Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

1991 OKTOBER 91 N Ä P C 0 3 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Simonlornvai Bőrgyár: Gyenge tervlel jesítés a legutolsó dekádban A Simontornyai Bőrgyár dolgo­zói szeptember hónapban kimagasló eredményeket értek el tervük tel­jesítésében, ami nagyban segítette a III. negyedéves terv sikeres telje­sítését. Ez a mumkalendület azon­ban október hónap első dekádjában csökkent a dolgozókban, amint az eredmények mutatják. A vixosmű- hélyben. 2.3 százalékkal emelkedett a teljesítmény a szeptember havi tervteljesítéshez viszonyítva, a nö­vényi csereden megtartották a szep­tember havi szintet — a gyár többi üzemrészeiben azonban csökkent a tarvteljesítés eredménye. A meszes­műhelyben 132.7 százalékról 126 százalékra, az ásványi cseresben 114.1-ről 114-re, az ásványi kikészí­tőben 128.4-ről 124.5-re, a növényi idkészitőben 123.9-ről 113.9-re, a hasítóban 120.6-ról 111-re, a boxrak- tárban 140.3-ról 133-ra, a talprak­tárban 121.6-ról 119.5-re, a nyers­bőrraktárban pedig 155/5 százalék­ról 154 százalékra esett vissza a terv­teljesítés az első dekádban. Az üze­mi átlagteljesítmény 117.7 százalék, — 7.8 százalékkal gjrengébb, mint az előző hónapban. A párt- és a szakszervezet gyen­ge politikai és felvilágosító mun­káját tükrözik ezek az eredmények. Még mindig nem foglalkoznak kel­lően a dolgozókkal, nem lelkesítik jobb munkára. A munkaverseny mi­előbbi kiszélesítésével, a nyilvános­ság megjavításával lehet csak elér­ni ismét a szeptember havi ered­ményeket. S az üzem dolgozói el is várják, hogy figyelemmel kísérjék munkájuk eredményét, népszerűsít­sék a termelésben élenjárókat, hogy ezen keresztiül sikeresen valósíthas­sák meg 19tí3-as évi tervfeladatai­kat. ........—. í— U j cipőüzlet nyílt íolna községben Tolnamegye területén a legutóbb Dombóváréit és Tolnán megnyílt népboltoklkal együt: összesen 150 népbolt működik, melyekben több, mint 50 millió forint értékű áru között válogathatnak a vásárlók. — Az utóbbi hónapokban azonban, kü­lönösen az árleszállítások óta, nagy­mértékben növekedett a meglévő boltok áruforgalma, s ezért új üz­letek nyitása is szükségessé vált. Még az év folyamán négy új nép­boltot nyit meg a tolnamegyei nép- bolt-központ: Tamásiban, Szekszár- don és Bonyhádon pedig a meglé­vő áruházak felújítását végzik el. Hétfőn reggel megnyílt a 151-ik népbolt a megyében: Tolna község­ben új cipöüzletet nyitottak. Az új boltban mintegy 3000 pár cipő kö­zött válogathatnak a dolgozók. Ülést tartott a Megvei Fémgyüjtő Bizottság Dő-berénvi Márcrua 9. tsz: A jó eredmények mey/a'yőzték a kilépni szándéké*'ókat 1951 márciusában jött létre a diós- berényi „Március 9" termelőszövet­kezet 222 hold területen, 29 taggal. A termelőszövetkezet elnöke, K o- vács Ferenc örömmel beszél ed* digi eredményeikről. 19 kataszteri hold árpa és 13 kataszteri hold rozs­vetését elsőnek fejezték be. 35 hold búzát vetettek eddig, ebből 22 hol­dat keresztsorosan és a kukorica be­takarítása után közvetlen 25 hold búza vetését vették még tervbe. — Burgonya és napraforgótermésüket teljes egészében betakarították. Kovács Ferenc lelkiismeretesen ve­osztottal't és nem megvetendő az a 10 forúr/t részesedés sem munkaegy­ségenként. Daffóczi Lajos és a többi ki- lépn/i szándékozó tag meggondolta már. Nem hagyják cserben szövet­kezetüket, jó munkával, erős aka­rattal bizonyítják be, hogy ennek a boldog közösségnek harcos tagjai altamak maradni. A november havi vasgyüjtő hó­napra való tekintettel a megyei fémgyüjtő bizottság összeült, hogy megbeszélje azokat a tennivalókat, amelyek emüiksécesek a november 2 án beinduló vasgyüjtő hónap sikere biztosításának érdekében. A megbe­szélésen, melyen képviselve volt a megyei DISZ-bizottság, a megyei ta­nács oktatási, ipari és kommunális osztálya, valamint a MÉH vállalat és a MÉSZÖV küldötte, határozato­kat hoztak a vasgyüjtő hónap bein­dításához szükséges előkészületekről. A feladatokat egymás között felosztották és ezzel meg is történt az első lépés, hogy a jövő hónap­ban beinduló vasgyüjtő hónapot si­kerre vigyék. Rájuk a jövő nyár napfénye süt zeti a közös gazdaságot. Sokat fog­lalkozik a tagokkal, egyéni és kö­zös beszélgetés formájában. A termelőszövetkezeti csoport tag­jai közül D a r ó c z i Lajos, Dorog} Lajos és S. Kiss Ferenc a kor- mányprogramm megjelenése után úgy határoztak, hogy kilépnek a csoportból és megpróbálják elölről kezdeni az életet. Kovács Ferenc barátságosan elbeszélgetett ezekkel a kilépni szándékozó tagokkal és a beszélgetés során megvilágította ter­melőszövetkezetük életét, eredmé­nyeit. Rámutatott arra, hogy az, ed­dig végzett szorgos munkának le­aratták a gyümölcsét. Az egy mun­kaegységre eső részesedés is kielé­gítő volt: kenyérgabonából 3.70 kilo­grammot, árpából 2.50, burgonyá­ból 1.80, napraforgóból 1.70 kilo­grammot osztottak. Azonkívfll csa­ládtagonként 500' négyszögöl rétet Kétszoba konyhás, elő szobás, tornácos háza Tengelicen azelőtt csak a kulákoknak volt. — Olyan szegénypar ászt - nak, mint például a nyolcadmagával élő Fe jős József, jó, ha szal­matetős vályogkuckó jutott. Most Fejős Jó­zsefnek néhány hete ugyanolyan tágas, vi­lágos háza van, mint valamikor a falu leg­módosabb parasztjának. Már jónéhány éve tag­ja a tengelíci Petőfi tsznek, szorgalmas munkája révén az idén új házat épített négy másik dolgozótársával együtt. Jó dolog a saját ház, armyi bizonyos külö­nösképpen ha új. Idén öt családot ért ez az öröm, de jövő év őszé. tg — így tervezik a tsz-ben — újabb 15 házat építenek fel. Ma még kihajt ,.T rappe- ren“ (így nevezik a fa­lut a vasútállomással összekötő út mellett el­terülő részt) sorra ma­gasodnak majd a ba­rátságos, villannyal, ve zetékes rádióval ellá­tott új házak. A tsz-ta- gok házai. Csakhogy 15 ház fel­építése nem gyerekjá­ték. Legkevesebb 315 ezer forintba kerül. A pénz nem repül magá­tól a szövetkezet pénz­tárába, a tsz-tagok fel­adata előteremteni azt, az eddigi termésered­mények növelésével. — Nem kétséges, hogy a most ősszel idejében és a helyes agrotechnika alkalmazásával elveteti, gabona kétszer annyit terem jövőre mint a késve földbetett mag. Ez pedig kétszeres pénzt is jelent. Több jut tehát a tsz tagok házainak építésére. A Petőlitsz bee sülé tes dolgozói megértet­ték ezt. Bizonyíték rá őszi munkájuk. „Mi is segítünk, hogv 1954 ok­tóberére meg legyen a 15 új lakás‘l — ígér­ték „ Hálálok Tóth Já­nosnak, a párttitkár­nak. s az őszi munkák idejére versenyre hív­ják egymást. Tóth Fe­renc, Szilágyi Mária és Tóth Júlia mindig az elsők között haladnak, nekik is köszönhető, hogy a szövetkezet be­fejezte 90 holdnyi te­rület trágyázását és eddig már 180 hold bú. zát és 180 hold őszi­árpát vetettek el ke­resztsorosan. Rájuk már a jövő nyár napfénye süt. öt új ház áll ma n „Trappe- ren'1, de jövő év ok­tóberében már húszra emelkedik számuk. — Mert a szövetkezet dol­gozói nemcsak tervez­getnek, hanem a jó őszi munkával már hoz. zá is lógtak annak megvalósításához. P. F. Készülődés az október 25-én megnyíló szekszárdi mezőgazdasági kiállításra Pár nap múlva megnyiliít az őszi mezőgazdasági kiállítás. Lázas ké­szülődés folyik megyeszertti. Élen­járó termelőszövetkezeteink;, állami gazdaságaink, gépál lomásaink és egyénileg dolgozó parasztjaink körül néznek a maguk portáján, hogy mi­vel tudnák növelni a kiállítás szín­vonalát. Kakas János döbröközi élenjáró gazda, mióta megtudta, hogy két gyönyörű tényé szkancáját behozhatja a kiállításra, azóta még nagyobb gonddal ápolja ő/ket. Nincs szükségük szocialista swektoraink- nak sem kimerítő kutatásira, mert a lelkiismeretes jó munka példás ered ményeket hozott. A kiállításon fel­színre kerülnek ezek az e redmények, megyénk valamennyi dolgozója lát­hatja őket és tanulhat belőlük, mert módszerekben sem lesz hiány a ki­állítás során. A szekszárdi városi tanács nagy­terme műteremmé változott pár nap- na. A földművelésügyi miniszté­rium rajzoló és festőművész csoport­ja munkálkodik a kiállításra kerülő dolgozók illusztrációján. Az egyik sarokban kipattanó gyeipotgubók ke­rülnek ki a festő ecsetje alól, toásutt a gépállomás és a terme­lőszövetkezet együttműködésének eredménye jut kifejezésire. Díszes be. tűk hirdetik, hogy a nagyszokolyi Béke tsz a tervezett 17 mázsa helyett 20 mázsás átlagtermést ért el kuko. ricából az iregszemcsei gépállomás segítségével. A giépiállomáis a követ­kező munkákat végezte: októberben 25 centiméter mélyszántást, tavasz- szal kultivátorozást és simítózást, géppel vetette 8 centiméter mélyen, fogasolta, majd három ízben géppel kapálta a kukoricát. Rajzok készülnek termelőszövetke­zeteink terveiről is, amelyeket a kor mányunk adta lehetőségek alapján dolgoztak ki és amelyek minden eset ben a tagok jövedelmének növelését szolgálják. A gyönyörű illusztráció­nál is beszédesebb számok mutatják be, majd a kiállítás látogatóinak, hogy a bonyhádi Szabad Föld tsz terve nem sokáig lesz puszta terv, mert minden lehetőség megvan a megvalósításához. Úgy döntöttek ugyanis a termelőszövetkezet tagjai, hogy 40 holdon öntözéses kertészetet létesítenek. A számokból kitűnik, hogy akár maguk a tagok végzik a munkát, akár vállalat építi meg az öntözőtelepet, mindenképpen kifize­tő, jelentősen növeli a tagok jöve­delmét, a tsz boldogulását szolgálja. A szivattyút és a motort az állam adja, mégpedig teljesen ingyen. Állattenyésztésünkben is vannak példamutató eredmények. Élő bizo­nyítéka ennek Nyúl István, a tol­naszigeti állami gazdaság sertésgon­dozója, akiről portrét rajzol az egyik művész. Nyúl István 71 kocát gon­doz. Mniacozásj terve 000 darab volt, ezzel szemben 632 darabot vá­lasztott el. Ezzel kocánként 8.6 dara­bos fialási átlagot ért el, a nyolc­hetes malacok választási átlagsúlya pedig 14 kilogramm volt. Nyúl Ist­ván arcképe és eredményei mellett jl gondozási módszereivel is megis­merkedhetnek a dolgozók, mert ő akarta, hogy azok is oda kerüljenek a papírra. Ez a kis bepillantás a kiállítás elő készületeibe, a kulisszák mögé, már előre meggyőz bennünket arról, hogy a kiállítás be fogja tölteni feladatát. Megyénk minden dolgozója megis­merheti szocialista szektoraink és egyénileg dolgozó parasztjaink jó munkájának eredményeit, tapaszta­latokat és biztatást gyűjthet a jövő­re vonatkozóan. Miről beszéljünk a csütörtöki falusi népnevelőérlckezleteken Az őszi munkák irányításának közvetlen feladata tanácsaink veze­tőinek a vállán nyugszik. Mindent el kell követniök, hogy meggyorsul­jon az őszi munka és elsősorban a kenyérgabona vetése. Megyénk, főleg a búza vetésében nagyon elmaradt. Még a legjobb járás sem dicsekedhet azzal, hogy közel áll az őszi búza vetésterv teljesítéséhez. Éppen ezért falusi pártszervezeteinknek is nagyobb segítséget kell adnia ehhez a mun kához a politikai felvilágosító, nevelő munka területén. Falusi pártszer­vezeteink legfontosabb pártügye most a vetés, elsősorban a kenyérga­bona elvetése. A csütörtöki népnevelő értekezleteken falusi pártszervezeteink ve­zetői tehát elsősorban az őszi búza vetésének meggyorsításáról beszél­jenek a népnevelőkkel. Ehhez azon ban az kell, hogy pártszervezeteink vezetői jól készüljenek fel ezekre a népnevelő értekezletekre. Bizonyá­ra mindenütt van olyan példa a községek területén, amelyen keresztül számszerűleg is be tudják mutatni a népnevelőknek, hogy mennyivel több termést takarított be az a szorgalmas gazda, aki idejében elvetette búzáját, mint az, aki az „esőlesők" közé tartozott. Ilyen érveket adjanak pártszervezeteink vezetői a népnevelőknek. A népnevelők használják azonban fel a községükben élenjáró dol­gozó parasztok tapasztalatait is. E kettőt összevetve mutassák meg, hoity az időben földbekerült mag egy- két mázsával is több termést hoz, mint azoké, akik késlekednek, esőt várva a vetéssel. E jól előkészített népnevelő értekezleteken az agitátorok maguk is teljes komolyságában megértik azt a tényt, hogy a mi vidékünkön is az esővárás miatt hanya­golni a vetést a legnagyobb bűn saját magunk ellen. Többéves tapasz­talat bizonyítja a mi megyénk területén is, hogy sokszor bizony az őszi esőzés megindulása után már közvet lenül a fagy jön. Mutassák meg, hogy a jelenlegi száraz időjárás nem akad iivnzhatia meg a jövőévi kenvér biz­tosítását. Különösen azért, mert a kormányprogramm megvalósítása út­ján jövőre még tovább akarjuk emelni népünk életszínvonalát, több és még jobb minőségű kenyeret, lisztet akarunk biztosítani. A népnevelőértekezletek legfontosabb célja, hogy még szélesebb körben terjedjen el az a jó közmondás: tavasszal sárba, ősszel por­ba vessünk. Ez pedig annyit jelent, hogy ha jövőre dús termést aka­runk elérni, akkor most nem várnak semmire, sőt még az őszi esőzés beállta előtt el kell vetnünk a gabonát. Népnevelőink ezen az értekez­leten újra kapjanak jobbnál-jobb érveket arra. hogy milyen sok pénzt és árucikket hoz a falu dolgozóinak az. ha a korai vetés eredményekép­pen holdanként egy-két mázsával több termést takarítanak be. Mond­ják el a népnevelők azt is. hogy jövőre a beadási kötelezettség is kisebb lesz, mint az idén. Aki tehát korábban vet, az többet is termel, annak még több jut a szabadpiacra, mint ebben az esztendőben. Az agitáció személyhezszóló. egyéni agitáció legyen. A fent említet­teket mutassák meg egy-egy családnak külön-külön. hogy mi mindent vehetnek a leszállított árucikkekből is az időbeni vetésből származó többtermésből. A népnevelőértekezl etek mozgósítsák a legjobb agitáto­rokat arra, hogy használják fel az agitáció jól bevált formáját, a kis- gyűléseket, a közös sajtóolvasásokat. Ennek kapcsán maguk a népneve­lők is szervezzék a dolgozó paraszt ok között a versenyt az őszi búza el­vetésének biztosítása érdekében. Természetesen a népnevelők agitációja csak akkor lesz eredményes, ha maguk is elöljárnak jó példával ebben a fontos munkában. Az érte­kezletek e területen is mozgósítsák a népnevelőket. Ha pártszervezete­ink így segítik, s közben ellenőrzik a népnevelők munkáját, valóban győ zelemre viszik a jövőévi bővebb tér mésért vívott harcot, dolgozó né­pünk jóléte emelésének biztos alap iát. A Mesryei Tanács Mezö^azdasígi Osztályának jelentése az őszi szántás-vetésrő i ŐSZI VETÉSŰ NÖVÉNYEK ALA VÉGZETT SZÁNTÁSBAN: Elsők: Szekszárdi jára* Tamási járás Paksi járás Utolsók: Dombóvári járás Szekszárd város Gyönki járás Bonyhádi járás Elsők: Bonyhádi járás Dombóvári járás Szekszárdi j. Utolsók: Gyönki járás Paksi járás Tamási járás Szekszárd város Elsők: Dombóvári járás Gyönki járás Paksi j. Utolsók: Tamási járás Szekszárdi j. Bonyhádi j. Szekszárd v. Mezőgazdasági osztályvezető: Bajor János Sárdi István Tábori László Járási főagronómus: Fejős Mihály Kovács József Huber Lajosné Balázs Lajos Terebesi János h. Perecsi János Milosev Demeter Kővári Gyula Terebesi János Lakos József Szomor Ferenc ÖSZIARPA VETÉSÉBEN: Mezőgazdasági osztályvezető: Milosev Demeter Balázs Lajos Bajor János Járási főagronómus: Szomor Ferenc Kővári Gyula Fejős Mihály Perecsi János Tábori László Sárdi István Terebesi János h. ROZSVETÉSBEN: Mezőgazdasági osztályvezető: Balázs Lajos Perecsi János Tábori László Sárdi István Bajor János Milosev Demeter Terebesi János h. Lakos József Huber Lajosné Kovács József Terebesi János Járási főagronómus: Kővári Gyula Lakos József Huber Lajosné Kovács József Fejős Mihály Szomor Ferenc Terebesi János Elsők: BÜZAVETÉSBEN Szekszárd város Gvönki járás Tamási járás Utolsók: Paksi járás Szekszárdi járás Bonyhádi járás Dombóvári járás Elsők: Tamási j. Gyönki járá: Szekszárdi já’ Utolsók: Terebesi János h. °erecsi János Färdi István Tábori László Bajor János Milosev Dömötör Balázs Lajos Terebesi János Lakos József Kovács József Tuber Lajosné Fejős Mihály Szomor Ferenc Kővári Gyula IST ALLÖTR AGY AZ ASEAN: Sárdi István perecsi János 'ajor János Kovács József Lakos József Fejős Mihály Szekszárd vári Paksi járás Bonyhádi járás Dombóvári járás Terebesi János h. Tábori László Milosev Demeter Balázs Lajos Terebesi János Huber Lajosné Szomor Ferenc Kővári Gyula A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents