Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-30 / 255. szám
TOLNAI fnJtc pmerfítamecr&fojeTm A HAJ SZAMBÁN: A Szovjetunió Minisztertanácsának és » Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A közszükségleti iparcikkek termelésének kthovitese- röl és minőségének javításáról" (2. o.) — Külföldi hírek (2 o.) _ A bátaszéki tanács elbizakodottsága okozta a súlyos lemaradást a vetésben (3. o.) — Csak az anyag biztosításával válhat egyenletessé a termelés a Bonyhádi Zománcművekben (4. o.) — AZ MDP TOLNAMECYEI PÁRTBIZOTTJA'CA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM AHA .=,1» FIELEN PÉNTEK, 1953 OKTÓBER 3« A járási feulliírverseiijek elé A legutolsó kultúrverseny befejeződése óta mind az üzemi, mind a failusi kultúrcsoportjaink aktivitása csökkent. Nem szünetel* *, ugyan a csoportok tevékenykedése, de munkájuk nem volt kielégítő. Sok esetben közvetlen termelési agitációt folytattak, ami eleve helytelen. A nyár folyamán inkább a rigmusbrigádok és tánccsoportoik dolgoztak, de ennek a munkának is, bár igen eredményes és egyáltalán nem lebecsülendő, kampány jellege volt. Kultúrcsoportjaink művészeti öntevékenységének új lendületet adott most az Országos Népművelési Bizottság által 1953—54. évre hirdetett járási kigltúrverseny. A kultúrver- seny előkészítése fontos és nem könnyű feladatokat ró népművelési dolgozóinkra, de magukra a kultúr- csoportokra is. A verseny célja, kul- túrcsoportj&ink megerősítése a művészi, minőségi színvonal emelése, népünk haladó hagyományainak feltárása, elterjesztése és végül, de nem utolsósorban a kultúrcsoportok munkájának szocialista tartalommal való megtöltése. Távolabbi célja is van a versenynek, mégpedig az, hogy mintegy előkészítője legyen, felszabadulásunk 9. évfordulójának megünneplésekor kibontakozó hatalmas kulturális megmozdulásnak. Az eddig rendezett kultúrverse- nyekkel ellentétben az 1953—54-es verseny új művészeti ágakkal, műsorszámokkal bővül. Nemcsak tánc- c se portok, ének-, zenekarok és színjátszó csoportok, hanem rigmusbri- gádok, egyéni számok, ének- és hangszerszólisták, szavalok, művészi felolvasók, mesemondók, és népi rigmusmondók emelik a verseny színvonalát, szélesítik témakörét. A múlt évtől eltérően- nem indul külön verseny az üzemi csoportok részére, hanem az üzemek, falvak és tömegszervezetek csoportjai együtt vesznek részt a versenyben, kivéve a fegyveres erők és iskolák kultúr- csoportjait. *■ A verseny szervezése a járási tanácsok feladatá. A szervezési munkákat a járási versenybizottság látja el. Éppen ezért a legelső feladat ezeknek a bizottságoknak a megszervezése. A megyei tanács népművelési osztálya október 25-re tűzte ki a versenybizottságok megszervezésének határidejét. Ezzel szemben több járásban elhanyagolták ezt a munkát. A kultúrverseny sikere már a szervezés kezdeti stádiumában alapos, körültekintő munkát kíván, ennek érdekében járásaink, illetve járási tanácsaink komolyan és haladéktalanul lássanak hozzá a versenybizottságok megszervezéséhez, kövessék a szekszárdi járást, ahol ez példamutatóan megtörtént. A járási versenybizottságok feladata, hogy megszervezzék a résztvevő csoportok patronálását, helyét és idejét, ellenőrizzék a helyi bemutatók alapos előkészítését és levezetését. A járási versenybizottság hívja meg a helyi bemutatókon szereplő csoportodat a körzeti, illetve járási bemutatókra, szervezi a járási bírálóbizottságokat, amelyek már a körzeti bemutatókon résztvesznek. A bírálóbizottságok szervezésénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a bizottságokba szakmailag jól képzett elvtársak kerüljenek. Meg kell határozni a bírálat módját is, hogy ne ítélkezés, hanem őszinte segíteni akarás legyen. A járási versenybizottságra tartozik még a járási és körzeti versenyekhez szükséges anyagi és technikai feltételek biztosítása. Közvetlen feladat a községi versenybizottságok megszervezése is. A községi bizottság elnöke a népművelési állandóhizottság egyik tagja legyen, a titkára lehetőleg a népművelési ügyvezető vagy a községi kultúrotthon igazgatója. A tagok a helyi pártszervezet képviselőjéből, a tömegszervezeteik kultúrfelelőseiből és hozzáértő aktívákból tevődjenek össze. A helyi versenybizottságok feladata, hogy az összes kultúrcsoportokat mozgósítsa a versenyben való részvételre és idejében elküldiék a nevezéseket a járási tanács népművelési csoportjához. Segíteniük kell a csoportok szakmai és politikai felkészülését a helyi, majd a körzeti és járási bemutatókra. A helyi bemutatókon a jelenlévők szóljanak hozzá egyes csoportok szerepléséhez, mondjanak bírálatot, tegyenek javaslatokat, hogy az illető csoport annak alapján művészibb, színvonalasabb ábrázolást érjen el. Megyénk kultúrcsoportjai lelkesen fogadták a járási kultúrverseny hírét és sók helyen megkezdték a versenyre való készülést. A sióagár- di és a hátai tánccsoportok új népi táncokat tanulnak, de Bátán ügyes helyi rigmusok is születnek Szántó József dolgozó parasztfiatal tollából. A pincehelyi tánc- és színjá tsz ócsoport ugyancsak megkezdte a próbákat. Nem tétlenkedik a madocsai Igazság termelőszövetkezet kultúr- csopor.t.ja sem, hogy mire a verseny megkezdődik, alapos szakmai felkészüléssel, művészi tehetségük legjavát adják. A verseny időtartama alatt, de már az előkészületeknél is türelmesen foglalkozzunk csoportjain,kkal. Ne legyünk ridegek. ítélkezők, hanem helyes, hozzáértő kritikával segítsük a szereplőiket és jobb, eredményesebb munkára serkentsük őket. A műsorválnsztásnál hallgassuk meg a tömegek véleményét, kérjük a dolgozók segítségét, tanácsait. Éberen kell azonban ügyelni, nehogy hangot kapjon az ellenség, aki barátnak álcázza magát és mint „jóakaró" régi kispolgári operetteket, az eszmei mondanivalót nélkülöző, tartalmatlan prózákat akar műsorba Iktatni, Nagy figyelmet szenteljünk annak, hogy mind a színjátszás, mind a hangszerseólóknál, ne öncélúságra törekedjenek a szereplők. A szólószáimoiknál ne a technikai bravúroknak adjunk helyet, hanem szép élő emberi érzéseket tolmácsoljon a szólista. A bírálóbizottságokat szakszerűen szervezzük meg. Fontos az is, hogy a kórusoknál ne szempontok szerint osztályozzunk és ismerjük el, hogy a klasz- szikus művek nélkülözhetetlenek a szocialista ember nevelésében. Egyre inkább a minőség legyen a döntő az egyes műsor-számoknál, de emellett a mennyiséget sem lehet elhanyagolni. Műsoraink legyenek szórakoztató- ak és nevelő hatásúak, ne tévesz- szük soha szem elől az embert, a szórakozni vágyó dolgozót. Rigmusaink a központi irány mellett legyének alulról jövők,, szóljanak a dolgozók mindennapi problémáiról, életük kevésbbé fontos, dé kedves mozzanatairól. Különös szeretedéi kell foglalkozni mezőgazdaságunk szocialista szék-, torainak kultúrcsoportjaival. Munkájukhoz adjunk meg minden elvi és gyakorlati segítséget. A verseny- bizottságok tagjai keressék fel a tsz-ek, állami gazdaságok és gépállomások kultúrcsoportjait és helyszínen segítsenek problémáik megoldásában. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL „Éppen ide’e, hogy földbe kerüljön a mag!" Malinger György sióagárdi dolgozó paraszt 15 hold földön gazdálkodik. A községben jó gazdának ismerik, aki minden munkát idejében, példamutatóan végez, egyszóval érdemes utána menni, követni a példáját. A vetés; már a múlt héten befejezte. „Már előbb kellett volna vetni — mondja ő maga, — dehát úgy került a dolog, hogy a gabona egy részét kukorica után vetettem és előbb le kellett takarítani a főidet. Nem volit könnyű munka a talaj előkészítése, hiszen jóformán aratás óta nem esett számottevő eső. Több dolog volt a magágy előkészítésével, mint rendesen, törni, zúzni kellett a rögöket, fogasolni, hengerelni, aztán megint fogasolni. Dehá; itt volt az ideje, nem várhattunk tovább vele. A községben már többen elvetettünk. meg aztán a tanács állandóan serkenti a dolgozó parasztokat, hogy ne késlekedjenek a vetéssel, mégis vannak, akik várnak. Pedig most már éppen ideje, hogy földbe kerüljön a mag, mert nem csak esőt. hanem fagyot is lehet lassan várni, akkor aztán későn lesz a bánkódás, sopánkodás. Aki nem vet időben, az nemcsak, hogy a családjának nem biztosítja a kenyeret, de megkárosítja az egész ország népét. Hnrv*»li cteca: 4o!got^ ptrawl s Hallgattam a jótan íesra ^ —vetettem! Decs község határában már sok olyan őszi kalászost lehet látni, amely szépen zöldéi, köztük az enyém is. Én 6 hold földön gazdálkodom. Az idén bizony engem is keresztkérdés elé állított ez az időjárás. Nem tudtam határozni — még ezelőtt két héttel — mit csináljak? Most elvessem a búzámat és akkor jövőre, vagy még az idén újra kell vetni, mert nem 'kel ki. A járási agronómusok és a sárközi állami gazdaság ag- ronómusai azt tanácsolták, vesse csak el bátyám, mert annak már a földben a helye. Gondolkodtam. Mégiscsak igazuk van. mert a jól elmünkéit földben kikeli, hogy keljen a búza. A mull héten a földbekerült az utolsó szem búzám is. Az árpám már legalább 10 centi méter hosszú: Én is rosszul gondolkodtam, mikor arra gondoltam, hogy nem vetek, mert száraz a föld, meg valamennyien rosszul gondolkodnak azok a parasztok, akik nem vetnek, mert a vetés ideje itt van, sőt pár nap múlva le is jár. Éppen ezért, aki még nem vetette el őszi kalászosait, azt tanácsolom neki: ne legyen előrébbrevaló feladata a vetésnél. Jól halod a búza vetése Köiesden Egymásután. gördüíindk a vetőgépet huzó kocsik Kötesd utcáin. Iparkodnak a gazdák, hogy határ időre befejezzék búzavetésüket. * A község búzavetésterve 950 hold. ebből az október 26-i értékelés szerint 700 holdat már elvetettek. 250 hold ősziárpa és 115 hold rozs vetését a község dolgozó parasztsága október 9-ig teljesítette. A község élenjáró dolgozó parasztjai közé tartozik Kon rád János 5 holdas dolgozó paraszt is, aki határidő előtt vetette el 800 négyszögöl rozs és 400 négyszögöl árpáját, október 4-én elvetett 2400 négyszögöl zöldelő búzája pedig dicséretére válik az egész határnak. Szabó Istvánná 6 és fé! holdas dolgozó paraszt vetési eredményeivel szorosan Kon- rád János mellett halad. Október 15-ig befejezte 2590 négyszögöl búzája Vetését. Morvái Jánosné 7 és fél holdas dolgozó paraszt 700 négyszögöl árpa és október 17-én befejezett 3600 négyszögöl zöldelő búzavetése már mész szirő! hirdeti gazdája jó munkáját. Mi újság Faddon? Meddig várnak a vetéssel Tolnanémedin Tolnanémedi községben rosszul halad az őszi búza vetése. A község őszibúza vetésterve 615 hold, s az október 26-i értékelés sze rint csak 312 holdon végezték el a búza vetését. Az őszi búza vetésének határideje egyre közeledik és a tolnanémedi parasztok nem vetnek, csak várnak és , várnak. De nemcsak az esőre, hanem egymásra is. Azt nézik, hogy mit csinál a szomszéd, ha az nem vet, akkor ő sem. Nem lehet olyan emberek példáját követni, mint P. Fülöp József 14 holdas és Pinke József 18 holdas parasztok, akik nem trágyázzák a földet, a szántás munkáját, csak kis részben végezték el, búza. árpa és rozs vetéstervükből pedig nem teljesítettek még egy négyszögölet sem. Ha kicsit megkésve is, de a hét elején befejezték Faddon a rozs és az őszi- árpa vetését, s közben nagy lépésekkel halad elő re a búza vetése is. Egy hete a bevetett terület nagysága alig haladta meg a 100 holdat, s egy hét után ez a terület megtízszereződött. A f ad diák kéz dik behozni elmaradásukat, de ebben nagy része van annak is, hogy a tanács újjászervezte a mezőgazdasági állandóbizott- ságot, mely eddig csak papíron működött. Az állandóbizottság tagjai rend szeresen felkeresik a gazdákat a kisgyűléseken kívül is s a jól bevált esti beszélgetéseken ismertetik a kormány rendeletéit, a gyors vetés fontosságát. * A Szabadság Földje tsz tagjai kihasználják az új ko.rmányprogramm adta lehetőséget: 24 tag kért 2000 forintos előleget, hogy háztáji gazdasága ré szére tehenet vásároljon. Szűcs Ferenc elvtárs, a tsz elnöke kedden kerékpározott be Szekszárdra s tömött pénztárcával tért ha^a: 48.000 forintot vitt a íevéltárcájában. Szerdán reggel már minden tag megkapta a 2000 forintos előleget s nemsokára 24 tsz-taggal többnek lesz tehene háztáji gazdaságában. * A tavasszal még Fáidon is működött a fodrász szövetkezet, azonban májusban váratlanul becsukott a bolt, a tagok szerteszéledtek. Belső egyenetlenség. nézeWtfé- rések miatt oszlott fel a szövetkezet s ettől kezdve — nem volt borbély Faddon. A szegény faddiak — pedig több mint 5000 lakosú a falu — Duna- szentgyörgyre mentek hajatvágatni, már aki ment, mert többen nem vállalták a hosszú út viszontagságait s inkább hagyták nőni hajukat. — Egyesek már egész ősemberi külsőt öltöttek, s több faddi dolgozó paraszt arra gondolt, hogy befonja a haját. Végre az új kormányprogramm keretében, október elején 4 fodrászengedélyt adtak ki Faddon s jelenleg mind a négy dolgozik. De megkérdezhet j ük: miért csak október elején . adta ki a tanács az ipa"- engedélyeket, miikor az új körm án y p reg ramm sze rint erre jóval előbb is nyüt volna lehetőség? ★ A faddi Kossuth tsz most fejezte te új, 30 férőhelyes sertésfiaztatója építését. A pompás épület már messziről szemébe tű nik annak, aki Tolna felől érkezik Faddra. De azt is elJÉeW mondani az új épületről, hogy a tsz saját erejéből építette, amivel legalább 30.000 forintot takarítottak meg. A sertésfiaztató után újabb tervek foglalkoztat jék a tsz tagjait. Földjeik mellett a Duna folyik el s eddig- ezt a pompás lehetőséget nem használták ki eléggé. Most 15 holdas öntözéses kertészetet terveznek, de más módon is kihasználják a Duna közelségét: a tavasszal 10.000 darab viziszámyast akarnak nevelni. \ * Faddon eddig komolyan hátráltatta a kultúrmun- kát az, hogy a -községi kultúrotthon nagyon kicsi. A község lakóinak száma meghaladja az 5 ezret, a kuli úrotthon nézőterén mégis legfeljebb 200 ember fér el. Az adott Ságoknak megfele’ően most kibővítik a kultúr- otthont: a község 70.000 forintot kapott erre a célra, Ebből a pénzből rövidesen megkezdik a kultúr otthon kibővítését: a beépített színpad mellett 500 nézőt fogad majd be a kultúrotthon új nézőtere. Kekemen János gombai dolgozó paraawt: M Hdennél fontosaM, hogy bízta mielőtt a in itt kerüljön Sokat hallottam már mezőgazdasági szakemberektől: a korai vetésnek nincs párja. Tavaly elhatároztam, én is megpróbálom, s ha igazuk van ezek nek az embereknek, akkor nyert ügyem van, ha nincs igazuk, akkor vesztettem és nem vetek többet korán. Úgy-is lett. — Október derekára, vagyis 15-re minden őszi kalászosomat elvetettem. De nem csalódtam, mert a régi szakembereknek 1«, meg a közmondásnak is igaza van: „Ki mint vet, úgy arat." A korai vetésnek nincs párja. Tavaly 19 mázsa búzám, 17 mázsa árpám termett holdanként. Az idén azonban mégsem követtem a magam jó példáját, mert megkéstem a vetéssel. Én magam is úgy voltam, hallgattam a régi maradi emberek szavára. Eső, nélkül nem érdemes vetni, s vártam arra. majd csak megjön az eső. De rájöttem, hogy helytelenül cselekedtem. Éppen'ezért el-< határoztam. mindennél fontosabbnak tartom most hogv búzám még a héten a földbe kerüljön. 20 holdas riz*telepet lé'esít a palánk» tangazdaság A palánki tangazdaság . többszáz holdas földjének egy része a Sió mellett fekszik és a vizűit, szikes területet neki tudták eddig kihasználni. A legutóbbi talajvizsgálatok azt mutatták, hogy ez a földterület kiválóan alkalmas rizs termelésre, annál is inkább, mert a Sió közelsége az öntözést lehetővé teszi. A kormány programm megjelenése után a tangazdaság vezetősége elhatározta, hogy a 20 holdas szikes térü’eten rizsié’epet létesítenek s már hozzá is fogtak a tei'v megvalósításához. A földmérési és szintezési munkálatokkal már végeztek, s a főcsatornák kijelölése is megtörtént. Elkészítették a gépházat, valamint a vízkiemelő szivattyú mélyített betonállását. A 20 holdas rizstelep 40 centiméter mélységű szántásával már végeztek, s a tangazdaság dolgozói kedden megkezdték a vízárasztó csatornák építőiét is.
