Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

2 NAPCö 195? NOVEMBER 7 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 195d október 51-i Határozata (Folytatás az 1. oldalról.) juthassanak. Meg kell javítani a földművesszövetkezetek munkáját, hogy a falu iparcikkekkel való ellá­tása bőségesebb, zökkenőmenicsebb legyen. A Központi Vezetőség júniusi ki­bővített ülésének határozata nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a törvényességet. A párt és a kormány intézkedéseinek eredményeképpen a törvényesség megszilárdítása a júniusi teljes ülés óta jelentős lépésekkel haladt előre. Megvalósult a széleskörű amnesztia. Megszűnt az internálás rendszere, feloszlatták az internálótáborokat. Eeloldották a kitelepítettek lakhely­hez kötöttségét. Megszűnt a kulák- lista. Hatékony intézkedéseket lép­tettek életbe a rendőrség, az állam- védelmi szervek, a bíróságok gyakor­latában a törvényesség biztosítása érdekében. Létrejött a legfőbb ügyészség, a törvényesség egyik alapvető biztosítéka. A Központi Vezetőség azonban felhívja a párttagok és különösen az állami szervekben és tanácsokban dolgozó kommunisták figyelmét, bőgj' még mindig előfordul törvény- sértés. még most is megtörténik, hogy hatóságok, különösen a falun, ridegen intézik a dolgozók ügyeit. A Központi Vezetőség felszólítja az összes állami és pártszerveket» hogy erélyesen számolják fel a he­lyenként még előforduló törvénysér­téseket és teljes mértékben szerez­zenek érvényt a törvényieknek az állami, a gazdasági és a társadalmi életben. Az ország törvényes rendje a la­kosság nyugodt, biztonságos életkö­rülményei ugyanakkor megkövetelik, hogy minded állampolgár tartsa tisz teleiben a törvénv»k"t, fegyelmezet­ten tegyen eleget kötelességeinek. Érvényt kell szerezni az állampolgá­ri fegyelemnek minden téren: az adó fizetésnél, a begyűjtésnél, az összes ál'a.m.>ni.rér> köt"'ezettségek hiány­talan teljesítésénél! VII. A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy a júniusi kibővített ülés ha­tározata nyomán javult a pártonbe- lüli demokrácia. Fejlődött a párt alapszervezeteiben és a vezető párt­szervekben a bírálat és önbírá­lat, szélesedett az alulról jövő bírá­lat. Csökkent a személyi kultusz, amely összeegyeztethetlen a marxiz- mus-leninizmus szellemével. Kezd kialakulni a pártszervezetekben és a pártszervekben a kollektív vezetés. Megnőtt a taggyűlések, valamint a választmányok szerepe és tekintélye. Növekedett a párttagság aktivitása a pártéletben. A Központi Vezetőség ugyanakkor leszögezi, hogy a vezetés módszerei­nek és egész rendszerének megjaví­tása, a belső pártélet kifejlesztése, a kollektív vezetés megvalósítása te­rén a párt még csak kezdeti ered­ményeket ért el. Felhívja az egész párttagság, valamennyi pártszerve­zet és pártszerv figyelmét arra, hogy a pártonbelüli demokrácia, a kollektív vezetés ügyét ne tekintse időleges, egyszeri kampányjellegű feladatnak, ez a lenini forradalmi munkáspártnak a Magyar Dolgozók Pártjának' is állandó módszere, mű­ködési törvénye. Döntő fe'tétele ez a párt előtt álló feladatok sikeres megoldásának, a párt és a munkás­osztály. a párt és a pártonkívüli dol­gozó tömegek közötti szoros, meg­bonthatatlan kapcsolatnak. Megállapítva a pártélet megjaví­tásában eddig elért eredményeket, a Központi Vezetőség rámutat arra. hogy a belső pártélet felélénkülése számos pártszervezetben befelé-for- dulással párosult, a széles pártonkí­vüli tömegek között a párttagok és a pártszervezetek által végzett fel- világosító, agitációs munka elégte­len, a pártszervezetek nagyrésze nem egyezteti össze megfelelően a belső pártmunkát és általában a nolitikai munkát a gazdasági mun­kával s ezért gyengült a pártszerve­zetek és pártszervek figyelme a ter­melés iránt az iparban és mezőgaz­daságban. A pártszervezetek és párt- szervek kezdik ugyan elsajátítani a oárté'etben p. vezetés helyes módsze­reit. de a tömegek helyes kommu­nista vezetése terén még lényeges előrehaladás nincsen. A bírálathoz való viszony és az önbírálat olykor formális: nem mindig követik meg­felelő tettek a bírálatot és az ön- bírá'atot Egyes pártszervezetekben megfeledkeznek arról, hogy a párt szervezeti felépítésében és egész működésében érvényesülnie kell a demokratikus centralizmusnak, hogy a demokratikusan megválasztott szer vek határozatai a párt minden szer­vére és minden tagjára egyaránt kö­telezőek. Komoly elmaradás mutatkozik azon feladatok megvalósításában, amelyeket a júniusi kibővített ülés ideológiai és elméleti téren szabott meg. Egyes párttagoknál a kapita­lizmusból a szocializmusba való "át­menet elméleti és ideológiai kérdései ben bizonyos zavar és tanácstalan­ság mutatkozott, aminek leküzdésé­hez a párt vezetése kellő időben nem fogott hozzá, s amelyet maradékta­lanul még nem számolt fel. A po­litikai bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy kidolgozásra és tisz­tázásra kerüljenek azok az elméleti és ideológiai kérdések, amelyek az új helyzettel, pártunk és népi demo­kráciánk fejlődésének új szakaszá­val kapcsolatosak, s amelyeknek tisztázása elengedhetetlenül szüksé­ges a párt helyes politikájának meg­valósításához. Tekintetbe véve. hogy egész to­vábbi fejlődésünk döntő láncszeme, kulcskérdése a mezőgazdaság íerme- lésének nagyarányú fejlesztése, — és figyelemmel arra, hogy a ma­gyar mezőgazdaságban még külön­féle típusú gazdasági alakulatok egy­más mellett működnek, ami bonyo­lulttá teszi a feladatokat a párt szá­mára: az egész párt egyik legdön­tőbb, alapvető feladata a falusi nártmimkában évek óta tapasztal­ható elmaradás, sőt visszaesés fel­számolása. A Központi Vezetőség kötelezi a politikai bizottságot, valamint a párt megyei, járási és egyéb vezető szerveit, hogy a me­rőgazdaság jelentőségének megfele­lően foglalkozzanak a falusi, gépál­lomási. termelőszövetkezeti, állami gazdasági, stb. pártszervezetek meg­erősítésével, építésével, pártéletével vezetésének megjavításával és e szervezeteknek, különösen a falusi pártszervezeteknek összetételével. — Biztosítsák, hogy a falusi pártszerve­retekben mind nagyobb számban le­gyenek közvetlen termelőmunkát végző dolgozó parasztok. Mind az iparban mind a mező- gazdaságban biztosítani kell. hogy a pártszervezetek összeegyeztessék a »nlit'kai munkát a gazdasági mun­kával. elsősorban a termelés felada­taival, irányítsák, vezessék a mun­kaversenyt, karolják fel a dolgozók helyes, élenjáró kezdeményezéseit. Támogassák erőteljesen a műszaki értelmiséget a mérnököket, techniku sokat, agronómusokat, a népgazda­ság erői gyors átcsoportosítása érdeké ben kifejtett tevékenységükben, tu­datosítsák közöttük munkájuk nagy jelentőségét és közvetlen összefüggé­sét az egész nép jólétének emelésé­ért folytatott harccal. Pártunk erejét az 1953-as tervév sikeres befejezésére és az 1954. évi népgazdasági terv teljesítésére, illet­ve túlteljesítésére kell összpontosíta­ni. E cél érdekében mozgósítani kell a magyar munkásosztályt, az egész dolgozó népet. Meg kell értetni min­den dolgozóval, hogy népgazdasági tervünk a népjólét emelésének ter­ve. Helyileg és országosan a terv teljesítését minden egyes dolgozó ügyévé kell tenni. Minden egyes pártszervezetünk, minden egyes kom munista lelkes, odaadó munkájától függ, hogy győzelemre vigyük a nép­jólét emelésének 1954-es tervét! A párt csak akkor képes ered­ményesen leküzdeni a nehézségeket, ha széleskörű, fáradhatatlan felvilá­gosító munkát végez a dolgozó tö­megek, a lakosság legszélesebb ré­tegei között. Ennek érdekében a kommunistáknak jobban kell támo- gatniok és mozgósítaniok a szaVszer- vezeteket, a DISZ szervezeteit, az MNDSZ-t és más tömegszervezete­ket. Fordítsanak a pártszervezetek és pártszervek fokozott figyelmet a bf- lyi tanácsok munkájának megjavítá­sára; segítsék elő, hogy a tanácsok, mint az államhatalom helyi szervei és mint a lakosság legszélesebb tö­megszervezetei, teljes mértékben be­töltsék szerepüket: erősítsék kapcso­lataikat a lakossággal, törődjenek a lakosság mindennapi érdekeivel, a községfejlesztés és gazdálkodás ügyével s ugyanakkor biztosítsák a központi feladatok megvalósítását is. A Magyar Dolgozók Pártjának po­litikája — a magyar munkásosztály politikája. Ez a politika a munkás- osztály. a magyar nép anyagi és szel­lemi felemelkedésének, Magyaror­szág felvirágoztatásának; a békének, a nemzeti függetlenségnek, a nem­zeti egység megerősítésének, a szo­cializmus építésének a politikája! A Központi Vezetőség júniusi ki­bővített ülésén meghatározott poli­tika megköveteli, hogy a párt még következeteseb’»"; elmélyítse és megsokszorozza kapcsolatait a mun­kásosztállyal, a dolgozó parasztság­gal. az értelmiséggel, az egész nép­pel. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége felhívja a párt valamennyi szervezetét, az összes párttagokat és tagjelölteket. hogy zárják még szorosabbra soraikat, s odaadóan. szilárd akarattal biztosít­sák a Központi Vezetőség júniusi teljes ülésén hozott határozatok, az ott megállapított politika, valamint a jelen határozatban megjelölt fel­adatok gyors megvalósítását! A Központi Vezetőség felhívással fordul az egész magvar dolgozó nép­hez. minden hazáját szerető ma­gyarhoz, a béke és a függetlenség mmden hívéhez, hogy széles nem­zeti egységben összefogva segítsenek valóraváltani a Magyar Dolgozik Pártjának, Népköztársaságunk kor­mányának politikáiát, diadalra jut­tatni a magyar nép felemelkedésé­nek nagy ügyét. IVovember 15 és december 1 bűzön IraMoro« tanfolyamok indulok A kormányprogramul végrehajtó­jában nagy feladat vár mezőgazda­ságunkra. A termelés növelésével kell biztosítani dolgozó népünk egy­re fokozódó igényének kielégítését, az életszínvonal emelkedését. A terméseredmények növelésében nagy szerepe van a jó talajmunká­nak s az ezt végző traktorosoknak. A kormónyprogramm megvalósítása nyomán már eddig is számos ipari dolgozó tért vissza a mezőgazdaság­ba traktorosnak. Egyéb munkaterü­leteken dolgozók részéről is nagy érdeklődés mutatkozik. A most le­szerelt katonák közül is sokan sze­retnének traktorosokként dolgozni. Ezért november 15 és december 1 kö­zött minden megyében háromhóna­pos traktorostanfolyam indul s a részvevők ösztöndíjat is kapnak. A tanfolyamokra mindenki a lakó­helyéhez legközelebb eső gépállomá­son jelentkezhetik, ahol az összes felvilágosításokat megadják. A britiuyanai angol kormínvzó bejelentése (MTI) A londoni rádió közli: Brit- Guyana kormányzója bejelentette, hogy ideiglenes kormány alakult a gyarmaton. Az ideiglenes kormány­nak huszonhét tagja lesz. mindegyi­küket az angol kormányzó nevezi ki és nem lesz közöttük a britguyanai közvélemény döntő többségét képvi­selő Népi Haladó Párt egyetlen tag- ia sem. A kormányzó bejelentéséből kitű­nik továbbá, hogy ez a kormány in­tézi a britguyanai ügyeket mindad­dig, amíg elkészül a gyarmat meg­változtatott, az angol gyarmatosítók érdekeinek az eddiginél még job­ban megfelelő „alkotmánya." A Jiiyo« 1 vi hm fo'yó választási man averemről Moszkva: A jugo­szláv forradalmi emi­gránsok „Za Szocija- lisztícsku Jugoszlávi- ju" című lapja a Jugo­szláviában folyó válasz tási előkészületekkel kapcsolatban a több; között ezeket írja: A jugoszláv uralkodó körök mindent elkö­vetnek most annak ér­dekében, hogy bizto­sítsák p P0!'1 np°" * v lasztások számukra elő nyös kimenetelét, hog> elejét vegyék a haza­fias erők esetleges el­lenük irányuló fellé­pésének. Ezt a célt hi- •atott elősegíteni a végtelenségig kompli­kált új választójogi tő, vény. amely biztosít ja az uralkodó körök ál­tal jelölt képviselők megválasztását. Különösen bonyolult a körülbelül egymillió főt számláló jugoszláv katonaság választási el járása. A jugoszláv hadsereg tagjai ugya­nis nem abban a vá­lasztókörzetben sza­vaznak majd, amei; - fen egységük állomá­sozik, hanem anna* a választókörzetnek je­löltjeire adják le sz->. vazataikat. ahol a had­seregbe történt bevo­nulásuk előtt éltek. A hadsereg tagjai sza­vazataikat levélben kill dik el az illetékes sza­vazókörzethez. A jugoszláv hadsereg tagjai választójogának legdurvább megsévése az a döntés, amely sze­rint a hadsereg tagjai szavazataikat „néhány nappal előbb" kötele­sek leadni, mint a töb­bi választópolgár. Vájjon mi a célja mindennek? Világos, hogy ezzel a laktanyák kapui mögött és a „megbízható" tisztek felügyelete mellett, le­zajló választással akar ják biztosítani az egyébként nagyonis in­gatag választási si­kert. Az ElXSZ-közgyülés november 3-i telles ülései Newyork (TASZSZ): November 3- án délelőtt az ENSZ közgyűlés tel­jes ülést tartott, amelyen megvizs­gált a közgyűlés elé terjesztett szá­mos jelentést és határozati javasla­tot. A közgyűlés 50 szavazattal (nyolc küldöttség tartózkodása mellett) el­fogadta a 6. számú bizottság hatá­rozati javaslatát, amely szerint a közgyűlés „ismét felhívja az álla­mokat, ratifikálják a fajirtás bűn­tette megakadályozásáról és elköve­tésének büntetéséről szóló egyez­ményt." A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK. Len­ivelország és Csehszlovákia küldött ségei erre a határozati javaslatra szavaztak. A teljes ülés szavazás nélkül tu­domásul vette a Biztonsági Tanács egyéves munkájáról szóló jelentést. A közgyűlés ezután hozzáfogott a marokkói kérdéssel kapcsola­tos határozati javaslat megvita­tásához, amelyet a nolitikai bi­zottság terjesztett elő. A közgyűlés teljes ülésén, akárcsak a politikai bizottságban,, Franciaor­szág küldöttsége nem vett részt a marokkói kérdés megvitatásában. Számos küldöttség tagjai szólaltak fel a vita során. Z a f r u 11 a h khán, Pakisztán képviselője kijelentette, hogy Franciaország kormánya meg­fosztja a marokkói népet alapvető szabadságjogaitól. Pakisztán képviselője emlékeztet­te a közgyűlés tagjait Dulles ame­rikai külügyminiszternek az általá­nos vita során elhangzott nyilatko­zatára. Dulles ekkor azt erősítgette, hogy az Egyesült Államok támogat­ja a népek függetlenségi törekvé­seit. A pakisztáni küldött hangsú­lyozta, hogy az . Egyesült Államok küldöttsége ennek ellenére annak a tizenhárom küldöttségnek sorában volt, amely a határozati javaslat­nak a marokkói nép teljes önren­delkezési jogát az alapokmánynak megfelelően elismerő része ellen sza­vazott. Indonézia képviselője felszólalá­sában megjegyezte, hogy semmi sem állhatja útját a nép függetlenség, törekvésének. „Segítséget kell nyu;- tanunk a marokkói népnek ahhoz. — mondotta, — hogy békés úton kivívja függetlenségét." Indonézia képviselője felhívta a „nyugati hatalmakat", tanúsítsanak „progresszívabb magatartást" a ma­rokkói kérdés iránt. Ausztrál a, Brazília és Commoia képviselő; kijelentették, hogy nem támogrtarW k a marokkói kérdés­sel kar-.!'űatos határozati javasla­tot. India képviselője felhívta a köz­gyűlés tagjait, támogassák a ma­rokkói kérdéssel kapcsolatos hatá­rozati javaslatot. A szavazás eredményeképpen az 1. számú bizottság határozati javaslatának két m'ó -“m kapta meg a szavazatok szüksé­ges kétharmadát. E két pont között van a javaslat ha­tározati részének egyetlen pontja is. Ez a pont így, hangzik: ..A közgyű­lés megismétli a marokkói feszült­ség csökkentésére irányuló felhívá­sát és állhatatosan javasolja, bizto­sítsák a marokkói népnek a szabad, demokratikus politikai intézmények hez való jogát." E pont ellen szavaztak a gyarmat­tartó hatalmak küldöttségei, élükön az Egyesült Államokkal és Angliá­val! A gyarmattartó hatalmak fel­tűnő erőfeszítést fejtettek ki, hogy megbuktassák ezt a határozati ja­vaslatot. Különösen akkor, amikor felvetődött az a kérdés, hogy a ha­tározati javaslat egészét nem bocsát­ják szavazásra, miután az idézett határozati pont nem kapta meg az alapokmány szerint szükséges két­harmados szótöbbséget. Entezam, Irán képviselője arrt javasolta, hogy változtassák meg a határozati javaslat utolsóelőtti pont­ját, oly módop, hogy ez a pont ha­tározati jelleget öltsön. Az „elismer­ve a marokkói nép teljes önrendel­kezési jogát az alapokmánynak meg­felelően" megfogalmazás helyett az,t a megfogalmazást javasolta, hogy a közgyűlés „elismeri a marokkói nép teljes önrendelkezési jogát az alapokmánynak megfelelően." A. J. V i s i n s z k i j, a Szovjet­unió képviselője támogatta az iráni küldöttség javaslatát. „Az iráni mó­dosítás elvetése — hangsúlyozta A. J. Visinszkij — azt jelentené, hogy nem akarjuk követni az alapokmány legfontosabb elvét, amelynek tisz- teletbentartása nélkül nem oldható meg egyetlen olyan politikai „prob­léma sem, amellyel szervezetünk munkája folyamán találkozik." Az ezt követő szavazáson a hatá­rozati javaslatot a közgyűlés eluta­sította. A közgyűlés többsége tehát nem volt hajlandó elismerni a ma­rokkói nép önrendelkezési jogát és nem volt hajlandó támogatni sza­badságra és függetlenségre irányuló törekvését. A közgyűlés ezután áttért a po­litikai bizottság tuniszi kérdés­sel foglalkozó jelentésének meg­tárgyalására. Ez a jelentés határozati javaslatot tartalmaz, amelynek határozati része indítványozza, tegyenek meg min­den szükséges lépést annak érdeké­ben, hogy érvényesüljön a tuniszi nép teljes szuverénitásihoz és függet­lenséghez való joga. Indonézia, Egyiptom és Pakisztán delegátusai felszólalásaikba felhív­ták a közgyűlést, támogassa az em- ’ített határozati javaslatot. Egyebek­ben rámutattak, hogy a javaslat elégtelen, túlságosan mérsékelt jel­legű, Indonézia és Pakisztán képvi­selői bírálták a gyarmattartó hatal­mak képviselőinek állásfoglalását, akik megakadályozzák a marokkói és a tuniszi kérdés, valamint más olyan problémáik békés megoldását, amelyék a gyarmati és függő - helyzet ben lévő népeket érintik. Le akarjuk szögezni — jelentette ki Pakisztán képviselője, hogy füg­getlenül attól, elfogadja-e a közgyű lés a tuniszi kérdéssel foglalkozó ha­tározati javaslatot, vagy sem, a tu­niszi nép függetleúségi harca nem ír véget. Tunisz, Marokkó és más országok függő népeinek szabadság- vágyát és függetlenségi törekvéseit nem lehet ilyen vagy amolyan hatá­rozati javaslatok elvetésével megál­lítani. Az elvetés csupán ahhoz ve­zet, hogy ezek a népek az erő eszkö­zéhez folyamodnak céljaik elérésére. Ezzel a délelőtti ülés végétért. Á íő' és országok igazi arca NEWYORK (TASZSZ) Robert Jackson, az Egye­sült Államok legfelső bíróságának tagja az Amerikai Jogász Szövetség új épületének avatóünnepélyén kije­lentette: „Országunkban eddig soha nem látott méreteket ölt a bűnözés és a banditizmus a fiatalkorúak kö­rében: felháborító bűnözések történ­nek, amelyek büntetése sokáig nem, vagy egyáltalán nem történik meg. KOPENHÄGA A dán rendőrség főnökének közlé­se szerint '1952-ben 15.176 dán állam Pé’dá'lan arányod! ölt Franciaország nyira’afri'ai gyarmati terül? ein kirobbant sztráikmozga’om Páris (MTI). Párisba érkezett je­lentések szerint a Franciaország nyu gatafrikai gyarmati területein: Sene­gal, Francia-Guiena és Mauritania gyarmatokon kirobbant sztrájkmoz­galom példátlan arányokat öltött. A sztrájkban résztvesznek az egész ha­talmas gyarmatbirodalom magánkéz ben lévő üzemeinek bennszülött mun kásái, éppúgy, mint a közszolgáltatási üzemek dolgozói is. A sztrájkolok a munkaidő csökkentéséért és a bére­zésben is megnyilvánuló faji megkü­lönböztetés ellen harcolnak. polgár tűnt el, akik közül kettőszáz- hanrnincnak nyoma veszett. A lopások száma 160.700 volt, a belőlük eredő kár 10,2 millió koro­nának felel meg: 1951-ben ez az ösz- szeg 8.7 millió korona volt. LONDON A november 3-án közzétett hiva­talos „Fehér könyv" javaslatot tar­talmaz a lakbérek felemelésére. Amint a „Fehér könyv"-ből kitűnik, a háztulajdonosok engedélyt kaptak arra, hogy különböző tatarozási mun kák címén felemeljék a lakbéreket. PARIS Páris legnagyobb színházai — a Nagyopera, az Opera Comique, a Camedie Francaise már tizenhat- nap óta nem játszanak. Ezeket a színhá­zakat a kormány záratta be, válaszul a színházak személyzetének^ béreme­lési követelésére. Vasárnap kezdődik a bírósági tárgyalás a Moszadik-ügyben London (MTI). A londoni rádió * teheráni rádiót idézve hivatalos je­lentést közöl, amely szerint vasár­nap kezdődik a dr. Moszadik volt iráni miniszterelnök elleni per had ­bírósági tárgyalása

Next

/
Thumbnails
Contents