbb problémáikra: a dolgozók életszínvonaláért folytatott harcban, nemzetiségi kérdésben, az osztálvharc legbonyolultabb részében, a nemzeti függetlenségért, a békéért vívott harcban csak ezek a tanítások mutatják meg a helyes útat. Ma a világ dolgozóinak százmilliói követelik kormányaiktól a ljé- kepolitikát. Nemcsak a szocialista tábor országainak dolgozói, de a kapitalista országokban is a dolgozók egyre határozottabban követelik a békét. E világméretekben kibontakozott békeharcban ismét a marxizmus-leninizmus mutatja meg a helyes utat, rámutatva arra, hogy a két társadalom békésen együtt élhet. A forradalmi élmélet által vezetett békeharc már számos kimagasló eredményeket ért el. A háborús gyujtogatókat Koreában tárgyaló asztalhoz kényszerítette. a nyugati hatalmak kormányait kényszeríti arra, hogy a Szovjetunióval négyhatalmi tárgyalásokat kezdjen a béke biztosítása érdekében. Marx, Engels, Lenin és Sztálin — négy nevet nevez meg, így együtt a nemzetközi munkásosztály, a 800 milliós szocialista tábor, mert ez a négy név egyet jelent: a felszabadulás győzelmes tudományát. Ez a négy név együtt jelenti a munkásosztály vezcőjét, a győzelmes kommunista pártot, mert Marx, Engels, Lenin és Sztálin ilyen pártért, ezért a pártért küzdöttek egész életükben. Marx, Engels, Lenin és Síi álin neve az elnyomottak és kizsákmányoltak gyűlöletét fejezi ki az imperialista elnyomókkal, a kizsákmányolók- kal és az opportunista szociáldemo kraták áruló lakája’val síemben. Ez a négy név élni fog százmilliók szivében és élni fog az eljö-c ndő századon oa i is. HÍREK A MEGYÉBŐL Tehenet vásárolnak a pári Béke tsz tagjai A Népköztársaság Elnöki Tanácsának új begyűjtési rendeletét a pári Béke termelőszövetkezet tagsága is örömmel fogad ta. Sógorka János a tsz elnöke azt számolgatta, hogy az — 1954. január 1-én életbelépő új begyűjtési rendelet szerint — mennyivel kell kevesebbet beadni a tsz-nek. — Az idén az elvetett búzaterület után a beadási kötelezettségünk 676 mázsa volt. Ez a meny- nviség ugyanakkora terület után — az új begyűj tési rendelet értelmében — 507 mázsára csökken, tehát 169 mázsa búzával adhat többet szabadpiacra a tsz tagsága. A páni Béke termelő- szövetkezet tagságának körében a legnagyobb örömet a törvényerejű rendelet azon rendelkezése hozta, amely azt rögzíti le,...** hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságukban a tejbeadási és borbeadási kötelezettséget megszünteti.'* Csillag András és Só- garka Ferenc tez-tagok a december 15-1 tamást vásárban már meg is vették a tehenet, a többi termelőszövetkezeti tagok közül Kovács István, Nagy Imre és még sokan elhatározták, hogy tehenet fognak vásárolni. 1 érvén felül köze! százezer forint... A Tolnai Selyemgyárban egész évben nagy volt a küzdelem, hogy az éves tervet határidő előtt be tudják fejezni. A küzdelemnek és a jó munkának meg is lett az eredménye, mert határidő előtt 22 nappal, december 8-án délelőtt 9 órakor befejezték az éves tervet. Most az éves terv befejezése után a fizikai dolgozók a •műszakiakká!1 karöltve azért harcolnak, hogy évvégéig minél több kikészített selymet adjanak népgazdaságunknak. Ezért a dolgozók elhatároznák, hogy december 31-ig terven felül 2066 kiló selymet termelnek, amiből 15-ig már 852 kilógrammot el is készítettek. Minden jel arra mutat, hogy vállalásukat teljesíteni tudják és az év végéig legyártják a 2066 kilogramm selymet, ami 943 ezer forintot jelent népgazdaságunknak. Párosverseny a szabászatban Körülbelül két hónapja, hogy a Bonyhádi Cipőgyár pártszervezetének javaslatára párosverseny indult a szabász műhelyben. A dolgozók, valamennyien párosversenybe léptek egymással, nem kis eredménnyel. December első dekád iában is szép eredményekről beszélhetnek a szabász-műhely dolgozói. Schulteisz Károly és Gráf József szabászok Lutzenburger Ferencet hívták ki párosversenyre. A legutóbbi dekádban Gráf elvtárs 152 százalékos teljesítményével messze maga- mögött hagyta versenytársát, míg Lutzenburger élvtárs Schulteisz szaklársat. A párosvereenyben kimagasló eredményeket értek el a női szabászok. Galambos Hen- riikné és Stein Jozsefné fej-fej mellett küzdenek a jobb eredményekért. Stein Józsefné 159 százalékos teljesítésével mindössze egy százallékkal hagyta el versenytársát. A szabászat többi dolgozója is párosversenvben küzd a terv túlteljesítéséért, a szebb eredményekért. A szekszárdi maradékbohbnn .. . Szekszárdon a Széchenyi-utcában a szabó KTSZ egv maradékiboltot nyitott, ahol a dolgozók oVsön. szebb nél-saebb textilanyagot és készruhát vásárolhatnak. Az üzlet megnyitása óta igen szép múltra tekinthet vissza a maradékból!, mert eddig 35.000 forint értékű árut adtak el. Most, a karácsony előtti napokban különösen nagy a forgalom, mert a sok vásárlót alig tudják kielégíteni a maradékbolt dolgozói. Tizenkét nap alatt 150 férfiinget, 150 flanel gyermeknadrágot, 100 flanel inget, 80 női kötényt, 60 gyermeksálat és 50 férfi pizsamát vásároltak a*dolgozók. De a maradékbolt továbbra is felkészült a várható nagy forgalomra, mert a karácsonyi ünnep után nagy mennyiségben hóénak forgalomba keresett közszükségleti cikkeket 16 zsebkendőszovőqépet kap s Tolnai Textilgyár A Tolnai Textilgyárban a kormányprogramm meg jelenése óta nagy változások történtek és történnek ,mert a gyár új zseb- kendőszövőgépeket kapott. December 20-ra már két gépen megkezdik a zsebkendők gyártását és előreláthatólag az év végére még másik 14 zsebkendőszövőgépet állítanak be. A két gép beállításával. december 31-ig 57.000 darab zsebkendőt tudnak elkészíteni, ha pedig mind a 16 gép működik, akkor az üzem termelési kapacitása havonta 12.000 méter rel több lesz. Átadták a forgaHwroali a simontornyai Sio-hitfat Államunk gondoskodása folytán Simontornyán a község szivében épült egy szép vashíd, amit decemberben átadtak a forgalomnak. A híd elkészítési határideje 1954. január 15-e volt, de a hídépítő vállalat munkásai megfogadták, hogy határidő előtt elkészítik. A hídépítési munkálatoknál kiváló munkájával kitűnt a 11 tagú Németh-brigád és a 7 tagú Komplex-brigád. Ezek a brigádok segítették legjobban elő azt, hogy határidő előtt másfél hónappal! át tudták adni az új Sió-hidat, amely megkönnyíti a simon‘árnyai dolgozók közlekedését. Egy dolgozd paraszt szdmidtsa az új begyűjtési renielet után 4 kellemesen (ütött I Megelégedéssel fogadtak Sárpilisen az új begyűjtési rendeletet szobában az asztal körül üt a Tolnai család, és vitatkozva tárgyal fák az ú/ begyűjtési rendelet minden pontját. A szót a család leje, Tolnai István 10 holdas nagy kónyi dolgozó paraszt v**2i. akj az új begyűjtési rendeletén keresztül már a jövő terveit csillogtatja. Látod anyjukom, szól a térj, érdemes dolgozni, a földdel vesződni, mert államunk is segíti munkánkat. Te tudod a legjobban, hogy mennyit dolgoztunk, mióta összekerültünk, szinte alig volt megállásunk. Nem egy, se kettő, álmatlan éjszakát okozott a beadási kúte’e- zeltség, hogy vájjon teljesíteni tudjuk e. Megadtunk mindent „ tőidnek, amit csak lehetett. Trágyáztuk. A kapásnövényeket többször megkapáltuk. Az aratás meg. mutatta az eredményt, 3.5 hold búzaterületről több, mint 50 mázsa búzát takarítottunk be. 20 mázsa ősziárpa termett holdanként, 300 négyszögöl burgonyaterületröl pe. dig 40 zsák burgonyát hoztunk be. Érdemes volt, nem sajnáltuk erőnket, a föld beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Termett annyi, hogy a beadási kötelezettségünket mindenből maradéktalanul teljesíteni tudtuk. — Az új begyűjtési rendelet | megjelenése után rögtön ceruzát fogtam és számoltam az asszonnyal együtt, hogy az 1954-es gazdasági évben 27 és léj kilogrammal kevesebb a sertés- és marha- beadási kötelezettségem, mint az elmúlt évben. A 40 százalékos baromit és tojásbeadási kedvezménv pedig lehetővé teszi, hogy 57 kilóról 22.80 kilóra csökkenjen a beadás. De nemcsak, a sertés és baromlibeadási kötelezettség csökkentésének örültünk, hanem a 10—15 százalékos terménybeadási és a 25 százalékos borbeadási kötelezettség csökkentésének is. Az új begyűjtési rendeletét nemcsak Tolnai István, hanem valamennyi nagykónyi dolgozó paraszt örömmel fogadta. Az a meggyőződés vert gyökeret a dolgozó pa. rasztokbdn, hogy a népi demokráciának ezt a felmérhetetlen támogatását úgy viszonozzák, hogy több és szebb állatot tartanak. hogv az állam iránti kötelezettségüket a jövőben is pontosan teljesíteni tudják. DoVoié paraSTlgteaiih örömmel vette az Elnöki Tanács új begyűjtési rendeletét. Szerte az országban, ahol dolgozó parasztok élnek, eljutott a hír. A szomszédok összejöttek, hogy együtt hallgassák a rádiót. Az újságok még a legkisebb házikókba is eljutottak. Csakhamar megkezdődtek a számítások: — Az idén ennyit kellett beadni, de jövőre ennyivel kevesebbet. Sárpilis községbe is eljutott a hír. C s u r g a i Pál 5 holdas dolgozó paraszt családja a rádió mellé ült, hogy meghallgassa miről beszélnek, s milyen rendeleteket hoztak az ő érdekükben. C«grg’»a P I, I ha az életéről beszél, mindig a keserű múlt jut eszébe. Már nyolcéves karában más .keze-lába" volt. Nem lehetett szava, mert hát cseléd volt, csak, dolgozni lá- tástól-vakulásig, ez volt a része az életből. De felcsillan a szeme, mikor 1945-ről beszél. ,,Felszabadultunk, megváltozott az élet, saját földem lett, 5 holdat kaptam. Megbecsült ember lettem. Azóta mindig úgy dolgoztam, hogy eleget tegyek az állam iránti kötelességemnek, Sikeres volt a munkám. Igaz, a tavalyi aszályos esztendő sok nehézséget okozott, hajamba sok ősz szál került, de megkönnyebbültem, mikor a kormányprogramm után a 8 mázsa búzahátralékomat elengedték. Nagy gond esett le a válIámról. Az idei termés nagyon jó volt, volt is miből teljesíteni a beadásomat. Nem akartam hinni a szememnek, amikor beadásomért jutalmul egy kúkoricadarálót kaptam. Mikor este a fiamnak mutattam, örömmel mondta: „Ez beszéd, édesapám.1' Van is mit darálni rajta. Iffy érdemes do ffo-n’ | megvan minden, ami kell. Már vágtam disznót, na meg az ó’toa-n is maradt még egy. Most e'határoztam, hogy jövőre három anyadisznót tártokomért megéri. Kettő már hasas, nemsokára lesznek kismalacok is. Hát ez a rendelet nagyon jól jött — mondja —, 14.45 q termény helyett jövőre csak 11.28 mázsái kell beadnom, 314 kilogrammal kevesebbet, mint az idén. No meg a hús- és tojásheadás terén is 96.50 kiló helyett 65.40 kilót kell jövőre beadni, tehát 31.10 kilóval kevesebbet mint az idén A 'ei is 660 liter helyett 528 literre csökkent. Mostmár többet vihetünk a szabadpiacra.
