Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-13 / 292. szám

19S3 DECEMBER IS NAPLÓ A külpolitika hírei BRÜSSZEL. December 10-én érte­kezletet tartottak a Benelux álla­ttok miniszterei. • Az értekezlet befejezése alkakná- 01 közzétett hivatalos közlemény­öl kitűnik, hogy az értekezleten a lülkereakedelem és a gazdaságpoli­tika különböző kérdéseiről tárgyal­A „La Libre Belgique'* című újság negjegyzi, hogy az értekezlet nem árt semmiféle .kézzelfogható ered- nénnyel“. * A „R'eutér" hírügynökség közlése ízeffnt a hajóépítő és gépipari mun­kások- szakszervezetei szövetségének égrehaító bizottsága december 10- hv felhívta a dolgozókat, hogy az • i-é,yi>cn mindenütt tagad iák mee a áléra és az akkord-munkákat, tiltre tozásul az e-llen, hogy a váliaiko- rók éjutasították a 15 százalékos mi nkabéremelésre irányuló követe- ést. * (MTI) Az „AFP“ hírügynökség je­lenti, . hogy pénteken Összeült az úgy »evezett európa tanács miniszteri bi- sottséga. . ..A* A „Reuter“ jelntése szerint Giu- leupe Pe'Ia oiasz miniszterelnök csü­törtökön este a szenátus előtt mon­dott beszédében is közölte hogy Olaszország csak azzal a feltétellel hailaiídó résztvenni a trieszti kár- lést tárgya’ó öthatalml értekezleten, ha az értekezleten megvitatják az ei'ész Tr'eszt Szabad Terület jövő­jét, téglát a jugoszláv kézen lévő övezetet is;. „7 .. ... ha „visszavonhatatlannak“ tekin­tik „az. angolok és amerikaiak októ-, »er, 8-i határozatait, amelyek szerint \i „Ä“ Övezetet átadják Olaszország­iak. * ROMA. (MTI) A baloldali pártok az olasz képviselőházban csütörtö­kön kiharcolták a közkegyelmi tör­vény további kiterjesztését a sajtó útján elkövetett büntetendő cselek­mények miatt elítélt személyekre is. Az ezzel kapcsolatban megtartott sza vágáson a kereszténydemokraták tel­jesen elszigetelődtek, mert a többi képviselőházi csoportok is a baloídali pártokkal együtt szavaztak. A törvénynek ez a kiterjesztése azért is jelentős, mert a demokrati­kus sajtó állandó bírósági üldözés­nek vari kitéve a kormányt és a kormány tagjait b’ráló cikkei miatt. BERLIN, A ..Deutschlandsender“ csütörtöki adásában feltűnést keltő leleplezéseket közölt arról, hogy a Német Szociáldemokrata Pártban amerikai frakciót szerveztek. A köz­lések egy újságíró adataira támasz­kodnak. aki szoros kapcsolatot tart fenn a Német Szociáldemokrata Párt elnökségével. Az újságíró beszámolója szerint az amerikai frakciót az amerikai kül­ügyminisztérium „Labour Organisa­tions Of Europe" nevű szekciója irá­nyítja. ’ Ez utóbbi szervezet ellenőr- «ését és költségeinek fedezését az amerikai hadügyminisztérium látja F;? a frakció feladatának tekinti Adénauér amerika-barát politikájá­nak előmozdítását és az egyszerű ta­gok e politikával szemben megnyil­vánuló ellenállásának megbénítását­Az amerikai frakció ügynöki tevé­kenységet is szervez a Német Demo­kratikus Köztársaság és a népi de­mokratikus országok ellen. A Német Szociáldemokrata Párt elnöksége OÍienbaucrrel az élén a tagságot félrevezeti a csoport mű­ködése fejői. Az amerikai frakció és politikája ellen most a szociáldemokrata párt­tagság száll síkra. * I-ONDON. Az angol Diákok Or­szágos Szövetsége Bristolban tartott országos értekezletén úgy döntött, hogy a szövetség ismét érintkezésbe lép a. nemzetközi diákszövetséggel. * PARIS. Cogny tábornok, az Indo­kínában lévő francia ejtőernyős-csa­patok parancsnoka sajtóértekezleten beismerte, hogy a francia; csapatok kivonultak Lai-Chau-ból. Cogny tá- »ornok arra hivatkozott, hogy a. «- ros védhetetlen volt. Figyelemremél­tó,’ hogy Navarre tábornok, az indo­kínai francia expcdiciós hadtest fő- parancsnoka korábban úgy nyilatko­zott. hogy a francia csapatok védeni fogják Lai-Chau-t. * VARSÖ. A Lengyelországbam tar­tózkodó francia nemzetgyűlési kép­viselők december 10-én találkoztak t Lengyel Népköztársaság szejmjé- nek képviselőivel. Szovjet és csehszlovák államférfiak táviratváltása a szeviet-csehszlovák barátsági, kölcsönös segélpvoitási és háború után1 együttműködési szerződés aláírásaim 10. évfordulója alkalmából VILIAM SIROKY ELVTARSNAK, a Csehszlovák Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. Prága. A határkérdésekkel forlalko^é albín-iusroszláv vegyesbizottság befejezte ni I lkáját A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, köl­csönös segélynyújtási és háború utá­ni együttműködési szerződés aláírá­sának 10. évfordulója alkalmából kérem önt, elnök elvtárs és a Cseh­szlovák Köztársaság kormányát, fo­gad iák szívélyes jókívánságaimat Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy ez a szerződés megfelel orszá­gaink létérdekeinek, előmozdítja a béke és a biztonság megszilárdulását Európában. Különösen megnő a szer­ződés jelentősége most, amikor a né­met militarizmus feltámasztására irányuló kísérletek méltán keltenek nyugtalanságot Európa minden béke­szerető népe körében. A testvéri csehszlovák népnek és önnek személyesen további sikere­ket kívánok a Népi Demokratikus Csehszlovák Köztársaság megerősíté­sében és, felvirágoztatásában. Erősödjék a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság törhetet­len barátsága és együttműködése or­szágaink népei javára, az európai béke megszilárdítása érdekében. G. Malenkov. Tirana (MTI): Az Albán Népköz­társaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti határkérdé­sekkel foglalkozó albán-jugosziáv ve- gyesbizattság 1953 december 11-én befejezte munkáját és a lsét kor­mány képviselői az alábbi okmányo­kat írtáík alá: 1. Egyezmény a megrongálódott és elpusztult határjelzők helyreállításá­ról, valamint új határjelzők építésé­ről az albán—jugoszláv államhatá­ron. 2. Egyezmény a jövőben az albán- jugosziáv államhatáron esetleg be­következhető incidensek megakadá­lyozására, illetve rendezésére szol­gáló rendszabályokról. 3. Jegyzőkönyv az albán—jugo­szláv államhatáron két ponton ta­lálható vizek közös felhasználásáról ás az albán-jugosziáv államhatárt átlépő, eltévedt jószág visszaszolgál­tatásáról szóló rendsz abály okró 1. A határjelzőkire vonatkozó egyez­ményt és a jegyzőkönyvet Pogradec- ben, a határincidensekre vonatkozó egyezményt pedig Ohridban írták alá. Az okmányokat az Albán Nép- köztársaság nevében Nesti Saraicsi, a külügyminisztérium tisztviselője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság nevében pedig Jovan Brajovics kül­ügyminisztérium! tanácsos írta alá. A Moszadik-per tárgyalása A Szoviet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnök­ségének, KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV elvtársnak, A Szoviet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának, GEORGIJ MAKSZIMILIANOVICS MALENKOV elvtársnak, Moszkva Tisztelt Elvtársak!. Ezen a napon, amikor az egész csehszlovák nép örömmel emléke­zik meg a szoviet—-csehszlovák ba­rátsági. kö’csönös segélvnvuitási és háború utáni együttműködési , szer­ződés aláírásának 10. évfordulójá­ról, fogadják forró üdvözletünket és 'e.gszívélyesehb jókívánságainkat. — Biztosítjuk Önöket, hogy a csehszlo­vák nép őszinte barátságot, hálát ás szeretetet érez a nagv szoviet nép iránt, mely feltartóztathatatlanul halad előre a kommunizmus ragyo­gó csúcsai felé: Az 1943 december 12-én Mosz­kvában aláírt szovjet-csehszlovák -■zerződés meggvőző kifejezője azok­nak a történelemben új kapcsola- * oknak, amelyek a néoek között a függetlenségi és a kölcsönös érde­kék következetes tlszteletbentartá- sán alapulnak. Ez a béke és a népek barátsága lenini-sztálini politikáiénak szelle­mében megkötött szerződés, amelyet áthatnak a proletár-internacionaliz­mus, a népek egyenjogúsága és ba­rátsága elvei, megteremtette a szo­ros szövetség és a testvéri együtt­működés szilárd alapjait Csehszlo­vákia és a Szovjetunió népei ..között és nevezetes határkő lett nemcsak a szovjet—csehszlovák kapcsolatok­ban, hanem hazánk történelmében :s. Az a nagylelkű, testvéri segítség, — folytatódik a távirat. — amelyet a Szovjetunió nyújtott nekünk, épí­tő munkánk minden területén, azok a gazdag és kimeríthetetlen tapasz­talatok, amelyeket a Szovjetunió min dig szívesen és önzetlenül ad T,át lehetővé tették népünknek, hogy kimagasló sikereket érjen el gazda­sági élete és, kultúrája fejlesztésé­ben, biztosíthassa az életszínvonal szakadatlan emelkedését és vala­mennyi dolgozónk jólétét. A cseh és szlovák nép ma békés alkotó munkával építheti a szocializmust országunkban, mivel a Szovjetunió­val, valamint a hatalmas és legyőz­hetetlen béketábor többi országával kiépített szövetség és barátság meg­szilárdítja hazánk nemzetközi hely­zetét, biztosítja függetlenségét és biztonságát, bizonyossá teszi afelől, hogy soha többé, semmilyen for­mában nem ismétlődik még a mün­cheni tragédia. Ma. a szovjet-csehszlovák barát­sági, kölcsönös segélynyújtási ' és há­ború utáni együttműködés szerző­dés aláírásának 10. évfordulóján — fejeződik be a távirat — az egész csehszlovák nép újból hálával és szeretettel Idézi emlékezetébe, mit jelenített számára a múltban ez a szerződés, s felismeri azt is, milyen hatalmas jelentőségű jövője szem­pontjából. A Szovjetunióhoz fűződő barátság és szövetség hazánk függet­lenségének. biztonsagának, békéjé­nek, boldogságának és virágzásá­nak alapja. Éljen a szovjet és csehszlovák nép törhetetlen barátsága és szövet­sége! r Éljen és legyen még hatalmasabb a dicső Szovjetunió, éljen és virá­gozzék a legyőzhetetlen, hős szovjet nép! A. ZÄPOTOCKY, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. V. SIROKY. a Csehszlovák Köztársaság kormányának elnöke. London (TASZSZ) A „Reuter“ hír- ügynökség teheráni tudósítójának je­lentése szerint a M»szadik-per tár­gyalásának december 10-i ülésén Ahmed Razavi, az iráni medzslisz volt alelnöke felszólalt Moszad.ik vé­delmében. kijelentette, hogy Mosza­A propaganda és A Time című reakciós newvorki folyóirat „Áz amerikai néger 1953- ban" címmel nemrég az amerikai négerek helyzetéről írt. Ez a folyó­irat mindig óriási helyet szentelt az „amerikai életforma" reklámozásá­nak. Nem szabad csodálkoznunk te­hát, amikor cikkében azt- olvassuk, hogy „mindenfelé szembetűnő a né­gerek virágzása“. Érthető az is. mi­ért ir a Time valamiféle ..haladás"- pól, amely állítólag „alapvetően meg­változtatta a négerek életét.“ Ez exportra szánt propaganda Most pedig lássuk a tényeket. La­pozgassuk fel a Montgomery Ad­verti,ser című mondhatni kizárólag belső fogyasztásra szánt vidéki la­pot. A vidéki lapok jóval nyíltabbak, hangnemük durvább. Nyilván az az elvük — magunk között vagyunk, hát nincs mit szégyelnünk. A lap maga „öregaoyónak" becézd magát. Nem árusítják Rómában vagy Pá- risban, stockholmi vagy kopenhágai könyvtárak nem járatják, nem ol­vassák Nyugat-Németországban és Hollandiéban. így hát az „öreganyó" pironkodás nélkül kipletyká‘1 sok olyasmit, amiről mélységesen hall­gat a fővárosi és a newyorki sajtó. Érdemes meghallgatni, miről plety­kál a Montgomery Advertiser. Itt van néhány nagybetűs cím a lap leg­utóbbi számaiból... „Lelőtték a menekülő négert“. diknak a medzslisz feloszlatásával kapcsolatos népszavazás megtartását célzó határozata törvényes volt. Amint Razavi mondotta, Moszadik úgy döntött, hogy „mivel a medzs- liszt a nép választja, a népnek van jogában döntenie sorsa felőL“ az élet va’ósága ..Haldoklik a megkéselt néger." „A sheriff segédei megsebesítet­ték a futásnak eredt négert." „Scott bíró kiutasította a négert a városból.“ „Két szökött négert üldöznek a rendőrök." „A fitzwoodi négernek lőtt gebe van." „A vak néger, akit félholtra ver­tek és otthagytak, hogy megfagyjon, könyörög, hogy bocsássanak meg azoknak, akik őt megtámadták.“ „Két néger megsebesült." „Elvágott torkú négert találtak." Sok mindent megtudhatunk innen az amerikai „haladásról“ és áldoza­tairól. Megismerhetjük például az úgynevezett „legális" négerüldözés formáit. Nap-nap után emelnek vá­dat négerek ellen „erőszak" és „rab­lás" miatt. Egyre ezt olvassa az em­ber: elfogták a négert, letartóztatták a - négert, bíróság elé állították a né­gert. bebörtönözték a négert, halál­raítéltek a négert, kivégezték a né­gert ... A Montgomery Advertiser hasáb­jairól az igazi Amerika mérgező le-, hellete árad. Ez nem a hivatalos propaganda reklám-Amerikája. Ez — a fa ji megkülönböztetés, a Ku- Klux-KÍan és a fasizmus Ameriká­ja ... Néha maga az amerikai sajtó lep- !ezi le — akaratlanul is — a meg­vásárolt amerikai újságírók szélhá­mosságait. A mongolok ősi foglalkozása a „ nomád-pásztortkodás volt. Meg lehetős szegénységben tengették éle­tüket. A pásztorok nyáron a pusz­tákon legeltették állataikat, s miveí eleséget nem gyűjtöttek, télen vissza húzódtak az erdőkbe. Marhánkkal, jakjaikkal, s a kettő keresztezéséből származott chainich-okkal egyik hely rő! a másikra vándoroltak, azonban mindig csak a megszabott területű­ken (megyéken) belül. Ha éppen az már nem lett volna elegendő, kéré­sükre a szaiid új területeken is en­gedélyezhette a legeltetést. Itt-ott, földműveléssel is foglalkoztak,— kéz de*legesen — ez azonban nagyon szegényes eredménnyel járt,; s csak éppen annyit hozott, hogy 'a legszük­ségesebb ennivalójukat biztosíthat-, iák. Mindenük a marha volt. Ez ad­ta a mongol élelmét, ruháját, építő­anyagét, gyakran a tüzelőjét, szállí­tó- sőt fizetőeszközét is. Egy régi monda élénken világítja meg Mongólia háziállatokban való Gazdagságát. Réges-régem egy gazdag mongol főúr, látogatóban járt a kí­nai császárnál, Pekingiben. A dúsgaz­dag mongol és a császár beszélgetés közben gazdaságukra terelték a szót, A császár azt mondta, hogy annyi az ezüstje hogy azza] országutat tudna kirakni Pekingtő! Ürgéig. A mi mongolunk sem hagyta magát. Nekem pedig annyi a tevém — mon dobta, ■— hogyha sorbaállítanám őket ürgétől Pekingig sorakoznának. A császár kételkedett ebben s a dús­gazdag mongol, hogy igazát bebizo­nyítsa^ hazavágtatott, s kiadta ren­delkezéseit, az áfátok felsorakozta- * áfára. Hamarosan. megindult az aradat, s az 1.400 kilométeres úton sűrű egymásutánban megindultak a tevék, Urg.ától Pekingig. A monda szerint, éppen akkor indult ki a mongo' utolsó tevéje Urgából, amikor a? első megérkezett a kínai császár palotája elé. Bár a mongolok féltve vigyázták állataikat mégis számos betegséggel szemben tehetetlenek voltak. A be­tegségek, a mostoha időjárás, állat­orvosok hiányában meg-megtiz.edel- *ék az ország gazdag állatállomá­nyát. ' * Az emberi betegségekkel szembe- n, küzdelem sem sokban különbözött az előbbiektől. Orvos, a pár külföldi kivételével alig egy-kettő akadt a nagyvárosokban. Az orvosi teendő­ket főleg a láma-orvosok, — „em- rsik“ látták el, természetesen a régi babonás gyógymódok alkalmazásá­vá.. Még szerencse .volt, ha csak az ísmért gyógynövényeket alkalmaz­ták. Ha mér ez sem segített, akkor a végső eszközhöz nyúltak, s elhív- ; ték a „sámánt'*. Szerintük a bete­get megszállta a „gonosz szellem“, s ezt csak a mindentudó sámán va- i ázsigéi űzhették el, ■ Ez volt az ör­dögűzés., szertartása. Megdördü’tek a dobok csörögtek a sámán segédeinél U fémdara,bök. s a sámán mind han­gosabban mormolja, mondja, kiáltja, üvölti a varázsszavakat. A fülsértő „zene“ is mind szilajabbá válók. Már habzik a sámán szája, amikor ki­rántja berotvaélű kardját, s hatal­mas vagda’lkozásokka! űzi mind mes? szebbre és messzebbre az ártó szel­lemet. Végül elaóé!va összerogy, s segédei viszik be a sátorba. Fellocsol iák s átadják a közben összegyűj­tött honoráriumot, (mert ingyen még ördögűzés sincs) mire a sámán to­vábbáll. Hogy a beteg meggyógyult-? vagy nem, az a legkevesebb. « A mongolok, akiknek 50—00 szá­zaléka sem tudott írni a felszaba­dulás előtt, gyermekesen naív, de barátságos vendégszerető emberei voltak a végtelen pusztáknak. Gyer­mekes örömmel néztek, tapogattak ''égig mindent, ami új volt előttük. Megnéztek mindent, jobbról-balról, alulról-íeü'.ről, s ha hozzáfértek, még meg is nyalták. Azonban jó­zan eszükkel hamarosan rájöttek az eszközök rendeltetésére, s hamar meg is tanulják a vele való bánás­módot. Pl. romlatlan idegeikkel hi­hetetlen rövid idő alatt tanulták meg a gépkocsivezetést, sőt a repülőgé­pek kezelését is, s ennek hama,rosan mesterei lettek. Iskolába a gazda­gok gyermekei járhattak, s csaik a kiváltságosok gyermekeinek sikerült a külföldi egyetemekig eljutni. Azon ban még a tanult embereik is sok­szor egészen mereven ragaszkodtak az ősi szokásaikhoz, az ősi mongol etiketthez. * A magasabbrangü mongolnál tör­ténő látogatásnak is szigorú illem­szabályai voltak. Beíépve a sátorba, mély meghajlással kellett köszön-* , teni a sátor lakóját: Szein beina! (Jó napot!) Azonban csak a sátor ajta­jában volt szabad megállnia, és csak pé'dául a szaid ,Co“ (ü'i le) szavára volt szabad elhelyezkedni, az előírt módon: a vendég először a jobhlá- bára térdel, maid a sarkait kifor­dítva ráül. Szólni csak akkor volt szabad, ha a szaid erre engedélyt adott, illetve vendégét megszólítot­ta. Ha mindez megtörtént, akkor a látogató vendég felállhatott, de csak azért, hogy karjait előrenvúj.tva, ajándékát („chadakjót“) átadja a szaidnak. Ha az ajándék elnyerte a fzaid tetszését, megindulhatott a tárgyalás, ha nem, akkor a látogató sürgősen elhagyta a szaid sátrát, Az átnyújtott ajándékot — ameny- nyiben elfogadta — természetesen a szaid is viszonozta. Az ajándék el­fogadása, egyben a látogató kéré­sének teljesítését is jelentette. * A pusztákban Írnitt-amott még mindig fellelhetők az ősi síremlékek; kőrakások, faragott kőoszlopok néha festési nyomokkal, csaknem vala­mennyin azonos domborművel: fenn a félholdba zárt Nap a háromágú tűzkévével. alatta pedig a darúroa- daraik stilizált képe. Állítólag ezek a sírem’vkek a X—XIII. századtól maradtak fenn. amikor ezeken a te­rületeken az újgurok laktak. Ennek a népnek a művészetét és művelt­ségét vették át a későbbi hódítók. Dzsingiszkán mongoiai. Talán ezzel magyarázható, hogy a mai mongol nyelvben a magyarhoz (ujgurral ro­kon nyelv) hasonló szavak nagy­számban találhatók. így például „bátor“, magyarul bátor, hős. .bal­ta" magyarul balta, „orszlan“ való­színűleg oroszlán, „orda“ — horda, „alim“ — alma, „szchal'* — szakái, „Cherek“ — akarok, „turuluch“ tu­rul (madár) és így tovább. * A felszabadulás hatalmas válto­zást hozott a mongol nép kulturális életében is. Iskolák, — közép- és fő­iskolák. — egyetemek nyíltak meg, s a tudás forrásától eddig elzárt mongolok e téren is hatalmas hala­dást tetteik. Ma már az ősi pásztor­nép gyermekei is a legkülönbözőbb területeken ostromolják a tudomány várát s az egyszerű pásztor gyerme­ke ma már gazdasági főiskolát vé­gez. a gyógyító láma gyermeke a modem orvostudomány művelője, s a' technika fejlődésével a kiváló szak emberek ezreit képzik. Mongol or­vosok. mérnökök. képzett gazdák, állatorvosok, technikusok járják a pusztákat s fényt visznek a legsöté­tebb völgyeikbe is; ahol nemrég még az ördögűzés hátborzongató szín játé­ka ejtette kábulatba az egyszerű em­bereket. ma a tudás, a haladás fák­lyája lobog. S a világ haladó embe­risége, — közöttük mi, magyarok is — elismeréssel figyelik mindazt a hata’mas építő munkát, amit az év­századokig elnyomott és elmaradt fel szabadult nép végez. S a közös mun­kában, a közös harcban, megszüle­tett a mindnyájunk közös szava is, a ,.Szocializmus"! B. J. Képek a mongol nép ősi életéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents