Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

TOLNAI yrtSc ßfioimkäft txnrrutfFmcf A MAI SZAMBÁN: Ottó Grotewflfcl beszéde Hirschfeldben (2. o.) — Nyilvá­nosságra hozták Adenai^rnek a Német Szakszervezeti Szövetséghez intézett ultimátumát (2. o.) —■ A Cheops- piramis tövében (2. o. )— A szeptemberi párttaggyűlé­sek tapasztalataiból (3. o.) — A Szovjetunió kisipari szövetkezeteiről (3. o.) — Közel kétmillió forint meg­takarítást jelent Tamási dolgozó parasztjainak az új begyűjtési rendszer (4. o.) AZ M PP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTT5A'CA'NAIf LAPJA ÉVFOLYAM. 226. SZÁM ARA SO FILLÉR SZOMBAT. 1953 SZEPTEMBER 26 A békémozgalom sikerei A mai nemzetközi helyzet jellem­ző módon a béke javára alakul. A feszültség fokozódásának hosszú időszaka után a háború óta moít először érezhető a külpolitikai lég­kör bizonyos enyhülése. A szervezett békemozgalom, mely a második világháború után kelet­kezett, s ma átfogja a világ minden országát, a társadalom legkülönbö­zőbb rétegeit, korunk egyik legjelen­tékenyebb, legkiemelkedőbb jelen­sége. E mozgalom azért született meg, azért erősödik és szélesedik, mert megfelel korunk szükségletei­nek, mert a népeknek a tartós béke és az általános biztonság utáni nagy sóvárgását tükrözi. Amikor a békeharcosok visszate­kintenek az utolsó évben megtett ú jukra, elismeréssel emlékeznek meg arról, hogy a béke és a kul­túra művelőinek Wroczlawban, az ősi lengyel városban összeült nem­zetközi kongresszusa állt mozgal­munk bölcsőjénél. 1949 április 20-án, Párisban és Prágában ült össze az I. Béke Vi­lágkongresszus. A II. Béke Világ- kongresszust 1950 novemberében, rö­viddel az Egyesült Államok koreai agressziójának kezdete után, Varsó­ban hívták össze. 1952 decemberé­ben, amikor világszerte erősödött az a követelés, hogy szüntessék meg a koreai háborút, s a nagyhatalmak kezdjenek tárgyalásokat, Bécsben összeült a Népek Békekongresszusa. Ezen a kongresszuson 85 ország küldöttei vettek részt. Nem volt még egy olyan kongresszus, amelyen ennyi ország képviselője gyűlt vol­na össze. A Népek Békekongresszu­sán a lakosság legkülönbözőbb ré­tegei, a legkülönbözőbb szakmák képviseltették magukat, a legkü­lönbözőbb politikai és vallási néze­teket valló emberek vettek részt rajta. A lakosság minden rétege, min­den becsületes hazafi követeli a bé­két. Nap, nap után számtalan pél­dáját láthatjuk annak, hogy embe­rek, akik tegnap még felültek a re­akciós propagandának, s ellenséges, vagy közömbös álláspontot foglal­tak el a békemozgalommal szemben, ma csatlakoznak ehhez a mozga­lomhoz. A békemozgalom korunk hatal­mas tényezője lett. ötszázmillió em bér írta alá 1951-ben az atomfegy­ver eltiltásának követelését. A né­pek szava volt ez, fenyegető figyel­meztetés az óceánontúli atomzsaro­lók számára. 1952-ben több, mint 6 00 millió ember támogatta aláírá­sával a nagyhatalmak békeegyezmé­nye megkötésének követelését. Ma a világ minden részében regionális békekonferenciákat és békekongresz szusokat tartanak. Az ázsiai és csendesóceáni népek tavalyi pekin­gi békekongresszusa világszerte szé­les visszhangra talált. A legtöbb országban rendszeresen tartanak országos békekongresszu­sokat és békeértekezleteket. Ezrek, tízezrek és százezrek vesznek részt a békegyűlésen. A béke eszméje so­ha nem mozgósított még ekkora tömegeket az aktív harcra. A békemozgalom tevékenyen elő­mozdítja az országok közötti kultu­rális együttműködés megszilárdulá­sát. A békemozgalom kezdeménye­zésére különböző országokban ál­doznak a nagy gondolkodók és tu­dósok emlékezetének: Gogoly, Ko- pernikus, Leonardo da Vinci, Victor Hugo, Avicenna emlékünnepségeket rendeznek. A Béke Világtanács ál­tal odaítélt irodalmi és művészeti békedíjak előmozdítják a valóban haladó, a béke ügyét és a népek érdekeit szolgáló kultúra felvirág­zását. A békemozgalom iparkodik elér­ni valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldását. A szovjet kormánynak az a nyilatkozata, hogy „nincs je­lenleg olyan vitás, vagy megoldat­lan kérdés, amelyet ne lehetne bé­kés úton megoldani az érdekelt or­szágok kölcsönös megegyezése alap­ján", a békeharc erősítésére ser­kenti valamennyi országban a szé­les néptömegeket. Világszerte erősödik ma a tár­gyalások követelése. A Béke Világ­tanács ez év júniusában Budapes­ten kiáltványban felhívta a népeket, hogy „követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg." A béke és demokrácia táborának nagy győzelme volt a fegyverszü­neti tárgyalások sikerei befejezése és a fegyverszüneti egyezmény alá­írása Koreában. Valahányszor az amerikai fél a tárgyalások meghiú­sítása végett újabb provokációhoz folyamodott, nyomban magasra csa­pott a tiltakozás hulláma szerte a világon a béke ellenségeinek pro­vokációs cselekményei ellen. A tárgyalások kérdése ma az egész nemzetközi közvélemény figyelmé­nek középpontjában áll. A Szakszer vezeti Világszövetség, a Nemzetkö­zi Demokratikus Nőszövetség és a DÍVSZ síkra szállnak a tárgyalások mellett. A bukaresti Világifjúsági Találkozón 30 ezer küldött követel­te valamennyi vitás nemzetközi kér­dés békés rendezését. Angliában idén 18 szakszervezeti kongresszu­son hoztak olyan határozatokat, me­lyek üdvözlik a Szovjetuniónak va­lamennyi vitás kérdés békés rende­zése érdekében tett erőfeszítéseit. Franciaországban országos kon­ferencia folyt le a tárgyalásokért és a békéért. A konferencián a béke­mozgalom küldöttein kívül számos más szakszervezet képviselői is résztvettek. Az olasz országos békeértekezlet követelte, hogy a kormány foglaljon állást a nemzetközi feszültség eny­hítése mellett, s teremtsen gazdasá­gi és kulturális kapcsolatokat más országokkal. Nyugat-Németország- ban, Franciaországban, Olaszország­ban, Belgiumban, Hollandiában, Dá­niában és Norvégiában hatalmas tömegmozgalom indult meg a né­met probléma békés megoldásáért. Az Indiai Országos Béketanács jú­liusi-ülésén hozott határozatában In­dia sokmilliós népének nevében ki­jelentette, hogy a nemzetközi fe­szültség enyhülése megteremti a fel­tételeket az ország fejlesztéséhez és I újjáalakításához, a népek életszín­vonalának emeléséhez és elő fogja mozdítani a gyarmati. elnyomás és a faji üldözés megszüntetését Ázsiá­ban, Afrikában és az egész világon. Az egész országban aláírásokat gyűjtenek az Indiai Országos Béke­tanács felhívásának támogatására. A felhívás követeli, hogy India kor­mánya javasolja a nagyhatalmak­nak a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezé­sét. Az Egyesült Államok agresszív kö rei nem akarnak békét. Féltik me- sébeillő nyereségeiket, amelyeket a fegyverkezési hajsza és a háborús előkészületek révén zsebelnek be. — Egyes amerikai körök a kormány- politika színvonalára emelték a de­mokratikus országok ellen folyó aknamunkát. Ilyen helyzetben a né­pek ébersége fontos feltétele a bé­ke fenntartásának és megszilárdí­tásának. „A tárgyalásokért folyó világmé retű kampány — mondja a Béke Világtanács titkárságának augusztus 21-én kiadott közleménye — minden ember és minden nép előtt feltárja annak lehetőségét, hogy határozot­tan folytassa szervezett tevékeny­ségét és ezzel olyan erővé változik, amely újabb győzelmek kivívására képes a nemzetközi problémák bé­kés megoldásáért folyó harcban." AZ tfiZI MIIKKÁK SIKERÉÉRT Korai, jó vetéssel biztosítják jövóévi m.ég nagyobb jövedelmüket a miszlai Szabad Föld tszcs dolgozói A miszlai Szabad Föld termelőszövetkezet szép terméseredményeket ért el az idei évben. Csak ke• ny ér gabonából 31/% kilót osztottak ki munkaegysé­genként. Eredményeikkel azonban nincsenek megelé­gedve. Úgy gondolják, nem elegendő, ha megvan a be­adás és a tagok évi szük­séglete, ennél többre kell törekedni. Évről-évre nö­velni kell a termelőcsoport tagjainak jövedelmét, az egy munkaegységre eső osztalékot. Ilyen célkitűzésekkel láttak hozzá a termelőcso- nort dolgozói az őszi mun­kákhoz• a korai vetéshez, a jövő évi jobb termés aiapioinok lerakásához. — Osziárpa vetésüket mint­egy 25 holdon már szep­tember 20-ra befejezték, ügy hogy lassan már ki is ke(. liozsból is teljesítet­ték vetéstervüket; W hold földben csírázik a tiszta, mminöségü vetőmag, ÍO holdon pedig előkészítették a talajt búzavetésre. Munkaközben számolnak, tervezgetnek. Láncos Já­nos, a termelőcso port el­nöke elmondja, hogy ahol 2—3 dolgozó összejön, ott máris arról folyik a szó, hogy melyikük vesz tehe­net. ki épít házat. ,,Na­gyon örülünk, hogy köl­csönt kapunk házépítésre — szól közbe Láncosáé, az elnök felesége. akinek 3 apróság is kapaszkodik a kótiuyébe — mert ez miiben most lakunk, nem való emberi hajléknak. Fecsurog az eső, maholnap ránkszakad. De van több tagunk is, aki hasonló kö­rülmények között él. Ott Vem Földes János, Jagados János, mindegyik családos ember, ők is igénybeveszik a lakásépítésre adott köl­csönt. Úgy, hogy öten. ha­tan építkeznénk — mondja tovább Láncos elvtárs. — A tennelöcsoport 5 tagja ÜszÖt vásárol, /miből fe­jőstehenet nevel."' A miszlai Szabad Föld tszcs eredményeinek, a ta­gok boldogulásának, ter­veinek híre eljutott Ki­rály Józsefhez is, aki már több, mint 1 éve otthagy­ta a csoportot, ipari műn. kasnak ment. Annakide­jén megijedt a nehézségek tői, úgy látta, hogy a fer. melöcso portban nincs biz­tosítva családjának a lö­vője. Most azonban meg­fogta az, amit a tszcs-ről hallott, amit maguk a ta­gok meséltek el neki és feevés gondolkodás után levet írt a tszcs-be, amely ben kérte, vegyék öt visz- sza. A tagok összeültek és úgy határoztak, hogy visz- szahívják Király Józsefet, hiszen becsületes, dolgos tagja volt a termelőcscx- portnak mielőtt elment. — Szükség van a munkájára most is, soha nem is volt nagyobb szükség munkás­kezekre a termelőcsoport­ban, mint most, hiszen a tagok terveinek biztosítéka a több, jobb munka. Á ráceg es< állami gazdaság csatlakozott a gorzsaiak lehívásához A rácegresi állami gazdaság tavalyi jó munkájának eredményeként búzá­ból 14.35 mázsát termelt holdanként, de volt olyan táblája is, ahol 19.5 mázsát adott a búza. Osziárpúból 12 mázsa volt a tervük és 18.8 mázsát termeltek holdanként, itt is volt olyan tábla, amelyik 27.8 mázsa búzát adott. Vetés; tervüket ten,.eléri értekezleten vitatták meg a dolgozókkal és a fel­vetett javaslatokból többet meg is valósítottak. Megvalósították Csiszár Sándor fogaios javaslatát is, aki a lucerna elhelyezése és vetési agro­technikájában javasolt módosítást. A gorzsai állami gazdaság dolgo­zóinak kezdeményezéséről a Szabad Népből értesültek. Elhatározták, hogy csatlakoznak felhívásukhoz és ők is a vetési munkák határidő előtti el- ,'ényésé,-*} válaszolnak a párt és kor­mány árleszállításáról intézkedő ha­tározatára. Az ősziárpát szeptember 5-re keresztsorosem vetették el, s el­készültek a rozs vetésével is. Vállal­ták, hogy a búzavetést — a dombos részek kivételével — keresztsorosan és a mélyszántást határidő előtt 10 nappal befejezik. Nagy gondot fordí­tanak a munkák minőségére is, hogy a jövő évben az ideinél is jobb ter­mést érjenek el. A gazdaság dolgozói' mafia's' telje/- ' sítményekkel harcolnak a vállalás megvalósításáért. Farkas János zeto- ros állandóan 130 százalék feletti teljesítéssel végzi a vetést. Hermann László, aki évi tervét már régen be­fejezte, hasonló teljesítménnyel dol­gozik, A vetöszdntdst a gazdaság va­lamennyi gépe két műszakban végzi, jól is halad a munka. Hasonlókép­pen jól halad a vetés és is toll ótrágyá­zás. Jelenleg a rácegresiek az elsők az igazgatóság gazdaságai között. II pari do’qozó DareszW betartják ado't szavukat Pári község dolgozói párosverseny­ben állnak Nagykónyival és a tamá­si járás valamennyi községével. Az őszi szántás-vetési, betakarítási és begyűjtési versenyben elsők akarnak lenni és ennek érdekében mindent elkövetnek. Versenyvállalásuk egyes pontjait máris, határidő előtt teljesítették. Vállalták például, hogy a napraforgó betakarítását szeptember 27-ig, be­adásukat. pedig 25-ig teljesítik. Vál­lalásuknak szeptember 24-re eleget tettek. A szénabetakarítást és be­gyűjtést ugyancsak a vállalt határ­idő előtt, szeptember 28-a helyett szeptember 25-re teljesítették. A kukorica betakarításának határide­jét október 10-re szabták maguk elé a pári dolgozók és szeptember 24-re 48 százalékban végezték el a kuko­rica betakarítását. A IBI. NEGYEDÉVES TERVÉRT! A jryönki téglagyár dolgozói 113 százalékra teljesítették njerstéglagyártási terhüket A Tolnai SeWonn és a Duna bxs'gvár nárosverspnvében a toína ak nyer ék e a vándorzászló A Tolnai Selyemfonógyár dolgozói már 3 éve párosversenyben állnak a Duna Textilgyárral. Az első évben a párosverseny váltakozó eredmény­nyel járt, hol a Duna Textil, hol a Tolnai Selyemfonó került az élre. 1952-ben azonban már a tolnaiakat nem tudták megelőzni a Duna Tex­tilgyár dolgozói. 1953-ban újból visz- szaesett a Selyemfonó, a termelés csak akkor kezdett emelkedni, ami­kor a Központi Vezetőség határo­zata nyomán megjelent a Magyar Népköztársaság kormányának prog- rammja. A Selyemfonógyár dolgozói megértették, hogy mit jelent a több termelés számukra. A tervet szep­temberben minden nap teljesítették. — írja levelében Borsi Ferencné elv­társnő. — A termelésben elért ered­ményekkel, akarunk válaszolni pár­tunk tetteire. A kormányprogramm megjelenése után fellendülő munka­verseny eredményezte, hogy a Duna Textilgyárral folyó párosversenyben júliusban és augusztusban a tolnaiak lettek az elsők. A vándorzászlót a Tolnai Selyemfonógyár dolgozói nyer ték el. Büszke e zászlóra az üzem minden dolgozója. Célul tűzték, hogy úgy végzik a munkát, hogy a vándor zászlót továbbra is megtarthassák. Nincsen fontosabb feladat a nyári hónapokban a téglagyárakban, mint az, hogy minden körülményt kihasz­náljanak arra, hogy amíg jó idő van, addig a termelést úgy végezzék, hogy a téli hónapokra elegendő vályogot tudjanak biztosítani a kemence mű­ködéséhez. Ennek tudatában kezdték meg az év elején a gyönki téglagyár dolgozói a munkát. Arra tettek foga­dalmat, hogy szeptember 15-ig az éves előirányzatot teljesítik a nyers­téglagyártásból. Egész évben úgy vé­gezték munkájukat, hogy fogadal­mukat megtudják valósítani. A kézi vető brigádok párosversenyre léptek egymással, olyan versengés alakult a dolgozók között, amilyen Gyönkön még nem volt. Már az év elején le­hetett tapasztalni, hogy a munkaver­senyben az elsőség C s e 1 é d e s Ele­mér és Farkas Ferenc brigádja között fog eldőlni. A dolgozók ebbe nem akarnak csak úgy belenyugodni. Valamennyien törekednek, hogy éves tervüket elsőnek fejezzék be. A téglagyár dolgozóinak jó mun­kája meghozta az eredményt: szep­tember 4-én már jelentették a köz­pontnak, hogy éves nyerstéglagyártá sukat teljesítették. Szeptember 4-től már terven felül termeltek a dol­gozók. Szeptember 22-ig már 113 százalékra teljesítették éves tervüket. Ezzel a tanácsi téglagyári egyesülés üzemei közül elsőnek fejezték be a tervet. Büszkék a dolgozók erre a szép eredményre. De nemcsak a nyersgyártók végeztek jó munkát a gyönki téglagyárban, hanem a ki- és behordó dolgozók között is becsület­tel megállták helyüket. Kontra József kihordó és Lerch Ádám be­hordó egész évben 120 százalék fe­lett teljesítették tervüket.1 Jól szer­vezett munkával biztosították, hogy a kemence teljes kapacitását ki tud­ták használni, nem rajtuk múlott az sem, hogy csak II. osztályú téglát tudtak égetni, ugyanis olyan fűtő­anyagot kaptak, amelynek csak 25 százaléka volt szén, a többi 75 szá­zalék pedig mellékanyag. A gyönki téglagyár dolgozói egész évben vég­zett jó munkájukkal biztosították, hogy a kemencét tudják üzemeltetni a téli hónapokban is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents