Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
2 1953 OKTÓBER 27 ____________________________________________NAPES_______ A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései ^aSy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt elért gyakorlati szakemberek értekezletén Nagy Imre elvtárs. a minisztertanács elnöke, az MDP politikai bizottságának tagja tartott beszédet. Nagy Imre elvtárs beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük: Tisztelt értekezlet! Népköztársaságunk minisztertanácsa nevében üdvözlöm Önöket. A mai értekezletet azért hívtuk egybe, hogy elhatározó léoést tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében kormánvprogrammunk- ban kitűzött feladatok megoldása terén. Annakidején pártunk központi vezetőségének határozata alapján kormányprogrammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal. a kormány gazdagságDoliti- kájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését tettük. Ebből kiindulva a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a mézőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítését megvalósítani, ami pártunk világos és határozott irányvonala. Sietteti és nagyon is időszerűvé teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, számos tényező kölcsönhatásának eredményeképpen fejlődésében megrekedt és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött lemaradt a mezőgazdaság. Sürget bennünket az is, hogy a mezőgazdaság termelési viszonyaiból adódóan, tervezett intézkedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeiket. Es végül, ha nem iparkodunk, egy -egész esztendőt elveszíthetünk, hisz'a mezőgazdasági év megkezdődött, mélyen bentiárunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jövőévi gabonatermés növelésére szükséges intézkedésekkel már el is késtünk. Azért hívtuk egybe a mai értekezhet, hogy egy percnyi késedelem nélkül, mezőgazdasági tudományos és gyakorlati életünk legkiválóbb képviselőivel, Önökkel, elindítsuk ezt a nagyszabású munkát, azzal a perspektívával, hogy Önök egy hónap leforgása alatt kidolgozzák azokat.. a javaslatokat, amelyeket a kormányzat hivatva lesz megvalósítani. Az egy hónapi határidőnek a fentieken kívül több szempontból is komoly jelentősége van. Legkésőbb november második felére el kell készülniök az Önök javaslatainak hogy a kormányzat idejekorán megtehesse a szükséges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági termelési feladatok előkészítése terén. Tisztelt Értekezlet! Engedjék meg. hogy az Önök előtt álló nagy munkával kapcsolatban néhány olyan szempontot vessek fel amelyek talán hasznosak lehetnek a tervek kidolgozása során. Inkább a munka irányvonalára, mintsem konkrét tudományos vagy gyakorlati kérdések' meghatározására irányuló szempontokról van szó. Vegyük sorra röviden a követelményeket. Az első a gyorsaság. Er azt jelenti, hogy olyan terveket kel! készíteni, amelyek lehetővé teszik két-három éven belül a hozamok emelését, ezáltal az össztermelés növelését és ezen belül az árutermelé- arányának fokozását. Á másik követelmény az, hogy a fellendülés nagyarányú legyen. A harmadik követelmény az, hogy a javaslatok átfogók legyenek. Abban, ahogyan eddig nyúltunk a mezőgazdasági termelés problémái hoz. a# volt a fő hiba. hogy elaprózott, részlet-rendszabályok voltak amelyekből újabb problémák, gyakran ellentmondások sorozata keletkezett. Rendszer-.elen, tervszerűtlen munka volt, aminek következményeivel most szemben találjuk magunkat. Ezzel a módszerrel'most sza kítanunk kell. A termelés fejlesztésének problémáit a maguk bonyolultságában és összefüggésükben egységesei! és nem szétaprózottan kell felvetni, vizsgálni és megoldani Az önök munkájával szemben támasztott negyedik követelmény az. hogy a kidolgozandó tervek és javaslatok reálisak legyenek, számoljanak a megvalósításuk lehetőségével, a szükséges feltételekkel, népgazdaságunk teherbíróképességével. Lépésről-lépésre kell haladnunk minden intézkedésünkkel megszilárdítva a már elért eredményt. Végül a tervek kidolgozásánál nem lehet eltekinteni attól a követelménytől. hogy a- kérdésekhez ne szűk szakmai szempontból, hanem a népgazdaság egészének szempontjából és fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki keli dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem előtt kell tarlani a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek során az ipar túl gyors fejlesztése következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmaradt, amivel megsértettük az arányos fejlődés törvényét. Ez: most helyre kell hoznunk. Az ipar terén nem a termelés további gyors felfejlesztésére vesz- szük az irányt, hanem egy-két esztendei lélegzetvételre, más szóval arra. hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a hibákat kijavítsuk, rendezzük a feladatokat és előkészítsük a további előrehaladást. A mezőgazdaság terén alapjában más a helyzet. Itt a termelés gyors és nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére van szükség. Tisztelt értekezlet! Most, amikor Önök hozzákezdenek a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására, a termelés gyors és nagyarányú fellendítésére irányuló javaslataik kidolgozásához, sze rintem „nem árt szemügyre venni milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesztésére elindulunk. összefoglalóan egész mezőgazdaságunk, tehát földművelésünk és állattenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtt* szinten mozog, Ezen belül az egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, főképpen az ipari és olajnövények javára, elsősorban a kenyér- gabona- és burgonyaterület rovására. ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közül is az első helyen szérepel. Fő növényeink átlagtermései alig változtak. Állatállományunk számszerűleg szaporodott ugyan, de több területen a hozam csökkent. Az évi átlagos tejhozam mintegy 400 literrel, a vágósertés -átlagsúlya 25—30 kilogrammal kisebb, mint a felszabadulás előtti többéves átlag. Gyors és jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, a terület: növekedés és az átlaghozam terén egyaránt. Ahhoz, hogy helyes irányban keressük a megoldást, látni kell azt is, hogy mi az oka mezőgazda- sági termelésünk elmaradottságának Az elmaradottságnak kétségtelenül történelmi okai is vannak. Tudvalévő, hogy a feudális nagybirtokrendszert, amely kerékkötője volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének, — csak igen későn, a 45-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen és végérvényesen. Elmaradott, a feudális termelési viszonyok maradványaival átszőtt mezőgazdasága: kaptunk örökségbe. Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: agrárországból ipari országgá lettünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban elma- •adt. Az ipar fejlesztésével nem tartott ’épést a mezőgazdasági termelés fokozása. Az iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének túlzott iteme, az egyéni termelés fejlesztésének elhanyagolása, a kulákság korlátozásáról annak likvidálására való átcsúszás, a magánkisiparnak is kiskereskedelemnek, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos tényezőjének gyors felszámolása, az ország gazdasági szervezetében a túl zott központosítás megvalósítása lekérést jelentett az „új gazdaságpoli- ika" helyes útjáról. Az ilyen gazdaságpolitika előbb-utóbb elkerülhe- etlenül ellentmondásba kerül az át meneti szakasz gazdasági követelményeivel és fejlődésének törvénysze- "űségeivel. Uj gazdaságpolitikánkban most érkeztünk el oda, hogy a mezőgazda- sági termelés fellendülését akadályozó fentemlített okokat kiküszöböljük és új gazdaságpolitikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük. Gazdaságpolitikai tényezők közül még egyet kívánok megemlíteni, amely a legutóbbi években hátráltatta a termelés növekedését a mezőgazdaságban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdításának elhanyagolása és termelésük alacsony színvonala. Más szóval szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb feltételei vannak a termelés fokozásának. Ezt különösen figyelmébe ajánlom Önök nek a tervek kidolgozásánál. Nagy Imre elvtárs a továbbiakban hangsúlyoz .a. hogy agrártudományunk nem eléggé kezdeményező. Kétségtelen, hogy a haladó materialista ag 'onómia, Micsurin, Vil- jamsz, Liszmko nyomdokain nálunk is számos területen, kimagasló eredmények születtek. Ez azonban nem homályosítnatja el azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nagy és alapvető kérdései elöl agrártudományunk kitért. Ezek közül is első helyen áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdés komplexuma. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazdaság számára a kívánt eredményt a tudományos és gyakorlati munka szoros kapcsolata és egysége hozza meg. A továbbiak során Nagy Imre több problémára | irányította a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. A Német Demokratikus Köztársaságban nagyarányú* árleszállítást hajtottak végre Mezőgazdaságunk legsúlyosabb baja, a termőtalaj rombolása. Nem új jelenség ez, — mondotta Nagy Imre, — a régi Magyarországról maradt ránk örökségbe. A baj ott van, hogy a termőtalaj rombolása tovább folyik nálunk. Leküzdését végsősoron a tudományos talaj művelés meg honosítása segítheti elő. — Addig is azonban rá kell irányi tani a fő figyelmet, az erőfeszítések és anyagi eszközök nagy részét. A javaslatok kidolgozásánál külön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mezőgazdaságon kívüli fogyasztásra kerülő termékek termelésére. Az árutermelés mértékét, növelésének módját és lehetőségét is ki kell dolgozni. — Tisztelt értekezlet! — Mezőgazdaságunk és termelési viszonyaink nagyon változatosak. Vannak kisüzemeink és nagyüzemeink, egyéni és szövetkezeti gazdaságaink, amelyeknek megvannak a maguk sajátosságaik, itt is, ott is má sok a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök. Ezek mérlegelésével kell kitűzni a feladatokat, ezekkel összhangban kell kidolgozni a javaslatokat. — Feltétlenül figyelemmel kell len ni a földbirtokviszonyokban és a termelési módban végbemenő változásoknak a termeléssel való összefüggésére. Nem szabad szem e'öl téveszteni a két fő termelési ág, a földművelés és az állattenyésztés szoros kapcsolatát. — Megoldásra vár a termelés szak irányításának kérdése, a szakember- képzés, a szakmai vezetés képesítéshez kötése, a szakértőknek a termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újra elosztása az új feladatok nak megfelelően. A tervek és javaslatok kidolgozásánál fontos szempontnak kell lenni a termelés ösztönzésének. Végsősoron a mi viszonyaink között a _felad a tok megvalósítása a termelő, a dolgozó emberektől függ, akiknek egyéni érdekeit messzemenően figye lembe kell venni anélkül, hogy az a nagy közösség, a dolgozó nép egyetemes érdekeinek rovására menne. A kettő összhangját kell a javaslatokban kidolgozni. Ezután Nagy Imre elvtárs ismertette a gabonafélék, a takarmány- növények és az ipari növények, továbbá a burgonya- és a zöldség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztésének fő szempontjait, a növényvédelem, a trágyázás, és a talajjavítás, továbbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A mezőgazdaság gépesítése kapcsán kiemelte megbízható szántótraktortípus kidolgozását, a leginkább munkaigényes növények, főképpen a kapások komplexgépesítését és- a meglévő gépállomány kapacitásának teljes kihasználását, ismertette a szarvasmarha-, a juh, a sertés- és baromfitenyésztés gyors fej- ’esztésének, az állategészségügy gyökeres megjavításának fő célkitűzéseit. Befejezésül Nagy Imre elvtárs a következőket mondotta: Én nem vagyok az agronómiái tudományok szakembere, biológus sem vagyok, ezért nem is célom a problémák tudományos fejtegetésébe bocsátkozni. Ez már az egyes munka- közösségek feladata lesz. Nem hiszem, hogy a magyar mezőgazdaság valaha is nagyszerűbb feladatok elé állította volna a termelés irányítóit, szakembereit. Bizton hiszem, hogy szívvel-lélek kel, felkészültségük, tudásuk, tapasz talatuk legjavát adják a nagyszerű feladat megoldásához, mezőgazda- sági termelésünk gyors és nagy arányú fellendítéséhez. Legjobb kívánságaim mellé legmesszebbmenő támogatásomat bizto isítom. Berlin (MTI) A Német Demokrata kus Köztársaság M lisztcrtanácsa szombat délutáni rendkívüli ülésén Németország Szocialista Egységpártja Politikai Bizottságának javaslatára nagyjelentőségű rendeletet hozott élelmiszerek és iparcikkek árának tíz-huszonöt százalékos csökkentéséről. Ez az intézkedés, amely tizenkétezer árucikkre — a többi között élei miszerekre, lábbelire, textilre, készruhákra, kerékpárokra, izzólámpákra, rádiókészülékekre, fényképezőgépekre, írógépekre, hangszerekre — vonatkozik, a Német Demokratikus Köztársaságban eddig végrehajtott legnagyobb arányú árleszállítás. A - kormányrendelet, amely október 26-án lépett életbe, döntő lépés a Német Demokratikus Köztársaság új irányvonalának megvalósítása űl- ján. Az új árcsökkentés ez év végéig ötszáznegyven millió, a jövő esztendőben pedig — a kereseti adónak a legutóbbi minisztertanácsi ülésen elhatározott csökkentésével együtt — csaknem 3.5 milliárd márkával növeli a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának vásárlóerejét, tehát komoly mértékben fokozza a dolgozók reálbérét. Bruno Leuschner, az Állami Tervbizottság elnöke a minisztertanács rendkívüli ülésén hangsúlyozta, hogy az új intézkedést a Szovjetunió nagy lelkű segítsége és a Német Demokra tikus Köztársaság dolgozóinak erőfeszítése tette lehetővé. Grotewohl miniszterelnök, a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó nőinek Berlinben megtartott országos küldött értekezletén kijeién tette: — Az új árleszállítás nagy lépéssel hozott közelebb bennünket Németország Szocialista Egységpártja és a kormány egyik fontos célkitűzéséhez. az élelmiszerjegyrendszer maradványainak teljes felszámolásához és az egységes árak bevezetéséhez. Az új kormányrendelet egyben kemény csapást mér a háborús uszí- tókra, akiknek számtalanszor leleplezett és farokba szorított hazug propagandája még mindig nem restell a Német Demokratikus Köztársaság új irányvonalának „kudarcáról" és egész gazdaságpolitikánk „bukásáról" fecsegni. — A német nép meggyőződhetik róla, hogy amíg az Adenauer-rend- szer a nyomorba taszítva a dolgozókat, a mi pártunk és kormányunk az egész lakosság életszínvonalának emelésén munkálkodik. Adenauer imperialista útja fasizmusba és háborúba torkolódik. A mi útunk viszont békéhez, demokráciához, szocializmushoz., a lakosság jólétéhez és boldogságához vezet — mondotta a miniszterelnök. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága országszerte nagy örömmel fogadta az új, nagyarányú árcsökkentés hírét. Számos üzem dől gozói röpgyűlésen foglalkoztak az új kormányrendelettel és határidő előtti tervteljesitést vállaló felajánlásaikkal válaszoltak a párt cs a kormány intézkedéseire. A Német Demokratikus Köztársaság városainak és falvainak hatalmas árukészlettel reneLlkező bobjaiban, vásárcsarnokaiban és áruházaiban hétfőn már a korai órákban rendkívül élénk volt az üzleti forgalom. Ifielföldi hírek A Népstadion fedett díszpáholya mögött lévő fogadóterem díszítésére két hatalmas. 3.80x2.60 méteres nagy ságú gobelinkép elkészítését vették tervbe. A gobelinképekre zártkörű pályázatot hirdettek, amelynek részvevői közül Fcrenczy Noémi, Kos- suth-díjas iparművésznő magyar népi táncot ábrázoló, és Pekáry István iparművész „Lovagi torna Mátyás udvarában" című tervét fogadták el A művészek már megkezdték a kivitelezéshez szükséges kartonok elkészítését. * A könnyűipari miniszKériutn ellátása igazgatósága 1953 október 27- től november 6-ig kiállítást rendez a könnyűipar területén elfekvő öntvényekből és géprészekből. A kiállítás célja, hogy a hosszabb idő óta elfekvő felesleges öntvényk ész 1 etek a felhasználókhoz jussanak, vagy kiselejtezésre kerüljenek. A kiállítás meggyorsítja a forgóeszközcsökkentési tervek teljesítését és elősegíti a vasgyüjtő hónán sikerét. * A könnyűipari minisztérium bútoripari üzemei által 1953 szeptember 6-tól 1954 január 1-ig készített bútorok, csökkentett árai 10,440.000 forint megtakarítást eredménvezn»k amin sok más tartós használati cikket vehetnek a dolgozók. * A zöldség- és gyümölcsféléknél a múlt év júliusa óta bekövetkezett árcsökkentések eredményeként csak 1953 júliusában ötvenegymillió forintot takarított meg a lakosság. A megtakarítás becsléseik szerint szinten mérve megközelíti az száz millió forintot. évi ötA fakitermelés kézi erővel nagyon nehéz és lassú munka, amellett az önköltség is jóval magasabb, mint a gépi munkánál. Míg két munkás kézi erővel csak hét-tíz köbméter fát ké*yis kidönteni egy műszak alatt, addig motorfűrésszel ugyanennyi dolgozó lényegesen kevesebb erővel hetven-nyolcvan köbméter fát dönt ki. Az emberi erő megkímélését azon ban nem minden motorfűrész szolgálja egyformán. A néhány évvel ezelőtt Amerikából behozott 60—80 kilós motorfűrészeknek csak az volt a célja, hogy magasabb legyen a termelés, a kezelőket azonban alaposan kifárasztotta. Egészen más a helyzet a Szovjetunióból és Csehszlovákiából kapott motorfűrészeknél. A sátoraljaújhelyi erdőgazdaság senyői erdészetében például alig harminckét kilós „Rinko" nevű csehszlovák gyártmányú motorfűrészekkel dolgoznak, amelyek kezelése nem fárasztja ki a kezelőket. — Még ezeknél is jobbak a Szovjetunióból kapott kilenc és félkilós .CNIIME K—5" motorfűrészek, melyeket egy ember könnyen kezelhet s a termelés jóval magasabb. A mecsekkeleti erdőgazdaságban a Komló környékén rövidesen hat ilyen motorfűrész kezdi meg munkáját. amely nagyban meggyorsítja a fakitermelést. Október 27-én iil össze a Biztonsági Tanács Newyork (TASZSZ) Az ENSZ titkársága bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács ülését október 27-én dél lőttre tűzték ki. A napirend a következő: „1. A napirend jóváhagyása, 2. Palesztinái kérdés. Szíria panasza Izrael ellen a •Jordán folyó nyugati partján, a de- militarizált övezetben folyó munkálatokkal kapcsolatban". Október 27-én délutánra ugyancsak kitűzték a Biztonsági Tanács ülését. A napirend a következő: „1. A napirend jóváhagyása. 2. Palesztinái kérdés. A közös fegyverszüneti megállapodások betartása és megvalósítása, különösen a legutóbbi erőszakos cselekedetekkel, köztük az október 14—15-i kibiai incidenssel kapcsolatban." Az ENSZ megfigyelők törzskara vezetőjének beszámolója." Az ENSZ titkársága átadta a Biztonsági Tanács elnökének Malik libanoni küldött október 23-án kelt 'eveiét közzététel céljából. Malik Egyiptom, Irak, Libanon, Szaud- Arábia, Sziria és Jemen nevében közli az elnökkel: ezek az államok jelenleg nem ragaszkodnak ahhoz, hogy panaszukat külön kérdésként vegyék a napirendre. Arról a panasz ról van szó, amelyet október 21-én már levélben kifejtettek. Ebben a levélben a panasz címe így szól: „Izrael fegyveres erőinek agressziója a . Jordán térségben, továbbá Kibja, Sukba és Budrusz ellen". Izraeli hatóa^ok terve a Jordán i ének elvezetésére Beirut (TASZSZ) Sziria kormánya részéről határozott tiltakozást keltett az izraeli hatóságoknak az a szándéka, Ijogy a Jordán vizét a folyó torkolatától nem messze elterelik jelenlegi irányából és a Tivarjad tóba vezetik. Amellett, hogy ebben az esetben a part mentén lakó sziriai parasztok százait jelentős mennyiségű, öntözéshez szükséges víztől foszt ják meg, azt a vizi választó vonalat is megszüntetik, amely a két állam határát jelenti az ENSZ megfigyelői által ellenőrzött semleges övezetben. Ez pedig veszélyt teremt a sziriai köztársaság határainak biztonsága szempontjából. Izrael kormánya a sziriai tiltakozás ellenére folytatja a vízelvezető csatorna, öntözőrendszer és erőmű építését. Sziria és, a Sziriát támogató arab államok azzal a kéréssel fordultak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, követelje Izraeltől, hogy álljon le a terv megvalósításától.
