Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

IKES. NOVEMBER 7 NÄPEÖ 3 A Aag;y Októberi Szocialista Forradalom a világ' dolgozóinak hatalmas ünnepe Harminchat éves a Szovjetunió. Harminchat évvel ezelőtt vált először valósággá évszázadok elnyomottjai­nak, kizsákmányolt jainak álma: — Harminchat éve hirdeti a sartó-ka- tepáosos vörös lobogó a Kreml tor­nyán. Elmúlt a kapitalizmus stabili­tásának korszaka és magával vitte a burzsoárend megingathatatlanságá- nak legendáját. Eljött a kapitalizmus összeomlásának korszaka. Harminc­hat 'évvel ezelőtt az emberiség tör­ténetében új korszak kezdődött, Le­nin—Sztálin hős pártjának vezetésé­vel proszország népei áttörték a vi­lág-imperializmus frontját, megbuk­tatták az imperialista burzsoáziát, s megteremtették a proletáriátus dik­tatúráját. Az októberi győzelem ra­gyogó ünneppé vált minden népnek, amely a kapitalista rabság, az impe­rialista agresszorok és háborús gyúj togatók ellen, a békéért, a demokrá ciáért, a szocializmusért harcol. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom nemzetközi jelentőségű, vi­lágraszóló forradalom. Gyökeres for­dulat ez az emberiség történetében a régi kapitalista világból az új szo­cialista világ felé. Az Októberi For­radalom elvileg különbözik minden előző forradalomtól. Nem azt tűzte célul, hogy. a kizsákmányolás egyik formáját felváltsa a kizsákmányolás másik vállfájával mint, ahogy az előző forradalmak tették, hanem azt, hogy véget vessen az ember, ember áltál való mindennemű ki­zsákmányolásnak, megteremtse a pro letáriátus diktatúráját, megszervezze az új, osztálynélküli szocialista tár­sadalmat. Sztálin elvtárs „Az Októberi For­radalom nemzetközi jellege" című zseniális munkájában 26 évvel ez­előtt a következőket írta: „Az Ok­tóberi Forradalom győzelme gyöke­res fordulatot jelent az emberiség történetében, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorá­ban, gyökeres fordulatot a világ- proletáriátus szabadságmozgalmában nemzeti formáiban, mindennapi éle­tében, hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában." Október győzelme: Lenin—Sztálin pártjának győzelme világszerte ha­talmasan fellendítette a forradalmi és munkásmozgalmat. Megnyitotta a proletár forradalmak; korszakát a tőke országaiban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen ha­tására, a forradalmi harc füzében, a világ majdnem minden országában megalakultak a kommunista pártok, amelyek a népek szabadságának, a szocializmusnak a legmerészebb és legáHhabatosabb forradalmi harco­sait tömörítették soraikba. A kommunista világmozgalom sza kadatlan növekedése a történelmi fejlődés törvényévé vált. Az Auróra cirkáló ágyúinak forradalmat hirde­tő dörgése hatalmas visszhangra ta­lált a világ munkásosztálya szivé­ben, így hazánk munkásosztálya, a magyar nép szívében is. Október hatalmas győzelmi kürt­szóként zengett Magyarországon a gyűlölt Habsburg-uralom elleni harc ban, a milliók által elátkozott im­perialista háború elleni harcban, a kapitalista földesúri zsarnokság el­len lázadó magyar nép harcában. 1917-ben Magyarországon nagyará­nyú tüntetések voltak a szovjet for­radalom mellett és Október eszmé­jének magyarországi győzelme mel­lett. A magyar dolgozók ,akik kez- dettőlfogva érezték, hogy testvéri kötelékek fűzik őket az Októberi Forradalomhoz —, szolidaritásuk ra­gyogó példáját nyújtották, amikor a szovjet hatalom katonái és védelme­zői közé álltak és fegyverrel a kézben vérük hullásával védelmezték a világ első proletár államát. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom visszhangjaként a magyar nép is rálépett az Októberi Forra­dalom jelölte útra, s 1919 márciusá­ban a hatalmat a munkásosztály ke­zébe adta.. A. Magyar Tanácsköztár­saság egyik hatalmas bizonyítéka, hogy az orosz forradalommal világ­méreteikben köszöntött be. a kapita­lizmus alkonya. De ragyogó bizonyí­téka annak is, hogy a magyar nép­ben milyen elevenen élt a szabad­ság szerétete, milyen fogékony volt népünk az Októberi Forradalom nagy eszménye iránt, hogy milyen nagy erővel lángolt benne a vágy, hogy hazáját szabaddá* tegye és a világ élenjáró nemzetei sorába emel­je. A magyar pnofletár forradalom vérbefojtása után a Szovjetunió léte, győzelme és erősödése bizonyí­téka volt annak, hogy a magyar nép szabadságának ügye csak átme­netileg bukott eh November 7-e a magyar nép szívében vörösbetűs nem zeti ünnep volt az elnyomás legsúlyo sabb éveiben is. A forradalom év­fordulójára a munkásnegyedek épü­leteinek falán a Nagy Október ha­záját éltető jelszavak jelentek meg, hirdetve, hogy a magyar dolgozók szívéből a fehérterror és a Horfchy- uralom gaz rágalomhadjárata sem ölhette ki a legforróbb szeretatet a Szovjetunió iránit. Az Októberi Forradalom győzel­me, a szovjet állam puszta léte is erőt és biztonságot, világos perspek­tívát adott az egész világ munkás­osztályának. És. százszoros, ezersze­res erőt adtak a szovjet állam nagy történelmi győzelmei, amelyet a szo­cializmus építése során ért el az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében, valamint a hitleri fasizmus elleni harcban, amelynek eredményeként egy sor közép- és délkeleteurópai ország kiszakadt a kapitalista rend­szerből és ezekben az országokban megszilárdult a népi demokratikus rend, kibontakozott a szocializmus győzelmes építése. Október győzelme a lenini—sztá­lini párt által vezetett szovjet nép — győzelme csapást mért az impe­rializmus hátországaira is. Aláásta az imperializmus uralmát a gyarmati és függőországokban. Megnyitotta a gyarmati forradalmak korszakát. Kii lönösen óriási mértéket öltött a for­radalmi szabadságmozgalom • nap-, iáinkban amikor ténylegesen széthul lü az imperializmus gyarmati rend szere. A fasiszta Németország és az imperialista Japán szétverésének eredményeként az imperializmus frontját áttlöriték Kínában,, Koreá­ban és Vietnamban, e félgyarmatok és gyarmatok helyén Népköztársasá gok keletkeztek. A nagy kínai nép történelmi jelentőségű győzelme sú­lyos csapást mért az imperializmus egész világrendszerére. . Mind erősebben lángol fel Burma, a Fülöp -szigetek, Indonézia népei­nek nemzeti szabadságharca, növek­szik a nemzeti ellenállás Indiában, Iránban, Egyiptomban és más or­szágokban. Különösen fokozódik a koreai fegyverszünet óta. a koreai nép dicső győzelme óta, amely be­bizonyította, hogy legyőzhetetlen az a nép, amely szabadságáért, függet­lenségéért harcol. De azt is megmu­tatta, hogy lejárt a gyarmatosítók kora, hogy új korszak nyílt meg az . elnyomott gyarmati és félgyarmati | országokban, a gyarmati uralom lik­vidálásának korszaka. Az ázsiai há­borúk jellege forradalmasodott. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom és Kína szabadságharcának esz­méi termékeny talajra hullottak ezekben az országokban, ahol a kom­munista párttal és az ipari munkás­sággal az élen, kifejlődték, megértek azok a társadalmi erők, amelyek a felszabadítás nehéz feladatát vezet­ni és irányítani tudják. Sztálin elv­társ „A Leninizmus alapjairól" cí­mű nagyjelentőségű művében a kö­vetkezőket írja: ,.A forradalmi moz­galom erősödése kivétel nélkül min­den gyarmati és függő országban vilá gos bizonyítéka annak, hogy ezek a következmények elkerülhetetlenek. Ez a körülmény fontos a proletáriá- tusra nézve ebben a tekintetben, hogy alapjaikban aláássa az impe­rializmus hadállásait, minthogy a gyarmatokat és a függő helyzetben lévő országokat az imperializmus ta,r talékaiból a proletár forradalom tar­talékává változtatja." Az Októberi Forradalom győzelme azzal, hogy az imperializmus köz­pontjában és a mögöttes területein elhintette a forradalom magvát, hogy meggyengítette az imoeriaüzmus ha­talmát az „anyaországokban1* és a gyarmatokon, kérdésessé tette az egész világ-kapitalizmus létét, nyil­vánvalóvá tette a kapitalizmus álta­lános válságát. A kapitalizmus spon tán fejlődése az imperializmus sza­kában, hogy végsőkig kiélezze a ka­pitalizmus összes ellentmondásait, átnőtt a kapitalizmus rothadó és halódó folyamatába. Az Októberi Forradalom és, ami vele jár, egy óriási ország kiszakadása a kapita­lizmus világrendszeréből, szükség­képpen meggyorsította ezt a folya­matot, lépésről-lépésre aláásva a vi­lág-imperializmus alapjait. Az Októbert Wewradalom, amikor megrendítette az imperializmust, az első proletárdiktatúra formájában megteremtette a nemzetközi munkás mozgalom hatalmas, nyílt bázisát, amellyel azelőtt nem rendelkezett, amely körül tömörülve szervezheti minden ország proletárjainak és el­nyomott népeinek forradalmi egy­ségfrontját az imperializmus ellen. Az Októberi Forradalom a világ ka­pitalizmuson olyan halálos sebet ej­tett, amelyet az sohasem tud többé kiheverni, egyre mélyebbre süllyed az általános válság mocsarába. Az Októberi Forradalom — írta Sztálin ellvtérs — nem tekinthető csupán a gazdasági és társadalmi — politikai viszonyok térén végbement forrada­lomnak. Az Októberi Forradalom egyszersmind az eszmékben, a mun­kásosztály ideológiájában végbement forradalom is. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta eltelt évek megmutat­ták az egész világnak, hogy milyen csodálatos alkotóerejű az a nép, amely megszerette a szabadságot Az üldözöttek, elnyomottak, a kizsákmá nyoltak osztálya, miután szétverte a kapitalizmus bilincseit, s maga vette át országa sorsának irányítását, s a volt cári Oroszországot elmaradott állapotából a világ legétenjáióbb or szagává, nagy és erős szocialista ha­talommá, Szovjetunióvá változtatta. Lenin és Sztálin élvtársak a szov- jethata’am születésétől kezdve taní­tották, hogy annak érdekei elválaszt hatatlanok a nemzetközi munkás- mozgalom érdekeitől; a szovjet nép nagy internacionalista kötelességé­nek is tekintette, hogy fáradságot nem kímélve erősítse és gazdagítsa hazáját. „Azt mondják — figyelmeztetett 1931-ben Sztálin elvtórs — hogy or­szágunk a világ proletáriátus rdham- brigádja. Jól mondják. De ez a leg­komolyabb kötelezettségeket rója ránk. Úgy kell előre haladnunk, hogy a világ munkásosztálya reánk tekint­ve azt mogidhassa: ez az én élcsapa­tom. ez az én roiambrigádom. ez az én munkás hatalmam, ez az én hazám — jól csinálják a maguk dolgát, a mi dolgunkat — támogassuk hát őket a kapitalisták ellen és lobbantsuk lángra a viliág-forradalmat." És a szovjet nép híven teljesítette hazafias és egyben internacionalista kötelezettségét. Teljesítette azzal is. hogy 1929 óta megtizenháromszoroz- ta a szovjet haza hatalmának, a nép növekvő anyagi jólétének alapiát az ipar termelését. Teljesítette többek között azzal is, hogy az ország búza­termését 1940 óta 48 százalékkal nö­velte és ezzel végérvényesen meg­oldotta az egykor oly égető gabona­problémát. Teljesítette azzal is, hogv évtizedek lelkes építő munkájának eredményeként 1947 óta átlagosan több mint 50 százalékkal csökkentet­te az élelmiszerek és Iparcikkek kis- kereskede’imi árát, magasan féléiméi te ezzel a munkások, alkalmazottak reálbérét, a dolgozó' parasztok reál- jövedelmét. Teljesítette azzal is, hagy magasra emelte az egykor elmara­dott ázsiai országrészek kultúráié­nak és gazdaságának ; színvonalát, teljesítette a kultúra .a tudomány, a köznevelés ügyének csodálatos nére- tű fellendítésével. Európaszerte em- lékoszionok ezrei és síremlékek száz­ezrei jelzik, hogy a szovjet nép a Nagy Honvédő Háborúban hazasze­retetének és az elnyomott testvér­népek megsegítésének legragyogóbb példáját nyújtotta: fiai vérével vál­totta meg a világot a fasiszta barbár Ságtól, s tette szabaddá a nőnek egész sorát. — köztük a mi népünkéi is.. A v’’á.e dmeozói meghatott an hall­gatták Sztálin elvfárs egyszerű sza­vait a vi lé «történelem e legnagyobb hősi tettéről. ..A testvérpártok kép­viselői .pártunk bátorsága és sikerei feletti elragadtatásukban a világ for­radalmi és munkásmozgalmának ..ro hambrlgádja" névvel illették pár­tunkat. Ezzel azt a reményüket fe­lezték ki, hogy a „rohambrigád" si­kerei megkönnyítik a kapitalizmus lármában sínylődő népek helyzetét. Úgy gondolom, hogy pártunk iga­zolta ezeket a reményeket, különö­sen a második világháborúban, ami­kor a Szovjetunió szétzúzta a német és japán fasiszta zsarnokságot, meg­szabadította Európa és Ázsia népeit a fasiszta rabság veszélyétől." És talán csak a Nagy Honvédő háború hősiességéhez mérhető az a gigantikus erőfeszítés, az a nagy hő­si kOzdrttem, amellyel a saovjet nép háborúdul ka országát a »egyed ije ötéves tervben helyreállította és ma gasa« a háború előéii szín vonal fö­lé emelte „A Szovjetuniónak a háborúban aratott történeümi jelentőségű győ­zelmei és a háború utáni időszak­ban kivívott nagyszerű sikerek ered­ményeképpen országunk ma erősebb, mint valaha“ — mondotta Buliga- nyin elvtárs a XIX. kongresszuson. A szovjet állam és fegyveres erői komoly tényezőt jelentenek az im­perialista agresszoroik megfékezésé­ben, akik újabb háború borzalmait akarják zúdítani a világra. A Szov­jetunió szilárd és megingathatatlan bástyája a béke, demokráciá és szo­cializmus táborának az új háborús gyújtogafókkal a hitleri fasizmus útjait járó amerikai imperialisták­kal és csatlósaikkal szemben. A szov jet nép nyugodtan és magabiztosan tekint a jövőbe. Az egész világot be járták Malenkov elvtárs nagyjelen­tőségű szavai: „A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fe­nyegetéseitől. Népünknek meg van­nak a tapasztalatai az agfesszórok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket. Már a polgár­háború idején megverte az, agresz- szorokat, amikor a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, meg verte őket a második világháború­ban. *s a jövőben is megveri őket, ha hazánkat megmerik támadni." A szovjet nép hősii munkája a második világháború után megala­pozta az emberiség történelmének ed digi legnagyobb tervét, az ötödik öt­éves tervét. A Szovjetunió ötödik ötéves terve a világ legelső, legha­talmasabb rohámbrigátijának újabb ragyogó tette: olyan terv, amelynek ereje és fénye hatalmas támasz és erkölcsi segítség minden nép haladó törekvései számára .amely a szocia­lizmus, a kommunizmus biztos győ­zelmének perspektíváját még köze­lebb hozza az egész világ számára. A Szovjetunió ragyogó győzelmé­nek forrása — a forradalom és pol­gárháború éveiben csak úgy, mint a szocializmus, a kommunizmus épí­tésének korszakában és a Nagy Hon­védő háborúban — Lenin és Sztálin pártja ,a Szovjetunió kommünista pártja. A Szovjetunió , Kommunista Pártjában kristályosodott ki mind­az az erő. tehetség, alkotó kedv, magasrendű erkölcs, amely a szov­jet nép tulaidona. A Szovjetunió Kommunista Pártja, amelyet Marx. Engels, Lenin és . Sztálin halhatatlan tanításai vezetnek a forradalmi el­mélet segítségével — minden hely­zetben megtudta mutatni a helyes, a győzelem felé vezető utat. Ma, ami­kor a szovjet nép újabb hatalmas lépést tesz az ötödik ötéves tervvel a koniSiuiiizinus útján — a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának határozatai még erő­sebbé, még acélosabbá kovácsolják a szovjet nép nagy pártját.. Sztálin, elvtárs lángeszű új alkotása, „A szo­cializmus közgazdaság^ problémái a Szovjetunióban" magasabb fokra emelte a tudományos kommunizmus elméletét, ragyogó vezérfonalat adott a kommunizmust építő szovjet ,nép p munkájához — és az egész nemzet­le közi munkásmozgalom küzdelméhez, a Sztálin elvtárs — mutatott rá Ma­- lenkov elvtárs e mű nemzetközi jelen tőségére '— azáltal, hogy felfedezte a n modern kapitalizmus gazdasági aiap­- törvényét és a szocializmus gazdasági- törvényét^ megsemmisítő csapást- mért a kapitalizmus minden védei- I, mezőjére. Ezek a gazdasági a.laptör- vények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társadalomban az em­■i bér a maximális profit kisajátítását- célzó könyörtelen törvénynek van- alárendelve, s ennek érdekében sú- t lyos szenvedésekre, nélkülözésekre,- munkanélküliségre és véres , hábe- V L-úkra van kárhoztatva, a szocialista- társadalomban az egész termelést az s emberek, az ember szüntelenül nö- s vekvő szükségleteinek rendelik alá.- Ebben rejlik az új, a kapitalizmusnál v magasabb társadalmi rend, a kornrnu i nizmus döntő fölénye." e Az Októberi Forradalom ünnepé­- nek fénye ebben az évben még mesz- 1 szebb terjed, még ragyogóbb, mint a- múltban volt. Hatalmasak és egyre- nőnek az emberiség seregei, amelyek < Október diadalmas zászlója köré cső ’ . portosulva harcolnak a világlmperia­- lizmus ellen. Hatalmasak és egyre- erősebbek ,ni ért az ő oldalukon van. % minden erő igaz és nemes, ügy : a bé 3 ke. a szabadság ügye, a népek, és 'a- jók egyenlőségének, egyenjogúságá­nak ügye, a kis és nagy országok füg getlenségének ügye ,a társadalmi fej lődés. az emberi haladás ügye. A béke nyolcszázmilliós táborának ereje — irta két évvel ezelőtt Rákosi elvtárs „A bolsevizmus hatalmas ügye" című cikkében — e tábor ösz­- szeforrottsága és magabiztossága egyre növekszik. Mig az imperialis­táik egymást marják, addig a béke­tábor országainak testvérei egyen­jogúságon alapuló viszonya egvre bensőségesebb lesz, egyre inkább el­- mélyül.. Egységüket fokozz?., hogy- céljuk közös; megvédeni az Imperia- . lista háborús gyújtogatókkal szem­- ben a teremtő békét!" A magyar nép boldogan és büsz- i- kén ünnepli a már felszabadított- népek soraiban a Nagy Októberi Szo­- cialista Forradalom 36. évforduló- i ját. Forró testvéri üdvözletét küldi a i még imperialista országokban siny- i lődő népeknek, amelyek a súlyos ter­- ror ellenére elszántan harcolnak a , békéért, szabadságukért, hazájuk füg getlenségéért. Forró testvéri üdvöz­letét küldi azoknak a népeknek, ame Ivek már lerázták az imperialista jármot és szabad hazájukat építik. Forró testvéri üdvözletét küldi sza­badsága és békéje oltalmazójának, az egész emberiség ragyogó példaképé­nek. a hős szovjet népnek. Éljen a hatalmas Szovjet Szocia­lista .Köztársaságok Szövetsége, az egész világ békéjének megdönthe­tetlen bástyája! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin—Sztálin nagy pártja, a világ minden kommunista és mun- i kás pártjának ragyogó példaképe a szovjet nép győzelmének lelkesítője és szervezője. Éljen a kommunizmust építő bátor és harcos szovjet nép a világ mun­kásosztályának példaképe. ü gyüRki Petőfi tszcs politikai Iskolájáról A Tolnai Napló szeptember 27-1 számában cikk jelent meg a gyönki Petőfi tszcs-ről. A cikk a tagság ter­veiről adott hírt. Tehénistállót, ser- tésfiaztatót, kocsiszínt építenek, a jövő évre öntözéses kertészetet léte­sítenek, határidő előtt elvégzik a ve tést, hogy növelhessék terméshoza­mukat. Egy silógödröt megtöltenek silótakarmánnyal. Jövöbenéző tervek Az égy munkaegységre eső jövedelem növelését tűzték ki célul. Jórészük azóta már megvalósult. A tehénistállóban ma már csende­sen kérődzenék a tehenek, a sertés- fiaztató napokon belül elkészül. Úgy építik, hogy szükség esetén két .kut- rica közül könnyűszerrel kivehessek a deszikafalat és süldők számára is alkalmas legyen. Egy jó nagy göd­röt már. megtöltöttek kukoricaszár­ra!. melasszal és elhatározták, hogy besilózzák a még félig zöld másod- vetósű kukoricaszárat is. Vetéstervüket már jóval a ha­táridő előtt teljesítették. A kukorica- szedéssel rég végeztek. Már csak a másodvetésü kukoricájuk van kint. Az is csak azért, mert az érést vár­ták. A szorgalmas építkezéssel, a mező- gazdasági munkák időbeni elvégzésé vei gyarapodtak gazdaságilag. De gyarapodott ezidő alatt; öntudatuk is. A községi pártszervezet javaslatára egy politikai iskola indult be a cso­portban. Egy-egy ilyen foglalkozáson az élenjáró termelőszövetkezeti ta­gok és gépállomási dolgozók orszá­gos értekezletének anyagát beszélték meg. A tanácskozáson elhangzott fel szólalásokat ,a tanácskozás határoza­tát már jórészt ismertéi!!: a tagok az úságból és a rádióból, de azért mind nyálukat érdekelte, mindnyájuk fi­gyelmét lekötötte, mert ott olyan dol­gokról volt szó, amelyek a szövetke­zeti gazdálkodás fellendítését segítik. Az ilyen megbeszélések pedig min­dig adnak valami újat. Most kíván­csian várják a tagok a következő anyagokat, és nincs olyan tagja a csoportnak, aki akármilyen ürügy­gyei is kibúvót keresne egy-egy fog­lalkozásról való elmaradásra. Nincs ilyen tag, mert érzik,, tudják, hogy a. további okos gazdálkodásnak egyik elengedhetetlen előfeltétele, hogy ta­nuljanak, megismerjék pártunk éle­tét, politikáját, j

Next

/
Thumbnails
Contents