Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-28 / 303. szám

2 N APCÓ 1953 DECEMBER 3» Szovjet jegyzék a berlini külügyminiszteri értekezlet összehívásáról Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériuma december S-jin azonos szövegű válasz jegyzéket kapott Franciaország, Anglia és az Egyesülj Államok kormányától a küj ügyminiszteri értekezlet összehívása ra vonatkozó november 26 i jegyzékére. A Szovjetunió külügyminisztériuma december 26-án megküldte Fran­ciaországnak, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válasz jegyzéké t. Alább közöljük a francia kormány 1953. december 8-i jegyzékének és ö. szovjet kormány 1953 december 26-i jegyzékének, szövegét. A trancia kormány 1953 december 8-i jegyzéke Franciaország nagykövetsége nagy­rabecsülését fejezi ki a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztériumának és az aláb­biakat közli: A francia kormány örömmel ál­lapítja meg, hogy a szovjet kor­mány, mint november 26-i jegyzéké­ből. kitűnik, hajlandó résztvennj Pfanciaország, az Egyesült Király­ság, az Egyesült Államok és a Szov­jetunió külügyminisztereinek érte­kezletén. Reméli, hogy ez az érte­kezlet lehetővé teszi majd Német­ország egységének megvalósítását a szabadság feltételei között és az osz­trák államszerződés megkötését. A francia kormánynak meggyő­ződése, hogy a tényleges előrehala­dás a különösen égető német és osz­trák kérdés rendezésében előmozdít­ja majd más fontos nemzetközi prob lémák megoldását is, beleértve az európai biztonság problémáját. A francia kormány ezzel kapcsolatban újból megerősíti, hogy az Atlanti Szö­vetség szabad országainak önkéntes egyesülése, s úgyszintén különböző európai országoknak közös jólétük fejlesztésére és közös biztonságuk biztosítására irányuló politikája tisz­tán védelmi jellegű és ez országok közös hozzájárulása a béke ügyé­hez. A Szovjetunió kormánya kifeje­zésre juttatja, hogy tárgyalni óhajt öthatalmi értekezlet összehívásának lehetőségéről. A négy külügyminisz­ter tervbevett értekezlete lehetőséget ad mindegyik részvevő kormánynak, Hogy kifejtse nézetét ebben a kér­désben. A francia kormány a Német Szö­vetségi kormánnyal és a berlini né­met hatóságokkal folytátott tanács­kozások után javasolja, hogy a négy külügyminiszter értekezlete 1954 január 4-én üljön össze Berlinben, abban az épületben, amelyet a Szö­vetséges Ellenőrző Tanács használt,. A szovjet kormány igazolja 1953 november 26-i jegyzékére ka­pott december 8-i francia válasz- jegyzék vételét. Tudomásul veszi bogy a francia kormány beleegyezel! Franciaország, a Szovjetunió. Anglia és az Egyesült Allr-noH külügymi­niszterei berlini értekezletének ösz- «zehivásába. A Szovjetunió kormánya megerő­síti a külügyminiszteri értekezlet összehívásának kérdésében régebben kifejteti álláspontját. Az értekezlet jelentősegét abból a szemszögből ér­tékeli, hogy egyrészt az összes részt­vevők megfelelő szándéka esetén le­hetőség nyílik a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, másrészt szükség van s.T. európai biztonság megőrzésé­re é* a nemet müitarizmus feléledése veszélyének elhárítására. A szovjet kormány megállapítja: a francia kormány beleegyezik a Kí­nai Népköztársaság részvételével megtartandó öthatalmi értekezlet ősz szehi vasának megtárgyalásába tekin­tettel arra, hogy az öt nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete mozdíthatná elő természetszerűleg a ’eghathatósabban a megérett nemzet­közi problémák rendezését. A szovjet kormány szükségesnek látja a külügyminiszterek értekezlete megfelelő előkészítését, fontosnak tart ja. hogy biztosítva legyenek az ér­tekezleten való részvétel szükséges feltételei valamennyi kormány szá­mára. Ezért úgy véli, hogy az ér­tekezlet összehívásának legmegfele­lőbb idoponija 1954 január 25-e, vagy bármely későbbi nap lenne. Ami a fenti értekezlet megtartásá­hoz szükséges helyiséget illeti, leg­célszerűbb volna, ha ebben a kérdés­ben a négy hatalom berlini főbizto­sainak képviselői egyeznének meg. A szovjet kormány azonos szöve­gű jegyzéket juttatott el Anglia, és az Egyesült Államok kormányához is. A szovjet kormány 1953 december 26-i jegyzéke az Folytatódik a postás sztrájk Fraiiriaországbaii ■ fMTI) Mint az .,AFP" jelenti, a CGT postás szaktervezőiének. vá.Ia mmt a postai alkalmazottak' függet­len szakszervezeteinek tagjai ügy határoztak, hogy tovább folytatják a'.négy napja tartó sztrájkjukat.'En­nek következtében a francia főváros- legtöbb kerületében változatlanul szünetel a posta kihordása. Tovább tart a franciaországi re- oü'.őterek „biztonsági“ személyzeté­nek sztrájkmozgalma. E sztrájk kö­vetkeztében egész Franciaországban .-saknem teljesen megbénult a pol­gári légiforgalom. | RilLl ÖLDI HÍREK PHENJAN A Koreai Központi Távirati Iroda közölte a Koreai Vöröskereszt Tár­saság Bizottságának jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvet számos kiváló ko­reai orvos irta alá. A jegyzőkönyv kiemeli, hogy a nemzetközi jog szabályainak duma megsértésével és az emberiesség alap elveinek figyelmen kívül hagyásával az amerikai katonai hatóságok szé­leskörben felhasználták eszközül a Koreai Néphadsereg fogságba esett harcosait orvosi kísérletek céljaira, f.ni sók fogságba esett harcosnál ha­lálhoz, vagy súlyos rokkantsághoz vezetett. így a puszani tábori kór­házban az amerikai orvosok erő­szakkal hajtották az egészséges ha­difoglyokat sebészeti operációra. — Ezeknél az operációknál a halálese­tek száma elérte a nyolcvan százalé­kot, Ugyanebben a kórházban egy amerikai sebész a fagy hatását pró­bálta ki a hadifoglyokon. A fagyasz­tás után a kísérletezésre felhasznált hadifoglyok többségének végtagját amputálták. A Koreai Vöröskereszt Társaság Bizottságának tagjai azzal a felhí­vással fordulnak az egész világ tu­dományos dolgozóihoz és minden jó- akaratú emberhez, emeljék fel til­takozó szavukat a tudomány eme barbár megcsúfolása, a hadifoglyok meggyilkolása ellen. ATHÉN Az „AVGI“ című lap jelentése szerint az EDA képviselői felkeres­lek Babakosz igazságügyminisztert és memorandumot 'nyújtottak át ne­ki a görögországi politikai foglyok súlyos helyzetéről. Az EDA képviselői hangsúlyozták, hogy a politikai foglyok számára újabb korlátozásokat vezetnek be. A foglyokat ütlegelik — amint az az eginai börtönben és másutt történt. Az amfisszai börtönben, valamint, a Korfu-szigeti börtönben a foglyokat túlzsúfolt cellákban őrzik. A fog­lyok élelmezése rendkívül lerom­lott. A börtönhatóságok nem enge­dik meg, hogy a foglyok csomagot kapjanak hozzátartozóiktól. Az EDA képviselői követelték a politikai foglyok helyzetének meg­javítását. Szovjet kulturális hírek Moszkva (TASZSZ) December 24- c.r szovjet tudósküldöttség utazott repülőgépen Moszkvából Delhibe. A küldöttség résztvesz a negyvenegye­dik indiai tudományos kongresszus ülésszakán, amely 1954 január é.lső napjaiban kezdi meg munkáját Uaiderabadban. A szovjet küldöttség vezetője, Mer­gi j Alekszandrov akadémikus, filo­zófus, tagjai pedig a különböző tu­dományágak képviselői, *é Moszkva (TASZSZ) December 24- én szovjet művészek egy csoportja utazott Moszkvából Hollandiába köztük Igor Bezrodnij hegedűmű­vész, Jevgenyíj Malinyin zongoramű­vész, stb. A szovjet művészek hangversenye­két adnak a holland városokban. Hogyan öltözködünk 1954-ben A Divatáru Nagykereskedelmi Vál lalat kiállítást rendezett Budapes­ten. A gazdag választékban kiállí­tott ruhák és ruházati cikkek 1954- ben kerülnek a ruházati boltokba. A gyermekek részére újfajta na­pozók, fürdőruhák kerülnek majd forgalomba. Abból a kockás anyag­ból (alperi), amelyből eddig csak férfiinget készítettek, most bakfis- fürdőruhát is előállítottak. Újdon­ság lesz a rágombolható felsőrészei short, valamint női fürdőruha saját anyagú kulikabáttal. Megjelenik az üzletekben a kis blúz-sál selyemből negyven forintért, selyem vállkendő a hűvösebb nyári estékre száz forintért, masni-sál la ft anyagból és forgalomba hoznak ta ft gallér- és mandzsetta garnitúrát. .— Budapest nevezetességeit — Lánchíd, Halászbástya, Vajda hunyad-vár. stb. — ábrázoló sálakat és kendőket is árusítanak majd 30—60 forintos áron. Jövőre divat lesz a női nyakkendő is és újra divatba jönnek jövőre a? aícsó gyap jú férfi nyak kendők. A dolgozók kívántságjjra jövőre már egész könnyű, kilétben gram­mos nyúlszőr férfikalapot is készí­tenek. Érdekes újdonság lesz nyárra a raff iából készült férfisapka. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodást Visszatükröző értékes kiállítás anyagát elviszik minden megyeszékhelyre, az ottani kiállítá­sokon meghallgatják a vidéki dolgo- -tók véleményét is és ezek alapján adják kj a megrendelést az iparnak. A vietnami néphadsereg újabb nagy győzelme (MTI) Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentései arról számolnak be, hogy a vietnami néphadsereg téli offenzivája során Közép-Vietnamiból nyugati irányban előretörve elfog­lalta a Mekong-folyó partján fekvő Thakhek városéi, A vietnami néphad, sereg alakulatai gyors támadásukkal átvágták Fatrt Lao ,.d<rrckál'' is az ország északi része felé elvágták a francia és amerikai utánpótlás útját — jelentette a uUeuted'. Miként az angol túrügynökség hozzáfűzte, T hah hej: határváros elfoglalása azt jelenti, hogy Falét .Lao északi részé- lse irányuló francia és amerikai fegy­verszállításra nem marad más út hát, ra, mint a repülőút. A pénteken éjszaka elfoglalt T ha,k. hókból az indokínai francia etr pedieiós hadtest egységei dél felé hú­zódtak vissza és a várostól S0 kilo­méterre fekvő Savan.Nakhek közelé­ben kísérelnek meg átcsoportosítást végrehajtani.. A francia főparancsnokság kényle. len volt beismerni vereségéi. Azt, hogy a helyzetet mennyire súlyosnak feleintik, elárulja as az AFPje­lentég is, amely szerint „Dejean indo­kínai francia főbiztos szombaton. Kő- zép-lcroszba érkezett, ahol a hely. színen tárgyalta meg a katonai, hely­zetet," A szovjet egészségügyi miniszterhelyettes Delhiben Delhi (TASZSZ): December 23-án Radzsendra Prasszad indiai elnök fo­gadta M. D. Kovrigina szovjet egész­ségügyi miniszterhelyettest,. Decem­ber 24-én M. D. Kovrigina tiszteleté­re M. A. Menysikov, Delhi szovjet A labdarúQó-váiQQatottak értekezlete Sebes Gusztávnál A magyar lafodarúgóválogatotf esa pat valamennyi játékosa — Grosics. Geller, Buzánszld, Lóránt. Lantos, Rózsik, Zakariás, Budai II., Kocsis, Hidegkúti, -Puskás, Czi.bor, Kovács I., Sándor, Tóth M. Palotás. Csor­dás és Várhidi — vasárnap délelőtt Sebes Gusztávnál, az OTSB elnök­helyettesénél hosszabb szakmai érte­kezleten vett részt.. Megtárgyalták a csapatmunka hi­báit, amelyeket, az edzéseken keli javítani. Ezután a játékosok egyen­ként mondották el a sajátmaguk ta­pasztalt észrevételeiket játékukkal kapcsolatban, bírálták egymást, majd egyénenkénti edzés-tervet dolgoztak ki, hogy ezzel is elősegítsék a jövő évi feladatokra való felkészülést. Az igen fontos és minden tekin­tetben hasznos értekezlet mintegy 4 és fél óra hosszat tartott. nagykövete fogadást adott. A foga­dáson resztvettek: Radzskumari Am- rit Kaur asszony, India egészségügjri minisztere, Laksmi Pandit asszony, az ENSZ közgyűlése 8. ülésszakának elnöke, az indiai közélet képviselői és a diplomáciai testület, tagjai. Belgium Kommunista Pártia politikai bizottságának nyilatkozata Brüsszel (TASZSZ): A ,J> Dra- peau Rouge" pénteki száma közölte Belgium Kommunista Pártja politi­kai bizottságának nyilatkozatát. A politikai bizottság köszönti a bo rinagei bányászokat, akik bátor har­cukkal nemrégiben arra kényszert ‘ették a vállalkozókat és a kormán'"! hogy elhalasszák a döntést a hét bá­nya bezárásának kérdésében. A bányákat a. Schu.man-terv végréhai- tásával kapcsolatban kellett volna b« zárni. A politikai bizottság — hangzik a nyilatkozat.. — hangsúlyozza, hogy a borlnagei események alátámasztot­ták a Schumao-tervveJ kapcsolata* állásfoglalás helyességét. A háborúutáni években a nyugat- európai országokban jelentősen csök­kent a dolgozók és az egész élet élet­színvonala. Ezeknek az országoknak . buzzseá kormányai gazdaságpolitiká­jukat az amerikai- háborús uszítok nyomására, katonai vágányra állítot­ták át, mértéktelen fegyverkezési hajszát indítottak és hatalmas össze­geket fordítanak háborús célokra. Ez a politika a nemzetgazdaság egyol­dalú fejlesztéséhez vezetett, s csők­ként a békés iparágak, a közszükség- 'leti pikkek termelése.' A pénzrend­szerben zavar támadt; állandóan emelkednek az árak és az adók,, csökken a munkások és alkalmazot­tak reálbére, növekszik a munka­nélküliség. . A nyugateurópai országok milita-; rizálásának egyik .legvégzetesebb következménye a. létminimum, állan­dó emelkedése. Az elmúlt öt év alatt — mint az ENSZ rendszeres havi statisztikai közleménye tájékoztat­nak — a létminimum Angliában egy harmadára, Franciaországban 45 szá­mién kai, Ausztriában csaknem két­szeresére, Olaszországban pedig 17 százalékkal emelkedett. Ezt az emelkedést főképpen a közszükségleti cikkek, árnövekedése okozta. Angliában például 1947-től J 952-ig a: legfontosabb élelmiszercik­kek — kenyér, hús, vaj, cukor, tej — ét:ag 83 százalékkal, Franciaország­ban pedig 127.6 százalékkal drágul­ták meg. Ugyancsak Franciaország­ban a közszükségleti cikkek árai a háborúelőtti színvonalhoz viszonyít­va már a múlt év közepén 35-szörö- 'sére emelkedtek. A; ,;Le Monde“ cí­mű francia lap közli, hogy Francia­- ország „a világ azon -.országai közé tartozik, ahol a létminimum hatul-' seas arányokban emelkedett,“ Csökken o nyugateurőpai országok dolgozóinak életszínvonala Az „atlanti“ politika végzetes kö­vetkezménye Olaszországban is meg mutatkozik. A „Paese Sera“ című olasz lap adatai szerint az élelmiszer cikkek árai 1952-ben 64-szer, a ru­hák árai 84-szer, a közszolgáltatások költségei 47-szer, egyéb kiadások költségei pedig 68-szor szárnyalták túl az 1938. évi színvonalat. A militarizálás nemcsak nagyará­nyú áremelkedést és inflációt okoz a nyugateurőpai országokban, hanem új adóterhekkel is sújtja a dolgozó­kat. A burzsoá kormánykörök a-fegy verkezési verseny óriási kiadásait a néptömegek váílaira hárítják- Az ENSz statisztikai közleményének adatai szerint, Franciaországban, a lakosságra háruló adóterhek az 1938 évi színvonal több mint 2.5-szeresére, Angliában pedig 2-szeresére emelked ték. A nyugatnémet dolgozók adóter­hei Adenauer 4 éves uralkodása eredményeképpen 1949-ben 19.5 mil­liárd márkával, 1952-ben 32.1 mil­liárd márkával növekedett és jelen­leg is állandóan emelkedik. Hatalmas összegeket jelentenek a közvetett adók is. Ezek az adók na­gyon igazságtalanok, mert inkább sújtják a szegényeket, mint a gazda­gokat. Az állandó áremelkedés és a sú­lyos adóterhek hatására évröl-évre csökken a nyugateurópai országok munkásainak és alkalmazottainak reálbére. Franciaországban a rabló Marshall-terv életbelépése óta, a mun­kabérek vásárlóképessége csaknem egyharrnadával lett kevesebb. Az olasz dolgozók egy hónapban átlag 30.000 Urát keresnek, a megélhetésük hoz azonban kétszer ennyire lenne szükségük. Ugyanilyen helyzet ural­kodik Nyugat-Németországban is. A müncheni közgazdasági kérdéseket kutató intézet adatai .szerint a nyu­gatnémetországi dolgozók 60 száza­léka olyan nyomorúságos bért kap, amely körülbelül a megélhetési mi­nimum felét teszi ki. Érthető ezekután, hogy a nyugat- európai országokban évről-évre csök­ken a dolgozók élelmiszerfogyasztá­sa és egyre "több az éhező ember. Az .olasz parlamenti bizottság idén meg­állapított adatai szerint 3 millió olasz egyáltalán nem fogyaszt húst és cukrot, több mint 4 millió pedig csak a legminimálisabb mennyiséget vásárolja ezekből a cikkekből. A fent nevezett bizottság tagjai kénytelenek voltak hivatalosan elismerni, hogy több mint 5 millió olasz — nyomo­rog. A „Reynold's News“ című angol lap közölte, hogy tavaly az angolok 100 millió fontsterlinggel kevesebbet költöttek az élelmezésre, mint 1951- ben, Tejből 23 millió gallonnal, cu­korból — 108.000 tonnával keveseb­bet adtak el. Az iparcikkek vásárlá­sára fordított összeg 1950-hez képest 115 millió fontsterlinggel csökkent. A nyugateurópai kapitalista or­szágok népeinek állandóan növekvő nyomorát a szörnyű lakásviszonyok még súlyosbítják. Olaszországban például a parlamenti bizottság ada­tai szerint 3 millió embernek semmi­lyen hajléka sincs. 232.000 család pirí- cékben, padlásokon nyomorog. Má­téra tartományban 9.000 mezőgazda- sági munkás az állatokkal együtt, istállókban, pajtákban lakik. Ugyan­ilyen szörnyű viszonyok között élnek Franciaország, Anglia, Nyugat-Né- metország és Ausztria dolgozó .mil­liói is. A nehéz lakásviszonyok miatt egy­re több dolgozó betegszik meg és növekszik a korán, megöregedő és el­haló emberek száma. A kapitalista országokban a tuberkulózis,, tífusz, malária és egyéb súlyos betegségek évenként többszázezer embert pusz­títanak el. A dolgozók nem tudják megfizetni az orvosi segítséget. Azon­kívül a fenti országokban kevés kór­ház és gyógyintézet van. Még a kon­zervatív angol újság, a „Times“ is kénytelen elismerni, hogy. Angliában a krónikus betegségek gyógyításá­hoz 80.000 kórházi férőhelyre lenne szükség, de mindössze 50.000 van. Jellemző, hogy a második világhábo­rú után London kerületében egyet­len kórházat sem építettek. A tőkések a maximális profitért indított hajszájukban nem gondos­kodnak a balesetelhárításról és a munkavédelem legelemibb követel­ményeit sem teljesítik. Ezek okozzák azután, hogy munka közben egyre többen válnak nyomorékká, veszítik el munkaképességüket. Nyugat-Németországban 1950-ben, csak a bányászatban 135.517 szeren­csétlenség történt. 1951-ben ez a szám 149.997-re, 1952-ben 154.806-ra emelkedett. A szerencsétlenségek sta­tisztikája ugyanilyen kedvezőtlen az angol, francia, olasz és egyéb nyu­gateurópai gyárakban is. Még szörnyűbb helyzetben élnek a munkanélküliek és részleges mun­kanélküliek, akiknek semmi remé­nyük sincs, arra, hogy munkát talál­janak, A nyugateurőpai országokban a munkanélküliek serege évről-évr» bővül. A 12 legfontosabb nyugat­európai -országban 1948—1953 áprili­sig a munkanélküliek száma 46 szá zalékkal emelkedett. Olaszországról beszélve elég ha megemlítjük, hogs jelenleg a teljes és részleges muáka- nélküliek száma meghaladja a millióit. A munkanélkülieknek méj a nj'omorűságos munkanélküli se­gélyt sem biztosítják. A néptömegek nyomorúságának ár­nyékában különösen szembetűnő ' kapitalisták hallatlan meggazdago­dása. Egy maroknyi tőkés csopor a dolgozók kegyetlen kizsákmányolá­sa alapján hatalmas vagyonokat ha­rácsol össze. Az angol ipar társaságot- haszna például —- a „Munkaügyi Kutatóíroda“ adatai szerint — 1948- 1952 között 42 százalékkal növeke­dett. Az olasz tőkések jelenleg há­romszor nagyobb hasznot vágna) zsebre, mint 1949-ben. A francia ka­pitalisták jövedelme 460 százalékka szárnyalja tűi az 1948. évit. De a munkástömegek nem nyug-, szanak bele a kizsákmányolóik által rájuk kényszeritett keserű sorsba. A dolgozók egyre hangosabban hallat­ják szavukat létjogaikért, a fegyver kezési verseny csökkentéséért, és » békés gazdaság visszaállításáért. Sík­ra szállnak a munkához való jogért a demokratikus jogok biztosításáért a békéért, anyagi helyzetük megja-* vitásáért. A nyugateurópai dolgozói előtt nehéz harcukban lelkesítő pék dáként áll a Szovjetunió és a népi demokráciák dolgozóinak élete él anyagi jólétük szüntelen emelkedése Tudják, hogy ezekben az országok­ban , a népi hatalom mindent meg tesz a nép életszínvonalának emelés* érdekébe®.

Next

/
Thumbnails
Contents