Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-28 / 253. szám

1953 OKTOBER 28

NAPLÓ

s

Dózsa Isz tagjai az őszi munkák saját magukat károsítják meg

A nagyszékely'

késleltetésével

Kívülről szemlélve is észre lehet Tenni, hogy a nagyszékelyi Dózsa tér melőszövetkezetben valami nincs rendben. Az udvaron szanaszét hevernek a gazdasági felszerelések. Egyik vefőgép erre, a másik arra, a műtrágyaszóró gépeket a rozsda eszi, az igáslova/knak egyrésze az istállóban nyerít, mert egész nap nem fogják be okét. V a s s Ernő, a szövetkezet agronómusa — káromkodna — egyik gazdasági épület udvarából a másikba szaladgál, hogy intézkedjen.

Vass Ernőnek bizony bőven akad intéznivalója, mert a nagyszékelyi Dózsa termelőszövetkezet gazdasága 1300 holdból áll. Ahhoz, hogy az 1300 holdon hiba nélkül menjen a gazdálkodás, olyan irányításra, ellenőrzésre és szervezésre van szükség, melyet határozott, magabiztos céljaikat tudó emberek végeznek. Jelenleg ezt a legjobb akarattal sem lehet-.elmondanj a nagyszékelyi Dózsa tsz vezetőiről és egyes tagjairól.

De lássuk a tényeket:

A nagyszékelyi Dózsa tsz 130 tagja 1949 óta sok kimagasló eredményt ért él. Tavaly például a gyön ki járás élenjáró szövetkezetei közé tartozott a tsz. Az aszályos év/ellenére búzatermésük meghaladta a 8 mázsás átlagot holdanként. A tavaszi munkák idején is helytálltak a tagok. Ezt a munkát a minisztertanács által megielölt határidőre elvégezték. Ezek tehát azt bizonyítják, —

ha akarnak — tudnak jA munkát végezni a Dózsa tsz tagjai is.

De most az őszi munkák, betakarítás, szántás-vetés idején ezt nem bizonyítják be. Az őszi munkákkal nagyon le van maradva a szövetkezet.

ősziekből a szövetkezei vetésterve közel 600 hold. Ennek nagy részét burgonya, napraforgó és kukorica után vetik, tehát kései kapások után. Mi lenne a tagok legfontosabb feladata? Mindenekelőtt az, hogy sürgősen elvégezzék a betakarítást, hogy a vetést is határidőre tudják elvégezni. Mit mutat a szövet- kezet ilyenirányú kimutatása? A120 hold kukoricából csak 19 holdat takarítottak be, a 10 hold burgonyából csak egyet, az 58 hold minőségi napraforgóból pedig csak 20 holdat. Ebből természetesen az következik, hogy a vetéstervek teljesítésének kimutatása is ilyen „siralmas" képet mutat. Miből keletkeznek az őszi munkák lemaradásának okai? Először is abból, hogy a tagságnak c«=ik egv része dolgozik. Mint a termelőszövetkezet tarigádvezetői

mondják: a 130 tagból jó, ha naponta 60 dolgozik. Z ó j o m i János, az egyik brigádvezető mondja: —

„Reggel mielőtt munkához látnánk, külön meg kell kérni minden egyes tagot, hogy legyen szíves dolgozzon." Vass Ernő, a szövetkezet agronómusa mondja: „Számtalanszor megtörténik, hogy a tagság egy része nem hajlandó elvégezni azt a munkát, melyre a vezetőség beosztja őket. A közelmúltban így tett Mábhé János is, meg Tóth József is. Az ilyenek miatt aztán a sok, égető munka ellenére a lovak az istállóban állnak."

A nagyszékelyi Dózsa termelőszö vetkezet tagjai nagyon rosszul cselekednek. Azzal, hogy késlekednek a betakarítással,

löbbezer forinttal

rövidülnek meg.

A napraforgó napról-napra kevesebb lesz, mert a madarak is abból táplálkoznak. Pedig ha az 58 hold minőségi napraforgót sürgősen betakarítanák, szerényen számítva is 80 ezer forint pénzjövedelemhez jutna a tagság. Hogy a betakarítási munkák nem kielégítő ütemben halad- *

nak, az nagymértékben veszélyezteti a jövőévi termést is. Kései vetés esetén a gabonából egy-két mázsával kevesebb terem holdanként.

A fentiek alapján kitűnik, hogy a Dózsa tsz nem dolgozó tagjai visz- szaélnek a kormány nyújtotta kedvezményekkel. és segítségekkel, — A többszázezer forintos beadási engedmények, a kölcsönök, a gépállomási tartozások elengedése mellett a múlt héten kaptak állami támogatásként 140 ezer forintot, hogy ebből se legyen hiánya a tagságnak. A pár-t és a kormány elvárná a szövetkezet tagijaitól, hogy jó munkával viszonozzák a segítséget. De semmi- eaetre sesn így.

A pártszervezet ?

A tényeket nem ismerő ember feltételezné, hogy ebben a tsz-ben nincs is pártszervezet, nincsenek kommunisták, népnevelők, akik megmagyaráznák a tagoknak, hogy ezekben a napokban minden munkanélkül töltött perc egy darab kenyérrel, ruhával vagy cipővel rövidíti meg a szövetkezet tagjait. A nagyszékelyi Dózsa termelőszövetkezetben van pártszervezet. Vannak kommunisták is, népnevelők is közel ötvenen. A hiba ott van, hogy ezek nem töltik be hivatásukat. Fésűs Lajos, a pártszervezet titkára is azok közé a tagok közé tartozik, akik nem veszik ki részüket a közös munkából "őt már az is megtörtént: a vezetőség úgv tudta, hogy Fésűs Lajos dolgozni van. kint a kukorica- szedőiknél példát mutat. Végül kiderült, hogy a borospincében volt, mit sem törődve azzal, hogy sürget az őszi munka. Fésűs Lajosnak ezt a , példamutatását" még jónéhány párttag követi. G a z s ó Ferenc, Nagy Imre és B o z o k i Mátyás, az elnökhelyettes is. Ilyenek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a becsületes kommunisták, élenjáró tsz-tagok, mint Szabó Sándor. Gróf János és még jónéhányan nem végeznek politikai felvilágosító munkát. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a pártszervezet semmi tevékenységet nem fejt ki a szövetkezeti tagok körében a felvilágosítással kapcsolatban.

Ha már Itt tartunk, nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy az áldatlan állapotot látva,

mit tett a járási tanács

és a járási pártbizottság.

Bizony szép keveset. Ezelőtt két héttel a megtartott közgyűlésen képviseltette ugyan magát a járási párt- bizottság is, a járási tanács is. A közgyűlésből ítélve úgy látta a pártbizottság is, a tanács is, hogy itt minden rendben van, mert a tagok következetesen, kitartanak a szövetkezet mellett. Ez igaz.

Ez azonban nem ok arra, hogy a pártbizottság és a tanács ne segítsen a szövetkezet kommunistáinak és vezetőinek. Mert bizony a közelmúltban a fent említetteken kívül kevés segítséget kaptak mindkét szervtől. A járási pártbizottság nem vonta felelősségre a párttitkárt, mint párttagot, hogy elhanyagolja a kommunistákkal való foglalkozást, nem példamutató. A járási tanács nem tanítja a szövetkezet vezetőit a nagy üzemi gazdálkodás módszereinek elsajátítására. Ezekből pedig az következik, hogy a vezetőség, az intéző- bizottság magára van hagyva, munkájuk elvégzéséhez nem igen kapnak segítséget. A hibáik, illetve mulasztások súlyosak, de nem pótolhatatlanok. Csodaszerek nélkül is el lehet érni, hogy a nagyszékelyi Dózsa tsz — ha késve is, — sürgősen elvégezze a betakarítást, a vetést. Ehhez azonban az szükséges elsősorban, hogy a tsz tagjai, a pártszervezet vezetői és a termelő- szövetkezet vezetősége egy percnyi késedelem nélkül munkához lásson. Mégpedig úgy dolgozzanak a következő napokban, illetvé heteikben, hogy munkájuk fényes bizonyítéka legyen: a nagyszékelyi Dózsa tsz tagjai most az őszi munkák idején is helytállnak, nem hálátlanok.

Miről beszéljünk a esütürtüki falusi népnevelőértekezletea

Falusi tanácsaink és pártszervezeteink hffmlMnVk felad alá tovább ra is, az őszi munkák, valamint a begyűjtés sikeres végrehajtásának elősegítése. Továbbra is mindent el kell követniük, hogy meggyorsuljon az őszi munka és elsősorban a kenyérgabona vetése. Éppen ezért falusi párt- szervezeteinknek még nagyobb gondot kell fordítani a politikai felvilágosító és nevelő munkára, amint ezt már egy héttel ezelőtt is megírtuk a „Miről beszéljünk a csütörtöki falusi népnevelőértekezleteken" című cikkünkben.

Ahol ezeket a népnevelőértekezleteket Jól felhasználták pártszervezeteink vezetői a felvilágosító munka kiszélesítésére, ott a jó eredmény, mint például Tolnán, ahol a búzavetés például 1 hét alatt 45 holdról 140 holdra szaporodott, nem maradt el.

Lényegében tehát a most csütörtökön megtartandó népnevelőértekez leteken is falusi pártszervezeteink vezetői elsősorban a búza vetésének meggyorsításáról beszéljenek a népnevelőkkel, de ne hanyagolják el a begyűjtést sem, mellyel megyénkben komoly lemaradás tapasztalható. Most csak annyiban változik ez a feladat, hogy falusi pártszervezeteink vezetői jobban készítsék fel a népnevelőket, felvilágosító, nevelő és mozgósító munkájukra. Nyilvánvaló, ho gy most Is érdemes a népnevelőknek munkájuk közben számszerűleg is bemutatni, hogy mennyivel több termést takarít be az a gazda, aki tavaly sem dőlt be az esővárók hangjának.

Ami új, e héten ebben a munkában, az az, hogy népnevelőink nemcsak a vetés fontosságáról beszéljenek, hanem arról is, ami sok helyen éppen a vetési munkákat hátráltatja. Ez pedig a betakarítási munkákkal való késlekedés. Az ozorai Petőfi termelőszövetkezetben például ott volt a traktor, vethetett volna is, de a termelőszövetkezet tagjai, nem takarították le a földről a kukorica szárat. A mostani népnevelőértekezletek ez irányban is tárgyalják meg a falu helyzetét, az agitátorok feladatait.

A másik végletről sem szabad azonban népnevelőinknek megfeledkezni. A kistormás! Dózsa termelőszövetkezetben viszont le vannak takarítva a földek, de a varsádi gépállomás mégis inkább a nagy tormási állami gazdaságban szánt, ahelyett, hogy a Dózsában befejeznék a vetést és megkezdenék az őszi mélyszántást is. Itt népnevelőinknek az a feladata, hogy még nagyobb harcosságra neveljék a szövetkezet tagjait, s a gazdasági, s ha kell a pártszervezet vezetőin keresztül is a legnagyobb segítséget adják a csoport tagjainak egyrészt, úgy, hogy harcolnak a gépekért, a másik esetben pedig harcolnak a betakarítás mielőbbi befejezéséért.

Amikor népnevelőink a betakarítás és vetés fontosságáról beszélnek, egyúttal mozgósítanak a vetésre is, de mozgósítanak az állattenyésztés fejlesztésére is. Nyilvánvaló, hogy ha a kukoricaszárat a földekről Idejében hazakerülnek, tápanyagukat nem szívja ki az eső, szél, segitik az állatok bőséges takarmánnyal való ellátását is.

Természetesen e megjelölt felad 'tok mellett különösen fontos, hogy népnevelőink a begyűjtésről, s annak rendkívüli fontosságáról is beszélgessenek a dolgozó parasztokkal. Pártszervezeteink feladata pedig az, hogy a mostani népnevelőértekezleten az agitátorok ehhez helyi érveket is kapjanak. Nyilvánvaló, hogy szebb és boldogabb életünk megteremtésében óriási jelentősége van a begyű jtésnek is. Megyénk pedig ebben a fontos kérdésben országos viszonylatban sem a legjobb helyen van. A népnevelőértekezletek e versenyhez Is adjanak az eddigieknél nagyobb segítséget.

A feladat tehát falusi pártszervezeteink számára e héten sem változik, mint ahogy ezt már fent is említettük. Azt kell, azonban figyelembevenni, hogy a vetésről egyedül nem lehet beszélgetni, hogy meg ne említsük a betakarítás időelőtti elvégzésének, a begyűjtési terv teljesítésének fontosságát, valamint állattenyésztésünk fejlesztésének szükségességét.

Továbbra is legjobb formája az agitációnak a kisgyűlések és csoportos beszélgetések, valamint sajtóviták mellett elsősorban a személyhez szóló, egyéni agitáció. A népne velőértckezletek adjanak még komo lyabb segítséget az agitátoroknak a dolgozó parasztok közötti verseny kiszélesítéséhez. Különös tekintettel kell most lenni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója, november 7-c méltó megünneplésének előkészítésére. E munkánk jó elvégzése segíti a mi megyénk dolgozó parasztjait is abban, hogy a kormányprogramm megvalósításában minél nagyobb részt vállalhassanak, mellyel elsősorban saját boldogabb életüket is biztosítják. Nincs ennél szebb, hálásabb feladat az agitátor számára.

Takács elvtárs „mozgósít • •

Még a nyár elején megdicsértük a pincehelyi pártszervezetet, hogy jól fogott hozzá a tömegszervezetek mozgósításához: konkrét feladattal bízta meg a DISZ-t, MNDSZ.t, a tanácsot, sót még a békebizottságról sem feledkezett sem. Az utána következő hetekben azonban minden- röl megfeledkezett, ami a tömegszer vezetek aktivizálását segítette volna.

Á cikk megjelenése után pár héttel felkerestük a pincehelyi párt- szervezetet, hogy megvizsgáljuk; hogyan ellenőrzi, segíti a tömegszervezeteket pártmegbizatásaik végre. hajtásában. Ugyanis az természetes dolog, hogy az eredményes munkához nem elég csak megszabni a feladatokat, hanem gyakorlati munkához tanácsokat, egyszóval segítséget kell adni, szinte naponta ellenőrizni, hogy egyik másik tömegszervezet mit tesz és ha hanyagolja a munka, jót, megbírálni, vezetőit felelősségre vonni. Ekkor Takács elvtárs ilyen formában beszélt:

— Annyi dolgom volt a múlt hetekben, hogy nem jutott idő ellen, őrizni a tömegszervezeteket. A pártvezetőség többi tagjainak is hasonló elfoglaltságai voltak. Hiába az embernek annyi a munkája, hogy ki sem látszik belőle.

— ... és azt sem tudja, hogy az

MNDSZ megtartotta-e azokat a kis. gyűléseket, amelyekkel megbízták? Vagy a DISZ munkába állította az arató- és csasztuskabrigádokat?

— Mondom elvtárs, hogy nem volt idő ezzel foglalkozni. A következő napokban erre a kérdésre ,,fekszünk rá:'. Éppen ezért csak az‘ tanácsolhatom, hogy látogasson meg az elvtárs két hét múlva bennünket. Addig olyan munkát végeznek a mi tömegszervezeteink, hogy csak na, még a környéken sem talál ilyeneket, mert megmozgatunk minden megmozgathatót.

Nem voltam rest, meglátogattam utána is a pincehelyi pártszervezetet és próbáltam értékelni a tömeg- szervezetek jó munkáját, amit Takács elvtárs olyan magabiztosan megígért. Számolva mindenféle eshetőséggel, azt mondottam magam, ban, hogy ami biztos, az biztos; nem megyek pontosan két hét múlva, hanem várok még legalább md. siíc két hetet, nehogy véletlenül az legyen a kifogás, hogy ,,szőrszál- hasogató‘‘ voltam. így tehát egy hónap után mentem ismét Pincehely re. Beléptem a pártirodába. Köszöntem. Takács elvtárs meglepődött.

Annyira, hogy köszönésemre nem is köszönéssel válaszolt, hanem egy kérdéssel:

— Csak nem a tömegszervezetek ügyében jött megint?

— De bizony — felel'em nagy lelkinyugalommal, mire Takács elv. társ elpirosodott, kezével pedig haját kezdte kuszáim.

— ... és cikket akar róla írni. Igaz?

Választ úgy látszik nem is várta, mert tudta, hogy ,,igen‘‘.nel felelek. Anélkül, hogy Szóhoz jutó tani volna, rákezdett egy végnélküli ma. gyarázkodásra: már van olyan gaz. dáhk is, aki elcsépelte a gabonáját és teljesítette beadási kötelezettségét ... a tanács kiírta nevét a versenytáblára... arra a szép nagy feketére, amelyik ott lóg a tanács, ház oldalán... talán ismeri is az elvtárs ... persze, hogy ismeri, hiszen láthatta, amikor arra járt.... szóval arra ír'ált a nevét, fehér kré. iával, szép nagy, formás betűkkel... és azóta az a név o>* van . . már legalább két, vagy három, napja. — Közben rátéri az időjárásra, hogy ilyenkor még a szobában is izzad az ember, olyan nagy meleg van, az

utcán pedig majd kieszi a nagy por az ember szemét, mert hát ilyen ® falu... az út közepén még nem any- nyira poros, mert ott köves, de szél. röl... és így tovább, végnélkül. Mindenről volt itt szó, csak éppen a törnegszervezetekről nem. Arra pe. dig óvatosan vigyázott, hogy még lélekzetvételi szünet se legyen köz. be, nehogy véletlenül kérdezhessek.

Végül kiderült, hogy a tömegszer vezetek most sem tevékenykednek, a mintegy két hónapja kapott feladatok pedig már elavultak, de újakat nem adott nekik a pártszervezet. Mindjárt megjegyeztem Takács elvlársnak:

— Ilyen tömegszervezetek valóban nincsenek a környéken ... mert emlékszik bizonyára, hogy néhány hé tel ezelőtt mit Ígért nekem?

— Emlékezni emlékszem, hogyne emlékeznék? De tudja az elvtárs, a százféle egyéb munka ... Mert most itt állunk a be'akarítás kellős közepén.

Ismét azon veszem magam észre, hogy messze eltértünk a tárgytól. Úgy látszik ezzel akarja elkerülni a válaszadást. Nagysokára azért sikerül kiszedni belőle a várt választ is:

— Hogy őszinte legyek, eddig valóban elhanyagolttik a tömegszer vezeteket. Nem vettük figyelembe, milyen nagy segítséget tudnának nyújtani, ha foglalkoznánk velük. De most már komolyan mondom, hogy kijavítjuk ezt a hibánkat.

Kíváncsi voltam, hogy Takács elvtárs függetlenített párttitkár milyen „komolyan“ mondotta mindezt, vagyis milyen komolyan akar hozzáfogni a már régen feltárt hibái kijavításához. A múlt napokban ismét meglátogattam Pincehelyt. Szomorúan tapasztaltam, * hogy a községben nagyon elmaradtak a betakarítással, a búzavetést jóformám meg sem kezdték, az árpavetést még nem fejezték be, vagyis nem tartolták be a minisztertanács határozatát. De szomorúan tapasztaltam azt is, bogy a tömegszervezetekkel ugyanúgy nem foglalkozik a pártvezetö. ség, és maga a párttitkár, Takács elvtárs sem, mint néhány hónappal ezelőtt. Takács elvtárs azonban most is meg akart vigasztalni. Azt mondotta, hogy látogassak el egy hónap múlva, majd akkor meglátom hogy komolyan foglalkoznak a tö- 'meg szervezetekkel.

Az eddigiek alapján azonban tüdőm, hogy milyen „komoly“ Takács elvtárs ígérete... (B. F,)