Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

YfLÉG PROLETÁRJAI

Javos'at a mezőgazai terme'őszö vetkezetek alapszabályára

TOLNAI

MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJ AGANAK LAPJA

x. évfolyam, 220. szám

Ara 50 FILLER

SZOMBAT, 1953 SZEPTEMBER. 19

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek

alapszabályára

Haza Mi felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban Csák úgy lehet jobbá, kóiiy- nyebbé, szebbé termi, ha a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az ipar ban nagyüzemü gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a faluhak, a dolgozó parasztságnak jólétét és műveltséget: viliányt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvódét, könyvtárat, mozit, egyszóval kulturált* jómódú életet.

A nagyüzemü termelés megvalósításának útja a dolgozó párásztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja Magának a riagyUZeMű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés Minőségének a Megjavítása^ a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnék bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

I.

Célok és Jelarirt-lnk

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jö- vedelmezését, s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó kö- zépparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó jómódú, kulturált eletet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gázdásagUkát, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti Vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják..a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolók, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete á falún mielőbb megvalósuljon.

II.

A földről

2. Ä térm'élősZÖve Mézeibe lépő tagok a Művelésük. alatt áiió összes földét közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adjak a tér'meiőszövetktezét közös gazdálkodási tértiletéhéz tartozik:

a) ä tagOk tulajdonában, Haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában iévő összes föld- és háztáji gazdálkodás céljára megtartható terűiét kivételévé!:

b) áz állam által tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bárrriilyeh címeit a termelösáövet'ké- zet kezdésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös

használatában lévő földekről földkönyvét vezet, amelyben nyílvám tartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezeti közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott, vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. a termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult, 1/2-—1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akiinek a belépéskör földje nitics, annak a közös területből kall a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyé nek közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kát. holdnál több rteM lehet. A háztáji föld állandó és átírnák terheit használója viseli.

III.

A Irrtnelőeksh őzökről

5. A termelőszövetkezetekbe lépő' tág, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait!

b) összes főbb mézűgaZdasagi termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép. melegágy i felszerelés, stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

e) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szűk ségfes takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A téfmélőszövéikézei&kben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és á háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek:

b) a háztáji leid megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egy-két növendék Marha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente hároM-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyul és Méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld Megművéléséhez igásállatra vagy egyéb gazdasági felszerelésre ván szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térttés Mfellétt rendelkezésre bocsátja.

7. Á közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és á vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak ffléhiflyiségSt és értékét. Á leltár félVétéléíöl a Vezetőség gondoskodik; ázt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják alá. A leltár égyik példánya! a belépő tagnak át kell adni. Á leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés eié kell terjeszteni.

Á közös tuiäjdoiiba ádótt termelőeszközökkel a térmélŐSZövÉtkeZét fendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti kö2ös tülájdöhba áddtt igás- éá haSZoii- áliátdk, takamrtáh/ és gáádasági felszerelés értékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszkö- ök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tág részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Áz olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven bélül igás- ás haszonállatait, valamint gazdasági felszerelésé: — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékértek 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tág részesedéséből le kell vbhhi.

ÍV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások csa-' ládtagjai, továbbá a Mező-, szőlő- és kert-gazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges, egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint Olyan ipari munkás, vágy ágy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottá; nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szak Mái MüHkäjärä a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Üj tagot az éV folyamán bármikor fel lehet venhi.

lí. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kéthi. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fél kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt. hogy önkéntes elhatározásból lépitek a térmélőszövétk'ezStbfe és az alapszabályt magukra kötelezőnek álisMérik. A belépési nyilatkozató a családfő mellett, annak feleség-, és 16 évén felüli családtagjai is aláírják, Ha föfbglalkozásúk a földművelés és közös háztartásbari élitek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dörrt. A felvételi kérelem elutasítása ésétéri a Béléphi kívánó dolgozó paraszt felvételt ügyének félÜtVlzsgalutát kérheti a járási tanács végrehajt’ Bizottságától.

12. A termelőszövetkeze’be nem léhet tagként felvenni kizsákmányo- lókat, kulákokat, spekulánsokat es á választójoguktól megfosztott személyeket.

18. A termelőszövetkezeti tag

jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből; arra előleget kérhet, jutalomra van jbga az általa terven felül termelt lávákból, élvezi mindazokat az elő- iyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közös használatba adott saját

földje után pénzben földjáradék illeti meg; ja-*«-.

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet Munkarend j ének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden terme’ őszöve (kezet! tag köteles személyesen résztvenni ä közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak lega'ább 30 — munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, aratás-eséplés idejére 30. az őszi termésbetakarítás idejére ugvancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik. hogy a termelőszövetkezet meg erősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon Megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, ífásbah köteles a vezetőségnek bejelenteni.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, vagy a lagosított terű'et szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadbtt élő- és holtfelszére- lés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termélőszövétkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt, meg kell térítenie a termelő- szövetkezettel szemben fennálló eset leges tartozásait és tőle a termelő- szövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály elten, a közös Vagyonban kárt okoz- rtak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot Csák a tagók háromnegyed i’ésZéhek jelenlétében hozhat. Á kizárásról felvett jegyzőkönyvben te! kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak á kizárás mellétt. Á kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a áfást tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt lag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kijárt tagot áz általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

• A termplőszövélkezct tpzeiése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerVe á. közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot. A közgyűléséit a termelőszövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznék l'ésZt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet Minden tágját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azoh a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni. ezenkívül össze kell hívni min den őlyart esetben, ärtiikör éZt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egvha"madrésze, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok 'közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelvé, s ezt senki sem sértheti Meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok, vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek ... A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőtek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az énnél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként lega'ább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezét elnöke — áki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezét gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és á vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vtez'étosége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költség- vetés alapján Szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben élőirányzott összegek rendeltetését.

Á termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési ösz- szegnek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amíg a termés kilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek riincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezett önálló jógi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket válíal(Ftíiyttuús á 2. oldaton)