Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
195S DECEMBER 85 N A P E O S Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tárgyalásáról Moszkva (TASZSZ) December 24én a moszkvai lapokban közlemény jelent meg arról, hogy a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön tanácsa zárt tárgyaláson megtárgyalta L. Berija, V. Merkulov és társaik bűnügyét A közlemény teljes szövege a következő: A Szovjetunió Legfelső Bíróságának kü’ön tanácsa 1953 december istától december 23-ig zárt tárgyaláson, az 1934 december 1-i törvényben megállapított e’ ’árás szerint meg tárgyalta a L. P Berija és társa: eilen emelt vád alapján indult bűnügyet. A külön tanács elnöke I. Sz. Ko- nyev, a Szovjetunió marsallja volt. tagjai ped'g a következők voltak: N. M. Svernyik, á Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsának elnöke, J. L. Zeigyin, a Szovjetunió Legfelső Bírósága elnökének első he- lyettese, K. Sz. Moszkalenko hadse- regtábomok. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai területi bizottságának titkára, M I. Kucsava, Gruzi'a Szakszervezeti Tanácsának elnöke. L. A. Gromov, a moszkvai városi bíróság e’nöke, K F. Lumyev, a Szovjetunió belügyminiszterének első helyettese. A vádirat értelmében átadták a bíróságnak az OSzSzSzK büntetőtör- vénvkönwéneik 58—1 „B“, 58—8, 58- 13, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt L. P. Bérijét, valamint az OSzSzSzK bünte- tőtorvénykönvvének 58—1 „B", 58— 8, 58—11 szakaszaiban meghatározott bűntettekkel vádolt V. N. Mer- kulovot, V. G. Dekanozovot, B. Z Kobulovot, Sz. A. Goglidzet, P. J. Mesiket, L. J. Vlodzrmirszkijt A bizonyítási eljáró* teljes mértékben alátámasztotta az előzete' vizsgálat anyagát és az összes vádlottak ellen emelt, a vádiratban foglalt váciakat. A bíróság megállapította, hogy a vádlott Berija — hazáiét elárulva és kültfö’di tőke érdekében cselekedve — a szovjet állammal szemben ellenséges összeesküvő csoportot szervezett, Ennek tagiai voltak a közös bűnös tevékenységben hosszú évek során Beriiával kapcsolatban állott V, N. Merkulov, V. G. Dekanozov B. Z. Kobulov. Sz. A. Godüdze, P J. Mesik, L. J. Vlodzimirszkij vádlottak. Az összeesküvők azt a bűnös célt tűzték maguk elé, hogy a belügyminisztérium szerveit felhasználják a Kommunista Párt és a Szovjetunió ellen, hogy a belügyminisztériumot a hatalom megkaparintása, a szovjet munkás-paraszt rendszer felszámolása, a kapitalizmus visszaállítása és a burzsoázia uralmának helyre- állítása érdekében a párt és a kormány fölé helyezzék. A bíróság megái’apította, hogy L P. Berija bűnös, áruló tevékenységének kezdete és a külföldi hírszerző szo'gá’atokhoz fűződő titkos kapcsolatainak megteremtése még a polgárháború idejére nyu’ik vissza, am kor a Bakuban tartózkodó L. P. Bétája 1919-ben árulást követett el. titkosügynöká megbízást vállalva, az Azerbajdzsáni ellenforradalmi mus- szavatista kormány hírszerző szolgálatában, amely angol hírszerző szervek ellenőrzése alatt dolgozott 1920-ban a Grúziában tartózkodó L. P. Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtve a gruziai mensevik kormány titkosszolgálatával, amely szintén az angol hírszerző szolgálat fiókintézménye volt. L. P. Berija a későbbi évek so-án egészen letartóztatásáig fenntartotta és kibővítette a kiűföldi hírszerző szolgálatokkal kiépített titkos kapcsolatait. L. P. Berija és bűntársai hosszú éveken át gondosan titkolták és álcázták ellenséges tevékenységüket. J. V. Sztálin elhunyta után L. P. Berija a reakciós imp dialista erőknek a Szovjet Állam elleni általános aktivizálódására számítva, erőltetett ütemű cselekményekre tért át szovjeteHenes, áruló terveinek való- raváltása érdekében. Ez lehetővé tette L. P. Beriiáiwk és bűntársainak "övid időn belül való leleplezését és bűnös tevékenységük megszüntetését Az 1953 márciusában, L. P. Beri- ’a vádlott, mint a Szovjetunió belügyminisztere, a hatalom megkapa- rintását előkészítve, fokozottan kezdje mind a beUigvminisztériurn központi apparátusában, mind a belügyminisztérium helyi szerveiben vezető állásokba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. L. P. Beriia és -inkostársai leszámoltak a belügyminisztérium becsületes dolgozóival akik megtagadták az összeesküvőik bűnös rendelkezéseinek végrehajtását. L. P. Berija és bűntársai Szovjetellenes áruló céljaiktól vezettetve a bűnös intézkedések egész sorát ‘ették annak érdekében, hogy a Szövetségi Köztársaságokban felelevenítsék a burzsoánacionalista elemek ma radarénvaít, ellenségeskedést és vi- száüyt szítsanak a Szovíetunió népe; között és hogy elsősorban aláássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz n^nhez fűződő barátságát. L. P. Berija vádlott, mint a szov- 'et nép gonosz ellensége, szabotálta, ikadáivozta. a párt és a kormánv "észéről a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellendítése, valamint a szovjet nép jólétének töretlen eme- 'ése érdekében foganatosított legfon- losabb intézkedések megvalósítását hogy így élelmezési nehézségeket te- -emtsen országunkban. Megállapítást nyert, hogy L. P Beriia vádlott és bűntársai, bűnös ‘evókenységüket leplezve, és álcázva, terrorista módon leszámoltak azokkal .akiknek részéről leleplezésből tartottak. Az összeesküvők bűnös tevékenységük egyik alapvető módszereként a rága’mazást, az ármánykodást, a különféle provokációkat választották a becsületes pártmunkások és szov- iet funkcionáriusok ellen, akik L. P Borijának és bűntársainak a Szövet Állammal szemben ellenséges áruló terveik megvalósításában útjában álltak és akadályozták őket a ba*a'om megszerzésében. Yrírrehnjtottíík nz L. P. Borra és bűntársai ellen holott ítéletet Moszkva (TASZSZ): A december 24—i lapok közük a következőket: A legsúlyosabb büntetésre: golyó- általi háláira ftélt L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P, J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottakon december 23-án végrehaj- ották a Szovjetunió Legfelső Bíróságának Külön Tanácsa által hozott '■téletet. A bíróság megállapította, hogy L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kovulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik, L, J. Vlodzimirszkij vádlottakat, visszaélve a belügyi néptoiztosság, az államtadz- tomsági minisztérium, a belügyminisz térium szerveiben betöltött hivatali állásukkal, súlyos bűncselekmények egész sorát követték el a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye tránt odaadó, becsületes káderek ki- 'rtása cél jából. A bíróság megállapította L. P. Berija olyan bűncselekményeit is, amelyek mély erkölcsi züllöttségét tanúsítják, ezenkívül olyan tényekre is fényt derített, hogy Berija nyereségvágyból is követett el bűncselekményeket és visszaél* hivatalos hatalmával. A bíróság elé tárt eredeti okmányok, tárgyi bizonyítékok, a vásottak sajátkezű feljegyzései, számos tanú vallomása teljes mértékben bebizonyította az összes vádlottak bűnösségét az ellenük emelt vádakban. A bizonyítékokkal leleplezett L. P. Berija, V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B. Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze, P. J. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak a bizonyítási eljárás sorául a bíróság előtt megerősítették az előzetes vizsgálat alkalmával tett vallomásaikat és elismerték bűnösségüket a legsúlyosabb ál- 'amellenes bűncselekmények egész sorának elkövetésében.. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának Külön Tanácsa L. P. Berija vádlottat bűnösnek mondotta ki hazaárulásban, szovjetellenes összeesküvő csoport szervezésében, a ha- alom megszerzése és a burzsoázia uralmának visszaállítása céljából, a Kommunista Párt és a Szovjetunió népei iránt odaadó politikusok elleni terrorcselekmények elkövetésében, Bakuban 1919-ben a forradalmi munkásmozgalom ellen kifejtett aktív harc folytatásában, amikor is Berija titkos ügynökként megbízott- ■a volt az azerbajdzsán! ellenforradalmi musszavatista kormány hírszerző szolgálatának, ott kapcsolatokat teremtett a külföldi hírszerző szolgálattal, a továbbiakban pedig fenntartotta és kibővítette titkos, bű nős kapcsolatait a külföldi hírszerző szolgálatokkal, egészen leleplezésének és letartóztatásának pillanatáig — vagyis bűnösnek mondotta ki az OSzSzSzK büntető'örvénvkönvve 58-1 „B“, 58-8,58-13, 58-11 szakaszaiban meghatározott bűntettek elkövetésében. A bíróság megállapította V. N. Merkulov, V. G. Dekanozov, B