Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-11 / 290. szám
TOLNAI tnJo proletárjai ecyesŰuetekí A MAI SZAMBÁN: Mit beszélnek Londonban a bermudai találkozó erei- ményéről? (2. o.l — Jelölések a december 17-1 francia elnökválasztásokra (2. o.) — Képek a mongol nép ősi életéből (2. o.) — A párt javaslatára szakoktatásban vesznek részt a faddi dolgozó parasztok (3. o.) — Megemlékezés a pilisvörösvári bányászsztrájkról (3. o.) — fíletrekelt a kultúrmunka Gyünkön (4. o.) — Kivételes törvény (4. o.) X. EVFOLVAM, 290. SZÁM 'HA olt KILLF.il PENTEK, 1953 DECEMBER 11 Uj lendületet a dolgozók termelési mozgalmának! Ntem sok Idő van már vissza az óv végéig. Üzemeink, gyáraink dolgozói és vezetői ezekben a napokban, hetekben az eddiginél is nagyobb lázban, nagyobb munkakedvvel dolgoznak, hogy teljesíthessék, illetve túlteljesíthessék 1953. évi tervjfeladataikat. Szép és megtisztelő feladat áll minden üzem dolgozója előtt: ha teljesíti éves tervét, aazaj a magvar dolgozó nép életszínvonalának szüntelen emelkedését segít! elő, saját magának biztosítja, az eddiginél is boldogabb, szebb életeit. Az évi terv teljesítéséért, az 1954- es tervév előkészítéséért vívott harc-, ban az utóbbi hónapokban sok kitűnő kezdeményezés születik üzemeinkben. A bányászok között új mozgalom indult ezzel a jelszóval: „Nevelj Ú1 bányászt!" A sztaháno- viüták. a régi bányászok védnökségét vállalnak az új dolgozók felett. A csepeli vasasok elhatározták hogy közszükségleti cikkeket gyártanak terven felül. Példájukat már számos üzemben követték is: a Bonyhádi Zománcművek dolgozóinak . is az volt az elhatározásuk, hogy december 21-ig befejezik az éves tervüket, s az év végéig hátralévő időben olyan edényeket gyártanak amelyek jelenleg a legkeresettebbek boltjainkban. Minden ilven ói kezdeményezés arfa ad bizonyítékot, hogy a mi níunkásaink mennyire masukévá /fették a Központi Vezetőség júniusi, és októberi határozatait, a jólrt emelésének lelkesítő programmját. Az űi kezdeményezések valóban arra következtetnek, hogy a magyar munkásosztály minden erővel arra törekszik, hogy a párt- és a kor- mánv. a jólét mrjvrammját megvalósítsák. Mert, ha Vihb bánvásza lesz az országnak, az azt jelenti, hogy több szén jut a ^váraknak, kevesebb lesz az enerrtahiánv miatt előadódó áramszünet és a lakásokban is még melegebb lesz. De nemcsak az új kezdeménvezésekiet kell felkarolni üzemeinkben, felszínre kell hozni a fégi. a már eddig is sok eredményt hozott termelési mozgalmakat is. — Üzemeinkberi mostanában kevés szó esik Rőder Réla. Deák János. Gazda Géza és a többieknek, a közelmúltban oly nagy vifrszhangot keltett kezdeményezéseiről. Mondhatnánk, megyénk legtöbb tB’emei'ben elhaltak a jól bevált mozsajlmak. Mi az okozója annak, hogv üzemeinkben nem élnek ezek a jól bevált mozgalmak? Pedig tapasztalták a vezetők, a dől sóz ók, hoev amikor alkalmazták, igen jó eredményeket hoztak, A visszaesés egyik oka kétségtelenül az, Ihogy a pártmunkások. szakszervezeti és gazdasági vezetők tekintélyes része nem ismerte fel eléggé e mozgalmak jelentőségét: nem értette meg, hogy ezek nemcsak ideig-óráig fontosak, hanem a szocialista építés állandó, fontos eszközei. De a mozgalmak ellanyhulá- sának van még egy — mélyebben- fekvő — oka. A múltban a szocialista iparosítás túl gyors üteme ahhoz vezetett, liogy üzemeinkben jóformán minden erőt a termelés mennyiségének növelésére kellett for dítanunk. A verseny szervezői, a munkások termelési aktivitását is szinte egyesegyedül e feladat szolgálatába állították. így azután azok a mozgalmak, amelyek nem segítették elő közvetlenül és azonnal lemérhető módon a termelés mennyiségi emelését, hanem inkább a tervteljesítés más; céljait voltak hivatottak szolgálni, előbb-utóbb mindig háttérbe szormltak. Ma azonbati már nem így néz ki a helyzet, habár a terv teljesítése ezután is münden üzem, minden egyes dolgozó elsőrendű és legfőbb kötelessége. flilost, új hatalmas lendületet kell adnunk