Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

1953 SZEPTEMBER VI iN A P L 6 ? A pincehelyi gépállomás munkájának néhány fogyatékossága A héten hallottuk • • A póncefaeHyi gépállomás vezetői és dolgozói a csépüés befejezéséig jól oMofctálk meg feladatokat. A tavaszi fcailajmunka és a nyári talajmunka tervek teljesítésében mindig az elsők között voltaik. A csépiéiben pedig a megyében elsők lettek. Most aiz őszi talajmunikáijj és egyéb tervek teljesí­tésével a pincehelyi gépállomás szé­gyenteljesen lemaradt. A szeptember 15-j értékelés szerint megyénk gép­állomásai közt folyó versenyben utol­só volt. Szeptember 20'ra a 15. hely­ről a 13. helyre küzdötte fel magát, fiz azonban csak látszat siker. Míg a nagyezékelyi körzetben jó munkát végeznek a termelőcsoportokná 1, jól haladinaik a vetések, addig a keszö- hidegkuti s a tolinainémedi körzetben annál rosszabbul. A tolnanémedi Felszabadulás ter­melőcsoportnak össizes árpa és rozs- vetőmagját kézi rostával kellett sze" lektoroznd, mert a gépállomás nem biztosította a szerződésileg vállalt szelektorozás elvégzését. Ugyanakkor a tolnanémedi Felszabadulás, tszcs ben azért nem tudják ma még a búzát vetni mert nincs biztosítva az elő­feltétel. Szőke András, a gépállomás traktoristája pedig Tolnanémecfrn „csellengmórt Mészáros Gyulától, a gépállomás vezető agronómusától azt az utasítást kapta, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztoknak szelekto~ rozzon. De mivel az egyéni dolgozó parasztoknak nincs sZelektorozni va­ló, így Szőke Andrásnak nincs dol­ga. Miért nincs két műszak? A pincehelyi gépállomásnak terv szerint 10.677 normálhold talajmun- kát kel! elvégezni november 10-ig. A kimutatás szerint szeptember 20-ig ennek csak 15,7 százalékát végezték el. Ennek oka elsősorban a gépek alacsony teljesítményéből fakad. A pincehelyi gépállomág 25 ta'lajmunikás traktorából — mind a vezetők mond* ják — 15 két műszaikbain dó'gozők. Ha azonban megnézi valaki a két- műszakos gépek átlagteljesítményét, meglepő módon tárul elé, hogy 4 ti­zed normálholddal végeztek többet az egy műszakos gépek normájánál. A papírra vetett számok nem csal­nak: egy-egy traktor ösziszéntási t.r- vének csak 4,5 százalékát teljesítette. A gépállomás politikai helyettese ar. ra hivatkozik hogy kevés a trakto­ros, azért nem lehet a két műszakot tökéletesen megszervezni. A pince­helyi gépállomásnak is több trakto­rosa van olyan, aki még a cséplésben teljesítette éves tervét. Kormányunk­nak pedig van egy olyan rendeleíie: amelyik traktoros évközben teljesíti éves tervét, az azoníeiül teljesített munkát 50 százalékos plusz munka­bérrel kell kifizetni. A pincehelyi gépállomáson ezt a rendeletéit a ve­zetők egyszerűen felrúgják, különbö­ző okokra hivatkozva nem fizetik az 50 százalékos pliusz bért. Ilyen után nem csoda, hogy Kiss Ferenc, Katona József, Kérges Mühálv és a többi élenjáró traktoristák nem akarnak éjjel szántani, íme itt az egyik ma­gyarázata, hogy miért ütközik nehéz­ségbe a két műszak megszervezése. Mint ismeretes, az élenjáró terme­lőszövetkezeti tagok és gépállomási dolgozók III. országos tanácskozásán Hegedűs elvtárs Földművelésügyi Mi­niszter külön hangsúlyozta: a gép­állomások munkáját ma nem a szám­szerű tervek teljesítésén keresztül mérlegeljük, hanem a termelőcsopor. toknak nyújtott segítségen és azok terméseredményein keresetül. A gép­állomás munkája ilyen irányban még több kívánnivalót hagy maga után, min t a szán tás-vetési tervek szám szerinti teljesítése. Süveggyártó Já- a tolnanémedi Felszabadulás tszics elnöke elmondotta, hogy a gép. állomás agroinómusaival kéthéton- kénf egyszer csak az irodában lehet beszélni. Az még véletlenül sem történt meg — két év alatt —, hogy a gépállomás valamelyik agronómu- eia egy-egy munka helyszíni felülvizs­gálása után javasolta volna, hogy ezt ne így, hanem amúgy végezzétek. Ebből tehát kitűnik, hogv a gépállo­más ^agronómusai nem igen érzik a felelősséget a termelőcsoporto^. terv­teljesítéséért. Ki a felelős? A hibákért közvetlenül a gépálto. más igazgatója felelős. De súlyos fe­lelősség terheli a gépállomás párt­szervezetét és az igazgató politikai helyettesét is. De ennél súlyosabb fe­lél ősség terheli a tamási járási párt­bizottságot, A gépállomás pártveze- tóségo nem ellenőrzi! a gazdasági ve­zetést, nem bírálja egyes gazdasági vezetők munkáját. Nem is bírálhatja I és nem is ellenőrizheti, mert a párt- titkár a gazdaság vezető agronómusa, aki az igazgató után elsőnek felel a gépállomás összes munkájáért, a já­rási pártbizottságnak az lett volna a feladata, hogy a Központi Vezetőség határozatának szentemében végezze kötelességét. Váliassizia el a gazdasági vezetést a pártvezetéstől, teremtse meg aiz előfeltételét annak, hogy a pártszervezet vezetősége feltárja a gazdasági vezetés fogyatékosságait, segítsen a hibák kijavításában. Hol az agitáció? A gépállomás pártszervezete a leg­utóbbi taggyűlésen azt a határozatot hozta: segíteni kell a termólőszövet- kezetek megszilárdításában felvilá­gosító munkát kell végezni a tagok között. Ez természetesen nagyon he­lyes határozat, de hogy eredményes legyen, gondoskodni kell, a trafctoris- tálk közötti politikai felvilágosító munkáról is. A pincehelyi gépállo­más trakioristái között ilyenről nem igen van szó. Ha lenne, akkor nem történt volna meg olyan hogy a A Begyűjtési Minisztérium rende­leté alapján megyénkben a legjobb tej szállító termelőszövetkezetek kö­zött 50 mázsa korpajutalmat osztott szét a Tejipari Egyesülés. 25 mázsa korpát kapott a Kölesd- borjádi Haladás tszcs, amely II. ne­gyedévi tejbeadási tervét 194 száza­lékra teljesítette és a beszállított tej­nek átlagos zsírtartalma 3,5 száza­lék. A második helyezett a závodi Szekszárd egyik legkeresettebb üz­lete a város középpontjában levő földművesszövetkezeti áruház, mely két és félmillió forintos áruraktárá­ból minden iparcikkel el tudja látni a város és a környék dolgozó pa­rasztságát. Főleg piacnapokon bo­nyolít le nagy forgalmat az áru­ház, amikor a környező községek dolgozó parasztsága nagy számban keresi fel a szekszárdi üzleteket, elsősorban a földművesszövetkezet áruházát. Szerdán, a legutóbbi piacnapon az áruház forgalma megközelítette az 50.000 forintot, s különösen nagy volt a kereslet a konfekció, cipő és tex­tiláruk iránt. Ezekből az iparcikkek­ből közel 30.000 forint értéket for­galmazott az üzlet, míg a rövid és kötöttáru forgalma meghaladta a 10.000 forintot. Bál ind Sándor, az áruház vezető­traiktorieták egyszerűen megitag,adáá,k a szántást, mint ezt Szőke András tette. Jellemző példa erre, ami a si- montomyai Alkotmány tszicstoékmeg- történt. Keserű István elvtárs, a gép állomás politikai helyettese agitált a tagok között az időben, jól végzett munka jelentőségéről, Eközben az egyik traktoros 30 hold földet úgy szántott meg hogy újra kellett azt szántaim. A járási pártbizottság ezddelg még nőm vette észre — vagy ha észrevet­te, nem tett semmit — hogy a pince­helyi gépállomás pártszervezete nem jól végzi feladatát A járási pártbi­zottság nem adott megfelelő segítsé­get a politikai helyettesnek sem, hogy változtasson helytelen munka­módszerén. Az ösizi munkák meggyorsítása nagyjelentőségű, égető feladat. Ha a gépállomás vezetői és pártszervezete összefognak , megsokszorozzák erő­feszítésüket nem elégednek meg a látazatsifcerekkel — ha minden kom­munista és pártonkívüli aktivista munkához lát — akkor gyökeresein, gyorsan meg lehet javítani a pince­helyi gépállomás munkáját. Előre tszcs, tervét 183 százalékra tel­jesítette, átlagos zsírtartalom 3,51 százalék. Elért eredményeiért 15 mázsa korpajuttatásban részesült. A harmadik helyezett faddi Uj Élet tszcs, tervét 178 százalékra teljesítet­te, 3,6 zsírszázalékkal, 10 mázsa kor­pajuttatásban részesült. A korpajutalmat a beszolgáltatott tej után járó mennyiségen felül kap­ták a tszcs-k. je, minden nap gondosan ellenőrzi, milyen árucikkből mutatkozik hi­ány, s még aznap megrendeli a szükséges árukat a szekszárdi nagy­kereskedelmi vállalatnál. Szeptem­berben a hónap közepén 200.000 fo­rint értékű árucikket rendeltek, többek között 50.000 forint értékű férfi kabátot és öltönyt, 18 női ka­bátot, 62 férfi nadrágot, 16 ballon­kabátot, 30 gyermekkabátot, 24 fiú­öltönyt. A szerdai piacnap forgalma után újabb rendelés vált szükséges­sé s már szerdán délután átadták a nagykereskedelmi vállalatnak 30.000 forint értékű megrendelést: többek között 210 méter ágynemű anyagot, 20 méter férfiszövetet, 6 asztalterí­tőt, 30 méter viaszosvásznat rendel­.. .hogy Jancsó elvtársnő, a gyön­ki járási tanács elnöke nem tá­maszkodik a pártsajtóra. Ha a pos­tás felkeresi az előíizetésért úgy tesz, mint az „egyszeri‘* ember a halállal, ,,Majd holnap jöjjön1’ — szokta mondani, így volt ez í. hó 19-én is, amikor az elvtársnő meg­kapta fizetését, a postást pedig, aki az előfizetésért ment azzal küldte el, hogy 20 án menjen az előfize­tésért, pedig tudta, hogy 20 án nem lehet őt megtalálni a ianácsházán. Nem hisszük, hogy az elvlársnönek ne lenne szüksége a pártsajtóra, nem is tudjuk elképzelni, hogy egy funkcionárius jó munkát tudjon vé­gezni anélkül, hogy a pártsajtót ne olvassa el. * ... hogy régi vágya teljesült a hőgyészi sportegyesületnek, klub- helyiséghez jutott, a kultúrotthon- ban kapott egy kisebb helyiséget, ahova a sportolók előteremtették a szükséges berendezéseket. A klubhelyiségben társasjátékok, rá­dió és büffé várja a szórakozni vá­gyó sportbarátokat. . . . hogy a faddi Szabadság Föld je tszcs tagsága az árleszállítás után egy nap alatt 20.000 forint ér­tékű ruhát, cipőt és egyéb köz­iek, s a nagykereskedelmi vállalat már csütörtökön reggel le is szállí­totta az árukat. Az áruraktár állandó, gondos el­lenőrzése különösen az árleszállítás óta vált szükségessé: szeptember R- tól az áruház forgalma mintegy két­szeresére emelkedett. Nagy a keres­let női szövetekből, melyből csak a szerdai piacnapon több mint 60 mé­ter fogyott, de nagy a konfekció osz­tály forgalma is, melynek 10.000 fo­rintot meghaladó szerdai forgalmá­ból 5.000 forint volt a leszállított árucikk. De komoly kereslet van a drágább iparcikkekből is, így az ár- leszállítás óta készruhák, ágyneműk mellett 30 pár nylon-harisnyát adott el a szekszárdi földművesszövetke­zeti áruház. szükségleti dolgokat vásárolt. Erre jó munkájukkal teremtették meg az alapot. Bő termést takarítottak be. Hídvégi József 20 mázsa búzát, 2000 forintot kapott már eddig. No~ vák. István 16 mázsa búzát vitt ha­za. Novákné pedig csak ruhanemű­re mintegy 2000 forintot költött el. A tagság már most készíti elő a jö­vőévi bő termést, hogy nem késle­kednek a vetéssel. Az őszi árpát már elvetették, de a búza alá is előkészítették a talajt. a ... hogy a paksi csemegeüzletben a vásárló dolgozók hiába akarnak felvágottat venni, nem kapnak, ugyanis már két hét óta nem érke­zett az üzietbe. Pedig mint az el­árusító kartárs mondta, igen nagy kelete van a felvágottnak, szeretik Pakson, és most bosszankodnak, hogy nem tudnak ilyet vásárolni. Az a kérdés foglalkoztat bennün­ket, — és a paksi dolgozókat is — mikor lehet ismét felvágottat kap­ni a csemegeüzletben. * . . . hogy Tolnán 3 dohányárudat kell végigjárni, mire egy doboz gyulát lehet kapni. Volt gyula, csak éppen az volt a baj. hogy kis dc- bozzal nem. Családi biztonsági gyu­lát pedig furcsának tartottuk meg­venni. Érthetetlen számunkra hogy a tolnai földművesszövetkezet mi­ért nem gondoskodik kis dobozos gyufáról is, * ... hogy az Allatforgalmi Vállalat felvásárlói Regölyben igen „jó" szervező munkát végeznek. A nap­raforgótányér felvásárlását végzik silózáshoz, és a dolgozó parasztok által beszállított terményt két ku- lákasszonnyal becsültetik fel, és az ő becslésük alapján fizetik ki a terményt. Érdekessége az esetnek, hogy a kulákok által szállított ter­ményt is a kulák „becsüs asszo­nyok" becsülik fel, ők állapítják meg, ’’-'gy ezeknek mennyit fizes­senek. E furcsa felvásárló-pár Bor­si és Szigeti annyira jóban van a kulákokkal, hogy nemcsak alkal­mazza őket, hanem még ott is „laknak" Rácz József kuláknál, akinek 72 hold földje van. Elősegí­ti ez a „szervező" munka a silózás tervének teljesítését? Azzal a céllal indultam el Gyönkre, hogy keresek egy jól dolgozó parasztcsaládot és írok az életéről. A kapott felvilágosítás után el­indultam és megtaláltam a javasolt házat. Leg­nagyobb meglepetésemre szemembe tűnt egy fel­irat: „Petőfi III. típusú tszcs". — Hol itt a csa­lád? Ez tszcs!? — morfondíroztam. Beszóltam az udvarba: — Nem lakik itt egy család? — Család? De lakik. Én is ehhez tartozom, mert hát én is beléptem a Petőfi tszcs-be, ami­kor megalakult, — Az elvtárs még nem hallott rólunk? Mi 17-en vagyunk tagok, de még abban a családban sem megy jobban a munka, ahol csak apa, fele­ség és két gyermek van. A vagyonúnkat úgy őrizzük, szaporítjuk valamennyien, mintha nem is a közé, hanem személyszerint egyönké, vagy másonké lenne. Tehát akkor mégis csak jó helyen járok. Fürkésző szemekkel néztem a „család" udvarát és közben jól megfigyeltem, amit mondott egyik­másik tag. — Egy munkaegységre 5,08 kilogramm ke­nyérgabonát osztottunk — mondja az elnök, Zen­gő Konrád elvtárs. Közben kezdem összeadni, hcgy_ hány tag dolgozik ,nincs-e igazolatlan mu­lasztó. Számolok, számolok, az eredmény pedig már meghaladta a 20-at. Itt bizonyára „át akar­nak ejteni" — gondolom, mert nekem arról be­széltek, hogy 17 tagja van a Petőfinek. — Szó sincs róla, hogy félre akarnánk ve­zetni az elvtársat — mondja Szili János csoport­tag, de vegye figyelembe azt is, hogy nálunk nemcsak a tagok dolgoznak, hanem a hozzátar­tozók is. A nyáron például ugyanannyi család­tag járt dolgozni, mint tag, és ez a „szokásunk" most sem változott meg. A nyáron sietni kellett az aratással, meg a többi munkával, most meg a vetéssel kell iparkodnunk, mert ez is nagyobb termést jelent, vagyis nagyobb részesedést. Szili János szavainak mélyebb gyökerei vannak: a tagok számvetése. A Petőfi tagjai ugyanis úgy gondolkodnak, hogy az időbeni ve­tés legalább másfél, két mázsával több gabonát jelent holdankint, és ha több terem, többet tudnak osztani munkaegységenkint, vagyis egy- egy tag jövedelme mintegy két-három mázsa ga­bonával növekszik. Ezért határozták el. hogy a határidő előtt 4—5 nappal előbb elvégzik az őszi vetéseiket. A burgonya már a pincéjükben van, a nap­raforgót megszedték, elcsépeltek, megkezdték a kukorica szedését is. Trágya nincs az udvaruk­ban, mind kihordták. Egy-egy tag részesedését csak az időbeni ve­tés többszáz forint értékkel növeli. A tagok pe­dig többezer forinttal várnak többet a következő évi részesedéstől. A tagok számítása mégis reális, mert nemcsak „várnak", hanem megteremtik az előfeltételeit is a jövő évi nagyobb részesedé­süknek. A következő évben például mintegy 3—4 hold öntözéses kertészetet létesítenek. A köze­pére építenek egy nagy kutat, amely motor se­gítségével vízzel látja el a kertészetet. Erre a célra hitelt vesznek feL. A napokban fejezik be a tehén- és növendékállat-istálló építését. A jászlak, állóhelyek már készek, már csak a mennyezet hiányzik. Utána építenek egy sertés- fiaztatót és két kocsiszint a gazdasági felszere­lésnek Ezekhez szintén állami hitelt vesznek fel, de csak az anyag beszerzésére, mert a mun­kaerőt a tagság adja. Fejlesztik az állatállományukat. Teheneket vásárolnak az ősz folyamán. Termé­szetesen gondoskodnak a szakszerű takarmá­nyozásukról is. Nagyobb mennyiségű silótakar­mányt biztosítanak. Egy 60 köbméteres siló- gödröt már megtöltöttek csatornádéval és úgy tervezik, hogy még két 40—50 köbméteres siló­gödröt töltenek meg. — Ebből még a háztáji teheneknek is bőven jut — mondja Szili János. Mert a télre nem lesz olyan család, amelyiknek ne álljon az istállójá­ban tehén. Kormányzatunk most 2000 forint hi­telt ad a tehénvásárlásra és többen vagyunk, akik akarunk felvenni. Hiába ,egy tehén el,kél minden családnál. Mi úgy számolunk, hogy majd ellát bennünket tejjel, tejtermékkel, de még piacra is akarunk vinni belőle, mert házi­költségekre is csak kell egy kis pénz . Steitz János, ifjú Zengő Konrád is elhatároz­ták, hogy hitelt vesznek fel tehénvásárlásra. A kövel-kező gazdasági évre pedig már előre tervezik a munkaszervezést. Halász János szavai szerint: — Jövőre feltétlen feloszt­juk a területet egyénekre, mert akkor még job­ban érdekeltek leszünk személyenkint is, hogy jobban dolgozzuk meg a területünket, többet ter­meljünk. Ugyanis a tervek túltejesítése után pré­mium jár. ... Mindezek után világosan láttam, hogy miért nevezik magukat családnak a gyönki Pe­tőfi tszcs tagjai: egy családban nap-nap után újabb tervek születnek, hogyan lesz jobb, ho­gyan lesz nagyobb a jövedelem és kéz a kézben dolgoznak, hogy terveik meg is valósuljanak, nőjön az életszínvonaluk és ez szóról-szóra így van a gyönki Petőfi tszcs-ben is. Korpajutalmat kaptak a tejbeadásban élenjáró termelőszövetkezetek A szekszárdi földművesszövetkezeti áruház egy napja A gyönki Petőfi tszcs-ben

Next

/
Thumbnails
Contents