Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
2 NÄPC5 1953 DECEMBER St A» elmélet napi kérdései: HA RI ES PARI EPll ÉS A mezőgazdaság fejlődésének két útja A Dunaszentgyörgyön folyó Párttörténet első évfolyamának hallgatói azt kérdezik: „A kapitalista mezőgazdaság fejlődésében mi a különbség az amerikai és a porosz út között." Az Elméleti Tanács a következőkben adja meg a választ A marxizmus tanítómesterei közül Lenin mutatta ki, hogy a mezőgazdaságban a kapitalizmus fejlődésének két útja lehetséges: a porosz és az amerikai út Miért nevezte Lenin az egyik utat porosz, a másikat amerikai útnak? Azért, mert Lenin kimutatta, hogy a két ország mezőgazdaságának kapitalista fejlődése egymástól teljesen eltérő sajátos módon alakult ki. Most nézzük meg előbb az egyiket fl „porosz út" Miért éppen Poroszország példáján mutatja be Lenin a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének egyik útját? Azért, mert Poroszország volt a legjellegzetesebben feudális ország, itt érte el a feudalizmus legteljesebb fejlődését. Ugyanakkor Poroszország volt az, ahol lassú, fokozatos fejlődés útján alakultak át a feudális birtokviszonyok kapitalista birtokokká, a feudális birtokok junker latifundiumokká, ami a hűbéri maradványok megőrzésével járt együtt. Hogyan lehetséges ez? Azért volt lehetséges a kapitalizmus ily módon való fejlődése, mert. Poroszországban, mint ismeretes, az 1848-as forradalom nem zúzta szét a feudális nagybirtokrendszert, hanem a forradalom utáni törvényhozás fogott hozzá felszámolásához. A földesúri kiváltságokat fokozatosan törölték el. a természetbeni szolgaitatásokat, pénzbeli szolgáltatásokra változtatták át, a parasztságnak lehetővé tették a földesúri földek megvásárlását. E felülről jövő földreform, a feudális gazdálkodási mód jelentős leépítését eredményezte, de ugyanakkor jelentős földterületet vettek el a földbirtokosok a parasztoktól. A parasztoknál a meghagyott földekért pedig rendkívül magas megváltási árat, követeltek a földesurak. A felülről jövő reformok következtében tehát a földesurak birtokaikat kibővítették, hatalmas latifundiumaik köré sok apró parcellával rendelkező parasztot összpontosítottak, akik már eleve rá voltak kényszerülve arra, hogy a legsúlyosabb feltételek mellett is megműveljék a földesúr földjét.. A földbirtok- viszonyok rendkívül egyenlőtlenné váltak Németországban, néhány száz földbirtokosnak ugyanannyi földje volt mint két és félmillió parasztnak. Ez volt az oka annak, hogy Németországban egészen az utóbbi időkig fennmaradtak a parasztság kizsákmányolásának hűbéri maradványai. E feudális maradványok rányomták bélyegüket Németország egész gazdasági fejlődésére. E fő jellemvonások tehát azok, amelyek mutatják a porosz feudalizmus, illetve a mezőgazdaság kapitalista fejlődését. Ezt- nevezte Lenin „poros?" útnak. Mosl nézzük meg a másik, az „amerikai" utal Mi jellemzi a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének e másik útját? Amerikában már kezdetben az jellemezte a mezőgazdasági termelést, hogy sok volt a szabad föld, mindenki, aki földműveléssel akart foglalkozni, olcsón és könnyen hozzájutott a földhöz. Az amerikai mező- gazdaságnak másik jellemző vonása az, hogy nagyobbik részében nem vótt meg a feudalizmus és ilymódon a kapitalizmus útjában nem állottak a feudális maradványok. Itt rá kell mutatnunk azonban arra is, bogy Amerikában az egyes kerületek mezőgazdaságában a kapitalizmus szempontjából jelentős különbségek voltak. Az Egyesült Államok déli részén például az eredeti tőkefelhalmozódás korszakában hatalmas rabszolgatartó latifundiumok keletkeztek. Ezeket később a polgár- háború megszüntette, felosztotta ingyen. Ez a földhöz juttatás létrehozta a farmergazdaságokat. Később a kapitalizmus fejlődése a farmerek ré- tegeződéséhez vezetett, azaz létrehozta a nagybirtokot, vagyis kialakult a nagybirtokos osztály. Nagy arányokban elterjedt a földek haszonbérbe vétele. A régi földalap viszont, amely valamikor hatalmas kiterjedésű volt, kimerült. Ezek azok a körülmények, melyek az Egyesült Államokban is közrejátszottak abban, hogy kialakultak az abszolút földjáradék feltételei. Az Egyesült Államok mező- gazdaságának fejlődését a feudális maradványoktól, az abszolút föld- járadékmentes farmerség jellemezte. Ez a fejlődés alapvetően különbözik a „porosz" típusú fejlődéstől, a fejlődés új típusát képviseli. Az Egyesült Államokban sokkal gyorsabb ütemű volt a mezőgazdaság kapitalista fejlődése mint Poroszországban. Lenin ezért nevezte e fejlődést amerikai útnak. Nálunk, Magyar- országon a mezőgazdaság kapitalista fejlődése a porosz úton haladt Talán éppen ez az oka annak, hogy sokan a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének e két út közötti különbségéből azt a helytelen következtetést vonják le, hogy az „amerikai“ út nem a hosszú és fájdalmas, a parasztságot a feudális béklyóban szenvedés jellemzi, hanem ingyen kapott földön a korlátlan „szabad fejlődés" útján a soha nem látott virágzó kisfarmerek „szabad" hazája alakult ki. Hogy ez nem így van, azt bizonyítja helyettünk H. Brown amerikai lakos New York-ból írt levele, mely megjelent a „Tartós Béke“ december 8-i számában. Az amerikai farmerek elnyomorodása „A farmerek helyzete egyre romlik — írta nemrég a „Doane Agricultural Digest“ című folyóirat. — Egyes farmerek már fülig eladósodtak. A rövidlejáratú adósságok ősz- szege meghaladja a jelzáloghiteleket, s fenyegetően tovább növekszik. A rövidlejáratú hitelekből eredő adósságok növekedése a farmerek vásárolta áruk rohamos drágulásával és a farmok termelési költségeinek földuzzadásával függ össze. A bankoktól és állami hitelintézetektől fölvett rövidlejáratú farmer-hitelek ösz- szege, hivatalos adatok szerint, a legutóbbi két és fél év alatt 40,3 százalékkal emelkedett. Az amerikai farmerek összes adósságai már 1952 elején meghaladták a 13 milliárd dollárt. Mint a közelmúltban a mezőgazdasági hivatal közölte, ez év végéig a farmerek adósságainak ösz- szege további 800 millió dollárral növekszik. A kis- és középfarmert kizsákmányoló tőkés monopóliumok minden eszközzel lenyomják a mezőgazda- sági termékek fölvásárlási árát. A farmerek most a tavalyinál 13 százalékkal, s az 1951 januárjában megállapított áraknál 19 százalékkal olcsóbban kénytelenek eladni terményeiket a fölvásárló vállalatok nak. Egy év óta a burgonya fölvásárlási ára 67 százalékkal, a szarvas- marháé 33,7 százalékkal, a gyapoté 13,6. a tengerié 14,5 százalékkal esett és így tovább. De a műtrágya, a mezőgazdasági gép, az üzemanyag és a többi iparcikk folytonosan drágul. Az amerikai farmer ilymódon a mezőgazdasági termékek fölvásárlási ára és az iparcikkekért kifizetett árak közt egyre mélyülő szakadék áldozata lesz. Az átlagos farmercsalád vásárlóképessége 1942-höz képest majdnem cgyharmaddal csökkent. Az „U. S. News and World Report" számítása szerint a farmerek részesedése az Egyesült Államokban nemzeti jövedelemben az idén csupán 6,5 százalék. Az Egyesült Államokban a háborút követő első öt év alatt mintegy 500.000 farmer ment tönkre. Ezek egy része földbérlő lesz, s tönkretevőitől, a mezőgazdasági monopóliumoktól kénytelen földet bérelni, a többi ezer meg ezer farmer pedig az amerikai országutak munkát és kenyeret hajszoló vándoraihoz csatlakozva, a mezőgazdasági bérmunkások hadseregének létszámát szaporítja. Az átlagszámokkal bűvészkedő hivatalos amerikai statisztika eltorzítja a falu szociális rétegeződésének képét. Az átlagos számok mintegy 3.5 millió amerikai farmercsalád reménytelen nyomorúságát takarják. Az Egyesült Államokban mindmáig vannak olyan vidékek, ahol a nyomor állandó vendég. Ezek közé tartozik a gyapottermelő Dél, a déli Apalach-hegység, a Missouri és az Arkanzas államokbeli Ozark-fenn- sík, Uj-Mexikó hegyvidéke és számos más vidék. Különösen nehéz a mezőgazdasági munkások legnagyobb tömegét alkotó négerek, portori- kóiak, indiánok és külföldről bevándoroltak sorsa. A nagy mezőgazda- sági monopóliumoknak a mezőgazda- sági munkások kizsákmányolásából származó profittöblete évű 8 milliárd dollárra tehető. A farmerek helyzetét találóan fejezte ki Dennis Driscoll, az október végén Washingtonban járt 350 állat- tenyésztő farmer .karavánjának“ egyik vezetője. Ezek a farmerek az Egyesült Államok 32 államából zarándokoltak Washingtonba, hogy a .központi közigazgatástól" segélyt szerezzenek a szarvasmarhaárák katasztrofális zuhanásának megállítására. A farmerek — mondotta Dennis Driscoll a mezőgazdasági miniszternek — tönkrejutnak és elpusztulnak. Az e teremben ülők közül sokan máris tönkrejutottak, s ha kormánysegély nélkül kénytelenek hazatérni, nem tehetnek mást, mint hogy eladják ingóságaikat, s bezárják farinukat." Megjegyezni kívánom, hogy a levélnek az itt idézett része csak egy töredéke, de éppen elég ahhoz, hogy képet alkothassunk magunknak az amerikai farmergazdaságok mai helyzetéről. Szügyi Elek MDP MB. mezőgazd. oszt. vez. Párihírek Politikai gazdaságtan II. éves konferencia vezetői részére december 28-án délelőtt 9 órai kezdettel a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk. * A II. éves Párttörténet konferencia vezetői részére december 29-én délelőtt 9 órai kezdettel a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk. A konferenciákon a propagandisták feltétlenül jelenjenek meg. M. B. ágit. prop. osztály. A nagydorogi gép&Ppm&s DISZ f a»a iái; Jó munkánkkal segítjük a oéDiavitások sikerét Lapunk december 19-i számában cikk jelent meg, mely a nagydorog* gépállomás gépjavítás! munkáival foglalkozik. A cikk megemlítette töb bek között, hogy a gépállomás dolgozó: versenyre hívták a daimandi gépállomást és fogadalmat, tettek, hogy február 28 helyett február 20- ra fejezik be a gépjavítást. A vállalás teljesítésének érdekében a gépállomás DISZ fiataljai is versenyt kezdeményeztek. Ezév december 17-én a DISZ tagok új vezejőseget, választottak s egyben versenyre hívták a gépállomás ösz- szes gépjavító brigádjait. A versenynek minden pontja azzal foglalkozik hegy a két gépjavító DISZ-brigád példát mutat a gépállomás többi javító brigádjainak és a határozott munkát határidőre teljesítik eke- javító brigádnak például n i tagja DISZ fiatal. Ennek a l.„ ..adnak tagja’ azt vállalták, hogy a 29 ekét öt nappal a határidő előtt kijavítják. anyag- és alkatrészfelhasználást pedig 5 százalékra csökkentik. A versenyvállalás hat szem.pontbó1 áll. A diszisták így fejezik be vállalásukat: „Mi, a nagydorogi gépállomás DISZ fiataljai azzal a kéréssé: fordulunk megyénk gépállomásainak valamennyi DISZ fiataljához: kövessék példánkat harcos helytállásukká., jó munkájukkal segítsék a téli gépjavítások sikerét. DISZ fiatalok! Ezzel is méltóan veszítek ki részeteket pártunk október 31-i határozatának végrehajtásával. A nagydorogi gépállomás DISZ fiataljai. PÁRTÉPITÉS Útmutatóit nyújt o mindennapi p ármunkában fl zombai pártszervezet fokozottabb seg tsége a népnevelők új begyűjtést ismertei munkájához A zombai pártszervezet mindig nagy gondot fordított a népnevelő, felvilágosító munkára. Ezzel természetesen párhuzamosan a népnevelők segítségére, nevelésére is minden alkalmat megragadott. Nem is maradt el ennek jó eredménye akár a begyűjtés, akár a vetés állását vesszük, hiszen a bonyhádi járás élenjáró községe Zomba. A kor- mányprogramm ismertetése nagyszerű érvek sorozatát adja kezünkbe, s nyomában lelkesebben, nagyobb önbizalommal dolgoznak a község dolgozó parasztjai. A rendelettel kapcsolatos népnevelő értekezlet megszervezéséhez is nagyobb gonddal készültek. Rendszerint úgy szervezik, hogy a párt- bizalmiak s a népnevelőfelelősök meghívják a népnevelőket, most azonban eat a munkát kiszélesítették, s a dolgozó parasztok közül is meghívták a legjobbakat s az érdeklődőket. így majdnem ugyanennyi dolgozó paraszt is megjelent az értekezleten, mint amennyi népnevelő. A népnevelők összetétele is biztosítja, hogy az egész község dolgozóit ilyenképpen átfoghatja a pártszervezet. Ifjú Geleta Gyula elvtárs például, mint a kultúrotthon igazgatója, a kultúrmunka segítségével végzi agitációs feladatait. Hir- nigli György elvtárs pártvezetőségi tag, mint az I. típusú Petőfi termelőcsoport tagja nemcsak saját, hanem az egész csoport példamutatásával is büszkén agitálhat. Ilyen népinevelőket akár a Petőfiből, de a többi két I. típusú termelőszövetkezetből számtalant lehetne sorolni. A jó munkának meg is van a hatása. Jobb munkára serkenti ez a többi még egyénileg gazdálkodókat is. — Általában megállapított tény — mondja Szabó János kitüntetett párt- titkár elvtárs, — hogy ami lemaradás tapasztalható volt a vetésnél, vagy most tapasztalható a mélyszántásnál, az ott található, ahol a három X. típusú tszcs közül valamelyiknek nincs földje. Az egyéni dolgozó parasztok között is olyan népnevelők vannak, mint többek közt Takács János, aki saját példájával agitál. Kezdeményezője a versenyeknek. Ebben a munkában sem hátrál meg a nehézségektől. A mélyszántásnál például, bár neki tehénfogata van, olyanokat hívott ki versenyre, mint Csillag Ferenc, Mocsári Mihály, akik lófogattal rendelkeznek. A népnevelő értekezlet hozzászólásai is azt bizonyították, hogy az új begyűjtési rendelet részletes ismerete nagymértékben fokozza dolgozó parasztjaink munkakedvét. Illés Antal elvtárs is nagy örömmel értesült róla, hogy az új telepítésű szőlőterületre 4 évig nincs beadási kötelezettség. — Mennyire érdemes foglalkozni a szőlővel — mondotta többek között. Azután elmondotta, hogy neki is van egy darab öreg szőlője, melynek 20—30 százalékát, megújítja. Az ilyen népnevelő példáját többen is követni fogják. Takács János népnevelő példáját különösen az állattenyésztés területén érdemes követni. Két fejőtehene is van, s az egyik után majd nem kell tejet beszolgáltatni. Elmondja, hogy ez napi 12 liter tejet jelent neki, amit szabadpiacon értékesíthet. Pénz - re átszámítva ez 35—45 forintot jelent naponta. így maguk a népnevelők egészítették ki a pártszervezet munkáját., mert akadt, azért a jő előkészítés során egy kis hiba is. Szabó elv- társ csak politikai szempontból világította meg a rendelet jelentőségét.. A részletes ismertetést a tanács részéről Szurduk János tartotta. Ez azonban csak abból állt, hogy a rendeletet felolvasta. Helyi példákat azonban nem dolgozott bele, hogy ez személy szerint is mit jelent egy- egy dolgozó parasztnak. A pártszervezet vezetősége art a hibát most igyekszik kiküszöbölni. Szabó elvtárs már gyűjti is az adatokat hozzá. Hozzávetőlegesen már megállapította, hogy az új rendelet a községnek például 4—5 vagon kukorica, 7—8 vagon kenyérgabona- beadási csökkentést jelent, a többiek - ról nem is beszélve, s főként, ezeket, pénzre átszámítva Ezenkívül gondol arra is Szabó elvtárs, bogy a következő népnevelőértekezletre kapjanak az agitátorok konkrét személyhez szóló érveket. Kelemen János dolgozó parasztnak például 2 mázsa búzával, 100 kiló kukoricával, 122 kiló burgonyával, 204 liter tejjel, II kiló baromfival stb. kell kevesebbet beadnia jövőre, mint az idén. Ha ezt szabadpiaci áron pénzre átszámítjuk, valóságában csak így tudjuk bemutatni a rendelet, óriási jelentőségét, a dolgozók jóléte emelése szempontjából. így és ilyen érvekkel felszerelve tudnak a zombai népnevelők is még jobb munkát végezni. Ehhez ad a pártszervezet ilyenformán még hathatósabb segítséget a népnevelőknek A tengelici Petőfi tsz pártszervezete megkezdte a hibák kijavítását A termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott felvilágosító munka során a párttagok mellett számos pártonkívüli dolgozó is harobaszállt a nagyüzemi gazdálkodás megvédéséért. A termelőszövetkezetek pártszervezetei a tsz megvédésében kitűnt pártonkívüli dolgozók egy részét most felveszik soraikba, hogy az új tagokkal megerősödve megkezdhessék a munkát a nagyüzemi gazdálkodás felvirágoztatásáért. A tengelici Petőfi termelőszövetkezetben a kormányprogramm elhangzása után többen úgy határoztak, hogy ismét, a kisüzemi gazdálkodást folytatják. Az ingadozók meggyőzése nem volt könnyű feladat. A pártszervezet vezetőségének sürgősen pótolnia kellett azt, amit azelőtt, nem tett meg — ki kellet építenie a pártonkívüli aktívák hálózatát és meg kellett hízni őket feladatokkal. A párttagok mellett számos pártonkívüli, — akik a nagyüzemi gazdálkodás hívei — jelentkezett a pártszervezetnél, hogy bízza meg őket feladatokkal. A népnevelők helyi érvek birtokában mentek el minden tsz dolgozóhoz és elbeszélgettek velük. A pártszervezet megkezdte a tömegekkel a „beszélgetést". A párttagok és pártonkívüliek fel- világosító munkája — eredménnyel járt. A termelőszövetkezet ellenségei vereséget szenvedtek Tengelicen is. Akik az ellenséges híresztelésnek hittek — belátták tévedésüket. A termelőszövetkezet kommunistái a taggyű'ésen úgy határoztak, hogy a termelőszövetkezet megvédéséért folyó agitáció, — legjobbjait és a termelésben példamutatókat felveszik soraik közé. Az elmúlt taggyűlésen vették fel tagjelöltnek Nyaka Imrét, Kulcsár ístvánnét és Nyul Erzsébetet, Farkas Istvánt a közelmúltban megválasztott, tsz. elnökhelyettest a taggyűlés saronkivüí párttagnak vette feL A termelőszövetkezet . pártszervezetének munkája az utóbbi néhány hónap óta egyre tervszerűbb és egyre jobban érezteti hatását a termelőszövetkezet munkájában. A pártszervezet vezetősége rendszeresen megtartja a vezetőségi üléseket, és a taggyűléseket, ahol a legfontosabb problémákat vitatják meg Meghatározzák, hogy egy-egy a'.ka lommal milyen feladatai vannak a pártszervezetnek, hogyan aktivizálják a párttagokat annak végrehajtására. A pártszervezet megkezdte a párt- cíoportbizalmiak rendszeres beszámoltatását is, hogy ezáltal még inkább a terület gazdájává válhasson, megismerje a problémákat, * felvetett jogos panaszokat és ugyanakkor irányt szabjon a további mun kának. A vezetőség megszilárdította a pártcsoportokat is. A kommunistákat elosztotta brigádonként és minden egyes brigádon belül egy pártcsoport dolgozik. A tengelici Petőfi termelőszövetkezet pártszervezete tanult a saját hibáiból. A nagy feladat végrehajtása során rájöttek arra, hogy pártszervezetük befeléfordult, — s ezért nem tudott megfelelő segítséget nyújtani a tsz vezetőségének a nagyobb jövedelem eléréséért folytatott munkájában. A pártszervezet megkezdte a hibák kijavítását. * v
