Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-28 / 303. szám
TOLNAI mils f*roirr/f?JA! txYEsthimnr A MAI SZAMBÁN: Scovjet Jegyzék a bérli»! külügyminiszteri értekezlet öMiehívásáról (2. o.) — A vietnami néphadsereg újabb nagy győzelme (2. o.) — Csökken a nyugateurópai országok dolgozóinak életszínvonala (2. o.) — A közép- hidvégi gyapotkísérleti gazdaság feladatai és tervei (3. o.) — Körséta Zombáti (3. o.) — Befejezte éves tervét a Vegyesipari és Javító Vállalat (3. o.) — A szekszárdi MÁV állomásfőnökség közli (3. o.) MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT JÄG A'NAK L APJA A. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Usa st» t it.ki.li HÉTFŐ, 1053 DECEMBER „Megsegítés“ amerikai módra A Life című amerikai folyóirat, »mely kétes értékű népszerűséget szertett magának rendkívül reakciós írásaival és legalább ugyanolyan erkölcstelen illusztrációival, nemrégiben közölte a ..Megsegítjük a koreaiakat" című reakciós hangú cikket. Már ennek a címnek az alapján fogalmat alkothatunk magunknak a folyóirat arcátlanságáról. De ha megismerkedünk ezzel az „írásművei", úgy ez a vélemény még jobban megszilárdul bennünk. A cikk John Cowter amerikai had- seregtábomoknak. az úgynevezett Ko reá helyreállításával foglalkozó ENSZ-bizottság (UNCRA) igazgatójának szavaival kezdődik: „A világ kevés ehhez hasonló rombolást látott.'“ E szavak bizonyítékaképpen a Life néhány valóban sokatmondó .számadatot közöl. A cikk szerint a háború következtében Dél-Koreában egymillió polgári személy pusztult el, ötmii iióan szorulnak segélyre, háromszázezer özvegy, százezer árva és tizenötezer rokkant van. „Az országban — folytatja a Life — éhség, puszitulés és betegségek dühöngések A folyóirat részletesen ismerteti azt a veszteséget, amelyet Dél-Ko- rea elszenvedett, de persze egyáltalán nem foglalkozik ennek a borzalmas csapásnak az okaival. Ez érthető. Csak nem fog a Life hasábjain a koreai háború igazi bűnöseinek, az amerikai imperialistáknak leleplezésével foglalkozni! A Life a hírhedt koreai helyreállítási programmal foglalkozva, majdnem elszólja magát. A folyóirat azt írja, hogy ez a Programm „kedvezően mutatkozik meg... Az amerikai üzleti életen", mivel „Korea ... rendkívül sokat ígérő ország.“' A Life megállapítja, hogy Dél- Koreának minden lehetősége megvan gazdasági élete helyreállítására, fwtvel két rendkívül nagy kinccsel rendelkezik: wolf ram-lelőhelyekke 1 és ... az amerikaiak ^rokon,szén vével! A haj csak az, hogy az amerikai rokonszenv nem a koreai nép, hanem kizárólag az ország természeti kincsei felé irányul. Robert Eichelberger, amerikai tábornok 1943-ban Li Szin-Man-tól „magánúton“' megvásárolta a Neszen kerületében lévő wolframbá- nyák egy részét. Tudvalévő, hogy ezek a bányák adják a Dél-Koreában kitermelt wolframmennyiség 80 százalékát. Eichelberger tábornok és fivére a továbbiakban megszervezték ezeknek a bányáknak a kirablását. Az Eichelberger testvérek bányáinak délkoreai rabszolgái borzalmas viszonyok közt dolgoznak. Az állandó omlások és egyéb szerencsétlenségek következtében csupán tavaly több, mint 340 ember pusztult el. Dél-Koreában a wolframbányászat teljesen az amerikai imperialisták monopóliuma lett. A Szandon és Darszon vidékén lévő wolframbányá- kast az „Utah Construction Company" vállalat zsákmányol!« ki. « M szon-vidékeit pedig Eichelbergeréken kívül a „Minerals Engineering Corporation'“ társaság. Mindezek a vállalatok közvetlenül függenek az „International Nickel Company'“-tól, és a pénzt a „Chase National Bank"- tól, valamint a „New York Bank“'- től kapják. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Dulles, a jelenlegi amerikai külügyminiszter annakidején helyet foglalt ezeknek a vállalatoknak igazgatóságában, és Jelenleg is az „International Nickel Company" egyik főrészvényese. Az amerikai politikusok igyekeznek valahogyan leplezni a tényeket, amelyek felfedik a2 Egyesült Államok koreai politikájának igazi mozgatóerejét, s ezért azt állítják, hogy a wolframéreért élelmiszereket adnak Korea éhező lakosságának. — Mindenki előtt világos, hogy ez hazugság. A wolframbányákért kapott tt milliárd vont Li Szín Man vágta zsebre, Dél-Koree éhező lakosság* pedig híre-hamvát sem látta rizsnek, vágj' pénznek. Az amerikai monopóliumok kezük De kapar:irtották a koreai réz, ólom, mangán és ezüstbányák nagy részét is. Ezenkívül több, mint 30 ezer déi- koreai munkás dolgozik különböző amerikai társaságok szénbányáiban. A Life tollnokái aligha merik állítani, hogy ezek a munkások Dél- Konea helyreállításával foglalkoznak. Ebben az esetben nem kellene a bányákat szögesdróttal körülvenni és az amerikai katonai rendőrséggel őriztetni. A „Life" demagóg módon felhívja a délkoreai lakosságot, hogy ne csüggedjen el. „Hiszen annyi természeti kincs van az országban!“ — kiált fel a folyóirat. Ez igaz. De ahogy a cáfolhatatlan tények bizonyítják, ezek a kincsek az amerikaiak, nem pedig a koreaiak tulajdonában vannak. Ilyen módon Dél- Korea földjének kincsei az ottlakó nép számára mérhetetlen bajok forrásaivá váltak. Ahogy az az amerikai üzletemberek sajíósze.rvéhez illik, a „Life" az „amerikai rokonszenv" legfőbb megnyilvánulásának azokat a dollárokat tartja, amelyeket az Egyesült Államok az UNCRA-n keresztül juttat Bél-Koreának, állítólag gazdaság! életének helyreállítására. Itt azonban megint nem Dél-Karea megsegítéséről van szó, hanem ismét a tengerentúli monopóliumok gazdagodásáról. Az a 24)0 millió dollár, amelyet az Egyesült Államok kongresz- szusa állítólag Déi-Korea helyreállítására szavazott meg, a délkoreai gazdasági életet ellenőrző amerikai üzletemberek páncélszekrényeibe vándorol. Nem ok nélkül volt olyan nagymértékben érdekelt ennek a „segéljmek“ nyújtásában Dulles külügyminiszter és Wilson hadügyminiszter. Ezen a pénzen helyreállítják az amerikai társaságok régi bányáit, vagy újakat létesítenek, s így azok a vállalatok gazdagodnak, amelyeknek részvényei ugyancsak többek között Dulles és Wilson tulajdonában vannak. Emellett — a „Berlinen Zeitung“ szerint — éppen azokról a társaságokról van szó, amelyek „1950 óta, s különösén a koreai háború kitörése óta óriási nyereségeket szereztek azáltal, hogy fegyvert és egyéb hadianyagot szállítottak Dél- Koreának, s hogy rendkívül alacsony áron fontos nyersanyagokat exportáltak onnan." Részesül a délkoreai nép segélyezése címén adott összegből a „General Motors“, a „Standard Oil“, „Dupont" és a többi tröszt is, amelyek ezeknek a dollároknak a segítségével még szélesebb lehetőségeket kapnak arra, hogy a raktáraikban heverő felesleges árucikkeket értékesíthessék. Jellemző, hogy amint az Egyesült Államok szenátusa meghozta döntését arról, hogy 200 millió dollárt adnak „Dél-Korea helyreállítására“, mindjárt másnap Szöulba érkezett Dulles, a kíséretében volt Lodge, az Amerikai Egyesült Államok ENSz- képviselője, aki kapcsolatban áll Morgan milliárdos csoportjával, velük együtt érkezett Stevens hadsereg ügyi miniszter is. Árinak ellenére, hogy Dulles és Li Szín Man tárgyalásait a legmélyebb titok övezte, egyes hírek mégis kiszivárogtak a sajtóban. Ismeretessé vált például Dullesnek az a követelése, hogy az amerikai trösztök tulajdonában lévő üzemeket lássák el ingyen munkaerővel, vagyis a délkoreai hadsereg katonáit dolgoztassák ott. Ilyen a dél koreai lakosság iránt megnyilvánuló „amerikai rokonszenv“. Az amerikai imperialisták a legkülönbözőbb „hadászati intézkedések'“, „helyreállítási tervek" ég egyéb hasonló rendszabályok segítségével véeleg aláásták Bél-Kon» gazdasági Csuka István nyolcholdas müzsi dolgozó paraszt beszél az MDP Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatáról Möa* község taaácskázáa csütörtökön reggel a szokottnál is nagyobb volt a forgalom: ae állandó- bizottságok magjai, egyénileg dolgozó parasztok egymás kezébe adták a kilincset. A tanácselnök és titkár szobájában az MDP Központi Vezetősége és a minisztertanács határozatáról folyik a szó, mert nincs Mö- asön olj'an dolgozó paraszt, akit valamilyen formában ne érintene az új határozat. Nagy az érdeklődés, ezért a mözsi tanács úgy látta jónak, hogy kisgyü- léseket rendez vasárnap, s ezeken a tanács és az állandó bizottságok tagjai megbeszélik a határozat egyes pontjait a falu lakóival. 40 kisgyű* lés lesz vasárnap: a falu legjobb gaz dúl ezeknek a gyűléseknek részleteit beszélik meg csütörtökön délelőtt, hogy minél zavanalanabbul, mindenre kiterjedően beszélgethessenek a falu gazdáival. A kisgyűlések szervezői között ott van Csuka István 0 holdas egyénileg dolgozó paraszt is, a pénzügyi állandóbizottság elnöke, a kis falu egyik legmegbecsültebb dolgozója. — A bstározat — mondja Csuka István — sok olyan kérdést old meg .ami eddig akadályozta a me- eőgtedaaáf fejlesztését. Engem két dolog ragadott meg a határozatból. Az egyik a műtrágya kérdése. Csak magamró! veszek példái: földemhez a tavasszal 3—4 mázsa műtrágya let; volna szükséges, ehelyett mindössze 1 mázsát tudtam venni. Nem panaszkodhatunk, jó volt az idén a termés, de ha több műtrágyánk lelt volna, még szebb termést takaríthattunk volna be. — A másik, ami megragadta a figyelmemet az, hogy a következő évben 4000 traktor,, gyártanak. A gépi munka előnyét, mi egyénileg dolgozó parasztok is ismerjük. Azonban a gépállomás kevás gép miatt nem tudta mindazt a munkát elvégezni, ami: kellett volna. Megint csak magamról mondok példái: én az őszszel felszántottam és bevetettem a földjeimet saját fogatommal. De Mözsön rvincs mindenkinek fogata s mindent a gépállomás sem tud elvégezni. Egyéni gazdaitársaimnak ar. idén 25 hold földet szántottam meg és vetettem be, hogy náluk is időben földben legyen a mag. Erre nem lett .volna szükség, ha a gépállomásnak elegendő traktora van. arról nem is beszélve, hogy a traktor mégis csak jobb munkát végez, mint a fogat. Befejezte tervét a Tolnai Textilgyár A Tolnai Textilgyár munkásai és vezetői egész évben azért harcoltak, hogy éves tervüket határidő előtt befejezzék. A dolgozók jó munkájának eredménye lett az, hogy éves tervüket határidő előtt 8 nappal be tudták fejezni. A terv határidő- előtti teljesítését legjobban elősegítették az északi műhelyben dolgozó ifi brigádok, akik egész évben aktívan kivették részüket a termelésből. De nem szabad megfeledkeznünk az idősebb dolgozókról sem, így Schallai főművezetőről, aki jó és eredményes munkájáért megkapta a könnyűipar kiváló dolgozója címet, azonkívül okleveles sztahanovista lett. A Tolnai Textilművek dolgozói és vezetői vállalták azt, hogy december 31-ig terven felül 90.000 négyzet- méter textilanyagot gyártanak, legnagyobb részt törölköző, zsebkendő, fej- kendő és molinót, ami kitesz félmillió forintot. A 90.000 négyzetméterből 1.500 négyzetméter fejkendőt gyártanak, ami 2.300 darab fej kendőnek felel meg. 170 ezer forint túlteljesítés A Szekszárdi Nyomda dolgozói egész évben kiváló munkát végeztek, mert éves tervüket 31 nappal a határidő előtt befejezték. Az éves terv- befejezése után december l-től kereskedelmi és vállalati nyomtatványokat készítenek, a könyvkötők pedig az elkészített könyveket kötik be szintén terven felül. 1954 januárban már megkezdik az 1955-Ös naptárak és naptártáblák készítését. — 900.000 darab bőr- és papírkötésű naptárt készítenek el. Az éves terv befejezése után december 31-ig 170.000 forint értékben teljesítik túl az éves tervet a Szekszárdi Nyom da dolgozói. Dnnaföldvári Kendergyár: Az éves terv befejezése után . < . Ujarib ■mwrttagy>3.Jemr öt érkezeti jelentés szerkesztőségünkbe. A Dtmaföldvári Kendergyár dolgozói december 22-én délután 3 órakor, 9 nappal a határidő előtt befejezték éves tervüket. Az idő előtti terv- teljesítésben kiváló munkát végzett a Vörös Zászló és a Táncsics törő brigád, akik egész-évben versenyben voltak egymással a minél több és jobb munkáért. — Puha László né és Moró György kéjszeres sztahánovis- ta, Molnár Dezsőné sztahanovista tilósok, a szocialista munkaverseny ben az első helyet vívták ki maguknak, s felajánlásaikkal elősegítették aat, hogy a IV. negyedévi tervet és ezen belül az éves tervet határidő előtt teljesítették. A dolgozók jó munkáját nagyban elősegítette a műszakiak irányítása és szervezése. A jó munka gyümölcse az leit, hogy határidő előtt 9 nappal teljesítették egyéni tervelőirányzatukat Az éves terv befejezésével a dolgozók azt tűzték ki célul, hogy év végéig terven felül 80 mázsa titok kendert és 120 mázsa kervderkócot gyártanak. Gyümölcsöst te épít a grábóci Alkotmány tsz A grábóci Alkotmány tsz tagjai az 1953-as gazdasági évben jól dolgoztak. Terméseredményeik messze túlszányaliták az egyénileg dolgozó parasztokét. Ezért minden egyes -isz-tag meg van elégedve azza! a részesedéssel. amelyet az évvégi zárszámadáskor kapott. — lövőre és az elkövetkező gazdasági években azonban többet akarnak. Minden gazdasági lehetőséget kihasználnak. hogy az egy munkaegységre eső jövedelem nagyobb legyen. A művelésre nem alkalmas területe; például gyümölcsfával telepítik be. Az ősszel tervbevették, hogy 5 hold földön gyümölcsöst létesítenek. Tervük végrehajtását már meg is kezdték. A gyümölcsöshöz szükséges talaie'őkészí’ő munkákat már elvégezték. Az elmúlt héten pedig megérkezett részükre a facsemete is. A tavaszig gondosan ápolják azokat, s mihelyt a föld alkalmas lesz, megkezdik a kiültetését. flz BZdi Táncsics ?si téli munkája Az uzdi Táncsics termelőszövetkezetben az őszi munkálatok már befejezéshez közelednek. A termelő- szövetkezet. cagsága elhatározta, hogy a téli napolt alatt — egészen a koratavaszi munkák beindulásáig — mivel foglalkozik. A 34 taggal gazdálkodó Táncsics tsz-nek a tél folyamán komoly erőt kell maid kifejteni, hogy a tervbevett teli munkákat tavaszig el tudják végezni. Az állattenyésztés szempontjából a tagság legfontosabb feladatának tekinti a 24 hokira terjedő legelőnek a tüskés és ehetetlen bokroktól való kitisztítását. A tsz tagsága a napokban kezdi meg a 2 holdas halasié építését. A zárodi Előre tnz-ben 160 hold he'-velt 238 holdon végezlek el a trngyáznx* Az elmúlt években nem igen törődtek a závedi E’őrs termelőszövetkezet tagjai azza1. h telaj megfelelő tápértékét trágyázással is biztosítsák. A kormányprogramul után, mikor megjelent az a rendelet, hogy a földtulajdonosok földjét nem szabad másnak odaítélni, a szövetkezet tagjai is másképp gondolkodtak. Helyesen látták, hogy elsősorban nekik jövedelmez többet a fold, ha azt rendszeresen trágyázzák. Azonnal munkához fogtak, ősszel minden trágyakészletüket ' kihordták a földre. A betervezett 160 hold helyett 238 holdon végezték el az istállótrágyázást. Tamási Vörös Szikra: Ä öegyiijlési reiHieln! wegjefensse mán hyo!c \n las tehenet vásárai! Megyénk valamennyi termelőszövetkezetének az új begyűjtési rendelet, a beadási kötelezettségek 25, 30. 50 százalékkal való csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy az 1934-as gazdasági evben még többet osszanak egy munkaegységre. A termelőszövetkezetek tagságának a legnagyobb kedvezményt a begyűjtési rendeletnek az a pontja jelenti, amely azzal foglalkozik, hogy a tsz tagoknak a háztáji gazdaságukban tartott tehenei után nem kell tejet beszolgáltatni. A tamási Vörös Szikra tsz tagjai közül Kovács Gyula. Kovács István. Török János, Török- István és még 4 tag vásárolt tehenet közvetlen az új begyűjtési rendelet megjelenése után. Kaidat'sí József Attila tsz: 9f) fiZír?orint!a'iiY3ra?0'!i!( jöváre a kazüs vaqysi A kajdacsi József Atti- 'a tsz tagságának a beadási kötelezettség csökkentése nagyban hozzájárni a közös vagyon gyarapításához. A tsz 57 tagja az elmúlt gazdasági év folyamán is komoly erőt fejtett ki, hogy év végén jelentős eredményeket tudjanak felmutatni. Kellett is dolgozni, mert a tsz beadási kötelezettsége igen sok volt. Csak terménvfé'e- ségekfoő! 5 vagon, a sertés és marhabeadási kötelezettségük pedig 40 mázsa volt. A termelőszövetkezet elnöke, Jaksa József e'Ivtárs alig titkolt büszkeséggel mondja, hogy az 1954-es gazdasági évben úgy fognak dolgozni, hogy a közös vagyon 90.000 forinttal gyarapodjon. Ennek eléréséhez a tagok lelkiismeretes munkáján kívül nagy segítséget nyújt még az Elnöki Tanács új begyűjtésről szóló rendeleté, melynek következtében a terménybeadási kötelezettség 125 mázsával, a sertés és marhabeadási kötelezettség pedig 12 mázsával csökken. életét, különösen a békés iparágakat. Dél-Koreában majdnem minden textilipari, hajóépítő- és egyéb hasonló vállalatot leromboltak, vagy bezártak. Az ország élelmiszeripara a háborúelőtti mennyiség 19.7 százalékát termeli. Az amerikai „segélyt“ nem a békés célokra termelő iparágak helyreállítására fordítják, hanem hadászati jelentőségű országutak, vasútvonalak, repülőterek és egyéb katonai berendezések építésére, vagyis az agresszív amerikai tervek megvalósítására. Ezek az amerikaiak délkoreai uralmának igazi következményei. A „Life“ toliforgatóinak cinikus hazugságai és képmutató kijelentései csak jobban meggyűlöltetik a koreai néppé! és a világ minden becsület« emberével ae amerikai fosatogatőtaH
