Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
4 N A P C Ö 1958 DECEMBER 18 NEMZETKÖZI SZEMLE A bermudai hármas értekezlet toneíyet december 4 és 7 között tartottak meg Eisenhower, Churchill, Laliid és a három nyugati külügyminiszter részvételével, volt a nyugati hatalmak első közös megbeszélése. amelyet a legutóbbi szovjet jegyzék kézhezvétele óta tartottak, ét Szovjetunió nagyjelentőségű november 26-i jegyzéke kétségtelenül nemcsak leglényegesebb pontja volt a bermudai hármas értekezlet napirendjének, hanem egyúttal a legerősebb befolyásoló tényező is volt. amelynek hatására a „három nagy“ „összebeszélése“ másként alakult, mint ahogyan azt a nyugati vezetők eredetileg tervezték. A ..Stockholms Tidningen“ című tap a szovjet jegyzék hatását így Határozta meg: ,.A szovjet jegyzék és európai hatása egyszeriben megváltoztatta az egész helyzetet. Az Egyesült Államok politikája előtti meg hitnyászkodás helyett rcroénv ébredt . •, hogy el lehet majd kerülni Németország üjraf elfogy vérzésének növekvő terheit és veszélyét. A bermudai értekezlet Íratlan programmes t meg kell változtatni.,." A békére vágyó népek ereje volt m az erő, amely kikényszerítette, hogy a nemzetközi feszültség növelése érdekében egybehívott bermudai értekezlet —- legalábbis formálisan — beleegyező választ adjon a hegy nagyhatalom tárgyalásait javasló szovjet jegyzékre. Mi volt a/, amerikai imperializmus eredeti terve a bermudai értekezlet Összehívásával? Egyrészt: zsaroló eszközökkel arra akartak kényszeríteni Franciaországot, egyezzék bele Németország felfegyverzésébe; Másrészt: el akarták gáncsolni a koreai békés rendezés lehetőségét és « Kínai Népköztársaság belépését az ENSz-be; és végül; fel akarták fokozni és ki akarták terjeszteni az indokínai szennyes háborút. A Szovjetunió jegyzéke azonban a bermudai értekezlet, legfontosabb napirendi pontja lett, s amint a Bermudákon tartózkodó sajíótudősitók már a találkozó első napján megírták, „már ténynek látszik, hogy az Egyesült Államok nem utasíthatja el a Szovjetunióval való négyes értekezlet tervét.. pedig az amerikaiakban nagy volt a halandóság erre. „Nem titok — irta a „News Chronicle“ című angol lap, — hogy Duiles remélte: elkerülheti a megbeszéléseket a Szovjetunióval bármely színvonalon, amíg nem jön léire az európai hadsereg. A gyakorlati tényék azonban erősebbek Dulies- nél.. .** E pontban tehát az amerikai imperializmus háborús politikája kudarcot vallott. Jellemző, hogy az értekezlet befejezése után csaknem minden nyugati sajtószerv az „egyetlen pozitív eredményinek nevezte a három nyugati hatalom meg egyezését a Szovjetunió jegyzékére adandó válaszban. Azokban a kérdésekben pedig, amelyeket a háborúra készülő amerikai imperializmus a Bermudákon tulajdonképpen el akart érni nem történt érdembeli döntés, „A nehézségek ,,. nem szűntek meg". Ez volt a nyugati hírszolgálati irodák általános véleménye. Az „európai védelmi közösség“ franciaországi ratifikálásának kérdésében —■ amely a tanácskozás fontos kérdésé volt — csak a nyugatiak közötti nézeteltérések növekedtek. Ä franciákat nem elégítették ki az angol-amerikai rész rőí felvetett „biztosítékok" a nyugatnémet újrafelfegyverzés ellen, s végül is — mint az „AFP" hírmagyarázata is leszögezi —- a nyugati vezetőknek bele kellett nyugodniok abba, hogy „a francia parlamenttől nehezen lehet kérni, hogy az alatt az idő alatt foglaljon állást az euró- oai védelmi közösségről szóló szerződéssel kapcsolatban, amíg Berlinben a négyes értekezlet folyik majd.“ A háborús uszítok számára tehát a bermudai értekezlet a teljes kudarcot jelentette. Az „eredményre“ legjellemzőbb az angol konzervatív „Evening Standard“ vezércikkének címe: ..Bermudai hideg zuhany .. A koreai béke kérdése elé újabb veszélyek tornyosulnak A legutóbbi jelentések szerint az ENSz politikai bizottsága határozatot hozott az ENSZ-közgyűlés jelenleg folyó 8. ülésszakának félbeszakítására. Ez a határozat megnehezíti, hogy szükség esetén ismét összehívják a közgyűlést a koreai kérdés megtárgyalására. Mi vart e határozat hátterében? Nem más, mint az amerikai imperialistáknak az a törekvése, hogy teljesen szabad kezet kan iának Koreában, „ne zavarják“ őket olyan nemzetközi fórumok, mint az ENSz— s a sötétben búfkálva felrobbanthassák ismét pusztító háborúvá, változtassák a koreai béke Agyét. Az ENSz zászlajával takarózó amerikai agresszorok a koreai kérdés rendezésére hivatott politikai értekez ’etet megelőző panmindzsomi tanácskozásokon megbízottuk. Arthur Dean útján minduntalan szakítást akarnak orovokálni. A hat hete folyó tanács hozáson Dean következetesen folytatta a kormányának e'öre e'határo- rott, halogató politikáját. Jellemző, úogv csunin a tanácskozás napirendjéről folytatott vitát 18 napon át húzta-halasztotta. Ez „nemcsak azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem »haltla a politikai értekezlet összehívását és azon keresztül a koreai kérdés békés rendezését, hanem egyúttal felfedi az amerikai kormánynak azt a bűnös szándékait is, hogy >. felvilágosítások teljes meghiúsítása után cgvoldalu akcióval, erőszakkal visszatartsa a koreai-k’-yu fél fogságbaesett harcosait“ — hangoztatta az ENSz 8. ülésszaka elnökéhez eljuttatott nyilatkozat, amelyet Csou En-laj kínai külügyminiszter tett. Mit akarnak elérni az imperialisták? 1954 január 22 utánra — a hadifoglyok fngvalartása • állítólagos ideiének lejártáig el akarják odázni a oolit'k ai értekezlet összehívását, s ügynökük, Li Szín Man ugyanakkor arra hivatkozik, hogy „országának erejét felhasználva, szabadonbocsál- ja a kohununistaellenes ifjakat." Ez hát a terv: kikergetni a hadifogolytáborokból a koreai-kínai foglyokat. kiszolgáltatni őket Li Szín Man és Csang Kaj-Sek ügynökeinek s ezen az úton felrobbantani a koreai béke megteremtésére hivatott politikai értekezletet. Csou En-lai figyelmeztette az ENSz közgvűlését az amerikaiak közös tevékenységének következményeire. Az ENSz-ben működő amerikai sza vazógépezetet azonban ismét sikerült üzembehelyezni. Az ENSz 8. ülésszakának félbeszakításáról hozott határozat az amerikai iinper'alistak útját egyengetik, akik — a világ né- oeínek akarata ellenére — a koreai háború lángjának úib'U fellobban- ‘ásira. s a háború tüzének világméretű kiterjesztésére törekszenek. Azonban a koreai fegyverszünet kivívása — amely a béke ügyének nagy győzelme volt •— azt bizonyítja, hogy a népek meghiúsíthat ják azo kát a mesterkedéseket, amelyek a koreai és egyben a világbéke alá aknazására irányulnak. Válasz „ A szekszárdi szimfonikusok megalakulása elé“ cikkre Pahisafnház együttesei a kővetkező színműveket adták elő: „Tartuffe”. „Vándor diák“, .Amerika hangja". A Pécsi Nemzeti Színház, előadásában láthatta a közönség a ..Foster ezredes"-! A Szekszárdi Rendőrzenekar „Csajkovszkij-est"-e és az Országos Tűzoltó Egyesület zenekarának hangversenye jelentős dátum városunk kulturális eseményei között. Egyszer gyönyörködhetett a közönség balett-estben is. A Filharmónia előadásában sorra került „Melódiák szárnyán“ című előadást is érdeme? megemlítérni a jó műsorok között. Nem. keli elhallgatni a Tabányi-estet sem, amely szintén kivívta a közönség (tetszését.. Természetesen a felsoroltakon kívül is voltak még jó műsorok, amelyekről beszélni kellene, mert igen kevés volt a Járási. Kult-úrházban lezajlott műsorok között, csapnivaló és főleg szánalmas. Elismerjük, hogy voltak rossz műsoraink is. amelyek tanulságul szolgálnak a jövőre nézve a műsorprogramm ősszeéllftásá- nál. Nem beszéltem • tavasszal lezajlott ku 11Úrv«rsenyékről és a Belügyminisztérium Népi Együttesének vendégszerepléséről, amelyeket szintén nem lehet a seánahnas mű sörok közé sorolni. A Járást Kultúrbáz megszívleld a bírálatot, és a jövőben .tokozotton vigyázni fcng arra, hogy csak színvonalas, minden tekintetben kielégítő előadást lásson a szekszárdi közönség. Az elmúlt, évből csak azért soroltam fel néhány előadás címét, hogy akik nem látták és nem is hallottak róla — úgy vélem nagyon kevesen vannak ilyenek Szekszárdion -r szintén megtudják: ezek az előadás sok is a kultúrát jelentették városunk dőlgőzéi számára.. 7 Nem értek egyet azzal a megállapítással sem, hogy eltűnt a főváros és a vidék kultúrája közötti különbség. Ez nem igaz. Valóban ezért bar colunk, hogy eltűnjék ez a kulturális differencia, de a cél még messze van. Eredményeink vannak már ezen, a téren, de csak annyit mondhatunk., hogy elindultunk atz -útón, amely' a falu és a város közötti kulturális k ü- lönbség megszüntetéséhez; vezet, . , L. Gy. J Az aparhanti dolgozók régen sze- \ rettek volna iskolát építeni, mert a J meglévő igen nehezen fogadta be a á tulajdonképpen két községből összetevődő (tanulókat. Váltakoző tanítás $ folyt, délelőtt, délután jártak a gye- é re kék iskolába, de ez nem volt egész í séges megoldás. ^ A tanács nem nyugodott addig, amíg végképp meg nem oldotta az Iskola problémáját. Kaptak is beruházást rá és egy parasztházből takaros, négyt.an termes iskolát építettek. 37 ezer forintot költöttek az épületre. Az ünnepélyes avatás még nem történt meg, mert apróbb simítások még szükségesek, de a tantermekben már folyik a tanítás. Komoly nehézséget okoz a tantermek berendezése, de azért a községi tanács és a tantesület leleményessége leküzd minden nehézséget és pöytyl idő múlva a másik két teremben is megindul' á munka. A szép, fehértó meszelt falakat már egyszerű, • .de igen ízléses díszítés tarkítja. Simon KéroJyné pedagógus munkája a székely szűrőkről lemásolt motívumokkal keretezett tanítójellegű jelmondatok. A tanulók már faliújságról is gondoskodtak, amely büszkén hirdeti a folyosón, hogy lelkes, szorgalmas csapat vette birtokába a házat, akik megérdemlik az új iskolát, Az építkezés a négy tanterem befejezésével még nem ér véget. A régi istállóból tornatermet szeretnének építeni. Az amerikai kíilögvui’iiibztérium mindéi] ” vele diolomiíciai kapcsolatban álló — kormánvuak megküldi Ei^eahotver atomiervének szövegét London (MTI) Mint a londoni rádió jelenti, az Egyesült Államok kül ügy minisztériuma utasította diplomáciai képviseleteit, hogy az illető országok kormányainak adják át az atom kérdésről szóló Eisenhower terv másolatát. Tiltakozó tüntetés Marshall Nobel-békedíja ellen London (TASZSZ) Osloböl érkező közlemények szerint tegnap, amikor átadták a Nobel-békedíjat Marshal!;] tábornoknak, az Egyesült Államok volt külügyminiszterének, az oslói egyetem dísztermében röplapokat ősz tógáttak, melyeknek szerzői tiltakoztak az etilen, hogy Marshallt békedíjjal tüntessék ki. Az átadási ünnepség félbeszakadt. A rendőrség erőszakkal eltávolította a díszteremből a röplapokat terjesztő fiatalem- l>ereket. A röplapokon ez állt: „Marshall a maga „tervével“ elő segítette azt, hogy az atlanti egyezmény két ellenséges táborra bontsa a világot. Az ő műve is a háború előkészítése. Tiltakozunk az ellen, hogy a No- bel-Békedíjat a háború megszervezéséért ítéljék oda“. Szekszárd. f 4 bonyhádi általános iskola ku’túmimikája KÖZSZÜKSÉGLETI CKKEKET készít egy traktorgyár A Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának Határozata a közszükségleti cikkek gyártásának fokozásáról és minőségük javításáról arra ösztönözte a minszki traktorgyár közszükségleti cikkeket gyártó műhelyét, hogy újfajta árukat készítsen. A műhelyt kibővítették és új berendezéssel látták el. Egyszemélyes és kétszemélyes nikkelezett sodronybetétes ágyakat fognak gyártani, melyek sokkal olcsóbbak lesznek az eddig gyártott nikkelezett ágyaknál. A műhely a felhasználható fémhulladékokból érdekes játékot készít. Különböző alkatrészekből a gyermekek 12 féle tárgyat állíthatnak össze. A műhely több újfajta közszükségleti cikk gyártását vette tervbe. Bonyhád dolgottói igen szép élménynek voltak szemtanúi december 6-ári. A bonyhádi álitalános iskola tervében szerepelt a szülői házzal való kapcsolat kiépítés és elmélyítése, de kötelessége az iskolának a községben vállalni a reá eső szakaszt a teultúrmunka terén is. Mindkét célkitűzést szolgál)'.a a. december 6-án tartott műsoros est, A hatodik osztályos Munkaközösség a „Hófehérke“ című mesét adta elő Igen szépen, pompás rendezésben. Az előadás egyesapásra meghódította a dolgozókat, akik értékelték a tanulók igyekezetét és szép játékát A amint kiderült áldozatot is tudtak hozni a kultúráért. Mind az erkölcsi, mind az anyagi siker jelentős Volt. Ez egyben további erőt és biztatást adott a tantestület tagjainak ás a tanulóknak, hogy továbbra is ezen az elkezdett, ütőn haladjanak. Berkényi Ad ám Bonyhád. NA PELLEN Zű ÉJJEL? Ha az ember éjiéi 12 órakor végigmegy a szekszárdi úgynevezett Korzón, csodálkozva, nézegeti a Népboltok leeresztett giapellenzöil és elgondolkodik: vájjon • milyen célból hagyják a Népből^ dolgozói éjszakára kint a napellenzőt? Talán a hirtelen jövő hideg eső ellen kívánnak védelmet nyújtani az éjszakai járókelőknek, vagy talán a hazánkban ismeretlen északi ténytől i él tik esetleg a kirakati árukat? Avagy így akarják még mutatni, hogy éjt nappallá tesznek? Az( hisszük egyik sem áll fenn. A tény inkább az, hogy ezeknek a boltoknak dogozók úgy látszik énég nem tudják, vagy élj el ej telt ék, hogy a rájui. bízott szocialista tulajdont hűséggel és becsülettel kell óvni és : őrizni?! . ., V . A sajtóhibák történetéből Melyik újságíró, szerkesztő, nyomdász; na és melyik olvasó ne bősz. szankodott volna már amiaitt, hogy amiíkoT olvasott — önfeledten, bele* merülken, figyeimeeeai, eiknélyülten — egyezer csak szeme elé ugrott sajtó hiba ördög;. Kötetekre, sőf bátran mondhatná, könyvtárakra rúgnak a világszerte előfordult legkülönbözőbb sajtóhibák esetei. A sajtóhibád történetéből nyújtunk át olvasóinknak néhány rövidke fejezetet. (Reméljük sajtóhiba nélkül.) , A könyvnyomtatás fe'tialäääsa utáni években minden példányon kézzel javították ki a sajtóhibákat. A rengeteg javítás azonban elcsúfította a könyveket. így született meg az az öSSat, hogy a könyv végén külön oldalakon sorolják fe] a sajtóhibáikat. Egy 1507*ben megjelent könyvben „mindössze" 15 oldalion közöKéip a kötetben előfordult sajtóhibákat.-Ezek nek az Oldalaknak a. sziáma egy 1578. évi kiadású könyvben 108ra szökött fel. Honnan származik a sajtóhiba ördöge elnevezés? 1562 ben megjelent egy Laiirmyelvű pápaiságetenes. munka. A 172 oldalas könyvbsn IS oldalit a sajtóhibák foglaltak el. ,A ki" adó kétségbeesve mentegetőzött, hogy,, bizonnyal az ördög keze van a dologban. „Az átkozott sátán“ — írta — minden ravaszságát felhasználta, hogy értelmetlenségeket csempésszen a szövegbe, s ezáltal elvegye a kegyes olvasó kedvét az olvasástól.“ Azóta tár sült a sajtóhiba az ördöggel. A sok- sökeasr sajtóhiba közül vannak kliasz- sziikusok, amelyekéit; író" és nyomdászkörökben. a világ minden táján emlegetnek. Ilyen a következő: Malte Brun, neves francia geográfus (1775— 1826) azt írta egy hegyről, hogy magassága 36.000 láb a tenger ezine fölött. A nyomdász szeme előtt összefolytak a nullák és levonatban a magasság felszökött 360.000 lábra. A szerző a korrektúrában (javítási b~ vonat) kitörölt e;gy zérót, de a szedő rosiszu) értelmezte a javítást és most már 3,600.000 lett a magasság. A tudós dühbe gurult. Ezt írta a levonat szélére: 36.000 lábat írtam, 36 milliónyi marha! A megjegyzést nem kerítette körül, ami a szokás szeflftit a szedő), figyelmeztette volna, ■ hogy ez a szöveg ném nyomtatásra van szánva., hanem „kedves" figyelmeztetés. Újabb iévanatot nem küldtek á tudósnak, a könyvben azután e'.kéjxs./* tíő adat látott napvilágot: a legfelső, iennsik, amelyen 36.000 fajta hiarha el, a tenger színe fölött 36 millió láb magaságban terül el“. A régi magyar éltíapok „Sajtóhi-1 bák“ aímeli gyűjtótték a lapokban előforduló nyomtatás hibákat. Itt közölték azt az esetet, hogy egy könyv címlap járói kiesett egy betű, s a. fordításra így utalt a. címlap: „ordította _z. y.“ Egy színházi hír a következőkép hangzott: ..X kisasszony, e tehén kétszer lépett lel“. (A végzetes betű' csere a „héteh" szóval esett meg.) Ilyet is lehetett olvasni: „a mennyezetről ragyogó suszterek ontották a világosságor. Állítólag régesrég egy. újság végén: .feíe/ős szerkesztő, Katona József“ helyett ez voif olvasható: „tél öles szörkesztyü Katónak jó lesz“. (Ugye a fenti sorokban nincs hiba?) (. .. . DAL A KIK-RŐL Megjavították a házunk remekül, | A lépcsőnket aid látja menekül, , Mért az korhadt, rettenetes meredek,, Lefelé csak nadrág lékkel mehetek. , KIK szavai nemes szívet takarnak, i Talán csak nem márványlépcsőt akarnak? ' Dajka elvtárs szavait így cifrázza; ' Eleget ráköltöttünk már e házra. Vakolatot kaptafa és új tetőt itt' ' |A lépcsőjük ilyen volt azelőtt is. , Másfél éve tart már ez a szép eset, , , Kisgyermekem már jőpárszor leesett, ,Dajkáéknál az ember csak ily érték? i A javítást mástél éve ígérték, 1 Elhordták a téglát innét (mi joggal?) 'S a lépcsőnket építették vályoggal. 1 De szegényre nem jutott már vakolat, 'S kimosta az eső, mint a patyolat. ! Köszönetét ezért Dajk.a ne várjon. De tíz évig ifyen lépcsőkön járjon. cn ivmíd nTTr4) Az aporhemti új iskolában már megindu t a tan tás Mindazok, akik szívügyüknek tekintik a kultúrát SzekszArdon, örömmé] vették a Tolnai Napló december 6-i számánal^pgyik cikkét, amely a szekszárdi szimfonikus zenekar megalakuláséról számol be, -tt méltatja az eddig lezajlott kulturális megnyilvánulásokat. A cikk lelkesít, mozgósít, és ezzel segítségünkre van abban, bogy városunk olyan zenekarhoz jusson, amely ki tudja elégíteni az egyre növekvő kulturális igényekéit és eredményes harcosává válik k u ttűrfor ra.daloTunknaik. A cityk írójáit köszönet illeti e segítségért. A cikk néhány megállapításával azonban nem értek egyet, és ezt szeretném elmondani. Szó szerint ezt írja a cikk: „Itt még általában néhány fővárosi színész komolytalan és legtöbbször szánalmas esztrád-műsora ielem mindég kultúrát.'' Mórt néhány tényt szeretnék közölni. A járási kultúrházban en. évben kétszer szerepelt a Gördülő Opera. A „Szöktető* * szerájból“ és a „Don Pas- quale" volt • műsoruk. Az Állami
