Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-16 / 217. szám

1953 SZEPTEMBER 18 NAPLÓ a A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztésót szolgáló intézkedésekről (Folytaids a 2. oldalró!) a kolhozparasztok között. Intézke­dik a határozat arról is, hogy 1954- hen Moszkvában meg kell nyitni az állandó jellegű összszövetségii mezőgazdasági kiállítást. A tudósok, a kutatóintézetek és kísérleti állo­mások nyújtsanak nagyobb segítsé­get a gyakorlatnak. A helyi párt- és szovjet szerveknek rendszeresen ellenőrizniük kell a mezőgazdasági artyel alapszabályának szigorú be­tartását. Kötelezni kell a helyi párt- és szovjet szerveket arra, hogy ne főnék el a közös föld és a kolhoz- vavak elfecsérléséi és biztosítsák minden kolhozp iraszt aktív rész­vételét a közös termelőmunkában. A mezőgazdasági vezetés megjaví­tásáról szóló határozat befejező ré­sze a következőket mondja: ma már az ország minden kerületében nagy­számú, gazdaságilag megerősödött kolhozzal rendelkezünk, olyanokkal, amelyeknek nagy a pénz- és termé­szetbeni jövedelmük, amelyek sike­resen tesznek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek és minden év­ben nagymennyiségű terméket, va­lamint jelentékeny pénzösszegeket adnak a kolhozparasztoknak munka egységeikért. A párt és a kormány által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló számos nagy­szabású intézkedés megvalósítása biztosítja a kolhozok pénzjövedel­mének további jelentős növekedé­sét. így a kolhozoknak teljes lehe­tőségük van arra és kötelességük is. hogy jövedelmük egy részét szociá­lis és kulturális beruházásokra for dítsák. Javasolni kell a kolhozok­nak, hogy támogassák a kolhozpa­rasztokat házaik és gazdasági épü­leteik építésében és egyéb szemé­lyes szükségleteik kielégítésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a mezőgaz­daság további fejlesztését szolgáló határozatának befejező része a falun végzett politikai és pártmunkával foglalkozik. „Hiba volna azt gondol­ni — mondja a határozat, — hogy a mezőgazdaság további fejlődése ma­gától megy majd. A mezőgazdaság fejlődése számára a megteremtett anyagi feltételek és lehetőségek ön­magukban, a pártszervezetek mun­kájának megjavítása nélkül nem hoz zák meg a kellő eredményt.“ kell javítaniok a falusi politikai tö­megnevelő munka irányítását. Szé­leskörű szocialista munkaversenyt kell kifejleszteni a szocialista mező gazdaság minden ágának további fejlesztéséért. A pártszervezetek mun kájukban támaszkodjanak a kolho­zok, a gép- és traktorállomások élen­járó dolgozóira, akiknek száma nap- ról-napra nő. A pártszervezetek vés senek véget a felületes és bürokra­tikus irányításnak, alaposan ismer­kedjenek meg minden kerület hely­zetével, szüntessék meg a vezetésben az adminisztratív módszereket. Rá­mutat a határozat a kolhozok, a gép és traktorállomások, szovhozok párt- szervezetei megerősítésének fontossá­gára és hangsúlyozza, hogy tapasz­talt pártfunkcionáriusokkal kell meg erősíteni a kolhozok, gép- és traktor­állomások. szovhozok párttitkárai káderállományát. Fokozni kell a Komszomol-szervezetek szerepét a mezőgazdaság további fejlesztéséért vívott harcban, s különösen fokozni kell a politikai tömegnevelő és kul­turális felvilágosító munkát a nők között. Előírja a továbbiakban a ha­tározat, hogy fokozott mértékben kell gondoskodni a falusi lakosság kulturális és szociális ellátásáról. A kolhozfalu dolgozói anyagi és kultu rális életszínvonalának emeléséről való állandó gondoskodás minden párt és szovjet szervezet legfonto­sabb kötelessége. A sertéstenyésztés és hizlalás foko­zása, valamint a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó parasztság támogatása érdekében a miniszter­tanács határozata alapján újra meg­indulnak a sertéshizlalási szerződés- kötések. 