az ipar termelési mozgalmainak. Ez lehetővé vált, mert ezután lassúbb ütemben fejlesztjük a nehézipart, tehát több erő jut arra, hogy a mennyiség növekedésén kívül a termelés más problémáival is törődjünk. Az önköltség csökkentése, a minőség javítása, az egyenletes, biztonságos termelés — ezeket kell most előtérbe helyeznünk. S ezt a legjobban a verseny segíti elő, mert minden téren hozzájárul a sokrétű feladatoknak a megoldásához. A verseny mozgósítani tud a jobb minőségű áru gyártására, az anyagtakarékosságra. Az anyagtakairékossági mozgalom a Bonyhádi Zománcművekben eléggé kiszélesedett. Ebben az üzemben összeszedték az elfekvő hulladék- anyagokat és játékárut gyártottak abból. S itt, éppen az anyagtakarékossággal tudták némileg leküzdeni a nehézségeket. Az alapanyagokat előáEító iparágak termelése ezután lassabban fejlődik. Ezért különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagból minél több termék készüljön. A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál is igen fontos, hogy az anyagtakarékossági mozgalom felszínre kerüljön a jövőre nézve. Az új konmányprogramm megjelenése óta különösen nagy szerepe van üzemeinkben a Zsédely-mozga- lomnak. Ez a mozgalom megyénkben eléggé elterjedt s mondhatnánk, hogy az utóbbi hónapokban eredményeket is hozott egy-egy üzemben. A Tolnai Selyemgyár — mely jelenleg megyénk Ipep-^hb minőséget gyártó üzeme — 99.8 százaléké« minőséget ért el november hónap- oan is. A Bonyhádi Zománcművekben novemberben az előző negyedév eredményéhez viszonyítva, 1.5 százalékot javult a minőség. Mindezek az eredmények annak tudhatok be, hogy a Zsédely mozgalom ki terjedt a legkisebb rétegekre ’s. tehát minden ember nagyobb felelősséget érez, mint azelőtt. A Tolnai Selyemgyárban például üzemrészek kötöttek egymással szerződéseket, melyben vállalásokat tettek, bogy a legmegfelelőbb minőséget adták át. Zsédely elvtárs kezdeményesése azonban eddig inkább csak a •uházati iparban terjedt el legjobban. Pedig nem kevésbbé fon'os. nogy kifogástalan minőségű cipőt, textilanyagot. bútort, élelmiszert, háztartási eszközt és más közszükségleti cikkeket adjunk a lakosságnak. Van egy mozgalom, ami ma fontosabb, mint valaha. Ez a Csorbamozgalom, a kazánfűtők széntakarékossági mozgalma. Ha iparunk é- közlekedésünk a télen csupán rgy százalék szenet takarít meg. akkor is 8 százalékkal emelhetjük a háztartások szénellátását. Nagyon megkönnyítené az ipar és a háztartások zavartalan áramellátását, ha az itt- Dtt felbukkanó villamosenergiatakarékossági kezdeményezések is széleskörű mozgalommá terebélyesednének. A sokféle mozgalmak, melyek a gyakorlatban alkalmazhatók, meghozzák az eredményeket is. Éppen ezért alikalmazniok kell azokat. A jövőben — ha feltűnik egy új mozgalom — nem lehet egyszerűen félretenni a régit. El kell sajátítanunk azt a művészetet, hogy egyszerre, párhuzamosan foglalkozzunk többféle termelési feladattál, egyszerre mozgósítsunk a termelékenység emelésére, s ugyanakkor a minőség javítására, az önköltség csökkentésére is. A verseny akkor hoz majd teljesértékű eredményt, ha elősegíti a terv minden részletében való teljesítését. Pártszervezeteink sokoldalúbb agitációjára van szükség a jövőben, mozgósítsanak arra, hogy rendszeresen értékeljék és nyilvánosságra hozzák a veirsenymozgalom minden ágának eredményeit. A jól bevált mozgalmak alkalmazásával fel tehát a tervek állandó teljesítéséért! HÍREK A MEGYÉBŐL Jövőre még többet akar osztani az ozorai Petőfi tsz Ax ozorai Pe»ő*< termelőszövetkezet tagjai 1953-ban sokat dolgoztak. Kora hajnaltól késő estig a határban voltak, szántót bak-ve tetiek, arattak, kapáltak. A forró napsütéses nyári napokban sokszor elmondogatták: „Csak már december lenne, hogy mindenkinek tele lenne a kamrája, s ne lenne gond semmire." A várva- várt idő elérkezett. A szövetkezet minden egyes tagjának telt van a kamrája, mert a szövetkezetnek olyan terméseredményei voltak, melyek ritkítják párjukat. A jó termésből aztán sok volt a részesedés is. A szövetkezeti tagok csak búzából 6 kilót kaptak munkaegységenként. Ezenfelül jutott kukorica, árpa, rozs, olaj, cukor, szappan, szálastakarmány, meg 16.90 forint is munkaegységenként. Na*rv ax öröm most az ozorai Petőfi termelő- szövetkezetben, mert a szövetkezet hároméves fennállása óta ilyen jövedelemben még sohasem részesültek a tagok. De azért nem bizakodnak el. Már azt tervezgetik, hogy 1954-ben milyen feladatokat kell megoldani a szövetkezet tagjainak az állattenyésztés és a növénytermesztés hozamának növelése érdekében. Már most kialakították a brigádszervezeteket. A növénytermesztő brigád jegyzőkönyvileg vette át a területet és a szövetkezet vezetősége elkészítette a jövőre vonatkozó termelési tervet. Kelemen János zonrtai dolgozó paraszt fokozott munkakedvve! fejleszti állatállományát A szekszárdi őszi mezőgazdasági kiállításról két első díjat vitt haza Kelemen János zombai egyénileg dolgozó paraszt. 18 hónapos iörzsköhyvezett szimen- téli apaállatát a budapesti mesterséges megtermékenyítő állomásra vitték közvetlenül a kiállítás után, de első díjat kapott angol hússertés anyakocája is. A két első díj mellett szimentál! apaállatát meg is vásárolták s a szép állatért közel 12 ezer forintot kaoott. Kelemen János: eddig is kiváló állattenyésztőnek ismerték nemcsak Zombán. hanem Tolna megyében is. Sajátnevelésű állataival már több díjat kapott, most azonban az őszi kiállításon elért nagy sikere fokozottan megnövelte Kelemen János gazdálkodó kedvét. A díjakból, valamint a vételárból bővíti gazdaságát: 30 köbméteres silót épít, nagyobbítja istállóját, szecskavágó és morzsológépet vásárol. Jelenleg két tehén és üsző mellett két növendék apaállat van istállójában. Ezt a két apaállatot különös gonddal kezelik, mert a legközelebbi budapesti mezőgazdasági kiállításon akarja ezeket bemutatni. Kelemen János eddig a szimentéli fajtát nevelte. Most amikor Tolna megyében mindinkább tért hódít a bonyhádi tájfajta. Kelemen János is elhatározta, hogy fokozatosan áttér ennek a jól bevált fajtánaík tenyésztésére. — Az új kormányprogramm — mondja Kelemen János. — nagyban megnövelte gazdálkodási kedvemet. Látom, sokkal jobban mint eddig, hogy érdemes dolgozni, többet és jobbat termelni. ........ ... ...... w...i i .......i— K imagasló eredmények a Zománcmüvekben Közeledik az év vége. A Bonyhádi Zománcművekben ezekben a napokban soha nem látott mun- kalendület uralkodik. — Napról-napra új munka- hősök kerülnek ki a falitáblára, akik á vállalt határidő előtt befejezték ez- évi tervfeladataikat. Minden dolgozó 100 százalékon felül teljesíti napi tervét az üzemben. Az üzem dolgozói vállalásokat tettek ez év minden hónapjában. November hónapban szépen túlteljesítették felajánlásaikat. A termelési tervteljesítés a vállalt 102 szá zalék helyett 108 százalékra emelkedett. A minőségjavítás vonalán a vállalással! szemben 0.8 százalékos emelkedés tapasztalható. Az egy munkás egy munkanapra eső tórmelési érték teljesítése az éves tervhez viszonyítva 105 százalékos vállalás helyett 107.6 százalék. Az anyagtakarékossági mozgalomban 23.000 form tot értek el az elmúlt hónapban. A vállaláshoz viszonyítva némi lemaradás tapasztalható a munkafegyelem terén, mert nem 15, hanem 170 perc volt a késési idő az elmúlt hónapban. A dolgozók törekednek, harcolnak azért, hogy az üzem határidőre, december 21-re teljesíteni tudja minden részletében éves tervét. Sza kinn folyam a györkönyi Béke tsz-ben Ifjú Merkli Mihály 728 munkaegysége Termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói napról-napra jobban felismerik anpak szükségességé?, hogy milyen nagy jelentősége van különböző szaktanfolyamok elvégzésének. így megyénkben is több mezőgazdasági szaktanfolyam indul be, mely a termelőcsoporttagok számára komoly eredményeket jelent a tanfolyam elvégzése után. így a györkönyi Béke tsz egy másodéves növénytermelő szaktanfolyamot indított be, melynek megszervezését Sárkány Szilveszter elvtárs, a nagydorogi gépállomás körzeti agronómusa szervezett meg. A szervezés eredményeképpen a tanfolyamnak 20 hallgatója van. melyen résztvesz 9 egyénileg dolgozó paraszt is. Nem -tapasztalható ez a tamási Vörös Szikra tsz-ben, ahol ugyan tervben van, hogy a másodéves növénytermelő szaktanfolyamot beindítják, amelyet Kocsis Sándor, a tsz agronómusa már hosszabb idő óta szervez, de eredmények még nem mutatkoznak. Felvetődik a kérdés, vájjon mikor akarja beindítani Kocsis elvtárs ezt a tanfolyamot. Süldonevelésre kötött szerződést a kajdacsi November 7 tsz Megyénk tennelőszövetkezetei arra törekednek, hogy közös gazdaságukat évről-évre gyarapítsák. Több termelőszövetkezet halastó létesítéssel, ipari növények termesztésével, öntözéses kertészet megteremtésével próbál gazdagodni. A kajdacsi November 7 termelőszövetkezet sonkasüldő nevelésére kötött szerződést az Állat- és Zsiradékforgalmi Vállalat járási kirendeltségével. A 25 darab szerződéses sertésre 10 ezer forint előleget kapott a tagság. A 90—110 kiló súlyban átadott sertésért 15 forint kilogrammonkénti árat fizet a ki- rendeltség. t A termelőszövetkezet vagyonát jelentős mértékben fogja emelni az állatok elszállítása után kapott összeg, ha a 25 darab sertést átlagosan 100 kilogramm súlyban adiák át. akkor is a kapott előleg levonásával 27.500 forintot kap a termelőszövetkezet tagsága. Ifj. Merkli Jánosnak már gyermekkorában az volt a vágya, hogy állatgondozó lehessen. ügy szeret álltatokkal foglalkozni. hogy a világ minden kincséért sem engedné meg. hölgy a gondjaink bízott állatokat egyszer is más etesse meg. Ifj. Merkli János jelenleg a Bony- bád-istvánmaiori Dózsa Népe termelőszövetkezetben dolgozik. Tavaly októberben arra kérte a vezetőséget, hogy állatok mellé tegyék dolgozni. A vezetőség teljesítette Merkli János kérését. — Tavaly október óta az állattenyésztésben dolgozik. Azóta féltő gonddal vigyáz a rábízott 30 növendékborjúra. Amellett, hogy állattenyésztő, s gon dósán ellátja az állatokat, a nyáron résztvett a növénytermelési munkában. A szövetkezet valamenv- nyi tagjával versenyben volt, s mindig azon iparkodott, hogy senki meg ne előzze munkában. Ä sok fáradságos munkának meg is lett a gyümölcse. ö gyűjtött legtöbb munkaegységet a szövetkezetben. 1952 október 1-től 1.953 október 1-ig 728 mun kaegységet keresett. Munkaegységei után szép jövedelemben részesült. Kenyérgabonából 36.66 mázsát vitt haza. Ezenfelül kapott cukrot, olajat, árpát, szálastakarmányt és 5.751 forintot. Tlzenhal tsz tag házat épít Szedresei Egy élenjáró tehenész munkamódszere Evekkel ezelőtt a szegénysorsú napszómbajáró ember gondolni sem mert arra. hogy valamikor is azt a házat, amelyben lakik, a sajátjának mondhatja. — A cselédsorsban élő embernek nem juúott rendes lakás, csak a sötét, vizes odú, amely csak a tüdővész elterjedését segítette elő. Varga Ferenc, Biró Ferenc, Horváth János, Szűcs Antal és még sokan a 16 közül erre az időre gondolnak vissza. Gondolatuk azonban többet időz most mér az új ház körül. A szedresi Petőfi termelőszövetkezet 16 tagja épített magának egy és kétszobás lakásokat. A lakások felépítése körülbelül 18 és 20 ezer forint körül váltakozik. Ezt az összeget 20 év alatt három szá zalékos kamat mellett kell kifizetni az építkező termelőszövetkezeti tagoknak. Az állami gazdaságok tehenészei a tejtermelésen keresztül arra törekednek, hogy minél több tejet, vajat .sajtot tudjanak a dolgozók és az üzemi konyhák asztalára biztosítani. A kajmádi állami gazdaság tehenészei közül Németh László lelkiismeretes munkájával 10.2 literes fe- jésl átlagot ért el. Ez nagyon szép teljesítmény, nem hiába dolgozik 12 tehene körül kora reggeltől késő esig. A tőgymasszázzsal, moslékolással és a napi háromszori fejéssel 122 liter tejet fej naponta. Ezt az eredményt azonban még fokozni akarja Németh elvtárs, ezért a 19, 21 és a 23 literes teheneinél bevezeti a naponkénti négyszeri fejést.
