Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

6 NAPLÓ 1953 OKTOBER i Martyr» Ferenc kiállítása a szekszárdi múzeumban Tolna megye képzőművészeti élete a megyében működő három művészkör ellenére is alig produkál valamit. Egy jó kiállítás ritka ese­mény, amiért persze nemcsak az itt lakó művészeket kell okolnunk, hanem azokat a szerveket is, ame­lyek — csak egyet említünk — egy év óta késleltetik az „Európai mes­terek" című vándorkiállítás szek­szárdi megrendezését. A megye mű­vészei novemberben jelentkeznek ismét, s ezt megelőzően Martyn Ferenc mutatja be legfrissebb alko­tásait, a „Kuruckori vázlatokat", melynek 40 képe Pécs és Kaposvár után jutott el Szekszárdra. Martyn Ferenc egyike legeredetibb alkotóinknak s sajátos festői látás­módját bizonyára elősegítette ne­velőapja* Ripl-Rónai József is. A kaposvári Rónai-villa az első világ­háború körüli években művészeti központ volt, s Rónai egyéni stí* lusa iskolát teremtett. Martyn Fe- rencben mégis volt elég erő, hogy kiszakítsa magát ez intenzív hatás alól és saját útjait járja. Ez volt a gyümölcsözőbb, s Martyn épp olyan sajátos stílust alakított ki, mint első mestere. Rónai. A Szekszárdon bemutatott „Ku­ruckori vázlatok" csak kis részét jelentik Martyn Ferenc rendkívül gazdag oeuvre-jének, s bár az egy év alatt készült 50 vázlat mind­egyike magán viseli Martyn stílus­jegyeit, mégis külön fejezetet ered­ményeznek festői pályáján. Képeit nem a csatajelenetek régi receptje szerint oldja meg; Martyntől mi sem áll távolabb, mint akár Piloty, akár Horace Vemet modora. Csak vázlatokat fest, melyeknek épp vázlatszerűségében rejlik frissesége: mintha a szemtanú beszámolóját lát­nok. Néha az az érzésünk, hogy ezek a képek a csaták zajában, a harcok izgalmában keletkeztek, mintha a mester gyorsan akart vol­na dolgozni, hogy semmit ne mu­lasszon el. De e vázlatszerűség nem imprész- szionizmus, nem színek és vonalit* játéka: minden ecsetvonás a kor szellemét sugározza, a kuruc har­cok lelkesedésével, a kor barokk pompájával együtt. Martyn nem szenvtelen szemlélője a kornak, ha­nem benne él, eggyé válik vele. De amit megörökít, azt sajátos fes­tői látásán szűri át, s ebben van varázsa, mert ez nemcsak egyéni hangját adja meg, hanem hitelessé­gét is. Martyn Ferenc kiállítása me | élénkítette a múzeum forgalmát. De ezen túl: elevenséget vitt a megye képzőművészeti életébe is, mert már a megnyitás napján, a kiállí­tással szomszédos teremben, egybe­gyűltek Tolna megye képzőművé­szei. A hosszú idő után először tar­tott megbeszélés számos problémát vetett fel. Ha Martyn Ferenc ösz­tönző példája nyomán a becsületes, lelkiismeretes alkotómunka is meg­indul, akkor a megbeszélés problé­mái is sokkal közelebb kerülnek a megoldáshoz. Csányi László A leveli gépállomás felelőssége! Szeptember 7-én értekezleten voltunk o teveH gépállomáson. Kozma elvtárs, 0 gépállomás igaz­gatója ígéretet tett az értekezle­ten, ha a kisvejkei Szabadság tsz- nél belejezik a napraforgó csép- lését, átjönnek hozzánk a nagy- vejkei Uj Elet termelőcsoporttól. Kozma elvtárs azonban erről az ígéretéről megfeledkezett. Závodra küldte a gépet, ahol nem volt ele­gendő mennyiségű csépelnivaló. Figyelmen kívül hagyta azt is, hogy nálunk rmntegy 40—50 ezer forint értékű minőségi napraforgó már le volt szedve. Felvetődik a Június 1-én csomagot hozott a posta szedresi földművesszövetkezet- nok, 3.000 forint értékű áru volt benne. A szövetkezet annak rendje és módja szerint kiváltotta. A cso­magban varrócérna, köper-szalag, borotyapenge, zsebtükör és még több olyan cikk volt, melyre a szedresi de'gdzóknak szükségük lenne. Benne volt a csomagban a Textilnagy­kereskedelmi Vállalat által kiállított1 4193. és 94 számú szállítólevél, de a számla nem érkezett meg. A szö­vetkezet írásban és szóban is több esetben sürgette a Textilnagykeres­kedelmi Vállalatot, hogy küldjék a számlát, azonban azt a választ kap­ták, hogy nem találják. Közben a szedresi földművesszövetkezet bolt­kezelője és ügyvezetője megunta a sürgetést és ők is „megpihentek". Az áru pedig ott van az üzletben, de eladni hem lehet, mert hiányzik a számla és a szedresi dolgozó pa­rasztok nem vásárolhatják ezeket az árucikkeket kérdés hogyan értelmezi Kozma elvtárs kormányunk programmját, valamint a termelőszövetkezetek és gépállomások budapesti értekezle­tén kapott feladatok végrehajtását. Mi úgy tudjuk, hogy helytelenül. Ezt bizonyítja a jelenlegi helytelen munkamegszervezés, mert azzal az intézkedésével, amit tett Kozma elvtárs megkárosítja nemcsak a termelőszövetkezet tagságát, de a nép államát is. BAJUSZ FERENC elnök h. VANCSA VINCE MDP titkár. Szeptember 11-én újra szállított a Txtilnagy kereskedelmi Vállalat. Most teherautóval küldték a 90.000 forint értékű textilárut. Ez már az árleszállítás után történt, de persze a számláját ennek az árunak sem küldték ki. így a szedresi dolgozók nem élvezhetik az árleszállítás nyúj­totta előnyöket mert a szövetkezet­nél ott van ugyan a sok textiláru, de nem adhatják el, mert nincs számla. Szeptember 14-én Bődi Imre, a szekszárdi járási szövetség dolgo­zója telefonon felhívta a MÉSZÖV fogyasztási osztályát, hogy azonnal intézze el a számlát, és tudjanak árusítani. Hogy mit tett. illetve mit nem tett a MÉSZÖV fogyasztási osz­tálya, azt nem lehet tudni, az azon­ban biztos, hogy szeptember 29-én még mindig nem volt számla és még mindig nem árusítottak a le­szállított áru holmikból a szedresi földművesszövetkezetben. A tolnai MNDSZ szervezet verseny k i hívása A szekszárdi járás MNDSZ szer­vezetei is segítik pártunk és kor­mányunk gazdaságpolitikájának gya­korlati végrehajtását. Ezért taggyű­lésen vitatják meg a kormánypro grammot és azt, hogy hogyan segítik az őszi mezőgazdasági munkákat, az őszi begyűjtést, mit tesznek a tszcs-k megszilárdítása érdekében. Ho­gyan mozgósítják az asszonyokat az őszi betakarítási munkákra. Ezekkel a fő kérdésekkel foglal­koznak MNDSZ szervezeteink a szekszárdi járás területén is. De emellett nem feledkeznek meg a begyűjtésnek arról a fontos ágáról sem, amely legközelebb esik az asz- szonyokhoz, a tojás- és baromfi- begyűjtés. Ezt bizonyítja az is, hogy Tolna községben szeptember 29-én este a dolgozó parasztasszonyok javaslatára versenyt indított el a tolnai MNDSZ-szervezet november 7-e tiszteletére. Ezen a taggyűlésen 8 dolgozó parasztasszony szólalt fel. Vállalták, hogy teljesítik egész évi tojás-, barom fibeadási kötelezettsé­güket november 7-re. Ugyanakkor javaslatot tettek, hogy Tolna község MNDSZ szervezete hívja versenyre a megye összes MNDSZ szervezeteit a tojás- és baromfibegyüjtés telje­sítésére. Ezt a javaslatot a tagság elfogadta és a vezetőség összeállí­totta a verseny-szempontokat a kö­vetkezőképpen: „Tolna község MNDSZ szervezete versenyre hívja ki a megye összes MNDSZ szervezeteit. November 7-e tiszteletére vállaljuk, hogy a tojás­beadást december 22-re, a baromfi­beadást pedig december 15-re köz­ségünk 100 százalékig teljesíti." Bodrics Jánosné MNDSZ járási titkára Ki felelős a szedresi dolgozó parasztok rossz áruellátásáért ? Újabb szerződéses serJéshizla-ási akció indult Kormányunk újabb sertéshizlalási és ''hússertés neve lés: szerződéses ak­ciót indított. A szerződés feltételei a következők: Szerződést köthetnek az egyéni termelők, termelőszövet­kezetek és a termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságban tartott állataikra. A szerződéskötés alkal­mával 400 forint kamatmentes elő- lget kapnak a vállalattól. A szerző­dést 40—90 kilogrammig lehet kötni a sertésekre. A hízlalási időtartam 9 hónap. Kilenc hónapon belül a, termelő szabadon választhatja meg a beadás időpontját. A lekötött ser­tések átadási legkisebb súlya 126 kilogramm. Átvételi árak: a hízottsertésért 15 forint alapárat fizet a vállalat. Ezen félül a 127—140 kilogramm közötti sertésért 2.50, a 141 kilogrammon felüli sertésekért pedig 4 forint mi­nőségi prémiumot fizet a vállalat. Ha a szerződésben a sertésbeadás határidejét május, június, július és augusztus hónapokra biztosítja a termelő, még külön 2 forint kilo­grammonkénti nyári-prémiumot kap. Ha a szerződésben megállapított be­adási határidő október vagy novem­ber és a termelő a sertést a nyári hónapokban adja le, a nyári-pré­mium nem illeti meg. Szerződés köthető a fiatal, te­nyésztésbe nem fogott legalább 20 kilogramm súlyú símaszőrű serté­sekre is, színre való tekintet nél­kül. A hízlalási időtartam itt is ki­lépő hónap. Ezeket a sertéseket 90—110 kilogrammos súlyban kell leadni a szerződésben "rögzített ha­táridőre. Ezek után a sertések után is 400 forint kamatmentes előleget kap a termelő. Az átvételre kerülő süldők kilogrammonkénti ára 15 fo­rint és a 2 forint minőségi prémium. Megnyílt Szekszárdon a „Kommunizmus útján“ c. kiállítás A Magyar-Szovjet Társaság rende­zésében Szekszárdon bemutatásra kerül „A Kommunizmus útján" című kiállítás. A kiállítás igen ér­tékes és tanulságos, megláthatjuk az új világot formáló embert, annak alkotásait, családi és kulturális éle­tét. Sokoldalúan és színesen ábrá­zolja a XIX-ik pártkongresszus óta eltelt időszak eredményeit, annak nyomán a mi ötéves tervünk épít­kezéseit. A szovjet dolgozók a világ élenjáró békeharcosai, ez á törek­vés mutatkozik meg a szovjet dol­gozók, valamint a kormánynak min­den tevékenységében. Megmutatko­zik többek között a napokban meg­jelent Minisztertanács határozatában is, amelyben a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló intézkedései célul tűzik ki a mezőgazdaság teljes gé­pesítését, az állattenyésztés soha nem látott fejlesztését olymódon, hogy az közvetlenül magával hozza a dolgozó parasztság és az össz- dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését. Ebben a határozatban is látjuk megvalósulni Sztálin elv­társ által meghatározott szocializmus gazdasági alaptörvényét. Akkor, amikor a kiállítást meg­tekintjük, elénk tárul a mi boldog jövőnk is — meglátjuk azt az utat, amelyen haladnunk kell ahhoz, hogy mi is mielőbb felépíthessük p szocialista, illetve kommunista tár­sadalmat. A kiállítás a régi megye­háza nagytermében megtekinthető október 4—18-ig, reggel 9 órától este 8 óráig. Miitrágyázzunk a jobb és nagyobb jövedelemért A több és jobb termés érdekében áUftandóan növelni kell a taTaj ter­melőképességét amit az istálló trágya és a műtrágyák helyes alkalmazásá­val lebet elérni. A term elősző vetke­zeti tagoknak igen fontos feladata a termésátlagok növelése. Ennek meg­valósítása érdekében fokozni kell a műtrágyák nagyobbmórvű felhaszná­lását. Élő példa ette a gyűlaji Uj Barázda termelőszövetkezet kísérlete. A műtrágyázott területen őszi búzá­ból 13.80 mázsát, árpából 15.17 mázsa átlagtermést értek el, ezzel szemben azon a terüelten, ahol nem műtrá- gryáztalk, őszi búzából 5.35 mázsa, rozsból pedig 4.43 mázsa termett. Természetesen igen fontos, hogy az alkalmazandó mütrágyaféleségeket helyesen válasszuk meg. Mégpedig1 a termesztendő növények tápanyag igényeinek megféielöen. A műtrágyák helyes felhasználá­sának irányelvei a következők: szu- perfoszfátot kell alkalmazni az őszi kalászos vetésekhez, melynek elő" vetennénye pilllangiós voűt ajánlatos továbbá a szuperfoszfát felhasználása cukorrépa olajlen, repce, máik, gya­pot, rostién, dohány, burgonya, Ő6zi vetésű lucerna és fővetésű vetőmag termiélésénél. Őszi kalászosokhoz kát. holdanként 1^0—160 kilogramm sima vagv szemcsés szuperfoszfátot szó­runk, Tavasziiak alá (cukorrépa búr. gonya) őszi műtrágyázásként 1Q0— 160 kgt sima szupert oszfátot, szem­csés ezupenfoszfátból pedig ennek a felét alkalmazzuk. Pétisó felhasználása indokolt, a gyenge termöképességű talajokon. A szőlőhöz és gyümölcsöshöz össze! kát.. holdanként 150—200 kilogramm szu­pert oszfáfcot, 100—160 kilogramm kálisót számíthatunk, őszi vetésnél a műtrágyát szórtan vagy sorműtrá­gyázással juttatjuk a talajba. Szuperfoszfátot és kálósót a tava­sziak alá ősszel is adhatunk az őszi mélyszántással egyidejűleg, ezáltal a műtrágyák jobb hatást tudnak kifej­tem. „A. ROSSZ PÉLDA RAGADÓS". Ezt a mondást mindenfelé használ­ják, de nem mindenütt válik be. Nem vált be például a szentgál- pusztai Szabadság tsz-ben sem. Az elmúlt hetek történetei legalább is azt mutatják. Még a télen megválasztották párttitkárnak Pánovics Istvánt. Az első . „napokban, mint párttitkár vé­gezne teendőit és külsőleg úgy lát­szott, hogy „belevaló" párttitkára lett a csoportnak. Közben egy bi­zonyos sertésvágási ügye lett Páno­vics .Istvánnak, aminek a lényege az voit, hogy Pánovics szabálytala­nul -'több személyre kérte az enge­délyt, . mint amennyi a valóságban volt. Ä Vége az lett, hogy elvették tőle egy levágott sertésnek húsát. Pánovics szaladt fűhöz-fához. még a minisztériumhoz is kérvényt írt, még sem az lett a döntés, amit ő szeretett: volna-, mert természetesen figyelembe vették, högy szabályta­lankodott Ezéktől a napoktól kezdve a „belevaló'1 párttlt.kár kezdte hanya­golni munkáját, a csoportban dolgo­zott,- mert tudta, hogy anélkül nem számíthat jövedelemre, de a párt- szervezet ügyei nem érdekelték. Le­hetett- akármilyen tömegmegmozdu­lás, abból nem vette ki részét, hív­hatták a járásra, akármilyen érte­ni Zomba-szentgálpusztai tszcs-ben is, kudarcot szenvedett a rossz példa kezletre, oda nem ment el, külön­féle kibúvókkal, hiába volt esedékes a taggyűlés, nem tartott. Röviden: mikor nem egyengették ki az igaz­ságtalan útját, akkor már nem ér­dekelték a párt ügyei Forrott benne a gondolat is: csak egyszer hagy­hassam itt a csoportot... Amikor ezután Nagy Imre elvtárs beszéde elhangzott, mindezt nyíltan kezdte hangoztatni és hivatalosan is kije­lentette, hogy kilép. A FELÜLETES SZEMLÉLŐ mind­erre azt mondta volna, hogy a párt­titkárt bizonyára követik a többiek is és ha az kilép, akkor talán senki sem marad a csoportban. De nem ez történt. Amint ifj. Cser János mondja: — Én megtaláltam a cso­portban a számításomat annak el­lenére, hogy három apró gyerme­kem van, akik csak az evésnél jönnek számításba, de a munkánál nem. Én és a feleségem keressük a kenyeret — kelten dolgozunk a csoportban. Nekünk eszünk ágában sem volt a kilépés, helyette azon fáradozunk, hogy minél erősebb le­gyen csoportunk. Mi nem követjük az olyan rossz példát, amilyet Pá­novics István mutatott, mert tud­juk, hogy a termelőcsoportban sok­kal jobb az életünk, mintha egyé­niek lennénk. Én nagycsaládos va­gyok, de éppen azért maradok cso­porttag, hogy rendesen élhessünk. Ilyen és ehhez hasonló a többi tagok véleménye is. Noha, több in­gadozó volt a csoportban, de végül is a szövetkezeti gazdálkodás mel­lett döntöttek. Kelemen József is arról beszélt Nagy Imre elvtárs be­széde után, hogy kilép. Nem sokkal utána következett a részesedés: hárman dolgoztak a családjából és mintegy 48 mázsa kenyérgabonát, 6 mázsa árpát vitt haza, ezenkívül sok egyéb terményt, és végül is úgy határozott, hogy nem lép ki. BÁRDOS! FERENCNÉL is ha­sonló problémák voltak. Nagy Imre elvtárs beszéde után együk nap azt mondotta, hogy kilép, másik nap meg azt, hogy talán nem. A bő ré­szesedés után pedig. — ami egy kicsit feltűnő — nem szólt semmit, se azt, hogy ki akar lépni, sem azt, hogy nem. A munkában azonban rendesen megjelenik, a legjobb dolgozók közé tartozik — mondja róla az elnök, Molnár István elv­társ. Sőt, nemcsak egyszerűen dol­gozik, hanem hasznos tanácsaival segíti a csoport erősödését. A múlt napokban például azt tanácsolta, hogy a fűkaszálógéppel vágják a szárt a' silóhoz. Tanácsát megfogad­tuk, és megbíztuk, hogy amint taná­csolta, vágja a szárt a fűkaszálóval. Ugyanakkor a részesedéssel is elé­gedett, mert a mintegy 360 munka­egysége után bőségesen vitt haza terményt. Ez nem is csoda, hiszen csak kenyérgabonából 6, az árpából pedig 2 kilót osztottunk munka­egységenként. Bárdosi Ferenc tehát, ha szavakkal nem is, de tetteivel azt mondotta, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntött, és ez a fontos. A rossz példa tehát kudarcot szen­vedett a szentgálpusztai Szabadság tszcs-ben, még akkor is, ha a párt- titkár Pánovics István mutatta azt, akit leváltottak, miután kiderült, hogy a pártért csak addig „tevé­kenykedett", míg megtudta, hogy reá is éppúgy vonatkoznak az ál­lam törvényei, mint a többiekre. KUDARCOT SZENVEDETT a rossz példa, s ezt mutatja az is, hogy a Szabadság tsz tagsága szebb- nél-szebb terveket sző, és ez mind a szövetkezet további virágzását segíti. Úgy igyekeznek gazdálkodni, hogy az egy munkaegységre eső részesedés növelése mellett elő­segítse azt is, hogy az állammal szemben minden adósságukat ki-; fizethessék. Mert a Szabadság tsZ tagjai nemcsak arra büszkék, hogy bőven részesedtek munkaegységeik után, hanem arra is, hogy az idén semmiféle hús-, vagy terménytar­tozásukat nem kellett elengedni, mert tavaly eleget tettek beadási kötelezettségüknek, sőt 9 mázsa hí­zóval és 31 mázsa kenyérgabonával még többet is adtak be az előírt­nál. Ezért fejezik be időben a veté­süket: rozsuk és őszi takarmány- keverékük már zöldéi, ugyanakkor 50 hold területet előkészítettek - a vetésre. Úgy számítanak, hogy ok­tóber 15-ig befejezik az őszi vetést. A betakarítással is igyekeznek. A burgonyát például már felszedték, a napraforgót pedig mér csépelik és mindkét terményből teljesítették beadási kötelezettségüket. Októberben meg akarják, kezdeni egy 100 köbméteres téglasiló építé­sét. Ugyanakkor még mintegy 200 köbméter silótakarmányt készítet­tek. Tervbevették, hogy korszerű­sítik a baromfitelepet, bővítik a méhészetüket, a következő évben pedig több tagnak új lakást ékí­tenek.

Next

/
Thumbnails
Contents