Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-04 / 259. szám

4 1953 NOVgMBElt ^4 NAPLÓ Tw’arogó V’»llnl»l: Kiemelkedő brigáderedmények a november 7-1 munkaversenyben A november 7-iki versenyszakasz kiváló eredményeket hozott a Tata­rozó Vállalatnál. A dolgozók brigá­dokat alakítva versenyben dolgoznak az adott szó valóraváltásáért. A tol­nai építésvezetőségen a legutóbbi értékelés szerint Kovács Ferenc kőműves brigádja 174 százalékot teljesített — s így a brigádok között folyó páros- versenyben továbbra is az első helyet foglalja el. Guld József brigádja az utóbbi de­kádban 2 százalékkal emelte teljesít­ményét. 165 százalékot ért el. Orbán János ács brigádja szintén 2 száza­lékkal emelte teljesítményét, s így 167 százalékot teljesített. Ez a brigád a Vqrosin-mozgalomban, a tisztasági versenyben a legjobb. Jó verseny alakult ki az utóbbi két. hétben a bátaszéki építésveze­tőségen is. A Dózsa telepi munkás brigád 166 százalékot ért el, ezzel mintegy .5 százalékkal emelte telje­sítményét az előző dekádhoz viszo­nyítva. A brigád tagjai nagy súlyt hr'veznfik a Voras in-mozgalomban vállalt kötelezettségeikre is: a leg­A Munkaerőtartalékok Hivatala az idén egyéves szakosított bányászis- köiát létesít. Az iskolán egv év alatt képeznek bányásszá 16—18 éves fiúkat. A tanulók teljesen ingyenes állami ellátásban részesülnek. Kor­szerűen felszerelt otthonokban lak­nak. Emellett tanulmányi eredmé­nyük arányában pénzbeli juttatást is kapnak. A fiatalok látják, milyen nagy segítség ez részükre, hiszen ígv lehetővé válik, hogy 16—18 éves korukban egy év alatt szakmát ta­nuljanak. Az ország minden tájáról kérik felvételüket a fiatalok. Tarr János kajdacsi fiatal ezeket írta levelé­ben: ..Apámat, anyámat egészen kicsi koromban elvesztettem. így aztán nem volt Lehetőség tanulásra Hiába szerettem volna szakmát ta­nulni, nem lehetett. Szükség volt Ssövetks'.etünk dolgozói részjegy­befizetési és tagszervezési verseny­re hívták ki a bajai földművesszö­vetkezet dolgozóit. A legutóbbi érté­kelés szerint a dombóvári földmű­vesszövetkezet dolgozói négy nap alatt 336 új tagot szerveztek és 5007 forint részjegyet fizettettek be. A versenyben élenjártak Pintér Lajos fogyasztási üzemág felelős, aki 46 tagot szervezett és 930 forint rész­jegybefizetést szedett össze, Szőlősi nagyobb rend és tisztaság uralkodik munkahelyükön. Läufer József sztahanovista ács­brigádja 145 százalékot teljesített a legutóbbi dekádban. A brigádon belül kitűnik a brigád­vezető, aki személyes példamutatá­sával Igyekszik a brigád teljesítmé­nyét emelni. A verseny során érnek el jó ered­ményeket a simontornyai építésve­zetőség dolgozói is. Az Április 4. brigád, mely a tamási fiúotthon és a tamási tűztelep építkezésén dol­gozik, legutóbb 122 százalékot ért el. A Dózsa brigád a Simontornyai Bőrgyár villabontási munkáját vég­zi. Teljesítményük 138 százalék, me­lyet a munkaidő jó kihasználásával, a munka jó megszervezésén keresz­tül értek el. November 2-án va'amermyi építés- vezetőségen röpgyűlést tartottak, ahol csatlakoztak a Ganz Vagon és Gépgyár kezdeményezéséhez. Vállal­ták. hogy a forradalmi műszakban még jobban dolgoznak az eddiginél is, mert kimagasló eredményekkel akarják megünnepelni november 7-ét. az én keresetemre, hogy megélhes­sek. Az egyéves szakosított bányász­iskola minden gondtól megszabadít, hiszen teljes állami ellátást bizto­sit. Nincs gondom ruhára, élelme­zésre, lakásra. Sőt még zsebpénzem is lesz, aszerint, hogyan tanulok." Mindazok a fiaialok, akik erre az iskolára jelentkeztek, csak örülni tudnak, hiszen ezzel már egy év alatt jövőjüket biztosítják. A fiúk a szakosított bányászisko- láhan november 15-én kezdik meg a tanulást. Addig még azok a fia­talok, akik szakmát szeretnének ta­nulni. kérhetik felvételüket a 103. számú intézet, Sajószentpáter. 311. sz. intézet Tata. 321 számú intézet Mór, 501. számú intézet Komló. 504. számú intézet Nagymányok és az 1500. számú intézet Pécs MTH inté- ' zeteknél. Gyuláné boltvezető pedig 50 tagot toborzott, részjegy befizetése pedig 850 forint volt. Sorolhatnánk ezen­kívül még jónéhány dolgozót, akik­nek lelkes munkája azt eredményez te, hogy a IV. negyedéves tagszer­vezési tervünket 437 százalékra, rész jegy befizetési tervünket pedig 148 százalékra teljesítettük. Bertus Ferenc ügyvezető, Dombóvár. Minden község teljesítse adóbevételi tervét Az adó minden ©gyes befizetett forintja a dolgozó nép jólétét szol­gálja. Községeink teljes egészében visszakapják azt az összeget, amelyet a parasztság adó formájában befi­zet, sőt államunk sokszorta nagyobb összeget fordít a falu gazdasági és kulturális fejlesztésére, mint ameny- nyi a faluból az állam pénztárába jut. Dolgozó parasztságunknak minden feltétele megvan ahhoz, hogy mara­déktalanul és időben eleget tegyen adófizetési kötelezettségének. A kor­mányprogramra célkitűzéseinek meg valósítását szolgáló intézkedések, az árleszállítás, a beszolgáltatás csök­kentése stb. jelentősen megnövelte a dolgozó parasztság anyagi erejét. Emellett kormányunk közvetlenül az adózást érintő intézkedésekkel elő­segítette. hogy az idén mindenki rendezett viszonyok között fizetheti ki adóját. A tanácsoknak és a pénzügyi dol­gozóknak az a feladatuk, hogy meg­győzzék a lakosságot arról, hogy az adófizetés hazafias kötelesség. Példa mutató községek a paksi járásban: Gerjen, amely október havi bevételi tervét 107.7 százalékban, a gyönki járásban Diósberény 127.4, Varsád 123.6, a tamási járásban Ujireg köz­ség pedig 108.2 százalékban teljesí­tette. Báta község adófizetői egy hét alatt 64 ezer forintot fizettek be, Dunaföldváron pedig 1 nap alatt 3? ezer forint adót fizettek be a dol­gozó parasztok. Vannak azonban minden községben hátralékosok. A tanácsok az adóhátralékosoknak meg győző, felvilágosító munkával igye­kezzenek megmagyarázni, hogy az adófizetés kötelesség, hogy az év vé­gére ne legyen egyetlen hátralékos sem. Nagy Ákos MT pü. oszt. vez. Párthírek Felhívjuk a Szekszárd városban tanuló Párttörténet második évfolya­mának hallgatóit és propagandistáit, hogy november 5-e helyett 10-én. délután 5 órakor a Pártoktatás Há­zában a nyolcadik fejezetből beve­zető előadást tartunk „A polgárhá­ború évei a Szovjetunióban" cím­mel. Az előadás után az anyag szem­léltetésére a „Lenin 1918" című fil­met fogjuk levetíteni. Kérjük a fent nevezett elvtársakat, hogy valameny nyien jelenjenek meg, mert ez nagy segítséget ad az elvtársak tanulásá­hoz. Pártoktatás Háza M égj lehel íel<ntk«,*ii« a/ <*»yéves bányásxiskolába A dombóvári földiníívesszövOtközet verseny u n Több sstép éti divalós cipőt A szovjet cipőipar a háború után jelentős sikereket ért el. A modell- cipő gyártás 1940-hez viszonyítva megtizenkétszereződött. Ujformájú magasszárú és félcipők, papucsok, szandálok és egyéb lábbeli gyártá­sát kezdték meg. — A következő két esztendőben rohamosan kell fejlesztenünk a ci­pőgyártást — mondta A. M u rva­ni d z e, a cipőipari főigazgatóság főmérnöke. — Teljes mértékben ki kell elégítenünk a lakosság egyre növekvő igényeit. Már jövőre 20 millió párral növekszik a cipőgyár­tás, 1955-re pedig további 44 millió párral. Számos hatalmas bőr- és cipőkom­binátot építenek Uijanovszkbarj, Gorkijban, Sz.álingrádban és más városokban. Ezenkívül majdnem min den gyárat kibővítenék és átalakí­tanak. Annak ellenére, hogy a legfonto­sabb műveleteket már gépesítették, sok üzemben még nagy a kézzel végzett munka százalékos aránya. — Ezért most tovább gépesítik a mun­kaigényes folyamatokat és új gépe­ket terveznek. A szovjet tervező- mérnökök máris gépeket készítet­tek olyan bonyolult műveletek el­végzéséhez, mint például a cipőszár kifordítása, az egyengetés. Prések készültek a cipő orrának és sarká­nak melegfonmálásáhaz. Uj gyors- járású gépek és automaták beállí­tása lehetővé teszi, hogy nagymér­tékben emelkedjék a futószalagok teljesítőképessége, sokkal több jó- mmőségű és tetszetős cipőféle ké­szüljön. A ffvártás technológiai folyamata a legkülönbözőbb gépeken végzett sok­fajta műveletekből áll. Ezeknek a műveleteknek a száma eléri a 150-et. A cipő elkészítéséhez nagyszámú kaptafáiba, sablonra, formára és szer­számra van szükség. Ezért a cikklis ia bármiféle változása szükségessé teszi a meglévő segédszerszámok inegváltoztatását vagy újabbak ké­szítését. Ugyanakkor változtatni kell a technológiában és a munka meg­szervezésében, előzetes kísérleti mun kákát kell végezni. Pedig a cikklis- .ában gyakori a változtatás, amit a cipőgyártás sajátságos jellege és fő­képpen az idények szerinti keres­let okoz. A gyártás előkészítésére részletes szabályzatokat dolgoztak ki, mely­nek segítségével kellő időben és veszteség nélkül állathatják át agya­rat bármilyen javasolt modell gyár­tására. Ugrászerűen növekszik a lakkból, szarvasbőrből és fehér sevróból ké­szülő női cipők, szandálok és ma- gasszárű cipők gyártása. A terv sze­rint csupán jövőre hárommillió pár ilyen cipőfajtát készítenek, vagyis háromszor annyit, mint idén. Sok­kal több bőrtalpú gyerekcipőt ké­szítenek a szovjet gyárak: 1954-ben 10 millió párt, vagyis másfélszer anyit, mint idén. Egvharmadával nő vekszik a bagariabőrcsizmák gyártá­sa. Az ilyen csizmák iránt rendkí­vül nagy kereslet mutatkozik fa­lun. Növekszik a házicipők válasz­téka is. A szovjet cipőipar előtt komoly feladatok állanak. Semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a szovjet cipő­ipari dolgozók önfeláldozó és alkotó munkával végrehajtják a szovjet kormány által kitűzött feladatokat, harcolnak a cipőgyártás rohamos fejlesztéséért és a minőség további jelentős javításáért. ,Jío»««iii»r 7‘* Kuf’w4B6»é« Szekszárdi Dózsa—Szekszárdi Építők 3.2 (1:1) November első napjára kellemetlenül hi­deg, szelet» idő köszöntött be. Még délre sem melegedett fel az idő. A kellemetlen idő el­lenére is mintegy 800 néző állta körül a játékteret, keresve a szélvédett helyeket, amikor az alábbi összeállításban pályára lep­tek a Mecseki játékvezetése mellett. Dózsa: Spanicsek — Géczi, Berkes, Schlarb — Ihász, j Dallos — Dósai, Hetesi, Terebesi, Farkas, Sárosi. Építők: Greilich — Werner, Próba­játékos, Nagy — Vigh, Fehér — Máté, Ma- j rosi, Kist II., Fülöp, Zsoldos. A Dózsa rohamoz az első percekben. A 6. percben Dósai szabadrúgására nagysze­rűen megy fel ihász és fejesét Greilich c«ak a gólvonalon túlra tudja a mezőnybe továb­bítani, de a játékvezető nem látja és nem ad gólt. A 10. percben a túloldalon Berkes könnyelműségéből majdnem gól lesz. Zsoldos teljesen tisztán fut el, de elhamarkodottan fölé bombáz. Szép a játék. Mindkét csapat igyekszik a földön tartani a labdát Mind­két részről lapos támadások gördülnek. A 14. percben Kiss IT. egy összecsapásnál könnyebben megsérül, de továbbjátszik. A 20. percben a Dózsa szerez vezetést. Tere- besi beadását Dósai rálövi. Greillchról ki­pattan a labda Sárosi elé, uki most már nem hibáz, 1:0. A gól után az Építők kerül fölénybe. Zsoldos lövése elkerüli a kaput, majd Máté teljesen tisztán megy el, de ip el'élő, A 26. percben egyenlít az Építők. Zsoldos átadását Máté küldi a Dózsa kapu­jába, 1:1. A gól után ismét Máté veszélyez­tet. Átjátssza Schlarbot, de aztán fölélő. Máté helyzete után a Dózsa vezet villám­gyors támadást, de Terebesi nem lő kapás­ból és máris oda a jó helyzet. A félidő hátralévő részében az Építők kezdeményez ÉVZÁRÓ JÁRÁSI MINŐSÍTŐ ATLÉTIKÁT VERSENY TAMÁSIBAN Október 35-ón rendezte járási atlétikai mi­nősítő versenyét a tamási JTSB. A minősítő versenyen Tamási, Regöly, Nagyszoko'y, Magyarkeszi. Ozova, Pari ós Felsőnyék köz­ségek gimnáziumi, általános iskolai .tanuló és a falusi sportkörök sportolói vettek részt összesen 112 versenyzŐY el. Versenyeredménye*: Ifj. min. III. o. min. Verseny-számok férfi nő férfi nő 60 ni. síkfutás 100 m. síkfutás 200 m. síkfutás 400 m. síkfutás 800 m. síkfutás 7 1 6 2 1 Magasugrás 5 5 2 Távolugrás 3 6 Granatdohas 9 2 Gerelyhajítás 1 1 A versenyen néhány egészen jó eredmény született. Igv a 4C0 méter női síkfutásban Kerekes Gabriella (Tamási) 73.7 rnp, Gerussi Irén (Tamási) 800 méter síkfutásban 2 56.7 pere. Kaszás Piroska és Molnár Rózsa (Ta­mási) magasugrás 120 cm. Molnár Rózsa (Tamási) gerelyhajítás 26 72 in. A férfink közül említésre méltóak: Kelemen Elemér (Tamási) és Kovács József (Nagyszokoly) 62 m.. illetve 55 m. gránátvetésben. A részt­vevők nagy száma és a versenyben mutatott formák alapján a minőségi fejlődésben az 1952. évihez viszonyítva több reménnyel néz­hetünk n jövőbe. A minősítések megejtése utar» a JTSR az 1955. óvj minősítési tervét 143.24 százalékra teljesítette az atlétikában. .\ verseny előkészítésében és megszerve­zésében már jelentős mértékben észrevehető volt a járási atlétikai társadalmi szövetség ó’tal a JTSB^mk nvuitott segítség és bízunk abban, hogy feladatát n szervezés további tökéletesítésével még jobban el fogja látni. TOLNAI VORDS LOBOGÓ— DOMBÓVÁRI POSTÁS 4:2 (1.2) többet, de a Dózea védelem jól rombolja *£ Építők próbálkozásait. A II. félidő második porce váratlan veze­téshez juttatja a Dózsát. Schlarb hozza fel a labdát. Azt reklamálják, hogy a labda el­hagyta a játékteret, de a játékvezető továb- bot int. ScJilarb a .szögletzás/lóig viszi f$J * labdát, élesen bead és Sgrosi egészen közel­ről újabb gólt szerez. 2:1. A gól után ko­moly fölényt Harcod ^i a Dózsa, de újabb eredményt nem tud elérni. Ehelyett a*onbtt& az Építők szerzi meg az egyenlítő gólt Ki<w . II. révén. 2:2. A gól irtán Építők fölény alakul ki. Most viszont a 27. percben ismét a Dózsa leaz eredményes Sárosi lövésével, amely a győzelmet jelenti’, A félidő végé» w-met a Dózsa játszik fölényben. Bírálat: Élvezetes mérkőzést vívott etfv- inással a két jóformában lévő szekszárdi csapat. Mindkét együttes tervszerű támadá­sokkal közelítette meg ellenfele kapuját, vaktában előrevágott labdát viszonylag ke­veset láttunk ezen a mérkőzésen. Az Építők igyekezett jobban, a csatárok azonban »dó­sak maradtuk a lövésekkel. A Dózsa ki*«é könnyeién vette a játékot és játékába nem egyszer könnyelműség is vegyült. A mezőn>- bryn nen# volt ajk különbség a k»t együttes között, de a Dózsa határozottabb csatársor» révén rászolgált az epygólos győzelemre. Jók: Schhirb, Ihász, Sárosi illetve Próbn- jálékos, Marosi, Fülöp, Fehér. 'Minthogy a Dózsa héfkxíi’ben a Lendület ellen 8:2 aránv- ban győzött, a kupamérkőzés állása a követ­kező: 1. Dózsa 2 2 — H:4 4 2. Petőfi r ' — _____ 0-0 » \ Építők * I — — 1 2:5 0 4. Lendület 1 — — 1 2:8 A labdarúgó játékvezetőknek is vannak problémáik A nézők és a szakmabeliek az utóbbi idő­ben többször év&jscn és tegyük mindjárt hozzá — jogosan megbírálták a labdarugó játékvezetőket. Az gőszi évadban, — pem be­szélve most az aLMbbosztályú mérkőzések­ről r- számos NB l-«as mérkőzés eredményé­nek alakulását is uu^ymcrtékbeu befolyásol­ta a gyenge bíiásk<Hlás. Mi az oka játék­vezetőjük kifogásolhBjtó szereplésének, a gyakori hibáknak és .mi a segítség módja? Beszéltünk játékosokkal, játékvezetőkkel, szakvezetőkkel, mcghaJi'guttuk a néző meg­jegyzéseit és a következő vélemény alakult ki berniünk. A játékvezetők maguk i? beismerik, hogy bizony gyengébben szerepelnek. De miért? Nem megfelelő u felkér ülés. ^ Fejlett labdarúgósportunJ$ életében ma már csak a játékvezető állja meg helyét, aki hétről-hétre éppen úgy felkészül a mérkő­zésre, mint bármely játékeva. Sőt még job­ban. A játékosnak ugyanis minden mérkő­zésen alkalma nyílik, hogy .e$y-egy percre kifújja magát, hogy pihenjed, A játékve­zetőnek — a jó játékvezetőnek — azonban végig kell rohanni a pályán,, a kétszer 45 percet és közben feszülten figyelni a mér­kőzés minden mozzanatát, v&ameimyi já­tékos mozdulatait, a partjelző működését. Mindezeket azonban pillanatok alatt felül kell bírálni és meghozni a helyes ítéletet. Ehhez viszont tökéletes testi as lelki fel- készültség szükségles. Ez pedig idő — ér pénz kérdése. Megkapja ezt a játékvezető? Fgviket seip. A játékosok — mi^ a legal­sóbb osztályban szeüeplő fiatalok »— számá­ra is megteremtik edzés lehetőségeit. Fzzel szemben a játékvezető a munkahelyen nem kap lehetőséget az edzésre. így azután a játékvezetőink kénytelenek kora hajnal­ban, munkaidejük előtt edzeni, vagy — leg­nagyobb részük, sajnos ezt teszi, nem ed- I zenek. A_ játékvezetőink gyenge erőn Jót Are, * I kellő felkészülés hiányára mutat, hogy rend­szerint a második félidőben követi el a leg­több súlyos hibát. A nézők viselkedése Tolna, SOO néző. Vezette; Móder Tolna; Ezer — Schäffler. Werl ing, Link III. — FDkes. Link U. — Merka. Bajza, Bi­zony, Joósz. Isgum. Dombóvári Postás: Moó«z — Csizmadia, 'lakács. Lakatos — Csaba». Varga — Apáti, Murai, Babarczi, Szabó, Kiss. Tolna vezet támadásokat, de mégis a Pos­ta« ér el gólff már a 3. pereben. amikor a kifutó Ezer. lábbal rúg n labdába, nmly Babarcziról visszapattan és ez az üres kapuba gurít. 0:1. Újra Tolna túrnád és Bizony nehéz szög­ből meTé lő. A dombóváriak támadása csak a tolnai 16-ősig jut. Bajza három ízben is mellé és fölé lő. A 26. percben egy gyors dombóvári támadás befejezéseképpen Murai lövése a kapufáról a hálóba jut, 0:2. A gól után a dombóváriak veszélyesebben támad- nnK. mint a tolnaiak, majd szórványosan Tolna is támad és a 32. percben lí-eshez jut a textiles csapat, melyet Bizony értékesít, 1:2. A gól után nagy a tolna» nyomás, de a lövések mind mellé, vagy fölé mennek. A má«odlk felülő 10 perce a dombóvári tá­madásokkal telik el, mely után a textilesek erősítenek és a 12. percben Bizony gólt lő, 2:2. Tovább is To’na támad és cj 18. pere- ben B«-*<)»* v ,rvönyürű íróijával 3i2 re vezet Tel n i Percek *> a Postások knpujiinál foly'k a játék, de a lövések mind fölé. vagy mellé mennek. A 40. nercben a partjelző jelzésére a já- tékve/' tő kiállít<a Apátit. A doiríbóvírink reklamálnak, melvnek az eredménye újabb 3 Postás játékos kiállítása, 3—4 penc szünet után újból meev a játék és a 42. percben rigy s-»én beadást, inelv a balszél tói száll be. Széles bcfejel, 4:2. Jók: Elekes. Bizony, il’etve Murai (a me­zőn v lcpdobbjo' és lakatos. A játékvezető teljesen kiengedte n kezéből a mérkőzést. if I KEK SZERDA, NOVEMBER 4 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. 3?.. Ali. syópvszertár. NÉVNAJ* Károly. — IDÜJáRASJELENTéS: : Várható időjárás szerda estig: felhq- átvonulások, többfelé eső, élénk dél­keleti szél, a hőmérséklet alig vál­tozik. Várható hőmérsékleti értékeli az ország területére szerda reggeí nyugaton 2—5, keleten mínusz 2— plusz 1, délben országszerte 7—10 fok között. — A fűtés alapjául szó!-, gáió várható középhőmérséklet tizl \ fok alatt. n MOZI Szabad Ifjúság. A GYŐZTES. Vidám, derűs , I csehszlovák film. Kezdések: vasárnap 4. 6. ünnepnap 4, 6 és 8 órakor. Hétköznap 6 és 8 órakor. Van azonban — szerintük — még cg? ok, ami miatt különösen bajnoki mérkőzéseken gyengébben megy a bírás kpdá*s. És ez a« ok: a közönség viselkedése. Még a rutinos játékvezető is, de különösen a gyakorlatlanabb, kezdő megzavarodik a nézők helytelen viselkedésétől. Első hibájá­ra — bármennyire érthető is az emberileg — olyan választ kap a nézőtérről, hogy an­nak hatása alatt egvre-másra követi el * valóban súlyos baklövéseket. a mérkő­zés színvonalát meg akarjuk javítani, sport­szerűvé kell nevelnünk a szurkolóikat is. Az előbb elmondottakhoz járul még a já­tékvezetők gyenge kiképzése. Ä játékvezető- tanfolyamon összesen húsz órát állapítottak meg a tananyag és a szabályok elsajátítá­sára. Ily módon csak felületes jki képzés ben részesülnek, majd megkaj-'k a játékvezetői sípot és kisebb mérkőzésekre küldik Őket. Ila ott jól működnek, nagy mérkőzése* partjelzők lesznek, azután következik a mi­nősítés. Ez így kevés. Természetesen hely­zet nehéz, a szükség sürget. Hetenként c#ak B ii da pesten nyolcszáz, játékvezetőt igén vél­nek és bizony nincs elegendő (megyt*ikbcu hetenként 50 j. v. kell) idő nz alaposabb kiképzésre. A Játékvezetők Testületé éven­te ötszáz játékvezetőt képez ki. E/ek több­sége azonban az első nehézségek láttán le­teszik a sípot és abbahagyja a kísérletig»«!. Labdarúgósporftink fejlődése érdekében . * helyzeten sürgősen változtatni kell. Hogyan? Az élvonalbeli játékvezetőknek el kell vál- lalniok a fiatalok továbbképzését, szeminás- rinniszerű oktatását. A Játékvezetők sem foglalkoznak azonban kellő mértékben a s/akproblémókkal. Emiatt központilag kellene a továbbképzés kérdé­sét megoldani. Hibák vannak a játékvezetők foglalkoztatásában, elomenet^l^b^n is. A J. T. nem ellenőri eléggé a működésüket, sok tehetsége« játékvezető évekig jól működik, mégsem kap magasabb minősítést. Emiatt azonban elveszti kedvét. — f)e más hibák »'s vonnak. — Na gvon sok játékvezető túl közeli barátságba kerti! egyes Játékosokkal, vagv egyesületekkel. Ez pedig még akaratán kívül is. befolyásolja ókef. A túlzott barátkozással gyökeresen le kell «zámolnnnk. Minden játékvezető leg­elemibb köM'vssé«’e, hogv egyformán alkal­mazza a szabályokat, tekintet nélkül a sze­mélyekre. Ezzel a gyakorlattal azonban egv- sz^rc^indonkorrn sznk'tok. íátékvezetőink jól látják, helyesen mé­rik fel a helyzetet. ITn ennM< a felísmefés- * a szeíDmélmn dr>I?r>7nak és tanulnak a jövőben, nk’ or behatunk a játékvezető* színvonalénak szükséges és jelentős meg- javulasaban. R<*ifő László (Megjelent a Népszavába** TOLNAI NAPLÓ ^7«rkeszfí n sz^rkeszfőbiznftsng Felelő* kiadó: K1RAI T LA«71Ó szerkesztőség é« k»*déh»vatal felr^onazátö*! Oft-tn 20-1 f Szekszárd ^zérhenvi ntea IP MNB ppv-zá ml»«zám ■ 00 ö’6 (V»3—3S FlŐftzefési díj? havi f| — forint Raranvamegvet Szikra Nvomda Pécs Munknecv Mihály utca Ifl «a. 27 A nyomdáét* fel^l \IFI ! E? REZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents