Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-28 / 253. szám
# 2 N A P E 6 1353 OKTOBER *8 Mikojan elvtárs előadói beszéde a Szovjetunió kereskedelmi dolgozóinak országos értekezletén Moszkva (TASZSZ) Most mindenei — városban és falun — érzi és érti. begy országunk a kommunizmus felé vivő haladás új szakaszába jiitott. Ezt a szakaszt a szocialista épttés egész eddigi menete készítette elő. A Kommunista Párt és a szovjet ál’am első gor.dja és legfontosabb feladata mindig az volt, hogy töretlenül és rendszeresen emelje a nép é'e.s/ínvona’át, minden egyes szakaszban a lehető legteljesebben kielégítse anyagi és kulturális szükségleteit — kezdte beszédét A. I. Mikojan. majd ecsetelte azt a hatalmas utat. amelvet a Szovjetunió az Október Forradalom óta járt be. A. I. Mikoian ezután arról beszélt, hogy az ország iparosítása, a nehéziparnak, mint a szocializmus anyagi alapjának gyorsított fejlesztése vég- s’; ‘serért azért történt, hogy megteremtsék a szovjet nép jólétének történelmében soha nem látott., gyors fellendítése fe’tételeit. Egvideig azon ban kénytelenek voltunk bizonyos korlátozásokat eszközölni a fogyasztás területén — mondotta. — Ez- a’átt mego’dottuk a gazdasági építés elsőrendű feladatait. Most megtehetiük, hogy bár továbbra is erős ütemben feilesztjük a nehézipart, mégis gyorsabban lendítjük előre a népi fogyasztási cikkek gyártását. Ezekről és más halaszthatatlan kérésekről szólott Malenkov elvtárs a Szovjetunió Legfelső Tanácsának itödik ülésszakán elhangzott beszélőben. Malenkov elvtárs beszéde a ■zovjet kormány programmnyilatko- :ata. ez szabja meg a legközelebbi dóré gazdasági feladatainkat. Ezzel capGsolatban a figyelem arra irá- nyúlt, hogy a népi fogyasztási cikkek termelése gyors fellendítésének biztosítása érdekében mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk, hogy tovább fejlesszük és fellendítsük a me- 'őgazdaságot. amely élelmiszerrel lát ;a el a lakosságot, nyersanyaggal a könnyű és élelmiszeripart. Mint a közzétett anyagokból ismeretes. a Kommunista Párt Köz- pontj Bizottsága ez év ‘ szeptember elejen teljes ülést tartott. A teljes ülés meghallgatta Hruscsov elvtárs beszámolóját a Szovjetunió mező- gazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről és határozatot hozott e kérdésekről. E határozat történtelmi jelentőségű országunk fejlődése szempontjából. A Szovjetunió kereskedelmi minisztere hangsúlyozta, hogy /ezeknek az intézkedéseknek összessége egyrészről megteremt minden feltételt a népi fogyasztási cikkek termelésének növelésére, másrészt pedig meg eremti a feltételeket a lakosság vá- íárlóképességének megfelelő további növelésére. A népi fogvaa/tá«i cikkek lerme'ésének meredek fellendítése Bár mind a termelés, mind a fogyasztás hatalmasan megnövekedett, még mindig nem küzdöttük le a népi fogyasztási cikkek termelése, valamint a Szovjetunió néptömegei növekvő szükségleteinek kielégítési foka között mutatkozó bizonyos arány- ta'anságot. A népi fogyasztási cikkek termelésének meredek fel’endüiése országunkban ennek az arányta’an- ságnak megszüntetését is jelenti — mondotta A. I. Mikojan. Hogy milyen nagy lehetőség van nálunk most a nép jóléte emelésének. ezt a következő ténv bizonyítja: Malenkov elvtárs a Legfelső Tanács ötödik ülésszakán elhangzott beszédében azt mondotta. hogy a kereskedelembe ebben az évben harminckét milliárd rubel érlékű áruval több jut mint amennyit eredetileg 312 milliárd értékben előirányoztunk a lakosságnak való eladás céljaira 1953 áprilisa é& december" között. Két hónapnál alig több múl* el és ezalatt az idő alatt a Szovjetunió Minisztertanácsa, valamint az SzKP Központi Bizottsága tovább* 5.2 milliárd rubel értékű árüt tudo+t előteremteni a lakosságnak történő, eladás céljára. Ilymódon 37.2 milliárd rubel értékűvel több áru kerül elárusításra. Ezzel a meredek fellendülés már ebben az esztendő ben megkezdődött. Kormányunk ez év elmúlt hónán jai alatt jó néhány olyan fontos intézkedést tett. amelyek lehetővé tették, hogy már ebben az évben néhány naav lépést tegvünk a néptömegek jóléte gyors fokozása irányában. E'őször is az állami és a szövetkezeti kereskedelemben ebben az évben a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát egy évre számítva a tavalyi huszonnégy milliárd rube’es csökkentéssel szemben negwenhat milliárd rubellel csökkentettük. Ez azt jelenti, hogy a lakosság vásárlóképessége csupán e forrásból további' huszonkét milliárd rubellel növekedett. ' Másodszor ebben az évben a köl- csöniegvzés a múlt évihez képest IP milliárd rubellel csökkent. Harmadszor a mezőgazdasági adó csökkentése és a felvásárlási árak emelése, valamint a mezőgazdaság terén tett egyéb intézkedések ebben az évben több mint 13 milliárd többletjövedelmet juttatnak a falusi lakosságnak. Következésképpen a lakosság vásáriókéoessége ebben az évben csupán a felsorolt intézkedések következtében további tíz és tíz milliárd rubellel növekedett. A Szov jetunió dolgozóinak anyagi jóléte soha nem látott arányban növekszik. A Szovjetunióban az áruforgalom (öszehasonlító árakban) 27 esztendő alatt (1926-tól 1953-ig) majdnem nyolcszorosára emelkedett, az egy- egy lakosra jutó fizikai árumennyiség pedig egy év alatt 10.3 százalékkal, azaz háromszor olyan gyorsan növekedett, mint a cári Oroszországban, bár e 27 esztendő alatt folyt le a négyéves Nagy Honvédő Háború. A cári Oroszországban az áruforgalom 27 év alatt (1885-től 1912-ig) há romszorosára növekedett, az egy-egy lakosra jutó fizikai árumennyiség pedig évenként S.5 százalékkal nőtt Az emberiség történetében elsőízben fordul elő, hogy össznépi, össz- állami méretben vetik fel azt a feladatot, hogy a népi ételmiszerfogyasztás olyan színvonalra emelkedjék,-" arhely a szocialista társadalom egészséges emberének mindenoldalú harmonikus fejlődéséhez szükséges. E tekintetben is sokat tettünk már az idén. 1953-ban a Szovjetunió lakosságának 22 százalékkal több élelmiszert adnak el, mint 1952-ben. Az állam által a jakosságnak eladott hús és húskészítmények mennyisége egy év alatt 42.4 százalékkal, a vaj mennyisége 44.8 százalékkal növekszik. 1955-ben az élelmiszerek termelésének növekedése 1950-hez viszonyítva 84.7 százalék lesz a XIX. párt- kongresszusnak az ötéves tervvel kapcsolatos irányelveiben előírt 71.4 százalékkal szemben. 1955-ben országunkban csupán az állami ipar több, mint két és félmillió tonna húst, 1956-ban pedig három millió tonna húst ad majd i kereskedésemnek. A kolbászfélék ermelése 1955-ben 850.000 tonna, ' 956-ban pedig egymillió tonna lesz. Halat 1955-ben körülbelül 32 millió nétermázsát. 1956-ban pedig 36 rnil- 'ió métermázsát fognak majd. 1956- ban csupán a heringzsákmány nyolc- nillió métermázsa lesz majd. Az ál1 ami ipar 1955-ben 560.000 'orma. 1956-ban pedig 650.000 tonna 'eavaiat fog termelni. 1913-ban a cári OrAs^ország egész bejegyzett *para 104.000 tonna vajat termelt és nnek a mennyiségnek felét külföldbe szállították. Cukrot ma háromszor annvit terülünk. 1956-ban pedig négyszer mnyit fosunk term°lni mint a há- előtti Oroszországban. Édesipari árut ma húszszor any- nyit termelünk, mint 1913-ban. A 'egközelebbi évekb0'" különösen je- ientékenv lesz a nö'^kedés a csokoládé és a csokoládékészítménye* gyártásában. A közszükségleti ipari áruk termelése az országban a legközelebb' három esztendőben majdnem 50 százalékkal növekszik, pedig most n- den százalék mögött sokkal nagyobb abszolút mennyiség van, mint azelőtt volt. A hozott határozatnak fontos sajátossága. hogy néni csupán a közszükségleti iparcikkek minisztériumának üzemeiben szélesítik ki a lakosság számára szükséges áruk gyártását, hanem igen nagy mértékben kapnak rendeléseket majdnem va- 'amennyi minisztérium vállalatai: a repülőipari, a honvédelmi ipari, a kohóipari, a gépipari, stb, minisztériumok vállalatai is. Ez lehetővé teszi, hogy gyorsabban oldjuk meg az ipari áruk termelése erős növelésének programmját és jelentékenyen megjavítsuk minőségüket. így például 1955-ben hárommillió négyszáznegyvenötezer kerékpárt tér melünk. Ebből a gépipari minisztérium kétmillióhétszázezer darabot, a honvédelmi ipari minisztérium pedig ötszázezer darabot fog termelni. Hogy mennyivel nagyobb lehetőségeink vannak most a közszükség- .leti cikkek termelésének fejlesztésére, azt a következő tény is bizonyítja: 1953-ban sokkal több alumíniumot juttatunk közszükségleti cikkek gyártására, mint amennyit 1937-ben összesen termeltek. A. I. Mikojan ezután hangsúiyoz- a, hogy a vasúti • közlekedés mostantól kezdve köteles jobban ellátni a népi fogyasztási cikkek szállítását, nagyobb figyelemmel kezelni a piac szükségleteit, törődni a kereskedelem megjavításának érdeke a el. A szovjet kereskedelem szerepe és leiadatai a jelenlegi szakaszon A népgazdaság tervszerű és arányos fejlődésének nálunk érvényesülő törvénye megköveteli a termelés és fogyasztás tudatos és szervezett egybehangolását. Minthogy a mi gazdaságunk tervgazdaság, módunkban áll közvetlenül, kerülőutak nélkül figyelembe venni % szükségletet és a szükségletnek^ megfelelően fejleszteni a termelést — szögezte le a továbbiakban A. I. Mikojan. A kereskedelem dolgozóinak az a feladatuk, hogy tanulmányozzák a lakosság igényeit, tevékenyen hassanak a termelésre, s a fogyasztók érdekében harcoljanak azért, hogy a népi szükségleti cikkek termelését a lakosságnak szükséges választékban megfelelően bővítsék. Nagy a szovjet kereskedelem szerepe a szocialista ipar és a kolhoz mezőgazdaság gazdasági kapcsolatainak további fejlesztésében, a mun- kásósztály és a parasztság szövetségének további szilárdításában, a 'colhoztermelés fellendítésében. Most a győztes szocializmus viszonyai között a szovjet kereskedelem fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett: nagy tapasztalatot gyűjtött, létrejött és leinevelődött a szovjet kereskedelmi dolgo-' zók milliós serege. Óriási mértékben megnövekedtek az árukészletek "is. Megváltozott a kereskedelem es nagyon megváltoztak "a kereskedelemben dolgozó emberek. Nyíltan el kell azonban ismerni, hogy a kereskedelem «még elmarad a nép gyorsan növekvő követelményei mögött. A mi kötelességünk, hogy kulturált munkára tanítsuk meg a fiatal kereskedelmi dolgozókat, ismeretekkel vértezzük fel őket és emeljük szaktudásukat. A szovjet kereskedelmi miniszter ezután cárról beszélt, hogy a Szovjetunióban az áruforgalom 1928-tól ‘ 1940-ig (összehasonlító árakban) 2.3- szeresére emelkedett. A kapitalista országokban ez alatt az időszak alatt az áruforgalom nemhogy nem emel- Jcedett. hanem a .második világháború küszöbén az 1929. évi színvonal alatt állt. A kapitalista országokban feltar- óztathatatlanul süllyed a fogyasztási cikkek termelésének színvonala. Nálunk azonban másféle a törvényszerűség — mondotta A. I. Mikojan. — Mi a szovjet hatalom éveiben messze előrehaladtunk. A termelés. az áruforgalom és a fogyasztás nálunk tervszerűen és olyan gyors ütemben fejlődik, amilyen a burzsoá országokban még a számuk ra legkedvezőbb időkben is ismeret- 'en volt. Csak a szocialista társadalomban teremtődik meg a lehetőség ész-sze- -űen szervezett kereskedelem létrehozására. alacsony forgalmi költségek mellett, olyan kereskedelem meg ‘"remtésére. amely a fogyasztók érdekei iránti igazi gondoskodáson alapszik. A szovjet kereskedelem "»ilődésével egyidejűleg állandóan ’sökkenn^k a forgalmi költségek, azaz az árunak a termeléstől a fogyasztóig való eljuttatásával kapcso- 'atos kiadások. A Szovjetunió ötéves népgazdaságfejlesztési terve szerint (1951—55 évek) a kereskedelmi forgalmi költségeket 23 százalékkal kell csökkenteni. Nálunk óriási lehetőségek vannak a forgalmi költségek további csökkentésére, a többi között a gazdaságon belüli tartalékok szisztematikus feltárása ál- *al, a veszteségek felszámolása által. a kereskedelmi folyamat olcsóbbá tételével. A mi állami és szövetkezeti kereskedelmünk egyik nagy előnye, hogy szabott árakkal dolgozik, ame- 'yeket rendszeresen csökkentünk. 1947 óta országunkban hat ízben csökkentek az árak. Ennek következtében az általános árszínvonal több. mint felével csökkent, következésképpen a szovjet rubel vásárló- értéke több. mint megkétszereződött. A lakosságnak eladandó áruk minőségének mindenoldalú ellenőrzése egyik megnyilvánulása annak az állandó gondoskodásnak, amelyet a szovjet kormány tanúsít az emberek java és egészsége iránt. A szovjet hatalom évei alatt az áruk minősége állami ellenőrzésének egész rendszerét teremtettük meg, tudományos alapra helyeztük a minőség ellenőrzését, külön laboratóriumokban mindenütt megszerveztük az egészségügyi felügyeletet az ipari vállalatoknál, a kereskedelmi hálózatban és a közélelmezési vállala toknál Arra törekszünk. hogy jóm i n őség ú legyen kivétel nélkül minden áru. Az áruforgalom növelése Szocialista építésünk óriási sikerei, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a lakosság vásárlóképességének pállandó növekedése, biztosították országunkban a kiskereskedelmi áruforgalom sikeres növekedését is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma 1953-ban 79 százalékkal nagyobb az 1940. évinél (összehasonlító árakban). Míg az elmúlt három évben az áruforgalom átlag évi 13 százalékkal növekedett (összehasonlitó árakban), addig 1953-ban 1952-höz képest húsz százalékkal növekszik. Komolyan megjavult az áruforgalom szerkezete. A háború előtti •1940-es évben az ipari áruk az ország áruforgalmában 36.9 százalékét tettek ki, míg 1953-ban 45.3 százalékot. A kereskedelem terén a feladat jelenleg az, hogy komolyan elöbbrg- vigyük a szovjet kereskedelem fej- ’esztésének ügyét és a legközelebbi két-három évben biztosítsuk minden, a lakosságnak szükséges áru fennakadásmentes árusítását minden városban és minden falusi körletben. A szovjet fogyasztó kiváló minőségű élelmiszerárukat követel és ennek teljesítése törvénnyé kell, hogy váljon az ipar és kereskedelem számára. Mikojan elvtárs a továbbiakban arról beszállt, hogy 1953-ban a há- borúelőtíi időszakihoz .képest nagyot emelkedett az ipari közszükségleti cikkek eladása. * 1953-han 1940-hez képest a gyapjú és selyemszövetek eladása 5.3- szeresére, a ruhaeladás 2.1-szeresére, a kerékipáreladás hatszorosára, a motorkerékpár eladás százszorosára emelkedett. Szövetet, ruhát, lábbelit, köt-szö- vött árut, harisnyát é6 félharisnyát ebben az évben majdnem 21 milliárd rubellel, vagyis 25.5 százalékkal többet fognak eladni, mint 1952-ben. A lakossás keres’etének tanulmányozása, harc az áruk minőségének javításáért Mint ismeretes, a szovjet kereskedelem lényegéből következik a lakosság kereslete és különféle szűk- , .ségletei sokoldalú tanulmányozásának szükségessége. Csupán ezen az alapon lehet biztosítani az árukészletek helyesebb -elosztását az ország vidékei között. A városok és falvak lakosságának keresletét tanulmányozni kell mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi szer vezetőknek. A lakosság keresletének tanulmányozásában és teljesebb kielégítésében nagy szerepe és jelentősége van az áruszakértőknek is. A kereskedelmi dolgozók közv«<- ienül felelősek a vásárlók előtt az eladott áruért. A kereskedelmi dolgozók kötelesek'tükrözni a vásárló érdekeit és védelmezni ezeket az érdekeket az iparral szemben az áruk minősége és választása terén. Mikojan elvtárs ezután ismerte-1 tett több olyan intézkedést, amelynek célja több jóminőségű áru termelésének növelése. A ezoviet család élefmód:a és a közétkeztetés javításának egyes kérdé«ei Most minden lehetőségünk megvan —. mondotta a továbbiakban Mikojan elvtárs, —- hogy a legkomolyabb figyelmet fordítsuk a modem használati eszközök, gépek termelésére és bevezetésére, amelyeket min dennapi életünkben felhasználhatunk, amelyek megkönnyítik mindennapi életünket. A mosógépek gyártása 1955-ben majdnem tizenegyszer akkora lesz, mint 1953-ban és 196.000 darab lesz. Hűtőszekrényből 330.000 darabot gyártanak majd az ez évi hatvankétezerrel szemben, a porszívó gyártása ötszörösére emelkedik és majdnem félmillió darabot gyártanak majd belőle évente. Jelentősen megnöveljük olyan konyhai felszerelési tárgyak termelését, mint a burgonyatisztító, a zöldségfélék feldolgozásával kapcsolatos teendőket végző eszközök, kenyérvágók. edénymosók, elektromos főzőedények és teafőzők. Nálunk, a szocializmus országában ezek a gépek a közeljövőben a szov- íet családok többségének elválaszthatatlan tartozékaivá . válnak. A dolgozók ellátásának és a kis háztartás átépítésének fontos tényezője a közétkeztetés minden vonalon való fejlesztése. Komoly könnyítést jelent a szovjet család számára a gyermekek iskolai étkeztetésének helyes megszervezése. A továbbiakban adatokat sorolt fel arra Mikojan elvtárs, hogy a háziasszonyok munkájának megkönnyítése végett az ipar milyen mértékben növeli a kész köttetek, félig kész hús- és halkészítmények és mindennemű Ínyenc falatok készítését. Mikojan elvtárs ezután azokat a feladatokat vázolta, amelyek a keres kedelem kultúrájának emelését szolgálják, majd részletesen ismertette a kereskedelmi káderek kiképzésének és nevelésének megjavítását célzó intézkedésekről szóló feladatokat. A. I. Mikojan ezután hangsúlyozta: a háború utáni években 136.000 új üzletet és 85.000 új elárusítóhelyet nyitottunk meg, növeltük a szak üzletek hálózatát. Mindemellett az ország kiskereskedelmi áruforgalmának növekedése gyorsabb volt, mint a kereskedelmi hálózat fejlődése. Mikojan elvtárs végül a szövetkezeti és kolhozkereskedelem továbbfej '.esetéséről beszélt. Számos adatot sorolt fel a falusi lakosság megnövekedett igényeiről. Mikojan elvtárs így fejezte be beszédét: Engedjék meg remélnem, hogy a szovjet kereskedelmi dolgozók hadseregének, amelyet lelkesítenek e számunkra történelmi jelentőségű határozatok, meglesz az ereje, energiája és képessége ahhoz, hogy a helyi szovjet és pártszervezetek segítségére támaszkodva becsülettel és öntudattal megbirkózzék a szovjet kereskedelem általános fejlesztésének és felvirágoztatásának nemes fel adatával. Hoover teheráni látogatása Fokozódik az angol-amerikai vetélkedés az iráni olajért (MTI) A „Combat" című francia lap Hoover teheráni útjáról ír és megállapítja, hogy ez a látogatás komoly kihatással lehet az angoliráni konfliktus kimenetelére. A francia lap szerint londoni hivatalos körök nem minden bizalmatlanság nélkül figyelik Washington küldöttének abadani útját. Az angolok — a lap megállapítása szerint — eddig nem nagyon siettek kiaknázni Moszadik bukását, aminek a „Combat" véleménye szerint az az oka, hogy London Irán nehézségeinek fokozódására várt, mert így nagyobb engedékenységet remélt elérni az iráni kormány részéről. Mint a lap írja, az. amerikai beavatkozás meglehetősen durván veszélyezteti a taktika sikerét. A „Combat" így folytatja: „Mivel elmúlt a veszély Iránban, széthullik az angol-amerikai egyesült front és megindult az elkeseredett olajháború. A francia lap ezután arról ír, hogy az amerikai olajtársaságok „hajlandók lennének" résztvenni az iráni olajipar üzembehelyezésében, ugyan akkor leszögezi, hogy az angolok szívesebben vennék a közvetlen angoliráni megbeszéléseket, mint p7 amerikai „közvetítést".
