Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-30 / 229. szám
1953 SZEPTEMBER 30 NAPCö 3 A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak 111. megyei tanácskozása T/asárnap, szeptember 27-én, megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak élenjáró dolgozói az országos tanácskozás alapján harmadik megyei tanácskozásra jöttek össze, melyen megjelent mint- égy 500 küldött, A megyei tanácskozás igen nagy jelentőségű, különösen a termelőcsoportok életében. Feltárultak a tanácskozáson a termelőszövetkezetek nehézségei a gépállomások munkájának fogyatékosságai, melyek gátolták a termelőszövetkezetek íejlődését, akadályozták a tagok boldogulását. Javaslatok hangzottak el a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének, az egy munkaegységre eső osztalékok növelését illetően A termelőszövetkezetek küldöttei a nehézségek mellett jogos büszkeséggel beszéltek elért eredményeikről is. A tanácskozáson megbeszélték, hogy az elkövetkezendő időben a lehetőségek feltárásával a munkák meny nyiségi és minőségi jobb elvégzésév el emelik a tagok életszínvonalát. Az értekezleten megjelent a pártközpont, a földművelésügyi minisztérium kiküldötte, Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és a megyei pártbizottság számos tagja. Az értekezleten Vadai Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőhelyettese tartott megnyitó beszédet s utána következett, a megyei tanács VB elnökének, Tuska Pái elvtárs beszámolója Tuska Pál elvtárs bevezetőben a megyei tanácskozás jelentőségéről beszélt. — Nagy és fontos esemény- riyé teszi a tanácskozást az a tény, — mondotta, — hogy a termelőszövetkezeti tagság most az eddigieknél nagyobb, eredményesebb és sok oldalú segítséget, támogatást élvez. Részletesen ismertette mindazokat a segítségeket, amelyekkel kormány zatunk támogatja a szövetkezeti mozgalmat. A többi között ezeket mondotta: — A mezőgazdasági termelés min den területén támadásba kezdünk azért, hogy termésátlagaink növekedjenek. Erre minden adottságunk megvan. Ingyenes lett az állatorvosi kezelés. Ez termelőcsoportjainknak egy évben több, mint egymillió százezer forint megtakarítást jelent. Kormányzatunk eltörölte a térme- lőcsoportok mintegy 7 millió forint rövidlejáratú hitelét. A háztáji .tehenek után nincs beadási kötelezettség. A kedvezményeket nézzük meg a hőgyészi Uj Barázda tsz életén keresztül. A tsz a kedvezmények utáni megtakarításból például minden egyes családnak 12 méter ruhaszövetet vásárolhatna^ vagy pedig minden második családnak motorkerékpárt. Tuska elvtérs beszélt megyénk termelőszövetkezeteinek eredményeiről és hibáiról. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk . az elmúlt néhány év folyamán jelentősen megszilárdult és mély gyö kereket eresztett. Legtöbb tszcs lényegesen felülmúlta az egyéni gazdák termésátlagáéit. A póri Béke tsz például 29 mázsás búzatermést ért el holdanként, a tamási Vörös Szikra tsz pedig 19 mázsásat. A kimagasló terméseredmények a tagok életén keresztül tükröződnek. A tamási Vörös Szikra tsz-ben például a Süveg- jártó-család 84 mázsa búzát vitt haza. Vásárolt három kerékpárt és Budapesten annyi ruhát, hogy a vasútállomásról kocsival kellett hazaszállítani. Természetesen több termelőcsoportunkban hibák is mutatkoznak. így nem mindenütt ki- elégítőek a termésátlagok. A mő- csényi Május 1 tszcs-ben például . mintegy 2 mázsával volt kisebb a búzaátlagtermés, mint az egyénileg dolgozó parasztoknál, noha minden adottsága megvan az eredményesebb gazdálkodáshoz. — Az ilyen hibáknak mélyebb gyökerei vannak — mondotta Tuska Pál elvtárs. — Nagyon sokszor előfordul, hogy a járás és megye vezetői éppen az ilyen gyenge szövetkezeteket kerülték el. Tanácsaink és gépállomásaink gyakran meghátráltak a nehézségek elől és funkcionáriusaink szívesebben mentek az olyan helyre, ahol korántsem mutatkoztak nagyobb problémák. Nagy hiba volt, hogy kötelező tervként adtuk ki 30—40 féle növény termesztését. Az ilyen „segítségadásról" nyugodtan elmondhatják tszcs- tagjaink, hogy nincs rá szükség. A közeljövőben úgy kell dolgoznunk, hogy tszcs-tagjaink elégedettek legyenek, életszínvonaluk a jómódú középparasztok életszínvonala fölé emelkedjen. Növelnünk kell az egy munkagységre eső jövedelmüket, ennek érdekében pedig feltétlenül segíteni kell őket abban, hogy emelkedjenek terméseredményeik. Feltétlenül meg kell szüntetni a lótás- fuáást; az úgynevezett villám ellenőrzést, mert ez nem segítség, hanem hátráltatja a termelőcsoportjaink munkáját. Számtalanszor megtörtént, hogy funkcionáriusaink feljegyezték a hibákat, a panaszok egész sorát, de elintézésükről csak hónapok múlva, vagy egyáltalán nem gondoskodtak. Nem szabad előfordul ni olyannak sem, hogy a járási és megyei vezetők utasításai, javaslatai keresztezzék egymást. A hibák között említette Tuska elvtárs azt is, hogy több helyen a tsz vezetősége nem támaszkodik eléggé a gazdálkodásban több évtizedes tapasztalatot szerzett középparasztok tanácsaira. — Több olyan tszcs van — mondotta, — ahol a földterületükhöz képest kevés a munkaerő. Itt feltétlen szükséges a családtagok bevonása a munkába, és használják fel a kormánynak azt az intézkedését, amely lehetővé teszi az iparba távozott tszcs-tagok visz- szatérését. Kormányzatunk is segítségükre siet termelőcsoportjainknak: mind több és több gépet biztosít számukra. A jövő év tavaszára például nagyobb mennyiségű sor- rryjvelő kultivátort, fűkaszálót kapnak gépállomásaink. Beszámolójában foglalkozott az előttünk álló feladatokkal is Tuska elvtárs. Jövőévi kenyerünk biztosításából és az őszi vetési, betakarítási munkálatokból indul ki. — Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ahol idejében elvégezték a szántást-vetést, jóval magasabb termést takarítottak be. Ezen a téren vegyünk példát a ten- gelici Petőfi tsz-ről, őszi takarmány- keveréke és ősziárpája már szépen zöldéi. Termelőcsoportjaink készítsék elő megfelelően a talajt a következő évi bő termésre, mert ezáltal tagjaik jövedelmét lényegesen emelhetik. Szövetkezeteink gondoskodjanak olyan gazdálkodási ágakról, amelyek jelentősen növelhetik a tagság jövedelmét. Megyénkben például minden adottság megvan a bonyhádi tájfajta tehén tenyésztésére. Ugyancsak lehetőség van a sertésállomány kibővítésére, halastavak létesítésére és ami szintén fontos, a tagok háztáji állatállományának fejlesztésére. — Megyénk vállalatai feltétlenül javítsák meg munkájukat termelő- csoportjainkkal szemben Az üres ígérgetések, gyakori megkárosítások helyett tartsák szem előtt termelő- csoportjaink ügyeit. — Döntő jelentőségű szövetkezeteink boldogulása és a termelés emelkedése érdekében, hogy betartsák a szövetkezeti demokráciát, az alapszabályt, amelyet a termelőszövetkezeti tagok országos értekezletén hoztak határozatba. Különösen fontos a vezetők kiskirályoskodásá- nak megszüntetése, és megszüntetni a tagok és vezetők közti szakadást. Nem megengedhető az olyan állapot sem, hogy egyes helyeken különbséget tesznek a tag és tag között. De a szövetkezeti demokrácia megsértése az is, amikor az állami szervek, a szövetkezeti vezetőség és tagság megkérdezése nélkül utasít- gatnak. Gépállomásaink és termelőszövetkezeteink közti kapcsolatról így beszélt Tuska Pál elvtárs: — Gépállomásainkon még mindig nem vált törvénnyé a szerződésben vállalt feladatok végrehajtása. Ugyanakkor termelőcsoportjainknál is hibák mutatkoznak, főleg a traktorosok ellátásánál. Szövetkezeti mozgalmunk mély alapokon nyugszik és nem engedhetjük meg, hogy az ellenség rést üssön rajtunk. Ne tűrjük meg csoportjainkban az ellenséget, mert ezek kizárásával csak erősödik szövetkezeti mozgalmunk. „Saját magát károsítja meg, aki kilép a termeloszövelkezefbő.“ Tölösi András a naki Ut a szocializmus felé termelőszövetkezet elnökének felszólalása A felszólalásra jelentkezők közül elsőnek kapott szót Tölösi András, a naki „Ut a szocializmus felé" termelőszövetkezet elnöke. Felszólalásában a következőket mondotta el: — Örömmel jöttem erre az értekezletre, ahol közös ügyünket vitatjuk meg, azt, hogy a jövőévi termésünk biztosítása érdekében szövetkezeti parasztságunk életszínvonalának emelése érdekében mit tettünk helyesen és mit nem helyesen, vagyis az elkövetkezendő Időben mit kell tenni, hogy a szövetkezeti gazdálkodással foglalkozó parasztság életszínvonala az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjen, — kezdte felszólalását Tölösi elvtárs. — Mi, akik közvetlenül a termelőszövetkezeti tagok között élünk, azok munkáját irányítjuk, súlyos hibákat követtünk el. A hibák egyike volt az is, hogy elidegenítettük a termelőszövetkezetben dolgozó középparasztokat, nem vontuk be őket a termelőszövetkezet belső és külső gazdasági ügyelnek intézésébe, ami azt vonta maga után, hogy ezek a középparasztok nem érezték magukénak a csoportot. Tölösi elvtárs becsületes önbírálat szellemében tárta fel a termelőszövetkezet vezetősége részéről elkövetett hibákat. Szó szerint erről a következőket mondotta: — Úgy érzem, ezért a hibáért, a szövetkezeti demokrácia megsértéséért elsősorban engem terhel a felelősség. Én tudtam, hogy a termelőszövetkezet vezetősége helytelenül gondolkodik, de nem tettem semmit annak érdekében, hogy ez megszűnjön. Az elmúlt héten, mikor a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. Országos Tanácskozásáról hazaérkeztem, — azonnal hozzáláttam az ott szerzett tapasztalatok és javaslatok alapján az elkövetett hibák kijavításához. Az elmúlt héten csoportgyűlést hívtunk össze. Ezen a csoportgyűlésen ismertettem a termelőszövetkezeti tagok előtt álló perspektívákat, megmagyaráztam a tagoknak: saját magát károsítja meg, aki kilép a termelőszövetkezetből. Elsősorban azért, mert nem részesül azokból a nagy- jelentőségű kedvezményekből, melyek a kormányprogramul megjelenő se óta láttak napvilágot. Ezek megmagyarázása után termelőszövetkezetünk tagjainak megváltozott a véleménye. Miután R. Kovács János és egy Csaló nevű tagunkat kizártunk, mert a termelőszövetkezet ellen uszítottak, azok a tagok, akik még egy hónappal ezelőtt azon a véleményen voltak, hogy kilépnek a csoportból, megváltoztatták a véleményüket, sőt kívülálló középparaszt is van, aki kérte felvételét a csoportba. László András harmadmagával kérte, hogy vegyük fel a szövetkezetbe, Bognár Antal középparaszt pedig már velünk közösen harcol az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséért, szövetkezetünk előtt álló feladat maradék nélküli megvalósításáért. A keresztso. osan vetett búza 18-19 mázsát adott h oldanként Filő tás István, a tamási Vörös Szikra tsz párttitkárának felszólalása Beszélt eredményeikről, a 14 mázsás búzatermésről és mindjárt rámutatott arra is, hogy amit kereszt- sorosán vetettek 18—19 mázsát adott holdanként. Elmondotta azt is, hogy milyen hatalmas segítséget kaptak kormányunk kedvezményein keresztül, hogy 3 forinttal növeli az egy munkaegységre eső készpénz osztalékot a különböző kedvezményekből származó jövedelem. „Soha még ilyen munkalendülettel nem dolgoztak a tsz tagjai — mondotta Filótás elvtárs. — A mi kötelességünk most a soronlevő munkák mielőbbi elvégzése, mert ezzel járulhatunk hozzá az életszínvonal emeléséhez. Igyekszünk kihasználni a kormányunk adta kedvezményeket, lehetőségeket.“ És ezután azt mondta el, hogy ők a termelőszövetkezeten belül mit tesznek a tagok jövedelmének emelése érdekében. Mindenekelőtt fejlesztik az állatállományukat. A selejtes, tenyésztésre nem alkalmas állatok helyett tenyészállatokat vásárolnak. Növelik sertésállományukat, 22 helyett 52 fiaztatót építenek, hogy ezzel biztosítsák a lehetőséget a kétszeri fiaztatáshoz. A gépállomás és a termelőszövetkezet kapcsolatáról is beszélt Filótás elvtárs. Elmondotta, hogy az utóbbi időben megjavult kapcsolatuk a gép állomással, közösen beszélik meg a feladatokat és mind a gépállomás, mind a termelőszövetkezet igényes, hogy a szerződéseket be is tartsa az illető fél. Filótás elvtárs arra ts rámutatott, hogy milyen nagy szerepe van termelőszövetkezetük életében a páit- szervezetnek. Tulaidonképpen a pártszervezet szilárdította meg a termelőszövetkezetet, helyes irányba terelte a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok kapcsolatát. A termelőszövetkezet vezetősége, tagsága, pártszervezete úgy gazdálkodtak, úgy dolgoztak, hogy elért eredményeikkel kivívták az egyénileg dolgozó parasztok elismerését, megbecsülését, úgy. hogy a tamási dolgozó parasztok, akik a tsz megalakulásakor lekicsinylőén, lenézően nyilatkoztak a közös gazdái kodásról, ma „kalapot emelnek“ a termelőszövetkezeti tagok előtt. Belépő is van a termelőszövetkezetbe, hat dolgozó paraszt írta alá a napokban a belépési nyilatkozatot. Feleségemmel ebben az évben 52.000 forintot keresek a tszcs-ben Kardos Albert, a grábóci Alkotmány termelőcsoport állatgondozójának felszólalása Kardos Albert elvtárs, a grábóci Alkotmány termelőcsoport egyik állatgondozója meghatódottan áll a mikrofon előtt, s így kezdte hozzászólását: — Életemben először ért olyan megtiszteltetés, hogy 500 ember előtt elmondhassam, ami a szívemen fekszik. A mi termelőcsoportunk 1949-ben alakult. A négy év alatt sok nehézségen mentünk keresztül. Bizony sokszor nem úgy sikerült, ahogy terveztük. A közös gazdálkodás szervezésének elvi alapjait a felsőbb szervek funkcionáriusai sokszor megsértették, nem az önkéntesség elve alapján erősítették a termelőszövetkezetet, hanem ellenkezőleg. Ez odavezetett, hogy züllésnek indult csoportunk. Mi, becsületes tagok nem adtuk fel a reményt, bíztunk abban, hogy a párt segitsé- gével eljutunk a kitűzött célhoz. Boldogan emlékszem vissza a tavalyi év utolsó hónapjaira. Feleségemmel szemben közelharcot kellett ''ívni, hogy meggyőzzem arról, hogy ó is dolgozzon a szövetkezetben, de sikerült. Most nem is bánta meg, mert ebben az évben 603 munkaegységet keresett, mint állatgondozó, én pedig 730-at. Ketten 1.333 munkaegységet kerestünk. Ezidáig kaptunk érte előlegként 42 mázsa búzát, 6 mázsa árpát, 3.5 mázsa borsót, 3.5 mázsa szilvát, 120 liter olajat és készpénz!. . 9000 forint előleget. A 42 mázsa búzából 20 mázsát azonnal szabadpiacon értékesítettünk, melyért 6000 forintot kaptunk. Én elmondhatom, hogy mióta élek, ilyen jövedelemhez még sose jutottam, mint az idén, mert mindent összeszámítva, az év végéig feleségemmel 52 ezer forintot keresünk. A borjádi Haladás termelőszövetkezet termésátlaga az idei évben 50 százalékkal magasabb az egész község átlagtermésénél Patai József, a borjádi Haladás termelőszövetkezet elnökének felszólalása Elmondotta, hogy kormányunk kedvezményeihez már csak a termelőszövetkezeti tagok jó munkája, a helyi lehetőségek, adottságok kihasználása kell és elérjük a célt: termelőszövetkezeti parasztságunk felemel kedését, jó módját. Hangsúlyozta Patai elvtárs a járások, gépállomások szakembereinek szükségességét. Patai elvtárs igen helyesen látta és elmondotta, hogy az állattenyésztésnek óriási szerepe van a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének növelésében. Saját termelőszövetkezetük példájával bizonyította megállapításának helyességét, elmondta, hogy csak a sertésállományukból 180.000 forintot árultak az idei évben. — Az állattenyésztés a legbiztosabb alap a jövedelem emelésére, a tagok pedig akkor viszonyulnak jól a munkához, ha eredményét látják, vagyis jó jövedelemhez jutnak — mondotta Patai elvtárs. Igen jelentős Patai elvtárs javaslata azzal kapcsolatban, hogy az erősebb termelőszövetkezetek patronálják, segítsék a gyengébbeket, segítsék oda őket, hogy eredményeik évről-évre fokozódjanak. Továbbá elmondotta, hogy ők, segítették a kölesdi Kossuth tszcs-ét, amelyik már-már felbomlóban volt, elérték, hogy megszilárdult a termelőszövetkezeti csoport, és ma már belépő van. Jogos büszkeséggel mondotta Patai elvtárs, hogy a Haladás termelőszövetkezet terméseredménye mindenből általában 50 százalékkal magasabb, mint az egész község átlaga. Kihordtuk a trágyánkat és 20.73 mázsa átlagtermésünk volt bújából Babarcai József, a zornbai Vörös Csillag termelőszövetkezel elnökének hozzászólása Hozzászólásában arról is megemlékezett, hogy mit jelent a magyar mezőgazdaságban a kikísérletezett és jól bevált szovjet termelési módszerek átadása. Babarcai elvtárs vé’e- ménye szerint azonban nem sokat jelentenek a korszerű agrotechnikai eljárások jó istállótrágyázás nélkül, ahhoz pedig fejlett állattenyésztés szükséges. Kritikát mondott Babarcai elvtárs a gépállomásról is. — „Sohase lett volna 20.73 mázsás ,úza termésünk, ha a gépállomás segítsé- gére vártunk volna“ mondotta. Elmondotta azt is, hogy mennyi bajuk volt a különböző vállalatokkal, mert mindegyik a maga dolgait tartotta a legfontosabbnak, parancsoltak, utasítgattak a termelőszövetkezetekben, súlyosan megsértették a termelőszövetkezeti demokráciát. Eredményeikről nem sokat beszélt Babarcai elvtárs, de hogy vannak, arra bizonyíték az, hogy aki a nyáron hangadó volt a termelőszövetkezetben, ellene agitált, ki ak-rt lép- (Folytatás a 4. oldalon)
