Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

2

NAPLÓ

1953 SZEPTEMBER 19

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

(Folytatás az 1. oldalról)

hat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja.

A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát, végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységében kifejezett tisztelet díjat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszö vetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a ‘ termelőszövetkezet éves termelési ' terve, amelyet a vezetőség készít el

a közgyűlés hagyja jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, má- sodvetésü növények termelésével, a termények veszteség nélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a legjobb tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőztetett helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelő- szövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a trakto rok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként állattenyésztőfarmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmányter- melést, a réteket és legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának a termelő- szövetkezet belső erőforrásainak és á helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló- sertés- és baromfiól, magtár, brigádszállás stb.)

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak meg felelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arató-cséplőkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők, és egyéb, jólképzett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nők szá mára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka megszervezése, értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szeAnt. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (agro- nómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelő brigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigádok létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik,' e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) A növénytermelő-brigádon belül a kapásnövények termelésére munka csapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegű állattenyész tő-brigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állattenyésztő brigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigád vezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt meg beszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, tapasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával három hónapi időtartamra minden munka alól men tesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban résztvevő tagok és családtagok munkáját az országos irányformák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákkal kell mérni és munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában résztvevő családtagok teljesítményét és az értejáró munkaegységet a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetőik napi munkatel jesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesített munkaegységek ösz- szesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat a brigádokat, akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távolmaradás, a rosszminőségű munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatásu fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül úrja elvégezze, figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb estben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyző- könyvi megrovásra, vágy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan el idegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása,; társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

A terme!őszövetkezet vagyona

és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelőszövet kézét a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmag-alap, takarmányalap, biztonsági vetőmag- és takarmányalap, szociális-kulturális alap.

a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagak között szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kel helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett beruházások, illetve beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállatok, egyéb állandójellegű felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát;

ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növény- termelése számára vetőmagot biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa.

Takarmányalapba olyan mennyiségben kell száraz- és abraktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és takarmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fel és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeiket kielégítse.

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, — ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben —éven te terményben és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt, — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart, — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabonatermés és pénzbeli részesedés 2 százalékát kell helyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénzjövedelemböl kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz a szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag, illetve takarmánymennyiséget;

d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

f) a termények fennmaradó részét a tagok között teljesített munkaegységeik alapján szétosztja.

A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénzjövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja vagy szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv túlteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységeik terhére állatot juttat, a tervenfelüli állatállományból, illetve annak szaporulatából.

41. A termelőszövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit; kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visszafizeti az esedékessé vált kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket;

b) az összes pénzjövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésénél figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által saját erőforrásából építésre, gépek, állatok vásárlására és egyéb be ruház ásókba évközben már felhasznált összegeket;

c) a tagok között felosztásra kerülő pénzjövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális

alapot;

d) kifizeti a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után 9 kg búza értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót a földjáradékból le kell vonni;

e) a készpénz jövedelem fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik arányában kiosztja.

42. A termelőszövetkezet az évközi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik arányában előleget folyósít. Az előleg nem haladhatja meg a bevétel-kiadási költségvetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát.

Gabonából a tagok részére a betakarítás után azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhetek.

A termelőszövetkezeti tagok év- közbeni rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközökben a tervezett pénzjövedelemtől függően, pénzbeli előlegeket kell folyósítani.

43. Ez az alapszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelés- ügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott.

A Termelőszövetkezeti

Tanács nevében;

DOBI ISTVÁN

Az Adenauer-klikk hivatalosan átnyújtotta ultimátumát a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség elnökének

Berlin (MTI): Düsseldorfban csütörtökön hivatalosan átnyújtották Walter Freitagnak, a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség elnökének a bonni kormánypártok ultimátumát.

Az Adenauer-klikk szemérmetlen ultimátumában a nyugatnémetorszá gi szakszervezeti mozgalom egységének megbontásával fenyegetőzve a Szakszervezeti Szövetség „teljes

pártpolitikai semlegesítését és a szakszervezetek vezetőségének kicserélését", lényegileg Adenauer agresszív politikájának feltétlen kiszolgálását követeli.

Nyugat-Németország dolgozói eddig többszáz határozatban, táviratban, és levélben a reakciós ultimátum elutasítására szólították fel a Szakszervezeti Szövetség vezetőségét.

A „TASZSZ“ közleménye úi alombombatipúsoknak a Szovjetunióban történt kipróbálásáról

Moszkva (TASZSZ): Az utóbbi

hetekben az atomenergia területén folyó tudományos kutatómunkák tervének megfelelően, a Szovjetunióban kipróbáltak több új atombomba-típust. A próbák sikerrel jártak. Teljes egészében alátámasztották a tudósok és a tervező mérnökök számításait és feltételezéseit.

Teljesen érthető, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok felelős körei elutasítják a Szovjetuniónak az atomfegyver eltiltását követelő kitartó javaslatait, a Szovjetunió, biztonsági követelményekből kiindulva, kénytelen figyelmet fordítani az atomfegyver előállítására. Ugyan

akkor a Szovjetunió továbbra is követeli a népek közti béke megszilárdításának politikáját, megegyezésre törekszik más országokkal az atom-, a hidrogén- és más tömeggyilkoló fegyverfajták feltétlen eltiltásának, a fegyverzet jelentékeny csökkentésének és az említett határozatok végrehajtása szigorú nemzetközi ellenőrzésének kérdésében.

Emellett a Szovjetunióban munkálatok folynak az atomenergia ipari célokra történő felhasználása érdekében. A Szovjetunió döntő fontosságú feladatának tekinti annak elérését, hogy az atomenergiát a békés haladás ügyének szolgálatába állítsák,