Z. Kobulov, Sz. A. Goglidze. P. .1. Mesik és L. J. Vlodzimirszkij vádlottak bűnösségét hazaárulásban, terrorcse- 'ekményefc elkövetésében, szovjetel- 'enes áruló csoportban való részvételükben, vagyis az OSzSzSzK büntetőt örvény könyve 58—1 „B", 58—8 58—11. szakaszaiban meghatározott bűncselekmények elkövetésiben. A Szovjetunió Legfelső Bíróságának külön Tanácsa L. P. Berljáit. V N. Merkulovoí, V. G. Dekanozovot. B. Z. Kobulovot, Sz. A Goglidzet. P. J. Mesiket, L. J. Vlodzimirszkijt a legsúlyosabb büntetésre: golyó általi halálra ítélte, egyben elrendelte vagyonuk e’kobzását, megfoszitot’a őket katonai rendfokozatuktól és kiűzetéseiktől. Az ítélet jogerős és perorvoslatta! meg nem támadható. A képen: Gyermekjátékok a fenyőnél Moszkvában a Szakszerve Zeitek Háza oszlopcsarnokában. A nyugati hatalmak nem hajlandók csökkenteni Nyiigat-Németország megszállási költségeit Berlin (MTI): Schaffer, bonni pénz« ügyminiszter a Szövetségi Tanács leg utóbbi ülésén közölte: azok a re ménységek. hogy a nyugati hatalmak a Szovjetunió példáját követve, esétl-eg csökkenteni fogják Nyugat- Németország megszállást költségeit, alaptalanoknak bizonyultak. A nyugati főbiztosok oejelentették Bonns ban, hogy kormányai,, ragaszkodnak a megszállási költségek eddigi ossza géhez. Ez a tény rendkívül súlyosan be folyásolja majd Nyugat-N érne torszár jövő év\ pénzügyi politikáját —hangoztatta Schalter pénzügyminiszter. Egy veszedelmes lép*s A belga képviselőház november végén hosz- szú és viharos viták után ratifikálta az „európai védelmi közösségről" és „európai hadseregről" szóló szerződést. A szavazáskor jelenlévő 200 képviselő közül 148-an szavaztak a ratifikálás mellett, 49-en ellene és 3-an tartózkodtak a szavazástól. A katolikus többségnek a Spaak vezette jobboldali szocialisták segítségéve] sikerült keresztülhajszolni ezt a javaslatot. Ismeretes, hogy a viták során a jobboldali szocialisták a katolikusokkal kórusban ismételgették az amerikai propaganda elcsépelt hazugságait a „szovjet veszedelemről“. A belga lapok a szavazás eredményeiről írva megáltenítják, hogy a szerződés ratifikálásának nagy ellenzéke volt a parlamentben. A kommunista képviselőkkel együtt a ratifikálás ellen szavazott 43 képviselő: a szocialista, a liberális, és a keresztényszocialista párt tagjai. Ezek a képviselők szóváet- ték. hogy a párisi szerződésnek, amely Belgiumot igen nehéz feltételek mellett 50 évre lekötelezi, nemzetellenes jellege van. Kijelentették, hogy Belgium számára az egyetlen tényleges veszély a felfegyverzett Nyu- gat-Németország és nem pedig a kitalált „szovjet veszedelem." A parlament népszerűsége az egyszerű emberek körében természetesen nem növekszik meg azáltal, hogy ratifikálta a szerződést. Nemrégiben vélemény- kutatást tartottak igen sok üzem munkásai és alkalmazottai körében. S ennek során kiderült, hogy a belga dolgozók többsége határozottan ellenzi az „európai hadsereget". Még a katolikus lapok is hangot adnak az országot nyugta'«bitó söröknek és aggályoknak. így például a ,,Libre Belgique" című katolikus újság így ír a szerződés ratifikálásáról: ,,Ez a dátum végzetessé válhat. Ugv kerül a történelembe,' mint az a nap, amelyen a belső képviselőház 5Ö időre feláldozta a nemzeti hadsereg függetlenségét és külföldi szervekre ruházta át az állami szuverenitás néhány fontos előjogát." Ez a kijelentés elég kifejezően jellemzi a belga képviselőül'' dön tését. Ho Si Minh e nők üzenete gy gondo kodnak a francia katonák az „Európai Hadseregéről a Vietnami Néphadsereghez Peking (Uj Kína) Ho Si Minh, r Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke — mint a „Vietnami Tájékoztató Iroda" jelenti — december 22-e a Vietnami Néphadsereg megalakí tásának 9. pvfordu’ója aíkalmábó üzenetet intézett a Vietnami Néphadsereghez: Ebből az alkalomból „Az elszánt \arc biztos győzelmet eredményez“ bliratu zászlót alapítok — hangzik az üzenetben — amelyért minden “gyes hadosztály és minden egyes ' áborús övezet versengjen. Néphadseregünk valamennyi alakulata, előre e különös megtiszteltetést jelentő zászló elnyeréséért! (MTI) hidal o'at ami bocsátottak el egy házaspárt az utasellátó vállalattól — közérdekű, bejelentés aiap,án orvosolták a jogtalanságot A MÁV utasé1 látó üzemi vállalat lökösházi vasúti vendéglőjének boltvezetője, közérdekű bejelentéssel fordult az Állami Ellenőrző Központhoz. Előadta, hogy ez év tavaszán betegsége alatt jogta’anul fe’mond- !ák áfását. felgyógyulása után pedig amikor visszavették a vállalathoz segédmunkásnak nyilvánították. Röviddel visszatérése után feteségéneV mondtak fel, ki csapos volt a vállalatnál. Az ÁÉK a panasz kivizsgá’ásárr a közlekedés és postaüayi minisztériumot kérte fel. A minisztérium megállanította. hogy a vá'te'at jog talárral bocsátotta el a két dolgozót. Hibát követett el az egyeztető bi- rnttság is, amely az ügy részletes kivizsgálása nélkül jóváhagyta a panaszos elbocsátását. A minisztérium intézkedésére állalat a bejelentő feleségét is visz ■zavette a szo'gá’atba. de Lökösházá- ó! Kétegyházára helyezte át. Az átnevezésnél nem vették figyelembe erhes állapotát és azt sem, hogy násféléves kisgyermekét nem vihet' nagával új munkahelyére. A bejelen ő újabb panaszára ezt a sérelmet is >rvoso'ltá!k. A hibás intézkedésekéi “’e'ős személyek megrovásban részesültek, Irta: PETIT tábornok, a francia Köztársasági Tanács tagja A francia katonák és tisztek •— hivatásosak és tartalékosak egyaránt — mélységes aggodalomban élnek. 1939-ig nyilvánvaló volt számukra, mi a hadsereg legfőbb hivatása; bíztak a had vezet őségben és a kormányban. A vereség fájdalma és a megszállás szégyene megdöbbentette őket és eloszlatta illúzióikat. A győzelem és Francia ország felszabadulása a hitlerista megszállás alól azután ismét reménységet gyújtott szívükben. Szerény, de ’elkes munkáinkkal elő akarták segíteni, hogy- Franciaország új, az országhoz és a fran cia nép nagyszerű tulajdonságaihoz méltó hadsereget hozzon létre, olyan hadsereget, amely kész mindent megtenni hazája békéjének és nemzeti függetlenségének biztosításáért. Ez a remény azonban meghiúsult. Hadseregünket megfosztották nemzeti hivatásától. Sok hivatásos tisztünk katonáival együtt Indokínába került és egy igazságtalan, kilátástalan háborúban Ontja vérét. Az atlanti paktum, amelynek alapjául az „integráció", az „erők egyesítése" elvét tették meg, megfosztotta hadseregünket nemzeti jellegétől.... Végül a bonni és a párisi szerződés ratifikálásának lehetősége teljessé tette a riadalmat és a zavart a francia parancsnok ság alatt szolgáló tisztek és katonák többségének szívében. Ugyanez az aggadfűom és'zavar fog el minden franciát, aki azt akarja, hogy gyermekei Francia- ország szolgálatában legyenek francia katonák és szükség esetén a haza védelmére és becsütetéért francia tisztek, nem pedig idegen parancsnoksá- goktó’ függő tisztek vezessék őket harcba. Természetes hát, hogy felháborítja és tiltakozásra készteti tisztjeinket, katonáinkat, egész népünket, ha arra szólítják fel, hogy a francia hadsereg olvadjon egybe a náciszel lemű revansra és újabb hódításokra vágyó német fegyveres erőkkel, amelyek veszélyeztetnek bennünket és kíméletlen meg szállókként szeretnének visszatérni földünkre. Idegen gondolat ez minden francia számára. Tiszt jeink és katonáink azt akarják, hogy Franciaországnak francia hadserege, népünk kívánsága és érdeke szerint: dicsőséges múltjához, a nemzeti függetlenség és a népek szabadsága, köztársasági hagyományaihoz hű hadserege legyen. Katonáink nem feledték el a francia forradalom hadseregét, amely Európában és az egész világon a szabadság magvetője voit Elevenen és tudatosan élnek bennünk is, akárcsak elődeinkben, a franciák hagyományos eszményei: az igazság, a testvériség, nemzeti szabadság és függetlenség, a békeakarat eszménye. Tisztjeink és katonáink síkraszállnak a bonni egyezmény és a párisi szór ződés ratifikálása ellen,: mert azt akarják, hogy elődeik eszményeitől fűtve, elődeik szilárdságával,. odaadó hazaszeretetével olyan nemzeti hadsereget teremthessenek hazánknak. amely megvédi a nép érdekeit, egyesíti a nép erőit és így meg tudja védelmezni a nemzet függetlenségét. Csakis így érheti el hazánk, hogy meggondolást és igazságosságot hirdető szavát mindenki meghallgatja. Csakis így segíthet! elő hatásosan a béke fenn _ tartását és megszilárdítását, a népek barátságát, ami az embereik óriási többségének forró vágya.
