Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
6 N Ä P E fi 1951 SZEPTEMBER 21 Tehenet vásárolnak a kakosdi Gábor Áron tszcs tagjai A kakasdi Gábor Áron t$ZCS-be tömörült 28 család minden egyes tagja kíváncsian, érdeklődéssel figyelte a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak kétnapos, budapesti tanácskozását. A közös rádióhallgatások után csak erről folyt a szó, mit végzett a tanácskozás, hogyan tudják tovább erősíteni csoportjukat. A tszcs fejlődését erősen visszavetette az elmúlt évi rossz termés, s bár az idén jó a részesedés, mégis sokat kell még tenniök, hogy erős, biztos alapokon álljon csoportjuk. A legtöbb szó a háztáji gazdaságok megerősítéséről esett ezekben a napokban a kakasdi tszcs-tagok között, s nagy volt az öröm, amikor meghallották a kormánynak azt az intézkedését, mely 2000 forint kölcsönt biztosít azoknak a csoport-tagoknak ,akik tehenet akarnak vásárolni Háztáji gazdaságuk számára. — Tavaly óta sokat fejlődött csoportunk, — mondja Jordáki Cirill, elnök — ezt mutatja az is, hogy az utóbbi hetekben három új család lépett közénk, s még legalább 5 család belépésére számíthatunk. De a csoport fejlődésével nem volt arányban tagjaink vagyoni emelkedése. Amit ezen a téren mi mulasztottunk. azt most az országos tanácskozás és a minisztertanács különböző rendelkezése pótolja. A CJábor Áron tszps-be tömörüli 28 család közül eddig csak 5 család háztáji gazdaságában volt tehén, anyakoca pedig 8 családnál. Már a tavasszal is sokan akartak tehenet venni, de a legtöbb helyen nem volt hozzá elegendő pénz, hitelt pedig nehezen lehetett kapni. Idős Hortobágyi Józgef, a tszcs magtárosa, a nyár közepén kért ugyan kölcsönt, de csak szeptember közepén kapta meg az 1500 forintot, amit még megtoldott 1300 forinttal, s így futotta a háztáji tehénre. ■— Mindnyájan figyelemmel kísértük, hogyan, mikor kap'a meg Józsi bácsi a hitelt, bizony sok idő telt el az igényléstől a tehén megvásárlásáig — beszéli Kasler Pál. Most, az új rendelet megkönnyíti ezt, s természetesen én is jelentkeztem, hogy igényt tartok a 2000 forintos hitelre. Kasler Pál, mielőtt a csoportba lépett volna, 6 hold földön gazdálkodott. Vagy három esztendeje Lehet, amikor nagy nehezen tudott egy tehenet vásárolni, s akkor úgy képzelte a család, hogy minden probléma megoldódott, Azt hitték, a tej ára majd behozza a tehén árát, de alig hogy megvolt az új szerzemény, úgy érezték Kaslerék, egy Jóra mégis nagyobb szükség lenne, mert fogat nélkül nem tudják ellátni a mezei munkákat. Hosszú tanácskozás után eladták a tehenet s vettek egy Lovat. A csere azonban nem oldott meg semmit, mert most meg a tej hiányzott, amire pedig ugyancsak szükség lett volna a kisgyerekek miatt. — Mindez már a múlté, — mosolyog Kasler Pál. ■— Itt a csoportban van lovunk, van tehenünk, most pedig a kormány kedvezménye lehetővé teszi, hogy ezek mellett saját tehenünk is legyen. Biró Pál 1949-től, a tszcs alakulásától kezdve tag. A tehén náluk is csak terv volt eddig, pedig tavaly már, már úgy érezték, hogy meg tudják venni. De jött a rossz termés és ez elvitte a reménységet is. T— Eddig 6 család jelentkezett, hogy szeretne tehenet venni,1— mondja Jordáki Cirill elnök, — s magam is köztük vagyok. Felbecsülhetetlen számunkra ez a segítség, hisz a pénzbeli támogatáson túl azt is érezhetjük, hogy a kormány ismeri, látja problémáinkat s mindent elkövet, hogy segítsen rajtuk. Más tervekkel is foglalkoznak azonban a Gábor Áron tszcs-ben. Eddig egyáltalán nem törődtek olyan gazdálkodási lehetőségekkel, amelyeknek jövedelmezőségére most az országos tanácskozás hívta fel figyelmüket. így már elhatározták, hogy méhest is létesítenek, sőt mér alkusznak is méhcsaládokra. Úgy tervezik, hogy először közös méh- állományt szereznek be, legalább 25 családot, s ennek szaporulatát adják át a tagoknak háztáji méhes céljára. A csoportnak van méhésze is, de már eddig 7—8 tag akadt, aki jelentkezett, hogy szívesen megtanulná a méhes kezelését. A kakasdi tszes-tagokat eddig a múlt és a jelen foglalkoztatta leg- többet. Mindenki csak arról beszélt, milyen volt a tavalyi termés, s mit hozott az idén a föld. Nem panaszkodhatnak, kenyérgabonából 3 kiló 80 deka jutojtt, árpából 2 kiló, szénából 2 és fél, lucernából másfél kiló, De most, az országos tanácskozás után már egyre több szó esik a jövőről, a háztáji gazdaság erősítéséről- Kint pedig, a Budapest—Pécsi új betonút mentén elterülő földeken szántanak a gépállomás traktorai, hogy határidő előtt földbe kerüljenek az őszi kalászosok s jöyőre még jobb termést érjenek el Kakasdon. Milyen kedvezményeket nyújt az új begyűjtési rendszer a mucsfai gazdáknak? 4 kormányintézkedések nyomán Tamis János gazdasága is fehirágzik Az új begyűjtési rendszer 1954 januárjában lép életbe. Sok dolgozó paraszt, több községi tanács azonban már most számolgatja; az új rendelkezés mennyivel könnyíti meg a gazdálkodást. Némelyik gazda már azt is tudja, hogy a jövőévi beadás körülbelül hány mázsával lesz kevesebb az ideinél. Ezek a gazdák már látják; az új begyűjtési rendszer a dolgozó parasztság nyugodt gazdálkodását, életszínvonalának állandó emelését szolgálja. • Varga Karolin, a rmjesfai tanács nyilvántartója olvasta már a begyűjtés új rendszeréről szóló párthatározatot, Nagy jelentőségét azonban csak akkor ismerte fel, amikor kérésünkre kiszámolta, hogy mennyivel csökken a község beadása. 718 fa1, hó d mentesül a beadás aló1 — 2124 hold a község határa, de a felszorzásokkal együtt 2429 hold után teljesítettünk beadást —mondja, — A jövő évben azonban terménybeadást csak a szántóföld és rét együtte* területére vetünk ki. S még ezt is csökkenteni fogja a szerződéses növényekkel bevetett föld. A szerződéses termelésről szóló új rendelkezések értelmében minden leszerződött hold után fél-kettő holdat mentesítenek a beadás alól. Például : i kát- hold dohány termesztése esetén további 1 kát. hold szántó — tehát összesen 2 hold — mentesül a beadás alól. Mindezt számításba véve, jövőre már csak 1682 hold után vetünk ki beadási kötelezettséget. A következő három évben 718 holddal kevesebb föld után teljesítenek headást a mucsfai gazdák. fSz a szám olyan lelkesítő, hogy Varga Karolint nem kell tovább kérni: magától számolja kj, hány mázsa terménnyel kell kevesebbet beadni Mucsfa község dolgozó parasztjainak a következő három esztendőben: — 2613 mázsa gabonát és tengerit adunk be az idén. Ha a jövő évben is 30 hold szerződéses növényt termelnek a mucsfaiak és figyelembe vesszük az egyéni gazdák beadása^ csökkentő 10 százalék kedvezményt is, jövőre csak 1505 mázsa szemestermény lesz a község beadása! TanTs’k S7emestprm4nv(?8 dása 8 mázsává csöMn Ezek természe'esen hozzávetőleges adatok. Az egész község beadását pontosan csak akkor lehet kiszámítani, ha tudjuk, hány holdon vetnek szerződéses növényt, s a szőlő- és kertterületek leszámítása után hogy alakul egy-egy gazda kataszteri tiszta jövedelmének átlaga. A szerződéses termelés új rendjének előnyeit felismerve azonban biztosan sokkal több növényre kötnek szerződést jövőre a mucsfaiak. mint az idén. Nézzük meg Tamis János középparaszt számvetését: — Tavaly nem egészen 12 holdamat a felszorzott területtel együtt 15 holdnak vették — mondja Tamis bácsi. —- A következő három évben azonban, ha számításba veszem a fél hold szerződéses dohányt iá — ami egy holdat mentesít a beadás ától — csak 10 hold 1137 négyszögöl után teljesítek beadást. A Tamis-család a 10 százalék engedmény levonása után — és mert a kert és szőlő után nincs terménybeadás — a 10 holdról csak 13 mázsa 50 kiló szemesterményt ad be jövőre. Ez kilenc mázsával kevesebb, mint az idei beadás! A kilenc mázsa terményt Tamisék utolsó szemig értékesíthetik a szabadpiacon; ami azt jelent), hogy jó párezer forint többletjövedelemhez jutnak! Jiivíire lmom teíieie’ tsr'unV Ez a nagy engedmény gazdasága fejlesztésére ösztönzi Tamis bácsit. Az új begyűjtési rendelet három évre szól — lehetővé teszi a tervezést, s ő a jó gazda módján éh is a lehe Ínséggel. Egy fejőstehene és két Üszője van. Úgy tervez}, jövő ilyenkorra fejőstehén lesz a két üszőből is. Mindkettőt meghagyja. Sok tejet adnak majd és sok pénzt, hiszen a tejbeadás is jelentősen csökken. — Sok takarmányt megesznek majd ezek — mondja Tamis bácsi. — Ezért is vetek a meglévő lucerna mellé még két holdat. De ha lucer- násitok, kevesebb föld marad más terménynek. Ezért jött jól a tartalékföldekről szóló rendelet. Két holdat bérelek majd az államtól. Megéri, hiszen jóval kevesebbet kell Utána beadni, jövedelemadót pedig 1954-ben nem is kell fizetni a tartaléktőidért. „Sie’elf a ve’éssel“ A sok új rendelkezés együttesen számítva biztosítja Tamisék 12 holdas gazdaságának felvirágzásét, a család nyugodt gazdálkodását, gondtalan életét! |S ezekre az új rendelkezésekre az új begyűjtési törvény teszi majd fel a koronát: nemcsak a mucsfai gazdaságokat, hanem az egész magyar mezőgazdaságot fellendíti. Többtermelésre, még jobb munkára serkenti a parasztságot. Lám, Tamis bácsi is mivel fejezi be beszélgetésünket! — Látom, hogy az állapi milyen sok kedvezménnyel segít engemet íki ezért a legjobb igyekezetemmel úgy sietek a vetéssel, hogy október végére már minden őszivetésem zöldéin) fog! FaHrt község: As élenjárók földjén már zöldéi az őszi árpa Fädd község dolgozó parasztsága a kormány eddigi intézkedéseire jó munkával, beadási kötelezettségének teljesítésével válaszol. Beadásukat a cséplőgéptől teljesítették, s szorgalmuk jutalma nem marad! el. Ezt mindegyikük érzi az árleszállításban. Tqlh Sándor dolgozó paraszt, aki nemcsak a beadás teljesítésében, de az adófizetés terén is példát mutat, ennél is többet kapott. A Begyűjtési Minisztérium szecskavágó- 1 val ajándékozta meg. Ez a jutatom jobb munkára serkentette Tóth Sándort. Földjét előkészítette az őszi vetéshez, s a jó példát mások is követték, mint Baji János és Molnár András, akinek már szépen *ö!- del az őszi árpájuk. Több dolgozó paraszt a beadási kötelezettség teljesítéséért indított versenyt. Szalon- tai György és Matus Antal azon versenyeznek egymással, hogy ki teljesíti elsőnek kukoricabeadását Kertész János Fadd, A SZOC'AIISTA MUNKAVERSENY HÍREI A Szekszárdi Kenderefvár teljesítette a III. negyedéves tervét A Szekszárdi Kepdergyár dolgozói a III. negyedéves terv sikeres teljesítése érdekében szeptember hónap elején újabb felajánlásokat tettek. A sztahanovisták voltak élen a felajánlásoknál -- de a feladatok végrehajtásában is. Hegedűs József, Szalma Ferenc, Dávid Kálmánná sztahanovista tilósok ígéretet tettek, hogy naponta 20 kilóval termelnek többet a tervezettnél. S ezt a példát követték a többiek is. Jó a munkaverseny szervezése az Üzemben. Nemcsak párosversenyek, de brigádverseny is van a tilósok között. Ebben a hónapban Hagymási Pál tilos brigádja 135 százalékos globális tervteljesítéssel megelőzte a Hegedűs brigádot, mely 128 százalékot ért el rendszeresen. A jó munkaszervezés, a dolgozók odaadó és lelkes munkája meg is hozta az eredményt: szeptember 23-án befejezték a havi és a III. negyedéves tervüket. Az üzem dolgozói ígéretet tettek, hogy a hónap végéig még 60 mázsa kendert termelnek, hogy ezen keresztül túlteljesítsék a III. negyedéves tervüket. Szeptember 24- ép már a terv túlteljesítéséért -indultak harcba a tjlós brigádok. Ezen a napon még jobb eredmények születtek az előzőnél is, a Hagymási- brigád 137, míg a Hegedűs-brigád 132 százalékot teljesített. A Simonfornyai Borayár átlagteljesítménye a második dekádban 124 ti százalék A Simontornyai Bőrgyárban az árleszállítás óta nagy lendülettel folyik a harc a kormányprogramon megyalósitásáért. A bőrgyár üzemátlag teljesítménye augusztusban 123,9 százalék volt, míg szeptember második dekádjában 124,6 százalékra javult. Kimagasló eredmények születtek a különböző műhelyekben. Németh János a meszesműhely tímárja 145 százalékra teljesítette de- kódtervét. Az ásványi-cseres műhelyben Papp János faragó 128 százalékot ért el. Az ásványkikészítő üzemrészben voltak a legnagyobb eredmények a terv teljesítésében. Csá szár István tarkázó 181, Polákovics Istvánná kenő 170 százalékra teljesítette dekádtervét. A növényi kikészítő műhelyben Pipellán János szárító 140 százalékos eredményt ért el. Hasonló eredményekkel dicsekedhetnek a vlxos műhely, a bo$- és talpraktár dolgozói is. A harmadik negyedév utolsó hetének eredményes munkájától jelentősen függ a negyedik negyedév jó előkészítése. Üzemünkben a műszaki és fizikai dolgozók minden intézkedést megtesznek, hogy sikeresen tudjuk meg- . kezdeni a következő negyedéves terv teljesítését. Micskó Gjuila levelező. p|r^li\tFRJÜKMEGAVAIÓIÁGOT j] A növények fejlődése Már ősidők óta ismeretesek a növényi fejlődés olyan fázisai, mint a megtermékenyített petesejt osztódása, csírázás, szervképződmépyek megjelenése stb- Régente ezeket a jelenségeket tartották a, növényi fejlődés legfontosabb állomásainak. Li- szenkó akadémikus volt, aki újat alkotott ezen a területen. Megállapította, hogy egyéb döntő feltételei is vannak a növények fejlődésének, Liszenkó elméletében abból a tételből indul ki, hogy a növények fejlődésükhöz meghatározott környezet viszonyokat (hő, fény, nedvesség) kívánnak. így például az őszi búza eleinte 10 C foknál alacsonyabb hőmérsékletet, később hosszabb megvilágítást kíván. Más növényeknek mások az igényei. Ha ezeket nem tudják kielégíteni, tovább növekszenek ugyan, de fejlődésük elakad. Az igények a fejlődés folyamán változnak. Egyik igény kielégítése után lép csak át a növény a következő szakaszba. Az átmenet döntő, megfordíthatatlan minőségi változást jelent. A fejlődés meghatározott sorrendben és sohasem visszafelé halad. Liszenk 1 nak ez a szakaszos fejlődési elmélete a biológiai tudomány egyik legnagyobb vívmánya. A növények fejlődésének első szakasza a jarovizációs szakasz. Ebben a szakaszban a növények meghatározott hőmérsékletet és megfelelő nedvességet igényelnek. Ezek vetés előtti biztosítása a jaro- vjzációs módszer lényege. A jarpvi- záció segítségével őszi gabonát vethetünk tavasszal. A Szovjetunióban ezzel a módszerrel sikeresen szorították fel a növényi termesztés határát északabbra. Ha a jarovizációs stádiumban a növények megkapták a kívánt hőmennyiséget, átlépnek a következő szakaszba, a fényszakaszba, melyben a fény igények kielégítése a fontos. Tudjuk, hogy például a gya- pot, köles, rizs rövid nappali megvilágításnál fejlődnek jól. A mi gabonaféléink ellenben hosszú napszakosak, vagyis sok megvilágítást kívánnak. A nemzedékek során kialakult fényigények ismerete igen fontos a hasznosítás szempontjából. így a rövid napszakos növények északabbra vive, bár nem érnek be, ' mégis dús Jevélzetet és szárat fejlesztenek, amely szénának és zöjd- j takarmánynak kiválóan alkalmas. ! Ilyen tulajdonságú az északon ter- I mesztetí olasz, vagy a nálunk élő i délamerikai kender, 6—8 méter ma- 1 gasra is megnő, de magot alig köt. Ugyanígy viselkednek a délről hozott vadburgonya fajok is. Razumov szovjet kutató szerint nem szükséges a növény élete végéig adagolni a megfelelő fényrneny- nyiséget. Elegendő a Vírágszervek keletkezése előtti időszakban, például a köles így is hoz bugát. A fényszakasz mesterséges meggyorsításán alapulnak a hajtatási eljárások. Modern kertészetben télen kényszerítik a dísznövényeket virágzásra, neoncsöves megvilágítással. Liszenkó által ismertetett jarovizá- ciós és fénystádium után még több szakasz következik. A fényszakaszt követően alakulnak ki az ivarsejtek. Megtörténik a megtermékenyítés és megindul a magból az új nemzedék kifejlődése. Ugyanekkor az egyszer- termő anyanövény elpusztul. Az ivaros szaporodás révén feloldódik az élet és halál közti mély ellentét, mert bár az egyed elpusztul, a faj. tovább él és fejlődik az utódokban. A többszörtermő növények a terméshozás után nem pusztulnak el, sőt igen magas életkorig élhetnek, ilyen növények az évelő füvek, fák stb. A növények növekedéséről és fejlődéséről szóló Micsurin-liszenkói tanítás, igen termékenyen hatott. a Szovjetunió mezőgazdaságára. Egyedül a burgonya jarovizálása 60— 70 mázsa terméstöbbletet eredményezett hektáronként. Ma a Szovjet-.. unióban több mint 15 millió hektáron vetnek jarovizált gabona vetőmagot. Igen szép eredményekét értek el a déli növények északabbra, vitelében is. A Mipgurip biológia alkalmazásának hazánkban is nagy lehetőségei vannak. Kísérleti telepeinken (megyénkben is) komoly eredmények születtek a növényfajtáknak éghajlatunkhoz való alakítása terén. Még jobb eredményeket tudunk azonban elérni akkor, ha valamennyi biológusunk, agronómusunk. de nem utolsó sorban termelőszövetkezeteink kutató és kezdeményező tevékenysége is hathatósan segíti a tudományos kutató intézetek kísérleti munkáját. 'Z«W)|i5ihetetlen az agitúdfe nunkóbaa
