Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-15 / 293. szám
1953 DECEMBER 18 N A P L Ö A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű ren dele le az állami begyűjtés többéves rendszeréről (Folytatás ae í. oldalról.) ejryes csoportok között — a bűza- kilogrammban megállapított meay- nyiség megváltozása nélkül — milyen arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportok teljesítésére az egyes terményekből só 1 ykil ocramm ban kifejezve kát holdanként mennyit kel! beadni (3) A súlykilogrammban kifejezett knkoricabeadási kötélezettséc 13 százaléké* víztartalmú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításra. _ 12. 5. (1) A kenyérgajfonabeadást a tér mélő a — tényleges terméseredményének megfelelő arányban — búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a termelő beadási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása alkalmával megállapítást nyer, hogy a vetésterv alapján kiszámított terméseredménye nem te szí lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesítését, a hátralévő részt elsősorban árpával, vagv zabbal, ezek hiánvában kukoricával, e a prof or.«m maggal vagy burgonyával teljesítheti, (2) A takarmánygabonaibeadási árpával és zabbal, ezek hiánvában pedig kukoricával, vagy kenyérgabonával kell teljesíteni Hl búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget. (4) A kukoricabeadást elsősorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal, vagv ken vér- zabon ával kell teljesíteni. Rabot bordót, lencsét a termelő a kuko- ricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat, (5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona — és kukoricabeadást — amennyiben állatállományuk lehetővé teszi — hízott sertéssel is teiesífhetik. 'A teljesítés szempontiából száz kg takarmánygabonának vagv kukorica Ti.ak 8.90 kg hízott sertés felel meg Az I. és TT típusú term elősző vetkezeti csoportok tagjai é« az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona — e* knkoricabeadás4 ugyancsak teljesíthetik hízottsertés sél is. ha azt a begyűjtési miniszter általi külön megállapított szabó lyok szerint és időpontig bead iák Ezeknél n termelőknél a fel ie*ítéc szempontjából 9záz kg takarmánygabonának vagv kukoricának 14 kg hízottsertés felel meg. (6) A napraforgómagbeadást napra íorgómaggal, ennek hiányában hízottsertéssel vagy sertészsírral kell teljesíteni. A teljesítés szempontjából száz kg napraforgómagnak 13 kg hízottsertés vagy 7.80 kg sertészsír felel meg. (7) A burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadható egy húskilogramiVi egy egy egy egv egy „ egy » 16. §. fi) A húsbeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után bármilyen más terménnyel teljesítheti, (8) Sörárpából a termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételéve’ egész termését — a sörárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt össze* árna- menny iségnél több, a kötelezel Néger relül beadott sörárpa helyeit térítés ellenében szokványminőséaü árpát kell a termelőknek kiutalni tíz százalékkal felemelt mennyiségben. 13. §• (1) A városellátó zöldövezetekben zöldség- és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján tér ménybeadási kötelezettségüket a megyei zöldség és gyümölcsértékesítő vállalatnak vagy valamelyik konzerv ipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási áron átadott zöldségfélékkel is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terü- 'et ezért a terménybeadási kötelezett ség alól termelési szerződés címén nem mentesíthető. (2) A különleges irányú termelésre berendezkedett mezőgazdasági termelőszövetkezetek terménybeadási kötelezettségét a begyűjtési miniszter a földművelésügyi miniszter javaslatára — a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül — az általános szabályoktól eltérően is megállapíthatja. III. rész Hú»beadási kötelezettség 14. §. (1) Az 1954 évtől kezdve a termelők az eddigi külön állatbeadási és külön baromfi- és tejbeadási 'kötelezettség helyett egységes húsbesdási kötelezettséget tartoznak teljesíteni. (2) HúS'beadásra az a termelő köteles, akinek szántó és 'rétterülete, együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja. (3) Azok a termelőik, akiknek szántó és rétterülete együttesen a nyolcszáz négyszögölet eléri vagy meghaladja, de egy kát. holdnál kisebb. továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó terület után húsbeadásra nem kötelesek, hanem e helyett évenként összesen három kg baromfit és tojást vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kötelesek szabad választásúk szerint beadni. Azok az öregek vagy más okból munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szociális-kulturális alapból természetbeni és pénzbeli juttatásban, illetőleg támogatásban részesülnek, ez alól a beadás alól mentesek. 15. §. A húsbeadási kötelezettséget hús- kilogrammban kell megállapítani. _ A kötelezettség teljesítésénél egy hús- kilogrammnak az egyes élőállatokból és állati termékekből az alábbi mennyiség felel meg: — egy kg hízott sertés — egy kg süldő — egy kg baromfi — egy kg tojás — másfél kg vágómarha — másfél kg vágójuh — nulla egész hat tized kg sertészsír. kát holdanként húskilogrammban a következő: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Évi húsbeadási kötelezettsége kát.. a) sertésbe adás 5.— ■b) baromfibeadás 0.70 c) tojásbeadás 0.50 d) szabadválasztásu húsbeadás 2.80 ■ (2) A sertésbeadás és a. szabadvá- lasztású húsbeadás egymásközötti arányát, azok együttes mennyiségének megváltoztatása nélkül a begyüj tési miniszter a helyi állattenyésztési adottságok szerint — a megyei tanácsok végrehajtóbizottságának ja vaslata alapján — az egyes járások területére az országos aránytól eltérően is megállapíthatja. A baromfi- és tojásbeadás mértéke az ország egész területén azonos. (3) Az a termelő, akinek szántóéi; rétterütete együttesen három kát. holdnál kisebb, egész húsbeadási kötelezettségét baromfi, tojás, süldő, hfzottsertés, sertészsír és vágójuh beadásával szabad választása szerint teljesítheti, 17. §. (1) A húsbeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha « beadásra kötelezett férfi á hat várialapszabály dolgozó nagygazdák szerint mű- parasztok és egyéb ködő I. és falusi kill. típusú zsákmány otszcs-ik lók tagjai holdanként, húskilogrammban 8,— 8.60 8.80 1.50 1.50 1.50 1.50 1.50 1.50 4.50 4.90 5.70 ötödik életévet, illetőleg a beadásra kötelezett nő a hatvanadik élet-' évet betöltötte vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásban munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg. (2) Az olyan termelők húsbeadási kötelezettségét, akiknek szántó- és rétterülete együttesen öt kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik 14 éven aluli gyermek után ötven százalékkal csökkenteni kell. négy, vagy ennél több 14 éven aluli eltartott gyermek esetében pedig a húsbeadási kötelezettséget teljes egészében el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalék föld ékből haszonbérelt területet figyelmen kívül keli hagyni;.; -' . (3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterületekre eső húsbeadási kötelezettséget mérsékelnj kell. Az egyes szerződéses növények után. iáró mérséklést mindenkor a temte- 'ési szerződések általános feltétele' határozzák meg. Ha a termelő szerződésben, foglalt kötelezettségeit nem vagy csak részben teljesíti, a termelési szerződéssel lekötött szántóterületre cső teljes húsbeadási kötelezettséget., illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles. Í4) A, tipsvetés területek a húsbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) Az 1953 szeptember 1 után alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II. típusú te-rme- ' őszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a húsbeadási kötelezettségből húsz százalék kedvezményt kapnak. 18. §. (1) A sert és beadást a termelő hízottsertéssel köteles teljesíteni. Az “gesz sertés beadása után fennmaradó harminc kg-nál kisebb töredéksúly sertészsír beadásával is teljesíthető, (2) A baromfibeadásnak legalább negyven százalékát hízott libával és kacsával, lobbi részét pedig a termeté szabadon választása szerint csirkével, tyúkkal, gyöngy tyúkkal, vagy pulykával kell teljesíteni. (3) A tojásbeadás kizárólag tyúktojással teljesíthető. (4) A szabadválasztású húsbeadást a termelő vágómarhával, vágó juhhal, hízottsertéssel, sertészsírral, baromfival, és tojással szabad választása szerint teljesítheti. (5) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére legalább 126 kg élősúlyú hízottsertést, legalább 30 kg élősúlyú süldőt, minőségileg megfelelő baromfit, friss, éphé.iú tyúktojást, legalább 280 kg élősúlyú és III. osztályúnál nem gyengébb minőségű vágómarhát, továbbá legalább 35 kg élősú'lyú vágójuhot kell beadni. A termelő köteles a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba állítani és úgy hizlalni, hogy az a beadási határidőre az előírt súlyhatárt elérje. 19. §. (1) Hízottsertés beadásánál a kötelezettségén felül beadott élősúlyút a termelő kívánsága szerint Vagy szabadfelvásárlási áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi húsbeadási kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha, vágójuh és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabad felvásárlási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezettség teljesítéséibe a termelők egy-egy hízott- sertést, vagy vágómarhát önkéntes társulás alapján közösen is beadhatnak. A beadásra földterületük nagyságától függetlenül társulhatnak és a társulok száma nincs korlátozva. A beadásra társult termelők a hízott sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek. 20. §. (1) A?, állathízlalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő válla latoknak átadott állatokat a húsbeadá- si kötelezettség teljesítésébe nem lehet beszámítani. Az 1952 és 1953. évben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az. 1954. évben határidőre átadót! állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell 'számítani. vl(2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvasmarha’, juh) az eladó hú*beadási kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az állatoknak a beadására társulni nem lehet. (3) A sértésvágás után kötelező zsívbeadás továbbra is fennmarad, ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számit be. IV. rész Tejbeadási kötelezettség; 21. 5. (1) Tejbeadásra köteleseik: a) azok a tenne lök, akiknek szántó és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja, b) azok a tehéntartók, akiknek szántó és rétterületük nincsen vagy egy kát. holdnál kisebb ■ (2) 1954 január 1-tőt kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik. (3) A- mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén. mentes a tej- beadási kötelezettség alól. . 22. §■ A tejbeadási kötelezettség mértéké nek megállapítása szempontjából az ország tei-ülete a termelési adottságok és a szarvaismarhafajták alapján négy tájegységre, oszlik. Az 1954. évi tejbeadási kötelezettség. 23. §. (1) Az 1954 évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a nyolc, kat. hoid vagy ennél nagyobb szántó- és rétterüLeteri gazdálkodó termelők tejbeadási kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül — kát. holdamként a következő: Az évi tejbeadási kötelezettség T. II, III IV. tájegység területén kát, holdamként liter mezőgazdasági termelőszövetkezet 22 alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai 68 dolgozó parasztok 72 nagygazdák és egyéb falusi kizsákmámyólök 76 (2) A nyolc bat. holdnál kisebb szántó és rétterületen gazdálkodó tér melók, valamint a földnélküli és az egy kát. holdnál kisebb szántó és rétterülettel rendelkező tehéntartók 19 18 IS 61 54 4P 64 57 52 67 60 !» tejbeadási kötelezettsége az 1954 évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: Ae évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. tájegység területén összesen liter alapszabály szerint működő i. és n. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjai 470 dolgozó parasztok és földnélküli vagy egy kát. holdnál kisebb szántó és rétterülette’ rendelkező tehén tartók 500 nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolók 530 24. §. (1) Az 1954 évben az olyan tehén- tartónál. akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tej táplálásra szoruló beteg van, a tejbeadási kötelezettséget százhúsz literrel és minden további ilyen személy után még harminc—harminc literrel kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági terme’.öszövetkezetek. továbbá az alapszabály szerint működő Ilyen I. és II. típusú termelő szövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötelezettségből húsz százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha előhasi üszőt állít be, az ellés- től számított egy évig el kell engedni. (4) A rizsvetésterületek a tejbeadási kötelezettség alól mentesek. (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. 25. 5.- (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tejbeadási kötelezettségét tejjel köteles teljesítem. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül iuhtejet és juhgomolyát is lehet beadni. A tej- beadási kötelezettség szempontjából tíz liter tejnek öt liter juhtej vagy egy kg juhgomolya felel meg. 410 370 330 ' ' /.i 430 300 350 '" 450 410 370 • (2) A te jbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhíejnél legalább hat százalék, a juhgőmolyáná! legalább 47 százalék zsírtartalom kötelező. (3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egy szerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a 'beadásra köteles termelő meghallgatásával — • havi részletekre kell felbontani. A termeté az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles. a hónap utolsó napjáig beadni. 26. §. (1) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtej jel, vagy juhgomolyával ■ teljesíti — a húsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kát. holdanként három hús-kilogramm húsbeadást' köteles teljesíteni. . (2) A tejbeadási kötelezettség helyett előírt húsbeadást a termelő a húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal- vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. Az 1955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség 27. §. I tej beadási kötelezettség tájegységek (1) Az 1955. évtől -kezdve érvényes I szerint a következő: Szántó és' rét együttes területe mezőgazdasági termelő- szövetkezetek alápszabályszerint. működi! I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai 1—3 kát. hold 3—5 kát. hold 5—8 kát. hold 8—10 kát. hold 10—15 kát. hold 15—20 kát., hold 20—25 katl hold Egyénileg gazdálkodó termelők: 1—3 kát. hold 3—5 kát. hold 5—8 kát. hold 8—10 kát. hold 10—15 kát. hold 15—20 kát. hold 20—25 kát. hold 25 kát. hold vagy nagyobb Teheneik számára való' tekintet földnólküli és egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók az évi téjbeadási kötelézettség i. n. m. ív tájegység területén liter kát. holdanként. 22 19 18 15 az egész terület után összesen. 106 95 34 76 213 190 168 15? 3Í9 283 253 330 426 378 336 307 638 566 5Ó4 460 851 755 672 614 1.004 944 841 767 112 100 38 80 224 200 177 160 336 298 366 242 448 398 354 323 672 596 531 484 896 795 708 646 1.120 994 885 807 1.1ÍÓ 1Ö38 925 844 nélkül összesen 112 100 88 »0 (2) A nagygazdák és egyéb falusi I kizsákmányolok tejbeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezettségéül) • ■ A tejbeadási kötelezettségből az újoririah alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I. vagy TT. típusú termeténél öt százalékkal magasabb. „: • (Foly tatás:.« 3. olda ton)
