Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-30 / 229. szám

A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége Elnökségének felkivása a nyugatnéme'országí szakszervezeti tagokhoz NA P L 6 1953 SZEPTEMBER 30 Berlin (ADN): A Szabad Német Szakszervezetek Szövetségének El­nöksége felihívást intézett Nyugat- Németország valamennyi szakszer­vezeti tagjához és munkásához. A felhívás a többi között így hang­zik: A nyugatnémet szakszervezeti mozgalmat a .nagyobb veszély fenyegeti. Az Adenauer-kormány, az agresszív német imperializmus kor­mánya súlyos .^csapást akar mérni Nyugat-Németország munkásságára és szakszervezeti mozgalmára. Az Adenauer-klikk, a német mo­nopolisták és az amerikai finá'nc- tőkések célja egyaránt az, hogy meg semmisítsék a szakszervezeteket s a dolgozók demokratikus jogait és szabadságát. Ne tűrjétek el, hogy Adenauer és szekértolói gyanús kompromisszu mot kössenek! Ne tűrjétek meg a szakszerveze­tekben az Adenauer-klikk, a milita­risták és a fasiszták képviselőit! Ne tűrjétek, hogy visszaéljenek nevetekkel! A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége kebelébe tartozó több, mint ötmillió szervezett munkás és alkalmazott nevében felajánljuk testvéri szövetségünket és szolida­ritásunkat. Harcoljatok velünk együtt a mi- litarizmus, a fasizmus és a háború ellen. Churchill nyilatkozata London (MTI). Churchill angol miniszterelnök hétfőn este — mint a londoni rádió jelenti — nyilat­kozatot tett közzé. Kijelenti, hogy még mindig állja eredeti javasla­tát a négy nagyhatalom kormány­főjének találkozójára vonatkozóan Az angol kormány csak akkor ja vasolt négy halaim i külügyminisz­teri találkozót, amikor kitűnt, hogy nem tudja elnyerni Amerika és Franciaország támogatását a kor- mánvfők közötti értekezletre. Az angol lapok feltűnő helyen foglalkoznak a uégv nagyhatalom legmagasabb színvonallá konferen­ciájának tervével és főleg Chur­chill nyilatkozatával. A munkás­párti ..Daily Herald1* felhívja Churchill miniszterelnököt: tegyen újabb erőfeszítést és nyerje el az Egyesült Államok és Franciaország hozzájárulását a négy nagyhatalom kormányfőinek találkozójához. A miniszterelnök esetileg az ENS/, közgyűlésén is felvethetné javasla­tát — írja lap. majd megállapítja most inkább, mint valaha, szükség van rá. hogv Anglia magához ra­gadja a vezetést ebben a kérdés­ben. A „Vio'nnmi Tájékoztató Iroda“ az Indok inó val kapcso’atos francia—amerikai el lenietek fokozódásáról Peking (Uj Kína). A „Vietnami Tájékoztató Iroda“ egyik legutóbbi közleményében megállapítja: foko­zódnak a francia-amerikai ellenté­tek abban a kérdésben, hogv ki gyakorol ion közvetlen ellenőrzést az-' indokínai bábhadseregek pa­rancsnoksága és Indokína gazda­sági erőforrásainak kiaknázása fe- lett.. Az amerikai imnerialt/mus nyo­mására — mutat rá a többi között a „Vietnami Tájékoztató Iroda“ — a franciák július 3-án — vonakod­va bár, — de bejelentették, hogy készek tárgyalásokat kezdeni az indokínai bábrendszerekkel a hata­lom átadásáról. A franciák ragaszkodtak azonban althoz, hogy a bábólllamok mondja­nak te a katonai parancsnokságra \onatkozó küveteV'siik roll és hogy Khmer és Patet-Lao bábrendszere továbbra is maradjon meg a fran­cia Unió keretében. Franciaországba rendelték Bao Dajt, Hogy kivonják őt az Egye­sült Államok befolyása alól. Nyo­mást gyakoroltak rá, hogy marad­jon meg a francia Unió keretében. Párisba rendelték Bao Daj minisz terelnökét, Nguen Van Tam-ot is, mielőtt megengedték volna, hogy Washingtonba utazzék. A Vietnammal! kapcsolatos fran­cia-amerikai ellentétek fokozódását bizonyítja az a ténv is, hogy még mindig nem kezdődtek meg a hi­vatalos tárgyalások Franciaország és Bao Daj között. Jóllehet Laatiel miniszterelnök már két és fél hó­nappal ezelőtt bejelentette a tár­gyalások megkezdésére irányuló szándékát. JNuttin» ansol kü?ü«yi államtitkár bonni nyilatkozata London (MTI). A londoni rádió beszámol a Bonnban tartózkodó Nutting angol külügyi államtitkár nyilatkozatáról. Nutting kijelentet­te, hogy „amennyiben kudarcot val lanak az európai védelmi közösség re irányuló tervek, nem lát más megoldást, mint hogv Nyugat-Né- metországot fel kell venni az At­lanti Szövetségbe.** Nutting hozzá­tette. hogy „ez a megoldás való­színűleg nem tetszik majd Francia országnak .. Nutting kijelentette, hogy kár volna, ha füstbe menne az „európai védelmi közösség“ terve, egyúttal megállapította: „A Szovjetunió joggal elvárhatja, hogy garanciát kapjon, hogy a német haderőket nem használják fel ellene.“ Az anuol—egyiptomi tárgyalásról Kairó (MTI). Az „AFP“ egyipto­mi szóvivők nyilatkozatára hivat­kozva jelenti, hogy az angol­egyiptomi tárgyalásokon megegye­zést értek eil a Szuezi-csatorna jö­vőjét érintő számos kérdésben. Ér­tesülés szerint megegyeztek abban, hogy az egyezmény aláírásától szá­mított 18 hónapon bélül kivonják az angol csapatokat a Szuezi-csator na övezetéből. A csapatok kivonása után három évig négyezer angol szakember marad a csatornaöve.- zeti támaszpontokon a berendezé­sek karbantartására. Az amerikai Bánya- és Kohóipari Dolgozók Szakszervezete a szakszervezeti egység melleit ioglalt állást Newyork: A newyorki Daily Wor­ker írja: Az amerikai Bánya- és Kohóipa­ri Dolgozók Szakszervezetének ér­tekezlete határozatot fogadott el a szakszervezeti egység kivívásáért folytatott harcról. Az értekezlet tag­jai késznek mutatkoznak arra, hogy amíg az egység létre nem jön, csat­lakoznak a többi szakszervezet har­cához és résztvesznek a közös tár­gyalásokon. A százezer tagot képviselő érte­kezlet célul tűztfe ki a még nem szervezett munkások megnyerését is. majd nagy lelkesedéssel fogadta el azt a határozatot, hogy megala­kítják az úgynevezett „egyesült vé­delmi bizottságot", amely támoga­tást nyújt a Smith, McCarran, a Taft—Harley és egyéb munkáselle­nes törvények áldozatainak. Jugoszlávia vlsszau'as tolta a treszti népszavazásra vonatkozó o.asz javasla'ot London (MTI). A „Reuter** jelen tése szerint a jugoszláv kormány hétfőn az olasz kormányhoz inté­zett jegyzékében hivatalosan visz- szautasította az olasz miniszterel- . nőknek azt a javaslatát, hogy fart' sarnak népszavazást a Trieszti Sza­bad Területen. Amer kai íőisko'ai tanárokat te lügoeszte ’ék áüásu*bnl William Jansen, amerikai iskola felügyelő „fegyelemsértés és tanítók hoz nem méltó magatartás * vád iá­val illetett és felfüggesztett állásá­ból több főiskolai tanárt, akik nem voltak hajlandók a poutikai lefo­gásukat és kapcsolata.k it illető kérdésekre válaszolni. A tanárok 13—23 éve működnek ezen a pá­lyán. HÍREK I , \ ROMA Luigi Longo, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkárhelyettese vasár­nap a „l'Unitá" foggiai ünnepségén beszédet mondott, amelyben annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a magasabb életszínvonalért folyó harcok során megvalósult munkás- egységnek politikai síkon is meg kell mutatkoznia az ország ügyei­nek intézésében. Az ország vezeté­sében megnyilvánuló egység vagy őszinte együttműködés — mondotta, — megkönnyítené a nagyjelentősé­gű kérdések megoldását és elkerül­hetővé tenne sok harcot és áldoza­tot. Azoknak, akik azt állítják, hogy a kormányban nem lehet együttműködni a kommunistákkal és a szocialistákkal, azt válaszoljuk, hogy csak a dolgozók és a kizsák­mányolok érdekei nem egyeztethe­tők össze, de a különböző áramla­tokhoz tartozó dolgozók érdekei kö­zös nevezőre hozhatók. A dolgozóknak — mondotta befe­jezésül Longo, — le kell vonniok a helyes következtetést. Meg kell ta- nulniok, hogyan valósítsák meg ezt az egységet, vagy legalább is az együttműködést a politikai élet­ben és az ország ügyeinek irányítá­sát. Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt résztvé- tele a kormányban az összes dolgo­zók érdeke. SANGHAJ A „Kiodo Cuszin" japán hírügy­nökség közlése szerint a japán Szénipari Munkások Országos Szak- szervezetének körülbelül százhetven ezer tagja bérkövetelései alátámasz­tására szeptember 28-ra huszonnégy órás sztrájkot hirdetett. LUDWIGSHAFEN A ludwigshafeni körülbelül 30 ezer embert foglalkoztató Badische Anilin und Sodefabrik egyik gyár­egységében vasárnap, röviddel éjfél előtt robbanás történt. Az eddigi értesülések szerint három ember meghalt és a gyárépület egyik szár­nya összedőlt. Nyugat-Németországban csupán 1953-ban tizenöt robbanás történt, főleg hadianyaggyárakban és kémiai kutatólaboratóriumokban. PARIS A „THumanité" közli, hogy Szaj­na megye prefektusa egy hónapra felfüggesztette Páris Orly nevű elő­városának • polgármesterhelyettesét. A döntés ürügyéül az szolgált, hogy a polgármesterhelyettes (aki augusz­tusban a polgármesteri tisztet látta el) támogatta a sztrájkoló munká­sokat. A lap rámutat, hogy korábban elmozdították Issyles-Moulineaux községtanácsának kommunista el­nökét. A belügyminiszter ezenkívül feloszlatta Ales város községtaná- sát. A községtanács többsége kom­munista volt. A mingecsauri vizierfímíí építkezésén A Boz-Dag hegy lábánál, ahol szűk hegyszorosban folyik a Kúra folyó, vízierőmíí épül. A vízierőmíí olcsó villanyárammal látja el az üzemeket. — A zárógát hatalmas víztárolót képez, amely biztosítja a vízierőmű turbináinak szakadatlan munkáját az év bármely szaká­ban. Négy nagyméretű öntözőcsatorna is a vízierőműtől kapja vízét. A képen: Hatalmas méretű csöveken keresztül jut el a vízierőmű turbináihoz a mingecsauri tenger vize. Csaknem hárommillió forint értékó ingyenes oltóanyag- juttatásban részesült eddig a dolgozó parasztság A minisztertanácsi határozat az ingyenes állatorvosi kezelésen kí­vül többek között kimondotta, hogy a termelőszövetkezetek és termelő­szövetkezeti csoportok közös állat- állománya részére a fertőző állatbe­tegségek megelőzéséhez és leküzdé­séhez szükséges oltóanyagokat az állam díjtalanul bocsátja rendelke­zésre. Hogy ez milyen nagy ked­vezményt jelentett a termelőszövet­kezeteknek, azt legjobban bizonyít­ja, hogy nem egész hat hét alatt, szeptember 20-ig a kormány egy­millió, 269 ezer 733 forint értékű oltóanyagot bocsátott a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére. Augusztus közepén a miniszterta­nács a sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyagok ingyenes rendelkezésre bocsátását kiterjesztette a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyé­nileg dolgozó parasztok és vala­mennyi sertéstartóra. A (határozat értelmében augusztus közepétől va­lamennyi sertéstartó ingyen kapta a sertéspestis elleni oltó- és fertőt­lenítőanyagokat. A minisztertanácsi határozat végrehajtása során a kor­mány a földművelésügyi miniszté­rium útján szeptember 20-ig. egy­millió 683 ezer 024 forint értékű sertéspestis elleni ingyenes oltó- és fertőlenítőanyagot bocsátott az egyé fii állattartók és a termelőszövetke­zeti tagok háztáji gazdaságai rendel kezésére. Az ingyenes oltóanyagjuttatással tehát a kormány eddig már csak­nem hárommillió forint értékű tá­mogatásiban részesítette dolgozó pa­rasztságunkat. Hátán háza, kebelén kenyere Sokszázezer tönkre­ment, hajléktalan far­mer, munkanélküli napszámos kóborol az Amerikai Egyesült Államok különböző or­szágútjain. A hajlék­talan, nincstelen ván­dorok bármilyen mun­kát vállalnak, bármi­lyen bérért... Kóborló mezőgazda- sági munkások — „emigránsok", ahogy az Egyesült Államok­ban nevezik őket — nemcsak a kapitalista Amerikában vannak. Nagy számmal talál­hatunk ilyeneket Ang­liában is, különösen a háború óta. A háború­utáni években töme­gesen mennek tönkre, veszítik el munkáju­kat az angol dolgozók is az egyre fokozódó fegyverkezési hajsza következtében. A Picture Post című angol burzsoá folyó­irat ezt írja az angol „emigránsok'*-ról: -r­„Essexben, Londontól mindössze 33 mérföld­re találkoztunk ilyen kóborló nincstelenek­kel. A borsószedés az országutak vándorai­nak százait vonzotta ide. Ezeknek az embe­reknek nincs hajlékuk. Többnyire nincs jövő­jük sem. Hátukon há­zuk, kebelükön kenye­rük. Azzal élnek, amit a föld ad nekik ...." A munkanélküliek, akik már nem is re­ménykednek abban, hogy valaha állandó munkát kapnak, az országutak vándorai lettek. A kóborló idénymunkások ne­héz munkával alig keresnek annyit, hogy éhen ne haljanak. Ru­házkodásra már nem telik nekik. Rongyok­ban járnak. A london- környéki kocsmákban mindenütt ezzel a fel­irattal találkozik az ember: „Borsószedőket nem szolgálunk ki.'* A mezőgazdasági dolgozók nyomora a kapitalista országokban Irta: V. VOLOGYIN A közeljövőben Bécsben megrendezik a mezőgaz­dasági és erdőgazdasági dolgozók nemzetközi kon­ferenciáját. A konferen­ciát a mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók Nemzetközi Egyesületének kezdeményezésére hívták össze. A konferencia összehí­vása a munkások milliói­nak érdeke. A kapitalista és gyarmati országokban a mezőgazdasági dolgozó­kat a legkegyetlenebbül kizsákmányolják. A mező- gazdasági dolgozóknak nincs semmiféle joguk, munkaidejük korlátlan. Az ültetvényeken nagy­mértékben elterjedt a kényszermunka, a faji üldözés, a testi fenyítés. A földkerekségen több, minfe 800 millió mezőgaz­dasági munkás van. Kere­setük a kapitalista orszá­gokban jóval kevesebb, mint az ipari munkásaké. A szociális biztosítás rend szere a béresekre nem ter­jed ki. A monopóliumo*k tulajdonosai minden lehe­tő módon megakadályoz­zák a szakszervezeti szö­vetségek megalakítását. Az Amerikai Egyesült Államokban kétmillió me­zőgazdasági munkás közül csak kb. tízezer a szerve­zett munkás. A béresek munkát és kenyeret ke­resve kóborolnak az or­szágban. Életüket sátrak­ban és vasúti kocsikban töltik. Munkájukért nyo­morúságos bért kapnak. Ugyanekkor a mezőgazda- sági munkásokat csupán az év négy-öt hónapjában foglalkoztatják. A többi hónapokban nincs munká­juk. Az Amerikai Egyesült Államokban a föld mind­jobban a nagy farmerek — a mezőgazdasági kapi­talisták kezében összpon- ■ tosul. A kisgazdaságok tu­lajdonosai tönkremennek. Statisztikai adatok szerint évente 72 ezer amerikai farmer adja el farmját és költözik be a városba, ahol szintén nehezen tud munkához jutni. Latin-Amerikában, ahol a föld nagyrésze külföldi tőkéseké, nagyon elterjedt az a rendszer, hogy az el­adósodott parasztot hozzá kötik a földesúri birtok­hoz. Ilyenformán a parasz tok rabszolgasorban él­nek. A földesurak elfoj­tanak minden olyan kísér­letet, amely a szakszer­vezetek megteremtésére irányul. Nehéz a falusi lakosság élete az ázsiai és afrikai országokban is. Itt, a kül­földi tőkések ültetvényein kényszermunka divik. Malájföldön például az ültetvényeken dolgozó munkások kénytelenek külön táborokban lakni. El vannak szakítva csa­ládjuktól, és fegyveres őrök felügyelete mellett dolgoznak. A gyarmatosí­tók kezükbe kaparintot­ták a legjobb földeket, az őslakókat pedig a mocsa­ras, terméketlen területek re űzték. A kapitalista országok­ban a szegényparasztok milliói feudális, függő helyzetben vannak a föld birtokosoktól. A Közép- és Közelkeleten olyan tör vény van életben, amely­nek értelmében a paraszt az általa termelt termé­keknek csak ötödrészét tarthatja meg. A termés többi részét lefogják föld bérre, vízbérre, vetőmag­ra és igásállat használat­ra. Még azok a parasztok is, akiknek van igásálla- tuk, vetőmagjuk és ter­melési eszközük, kényte­lenek termésük 50—70 százalékát leadni. Nem­csak a gyarmatokon ilyen a helyzet, hanem olyan országokban is, mint Olaszország és Francia- ország is. Az utóbbi években je­lentősen megerősödött a mezőgazdasági munkások­nak és parasztoknak a létérdekeikért vívott har­ca. Olaszországban, Tö­rökországban, Iránban, Szíriában, az afrikai, latin amerikai, valamint más kapitalista és gyarmati országokban a parasztok elfoglalják a parlagon he­verő földeket, hogy élni tudjanak. Olaszországban a béreseknek a munkabér emelésért és a földbirto­kosokkal való országos szerződés megkötéséért vívott harca egybekapcso­lódik az ország minden parasztjának az agrárre­formért vívott harcával. A gyarmatokon és fél­gyarmati országokban a mezőgazdasági dolgozók­nak az agrárreformért fo­lyó küzdelme párosul a hűbérurak és külföldi mo­nopóliumok uralma ellen, a nemzeti függetlenségért vívott harccal. A bécsi nemzetközi kon ferencia meg fogja tár­gyalni mindazokat a fon­tos kérdéseket, amelyek a mezőgazdasági munká­sok létérdekeivel kapcso­latosak és kidolgozza a mezőgazdasági munkások szociális és gazdasági kö­veteléseinek programm- ját. Ez a konferencia ismét egy lépés lesz előre a dol­gozók nemzetközi egysége megszilárdításának útján, a létérdekekért, a béké­ért és demokráciáért dí­vott harcban. T

Next

/
Thumbnails
Contents