Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

k/Y i l' í'i. NUVEjyiJttíK 29 NAPLÓ 7 A falu legmódosabb gazdái • • • A borjádi Hfladás tszcs székházé­nak falán márvány emléktábla hir­deti, hogy 1845. nyarán ott időzött Petőfi Sándojj, s ebben a házban ír­ta többek köpött a „Négy ökrös sze­kér" és ,yA magyar nemes" című verseket. B«ö gáncs János, a tszcs helyettes elnöke a tornácról temutat a körülbelül! 50 méterre lévő kis há­zikóra, rnatty bizony ma már elég düledeő állapotban van. — Itt ■«SiLamikor méhes volt. A hagyomány azt tartja, hogy abban a kis házikóiban sokat heverészett azon az emlékezetes’ nyárom Petőfi s úgy mondják, ott írta költeményeit. A helynek történelmi zamata van, a látogatót, a,ki belép a borjádi tszcs- tagok udvarára, irodalmi emlékek lepik meg, akaratlanul is Petőfi ver­seit mondogatjuk. A négy ökrös sze­kér halhatatlan sorai, vagy „A ma­gyar nemes" gyilkos szatírája mellett azonban egy másik Petőfi-vers is eszünkbe jut, a „Disznótorban" cí­mű, eojnek azonban már nagyon is reális alapja van, mert az udvaron éppen töltik a hurkát és a kohászt, a. kívánatos sonkák és szalonnák pe­dig s ott sorakoznak az asztalokon. M óm us József a tszcs egvik tagja vágott épp disznót, még pedig ket­tőt egy szerre; komoly hidegek van­nak, ez a disznóölés ideje. De a Ha- !ad/is tszcs-ben nemcsak Mónusék vágtak disznót, Horváth Tstvánék. Markóék, Domonkosék már az el- mttlt napokban leölték a hízót. A többiek még várnak, mert az idén a borjádi tszcs-ben mindenki tud disznót ölni, sőt a legtöbb családnál £ét hízó is jut levágásra. Hajdanában persze, amikor a szép udvarházban még a Sass-család la­kott és dirigált a szegényembemek. nem így volt, igaz, hogy abban az időben Markó Istvánékriak sem volt annyi minden a kamrájukban, mint az idén. Igaz, hogy Markóék négyen dolgoztak a csoportban s 1084 mun­kaegységet szereztek, de az ered­mény sem maradt el. Markó István 25 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot, majdnem 11 mázsa árpát, közel 22 mázsa kukoricát, 13 mázsa szálasta- karmányf, 10 mázsa burgonyát, 1 mázsa cukrot, 32 és fél liter olajat vitt haza s hogy pénzben sem legyen hiány 10.919 forintot is kapott. Domonkos Istvánéikná! 764 munkaegység gyűlt egybe, de így sem panaszkodhatnak: 18 mázsa bú­za, 15 mázsa kukorica, 68 kiló cukor jutott többek között, pénzből ped'g közel 8000 forint. Az idei eredményekkel elégedet­tek a tagok, azonban jövőre még többet akarnak. Az idén összesen 166.478 forint került kiosztásra, de n ár most törik a fejüket, hoay ezt az összeget hogyan lehetne eme1 ni. Egyeiőre építkeznek, bővítik a iehén- istá'lot, külön takarmányé; helyisé­be' ké«-i/tenek és lejház u, hogy ott működjék a tszcs szeparátora. A fa­lak már állnak, még az idén befeje­zik az építkezéseket. A tavaszra el­készül a birkahodály is, legalább is így tervezik. Azonban vannak távo­labbi terveik is, amelyek lét-három év múlva hoznak kamatok de Borjú­don mindenki tudja, hogy érdemes a befektetés. Az új kormánvpro- gramm sok mindent 'ehetővé tesz számukra s ök semmibő. nem akar­nak kimaradni. így a lege'ső, amit megvalósítanak, a gyümölcsös, 5 o'don telepítenek gyümölcsöst, má” jelezlék is a járási tanácsnál, s most várják a fö'dkóstoló mérnöke* Mert nem amúgy hübelebalázs módjára készül a gvümö'csösük: előbb meg­vizsgáltatják a talajt, hogy milyen gyümölcs díszük legjobban a borjádi talajban? — Téli almát szeretnénk. — mond­ja Bogáncs János helyettes e’nök de majd csak a fö'dvizsgálai után dön­tenek vég'egesen. Lesz halastó is Borjádon. A tszcs íö'djei mellett foiyiik el h Sió mely­nek holtágában ma is vannas halak Tdeálisabb helyet nehéz elképzelni halastónak, mint ez a 4 holdas víz- terület, most ezt akarják állami köl­csönből igazi halastóvá formálni. — A tavasszal már betelepítjük hallal, s az őszre eladni is tudunk belőle. — így vélekednek a tagok. A tszcs-nek szőlője is van, de az 1 holdas területtel nincsenek megelé­gedve. öreg, rossz szőlő, ami régen megérett a kivágásra. Most ehelyett akarnak újat telepíteni, mégpedig az idén 3 holdon, amit később 8—10 holdas szőlészetté fejlesztenének. Még az ősszel hozzákezdenek s már beszéltek is a gépállomással, hogy a forgatásra küldjék ide aSztalinyecet. Borjód egy kicsit kiesik a forga­lomból, Kö'esd. amelyhez közigazga­tásilag tartozik, 6 kilóméterre van ide s még onnan is sokat kell gya­logolni, hogy vasutat érjen az ernbej. A faluban 83 ház van, ennek több mint egyhamiada, 30 ház, a tszcs- tagoké. De a falu többi része is a tszcs-hez húz, a csoport székhaza egy kicsit a falu közepe Is. Orvos nincs Borjádon, Kölesdről jár. át a körzeti orvos, hetenként egyszer. Az orvosi rendelés a tszcs székhazában történik; ez a legalkalmasabb. A kultúráiét is itt zajlik le, igaz, hogy a kultúrterem nem elég tágas, de még az idén megnagyobbítják, a mostanmak legalább kétszerese lesz s akkor lesz hol szórakozni a falu­nak. De más ok is hozzájárult, hogy a borjádi tszcs magára vonta a kis falu figyelmét. A falu legmódosabb gazdái itt vaunak, illetve, akik an­nak idején beléptek a csoportba, ma a falu legmódosabbjai. Disznót min­denki vág az idén, igaz, ez tavaly is így volt. A 30 család közül tavaly 15-nék volt tehene. az idén Fóris Istvánéit már vettek s raituk k’vü1 még 3 család kap állami hitelt. Anyagi gondjai senkinek nincs, sú­lyos ezreket visz haza mindenki a közös szerzemény kiosztásakor. — De ez csak í az idén van így7, — mondja valaki ravasz mosollyal. — Jövőre másként lesz, még több jut minden tagnak. Amikor eljövünk, még egyszer megnézzük a ház falán lévő Petőfi­éin! ék tab1 át s egy másik Petőfi-vers jut eszünkbe: Ha majd a bőség ko­sarából mindenki egyaránt vehet.. . S amint búcsú} intünk a tszcs tag­jainak. úgy érezzük Boriádon is való sággá vált amiről Petőfi száz évvel ezelőtt álmodott. —z. Zárszámsidás a tengelici Petőfi tsz-ben Siető emberek tűnnek fel itt is, ott is az utcák sötét mélyéből. Arcukat pirosra csípte a novemberi hideg szél. 1953. november 25-e, szerda. Emlé­kezetes nap ez a tengelici Petőfi termelőszövetkezet tagjai részérei, mert 1 éves munkájukról, fognak hallani a, zárszámadási közgyűlésen. A vén toronyóra lassan, méltóság­teljesen üti el. a 7-et. Este van. A kultűrház nagytermében élénk élet uralkodik, a termelőszövetkezet tag­ságának minden számottevő tagi a eljött, hogy meghallgassa elnökük beszámolóját az 1953-as gazdasági év eredményéről és az 1954-es év ter­veiről. Lassan elcsendesed i,k a terem és szólásra emelkedik Hosnyánszki elv- társ. Beszámolójában részletesen ki­tért az 1952—53-as gazdasági óv hiá­nyosságaira és eredményeire. Az 1952—53-as év nehezen indult, A termelőszövetkezet vezetősége nem irányította kemény kézzel a tagság életét, a taggyűléseken elhangzott javaslatokra csak bólogatták. Nem is próbáltak eredményt elérni, hogy könnyítsenek a tagság sorsán. Hiba volt a munkafegyelem megszilárdí- 'fásánál, a brigádveket ők ellenőrzé­sénél és ezért nem egyszer előfor­dult, hogy több munkaegységet ír­tak be, mint amennyit megérdemel­tek volna. A termelőszövetkezet tagsága na­gyon nehezen talált rá a helyes út­ra, és ahhoz, hogy rátaláljon, első­sorban magának a tsz. vezetőségé­nek kellett volna megjavítani a tag­sághoz való viszonyát. Köztudomá­sú volt, nemcsak a termelőszövetke­zet tagsága, hanem a kivü! álló dol­gozó parasztság előtt is, hogy voltak és vannak még a tengelici Petőfi termelőszövetkezetben olyan vezetők, akik úgy kezelik a tagságot, mintha a me! lény zsebből rántották volna ki. Fölényes, elbizakodott emberek, akik nem értékelték a tagság vere.itékes munkáját, nem értékelték magát az embert. Az ilyen vezetők talán még ma is a múltban képzelik magukat, ahol az embert csak beszélő szer­számnak tekintették,'semmi másnak. Tehát nem is lehet csodálni, ha nem megy a munka, amikor ilyen hangu­lat üti fel a fejét. A termelőszövetkezet helyzeten nagyot segített a 860 ezer forint rö­vid ég hosszúlejáratú hitelek elenge­dése, továbbá az, amely eltörli a tsz- tagok háztáji földje utáni adófizetést, a tagok beadási kötelezettségének csökkentését és nem utolsó sorban pedig a háztáji tehén után a tejbe­szolgáltatás eltörlését. Ezek a tények hozzájárultak a tsz- tagok visszatérő munkakedvéhez. A munkalendületet fokozta a jó aratás. 6400 mázsa búza, 1340 mázsa rozs. 965 mázsa zab, 10.000 mázsa kuko­rica, 3600 mázsa cukorrépa és 3760 mázsa burgonya termett a tsz fö'd- jein. A termelőszövetkezet tagságá­nak kiosztottak 7740 mázsa kenyér- gabonát, 520 mázsa takarmánygabo­nát, 1715 mázsa szál as takarmány t és 884.141 forint készpénzt. A tavalyi évhez viszonyítva 3,199.771 forinttá1 növekedett a közös vagyon. Jelen pillanatban a tsz vagyona teljesen adómentes. A terme'ószövetkezeit tagsága a sok gyűlölködés és vesze­kedés ellenére is megtalálta számí­tását, Például Nagy Gábor és fele­sége a teljesített munkaegységek után 20 mázsa búzát, 3 mázsa árpáit, 25 mázsa kukoricát. 18 mázsa répát, 6 mázsa burgonyát, 160 kiló zabot és 3000 forintot kapott. A tsz tagok között vannak elégedettek és elége­detlenek, ki hogyan dolgozott az év folyamán most úgy kapja munkája után a jutalmat. 1953—54-es gazdasági évben na­gyobb jövedelemre számíthat a tag­ság, ehhez az előfeltétel megvan, csak ki kell használni. A halastó a viziszámyastetep, 30 hold gyümöl­csös. hizlalásra lekötött 100 darab sertés mind. mind a tsz-tagok na­gyobb jövedelmét fogja biztosítani. A pénzt nemcsak egyszer év végén, hanem hónaponként fogja a tassás megkapni, mégpedig a teljesített munkaegységek aránvábam, munka­egységenként 8 forintot. Az elnöki beszámoló, a tagok vitá­ja és a javaslatok jóváhagyása után a tsz tagsága a teljesített munka­egységek utáni pénzben! részesedést kapta meg. Majos Péter harmad- magávai! 1353 munkagységet «szer­zett. Pónzbeni részesedése több mint 8200 forint. Szél e s György, aki 3219.18 forintot, B e d a István 4331.51 forintot, Her! inger István pedig munkaegységei után 3043.48 forintot kapott. Ueftfelili hírek A Dolgozó Ifjúság Szövetségének Központi Vezetősége a Vas- és Fém­ipari Dolgozók 'Szakszervezete el­nöksége, a vasas szakszervezeti szék­házéba tanácskozásra hívta össze az ország legkiválóbb ifjúmunkás ön­tőit és öntödei szakértőit, hogy meg­tárgyalják öntödeiparuruk soronlévő feladatait. * Völgyi István, a vasas szakszer­vezet termelési osztálya részéről hangsúlyozta annak fontosságát, hogy elsőízben gyűltek össze az ipar­fejlesztés egyik alapvető területének dolgozói olyan összetételben, ahol a fiatalok vannak többségben. A felszólaló fiatalok egymásután megfogadták, hogy a selejt elleni küzdelemben minőségi munkával segítik a negyedik negyedéves terv győzelmes befejezéséi. * A négy nagy szövőgyár közötti ver­seny állása. Most értékelték novemberben már másodszor négy nagy szövőgyárunk közötti verseny állását. A versenyben a soproni pamutszö­vőgyár dolgozói kerültek november­ben már másodszor az első helyre. A KELTEX, amely a hónap elején még az utolsó helyen volt, most a második helyre került. A harmadik helyre a magyar pamut ipar dolgo- :ói, a negyedik helyre pedig a kis­pesti textilárugyár szövőüzemének munkásai kerültek. ... liogy a Tolnai Selyemgyár ve­zetői megszívlelték a nemrégiben kapott bírálatot és elkészítették az öltöző szekrényeket, felhasználva az erre a célra rendelkezésre álló harmincezer forintot. • ... hogy a bonyhádi gépállomás vezetői jól ismerik a miniszterta­nácsnak azokat a határozatait, me­lyeket a dolgozók élet- és munka- körülményeinek megjavítására ho­zott. Ilyen többek közt a minisz­tertanácsnak az a határozata, amely kimondja, hogy a gépállo­más vezetősége a téli gépjavítások ideje alatt köteles tágas, fűthető javítóműhelyt biztosítani. A gép­állomás vezetősége, maga Brückner elvtárs, a gépállomás igazgatója felvette a kapcsolatot a bonyhádi KTSZ-szel és a régi javítóműhelyt átalakították. Ma már a dolgozók kényelmes, meleg helyen végzik a téli gépjavítást, * ... hogy a Tolnamegyei Tanács Bánya- cs Epitőanyagipari Egyesü­lés felfigyelt a gyönki téglagyár munkáslakásaínak rossz állapotára s a jövő év elején — mihelyt az idő engedi — meg is javítják azokat. * ... hogy a paksi malomi dolgozói megjavították a minőségi munká­jukat. Az utóbbi 2 hónapban egy­általán, azelőtt pedig mindössze egyszer volt kifogás a liszt minő­ségére. / — hogy a Megyei Tanács végre­hajtóbizottságának elnöke. Tuska Pál elvtárs a hőgyészi Uj Barázda termelőszövetkezetnek segítségére sietett. Ugyanis az volt a helyzet, hogy a hőgyészi Uj Barázda tsz- nek többéves problémája volt egy 6 lóerős villanymotor beszerzése. A villanymotor hiánya miatt a szö­vetkezet tagjai egy évben többezer forinttal rövidültek meg. Ezt két éven keresztül nem intézte el nekik senki. Végül is a megyei tanács vb. elnöke, Tuska elvtárs személyesen foglalkozott ezzel az üggyel. Ma már a hőgyészi Uj Barázda tsz tagjainak megvan a régóta várt villanymotorja. ... hogy ezeket az öltöző szekrénye- két, bár elkészüllek, nem használ­hatják a dolgozók. Mégpedig azért, mert egy raktárhelyiségben pora sódnak, nincs hova beállítani őket. A minisztérium, illetékes osztályai­val már július óta folynak a tárgya­lások egy tíz éve félbehagyott épít­kezés befejezése érdekében, mely megoldaná az öltöző problémát is A Selyemgyár mintegy 34 ezer fo­rintot fizetett már ki a különböző, az építkezéssel kapcsolatos tervekre, de kőművest még nem láttak. így lényegében a dolgozók, — bár elké­szültek a. szekrények, — kénytele­nek továbbra is a WC.ben öltözni. m .hogy az őcsényi tanácsház me­leg, mint a fürdő, de a mellette lévő napköziotthonban kabátban és kesz­tyűben ülnek a gyerekek, mert olyan, hideg van, hogy megjátszik a lehelet. Pedig a. napközi vezetői már meg is vették a 2.5 mázsa fát a Tüzépnél, csak a tandrs nem haj­landó elszállítani, A Tüzép egyéb­ként már kötbérezte is a tanácsot, de az inkább kötbért fizet, minthogy gondoskodjék a fa elszállításáról­• ... hogy a modernül megépített stse. retőműhely hiányosan van berendez­ve. Itt nem esztergapad hiányról, vagy fujiatóhiányról van szó, egész másról. Ugyanis az a helyzet, hogy a műhelyben, de a műhely környé­kén nincs sem. WC, sem Jetit. A tn. mást gépállomás dolgozóinak az sem tetszik, hogy a gépállomások megyei igazgatóságának könyvelősége azon a bizonyos (T-rovaton lévő pénzösz- szcycket okkal, ok nélkül máshova, írja. Éltből aztán kellemetlen csa­lódás érte a gépállomás vezetőit és dolgozóit. Mikor tudomásukra hoz­tál,-, hogy ezen n bizonyos n-rova. ton 6000 forint van, a, vezetőség bevásárolta'' - téli tüzelőanyagot, Azonban mikor a gépállomás pénz­tárosa bejött a. Nemzeti Hónkhoz, nngtt ez; n nrv-zeti htnjn forinttn felvegye, a banknál meglepetésére kijelentették, hogy as a.rovaton csak. 2000 forint van. Milyen feltételek mei*e’t ’utlntnak hií/éníL'si Miicsiinhöz a terme «szövetkezeti ta.io ? A kormány Programm egyik fő célkitűzése a dolgozókról való állan­dó gondoskodás. Kifejezésre jut ez aban is, hogy a kormány egyre több dolgozót, segít hozzá lakóházépítés­hez. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításáról szóló, ezév szeptem­berében megjelent minisztertanácsi határozat kimondja, hegy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegységet teljesítet­ték, 1954. január tetői kezdve kis­lakásépítésre kölcsönt — szükség esetén házhelyet — kaphatnak. Most megjelent ennek a miniszter- tanácsi határozatnak a végrehajtási utasítása, mely szerint a kislakás építési kölcsönt — a terme! üszőve l- kezeti tag kérelmére — és a terme­lőszövetkezet közgyűlésének javas­lata alapján — a járási tanács me­zőgazdasági osztálya engedélyezi, Amennyiben az építkező saját ház­hellyel nem rendelkezik, a helyi ta­nács javaslatára a megyei tanács kö­teles részére ingyenes örökhasználat­ra házhelyet biztosítani. Az örökhasz nála! jogát a telekkönyvi hatóság az építkező javára bejegyzi a telek- . könyvbe. A kölcsönfolyósítás feltételei a kö­vetkezők: egyszobás lakóház építé­sére legfeljebb 18.000 forint, kétszo­bás lakóház építésére pedig legfel­jebb 24.000 forint kölcsön folyósít­ható. A kölcsönt és óvj három szá­zalékos kamatát 20 év alatt. évi egyenlő tesztetekben kel! visszafizet­ni. Ha a termelőszövetkezeti tag a kölcsön 75 százalékát 5 év alatt visz- szafizeti, a fennmaradó 25 százalé­kot az állam elengedi. Hogyan lehet felhasználni a tártaié1, földek után kapott termelési kölcsönt \ A pénzügyminiszter és a földmű­velésügyi miniszter együttes utasí­tást adott ki, mely szerint azoic az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik 5 hold vagy annál nagyobb területű állami tartalékföldet béreltek, vagy akik 5 kh. vagy annál nagyobb terü­ld ű fc:<ijánloU, elhagyod, igénybe­vett földjüket a tartalékiingatlanból visszakaptak, a kh-kénl engedélyez­hető 500 Ft termelési kölcsönt igás- állat, valamint szekérvásárlásra is felhasználhatják. Állatvásárlásra legfeljebb 2.000 fo­rint, szekérvásártásra pedig legfel­jebb 2.500 forint összegű kölcsön en­gedélyezhető. A kölcsönt a községi vagy városi tanács végrehajtóhizott- ságának kell igényelni. Aki olyan tartalékföldet vett bér­be, illetőleg felajánlott, elhagyott, igénybevett földje helyett olyan fői­det kap, melyet a helyi tanács már megnrdve! letett, az engedélyezett termelési kölcsönt elsősorban a ta­nács által megállapított művelési költségek kifizetésére használhatja fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents