Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
1953 DECEMBER 13 IN A V L O 7 AZ AQRONÓMUS EZELŐTT FAR HÓNAPFAL az iskola padjaiban arról szőtt merész álmokat, hogy átformálja az ambe. reket, megszépíti a táj arcát, rekord terméseket ér el a szántóföldeken. Tudta Gulyás Mihály, hogy a tudás lobogó fáklyáját hordja majd. Hivatásának szeretető növelte nagyra, a szent elhatározást: amit a könyvek- hői tanult meg. azt. áldozatos mám., kával megvalósítja majd a gyakorlati életben. Ez év augusztusában- mikor a gödöllői akadémiáról „szárnyrabocsá- totsták'' ezer meg ezer gondolat röpködött agyában. Többek között ilye nek: hogyan tud majd helytállni új munkahelyén .nem kell.e szégyenkeznie a párt előtt, a dolgozó nép előtt, hogy visszaélt a bizalommal. S 1953 szeptember 3-An, zsebében a megbízólevéllel vonatraűlt, hogy tel i-sítse pártja és osztálya megbízatását. Nagyon várták már a kajmádi állami gazdaságban., mert még előtte voltak az őszi mezőgazdasági m.nn- k&kháft, a génien üzemegységben pedig még nem volt agronómus, Gulyás Mihály, mikor a. gazdaságba került, nem ismert senkit, nem ismerte új munkaterületét, de szakmáját és a párt politikáját, azt igen. Kezdetben nehezen ment a munka. A nap- ról.napra egymást, követő sok feladat — betakarítás, talajelőkészítés — végrehajtásánál megakadt. Szé- qyelte ezt az új agronómus, de mit tehetett. Nem olyan egyszerű dolog A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói és vezetői szeptember végén megtettek IV. negyedéves vállalásukat. ígéretük az volt, hogy ÍOO százalékon felüli tervteljesítés mellett 92, illetve 93 százalékban elsőoszitályú cipőket gyártanak. Ezen Ígéretüket a mai .napig sem teljesítették. Az üzem vezetősége még mindig nem tudta leküzdeni a nehéz »rgeket, de a fizikai dolgozókat sem igen serkenti még jobb eredmények elérésére. S ez oda vezetett, nem tud ják teljesíteni éves tervüket, illetve adott szavukat. Októberben 86.24 százalékra, mig novemberben 88.8 szá1270 hold földón gazdálkodni- ott a munkát irányítani. Lelkiismerete nem hagyta ,mert ő mondta az akadémián legtöbbször: a munkájáé sze rető agronómus meg tudja szervezni a, munkát, nem. riad tússzá, a virhéz- séffektől, hanem leküzd i azokat. Es most? ... Most ő sem tudja* hogyan kezd jeli EZ'NAGY SZEGYEN, kivált akkor, ha egy agronómus olyan kicsinységen, akad meg, mint a műn. kaszervezés. Gulyás elvtárs pedig itt akadt meg. De nem sokáig. Rövi, desen rádöbbent, tud. a hiba. Persze, hogy nem niegy... Egy agronómus- nak tervet kell készíteni és asztsrint dóig ózni, — idézte emlékezetébe az iskolán tanultakat. Gulyás elvtárs ekkor elkészítette a brigád, heti, majd napi terveit. Kidolgozta, hogy melyik napon mit dolgozik a foga. fos, a férfi és női munkacsapat. A munkacsapatok a beütemezett terv szerint dolgoztak is .A munka fogyott, de bizony nem olyan ütemben — különösen, a betakarítás, — mint azt a vetés határidejének rohamos közeledése megkövetelte volna. Az állami gazdaság többi üzemegységeiben gyorsabb ütemben végezték az őszi munkákat, mint Gé. nián. Gulyás elvtárs nagyon szé- gyelte a dolgot, de úgy látta: nem tehet semmit. Pedig tehetett.., * EGYES AGRONÓMUSOK úgy vélik: teljes mértékben rajtuk múlik a mezőgazdasági terméshozam nőve zalókra teljesítették havi tervüket, így november végéig 18.000 pár cipővel gyáirot'tak kevesebbet az elöirány zatmál. Sajnos a minőség sem javult, sőt mondhatjuk azt is, hogy még romlott az utóbbi két hónapban. Pedig az üzem dolgozói és vezetői azt ígérték, hogy októberben 92 százalékos minő séget énnek el; ezzel szemben csak 37.1 százalékban gyártottak elsőosztályú cipőt. Novemberben némi javulás van a minőség terén. 93 százalékos vállalással szentben 54.1 százalékot értek el. Van tehát javítanivaló! lése. Az igaz* hogy rajtuk is nagyon sok múlik, mert hiszen ők a termelés parancsnokol. De vájjon elegendő-e egy állatmi gazdaságban aa agrómu-s ahhoz, hogy többet teremjen a föld. Termésé desen nem. Ahhoz elengedhetetlenül szükség tűm szorgalmas .öntudalos rmtnkás- emberekre is. És bizony még nagyon. sok olyan agronómus van* aki ezt nem tudja, syagy szem. elől téveszti. Kezdetben, Gulyás Mihály is ■szem elöl tévesztette .ügy gondolta: egy agronómus munkája, kimerül csupán a szakirányításban és a tér vek elkészítésében. De rájött, hogy tévedett, * ... Mikor a vetési munkák kellős közepén megakadt, úgy vélte, nem tudja ellátni a feladatát. Pedig eltudta, s eltudja ma is .Ettől « perctől kezdve minden, idejét a dolgozók között töltötte, és tölti ma, is. Tanítja őket orra, hogyan és miért kell alkalmazná az újat, és hogyan kell a munkában helytállni. A tanya ilyenkor télen kihalt. De a kajmádi állami gazdaság génial. üzer,vgysége nem az. A 42 esztendős agronómus tanítja a munkacsapatvezetőket és a növénytermesztő brigád tagjait. Agyukba és szívükbe akarja vésni az új mód szerek alkalmazásának szükségessé, gét, alkalmazásának módját és előnyeit. Ereje és tudása legjavával harcol Gulyás Mihály azért, hogy megalapozza a jövőévi magas termést- Ezt várja tőle — meg minden agronómus,lói a dolgozó nép. Több felelősséget erezzen a bonyhádi tanács Községi tainácsáink feladata megnő vekedett az őszi munkák idején. A bonyhádi tanács is látja, milyen nagy feladat hárul a tanács minden dolgozójára ,hogy kivegye részét az őszi munkák helyes megszervezéséből. Va sánnap a tanács VB ülést, tartott, melyen az elnök beszámolt áz eredményekről. De beszélt azokról a hibákról is, melyek a tanács gyengéjét mutatják, ami főképpen megmutatkozik az őszi mélyszántás terén, melyet a község mindössze 60 százalékban teljesített, vagy a begyűjtés terén mutatkozó hiányosságok .amelyek főképpen a baromfi- és tojásbegyüjtésnél nagy lemaradás mutatkozik. Baromfi 36, tojás 39 százalékra van teljesítve. Faragó elvtárs begyűjtési osztályvezető munkájának ezen a téren sokkal jobban ki kellene domborítani. A járási tanács adott egy olyan utasítást, hogy azok a dolgozó parasztok, akik baromfi és tojásbeadásukat nem tudták teljesíteni, azok most társulhatnak, hogy beadásukat sertésben teljesíthessék. De ehhez jó szervező, agitációs munka szükséges, mert. eredményeket csak 'így érhetnek el. Nyújtson a tanács segítséget a dolgozók problémái elintézésében. Mélyítse el a kapcsolatát a tömegek között kiépített, széleskörű aktivaháló- zatban. Sokkal nagyobb felelősségei órezzen az őszi munkák meggyorsítása terén. Szépülnek a házak Bátaszéken Körülbelül egy hónapja márt hint adtunk arról, hogy a Bátaszéki Ingat lankezelö Vállalat újjáépített egy nádastetejű házat, mely a főutcán dísz- telenkedebt, E ház felépítése után tör tént, hogy a vállalat dolgozói felajánlották, hogy a téli fagyok beállta előtt újabb összeomlással fenyegető házakat, a Magyar utca 29 és 31 szá- múakat helyreállítják. Az ígéretet tett követte és a kitűzött határidő előtt 10 nappal fejezték be ezen Ikét ház javításának munkálatait. A házak bérlői, Zsikó Péter községi pásztor és Deli János ÁMG traktoros, valamint, Tóhegyi László erdőmunkás családtagjaikkal együtt nagy igyekezettel segédkeztek az újjáépítés munkáinál. Boldogan tették valamennyiem, hisz a kormányprogram in megvalósulása előtt a kilakoltatás veszélye fenyegette őket, mert házaik olyan rossz állapotban voltak. De az új kormányprogramm módot adott e rossz állapotban lévő házak megjavítására. A boldog megelégedés derűs mosolya látszik a ház lakói arcán, mert az Ingatlankezelő Vállalat nem csak az összedőléssel fenyegetett fala kát állította helyre, hanem új ajtókat ablakokat kerítést épített és a villanyvilágítást a beszerel,tette. A vállalat dolgozói elért eredményükkel nem elégszenek meg. Munka kedvüket állandóan fokozzák, hogy ae enyhe időjárás kihasználásával még több házat állíthassanak helyre és ezáltal még több dolgozó részére biztosítsanak kényelmes, egészséges otthont. Szívós István vá halat vezető. Gyenge a minőség a Bonyhádi Cipőgyárban A gyönki járási tanács... és a terv — Nem fogadom el a tervet, mert. a mi községünkben nincs ennyi föld. — A terv, az terv, menjen az elv társ a határba és keresse meg, — kezdődött a vita még augusztusban. A gyönki járási tanács mezőgazdasági osztálya ki adta az „ukászt“, hogy Ud varinak 574 hold őszi kenyér- és takarmánygabonát kell elvetni. No, de mit sem könnyebb tenni, mint egy tervszámot, kitalálni, s utána a végrenem- hajtásért valakit felelős- ségrevonni ahelyett, hogy alaposain körül tekintő mun kát végezne valaki. — A gvönikii járási tanács a könnyebbiket, sőt a legkönnyebb iket választotta. Udvarinak megadta a te:rv számot ,s anélkül, hogy bármiit is segítettek volna a tervteljesités érdekében, felelősségre vonták a közsé gi tanács elnökét. — Vagy is csak vonták volna... igen Udvari község tanácslnöke. Hosszú hatván adna valamit a járási tanács ilyenirányú felelő- ségrevonására. No de persze ezért ne tessék azt hinni, hogy az udvari tanácselnök felelőtlen ember, Nem. Ennek a felelős ségrevonásnak, meg a ve téstervek nem teljesítésének más története van. Az alsópéli állami gazdaság még tavaly betago- sított az udvari dolgozó parasztok földjéből 412 holdat. A betagosítás annak idején úgy ment, mint a karikacsapás. A gyönki járási tanácsnak még csak véletlenül sem jutott eszébe, hogy ez ellen szót emeljen. Úgy hallgattak, mint a sír. De bezzeg azóta megjött a járási tanács hangja is — különösen ilyenkor, mikor a község nem teljesíti vetéstervét, Az emberből kitör az őszinteség, felháborodik mikor olyan dől gokat hall; hogy 916 hold szántóterület után 574 hold vetést írnak ki, mert mindenki előtt ismeretes, hogy a minisztertanács csak 35 százalékot ír elő. Mivel joga van mindenki nek ahhoz, hogy követkéz tessen, mi is következtetünk mégpedig arra, hogy a gyönki járási tanács így akarta túlteljesíteni a tervét. Ha ez így van, ‘akkor elég szomorú. Gondolni kell azokra a szgény állatokra is, akik jövő télen nem akarnak éhen pusztulni. A minisztertanács által meghatározott 35 százalékos kenyérgabona vetéstervet a község teljesítette, mert a tényleges szántó, tehát a 916 Imid után 377 hold kenyérgabonát vetettek a dolgozó parasztok, de a tanácselnök elkeseredetten sóhajtozik: mi lesz a tervvel ? ... — ’Miért keVett ennek így történni, miért pont Udvari az, amely nem tudta teljesíteni a vetéstervét? Had adjuk meg a választ: azért, mert a járási tanács nál olyan bürokrácia van, hogy még mindig nem írták le a község szántóterületéből azt, amit az alsópéli állami gazdaság bc- t.agosítolit. Miiért? Azér# mert a megyei tanács nem hajlandó leírni, mert állítólag a minisztérium sem írja le a megye területéről jmondván: „megvan ez a terület az udvari határban, csak meg kell keresni“. De legalább szánnák el magukat — akik azit .állítják, hogy megvan, —hogy a tanács elnöknek segítsenek a keresésben, ____: A borbeadás teljesítése is kötelesség Uj gajEdaeég-polatácAnk eawür tep. fontosabb célkitűzése: dolgozóink egy re fokozódó igényeinek kielégítése. Kormányzatiunk többek között, több és jobb gyümölcsöt, szólót, és bort, alkar adni dolgozóink asztalára. Ennek érdekében a közeljövőben haitaí- mas összeget költ áMamunk ú.i szőlők településére é? a meglévő szőlőt érti- teteink feljavítására. Ez a rvagyfontosságú célkitűzés azoknak a dolgozó parasztoknak sem lehet, közömbös, akik az ellenséges propaganda határára. vagy nemtörődömségből .nem tették eleget borbeadási kötelezettségüknek. A (közelmutban megjelent kormány határozatok nagyjelentőségű kedvezményeket; biztosították a szőlötermo- lökmek a bor begyűjtési árának 50 százalékos felemelésével és az elemi károk után a borbeadási kötelezettség jelentős méi-séklésével. A további engedmény sem fagyisár sem peronosz-póra kár. sem egyéb lkán után nem lesz. A kedvezmények idő szaka 'lejárt., most már a parasztságon van a sor. hogy a kapott kedvezményekre a begyűjtési tervek tel jesítésével válaszoljon. Nagyon sok községben elterjedt az oilvar ellenséges propaganda, ..hogy aki tavaly nem teljesítette borbeadá sál. annak is elengedtek, aki az idén nem teljesíti, annak is elengedik." Megállapítható, hogy azokban a községekben. abol a tanács tömegkapcsolata jó, mint például Pári. Mözs, Báta és Kurd községekben, ott. a begyűjtést eredmények is jók. mert az ellenséges propaganda a dolgozó parasztság körében nem tudott gyökere* verni. V e^éffiapfib a*ó .hogy egye* köesé gekben a tar ér«*- sem igniet'ft: m bor beadással kapcsolatos rendoteteket és a meglévőket, helytelenül hajtják végre. Nagydorogon például rendellenesen adtak mérséklést a termelők nek, a szak esi tanács pedig helytelenül osztotta saet a kapott, kedvezményeket. Akinek 30 hektoliter bora termett .ugysnaransh mérséklésit kapott, mint akinek a fagykár követkéz tében csak 20— 30 liter bora. termett, A hiányosságok mellett több országos viszonylatban is kiváló eredményekről beszélhetünk. Szetkszarden például Forger Mihály .Szekszárd, Zrínyi u. 7 sz.ám alatti dolgozó paraszt beadásán felüli 367 liter 12.4 tna- ligan-fokos vörösbort, adott be szabad áron. Ezek a számók azt. bizonyítják. hogy a szőlő megéri a ráfordított. munkát fi nem jár rosszul az, aki az állam iránti .kötelezettségét jó minőségű borral teljesíti. Napról-nap ra felismeri dolgozó parasztságunk a kormányprogramm jelentőségéi, amely meghatározza dolgozóink életszínvonalának emelését.. De nem tűrhető az, hogy amíg becsületes dolgozó parasztjaink túlteHjesítóik beadá süket, addig a kulákók s a. befolyásuk alatt állók, a rendeletek te Irama gyaráz-ásával szabotálják beadási kötelezettségüket. Ilyenek közé tartozik Keresztes József szekszárdi Kos suth Lajos utcai és F.ney János Béri Balogh Ádám-utcai kulákók. akik bor beadásukat szabotálják. De ezek nem kerülhetik el a. becsületes dolgozóink részéről történő telélősségneivosiásu-. lkat, A begyűjtési versenyben a dombóvári járás az eisi November 30-ávaíl lejárt az őszi ka pások begyűjtési versenye. A megyék közötti versenyben Tolna megye 12-dik lett Ennek oka az, hogy nem alkalmazták járásaink mindazokat az eszközöket, mellyel a megye tervét teljesíteni tudta volna. Községi tanácsaink sem alkalmazták a népnevelő munka fegyverét, ami azt eredményezte, hogy a megye nem tudta 100 százalékban teljesíteni az őszi kapások begyűjtési tervét. Vannak azonban olyan járások, községek .termelőszövetkezetek, melyek jó munkával a verseny,bő! győztesen kerültek ki. A dombóvári já- i*ás jól szervezte meg a munkát, s az első helyre került 92.5 százalékos eredményével. Második a bonyhádi járás 89.8. harmadik a gyönki járás 86.4, negyedik a szekszárdi 83,7, ötödik a tamási járás 82.5, hatodik a paksi járás 81.1, hetedük pedig Szekszárd város 75.5 százalékkal. Az első helyen végző dombóvár! já a*ás részeredményei: kukorica 93.5 százalék, napraforgó 94.9. burgonya 93 százalék. Községek közül első Kis- vejke .amely 105 százalékra teljesítette kukoricáit, 100 százalékra a napraforgót és szeptember 10-lg a burgonyát is 100 százalékra teljesítette. Tennelőcsoporljainik között is vannak kiváló eredmények. A felsónyé- ki Vörös Csillag tsz október 10-ig 107 százalékra teljesítette a kukoricát és szeptember 20-ig ÍOO százalékra teljesítette a burgonya beadási kötelezett ségét ,és ezért széli jutalmat is kapott. Az őszi kapások versenyében számos dolgozó paraszt határidő előtt 100 százalékra teljesítette beadási kö telezőt tségót. Ezek között jutalmat, osztottak ki, 9 darab kukorioadarálót viilágvevő rádiókészüléket, 400—500 forintot és számos könyvjut&lmat. 32 szempont... Na, tulajdonképpen minek képzeli a gépállomások igazgatósága az embert, egy agronómus feje nem lehet kalendárium — robban ki az indulat a varsádi gépállomás fő- agronómusából. Ez az alacsonytermetű ember alig látszik ki a papír- baLmazhól. Ilyen jelentés, olyan jc lentés, összesen 32 szempont. Tessék, csinálja az ember, határidő: december 15. A szempontokat ter mészetesen kibővítve, ami legkevesebb 8 gépeit oldalt tesz ki. Három nap komoly munkát vesz igény be, addig a főagronómus elvtárs az asztalhoz van kötve, nem mehet a területre. Az egészben az a lebosszantóbb, hogy ezek a különféle statisztikai jelentések és kimutatás kérések nem fehérholló ritkaságszámba mennek. Nap-nap után hozza a posta. Pár perc múlva pedig látni a főagronómus elv társat lepedő- nagyságú fehér lapok fölé hajolva izzadó fővel dolgozni, mert a fö- agronómus a gépállomás mindentudója, neki kell tudni azt is — töblick közül. — hogy a traktorosok részére védőifalt rendszeresen biztosítják-e, hogy a gépállomáson hány dolgozó veszi igénybe a kouzervet. Kiss elvtárs főagronomus 32 kilo méteres körzetében 16 termelőszövetkezet (artézik, a tsz-ek rendszeres. lelkiismeretes Irlátogatásához pár pere idő nem elég. Nem lehet olyan módszerrel dolgozni, bogy a főagronómus azt csinálja: — „Szabadság elv társak! — hogy megy a munka, jól van. van valami problémátok? Na sietek a másik tsz- be, majd legközelebb több időre benézek.“ Ha a megyei gépállomási igazgatóság továbbra is 32 szempon tos jelcntéskérésscl és egyéb „kedvességekkel“ árasztja el a főagro- nómusokat, akkor nem kell majd azon csodálkozni, ha a termelőszövetkezetekben a munkák nem men nek úgy. ahogy kellenének. Hiába egy ember nem szakadhat ketté, egy ember a körzetébe tartozó ösz- szes tsz-eket nem látogathatja úgy le, ahogy az szükséges, amikor 3— 4 napon keresztül 32 szempont«** jelentéseket kell csinálni. Arró’ nem is beszélve, ba az a „szerencsétlen“ löagronómus — a 32 szem pont egyikének eleget akar tenni — már reggel motorra ülhet, hogy megtudja traktoristái közül hányán fogyasztanak konzervet.
