Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

1953 OKTOBER 21 NAPLÓ Milyen módon emeTíük a jövedelmezőségei Elmondta: Filótás István, a tamási Vörös Szikra tsz elnökhelyettese A mi termelőszövetkezetünknek minden tagja becsülettel kivette ré­szét a munkából. Gyarapodott is a közös vagyon, de tagok jövedelme is emelkedett az elmúlt évekhez vi­szonyítva. Süvegjártó Mihály például, aki családjával 1572 mun­kaegységet teljesített az idei gazda­sági évben 80.74 mázsa búzát, 22.50 mázsa takarmánygabonát és több, mint félmázsa mákot vitt haza eddig, azonkívül kukoricából 50 —60 mázsa, burgonyából 8—10 mázsa részesedése lesz, kész­pénzből pedig 5.50 forintot szá­molva egy munkaegységre 8646 forintot kap a zárszámadáskor. Süvegjártó Mihályék jövedelme pá­ratlan Tamásiban, ha azonban azt nézzük, hogy négyen dolgoztak ér­te egész évben, akkor látjuk, hogy nem lehet megállni ennél az ered­ménynél, fokozni kell, különösen a készpénzjövedelmet, mert itt már nem is csak Süvegjártóékról, ha­nem termelőszövetkezetünk vala­mennyi tagjáról szó van. Termelő- szövetkezetünkben nincsenek elége­detlenkedő tagok, kilépni szándéko­zók is csak korábban voltak, de azok közül' is többen meggondolták, Úi tagokkal is szaporodott közössé­günk az ősz folyamán. Alapjában véve hát, nincs nálunk különösebb hiba. Tennivaló azon­ban annál bővebben akad. Minden munkához azzal a gondolattal kez­dünk, hogyan lehetne fokozni vele jövedelmünket. Állatállományunk megyeszerte híres, nemcsak számsze­rűleg fejlesztettük, hanem ügyel­tünk a minőségre is. Fejési átla­gunk például 8 liter fölött van. Az eddig elért eredmények arra köte­leznek bennünket, hogy tegyünk meg mindent', amivel túlszárnyalhat­juk őket. A következő évben a megfelelő takarmánybázis biztosítása cél­jából bevezetjük a zöld futósza­lagrendszert, hogy állandóan tudjunk zöld takarmányt is etetni, amellyel nagymértékben hozzájárulunk a tejhozam eme­léséhez. Növendék állataink fejlődése szem­pontjából fontos szerepük van a pil­langós növényeknek. Éppen ezért több évelő pillangóst vetünk. Nagy segítségünkre van a gépállo­más a gabonaneműek terméshoza­mának emelésénél. A traktorosok kiváló minőségi munkát végeznek és nem késlekednek, hanem tagjaink­kal együtt azon vannak, hogy ide­jében földbe kerüljön a mag. A ko­rai vetésen kívül alkalmazzuk a jól bevált agrotechnikai módszert a keresztsoros vetést. Az idei év tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy körülbelül 3 má­zsával ad többet a keresztsoro- san vetett gabona. Éppen ezért valamennyi őszi kalászost ke- resztsorosan vetettünk, illetve vetünk, mert a búzavetést még nem fejeztük be teljesen. A trágyázás jelentőségéről sem feled­keztünk meg, amikor a többterme­lésről volt szó. Ilyen előzmények után bizakodva várjuk a jövőévi aratást, mert úgy érezzük, hogy a magunk részéről sokat tettünk an­nak érdekében, hogy a beadásunk maradéktalan teljesítése után többet oszthassunk a tagoknak, mint az idén. Területünkön van néhány hold, amely halastó létesítésére alkalmas. Nem gondolkodtunk sokáig, hanem miután láttuk, hogy ez is hoz a konyhára valamit, megkezdtük a halastó kiásását, úgy, hogy a mun­kálatok már javában folynak. A halastó mellett elképzelhetet­len az öntözéses kertészet. An­nak a megvalósítását is tervbe vettük. A kertészetben aztán újdonságokat, jói jövedelmező növényféleségeket termelünk. Még csak hozzávetőlegesen szá­moltuk, hogy mennyit is jövedelmez terveink megvalósítása, de így nagy­vonalakban és szerényen számolva is 8—10 fo­rinttal járul hozzá munkaegy­ségenként tagságunk jövőévi jö­vedelmének növeléséhez. Ez még csak a kezdet, de minden évben tapasztaltabbak leszünk a kö­zös gazdálkodásban, tagságunk min­dig jobban összehangolódik és ez­zel évről-évre többet jövedelmez szö­vetkezetünk. Tagságunk élete ezzel párhuzamosan egyre javul, boldo­gabb és gondtalanabb lesz. Végül, de nem utolsósorban kormányunk segítsége is hozzájárul ehhez. A sztahánov’S’ák vezetik a Dunaiöldvári Kendergyár dolgozóinak harcát az adott szó valóraváltásáért A III. negyedév sikeres befejezé­se után nagy lelkesedéssel kezdték meg az új negyedévet a Dunaföld- vári Kendergyár dolgozói. Szeptem­ber 27-én tervismertető értekezletet tartottak, s elhatározták, hogy nem­csak teljesítik, hanem túl is szár­nyalják az október havi tervet. Még több nyersanyagot biztosítanak a szövőiparnak. Szokássá vált már, hogy egy-egy nagyobb ünnepre munkasikerekkel készüljenek. Most is ezt teszik. Ed­dig a tervet minden nap teljesítet­ték, sőt a szálkender tervet már ok- vtóber 21-én 10O százalékra tíe is fe­jezték. Ezekben a napokban már csak a kóctervek teljesítése van visz- sza. A dolgozók elhatározták, hogy a szeptember havi kóclemaradást is pótolják októberben. S ma már meg lehet állapítani, hogy szavukat va- lóraváltják, túlteljesítik a tervet és pótolják a szeptemberi lemaradást. Az egész évi munkát megkönnyí­tette, gyorsabbá tette az, hogy szám­talan újítást, új módszert vezettek be a termelésbe, mely elősegítette a még jobb 'mimikáit. 25 újítást nyúj­tottak be a gyár dolgozói ebben az évben-, és több, mint 3000 forint újí­tási díjat fizettek ezért ki. Október 8-án ötfletmapot tartottak, ahöl a dol­gozok önteteinek díjazására 580 fo­rintot forditottalk. De nemosaik újí. taraak a dolgozóik, a műszakjaik, gon­dolkodnak arról, hogy az újításokat, öttotokat aJllkialnnaazák is a termelés­ben. A gyár. sztahanovistái között már hosszú idő óta párosverseny folyik, hogy tervét ki tudja előbb teljesí­teni. ki tud többet adni a népgazda, hágnak terven főül. E hosszúlejára­tú versenyben ezideíg Móró György jelvényes sztahanovista tilos jár élen, aki már 1954 szeptember havi tervét is teljesítette. Nem sokkal maradt el mögötte Puha Lászlóné kétjelvé- nyes sztahánovista tilos sem, aki a szeptember havi tervét 150 százalék­ra teljesítette. Tervével 1954 április utolsó napjainál tart. Molnár De- zsőné, a gyár egyik legjobb minősé­get gyártó dolgozója nemcsak a mi­nőségi munkában jár az elsők kö­zött, hanem tervével is már 1954 jú­lius 14-nél tart. A gyár fiataljai is harcba indultak, hogy felzárkózza­nak az idősebb, a nagy gyakorlattal rendelkező tilósok mögé. Márton Irén már teljesítette 1954 március havi tervét. B o g 6 Teréz pedig ez- évi térvét fejezte be október 20-án. A kendergyárban a havi verse­nyen ‘belül mind szebb, eredménye­ket érnek el a dolgozók. Legutóbb csak két dolgozó nem tudta dekád- tervét teljesíteni, ezen úgy segíte­nek az élenjárók, hogy tapasztalatai­kat átadják a gyengébben dolgozók­nak, hogy valamennyien teljesíteni tudják tervüket, jó munkájukkal se­gítsék egész kollektíva vállalásának teljesítését. Ehhez pedig a műszaki dolgozók is megadnak minden támo­gatást annak ellenére, hogy igen nagy nehézségekkel küzdenek. Tolnán már nem hallgatnak as 99esővárókra66 Nem egészen két hite Tolna köz ség dolgozó parasztjai igen le vol- tgk maradva a vetésben, (je kü­lönösen a búzavetés területén. Mindössze 45 hold búza volt elvet­ve a község határában Sokan hall­gattak az „esövárók“ hangjára, s így bizony a vetés mindig csak el­maradt. A pártszervezet felismerte a hely­zet. tarthatatlanságát, s éppen ezért megértették, hogy fokozottabb fel- világosító, nevelőmunkára van szükség Pártvezetőségi ülésen tár­gyalták meg az ezzel kapcsolatos feladatokat melynek nyomán a népnevelőket fokozottabban erre a területre irányították. De ezenkí­vül külön még a legjobb aktívá­kat is megbízták, hogy 5—5 házan­ként beosztva beszélgessenek a dolgozó parasztokkal a vetés meg­gyorsításának íontosságáról. Részt- vettek ebben a munkában a párt­vezetőség tagjai, a tanács dolgo­zói, az üzemek vezetői, s elsősor­ban a pártcsoportbizalmiak. Nyil­ván jó munkát tudnak végezni az olyan pártcsoportbizalmia^ mint Máthé József vagy Zsigmond Lajos elvtársak, akik maguk is élenjár­tak ebben a munkában. Búzájukat is elvetették, s O betakarításban is, valamint a begyűjtésben is példa mutatóan kivették a részüket, s teljesítetté^ kötelezettségeiket. A pártszervezet mozgósításának volt is eredménye. Egy hétre rá a 45 hold búzavetés 140 holdra emelkedett s azóta is egyre len­dületesebb erővel folyik. A leMlá- gosító munka nyomán megértették a dolgozó parasztok, hogy első­sorban saját maguknak okoznak veszteséget, ha késlekednek a ve­téssel. Most az a leiadat, hogy a tolnai népnevelők ne álljanak meg a munkában, hanem fokozzák még tovább a felvilágosító nevelő­munkát. Mondják el azt is, hogy a járás községei között folyó ver­senyben eddig is csak azért tud­tak az elsők között lenni, mert nem a várakozókra és az ellenség­re hallgattak, hanem igyekeztek a párt- és kormány határozatainak megfelelő módon időben teljes'r tenj kötelezettségeiket. Ha így be­szélnek, nyilvánvaló, hogy a dol­gozó parasztok még nagyobb len­dülettel lógnak munkához, tüti őket a versenyszellem, mert a ve­tésben sem akarnak lemaradni a járás községei között. Két termelőszövetkezetről . . . Látogatás Faddon Termelőszövetkezeteink megerősí­tésénél vívott harcban partszerve­zeteinknek különösen nagy felada­ta, hogy a politikai munka állandó javításával segítsék a szövetkezet­ben dolgozó parasztság harcát a jobb életért, a magasabb jövedele­mért. A faddi Uj Élet termelőszö­vetkezetben a kormányprogramul megjelenése után bizonyos mértékű bizonytalankodás mutatkozott ad­dig. amíg a pártszervezet élére nem állt a közös gazdálkodás fölényét be­mutató agitációs munkának. A nép­nevelők. a párttagok vezetésével fá­radhatatlanul tudatosították a ter­melőcsoport tagjaival, hogy mennyi­vel inkább biztosítva van a csoport keretén belül a tagok szebb és bol­dogabb élete, mintha egyénileg gaz­dálkodnának. Elmondották, hogy a munkaegységenként jutó 3 kiló bú­za, amelyhez még körülbelül t kiló jut a végelszámoláskor, másfél kiló árpa, a három kiló burgonya, a két kiló széna, stb. biztosítja sokkal jobban a szövetkezeti tagok jobb éle­tét, mintha egyénileg gazdálkod­nának. A pártvezetőség tagjai, mint B a- r a n y a i József elvtárs vezetőségi tag, vagy a többiek, mint Vass György, Panta Ferenc elvtársak, jár­tak ebben a munkában élen. Példa­mutatásuk nyomán a többiek is mel­léjük álltak, mint többek közt Hos- nyánszki János, s Kőrössi István, akik a munkában is a legjobbak közé tartoznak. C s e h á k elvtárs, a párttitkár esete pedig azt bizonyítja, hogy rendkívül fontos a termelőszövetke­zetek megszilárdításáért .folyó harc­ban magának a párttitkárnak a pél­damutatása is. Eddig ugyanis sok bírálatot kapott Csehák elvtárs azért, mert csak egyedül dolgozott a ter­melőszövetkezetben, s a felesége másutt dolgozott. Most azonban fe­lesége is a termelőcsoportban dol­gozik. A jó példa meghozta a várt eredményt. Egyre több csoporttag felesége jelentkezett munkára, olya­nok. mint Baranyáin é, akinek pedig kisgyermeke van, vagy F e- h é r n é, aki eddig nem igen vette -ki részét a közös munkából. A pártszervezet felvilágosító mun­kájának, a pártélet megerősödésé­nek jó hatása megmutatkozott a tér melésben is. A 20-i értékelés sze­rint a községben a legtöbb búzát, mintegy 54 holdat, a faddi Uj Élet termelőszövetkezet tagjai vetették el. * Egész másképp néz ki a helyzet a faddi Búzakalász termelőszövet­kezetnél. Itt a pártszervezet még most sem állt élére a termelőszövet­kezet megszilárdításáért, az őszi munkák sikeres elvégzéséért vívott harcnak. Ennek tudható be az, hogy az október 20-i értékelés szerint még meg sem kezdték a búza ve­tését. A pártszervezet elhanyagolta a népnevelőket. A népnevelők meg­vannak, de csak papíron. Munkájuk­hoz a pártszervezet vezetősége nem adott semmi segítséget, pedig van­nak itt is becsületes, jól dolgozó cso­porttagok, akik példamutató, jó munkájuk mellett felvilágosító szó­val is segítenék a csoport erősödését, az őszi munkák előrevitelét. Csak az kellene, hogy a pártszervezet ve­zetősége munkábaállítsa őket, fel­adatokat adjon számukra, s e fel­adatok végrehajtása közben ellen­őrizni, segíteni őket. Vannak nagyszerű eredményei a faddi Búzakalász termelőszövetke­zetnek is, hisz 3 kiló búzát, más­fél kiló árpát, 2 kiló burgonyát, stb. osztottak már eddig is munkaegy­ségenként. sőt még ezenfelül is jut a zárszámadáskor. A párt és a kor­mány határozatai is hatalmas segít­séget adtak a termelőszövetkezet felvirágoztatására'1. Mintegy 79 ezer forint az az összeg, amelynek elen­gedésével is növekedett a csoport­tagok jövedelme. Nem számítva a többit, amely például a sertésbe­adás csökkentéséből adódott. Ez mintegy 22 mázsa sertésnek felel meg. A fűszerpaprika leszállításából mintegy 100 ezer forintos összeget várhat a csoport tagsága. Tehát vol­na sok jó érv, melyet a pártszer­vezet vezetősége adhatna a népne­velőknek. Megvannak a népnevelők is, mint például Szarka Alajos elvtárs, aki a munkában is példamutatóan ki­vette a részét, mert 500-on felül van munkaegysége. — Míg egyénileg dolgozott, nem maradt meg neki 20 mázsa búzája, 17 mázsa burgo­nyája, 9 mázsa árpája, stb. — De vannak ilyen szilárd csoporttagok többen is, mint Nagy János, Hajdú József, Novák József. A pártszerve­zet feladata az, hogy ezeket az élen­járókat, kommunistákat, pártonkívü- lieket valóban fogja össze, s indít­sa harcba a termelőszövetkezet meg­erősítéséért, az őszi munkák meg­gyorsításáért. Jelentős kedvezmények a bányász dolgozóknak Megyénk területén már hosszabb idő óta folyik a bányásztoborzás és már számos dolgozó jelentkezett Komló, Pécs és Nagymányoki Szén­bánya Vállalatokhoz bányamunkára. A dolgozók eddig is megértették pár tunk és kormányunk felhívását, szí­vesen mentek és kötöttek szerződést, mert látták, hogy megélhetésükhöz minden feltétel biztosítva van. Az új kormányprogramm lehetővé tette, hogy a minisztertanács újabb hatá­rozattal biztosítsa a szénbányászat dolgozóinak élelmezési, munkaviszo­nyainak és szociális körülményeinek megjavítását. Az eddigiektől eltérően az új ha­tározat értelmében az üzemi étkezés­ben résztvevő bányászok, vájárisko­lások ellátását havi 1.5 kiló szalon­nával, húsellátását pedig havonta 32 százalékkal kell emelni. A bányász­dolgozók utaztatása érdekében 30 autóbuszt kell két héten belül folya­matosan forgalomba állítani: például a Nagymányoki Szénbá­nyászati Tröszt Nagymányok, Kakasd, Szekszárd, öcsény és Decs útvonalakra november 1-től egy autóbuszjáratot állít be, amennyiben ezekből a községek­ből megfelelő számú dolgozó je­lentkezik bányamunkára. A szénbányászat dolgozói az ed­digiektől eltérően az 1953-as évre járó rendes alapszabadságon felül pótszabadságot önkéntesen felajánl­hatják, amennyiben azt nem akar­ják igénybevenni, — ilyen esetben a termelésben eltöltött napokon fe­lül a szabadságára járó rendes illet­ményt is megkapják. A toborzott dől gozók szerződési jutalmazását az ed­digi 400.— forintról 600.— forintra kell emelni a határozat értelmében. A határozottal kapcsolatban felada­tunk és ezen belül a községi taná­csok, azok állandóbizottságainak, hogy az Á. B. üléseken megbeszél­jék és a dolgozók legszélesebb köré­ben tudatosítsák a szénbányászati vállalatokhoz történt szerződéskötés előnyeit. Löki Miklós A tamási gépállomásról ír'ák : A mífczaln dnltro/<H őri ni mid fogadták a minisziertan határozatit az új bérezésről A minisztertanács határozatot ho­lott a téli gépjavítások előkészítésé­ről. A tamási gépállomás dolgozói örömmel fogadták a határozatnak azt a részét, amely kimondja, hogy „fe­lül kell vizsgálni a műszaki dolgozók bérét és olyan bérezésre kell javas­latot tenni, amelyben kifejezésre jut, hogy a mezőgazdaságban a műszaki dolgozók munkájukat nehezebb kö­rülmények között végzik, mint az iparban." A műhelydolgozók úgy érzik, hogy most már régi sérelmük lesz orvosolva, hisz a gépállomások eredményes munkája rajtuk is mú­lik, rajtuk, akik hősi erőfeszítéseket tettek, küzdve a szerszám és anyag­hiánnyal, éji nappalig téve, hogy erőgépeik zavartalan dolgozhassa­nak. Valóban szükség van lelkiisme­retes gépjavításra, de nemcsak a ta­mási, hanem minden gépállomáson, hogy a jövő gazdasági év feladatai­val sikeresen megbirkózhassanak. A tamási gépállomás dcflgozói Ígérik, hogy időben és jól végre fogják hajtani a minisztertanács határoza­tát, amihez nagy segítséget nyújta­na a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat, ha legalább a nappali órák ra biztosítaná a zavartalan áram­szolgáltatást. Milyen kedvezményeket ad a MÁV és MÁVAUT a mezőgazdasági kiáilitásra utazóknak Szekszárdim 1953 október 25—31 között tartandó kiállítás alkalmával vasárnap, valamint a munkanapokon a jelenleg közlekedő autóbuszok és vonatok bonyolítják le a forgalmat. Az autóbuszokra 20 százalékos me­netdíjkedvezményt kap az utazó- közönség. A vasút vasárnap is köz­lekedteti a munkanapokon közleke­dő járatokat, illetve menetrendsze­rinti vonatokat. A vasút *0 százalé­kos kedvezményt biztosít az utazó közönség részére. A mezőgazdasági kiállításra utazók a lakhelyen egész jegyet kell, hogy váltsanak, mind a vasút, mind az autóbusz jegyeket a kiállításon kell lebélyegeztetni a vá­sár bélyegzőjével, mely a kedvez­ményre jogosítja az utazókat. Tehát visszafelé a vasúton ingyen utazhat­nak, az autóbuszon pedig visszafelé kapják meg a kedvezményi.

Next

/
Thumbnails
Contents