Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

1953 OKTOBER 4

NAPLÓ

5

Dombóvári Faielito Vállalat:

As efmúlt negyedév tapasztalatait felhasználva indulnak harcba az új feladatok megoldására

A III. negyedév beindulásakor a ' Dombóvári Fatelítő Vállalatnál nem volt meg a kapcsolat a műszaki és . a fizikai dolgozók között. Ez a bi- ' zonytalánság abból adódott, hogy kevés volt a létszám, a tervezett alatt volt a fizikai munkaerő, és a felemelt tervet nem látták teljesíthetőnek. Azonban az első bizonytalan hangulatot a pártszervezet felvilágosító munkával szertefoszlatta. Megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a terv reális, csak úgy kell a munkát megszervezni, hogy minden- j kor a elöntő helyre tudják csoportosítani a munkaerőt.

Szűk keresztmetszet csak a fa-téren volt tapasztalható. A beérkező szállítmány kirakásával volt mindig fennakadás, azonban a művezetők' helyes munkaszervezéssel megoldották ezt a problémát, és mind rövidebb időt kellett fordítani a vagonok kirakására. Ha nehéz volt a beérkező áru elrendezése, talán még nagyobb problémát jelentett az elszállítás megoldása. De ezt is megoldották. Az üzemi szakszervezeti bizottság a pártszervezet irá- i nyitása mellett a negyedév elején kezdte meg a hosszúlejáratú verseny szervezését. Nem a mennyiségi mun kára irányították a dolgozók figyelmét, hanem a kommunisták példa- mutatásával a minőség javítását tűzték célul.

Jó szervezéssel meg tudták valósítani az egyenletes termelést. Júliusban és augusztusban is 100 százalékos volt a tervteljesítés. Szeptember első dekádjában lemaradtak az előirányzattól, amit a két utolsó dekádban pótoltak. Az egész negyedévben végzett eredményes munka meghozta gyümölcsét Szeptember 30-án 13 órakor már befejezték a negyedévi tervet, a délutános műszak pedig már terven felül dolgozott.

Az elmúlt negyedév tapasztalatait a vállalat vezetősége fel akarja használni az új negyedévben. Tóth elvtárs már tervbe vette, hogy megjavítják a dolgozókról való gondoskodást. Kiegészíti a munkásszállások berendezését, három melegedőt építenek a fatér különböző részén, ahol a téli hónapokban a dol- I gazók melegítő italokat kapnak. Ugyancsak elkészítik a „ponkon" az öltözőt és mosdót, amit a dolgozók már "Tosszú évek óta kérnek.

Uj színt vitt az új negyedév mun- jába, munkaversenyébe az, hogy új programmot kapott a Fatelítő Vállalat: a Német Demokratikus Köztársaságnak fognak gyártani telített talpfát és telített oszlopokat. Ez szabta meg a feladatot a munkaversenyben is. A dolgozók így készítették el vállalásukat. A minőségi munka fokozásával akarják a műszaki és fizikai dolgozók megvalósítani tér vüket. Az elmúlt héten tartották szokásos termelési értekezletüket, melyen már az új feladatok megoldásáról beszéltek. Számos ötletet és javaslatot nyújtottak be a munka megjavítására. Értékes javaslata volt Réti Józsefnek, Máté Gézának és Szabó Mihálynak, akik megfogadták, hogy megvalósítják az anyag helyes tárolását és kezelését.

Nem mondhatja el a Fatelítő DISZ szervezetének egyik tagja sem, hogy szervezetük a termelés rohamcsapatává vált,aminek oka, hogy a DISZ vezetőség sem mutat példát a munkában. A versenyhíradóban igen elvétve lehet találni a fiatalok nevét. Pedig a pártszervezet feladattal bízta meg az ifjúsági szervezetet, segítséget is nyújtott neki, azonban mindez nem mozgatta meg fásultságát ennek a szervezetnek. Meg kell találni a Fatelítő Vállalat vezetőségének azt a módszert, amely- lyel életet tudnak vinni a DISZ szervezetbe, hogy be tudják tölteni ők is feladatukat.

Tolna megye Kisipari Termelőszövetkezeteinek IV. küldöttgyűlése

Szeptember 26-án tartották megyénk Kisipari Termelőszövetkezeteinek küldöttei IV. megyei küldöttgyűlésüket. A gyűlésen jelen volt az OKISZ elnökhelyettese, Fe- renczi elvtárs, és a Könnyűipari Minisztérium kiküldöttje. A beszámolót Vercsik Emil, a KISZÖV megyei" titkárságának elnöke tartotta.

Vercsik elvtárs beszámolója elején foglalkozott a nemzetközi helyzet, alakulásával, majd* méltatta, hogy a megyei KTSZ-ekre milyen feladatok hárulnak a kormánypro- gramm megvalósításával kapcsolatban. Elmondta, hogy a megye kisipari szövetkezetei a II. negyedéves tervet 112.2 százalékra teljesítették, de a III. negyedév két első hónapjában súlyos lemaradás tapasztalható minden szakrészlegnél. Azután arról beszélt, hogy a szövetkezetek a KISZÖV-nek és az OKISZ-nak csaknem minden esetben olyan statisztikai adatot küldenek, amely nem fedi a valóságot, vagy a statisztikai . jelentés nem egyezik a merle gjelentéssel.

Az elnöki beszámoló igen sokat és ' helyesen foglalkozott a szövetkezetekben előforduló hibákkal. Az elnökök fejére olvasta a hibákat, de nem mondta el azt ,hogy a KISZÖV kévés segítséget nyújtott ezek kijavításához. A beszámoló is ezt tükrözte vissza. Nem mutatta meg a hibákból kivezető utat, ellenben elmondta Vercsik elvtárs azt, hogy a KISZÖV ügyvédje 69 esetben foglalkozott vitás és bírósági ügyekkel.

A beszámoló után 20 küldött élt hozzászólási jogával. Elsőnek Gegő Imréné, a bátaszéki Ruházati KTSZ elnöke szólt hozzá. Elmondta, hogy a beszámoló keveset foglalkozott a KISZÖV munkájával, majd így folytatta: „Kevés munkát tudnak felmutatni a központi elvtársak, nem jöttek segítségünkre a problémák megoldása közben, és ha jöttek is, akkor sem volt a segítség kielégítő. Hogyan követelheti meg a központ a gyűlések rendszeres megtartását, amikor náluk már hat hónap óta nem volt vezetőségi ülés, s amikor volt, akkor sem a soron- levő problémákkal foglalkoztak. A III. negyedév előirányzatát nem tudtuk teljesíteni, de elhatároztuk, hogy a következő negyedévben pótoljuk a lemaradást, kielégítjük a lakosság szükségleteit" — fejezte be hozzászólását Gegő elvtársnő. Azután Rosenberg Ignác bonyhádi küldött mondta el, hogy szövetkezetükben nem megy a munkaverseny, Noé Ferenc, a regölyi KTSZ küldötte kért szót. Elmondta, hogy a dolgozó emberek munkája mennyire

járult hozzá az árleszállításhoz, — majd így folytatta: „a beszámoló

nem elég keményen bírálta a lemaradó szövetkezeteket és nem mutatott utat a hibák kijavításához", majd a szövetkezeti tagok politikai nevelésének jelentőségéről beszélt.

Ifj. Marx József, a Dombóvári Faipari KTSZ küldötte a terv törvényességéről beszélt. Elmondta, hogy munkaerőhiány miatt nem tudják a tervet teljesíteni. Mayer Mátyás te- veli küldött arról beszélt, hogy ahol a politikai munkát a termeléssel helyesen kapcsolják össze, ott teljesíteni tudják a tervet, ők így tudták a III. negyedévi tervet 150 százalékra teljesíteni. Csetela József bátaszéki küldött az egyszemélyi vezetés megszilárdításáról beszélt és elmondta, hogy egy év óta, amióta Vercsik elvtárs a KISZÖV elnöke, most először látja. Ferenczi elvtárs, az OKISZ elnök-helyettese a KTSZ- ek feladatairól beszélt, majd elmondotta, hogy a KISZÖV megyei titkárságán hogyan kell megjavítani a munkát és ez mennyire szükséges a KTSZ-ek munkájának megjavításához.

Több hozzászóló mondta még el, hogy szövetkezetükben milyen hibák és eredmények vannak, de ugyanúgy mint a beszámoló, a hozzászólások sem foglalkoztak a hibák kijavításának módszerével.

Vadgesztenye

Olvastam a lapokban, hogy országszerte megkezdődött a vadgesztenye gyűjtései s azonnal megragadtam az alkalmat, hogy .visszagondoljak gye. rckkoromra, a hősi korszakra, amelyet tavasszal és nyáron azzal töltöttem, hogy ebihalra horgásztam a városligeti tóban, ősszel viszont azzal, hogy vadgesztenyére vadásztam a lizsé lombos fái alatt. Nagy gyönyörűséggel hámoztam ki tüskös burkából a csillogó sima barna vadgesztenyét, hogy pipát faragjak belőle. Ilyenkor ősszel annyi pipát faragtam, hogy kezem a bicska már kimarta, de én egyre csak faragtam a pipákat, szinte eszelősen, nem is gondolva arra, hogy űz esztendővel később amúgyis cigarettázni és nem pipázni fogok. S mert a gesztenye- hullás szaporább volt, mint pipagyártó tevékenységem, amikor este haza vetődtem, zsebeim tele voltak a pipához szükséges nyers, anyaggal. Másnapra a gesztenyék kemények és ráncosak lettek, hol volt már régi csillogásuk! Könnyű szívvel szórtam a szemétbe valamennyit, az előző nap megfaragott pipákkal együtt, s mentem a ligetbe, új gesztenyékre, új pipákra éhesen.

Ezen elmélkedtem éppen, miközben a hajdani Erzsébet-téren haladtam keresztül. (Most Engels-tér.) S elmélkedésemből riadt gye. rekhangok riasztottak fel, továbbá egy féltégla, amely az égből hullott alá közvetlenül a fülem mellett. Dermedten álltam meg s néztem körül. Három fiift-ska állt néhány méternyire tőlem, ugyancsak dermedten.

— Miért dobálództok? — kérdeztem, erélyesen, hogy ijedtségemet leplezzem.

— És ha a fejemre esik ez a tégla?

A gyerekek egyike, hogy ijedtségét leplezze, zavart mosollyal mutatott a fejem fölé. Fölnéztem. Vadgesz. tenyefa alatt álltam. A féltéglával gesztenyét akartak leverni az ágról.

— És ha a fejemre esik ez a téglái — kérdeztem mégegyszer, de most már enyhébben, mert láttam, hogy életben maradtam.

A gyerek nagyon higgadtan és értelmesen beszélt:

— Ha a bácsi fejére esett volna a tégla, elszaladtunk volna. Szerencsére nem esett, de máskor jobban fogunk vigyázni.

A megnyugtatást kétes értékűnek találtam, ezért úgy dön'öttem., hogy mielőtt továbbmegyek, nevelek egyet a gyerekeken.

— Gyüftitek a vadgesztenyét, úgy.e? Helyes. Csakhogy nem azt a gesztenyét kell gyűjteni, amelyik a fán van, hanem azt, ami leesett.

— Mi is azt gyűjtjük. Csak gondoskodunk róla, hogy leessen. A bácsi még nem tudja, hogy ma már az ember ura a természetnek?

Erre már nem tudtam mit felelni. Megkerültem a kérdést:

— Máskor vigyázzatok! — mondtam komoran és eltávoztam.

Este otthon a fiam azzal fogadott, hogy gyűjti a gesztenyét, mert a MÉH megveszi és így ő végre hozzájuthat majd egy bi- ciklipumvához. Kioktattam, őt arra, hogy egy féltéglával sok gesztenyét leverhet, de vigyázzon, ne tegyen kárt senkiben sem.

Tudniillik mécsem sze- re'ném., ha azt beszélnék a fiamról, hony nem n Jcefei- lettebb módszerekkel dolgozik.

TAB1 LÁSZLÓ

Hagymási Pál a Szekszárdi Kendergyár dolgozója :

a kölcsönadott torint a mi javunkat

szolgálja

Olvastam a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívását az 1953. évi kölcsönről. Az elmúlt években is örömmel jegyeztem kölcsönt, az idén azonban még nagyobb kedvvel, mert látom, hogy államunk a nép, a mi életszínvonalunk emelésére fordítja ezt a pénzt. Már 11 éve dolgozom a Szekszárdi Kendergyárban és azóta éviről-évre mindig jobb kedvvel dolgozom, mert azok a beruházások, amit eddig kaptunk, még jobb munkakedvet váltanak ki belőlem, de többi dolgozó társaimból is. Az 1949-ben adott köl- csönöm már teljes egészében visszatérült. Ezért jegyeztem szerdán reggel az elsők között.

Munkámmal is harcolok a kor- mányprogramm megvalósításáért, a dolgozó nép életszínvonalának felemelkedéséért. Ezévi átlagteljesítményem 140 százalékos. Szeptemberben húsz nap alatt 119,2 százalékra teljesítettem a havi tervet. Érdemes jól dolgozni, mert akkor a keresetem is magasabb. De kell is a pénz, mert új házas vagyok, s bizony még hiányos a berendezésünk. Ezért határoztam el, hogy az elkövetkezendő időkben is a terv túlteljesítésével segítem pártunk és kormányunk programmját. Versenyfelhívással fordultam az ország összes kenderkikészítő üzeme sztahanovistáihoz, melyben vállaltam, hogy minden hónap 24-ig befejezem a havi tervemet, ami annyit jelent, hogy 9 hónap alatt befejezem évi tervemet is. Természetesen szem előtt tartom a minőségi munkát. A IV. negyedévi felajánlásomat a minőség emelésére teszem. A jó munka, a kölcsönadott forintom is nagy segítség ahhoz, hogy hazánk minél előbb virágzó, boldog országgá váljék.

A MINŐSÉGÉRI !

A Bonyhádi Cipőgyár versenyben a Budapesti Bőrtex Cipőgyár dolgozóival

A könnyűipar dolgozói számára a kormányprogramm új feladatot tűzött ki célul, a dolgozók szükségleteinek kielégítését, még több és jobb minőségű áru előállításával. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói azonban nem feleltek meg teljes egészében e nagy és megtisztelő kötelességüknek. A cipőgyár dolgozói elhatározták, hogy a következő negyedévben megjavítják a munkájukat és jobbminőségű cipőt fognak gyártani. A gyár mű- szint-terv bizottsága a IV. negyedéves feladatokra javaslatot is dolgozott ki. Ezt a dolgozókkal röp- gyűléseken ismertették. A dolgozók egyéni vállalásaikat megtették és ebből született az üzem kollektívájának negyedik negyedéves szocialista kötelezettség vállalása Vállalták, hogy a 41 százalékkal felemelt IV. negyedévi termelési tervet minden részletében teljesítik és e- mellett a minőséget a női cipők gyártásánál a következőképpen emelik: októberben 92, novemberben 93, decemberben 94 százalékos lesz a műszaki hibamentesen gyártott női cipő. Az anyagtakarékosság fokozásával az önköltséget 5 százalékkal csökkentik az 1952. évihez viszonyítva, ami 260 ezer forintot tesz ki. A műszaki vezetők pedig arra tettek

fogadalmat, hogy a felemelt termelési feladat elvégzéséhez szüksége* munkaerőt betanítják és a műszaki előfeltételeket biztosítják.

E vállalásukat elküldték a Budapesti Bőrtex Cipőgyár dolgozóinak, őket hívták ki páros versenytársnak a következő negyedévben. „Olyan kötelezettség vállalást tettünk, amelyen keresztül biztosítani fogjuk a reánkbízott feladatok végrehajtását. Bizalommal vagyunk abban, hogy párosversenyünk elő fogja segíteni, hogy mindkét üzem dolgozói eleget tudnak tenni a kormányprogramm- ban reájuk háruló feladatnak, el tudják látni a fogyasztókat megfelelő mennyiségű és minőségű cipővel" — írták levelükben a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói. A vállalás megtétele után nagy lelkesedéssel kezdték meg a munkát. A munkaverseny fellendült az üzemben, a brigádok felújították párosverseny-szerződésü- ket és úgy indultak harcba a vállalások teljesítéséért. Még fokpzta a munkalendületet az, hogy a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a IV. Békekölcsön jegyzését kibocsátotta. A Cipőgyár dolgozói nemcsak jegyzésükkel, hanem még jobb munkával is segítik a nagyszerű cél elérését: a szocializmust.

Tervismertető értekezlet a Házai Téglagyárban

A Mázai Téglagyárban tervismertető értekezletet tartottak, melyen Horváth István művezető tartotta a beszámolót. Horváth elvtárs beszámolójában foglalkozott azzal, hogy az elmúlt termelési értekezleten amit a dolgozók javasoltak, mennyiben valósították meg, azután az árleszállítás jelentőségét ismertette, majd a III. negyedévben végzett munkát értékelte. Megállapította, hogy nyersgyártásban lemaradtak az előirányzat mögött, 98 százalékot értek el, míg az égetési tervet 105 százalékra teljesítették, 104 ezer darab téglát égettek terven felül, ami négy kislakás építéséhez elegendő. Megdicsérte a termelésben élenjáró dolgozókat és bírálta a lemaradókat.

— A terv teljesítésének igen fontos feltétele, hogy üzemünkben megszilárdítsuk a munkafegyelmet. Ilyen laza munkafegyelem mellett, mint ami nálunk van, lehetetlen a terv teljesítése. — mondotta. — Teremtsünk olyan légkört, amely a lógást, a hiányzást és késést, a fegyelmezetlen munkát végző dolgozót kiközösíti a kollektívából. A lemaradás* csak úgy tudjuk pótolni, ha a dolgozók javaslataikkal elősegítik a problémák megoldását. A negyedik negyedéves előirányzatunk teljesíthető, októberben több mint 20 ezer

nyerstéglát kell gyártani, S közel 30 ezer darabot kell égetni. A terv tehát teljesíthető. Novemberben mar csökken a nyersgyártási terv, de emelkedik az égetési, decemberben is hasonló a helyzet. A tervet csak úgy tudjuk teljesíteni, ha minden dolgozó fegyelmezetten kiveszi részét a munkából. Meg kell szüntetni az igazolatlan mulasztásokat, 4a- karékoskodni kell az anyaggal és állandóan javítani a minőséget. Éz a feladatunk, és közös munkával meg is tudjuk oldani — fejezte be beszámolóját Horváth elvtárs.

A tervismertető értekezleten Zac- commer Rudolf égető az égetési munka megjavításának módját mond ta el. Varga Ferenc behordó pedig javasolta, hogy a nyerstéglát már ne kazalozzák, hanem közvetlen a kemencébe szállítsák. Varró István üzemi párttitkár a kommunisták példamutatásának jelentőségéről beszélt a termelés frontján.

Ez a termelési értekezlet volt hi-> vatva arra, hogy a negyedik negyedév beindulását és feladatait megtár-' gyalja. A termelési értekezlet betöltötte hivatását, most az a feladat, hogy a termelési értekezlet határozatát megvalósítsák és harcba induljanak áz előirányzat minden részié-; tében való teljesítéséért,