Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
2 NAPLÓ 1953 DECEMBER IS Elméleti tanácsadás A háborúk okairól és jellegéről szóló lenini-sztálini tanítások A megye területéről azzal for- ‘ toltak többen az Elméleti Tanácshoz, hogy a háborúk okairól, valamint azok jellegéről adjunk tanácsot, A marxizniust-leninizmust megelőző reakciós, tudománytalan tanítások azt állították, hogy háború mindig volt és mindig lesz, míg emfoei* él a földön. Ez a tanítás azonban csak arra szolgál, hogy a dolgozó tömegek előtt elleplezzék a háború igazi célját. A marxizmus-leninizmus szerint a háború eredetére nézve társadalmi jelenség, az osztálytársadalmakkal veszi kezdetét, volt amikor nem volt háború, s lesz idő amikor nem lesz háború. Az őskommunizmusban Engels megállapítása szerint nincs a néptől, különálló f elf egy vérzett hadsereg. A reakciós és tudománytalan megállapítások szerint voltak összetűzések, amik háborúnak mondhatók, amiről Engels a következőket mondja: „Az ősközösségben az egyes összetűzések (vérbosszúk) a társadalom érdekében folytaik, ezek véletlen jelenségek voltait és mindez nem az egyes emberek érdekében történtek." A háború az osztá'ytársadalom keletkezésének és fejlődésének elkerülhetetlen terméke. Az osztály társadalmakban megjelenő magántulajdon, kizsákmányolás és az állam, velük együtt a háborúk nem véletlen jelenségek, hanem szükségszerűségből jönnek létre, aminek alapja, hogy az egyik ember kizsákmányolja a másikat. Régen a rabszolgaszerzés volt a háború főcélja. A keresztes hadjáratok kelet kincseinek ' elrablásáért folytak a szentsír visszafoglalásának ürügye alatt. A modem kapitalizmusban móginkább megmutatkozik a háború igazi .célja, különösen a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése törvénye alapján, amikor a világ újrafelosztásáért folyó harc a leg- rablóbb imperialisták között napirendre kerül. A világ újrafelosztásának első kísérlete 1914—18-ig tartó imperialista háború volt. Sztálin elvtárs az első világháború okait megvilágítva ezeket írta: „Az imperialista háború a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődése következtében a vezető hatalmak közötti vezető egyensúly megbomlása következtében keletkezett, mert az imperialisták számára szükségessé vált, hogy háború útján újból felosszák a világot és új erő-egyensúlyt teremtsenek.“ Az első világháborúban valamennyi világ imperialistái bűnösök, lényege szerint ez a háború az imperialisták két rabló csoportja az Anglia vezette Antant, amely közé tartozott Jugoszlávia is és a német tömb országai közötti háború volt, a gyarmatok birtoklásáért, más országok leigázásáért és a világuralom megszerzéséért. A második világháborúnak ugyanazok voltak az indító okai. mini az ólső világháborúnak, mégis jellegére nézve lényegesen különbözik az 1914--18-as világháborútól. A második világháború — mondotta Sztálin elvtárs — a Hitler ellenes koalíció népei és államai részéről az első perctől kezdve anti-fasiszta felszabadító háború vök. Mindamellett látnunk kell az elvi különbséget a háborúnak azon célja között, amelyeket a Szovjetunió viselt, valamint Anglia és az Egyesült Államok inv- perialista, uralkodó köreinek célja között. A Szovjetunió felszabadító, igazságos háborút viselt az egész emberiség legveszélyesebb, legagresz- szívebb ellensége ellen. A Szovjetunió a háború alapvető céljának tartotta a fasizmus felszámolását és Németország újabb támadásának meggátlását, demokratikus rendszere megteremtését, megszilárdítását Európában. Az egész világ szilárd, tartós békéjének és a népek közötti együttműködésének megteremtését. Anglia és az Egyesül: Államok reakciós uralkodókörei a Németországgal folytatott háborúban n«m tűzték maguk elé a fasizmus elleni harc felszabadító feladatait, csak abban voltak érdekelve, hogy aláássák Németország és Japán hátainkéit, hogy őket mint veszedelmes versenytársaikat. eltávolítsák a világipiacról. Emellett arra számítottak, hogy a Szovjetunió meggyengül, a háború folyamán elveszti nagyhatalmi erejét és függőségbe kerül Angliával, valamint az Egyesült Államokkal szemben. Mindezek mellett a második világháború azért az angol es amerikai uralkodókörök imperialista céljai dacára a Hitler-ellenes koalíció burzsoá demokratikus országai részéről is objektív tartalmát tekintve történelmileg haladó felszabadító, igazságos háború volt. Sztálin elvtárs megállapítása szerint a modem kapitalizmus alaptöí- vényéből fakad a háború. A tőkések maximális profilt biztosítását nem utolsósorban háborún keresztül is biztosítják. Ugyanakkor a megszerzett magántulajdont háború útján pró báljáfc megvédeni, sőt azt tömegében vagy terjedelmében növelni. Van a háborúnak olyan célja is, ahogy Lenin elvül':-: értékeli, 1912-től az új forradalmi fellendülés időszakában a cári Oroszországban háborút kellett kirobbantani, hogy ezen keresztül el tudják terelni a dolgozók figyelmét, elnyomni a forradalmat, megőrizni a kizsákmányoló társadalmi rendet, volt a főcélja a cári kormánynak. Lenin és Sztálin tanítása szerint a háború lényegét tekintve egyik vagy másik osztály politikájának folytatása erőszakos eszközökkel. Az uralkodóosztályok és kormányai a legkülönbözőbb eszközökkel (gazdasági, ideológiai és diplomáciai) eszközökkel valósítják meg politikai céljaikat. Végeredményben a háború ugyanegy politika folytatása, csak a cselekvés formája változik meg. A mi feladatunk, hogy tanulmányoznunk kel'l azt a politikát, amelyből a háború keletkezett. Szemléltető erre az USA második világháború utáni politikája és hogy hogyan tért rá a háborús agresszióra Koreában. 1945-től különböző segélyeken keresztül próbált behatolni a népide- mokróciák és a Szovjetunió országába. Majd a korrupt kormányok megvásárlására, s a jobboldali szociáldemokraták beépítésén keresztül akarja biztosítani politikai célkitűzéseit. A M ars hali! - seg él 1 y e 1 és külön böző kölcsönökkel, ügynökökkel a Szovjetunió és népi demokráciáik ellen nem tudott elérni nagyobb célt, ugyanakkor a párhuzamosan vitt hidegháború előkészítése sem tudta megfélemlíteni ezeket az országokat. Azért indította el aiz agressziót Koreában. Azért szavaztatott meg az USA kormánya százmillió dollárt a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni kémek és kártevők pénzelésére. ezért építenek hadibázisokat a Szovjetunió és népi demokráciák határai közelében, ezért hoznak létre újabb háborús tömböket (védelmi jel szó alatt), ami a népek becsapását szolgálja és végeredményben a Szovjetunió és népi demokráciák ellen a harmadik világháború előkészítését szolgálja. Az USA nagytőkései Churchill és más segítő társaikkal együtt. Hitlert is túlszárnyaló leleplezéssel más demagóg jelszavaik alatt fokozák hidegháborúikat és készítik elő a harmadik világháborút, azonban egyről elfeledkeznek, hogy a világ dolgozói és a lakosság többsége vallásra, nemre való tekintet nélkül a Szovjetunió vezetésével, a béke megvédésében nagyobbnál nagyobb eredményeket érnek el. Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy vannak igazságos és igazságtalan háborúk, a haladó és a rekaciós osztályok háborúi. Vannak olyan háborúk, amelyek a nemzeti és osztályelnyomás megszilárdítását szolgálják és vannak olyan háborúk, amelyek ettől az elnyomástól való megszabaduláshoz vezetnek. A marxizmus-leninizmus szerint igazságos háborúk azok, amelyek nem hódítók, hanem felszabadító háborúk. Ilyenek a magyar történelemben Hunyadi, Rákóczi, az 1848-as forradalom és a Tanács Köztársaság háborúja. Igazságos háború a népek felszabadítását elősegítő háborúk a kapitalista rabság alól mint például a fegyveres felkelés, amely a magán tulajdon megsemmisítésére irányul. Ilyen volt az orosz proletáriátus 1917- es felkelése, amikor győzelemre vitte a szocialista forradalmat. Igazságos háborúik, amelyeket a gyarmatok és függő országok felszabadítása érdekében folytatnak. Ilyen volt a nagy kínai nép felszabadító háborúja vagy ilyen ma Vietnám, Maláj-föld, ahol harcolnak országuk és népük szabadságáért az őket elnyomó Imperializmus ellen. Igazságtalan háború a marxizmus- leninizmus megállapítása szerint, amelyeknek célja idegen ország vagy országok leigázása és elfoglalása. Ilyen a legutolsó példa az USA részéről szervezett intervenció Koreában. Igazságtalanok azok a háborúk, amit a gyarmati felszabadító mozgalmak ellen folyta inaik Például a francia imperializmus részéről Vietnámban. Igazságtalanok azok a háborúk is, amit a tőkés országok egymás ellen folytatnak, újabb piacok megteremtéséért, mert a háború súlyos terheit elsősorban a dolgozók érzik meg legjobban. A háborúk megítélésénél két szem pontot kell figyelembe venni: hogy milyen osztályok folytatják feltörekvő vagy pusztuló, másrészről pedig milyen cél érdekében folytatják a háborút. A háború jellegének vizsgázását mindig dialektikusán kell végezni, mert menetközben a háború a maga ellentétébe csaphat át. Ilyen volt például a második világháború alatt Románia a Szovjetunió eLlen igazságtalan háborút folytatott, de a háború utolsó szakaszában Románia bekapcsolódva a fasizmus elleni harcba a román nép háborúja igazságossá változóét át. Meg kell jegyezni, hogy a támadó harc nem mindig igazságtalan. Marx szerint különbséget kell tennünk a háború jellege és a hadművelete között. Az igazságos és védelmi hadműveletek mellett lehet folytatni igazságos és támadó hadműveleteket is. Például a második világháború alatt Moszkva alatti csata védelmi háború volt teljesen és védelmi harc. Ugyanakkor a Berlin alatt a második világháború sorsát végleg eldöntő nagy csata a tá madó harc ered menyeképpen fejeződött be, ugyanakkor mindkettő igazságos és védelmi háború volt a Szovjetunió, a szovjet nép részéről. A marxisták, akik politikájukkal leleplezik az imperialisták háborús készülődéseit és harcolnak a háború kirobbantása ellen, abból indulnak ki, hogy a háború elhárítható, hogy a világ népei szervezett harcot folytatnak az új imperialista háború ellen. Annak a háborúnak, amelyre az amerikai és angol imperialisták készülnek, az a célja, hogy lehetővé tegye az imperialisták számára a világuralom meghódítását és a világ valamennyi népének leigázását. A világ dolgozó tömegei éppen ezért támogatják a békeharcot, amelynek élén a Szovjetunió álL Ha a világ haladó erői valamennyien egységes szervezett békefrontban tömörülnék és harcolnak az új világháború ellen, meg tudják hiúsítani az imperialisták bűnös szándékét. „Ha az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz." (mondotta Malenkov elvtárs). A világkapitalizmus megsemmisülésével és a szocializmus győzelmével a népek végleg megszabadulnak az újabb háború veszélyétől. (Czeber Árpád) A PARTOKTATÁS HÍREI A bonyhádi járás politikai iskola szemináriuma közül legjobb eredményekkel eddig a ladományi ter- melőcsoport pártoktatása dicsekedő hert. A politikai iskolát. Fenyvesi Gyű la. elvtárs vezeti. A szeminárium hall gatói kivétel nélkül mind termelőszövetkezeti tagok. Az oktatási év beindításakor a nehezen megközelíthető helyiségbe még a propaganda-anyag sem jutott el. A szeminárium hallgatói többször is felkeresték a járási pártbizottságot, hogy segítse megoldani a propagandaanyag rendszeres szállítását. A járási bizottság a szeminárium kérésének eleget ttett és azóta zavartalanul tanulhatnak a termelőszövetkezet, tagjai. A szemináriumon minden alkalommal, minden hallgató megjelenik és szinte mindenki minden kérdéshez hozzászól. Sok propagandista megkérdezné: miért van oly színvonalas vita ezen a szemináriumon? A „titok“ nyitja egyszerű: a propagandista rendszeresen képezi magát, felkészül a szeminárium vitavezetésére és jó előadásokat tart. A hallgatókkal nem „bemago’ta+ja" az egyes elv tételekét, hanem lényegét sajátíttatta el. Az elvi tételeket, gyakorlati példák segítségével teszi még érthetőbbé és maradandóvá. A bonyhádi járás első éves Párt- történeti propagandista konferencia koliektíváia azokhoz az efvtársakhoz akik rendszeresen elmaradnak a konferenciákról, levelet küldött. A levélben felhívják az elmaradt elvtárs figyelmét a pártoktatás jelentőségére és ugyanakkor arra is figyelmeztetik, hogy a propaganda munka igen szép és nagy megtiszteltetés szá mára. Az építő jellegű bírálat nyomán a többszöri mulasztók a legutóbbi konferencián megjelenítek és elmondották, hogy munkájukat ezután valójában propagandist áh itz mél tőan fogják végezni. * ~ " A propaganda munkában a számos jó tapasztalat mellett a bonyhádi járásban is akad mit javítani. Nemcsak az elméleti képzés színvonalának emelésében, hanem a propagandisták lelkiismeretes munkája terén is. Vannak — bár csak elenyésző számban — olyanok is, akik ugyan magukat „propagandistáinak" nevezik, de még egyetlen szemináriumot vagy konferenciát sem vezettek le. János Jeromos elvtárs bonyhádi „propagandista“ arra hivatkozva, hogy ő nem tudja megtartani a szemináriumot, mert az ő szemináriumában nálánál idősebb dolgozók vesznek részt, s mivel ők tapasztaltabbak. nein hallgatnak rá. Más alkalommal pedig arról szólt, hogy hiába is készül fel a szemináriumra., mert a hallgatók nem jelennek meg, A „propagandista" különféle ürügyei miatt még egy alkalommal sem volt szeminárium. János Jeromos elvtárs pedig rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal, mert az elmultt oktatási évben is propagandista volt CsuDán arra kellene gondolnia, hogy a dolgozók marxizmus-leninizmus szel lemében való nevelése minden párttagnak, tehát neki, János Jeromosnak is kötelessége. A györei dolgozók panasza ... A szerkesztőséghez több levél érkezik, amelyekben a dolgozók panaszt emelnek a kenyerek minősége ellen, s rámutatnak arra, hogy egyesek lelki- ismeretlen munkája nyomán az egész község vagy éppen községek rossz, ehetetlen kenyeret kapnak. Levelet kaptunk többek között a györei párt- szervezettől és a községi tanácstól. amelyben hasonló panaszokat írnak meg. Sok-sok kellemetlenséget és bosz- szúságot okozott már a györei dolgozó parasztoknak és a bányászoknak egyaránt, hogy az aparhaniti pékek rendszertelenül küldik a kenyeret, és ha küldik igen sok esetben szinte ehetetlen. Egyszer szinte sz.ik- lakemény — pedig olykor frissebb kenyeret is szívesen fogyasztanának a nehéz testi munkáit végző dolgozók — máskor viszont csupa korom, mert. elégették a 'kenyeret és a vastag korom csupa kovászt takar. Ragad az ember keze, ha az ilyen kenyérhez nyúl. Az aparhaniti pékek ugyan már több figyelmeztetést is kaptak. így például december 7-én a földművesszövetkezet boltkezelője nem akart 100 darab kenyeret átvenni, mert leLküsmeretlenségnek tartotta a dolgozókat rossz kenyérrel ellátni. De ha csak ilyen „csekélység" lenne az aparhanti péfkek hanyagsága!? Olyat is megcsináltak, hogy nem küldték időben a nyers, vagy kőkemény kenyeret sem és így a kőszénbányászok kénytelenek voltak — például november 26-án — kenyér nélkül a bányába menni dolgozni. A györei dolgozók, akik teljesítették a beadási kötelezettségüket, joggal elvárják, hogy az általuk beadott búzából a malmok álital őrölt szép lisztből ehető és jó kenyeret kapjanak. Sokszor elhangzott már a kérdés: az aparhanti pékek szerint melyik kenyeret nem Lehet már megenni? (Persze ők azt állítják, hogy az ő készítményük igen ízletes, és fogyasztásra igen- alkalmas.) Ezen a téren vannak lehetőségek, hogy a györei dolgozók igényeinek megfelelően jó, ízletes és valóban finom kenyeret vásárolhassanak. Két megoldás lehetséges: vagy biztosítani kell, hogy az aparhanti pékek lelkiismeretesen dolgozzanak, és időben szállítsák a' kenyeret a másik községbe is. (Ez pedig majd a téli hónapokban a düiőutakon nem a legcélszerűbb megoldás.) A másik megoldás az, hogy a községben jó állapotban lévó kemencét fűtsék be. A helyi tanács véleménye szerint van ott a községben olyan pék, aki ezt ' a munkát el tudná látni. De talán az aparhanti pékek hibája egyedül, hogy ilyen munkát végeznek? Nem! Ha csupán így vizsgálnánk a kérdést, tévednénk. A községi tanács (az aparhanti) és a járási tanács legalább annyira felelős ezért a súlyos és még a mai napig is orvo solat Lan hibákért, mint a pékek. A györei v. b. elnök pedig már november 29-én felhívta a Járási Tanács figyelmét ezekre az esetekre. De miért nem orvosolták már régen? Párthíreh Értesítjük a Szekszárd városi párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusokat, propagandistákat és aktívákat, hogy december 15-én, kedden este 6 órakor tömegelőadás lesz a Pártoktatás Házában. „A szocializmus gazdasági alaptörvénye és érvényesülése hazánkban'* címen. Javasoljuk a fenti témához a következő irodalmat áttanulmányozni, hogy az előadás után megfelelő színvonalas vita alakulhasson ki. Sztálin: ..A szocializmus közgazdasági problémái a Szovietmvóban" o«mó müvéből „A szocializmus gazdasági alaptörvénye.** Rákosi elvtárs júliusi beszéde a budapesti nagyaktíva értekezleten cs az 1953 október 31-1 beszéde. A „Propagandista“ című folyóirat 1953 11. és 12. száma, a ..Szocialista iparosítás üteme" című cikk. Az előadást központi előadó tartja. Pártoktatás. Háza 'It Közöljük Szekszárd város első éves politikai iskolái hallgatóival és propagandistáival, bogy részükre december 18-án, este 6 órakor „A Magyar Tanácsköztársaság. A kommunisták harca a kapitalizmus ellen" címmel bevezető előadást tartunk. Az előadás a Pártoktatás Házában lesz megtartva. Előadó: Nádas Ibolya elvtársnő. Kérjük a propagandistákat és hallgatókat, hogy pontosan jelenjenek meg. PÁRTÉPITÉS Úbnuiaiőji ayuf! a mindennapi pórtmunkóbon V K Y
