Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-21 / 247. szám

N A P L ö MM Az őszibúza vetéséről Ss. P. Cseluskin, krasznodari kolhozelnök tapasztalataiból A Tolna megyében .tárt szovjet mezőgazdasági küldöttség megláto­gatta a lamási Vörös Szikra, a zom- ba: Béke és Vörös Csillag, s a ten- geiici Petőfi termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezetek vezetői és tag­jai mindenütt nagy szeretettel, ér­deklődéssel vették körül a kedves vcr.riíg-'ket és sok kérdést intéztek hozzájuk a szovjet kolhozok mun­kájáról és a kolhozparasztok életé­ről. A látogatások befejfezése után értekezletet taroltak Szekszárdon. ahol a megye Termelőszövetkezetei­nek elnökei, agronómusai és kiváló dolgozói közül többen az őszibúza vetésének agrotechnikájáról, s a he­lyes vetésforgó kialakításáról érdek­lődtek a küldöttségtől. Ezekre a kérdésekre Sz. P. Cseluskin elv­társ vá'aszóit: — ®n a krasznodarvidéki Micsurin kolhoz e’nöke vagyok. — kezdte vá­laszát Cseiuskin elvtárs. A mi termé­szeti adottságaink nem túlságosan kedvezőek, s néha elég nehéz körül­mények között kell a magas termés­hozamot elérni. A mi kolhozistáink azonban jól emlékezetükbe vésték a nagy orosz tudósnak. Micsurinnak «zárait: >,IVcm várkatmk kegyet <r termésre: fői. ..“ Azoknak az agro­technikai eljárásoknak, amelyeket az őszibúza és egyéb növények termesz­tése során alkalmazunk, egész rend szere van. Csak akkor érhetünk e1 jó eredményeket, ha ennek a rend­szernek minden egyes részét alkal­mazzuk. A mi kolhozunkban hasz­nált agrotechnikai eljárások közül az első a füves vetésforgó. — A szántóföldi terményeken kí­vül zöldségtermeléssel is foglalko­zunk. Van szőlőnk, kertészetünk is. De az állattenyésztés is -fejlett: van 383 lovunk, 800 szarvasmarhánk. 2200 juhunk. 1500 sertésünk, 400 méhcsaládunk és 15.000 baromfink. s ezenkívül fog: a1 kozunk sélyemher- nyótenyésztéssel is. A közeljövőben 25 hektár területen halastavat léte­sítünk. A gazdaságnak pzt a soko1- daluságát a vetésforgó megszervezé­sekor is figyelembe kell venni. Kol­hozunkban négy növénytermelő- és egy zöldségtermelő brigád van. Min­den egyes növénytermelő brigádnak saját, kf> "o vetésforgója van azon a területen, amelyet a brigádnak ál­landó művelésre kiadunk. Van ezen­kívül takarmányos vetésforgónk is. Ezzel biztosítjuk a_z állatoknak a nyár folyamán a zöldtakarmányt és ugyanakkor a téli nedves takarmány készlet felha’mozását. is. A növány- íerme’ó brigád vetésforgója tízszaka­szos. Az eiső két szakaszban évelő­növényeket vetünk. Ez lehetőséget ad arra, hogy a talaj felhalmozza a nitrogéntartalmú anyagokat és bizto­sítja a jó talajszerkezetet. A harma­dik, negyedik szakaszban őszi kapá­sokat termelünk, az ötödikben nap­raforgót, a hatodikban ismét búzát. A hetedik szakasz úgynevezett „fog­lalt ugar": ez azt jelenti, hogy ide olyan takarmánynövényt vetünk, amit korán le lehet kaszálni, s utá na nem termelünk másodnövényt, hanem egészen az ősziek vetéséig üresen hagyjuk. Közben rendszere­sen műveljük a talajt. Ezután így következnek a vetés-forgó egyes sza­kaszai: őszibűza. cukorrépa, majd ta- -vasziérpa, évelőfüvek alávetésével. Cseluskin e’.vtárs azután arról be- : szélt, mennyire ügyelnek ná-luk ar­ra. hogy megfelelő időben végezzék el a talajmunkákat és minél hama­rabb elvessék a gabonát. A tarlóhán­tás után már júliusban felszántják a talájt, amibe majd az őszibúza ke­rül. Nehezebb eset, amikor az őszi­búzát napraforgó után vetik. Ezért nagy gondot fordítanak arra, hogy korábban érő, rövid tenyészidejű napraforgót vessenek. A Micsurin kolhozban az idén kombájnokkal négy nap alatt learattak 450 hektár napraforgót és augusztus 25-re már felszántották az egész területet. Igen fontosnak tartják a vetés határide­jének betartását. A krasznodari te­rületen. ahol a Micsurin kolhoz van, szeptember 15 és október 5 között ’egjobb búzát vetni. Addigra tehát minden előkészítő munkát el kell végezni. — Nagy figyelmet fordítunk a szántás mélységére — folytatta ez­után Cseluskin elvtárs. — Mi régeb­ben 20—22 centiméter mélyre szán­tottunk. de azután fokozatosan nö­veltük a mélységet és elértük már a 2? centimétert is. — Másik jelentős feladat a boro- oaiás. Nálunk a kolhozban az agro- echnika legdurvább megsértésének tartják, ha a szántással együtt nem végezzük el rögtön a boronálást is. A szántást és boronálást minden esetben ugyanazzal az erőgéppel vé­gezzük; az eke után mindjárt ott van a borona is. Erre azért van szükség, mert a szántás után rögös a talaj és ha napokig boronálás nélkül hagy­juk, igen jelentős mennyiségű ned­vesség vész kárba. Nagyon ügyel­jünk a vetés megfelelő mélységének betartására is, kü’önösen akkor, ha kedvezőtlen. száraz az időjárás: ilyenkor még növeljük is a vetés mélységét. A búzát soha nem vet­jük 6 centiméternél sekélyebben. mert ha nem eleg nagy a vertei mély ség, akkor a mi vidékünkön — s»á- raz időjárás esetén — vége »termés­nek. Előfordulhat, mint ahogy itt » több termelőszövetkezetnél tapasztat tűk, hogy a hajtások nem egyszerre jelennek meg. mert nem egyforma mélyre vetették a magot. De meg­történhet, az is. hogy esik egy kevés eső és a sekélyen vetett magok ki­kelnek, a felettük lévő 3—4 centimé­teres réteg azonban gyorsan kiszá­rad, s ezt igen megsínyli a vetés, mert ezek a hajtások teljesen elpusz­tulnak. A továbbiakban Cseluskin elvtárs elmondotta, hogy az ő kolhozukban minden kalászost keresztsorosan vet­nek. A műtrágyázásra is igen nagy gondot fordítanak. Az ószibúzát szemcsés műtrágyával vetik, s ezt maguk készítik szuperfoszfátból és érett istállót.régyából. A szemcsés műtrágyát a maggal együtt vetik ugyanazokba a .sorokba, amelyekbe a ■-zennek esnek. P á r t híreh Felhívjuk Szekszárd városában la­kó politikai gazdaságtan I. évfolyam propagandistáinak és hallgatóinak figyelmét, hogy október 23-án, pén­teken délelőtt 9 órakor a Fártokta- tás Házában bevezető előadást tar­tunk részükre. Az előadás címe: „A politikai gazdaságtan tárgya és mód­szere." Az előadásra kérjük a já­rási elsőéves politikai gazdaságtan konferencia vezetőit, hogy ők is ve­gyenek részt. Pártoktatás Háza * PROPAGANDISTÁK FIGYELMÉBE A „Propagandista" című folyóirat előfizetése körül számos helyen fél­reértések vannak. Többen a szep­tember-októberi számhoz küldött be­fizetési lapon egy példány árát fi­zették be. Közöljük, hogy az egyes példányok árát a pártszervezetekhez kell befi­zetni. A befizetési lap a negyed, vagy félévi előfizetési díjak bekül­désére szolgál. Felhívjuk a propagandisták fi­gyelmét. hogy az előfizetéseket mi­előbb küldjék be, hogy a lap követ­kező számát már zavartalanul névre szólóan köldhessiik meg. A „Propagandista" kiadó­hivatala. Budapest, VI- Révai u. 16. Ma kerül lejátszásra me elmaradt Szei^vzárdi Dózsa—Tamási Petőfi labdarúgó bajnoki mérkőzés A Szekszárdi' Dór*« Teretösége n Tamási Di>hi S,»'. r ri Lulkimotír csapatát, tefcát erős Petőfi Tezetfiaéi»1»*1 mesegyeiett. hogy ar elmaradt mérkö.4 »t tolvo hó 21 m. «érdén déiatáa S ó#»i » erdéssel lejátszák. lgv a szekszárdi znaSa.«'* bet közben i* szép éa / élvezetes mérkőzést láthat! majd. Mint isme retes, vasárnap a Ta másig Petőfi legyőzte a ellentétnek ígérkezik a Dwsévfcl szenáben A JJóns.i csapata etöre láthatóikig a iSagy«nanv>k elleni öf*Ae«Htté$fean ve*.ri tel a küzdelmet Tamási ellen ftrvánirooiU k« bírálat a Dóasa v«tcéttúxráh tsaté úaggv fitosén Vasárnap Aéleiőtt a \ Járási Kuléúrotthonlxui gyülekeztek a Dóasw. sportolói a veaetö­ségvólaMrté Faggyúié** % Bent a terembeu a rendúizenekar iod*k>c\ kai szórakoztatja a jobbára fiatalokból ;V‘!ó sportolókat. De akadnak arari Mnőttelt **■ A* emelvényt a Bonyhádi Vasas, a Bék.^’i Traktor, a óiroon- toriiyái VE., a Szekszá rdi Építők, a Buda­pesti Dózsa, a Honvéd Iljusin és az Óbudai Építők zászlói díszítik. A Váratlanul is a ta­valyi osztályozó mérkőzV sekre gondol az ember, amikor gólarányo;» múlt, hogy nem dóit NB II-es csapata 1« egy eszékhelynek. ',,Jjtvve.lt, erős népet, függi 4 len hazát". „üd­vözöljük a Dózsa SK veze 4Megválaszt i tag gyűlését", „Az VtHK testnyv vetési rendszer sportunk alapja“ felírások i4|ssrftjk a szépén előkészített termet. Kocsi László elnök üdvözli^ a taggyűlést, a Tanács, a/ .MTSB. a WS» képviselői*, majd javaslatot tesz a díszeii.kákség megvá­lasztására. Az elnöki beszámoló előtt Szenes elvtáre, a Belügyi .«portközpoml kiküldöttje kér szót. Elmondja, hogy a rer<4 Jörség és a különböző fegyvere« testületek tagjainak e#y sportkörbe kell tömörülniük, merd a jö­vőben a Dózsa sportkör lesz az., amely a fegyveres ^testületek tagjai szánul ra sporto­lási lehetőséget biztosít. Biztosítjuk a leg­szélesebb demokráciát, mert decei 4 bér 20-ig kerülnek me gválaszt ás «a majd ttz egyes sportkörök elnökségein a területi e.Aiökségek és végül majd az országos ein« 1 'ég is. Beszéde további részében vázolj«. h)ngv mit jelent n Bástya és a Dózsa spor'tkörö l nek az egyesülése. Mind mennyiségileg, m pd pe­dig minőségileg megnövekednek a fe l* dacok a Dózisa- SK előtt, mert hiszen 56 spprtkör 16 szakosztályában 12.000 sportoló szamára nyújt sportolási lehetőséget a Dónsa. ..Él­sportolóinkat is minden .sportágban mt'pta- láthatjuk“ — mondja. ..Földes«' Ödön 776 cirves ugrásával idén javította meg a *na- gyar csúcsot és eredményei legjobb eurcKmi eredmény De a eéllövő Dobsa, Szilági'i. Kun Szilárd nevét Í6 szerte ismerik a vilá­gon és közülük Kun Szilárd és Dobsa m | r n£m is egv ízben lőtte túl a világcsúcs« It. A Dózsa labdarúgóit, vízilabdázóit, röplap- flazóit sem kell külön bemutatnunk. 105 kft v új ó, 461 I. osztályú, of 1 Tf. osztálvú s porto« lója van az egyesületnek. A vidéki Dózsái sportkörök közül a Pécsi és Kőbányai Dózsa, a labdarúgó szakosztályán keresztül, a Szol­noki Dózsa pedig vízilabda-csapatán keresztül v.ívt« ki az ország sporiközv élemén vének a dícséretét és rokonszenvét. Az elmúlt év­ben is megtett mindent a sportegvosiiled el­nöksége a tömegsport fejlesztése érdekében. 3.50(> sporoló vett részt az idei Sparta- kiádok küzdelmeiben. De gazdasági és anyagi vonalon is ért el eredményt *u egyesület. Elkészült a kaposvári, a zalaeger­szegi, a székesfehérvári és a szombathelyi sporttelep. De még idén várható a pécsi, a győri, a nyíregyházai és békéscsabai sporttelep elkészülte is. 1954-ben pedig újabb sporttelepek készülnek majd el. Ezek között lesz a szekszárdi is.“ De nem ken­dőzte el a hibákat sem. A sportkörök vezeté­se általában egyes személyek ée nem kollek­tíva alapján történt. Emiatt egyes vezetők túl voltak terhelve és a hivatali munka ro­vására ment. Szervezetlenség és kapkodás jellemezte a sportkör vezetését. A hivatal­vezetés nem támogatta minden esetben a sportkör munkáját. A 15.000 taggal szemben C‘nk 3.000 vett részt a Spártákiádok küz­delmeiben. A vidék sportja általában elma­radt a főváros sportja mögött. Gfizdasági téren is voltak hibák. A kiadási előirány­zatot eddig csak b5 százalékban sikerült tel­jesíteni éppen azért, mert az előirányzott bevételeknek csak 55 százaléka folyt be. Különösen sok kívánnivalót hagy maga után ! a tagdíjak beszedése terén mutatkozó laza­ság Hangoztatta, hogy sovini/.musmentes ve­zetést kell a sportkörön belül megvalósíta­ni. Hozzászólása végén az áldozatvállalásra, a munka és a sport frontján történő helyt­állásra. összefogásra szólította fel a sport­kör tagjait. Kocsi László elnöki beszámolóját is nagy figyelemmel hallgatta a közel 600-as tömeg. Beszámolója elején politikai visszapillantást vetett az elmúlt évek sporttörténetére. Vá­zolta a Nemzeti Sportbizottság, az OSH sze­repéi és az OTSB. valamint alárendelt szer­veinek. a/ MTSB-éknek és JTSB-éknek a megalakulása történetét, az MllK-mozgalom é« az MHK testnevelési rendszer fejlődését. Elmondotta, hogy a Szekszárdi Dózsa sport­kör 3 évvel ennokelőtte röplabda és motoros szakosztállyal látott napvilágot. Az első év­ben megindult kód szakosztály az elmúlt év­ben már 10-re dagadt A sportkör tagjai 90 százalékban megszerezték az MHK-jelvenvt. A Beliigvi Sportkör is felfigyelt a sportkör mfiködé*érr é< anyagi támogatást nyújtott a Szekszárdi Dóz«a sportkörnek. Ezután a beszámoló elvenként foglalkozott az egvoe szakosztályok működésével, elért eredmé­nyeivel és hiányosságaival. Atlétikai szakosztály. Egyike volt * te*- eredménvesehb szakosztályoknak. 70 minősí­tett sportolót számlál. Külön kiemelte a be­számoló Rafts Tibort, mint a szakosztály, a leps/orgnlmnsnbb és legfegyelmezettebb tag­ját. Bicskeit és Bient, akik a spártákiádokon állták meg « helyüket. Hiányosság, hogy nincsen a szakosztálynak vezetője és így az edző látott el minden funkciót egy sze­mélyben. Tornaszakosztály. Eredményes munkát végzett." A spártákiádokon hívta fel magára a figyelmet, mert Pécsett első. Székesfehér­várott pedig 2. helyen végzett. 8 TT. osztályú versenyzője van a szakosztálynak é« a nőj sznk«>sztálv mellett működnek mar a fo-tffi tornáik is Hiányosa? ▼olt a/- IhofE a vezető-ég későn figvelt fel a szakosztály eredményes működésére. Labdarúgószakosztálv. 1951-ben megnyerte n mi’MMégi járási bajnokságot, majd a me- gvfi hitinokeágbajutásért rendezett oszt^vo- zómérkőzéseken is veretlenül lett első. la- válV megnyerte á bajnokságot. Éppen e/ert visszaesés taoasztalható az idén. amikor a csanat fjŐTplátbnfólag esek a 2. helyen fpg majd végezni. Megállapította a beszámol liögv a Visszaesésnek néni az az oka. min«- ha kisebbtudásű játékos«ik állnának a sport­kör rendelkezésére idén, tavalyihoz viszo nyitva Hanem a visszaesés oka abban kere- send«, hogy rossz a szakosztály kollektív szelieioe. A sportWr tagjai sérelmeiket nem a sportkor vezet5íígénrk tárták fel. hanem más* úton igyekeztek ezeket a sérelmeket orvosolni Ilyenek vnltik lleieai. Terehesi és I>»Uo» »porttéck»k. kiearelte » beszámoló rh­V Garay János halálának 100. évfordulójára készül Szekszárd dolgozó né|»e Néhány na-p murva novembsr 5^n lesz 100 eszlénde'-e annak. hogy meghat)-. Garay János az „Obsitos"’ „Korit“ — hogy c.-Eik a iegjc'.entő- sebbe’ret em t'aem — és méa irren sok jolTntös kőid: mü alkotója. Ga- rav Szelcsziárdon született és bár csak ifjúkorát töltötte a városban s té- söbb csaik rövid időre téri néha néha hatna «ü'ővárosába, a szekszárdi táj. a szekszárdi emiékek ne® egy hejyan jelentkeznek költészetében. E'.ső na­gyobb műve a „Cs'atár“ című hős költemény helyi vonatkozású, s e mű már látta ön; engedte Garay nem m in d-en nap-os tiehritségét, számos ba­rátot szerzett neki főteg költőd kö­rökben, ami nem kismértékben hoz­zájárult, hogy vég.érvényesen költői pályára szánja magát. Vörösmarthy: „Zalán futása“ fiatal korának kedvenc olvasmánya. Vörös maríhyt Garaá később is, élete vé­giéig tanítóm esterének vallotta, mélv tisztelet és szeretet, majd őszinte barátság fűzte « nagy költőhöz. Huzamosabb ideig dolgozott a Regefő című lap számára. Id? kriti­kákat verseket, novelláikat írt. A 30 as években az akkor fellendült dTámairói Mozgalom hatására fran- cia ezíndarabökat fordított, majd 1835-ben Cfiáh címen maga js irt egyet- Ezután egymást követve je lennek meg drámái: Ország Ilona, Az utolsó magyar khán. Bálori Er zsebet, Borbála királyné kegvence. A Rátöri Erzsébet 1840 ben a Nemzeti Szíriházba került színre közepes si­kerrel. Annál nagyobb és általóno sAbb hatást keltettek mindenfelé könnyed folyású versei. Közben má­sodszor is megnősült dolgozott más­fél évig Pozsonyban. maj,d ismét visz szekerük Pestre te a Jelenkor című lapnál fejtett ki figyélemreméttó te vékenységert., 1839 ben a Kief-ahidi Társaság tagjai közé választotta az akkor már népszerű, országszerte 'is­mert költőt. A forradia'liirtí idők Garay felett sem múltak el nyomtalan«] és ha kisebb tehetsége nem is engedi egy szintire sorolni Petőfi. Arany haza tins kötészetével, hűen szolgálta a szabadságharc a haliadás ügyét. En­nek bizonyítéka, hogv 1848-ban se gédszerikesztő fett Kossuth Hírlap Iá riái, majd VőrÖsmaríhy ajánlatéra a pes« egveémhez tanárnak nevelték ki. Ez aüatt az idő alatt is hazaifia? Iránykölteményekct írt és a nemzeti jövőjébe vetett bizakodó hit jelle mezfe líráját. A szabadságiharc leverés,, után Garayt is felelősségre vonták, állá­sát vesz jel te, de szaibadorveng. diók. Ez a szabadság azonban vajmi ke veret ért mert értő! fogva ás'andó nélkülözések között tongete éleiét. Él-ete vége felé folyton betegeskedett. Egész-ségii állapota á iindóan súlyos, bodiott, látása ;s gyengült s Szi-nt László című nagy történelmi költi® menyének végső éne kait már úgy mondta tollba. 1851-ben Egerben került kiadásra a nagrv mű. Ezután már semmit jem alkotott a nagvbeteg költő és nem sokára 1853 november 5 én 100 év­vel ezelőtt meghalt. Garay János népszerűségében •;«. tehetségében ia korának vezető kői tői közé tartozott. Töretlenül hi/ népében. Erre a töretlen felire egész életműve példa. Majdnem minden műfajban dol­gozott. írt époszt. verset, drámát, no­vellát, s aktuális újsághíreket. Kö­zönsége szerette a költőt, halála után közadakozásból segítették a költő nyomorgó családját. Költemé­nyei. különösen az „Obsitos" és a Kon." maradandó emlékei a ma­gyar irodalomnak, melyek felé ma is szeretettel fordul dolgozó népünk. * Garay Jánost, a költőt. Szekszárd szülöttét sosem ünnepelte olyan ben­sőségesen, annyi szeretettel népünk, mint ma. amikor a költő halálá- n?ik századak évfordulójára ké­szülünk. Szekszárdon az ünnepség lökészítésére bizottság alakult, mely fő feladatának tekinti a költő em­lékéhez méltó ünneplését városunk nagy szülöttének. Az ünnepségre a megyei tanács Sztálin-téri épületé­nek nagytermében kerül sor. Az ünnepi beszédei, Garayról való meg­emlékezést az Iró6zövetség képvise­lője tartja. Ay. ünnepség műsorá­ban többek köeöít a Rendőrzenfekar. a Garay-gímnázium énekkara. a szekszárdi népii zenekar szerepel. Városunk dolgozói körében máris nagyarányú érdeklődés tapasztalha­tó a díszünnepély iránt. f-Nagy—Tetenyei) HÍREK SZERDA, OKTOBER 21 ÜGYELETES GYOGYSZEBTAk 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP Orsolya. — IDÖJARASJELENTES: Várható időjárás szerda estig: felhős idő, egyes helyeken esővel. Néhány helyen reggeli köd. Mérsékelt észak­keleti-keleti szél. A hőmérséklet lassan tovább csökken. Várható hő- mérsékleti értékek az ország terüle­tére: szerda reggel északon 8—11, másutt 10—13, délben országszerte 14—17 fok között. — A fűtés alap­iéul szolgáló napi középhőmérséklet szerdán 10 fok felett lesz. MOZI Szabad Ifjúság. Október 21 -cn: EGY H.\JŐ TÖRTÉNETE. Kezdések: vasárnap 4, 6. ünnepnap 4, 6 és $ órakoí. Hétköznap 6 és 8 órakor. A Mezőgazdasági Oépkísérleti In- lézet és a Mezőgépszerkesztő iroda egy kétsoros, félautmmatikus eukor- répaszedő gépet szert eszlett. A gép a cukorrépát, klemeltj, a tisztítóbe­rendezés a földtől megtisztítja, ez­után egy elevátor feliszállítja a ré- »>át a eén «(in akasztott pótkocsiba. H ELV ESZUN K: kőműves, ács állvánvo zó. segédmunkás férfi. néVi dolffozóksi budapesti njiinkalie!vce. ^ ídéki dolijo zók részére megjelelő száftlásl, étkezés’ biztosítunk. jelentkezés- 25/2. Építői wri Vállalai Bp.. XTI!.. Rozsnyai út 6. TOLNAI NAPl.Ó Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRALf A szerkesztőséé e»* k,a,1;)bivatal tvMefodsi6(n® 20-jO. 20-11 Szekszárd. Szérhetívi-ntca M N B etsy - / á m 1 a «zá m 00 Q7.% 0^5—56 Előfizetési díj: bavi if.— t,kirint Baranvaineirvei Szikra Nvbivda PAr« Munkái--* Vlifinflv »>te* •'lft «* Teféton: 30-2r A nyomdáért felel: kfELLÉár JABAöü szőni aut is. hoffr ^Ihá»z- Seáiiarb és kacsán>i sporrtár.sadi. nwuten mérkőzésen be­csülettel küzdétaek a Dóz^a ..győzelméért. Az elaoki beszémeló az elnökséget is hibáztatja, köp későn yöét iá & ba>c4 gyökerére és Akkor áJJjteét már a vzeko&zlLÁly élére áj vezetőséget, amikor már kítaő ▼oh. Meg­említette a beszámoló, hoigy e^yes játéko­sok sport«erűtlea m«{ratartásA is igen »ok kívánnivalót hagyott maga »tán. Farkas sporttáM pl négy ízben kertiftt a kiáliítés íorsára. Terebesir önző játékai miatt emlí­tette meg a beszámoló, de fogUlkozott a já­tékosok pályán kívüli magaüirtásával is, nem kendőzte ©J. ftogv a játcákosok egy része, élükön Dósaival es Kacsányival sportszerűtlen életmódot folytattak. Arra hívta fel a beszámoló a szakoezáálv tagjait, nézzenek magúkba é# az új elnökség figyel­mét külön is felhívta a szakosztály széná­jának a rendbetételére, ment mil>t mondot­ta: „A sportkör működését a labda rúgó­szakosztál von keresztül méri 1« a sportkör- vélemény." tfkölvivószakosztály. A szako-szfBly műkö­dése az idén feilen dűlt. 25 taggal .rendelke­zik, közöttük 8 minősített sportoló». Varga, Török és Takácsot említette meg a beszá­moló, mint akik leginkább rászrirulnak a dicséretre. Lepos« edző jómnnkát végzett. Hiányosság, hogv ez a szakosztály: is veze­tőség nélkül működött. Céllövőszakosztály. Három I. oeztáttyú ver­senyzővel rendelkezik a szakooztágy, még sem volt fejlődés a* elmúlt évben, felhívta a beszámoló az MTSB figyelmét, hoijpr cél- lövőpálya létesítésével siessen ennek a sportágnak a segítségére. Moiorosszakosztály. Tértek el eredményt a szakosztály tagjai. nem tudott tömegsport lenni a motorsport. 2 gépet kapott ugyan a sportkör a Belügyi Sport Központtól. de ozfk a gépek nem használ hatók. Az 1954. évt versenynaptár gondoskodik arróJ, hogv mennél <öbb versenyzői alkalom álljon a szakosztály tagjainak a rendelkezésére. Általános szakosztály. Igen eredménye« volt a működése. E .szakosztályon belül sze­repeltek a kerékpárosok, közülük elsősor­ban Lo*onczi. a hárommaázók, közülök első­sorban Tnhof. aki a héten I. osztályú spor­toló lett, az asztalitenisz és sakk. valamint a röplabda, melyet a sportkör tagjai ver- senyszerefín nem, de kedvtelésből űztek. Ezután a beszámol a Bástya eredménvei- rŐl beszélt. Megemlítette Beasenvei Gvula vezetésével működött atlétikai seakosztálvt, amelynek 200 mi nősített tagja van. valamint a ktesárlabdaszakosztályt. amely mind férfi, mind pedig női vonalon ered.métives mükö- ■ dóst fejtett ki az elmúlt évben ie. Azzal fejezte be beszámolóját, hogv az új ^vezetőségnek a muH hibáin okulva kell \ zon fáradoznia, hogy a Dózsa minden vona­la n és minden vonatkozásban a megve ölső sj ortköre lehessen. »(A hozzászólásokat későbbi számunkban ta­rnt irtetjük.) A Szabad Ifjúság futóversenyén kitűnően szerepeltek a falusi sportolók OAktóber tl-ém, vasárnap délelőtt Szekszár­don rendezte a megyei TSB a Szabad Ifjúság mezői futóversenyét. A lányok 500 éa 100O, a fiikk pedig 1000 és 3000 méteres távon mérté\. össze erőikot. örvendetes tényként állapítYlatjuk meg, hogv a kisebb távokon nagy volt az indulók «zárna. Ellenben hiányossága volt a versenynek az, hogy a női Í000 méteres versenyben mindössze 1 és a férfi méteren csak 3 induló akadt. Hiba volt az is, hogy a versenyt pályán rendeaték meg. A versenyen különben az őcséinú. a decsi, a tengeíici, a bonyhádi, bátaszéjki és szekszárdi versenyzők szerepel­tek fiikipresen. 1—1. győzelmet szerzett a ver­senyen Szekszárd. Bonvhád. Dees és öcsény. Az elért eredményeket tekintve, a szekszárdi Rács icÄeje a legjobb. Részletes eredménvek. a köveifkezŐk: Lányok.­IX) m: 127 induló): 1. Galambos (Dec*t SK.) 1:37.. 2. Nemes (Decsi SK.) 1:37.6. 3. Szilágyi (Bonyhádi VI,.) 1:39.4. A két decsi leány léd kőjük: Albert Antal, tanító) egy­más közötti döntötte el a verseny sorsát. Csa­pa iversen>sben: 1. Bonyhádi VL. 14 pont, 2. Decsi SK. 15 pont. 3. Szekszárdi Dózsa 19 pont. A decsi csapat harmadik tagja csak 12. lett. ezért csúszott a dessi együttes a máso­dik helyre a csapatversenyben. 1000 m: induló): 1. Kertész (őesényi SK.) 3:50.4. Dicséret illeti az őesényi lányt azért, hogy egyedül is végifutóttá a távot. Fink: ♦000 m: (%*'< induló): 1. Földi (Bonyhádi L.) 2:52. 2. Péter (Bonvhádi VL.) 2:52.8. 3. Varga (Szek-mzátdi Dózsái. Itt is nagy küz­delem alakult: ki és csak centiméterek dön­töttek. Csapprfversenyben: 1. Bonyhádi VL. 7, 2. Szekszárdi Dózsa Í4 pont, 3. Sz. Dózsa B) 28 pont. 4. Bátaszéki Lokomotiv 46 pont, 5. Szekszárdi Dózsa C) 55i pont. 3000 m: f5 induló): 1. Rács (Szekszárdi Dózsa) 9:43. 2; Nóvák (Bátászéki Lokorrtótiv) 10:56. 3. Oyöt45k (MÖzs) 10:58. Rács a máso­dik 1000 méter tttán láthatólag fáradt és hajrá nélkül ér célba. Igen könnyen fúlha­tott volna II. osztályú szintet, ha tartani tudja ar. első 2000 méter iramát. 100 kgaiuminiumból

Next

/
Thumbnails
Contents