Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
TOKKAI 'fnJlo ß*ai rr/pjA r [cyíjPi irrem ÉDEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 36. ÉVFORDULÓJA! I AZ M D P TOLNAMEGYEI PARTBIZOTT5AGANAK LAPJA X, ÉVFOLYAM, 262. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953. NOVEMBER 1 A Magyar Dolgozók Parija Központi Vezetőségének 1953 október 31-i határozata A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1953. október 31-1 ülésón a politikai bizottság beszámolójához az alábbi határozatot hozta: I. A Központi Vezetőség 1953 júniusi kibővített ülése feltárta a párt vezetésében, a belső pártéletben, a párt gazdaságpolitikájában, a párt és a dolgozó tömegek, valamint a párt és az1 állam viszonyában megmutatkozó hibákat és meghatározta a hibák kijavításának útját. A Központi Vezetőség leszögezte, hogy pártunkban a vezetés legfőbb elve — a vezetés kollektivitása; hogy a pártélet törvényévé, szilárd alapjává kell tenni a bírálatot és önbírálatot, valamint a pártonbelüli demokráciát. A Központi Vezetőség határozatot hozott a párt gazdaságpolitikájának megváltoztatására. Kimondotta, hogy lassítani kell a szocialista iparosítás és ezen belül a beruházá«-' ütemét; ugyanakkor fokozott mértékben fejleszteni a népgazdaság azon ágait, amelyek elsősorban a munkásosztály és általában az egész nép szükségleteinek kielégítését szolgálják; a mezőgazdaságot, a könnyű- és élelmiszeripart. Fokozottan kell fejleszteni a lakásépítést, a munka- és egészségvédelmet, a szociális és kulturális intézményeket. A Központi Vezetőség határozata értelmében átcsoportosítást kell végrehajtani az egész népgazdaságban annak érdekében, hogy a szocializmus építésével párhuzamosan, állandóan és következetesen emelkedjék a mun kásosztály, a parasztság, az értelmiség, az egész magyar nép élet- színvonala és gyarapodjék műveltsége. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülésének határozata új, nagy szerű feladatokat állított a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar munkásosztály és parasztság, az egész magyar nép elé, s egyben meghatározta a Magyar Népköztársaság kormányának politikai irányvonalát is. A júniusi kibővített ülés határozata új szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Pártjának életében és a magyar népi demokrácia fejlődésében. II. A Központi Vezetőség júniusi kibővített ülése óta eltelt négy hónap tapasztalatai teljes mértékben bizonyítják a hozott határozatok helyességét és időszerűségét. E határozatok megvalósítása során ráléptünk a dolgozó nép szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítésének útjára. A Központi Vezetőség irányvonalának megfelelően a kormány két ízben hajtott végre árcsökkentést. Leszállította több, mint nyolcszáz ruházati, majd tízezer közszükségleti cikk árát. Ilyen nagyarányú ár- leszállítás nem volt még hazánkban. Az árleszállítások révén a lakosság évenként másfél milliárd forintot takarít meg. A minisztertanács az idén csökkentett összegben bocsátotta ki a békekölcsönt, ami további hétszáz millió forinttal növelte mindenekelőtt a munkások és alkalmazottak .vásárlóerejét. Kezdeti eredmények mutatkoznak a közszükségleti cikkek választékának kibővítése és minőségének megjavítása terén. Meggyorsult és kiszélesedett a lakásépítkezés. Az idén elkezdett és a jövő évben befejezésre kerülő lakóházépítéssel megalapoztuk a dolgozók lakásszükségleteinek fokozottabb kielégítését. A fővárosban és több vidéki városban megkezdődött a házak tatarozása. A kormány jelentősen csökkentette, illetve elengedte a parasztság begyűjtési hátralékait. Törölte a kivetett kártérítéseket. Részben, illetve teljesen elengedte a parasztok adóhátralékait. Határozatot hozott arról, hogy lényegesen csökkenteni kell az új begyűjtési rendszerben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók beadási kötelezettségét, mégpedig úgy növényi, mint állati termékekből. A begyűjtési kötelezettséget három évre előre, egyszerre kell megállapítani. Gyökeresen megváltoztatta a termelési szerződések égész rendszerét, olymódon, hogy ezek előnyösebbé váltak a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok számára. Leszállította a gépállomások díjtételeit, lehetővé tette, hogy azok. akik igény beveszik ezek szolgáltatásait, választásuk szerint pénzben vagy termény ben fizethessenek érte. Fokozott mértékben biztosította a gépállomások gépi munkáját az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Megvalósította az egész mezőgazdaságban az Ingyenes állatorvosi szolgálatot. Jelentős állami támogatással segíti elő az állattenyésztés fokozása érdekében a silóépítést. Komoly kedvezményeket biztosított a szőlőtermelés és a kertgazdaság fejlesztésére. Mindezen rendszabályok kedvezően befolyásolják a parasztság hely zetét. Emelik jövedelmét, fokozzák termelési kedvét, növelik biztonság- érzetét. Elősegítik a város és a falu közötti áruforgalom kifejlődését. Szilárdítják, szorosabbá teszik a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal. A Központi Vezetőség júniusi határozatának kezdeti eredményeként “:ne!kedctt a munkásság reálbére. A megtett intézkedések következtében 1953 második felében a munkások és alkalmazottak jövedelme egymil- liárd forinttal növekszik. Mintegy négy és fél- öt milliárd forintra rúg az az összeg, amely a folyó évben az árleszállítások, a különféle állami járandóságok csökkentése, illetve elengedése, valamint a parasztságnak nyújtott termelési támogatás révén a lakosság különféle rétegeinek jut. Az eddigi intézkedések folytán 1954- ben a munkások és alkalmazottak, másrészt a parasztság külön-külön mintegy három milliárd forintot kitevő kedvezményben részesül. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a júniusi kibővített ülés határozatának megvalósítása — amely népünk jólétének állandó emelését tűzte ki főfeladatul — az elért eredmények ellenére, nem kielégítő. Ennek oka egyes gazdasági és pártiunk eionáriusok részéről megnyilvánuló értetlenség, ragaszkodás a régihez, a megszokotthoz, sőt helyenként ellenállás a párt és a kormány helyes politikájával szemben. Ilyen ielenségek elsősorban az Országos Tervhivatalban, a nehézipari minisztériumban, a kohó- és gépipari minisztériumban, valamint a párt Köz ponti Vezetőségének apparátusában, a terv- és a pénzügyi osztályon mutatkoznak. A Központi Vezetőség júniusi határozatának gyorsabb és eredményesebb megvalósítása érdekében haladéktalanul meg kell szüntetni a hu- za-vonát s a helyenként megnyilvánuló ellenállást, mert ez lassítja, fékezi a népgazdaság erőinek átcsopor tosítását, hátráltatja az átcsoportosítással kapcsolatos nehézségek mielőbbi leküzdését. III. A Központi Vezetőség megállapítja, hogy a nehézipar terén most a főfeladat nem a további fejlesztés, hanem mindenekelőtt a már elért eredmények megszilárdítása. Hasonlóképpen a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek terén most a főfeladat nem a további területi vagy meny- nyiségi növelés, hanem a megszilárdítás, a terméshozam növelése, a jövedelmezőség emelése. Iparunk és ezen belül elsősorban a nehézipar hatalmasan fejlődött. A magyar ipar termelése jelenleg több, mint háromszorosa a második világ háború előttinek. Hazánk ipari ország lett. Erre joggal büszke a Magyar Dolgozók Pártjának minden tag ja, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk. Iparunk fejlődése mögött azonban komolyan lemaradt mezőgazdaságunk fejlődése. A mezőgazda ság lemaradása népünk jóléte emelkedésének fékjévé vált. Ezért most az a feladat, hogy iparosításunk -hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva, fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk döntő láncszeme. Ahhoz, hogy pártunk sikeresen végre tudja hajtani ezt a politikát, elengedhetetlenül szükséges az ipari termelés és a beruházások alapvető átcsoportosílása. Csak a szükséges átcsoportosítás szervezett és gyors végrehajtásával biztosítható a köny- nyű- és élelmiszeripar termelésének növelése — tehát a fogyasztási és közszükségleti cikkek mennyiségének növelése —, minőségileg .javítása és főként a mezőgazdaság gyors fej lesztése. Ezért a Központi Vezetőség szükségesnek tartja, hogy pártunk tagjai — ki-ki a maga területén — minden tudásukkal és erejükkel biztosítsák a szükséges átcsoportosítás szervezett és sikeres végrehajtását. A Központi Vezetőség júniusi határozata megállapította, hogy a szocialista iparosítás politikája helyes volt. de az iparosítás túlságosan gyors üteme akadályozta az életszínvonal emelését, a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Az aránytalansások kiküszöbölése' érdekében az 1951. évi népgazdasági tervben lénye -gegen csökkenteni kell a nehézipari beruházásokat. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell fejleszteni a köny nyű- és élelmiszeripar termelését. Lényegesen meg keil változtatni a fogyasztási és termelési javak termelésének aranyát a fogyasztási eik kék javára. Biztosítani kell, bogy a nehézipar üzemei is jelentős mértékben gyártsanak közszükségleti cikkeket. Gyorsabb ütemben keli fejleszteni azon iparágak termelését 'mezőgazdasági gépek, műtrágya, nö vényvédőszerek. állatgyógyászai! szerek, stb.) amelyek a mezőgazdaság fejlődését segítik elő. A Központi Vezetőség megállapítja hogy az iparosítás túlhajtott üteme miatt kárt szenvedett az ipar egyes fontos területein az üzemeltetés biztonsága. Háttérbe szorult a gépek rendszeres karbantartása, pótalkatrészek gyártása, tartalékok képzése. Az iparfejlesztés lassúbb üteme lehetőséget nyújt e hibák kiküszöbölésére, a termelés jobb megszervezésére, a folyamatos anyag- és energiaellátás biztosítására. Az ország zavartalan villamosener gia ellátásának érdekében a legfontosabb tennivaló: az országos kooperációba bekapcsolt nagy erőművek biztonságos üzemeltetése, a rendszeres karbantartás és javítás, az erőművek ellátása tartalék alkatrészekkel. Vaskohászatunk termelje pontosan, programmszerűen azt, amire ipa runknak szüksége van. Legfontosabb feladata a minőség megjavítása, A szénbányászatban el kell érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról- hónapra. Ehhez szükséges a bányászat irányításának megjavítása, a megfelelő munkáslétszám biztosítása, figyelmesebb gondoskodás a bányászok — és elsősorban az úi munkások ellátásáról és neveléséről. Biztosítani keli az iparban az 1053. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését és az 1954. évi népgazdasági terv alapos, átgondolt előkészítésit annak érdekében, hogy az átmenet 1953-ról 1954-re zökkenőmentes legyen. Fokozott gondot keli fordítani az új helyzetben az önköltségcsökken lésre, s a termelékenység emelésére, mert ezek a szocialista felhalmozás, s a nép életszínvonala emelésének döntő forrásai. Meg kell javítani a termékek minőségét mind a könnyűás az élelmiszeriparban, mind az egyéb iparágakban s az építkezéseken. A legszigorúbb takarékosságot leéli megvalósítani anyaggal, energia val, pénzeszközökkel. Biztosítani kell a szilárd szocialista munkafegyelem, a technológiai fegyelem, a bérfegyelem megerősítését. A Központi Vezetőség leszögezi: a párt politikájának és a kormány programi» jának sikeres Tnegvalósí- tásátói függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő államunk vezető ereje. A Központi Vezetőség megállapítja. hogy bár a párt júniusi határozata és az új kor- mányprogramm megjelenése óta javult a munkásosztály helyzete, azonban ez a javulás még korántsem kielégítő. Ezért kötelezi a politika’ bizottságot és felhívja a miniszter- tanácsot, hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javu- iását. Gondoskodni kell arról, hnw a minisztertanács sürgősen tárgya’ja meg és fogadja el a munka törvény könyvének olyan módosítását, ameiv kiszélesíti a munkásosztály és az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíró képességének megfelelően — meg kell valósítani a munkásosztály anyagi ellátottsága, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociális. kuHuráli* és sportintézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság számára különlegesen fontos szénbányászati dolgozók bér- és munkaviszonyait, hasonlóképpen a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyait is. Helyes aránvt kell létrehozni az egyes munkáskategóriák bérei között. Fokozottabban kell gondoskodni az idős munkásokról és mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas ipari munkások nyugellátását. A Központi Vezetőség felhívja az állami-, a szakszervezeti- és pártfunkcionáriusokat, az üzemek, hányák, vállalatok igazgatóit, hogy feltétlenül, minden körülmények között biztosítsák a kormány által felemelt munkavédelmi és szociális beruházások programmjának teljesítését. Gondoskodjanak nap-mint nap t dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról, A terv teiiesítése- és a dolgozókról va’ó gondoskodás: elválaszthatatlan! Ez a Magyar Dolgozók Pártjának és Nónköztársaságunk kormányának politikája! ■V. A Köznonti Vezetőség júniusi ülése óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a dolgozó parasztság egyre egységesebben tömörül a párt és a kormány politikájának támogatására. Pártunk keresztülhúzta az ellenség tervét a termelőszövetkezetek szétbomlasztására. Idejében hozott, helyes határozatokkal és széles politikai tömegmunkával megvédte a szövetkezeteket. Az eredményes harc. amelyet a szövetkezeti parasztság pártunk vezetésével a szövetkezetek megvédéséért az utóbbi négy hónapban vívott, megmutatta. hogy nagyüzemi, szocialista, szövetkezeti gazdálkodás mély gyökereket eresztett a magyar faluban. A szövetkezeti termelésnek többszázezer főnyi lelkes, harcos, céltudatos tábora van. melyre pártunk, munkásosztályunk bizton számíthat. Az egyénileg gazdálkodó parasztok termelési kedvének, biztonságérzetének fokozódását bizonyítja a mezőgazdasági termelési eszközök iránt növekvő kereslet, továbbá az a tény. hogy a tartalékföldeket már csaknem teljes egészében bérbevették a dolgozó parasztok s nem egy községben kevésnek is bizonyult ' a bérbevehető földterület. Az egész dolgozó parasztság fokozódó termelő tevékenységére, támasz kodva a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére irányuló alapvető intézkedések előkészítését határozta el. Ezek fő célja: a gabona-kérdés megoldása, a terméshozam növelése; az állattenyésztés hozamának emelése- • lakosság bőséges burgonya- és zöT jgellátásának biztosítása; a világhírű magyar bor-, és gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások további fejlesztése és munkájuk minőségi megjavítása. Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében a Központi Vezetőség elhatározta, hogy még ez évben megtárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fellendítése érdekében szükséges rendszabályokat. A mezőgazdaság e nagyarányú fej lesztésének politikája a dolgozó parasztság, a munkásosztály, egész népünk alapvető érdeke. A munkás- osztály, s általában a városi dolgozók életszínvonalának emelése legközvetlenebbül a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztéséig} függ. \z élelmiszeripar és részben a köny- nyüipar nyersanyag ellátásának eme 'őse mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fokozását követeli meg. A mezőgazdaság fejlesztésének poétikája erősíti népi demokratikus államunk alapját: a munkás-paraszt szövetséget. Szorosabbra fűzi a munkásság és az egész dolgozó parasztság kapcsolatát, elmélyíti, erősíti a munkásosztály szövetségét a középparasztsággal. A munkás-paraszt,szövetség erősítése érdekében is fokozott gondot és figyelmet kell fordítani a jelenleg a mezőgazdaságban túlsúlyban lévő egyénileg gazdálkodó parasztok termelési szükségleteinek kielégítésére, össze kell egyeztetni a paraszti kisárutermelők egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam érdekeivel mindkettőjük hasznára. Gazdasági és politikai rendszabályok révén el kell érni, hogy tovább javuljon a viszony a párt és a dolgozó parasztság között és nem utolsósorban a párt és a középparasztság között. Mindén körülmények között biztosítani kell az őszi munkálatok, a szántás, a vetés, a mélyszántás, stb. mielőbbi, jó minőségben való elvégzését, a felemelt kenyérgabona vetésterv megvalósítását, mert ettől függ jövőévi kenyerünk és mert ez lépés \ kenyérgabona kérdés megoldása felé. V. A Központi Vezetőség elhatározta, hogy lényegesen meg kell javítani a város és a falu áruellátását s az áruforgalmat. A lakosság szükséglejeinek fokozottabb kielégítése érdekében meg kell változtatni a nemzeti jövedelem felhasználásának arányait. Az 1953 évi ötvennyolc százaikkal szemben 1954-ben a nemzeti jövedelemnek mintegy hetven százaikat kell a lakosság ellátására fordítani. Biztosítani kell. hogy a lakosság nemcsak több. de jobbminőségű és gazdagabb választékú áruhoz jusson. 1953 negyedik negyedében és fokozottabban 1954-ben jelentősen növelni kell azoknak az áruknak a mennyiségét és választékát. amelyek iránt a kereslet megnövekedett s amelyekben még hiány mutatkozik. Nagyobb mennyiségben kell gyártani és forgalomba hozni jóminőségű szöveteket, készruhát, cipőt, gyermekfehérneműt, bútort, edényárut, különböző háztartási felszerelési tárgyakat, motorkerékpárt, stb. 1954-ben biztosítani keli a lakosság ellátását jóminőségű tüzelővel. A paraszti vásárlókat jobban el kell látni kisgépekkel, műtrágyával. szerszámokkal, szeggel, dróttal, építőanyaggal, mésszel, rézgáliccal, stb. Meg kell javítani kereskedelmünk munkáját. Belkereskedelmi szerveink munkájából ki kell küszöbölni a szervezetlenséget, vezérelvünkké kell tenni a vásárlók igényeinek minél tökéletesebb kielégítését. zönség figyelmes, gondos kiszolgálását. Az ipari központokban a munkások, a dolgozók igényeinek gondos mérlegelésével tovább kell lej leszteni az üzlethálózatot, el kei! érni, hogy a dolgozók gyorsabban végezhessék el vásárlásaikat és munkájuk után is friss élelmiszerekhez (Folytatás a 2. oldalon)
