Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-28 / 253. szám
\ % TOLNAI NAPLÓ Vulc PPOLETAftJXt EGYESÜL JF7TK? A MAI SZAMBANí Mikojan elvtárs előadói beszéde a Szovjetunió kereskedelmi dolgozóinak országos értekezletén (2. o.) — Miről beszél jónk a csütörtöki falusi népnevelőértekezleteken (3. o.j — Takács elvtárs „mozgósít..(3. o.) — , A dolgozók -• az állami ellenőrzés önkéntes munkatársai (4 o.) — Gyenge a minőség a Bonyhádi Cipőgyárban (4. o.) AZ M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJAGÄNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM A KA 5(1 FILLEIt SZERDA, 1953 OKTÓBER 28 / legyük elevenebbé az agitációs munkát lermelüszövetkezeteinkben Ha rangsort lehetne felállítani, bizonyára azt mondanánk, hogy most elsősui’Dan termelőszövetkezeteink népnevelőin a sor; a feladatok legmegtiszteltetőbb része rájuk vár, azt nekik kell megol- dani. Tennivalóikat napjainkban a termelőcsoportoknak lévő kettős, egymással szorosan összefüggő feladat határozza meg: egyrészt az őszi munkálatok, a betakarítás. a vetés és az őszi mélyszántás sikeres végrehajtása, másrészt pedig a tszcs-k megszilárdítása, megerősítése. Ezek a feladatok szorosan ösz- szefüggnek és megoldásuk nem tűr még percnyi halogatást sem. vagyis ezen a téren a tettek olyan fontosak, mint a fejlődő növények nek a napfény, vagy a nedvesség. Késlekedhetünk . akkor az őszi vetésekkel, elmulaszthatjuk ak kor a minőségi munkát, amikor a jövőévi bő kenyérellátásról van szó? Természetesen nem! Sőt, nem is csak egyszerűen a bő kenyér- ellátást kell szem előtt tartani, hanem azt, hogy szövetkezeti parasztságunk gazdagodása nagymértékben múlik az őszi vetések idejében való elvégzésén. A jól megmunkált talajba keresztsoro- san időben vetett gabonából lényegesen nagyobb térmést várhatnak, mint ha nem alkalmaznák még ezeket az egyszerű agrotechnikai eljárásokat sem. Száz és száz példa bizonyítja azt, az élet számtalan tapasztalata tanúskodik erről. A kajdacsi József Attila tsz tagjai tavaly saját kárukon okultak és az idén éppen ezért iparkodnak a vetéssel, ezért ügyelnek fokozatosan a minőségre. A betakarításról is hasonlókat mondhatunk: aki késik a betakarítással. kettős veszteség éri: a terméséből sok veszendőbe megy és ugyanakkor azt a területet későbben tudja elmunkálni, bevetni, ami pedig már a következő évi termésnél jelent csökkenést. Vegyük a termelőszövetkezetek megszilárditását. Ez a békét, jólétet, szabadságot jelentő kor- mányprogramm megvalósulásának egyik fontos előfeltétele. A parasztság boldogulásának legfőbb útja ugyanis a szövetkezeti mozgalom erősítése: a szocializmus építése falun. Eddig szép eredményeket értünk el ezen a téren: mindenfelé virágzó termelőszövet kezetek, jómódú szövetkezeti parasztok vannak, ugyanakkor azok nak a száma is napról-napra nő, akik most akarnak a szövetkezeti gazdálkodás útjára térni. Ez az új út azonban járatlan, csak a Szovjetunió segítségére és az előző évi tapasztalatainkra támaszkodhatunk. A kezdeti nehézségek gátolják eredményeiket, akadályozzák sok helyen szövetkezeti tagjaink jövedelmének növekedését. Éppen ezért az akadályok eltávolítása életfontosságú feladat. Hogy ez a kettős feladat: az őszi munkák sikere és a termelőszövetkezetek megerősítése megvalósuljon. pártszervezeteink állítsák csatasorba és vezessék „ütközetre'1 szövetkezeteink valamennyi népnevelőjét. Mindenekelőtt arról gondoskodjanak, hogy a népnevelőgárda tagjai a legjobb tszcs-tagok legyenek, akiknek legtöbb a munkaegységük, legnagyobb a jövedelmük, legpél- dásabban veszik ki részüket a munkából. Ugyanis köztudomású, az olyan népnevelők szavainak van súlya, akik elsősorban példájukkal agitálnak. A népnevelők számbavevése azonban csak kezdeti lépésnek jó. Utána következő feladat: a népnevelők felfegyverzése, munkába- állitása. Pártszervezeteink egyetlen héten se mulasszák el a népnevelőértekezlet megtartását. Ez ugyanazt jelenti a népnevelőknek, mint például a mezőgazdászoknak a szakmai konferenciák. A népnevelőértekezleteknek az a feladatuk, hogy ráirányítsák népnevelőink figyelmét a legfontosabb feladatokra, a következő hétre megszabják a tennivalókat, értékeljék az elmúlt heti munkát. Pártszervezeteink azzal tudják „állig felfegyverezni" az agitátorokat, ha konkrét érveket dolgoznak ki számukra. Erre száz és száz lehetőséget nyújt minden szövetkezet élete. Az elmúlt évek tapasztalatsaiból kiindulva határozzák meg, hogy az agrotechnikai eljárások alkalmazásával mennyivel tudnak többet termelni és ez mennyivel jelent nagyobb jövedelmet egv-egy tagnak. A gvönki Petőfi tszcs-ben ezt kidolgozták és ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy példás eredményeket érjenek el az őszi vetéseknél. A kormányprogrammot követő számos intézkedés is erős fegyver az agitátorok kezében. Természetes csak akkor, ha arról nem általánosságban beszélnek. A gyu- laji Uj Barázda tsz-ben például kiszámitották, hogy a hitelek elengedése és a sok egyéb kedvezmény mennyivel jelent nagyobb jövedelmet a tagoknak. A népnevelők például arról beszélnek, hogy a szövetkezetnek az állam- nyujtotta kedvezmények mintegy 100 mázsa búzatöbbletet jelentenek évente. Ugyanakkor annyi hitelt engedtek el, hogy az egy- egy tagnak közel 800 forinttal növelte meg jövedelmét. Az agitáció lehetőleg névreszóló legyen. Ez azt jelenti, hogv az egyes munkacsapatok népnevelőinek külön, meghatározott feladatuk legyen, annak alapján, hogy melyik munkaterületen, melyik munkacsapatnál, brigádnál milyen sajátos problémák vannak. A bölcskei Vörös Október tsz-ben megkéstek az őszi munkálatokkal. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy például a népnevelők nem foglalkoztak megfelelően azokkal, akik nem jártak dolgozni, sem pedig azokkal, akik reggelenként úgynevezett trécse- léseket szerveznek és ezzel értékes órákat lopnak el a csoporttól. Pártszervezeteink tehát ne csak úgy szabják meg a népnevelőink tennivalóit, hogy: „végezzenek agitációt'1. hanem egyik-másik népnevelőt bízzanak meg egy meghatározott részfeladat elvégzésével. . Mindezekkel a módszerekkel általános javulást lehet elérni az őszi munkálatoknál, a munkafegyelem megerősítése, a közvagyon növeléséért folytatott küzdelem terén, vagyis termelőcsoportjaink erősítésének, megszilárdításának ezek a kulcsai. Az elmúlt hetekben szovjet parasztküldöttek jártak megyénkben. Mint már annyiszor, most is értékes tapasztalatokkal gazdagították termelőszövetkezeteinket, számos olyan hibára hívták fel figyelmüket, amelyek éveken keresztül fékezték szövetkezeti mozgalmunkat és gátolták az egy munkaegységre eső jövedelmet. A zombai Béke tsz-ben például a többi között azt kifogásolták a szovjet parasztküldöttek, hogy a magágyat nem egyenletesre készítik és így a mag sem egyenletesen kel. Ezeknek az értékes tanácsoknak hasznosítása is nagymértékben múlik népnevelőinken. Elsősorban tőlük függ. hogy minél előbb elterjedjenek az élenjáró módszerek és a tagság szintén követelje meg a vezetőségtől azok bevezetését. Ml 11JSAG DOMBÓVÁHOX? 400 köbméter siló a Vörös Sugár tsz-ben — Családi házakat építenek a dolgozók. — Lebetonozták a piaeteret — Elkészült a Kölcsey-utcai vízvezeték —- A kendergyárban 1945-ben a dombóvári parasztok is földet kap tak, saját földjüket művették a kővetkező évek*>«i. később pedig termelőszövetkezetet alakítottak: a Vö nos Sugárt. Gyarapodott a tsz évről évre »ebb és szebb eredményeket értek ed. Eb ben az évben a gondos tavaszi munka meg hozta a gyümölcsét. A tsz tagjainak átlagtermése sokkal magasabb volt, mint az egyéni parasztoké A jövedelmük is több. Cukorrépából csupán 30—40 mázsával termeltek többet az egyénieknél. Bátran alkalmazták a fejlett agrotechnikai módszereket. A jó termés után most időben vetik az őszieket. 60 hold búzájukat keresztsorosan elvetették, a 25 hold ősziárpájuk, melyet szintén keresztsorosan vetettek. már zölded a ha tárban. A téli hónapokra az állatok ártelei tetését úgy kívánják biztosítani, hogy Sitanii kölcsönnel Ttégy darab száz-száz köbméteres siló építését kezdték meg. * Mikor a kormány pro arammja elhangzott, sok dombóvári dolgozó nak felcsillant a szeme: lakásépítésre kapnak segélyt az államtól. Tervezgettek, s a tervezgetések kérvényekben is megnyilvá- otílta.k kérték hogv államunk adjon részük re kölcsönt. Eddig négyen kértek állami kölcsönt lakásépítésre. Ri csovics Györgyók háza, melyet szintén kölcsön segítségével építettek, már tető alatt van, hárman pedig a közeljövőben kezdik meg a lakásépítést. De nemcsak négyen, hanem már sokan felkeresték a községi tanácsot és érdeklődtek a hitelkérés módja iránt. Az állam kölcsöne hozzájárul ahhoz. hogy a dombóvári parasztok üzemi dolgozók mi- x előbb létesítsenek csa- x ládi házat, minél szebb legyen községük. ezt is segíti pártunk és kormányunk. * Ezelőtt egy éve a dombóvári piactéren olyan nagy por volt, mint még a földes dűlöutakon sem. A fekete salakpor rászállt a járókelők ruhájára, belepte az árukat. Áldatlan állapot volt. A tavasszal a községi tanács elhatározta, hogy megoldja ezt a problémát: lebetonozzák a piacteret. A határozatot tett követte, sorra jelentek meg a BEL- SPED kocsijai. Betonlapot szállt főtték Ma már a munkálatok befejezés előtt állnak, a 2000 négyzetméteres piactéren alig van 100 négyzetméter olyan terület. melyet még be kell borítani betonlappal. 70 ezer forint költséggel építették ezt. — Igv szépül Dombóvár község. így változik napról-napra a lakosság örömére, megelégedésre. Az elmúlt évben Dom bóváron is megjelentek a kútfúrók. Felállították hatalmas háromlábú fúrótornyukat, vizet kerestek és találtak is. A Kölcsey utcában a napokban folyt először végig az újonnan épített kutfoól az új csővezetéken keresztül a víz. Csak ennek építése 140 ezer forintba került. Ez elkészült. de már tervezik az Erzsétoet-utcai csőrendszert is, s ez- /.el egyidőben már az építővállalat a felvonulást megkezdte. Lesz bőven jó ivóvíz Dombóváron. * A Dombóvári Kendergyárban. ahol ezekben a napokban a dolgozók a november 7-i vállalásaik valóravál- tásán fáradoznak, mind szebb eredmények születnek a tervteljesítés során. Különösen a fiatalok végeznek példás munkát. Az ifjúsági tiilósbrigád tagjai állandóan túlteljesítik tervüket. Hódosi Katalin és Németh Gizella a brigád két legjobb dolgozója párosversenyben végzik mun kájukat. Jó példájuk ragadós, követik őket g többi dolgozók is. legutóbb már mind a ketten sztahanovista szint felett teljesítették tervüket. A kendergyárban a fiatalok és az idősebb dolgozók között az a jelszó járja. hogy ..Termelj többet — jobban élsz" — de mint a termelési eredményük mutatja, a jelszó valósággá vált. Mintegy háromszáz millió csemetét és egymillióháromszázezer suhángotültetnek el az országi) in az őszi erdősítés során 4 mázai dolgozó parasztok minden tartalékfötdet hasznosítanak A kormányprogramm megjelenése után a mázai dolgozó parasztok is megtudták, hogy az állami tartalék földek hasznosítására vonatkozóan új rendszabályokat dolgozott ki a minisztertanács, ami a dolgozó parasztok, illetve bérlők számára sokkal kedvezőbb, mim a régi Tolt. Többek között az. hogy a tartaléktőidet öt évre lehet bérbevermi. Mikor ez a minisztertanácsi határozat megjelent, a máza iák egymásután keresték fel a község földfelelősét. Ma már a közel 600 hold állami tartalékföldekbő! csak 30 hold van, aminek nincs gazdája. Számsze- rint 150 dolgozó paraszt vett haszon bérbe tartalékföldet. Köztük Takács István 13 holdas dolgozó paraszt 2 holdat, László János 5 holdas dolgozó paraszt pedig 3 holdat béreltek. Az eddig földdel nem rendelkező dolgozók közül is huszonötén vettek bérbe tartalékföldet. Ez a 25 dolgozó az államtól kölcsönként 110 kiló búzavetőmagot kapott, köztük Muth János, Gazdag Andor, Szép Imre. Népbüfíé építését kezdték m»*g Zomba községben Zomba községben eddig csak egy fapados régi vendéglő volt s a múltból visszamaradt rosszemlékű kocsma nem tudta kielégíteni a dolgozó parasztság megváltozott igényeit. Ezért a helyi földművesszövetkezet elhatározta, hogy a község központjában, az autóbuszmegálló közelében népbüffét létesít, melyre a földművesszövetkezet tulajdonában lévő. eddig raktárnak használt üres házat alakítanak át. A zombai népbüffé- ben három helyiség lesz: az első teremben az italmérést rendezik be, az ebből nyíló második teremben lesz az étterem, míg a harmadik kisebb helyiségben cukrászdát létesítenek. Elhatározta a földművesszövetkezet, hogy a népbüfíé udvarát a tavasszal parkosítják s tánchelyet is létesítenek. A zombai népbüfíé építkezési mun káiatait hétfőn reggel kezdte meg a zombai KTSZ s a tervek szerint december elsején adják át rendeltetésének a közel 100.000 forintos költséggel épült új vendéglátó üzemet. Az őszi erdősítés során mintegy háromszáz millió csemetét és egymillióháromszázezer suhángót ültetnek el az ország területén. A tölgymakk vetését már mindenütt megkezdték. a gödöllői erdőgazdaság i.sa- szegi erdészetében, Borsod megye több erdőgazdaságában pedig már ültetik a csemetéket. A csemetekészletet a szükséglet szerint szétosztották és teherautók hordják a felhasználás színhelyére, hogy frissen kerüljenek elültetésre. A Szovjetunió tapasztalatai. alapján hazánkban is csak lombcsemetét ültetnek ősszel, a fenyőt pedig majd tavasszal. Borsod megye példája nyomán hétfőn hazánk minden területén meg kezdik az őszi csemete- és suhángültetést. Uj fftWItnűvesszövetkezeli bolt nyílt Júlia-maiorban Október 25-én nagy esemény szín helye volt Julia-major. Ez a majoi a legközelebbi községtől — Fácán- kerttől — öt kilómé fene van. A majorban eddig nem volt semmiféle üzlet, ahol megvásárolhatták volna az ott lakók napi fogyasztási, illetve közhasználati cikkeket. Az árleszállítás következtében Júlia-major dolgozóinak is növekedett vásárlási kedve. Most régi vágyuk teljesült A majorban új földművesszövetkezet bolt nyílott, melynek jelenleg köze! 50.000 forint értékű áruraktára van Ebben az üzletben a dolgozók minden közszükségleti cikket megtalálnak. Október 25-én, amikor a bo!‘ megnyílt, az első órákban nagy voú a forgalom. Annak ellenére, hogy a bolt is kicsi, meg a lakosság is kevés, mégis az első órákban 1000 forintos forgalmat bonyolított la. A Szekszárdi é Autójavító Válla-é lat dolgozói mun-í kaversennyel ké- é szülnek novemberi 7-re. A verseny- é ben ezideig Hein- ) mert László autó- f műszer-szerelő és t brigádtársa. Kol- ^ láth András jár- £ nak élen. Kiváló f minőségi mun- F kával legutóbbi f dekádtervüket 228 J illetve 123.5 szá- J zalékra teljesítet- f ték. Képünkön a ’ két élenjáró dől- f gozó a műszerek f ellenőrzését vég- f