1953 szeptember és 1954. január hó között a termelőszövetke­zetek és egyénileg gazdálkodó parasz tok szerződést köthetnek sertések hizlalására és nevelésére. Ha a termelőszövetkezet, vagy a* egyénileg gazdálkodó paraszt a szer­ződésiben megállapított határidőre legalább 126 kilós hízottsertést és 90—110 kilós élősúlyú Bacon süldőt ad át, a szerződés élősúly kilogram­monkénti 15 forintos átvételi árat biztosít. Az átvételi áron felül a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok minőségi prémiu­mot is kapnak. Hízottsertésnél 126 A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizo.tságának határo­zata így fejeződik be: — „A Szovjetország biztosan ha­lad a kommunizmus felé. A kom­munista építés programmjának egyik legfontosabb alkotó része, hogy gyakorlatilag megoldjuk azt a feladatot, amit a mezőgazdasági ter­mékek bőségének a népgazdaság vezelöerejét képező szocialista ipar nagyszabású fejlesztése révén orszá gunkban való megteremtése jelent. A jelen körülmények között ez a feladat mint az egész nép feladata áll előttünk. E feladat sikeres meg­oldása elősegíti majd a munkásosz­tály és a kolhozparasztság szö­vetségének további megerősödését. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése felhív minden kolhozparasz­tot, a gépállomások és szovhozok minden dolgozóját, hogy minden ké pességét vesse latba, fejtse ki al­kotó kezdeményezését a Szovjet­unió mezőgazdaságának további fej leszitésével kapcsolatos feladatok megoldása céljából. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése kifejezi szilárd meggyőződé­sét, hogy a munkásosztály, a kol­hozparasztság, értelmiségi dolgozó­ink, az összes szovjet emberek a Kommunista Párt vezetésével a legrövidebb időn belül megoldják ezt a feladató:." és 140 kiló között élősúly kilónként 2.50 forint, 140 kilón felül élősúly kilónként négy forint prémium jár. Ezenkívül, ha a hízó átadását 1954 május, június, július .augusztus hó­napok valamelyikére vállalják, ak­kor még külön nyári prémiumot is kapnak. Élősúly kilónként két forin­tot. A Bacon süldő hizlalási szer­ződés a 15 forintos átvételi áron fe­lül élősúly kilónként két forint mi­nőségi prémiumot biztosít. A hizlalási szerződést kötött ter­melőszövetkezetek és egyénileg gaz­dálkodó parasztok minden leszerző­dött sertés után négyszáz forint ka­matmentes előleget kapnak. A szer­ződéskötés lebonyolítását a megyei állat- és zsxrbegyüjtő vállalatok já­rási kirendeltségei, illetve a község) állatbegyüjtők végzik. 1053. szeptemberéi 1054. iawrjáio lebet szerződést kötni seriéshizlalésra A határozat további része hangsú­lyozza, hogy a pártszervezetek min­den eszközzel fokozzák a tömegek között végzett szervező és politikai munkát. Éppen ezért elsősorban meg páf 7 és pÁm épít és Törődjenek többet a tío:g?zi logos problémáival a rácegresi állami gazdaság vezetői A rácegresi állami gazdaság dol­gozói az aratási és cséplési verseny­ben a dunamenti Gyapot Tröszthöz tartozó 30 állami gazdaság közül har­madikak lettek. Megyénk 16 állami gazdasága közül pedig elsőnek fejez­ték be az aratást, csáplést. Jó mun­kájukért megkapták a Megyei Párt- bizottságtól a legjobb állami gazda­ságnak járó vándorzászlót. Az aratás, cséplés befejezése után azonnal hoz­záláttak az őszi kalászosok talajeiő- készítéséhez, valamint a szálastakar­mány magvak és az őszi kalászoséi: vetéséhez. A korai magvak vetésé­ben is kiváló munkát végeztek, mert az ősziárpát, a lucerna és az őszi ta­karmánykeverékek vetését már az egész gazdaság befejezte. az uzdi üzemegység növénytermelő brigádja pedig már a rozsvetést is befejezte. Ezekből következtetve meg lehet állapítani, hogy az áúami gp-’-fec-,<j dolgozói és vezetői érzik a felelős­séget a tervek teljesítéséért, a mi­nisztertanács határozatának betartá­sáért. Egy pár konkrét, megtörtént ténnyel azonban azt is be lehet bi­zonyítani, hogy a veze ö5í mostohán viszonozzák a do gozók ió ntunká áf. A tervek teljesítésére és a gazdaság- vezetés egyéb problémáira hivatkoz­va gyakran megfeledkeznek a dolgo­zókról való gondoskodásról. A mezőgazdasági vezetők és dol­gozók előtt ismeretes, hogy a bére­zés országosan megállapított norma alapján történik. Az is ismeretes, hogy a napraforgó kézi aratására nincs országos norma. A rácegresi állami gazdaságban ugyanilyen eset­tel állunk szemben. A silócsalarr.á- dának vetett napraforgót lekaszáltat- ták. Mikor a vezetők elrendelték a munka elvégzését, tudták, hogy új normát kell rá felvenni. S z i Iá g y i János elvtárs, a rácegresi üzemegy­ség vezetője a normát fel is vette. De mivel a norma felvétele nem volt szabályos, Walter János, a gazda­ság vezető agronómusa nem írta alá, s nem lehetett jóváhagyás végeit az igazgatósághoz terjeszteni. így a munkások nem kapták meg a napra­forgó aratása után járó bért. Ennek már több, mint másfél hónapja, de a vezetőség még azóta sem intézke­dett. Geier Gizella, a rácegresi üzem egység brigádírnoka elmondotta, hogy már több alkalommal felvetet­ték a vezetőségnek, hogy intézked­jenek. Azok meg is ígérték, azonban még a mai napig sem intézték el. Farkas Ferenc elvtárs, a Sziget­pusztai üzemegység állattenyésztési brigádvezetője elmondotta, hogy a gazdaság vezetőségétől utasítást ka­póit 50 mázsa széna megvásér ásóra. Erzt ő meg is vásárolta. Ennek már elmúlt két hónapja, de a dolgozók még ma sem kapták meg a szénáért járó pénzt. Mikor a vezetőségnek ezt felvetik, csak azt a választ kap­ják, nincs pénz, sőt már az is meg­történt, hogy Juhász Józsefet, a gazdaság egyik do’gozóját leküldték Szekszárdra azzal, hogy a Nemzeti Bankban megkapja a pénzt, holott C s e g e z i Tibor, a gazdaság pénztá­rosa tudta legjobban, hogy a gazda­ságnak pénzhiánya van és Juhász József nem kap pénzt. Hibák a munkabérek Hf ze'ésénéi Ez csak egy kis része annak, ami a dolgozók munkabér fizetésénél helytelen. Az is megtörtént már, hogy a becsületesen megdolgozott munka után sem akarták kifizetni a bért, mert a bérfelelős sokalta a ke­resetet. Az uzdi üzemegység kocsi­sainak 550 forint munkabért csak Radó elvtársnak, az üzemegység vezetőjének erélyes követelésére számfejtették. Tudvalévő, hogy szeptember hó­napban többször esett az eső és kü­lönösen éjszaka lehűlt a levegő. A gazdaság szállítómunkásainak bizony már el kellne az esőköpeny. Mint Tóth József elvtárs elmondja, a vontató és a gépkocsi rakodómunká­sai nem kaptak köpenyt, pedig a gazdaság raktárában bőven van. Tehát a felsorolt hibák már nem újkeletüek, nem lehetne azt sem mon dani, hogy a vezetőség ezekről nem tudott, vagy nem tud. Most már ideje fenne, ha az Ígéret helyett cse­lekednének is. mert a vezetők eféle magatartása egyáltalán nincs össz­hangban a kormány programmjával. Ha a vezetőség ezeket a hibákat felszámolja, törődik a dolgozók jo­gos panaszainak orvoslásával, meg jobb eredményeket tudnak elérni a tervek teljesítésében, a dolgozók még az eddiginél is több felelősséget éreznek munkájukért, a miniszter- tanács határozatának végrehajtásá­ért. A iiittrxista-SeniiBista elméleti silkoJosxeliemű elsajtiitiitittsstérti; A pártoktaiás a marxis'a-Ieninis- ta elmélet propagandája ma már igen fontos része valamennyi kom­munista és munkáspárt tevékenysé­gének. A pártoktatás évről-évre na­gyobb tömegekre terjed ki, s egyre szervezettebbé válik. A marxista-leninista elmélet al­kotószellemű elsajátítása, a forra­dalmi mozgalom újabb tapasztalatai val, újabb tételekkel és következte­tésekkel való gazdagítása, a kon­krét történelmi viszonyoknak meg­felelő alkalmazása a forradalmi marxista pártok jellemző sajátossá­ga. Marx, Engels, Lenin, Sztálin diadalmas tanítása fölfegyverzi a kommunista és munkáspártokat a társadalom, az osztályharc fejlődés­törvényeinek ismeretével, hogy e pártok minden helyzetben eligazod­hassanak, előre láthassák az esemé­nyek fejlődését, s helyesen szabhas­sák meg politikájukat. Ez az elmé­let tevékeny, önfeláldozó harcra felkesíti a párttagokat a munkásosz­tály és az egész dolgozó nép érde­keiért. A marxista-leninista elmélet al­kotószellemű elsajátításának, szün­telen gazdagításának és fejlesztésé­nek nagyszerű példáját mutatja a Szovjetunió Kommunista Pártja: új utakat tör a történelemben, s kom­munista elvek alapián alakítja át a társadalmat. Az SZKP elsőrendű kötelességének tekinti az ideológiai munkát. Fáradhatatlanul gondosko­dik a kommunisták eszmei-politikai neveléséről; igyekszik, hogy min­ded párttag és tagjelölt munkálkod­jék eszmei színvonalának emelésén, s elsajátítsa a marxizmus-leniniz- mus alapjait. A Szovjetunió Kom­munista Pártja sikeresen megoldja a kommunizmus építésének világ- történelmi feladatát, mert fölfegy­verkezett a társadalmi fejlődés élen­járó tudományos elméletével, foly- »1 fokozza a párttagok és a tagje­löltek ideológiai képzettségi*', emeli a szovjet nép politikai és kulturá­lis színvonalát. A kapitalista, a gyarmati és a függő ors7,ágok kommunis'ái a Szov jetun: í Kommunista Pártjának pél­dájából tanulják meg. hogyan har­coljanak a kizsákmányolok ellen, hogyan győzzék le őket. A népi de­mokratikus országok kommunista és munkáspártjainak tagjai az SZKP példájából tanulják meg hogyan küzdjék le a nehézségeket, hogyan teremtsék meg a szocializmus győ­zelmes építéséhez szükséges feltéte­leket. A vezető pártkádereknek Kína Kommunista Pártja központi bizott­sága által kidolgozott tanterve kitér fed az SZK(b)P története rövid tan­folyamának, valamint a szocialista építés kérdésével foglalkozó egyes lenini és sztálini munkáknak a ta­nulmányozására. Kína Kommunist Pártjának központi bizottsága azzal a feladattal bízta meg a vezetőká­dereket, hogy az ország konkrét vi­szonyainak megfele'ően helyesen al­kalmazzák a szovjet tapasztalato­kat a gazdasági építésben. Kína Kommunista Pártja, vafe- mint az európai népi demnkrírt'kus országok kommunista és’ munkás­pártjai rendkívül gondosan foglal­koznak a marxizmus-leniniamus esz méinek terjesztésével. A népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjai szor­gosan készülnek az új pártöktatási évre. Egyik legfőbb feladatuknak te kintik a pártoktatás eszmei színvo­nalának általános emelését. E fel­adat pontos teljesítésével ki tudják küszöbölni mindazokat a súlyos fo­gyatékosságokat. amelyeket a párt- bizottságok az elmúlt tanév ered­ményeinek összegezésekor fölfed­tek. Sok pártszervezet lebecsülte az ideológiai munkát. Igen csökkentet­te a párt oktatás színvonalát az a körülmény, hogy az ideológiai mun­ka elmaradt a párt feladataitól, s a pártok központi lapjai és elméleti folyóiratai nem vitatták meg a szo­cialista építés konkrét feladataival közvetlenül összefüggő időszerű prob lámákat. Egyes tanulókörökben és naPtiks.i iskolákon előfordult a marxista-leninista elmélet talmudis- ta. dogmatikus tanulmányozása, az elmélet elszskítása a gyakorlattól, a pártoktaiás e’szakítása a szocia­lista építés feladataitól. A marxista-leninista elmélet nem dogma, hanem a cselekvés vezérfo­nala. A kommunista és munkáspár­tok tehát megkövetelik a marxista- leninista elmélet talmudista, dogma­tikus tanulmányozásának megszün­tetését. Arra nevelik a kommunis­tákat, hogy ne egyes formulákat és idézeteket tanuljanak meg a marx- izmus-leninizmus klasszikusainak műveiből, hanem Marx. Engels, Le­nin, Sztálin forradalmi tanításának lényegét értsék meg. A pártoktatásnak szoros kapcso­latban kell fennie azokkal a gyakor­lati feladatokkal, amelyeknek meg­oldásán a kommunista és munkás­pártok fáradoznak. A pártck'atás ngyik legfőbb feladata, hogy min- denkép segítse e feladatok s'keres teljesítését. Ma, amikor a népi de­mokratikus országok kommunista és munkáspártjai a szocialista épí­tés nagy felelősséggel járó felada­tainak megoldásán fáradoznak, rend kívül fontos a marxista-leninista po litikai gazdaságtan propagandája, s a káderek fölvértezése közgazdasági ismeretekkel. A népi demokratikus országok az osztályharc kiéleződésének viszo­nyai közt építik a szocializmust. A kapitalista világ reakciós erői és a belső ellenségek a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó országok gazdasági és politikai ere­jének megrendítéséi'e törekszenek, veszett rágalomhadjáratot folytat­nak ez országok ellen, rosszindula­tú koholmányokat terjesztenek ró­luk, igyekeznek egészségtelen han­gulatot kelteni és szítani ezeknek az országoknak egyes ingadozó ele­mei körében. Az új élet építéséért vívott harc egyszersmind azt jelenti, hogy har­colunk a marxista-leninista ideoló­gia diadaláért, az ellenséges néze­tek és elméletek mindenféle meg­nyilvánulása ellen. S mégis, mint Németország Szocialista Egységpárt ia központi bizottságának politikai irodája megállapította, az NSZEP a tavalyi pártoktatási év során nem­igen törődött az ellenséges ideológia leleplezésével. A pártpropaganda legyen harc xs, támadójellegű. Az előadásokon és a szemináriumi foglalkozásokon e>-é lyesen és kíméletlenül leplezzük le a burzsoá és a szociáldemokrata e1- méleteket, határozottan rántsuk le a leplet azokról az ocsmány hazug­ságokról és rágalmakról, amelyeket a burzsoázia szór a Szovjetunióra, valamint a béke. a demokx'ácia és a szocializmus táborának más ox*- szágaira mu ássuk íneg az imperia­lista háborús gyújtogatok, agresz- szív terveit, s mozgósítsuk a dolgo­zókat a forradalmi éberség nagy­mértékű fokozására. A pártoktatás töltsön be fontos szerepe; a demokratikus táborhoz tartozó népek testvéri barátságának és szolidaritásának további szilár­dításában, a proletárinternacionaliz-■ mus eszméinek pi'opagálásában. a burzsoá nacionalizmus vadállati ideológiájának leleplezésében. A pártoktatás egyik lesf^n'ossbb feladata annak a marxista-leninista tételnek részletes kifejtése. hogv a dolgozó tömege^ — az összes anya gi javak termelői — képviselik a társadalom elöntő teremtő erejét, hogy a nép a történelem alkotója. I s a munkásosztály, a modern társa­dalom legforradalmibb osztálya, al­kalmas a nagy néptömegek meg­szervezésére és vezetésére. A marx- izmus-leninizmus azt tanítja, hogy a kommunista párt a munkásosztály és minden dolgozó vezére, tanítója és vezetője, s döntő szerepet tölt be a munkásosztálynak a hatalomért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harca vezetésé­ben; hogy a párt ereje a néppel va­ló megbonthatatlan kapcsolatban, a nép ereje pedig a párt köré való felsorakozásban rejlik. A páx*tokta- tásban gyakran előfordult a szemé­lyiség történelmi szerepe kérdésé­nek nem marxista megvilágítása; ez a marxizmus-leninizmus szellemével összeegyeztethetetlen idealista sze­mélyi kultusz elméletének propa­gálásában nyilvánul meg. Ezt a hi­bát meg kell szüntetni. A pártoktatás eszmei színvonala elsősorban a propagandista káderek 4ől függ. A propagandisták kivá­lasztása és nevelése, a velük való állandó foglalkozás az ideológiai munka fellendítésének egyik legfon­tosabb feltétele. A pártoktatás kérdései nemcsak a népi demokratikus országok kom­munista és munkáspártjai szem­pontjából nagyjelentőségűek. Ezek a kérdések a kapitalista, a gyarmati és a függő országok kommunista pártjai számára is igen fontosak. A kommunisták politikai oktatása ezekben az országokban szorosan összefügg a békéért, a demokratikus szabadságjogokért, a nemzeti füg­getlenségért és a nemzeti szuveré- nitásért, a munkásosztály és az ösz- sz.es dolgozók egységéért, a mun­kásosztály létérdekeiért vívott harc feladataival. A Francia Kommunista Párt fon- ‘ ”* ezkedéseke tesz s nevelőmun 'Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents