Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-25 / 198. szám

195S AUGUSZTUS 25 NAPLÓ 3 Az új púrtohtatási év előkészítésének követendő módszere A jövő oktatási év sikere nagy­ban függ attól is, hogy a hallgatók kiválogatása milyen minőségben tör­tént meg. Erre gondolt nagy figye­lemmel Bíró József elvtárs is, a nagydorogi egységes falusi pártszer­vezet titkára is. A háromtagú bi­zottság jelentette neki, hogy a hall­gatókkal már beszélgettek s nincs semmi akadálya, hogy az idén job­ban sikerüljön az oktatás, mint ta­valy. Fontos feladata a pártvezetöség- nek és elsősorban a párttitkárnak wr. ellenőrzés. Bíró elvtárs alkalom- adtán egy-egy hallgatót meghív a pártszervezetbe, hogy meggyőződjön róla, a bizottság megfelelően meg­tárgyalta-e a hallgatókkal a jövőévi tanulást. A tapasztalat azt mutatta, hogy ez a munka nem volt hiábavaló, mert Bíró elvtárs megállapította, hogy a bizottság tagjai közül pél­dául Petrényi Dezső és Tóth Mihály- né elvtársnő nem végezték éppen a legjobban felelősségteljes munká­jukat. Az egyik meghívott, Vándor Fe- rencné elvtársnő is elmondta, hogy ő bizony nagyon szívesen tanult volna az elmúlt évben is, de csak papíron osztották be s csak a vá­lasztások idején szóltak neki, hogy miért nem jár. Ugyanígy járt vol­na most is, mert Petrényi elvtárs bizony nem szólt neki, de nem szólt Török Ferenc elvtársnak sem. Az ellenőrzés nyomán tudódott ki, hogy Tóth Mihályné elvtársnő sem szólt például az oktatásról, illetve a beosztásról például Csuprik De- zsőné pártonkívüli hallgatónak sem, pedig még ő ajánlotta, sőt tolmá­csolta kérelmét, — hogy tanulni szeretne — a pártvezetőségnek. Nagy fokú hanyagság ez s egyenes lebe­csülése a dolgozók tanulni akarásá­nak. Az ilyen ellenőrzés és a hibák kijavítása segíti a nagydorogi kom­munistákat és kiváló pártonkívülie- ket, hogy jövőre jobban tanulva, jobban is dolgozhassanak. Követendő Bíró elvtárs módszere, s pártszervezeteink titkárai éljenek is e lehetőségekkel. Levél a bonyhádi pártfsfkoSáhál A Ivnyhádi pártiskolából azt aka­rom megírni, hogy mennyire fon­tosnak tartja pártunk a propagan­disták előkészítését az elkövetkezen­dő oktatási évre. Mennyi anyagi ál­dozatba kerül ez, de feltétlen szük­séges, hogy hazamenve a kiváloga­tott hallgatókkal még jobban tudjuk megérttetni pártunk és kormányunk határozatait. Ahogy egy hét leforgása alatt ta­pasztaltam, minden hallgató elég komolyan veszi a tanulást, ami he­lyes is, mert ennek a nagy anyagi áldozatnak csak úgy van gyümölcse, ha az anyagot jól megtanuljuk. Tananyagunk igen komoly és na­gyon értékes. Előadóink a leg­nagyobb figyelemmel kísérik tanulá­sunkat. Konzultációkat tartanaik, ahol az esetleges meg nem értett témá­kat figyelmesen megmagyarázzák. Én ma voltam konzultáción, de annyit mondhatok, hogy nagy segítségemre volt az anyag megértéséhez, örü­lök, hogy én is bejöhettem az isko­lára, mert itt senki és semmi nem zavar a tanulásban és hazamenve majd én is igyekszem az itt tanulta­kat tovább adni. Hiányosságnak hozom fel azt, hogy a hallgatók között csak hét nő van. pedig a nőknek sok esetben nagyobb sikerük van a tanítás terén. Nem volna szabad még ma is így elzár­kózni a politikai munka elől. Nincs nagyobb öröm, mint mikor az em­ber az évzárón sikereket tud elérni. Én most vagyok a harmadik ilyen iskolán és csak azt sajnálom, miért nem volt meg ez a lehetőség az én fiatal koromban is. Akkor a mun­kaadó, ha egy „Népszavát" meglá­tott a dolgozók kezében, kitépte és behivatta az irodába őket — ami ve­lem is megtörtént. — Mennyivel más ma a helyzet. Bár volnék legalább 30 évvel fiatalabb, hogy még sokat tudnák tanulni és tanítani. Sajnos, még sokan vannak, akik idegenked­nek a tanulástól. Azoknak én innét azt üzenem, hogy ne féljenek, jöjje­nek el ide, ragadják meg az alkal­mat, mert itt lehet megismerni még mélyebben pártunk és kormányunk célkitűzéseit. Ha egy ilyen tanfolya­mot valaki elvégez, egész másként látja a fejlődést, és még bátrabban vissza tudja verni az ellenség hang­ját. Mi, akiik innen kikerülünk, nem félünk még jobban harcolni a béké­ért, minden becsületes ember óhajá­ért. Bencze Istvánná Bonyhád, pártiskola. Kérlelheletlennég a hibákkal szemben: a kommunista nélkülözhetetlen tulajdonsaira A k'svejkei dolgozók nyerték el a megyei pártbizottság és a tanács vándorzászla^át A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa azt a fel­adatot állította a pártszervezetek elé, hogy fokozzák a kommunisták poli­tikai aktivitását, neveljék az összes párttagokat aktív harcosokká, a párt politikájának és határozatának meg­valósításáért, a hibák kiküszöbölé­séért. E feladat megoldásának útja: a pártdemokrácia következetes meg­valósítása, a bírálat és önbírálat to­vábbi fejlesztése. A hibák elleni harcban a párt egyik kipróbált fegyvere a bírálat és önbírálat. A bírálat és Önbírálat jel­szavának következetes megvalósítása meeköveteli, hogy erélyesen harcol- júnk mindazok ellen, akik gátolják a bírálat és önbírálat kifejlesztését, akik megtorlásokat alkalmaznak a bírálókkal szemben. Ezek az embe­rek akadályozzák az előrehaladást, j nern elég érettek ahhoz, hogy veze- : tök legyenek, nem számíthatnak a j párt bizalmára. Az SZKP Szervezeti Szabályzatá- j rak értelmében a párttagok kötele- I sek felfedni a hibákat, harcolni a h’hák kijavításáért, az önelégültség ellen és jelenteni a párt vezető szer­veinek — egészen a Központi Bi­zottságig — személyekre való te- (kintet nélkül, milyen hibákat ta- í pasztáinak. Az alulról jövő bírálatban kifeje­zésre jut a párttagok és az összes dolgozók kezdeményezése és öntevé­kenysége. Az alulról jövő bírálat megmutatja, hogy mennyire törőd­nek a kommunisták és az összes dol­gozók a szovjet állam állandó szi­lárdításával. Előfordul azonban, hogy egyes funkcionáriusok nem küzdenek eré­lyesen a párt követelésének megfe­lelően a bírálat és önbírálat kibon­takozásáért. Vannak még olyan ve­zetők, akik rosszul fogadják a bírá­latot, rosszul viszonyulnak az ön­bírálathoz és ezzel tompítják a kom­munisták felelősségérzetét az üzem­ben. a kolhozban, a pártszervezet­ben uralkodó helyzetért. Vannak ve­zetők, akik meghallgatják a bírála­tot, szavakban elfogadják azt, de ném tesznek semmit az elhangzott javaslatok megvalósításáért. A bírá­lat elfojtásának egyik módja az is, hogy egyes vezetők igyekeznek el­venni a beosztottak kedvét a bírá­lattól, a hibák felfedésétől. A,pártfunkcionáriusnak és min­den vezetőnek kötelessége, hogy felfigyeljen a kommunisták és pár- tonkívüliek szavára, meghallgassa a bírálatot és levonja belőle a szüksé­ges következtetéseket. Előfordul azon ban, hogy egyes funkcionáriusok a gyűléseken ahelyett, hogy figyelme­sen meghallgatnák a felszólalásokat, az elnöki asztal mellől letorkolják a feszólalókat. így akarnak megsza- baduni a bírálattól. Megtörténik az is, hogy a párttagok, amikor párt- szerűen megbírálják egyik vagy má­sik vezetőt, felszólalásukban kisebb tárgyi pontatlanságot követnek el. Előfordul, hogy ilyen esetekben nem az elvi és indokolt bírálatra válaszol nak, hanem belakapaszkodnak a pontatlanságba és megtámadják azt, aki egyébként helyes felszólalásában valamely jelentéktelen kérdésben tévedett. Nem beszélhetünk arról, hogy a kommunistákat a hibák elleni kér- lelhetetlenség, az aktivitás további fejlesztésének szellemében neveljük, ha nem teremtjük meg a széleskörű és hatékony bírálathoz szükséges fel­tételeket. A kalinyingrádi területi pártbizottság éppen erre hívja fel a legnyomatékosabban a pártszer­vezetek figyelmét. Ennek eredménye ként a pártbizottságok az eddiginél jobban ellenőrzik, hogyan valósít­ják meg a kommunisták javaslatait, behatóbban foglalkoznak a pártta­gok felszólalásaival és hathatós in­tézkedéseket hoznak a hibák kikü­szöbölésére. A kommunisták aktivitásáról ta­núskodnak a pártszervezetekhez ér­kező levelek. Az SZKP XIX. kon­gresszusa után a pártbizottságokhoz érkező levelek száma emelkedett. De nemcsak számbeli emelkedésről van szó, hanem a tartalmi színvonal emel kedéséről is. A beérkező levelek kon­krét bizonyítékai annak, mennyire éberek a szovjet emberek, mennyi­re őrzik a szocialista tulajdont. A le velek kifejezik azt, hogy a kommu­nisták szívükön viselik a termelés megjavításának kérdését, a hibák ki­küszöbölését, a dolgozók kulturális igényeinek és mindennapi életének kérdéseit. A leveleket a pártszerű­ség, a kérdések bátor felvetése jel­lemzi. Rendkívül értékes a levelek­ben az, hogy nemcsak a hibákról be­szélnek, hanem hasznos tanácsokat is adnak a hibák kiküszöbölésére, a munka megjavítására. Az utóbbi időben a kalinyingrádi területi pártbizottság a kommunisták levelei alapján számos intézkedést hozott. Ezek az intézkedések előmoz­dították a vállalatok, az építkezések, a kolhozok és intézmények munká­jának megjavítását. Azzal, hogy operatíven és helye­sen reagálunk a kommunisták és az összes dolgozók leveleire, fejleszt­jük a tömegek harcát a hibák ellen. A területi pártbizottság ebből az el­gondolásból indul ki. A beérkezett levelek alapján gondosan megvizs­gálja a levelekben felvetett kérdést és a vizsgálat eredményeinek meg­felelő intézkedéseket hoz a hibák ki­küszöbölésére. Rendkívül fontos, hogy a pártbizottságok behatóan fog­lalkozzanak a beérkezett levelekkel és feljegyzésekkel, le tudják vonni belőlük a szükséges következtetése­ket, meglássák az elkövetett hibák és mulasztások mögött egyes szerveze­tek és intézmények hibáit. A párt- szervezetek kötelessége, hogy meg­teremtsék a feltételeket ahhoz, hogy a kommunisták bátran és félelem nélkül tárják fel az intézmény, vagy a szervezetek hibáit. Minél erőtelje­sebben harcolnak a pártszervezetek a hibák ellen, annál magasabbra emelik a kommunisták eszmei-politi­kai színvonalát, annál jobban fej­lesztik a kommunistákban a becsü­letességet, az igazságérzetet és annál eredményesebben oldják meg a párt- szervezetek előtt álló feladatokat. V. Csernisev A megyei pártbizottság vándor- 1 zászlaját augusztus 21-én este 3 óra- j kor Ambrusits József elvtárs, a! bonyhádi járási pártbizottság titkára átadta a kisvejkei dolgozóknak, akik a beadásban a legjobb eredményt érték el, mert megyénkben elsőnek teljesítették gabonabeadási tervüket. Az ünnepi gyűlésen felszólalók kihangsúlyozták, hogy a kisvejkei dolgozók és vezetők megérdemelten nyerték el a megyei pártbizottság és a megyei tanács vándorzászlaiát, mert fáradtságot nem kímélve dol­goztak, hogy győzelemre vigyék a gabonacsatát. Huszti Lajosné, a he­lyi pártszervezet titkára elmondotta, hogy ezt az eredményt kollektív ve­zetéssel, kölcsönös segítségnyújtással érték el. A termelőcsoportok és a dolgozó parasztok kölcsönadták egy­másnak fogataikat és ezen keresztül a községben 5 nap alatt befejeződött a behordás, 6 nap alatt a cséplés. Befejezésül Sörös Dezső elvtárs, a községi tanács vb. elnöke az egész község dolgozóinak nevében fogadal­mat tett, hogy az őszi betakarítás és az egyéb termények begyűjtésénél még jobb munkát végeznek. Az ed­diginél jobban érvényesítik a kol­lektív vezetést, hogy a megyei párt- bizottság és a megyei tanács vándor­zászlója továbbra is a kisvejkei dol­gozókat dicsérje. Tolnai Selvemayár : Az augiisztii« 20-i murikaverseny győztesei Az augusztus 20-i munkaverseny­ben nagy versengés indult meg a Tolnai Selyemgyár dolgozói között. Mindenki azért harcolt ezekben a napokban, hogy a legjobb eredményt érje el, vállalásának túlteljesítésé­vel köszöntse Alkotmányunk szüle­tésnapját. Tudják a Selyemgyár dol­gozói, hogy minden terven felül ké­szített áru a saját életszínvonaluk emelését segíti. Az üzem dolgozói a tervteljesítés mellett a minőségre fordítottak nagy gondot. Az augusztus 20-i értékelés szerint Fodor Istvánná, Kovács Já- nosné és Schäffler Ferencné a leg­jobb minőségi fonók az üzemben. Nagy volt a küzdelem az anyagtaka­rékosság terén tett vállalások telje­sítésénél is. Ezen a téren Gráblcs Jánosné és Főfai Józsefné tűntek ki. A termelési fonók is egymással ver­senyezve harcoltak a többért. Kovács Ferencné 127 százalékkal, ifj. Mor­vái Józsefné 127 százalékkal, míg Babos Mihélyné 125 százalékkal ke­rült a legjobb termelési fonók név­sorába. A motollázók közül Wiede­mann Anna és Márkus Istvánná ér­tek el legjobb eredményt az augusz­tusi munkaversenyben. A Tolnai Selyemgyár dolgozói to­vábbra is harcolnak tervük túltel­jesítéséért. Arra törekszenek, hogv ez év III. negyedévében is tervük túlteljesítésével segítsék kormá­nyunk nagyszerű programmját. Fiddon 170 családi házat lehetne felépíteni az elengedett hátralékokból Községünk dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel ünnepelte Alkot­mányunk negyedik évfordulóját. Ez az ünnepség azonban eltérő volt az eddigiektől. Más alkalomkor nem szoktunk dolgozni vasárnap és ün­nepnapokon, legalábbis csak abban az esetben, ha nagyon sürgős a mun­ka. Most azonban úgy láttuk, hogy akkor tudjuk méltóan megünnepel­ni ezt a nagy napot, ha munkával ünnepelünk. Községünk ugyanis a járás területén utolsó a csépiéiben, így a begyűjtésben is. Ezt a lema­radásunkat akartuk pótolni és ezért munkával ünnepeltünk. Nem aka­runk szégyenfoltja lenni a járásnak, öt cséplőgép dolgozott a községben és mi úgy érezzük, hogy ezzel a munkánkkal, nemcsak a lemaradást pótoljuk, de segítjük kormányunk programmjának mielőbbi megvaló­sítását is. Az ünnepi gyűlésen is szép szám­mal vettek részt a dolgozó parasz­tok. Az ünnepi beszédet Nagy Ká­roly elvtárs, a járási pártbizottság kiküldötte tartotta. Nagy elvtárs be­szédében rámutatott, hogy kormá­nyunk programmja milyen nagy se­gítséget nyújt Fadd község dolgozó parasztságának. A kormányhatározat értelmében ugyanis sok dolgozó pa­rasztnak törölte a tanács a kártérí­tését, mintegy 80 gazdának a muit- évi hátraléka is törölve lett. A kár­térítések és a múlt évi hátralékok törlésének értékét, ha pénzbe szá­mítjuk, azt jelenti, hogy Fadd köz­ségben kiosztott 170 házhely mind­egyikén 2 szoba, konyhás lakást le­hetett volna felépíteni az összegből. Községünk dolgozó parasztsága mind ezt megértette és köszönetét mond pártunknak és kormányunknak, sze­retett vezérünknek Rákosi elvtárs­nak, azért, hogy ilyen nagymérték­ben segíti dolgozó parasztságunk élet színvonalának emelését. (Kertész Já­nos, Fadd.) Tolna kőzíép: A másodvetési terv teljesítése 105 szízalék! Községünkben jól haladtak a nö­vényápolási munkálatok. Minden erőt arra fordítottunk, hogy a nö­vényápolást idejében elvégezzük. MEGJEGYZÉSEK iV^liánj a «xeltszárdi Xéphfiffér«! . . . Ezelőtt fél évvel a vidékről bejáró dolgozóknak problémát okozott, hol ebédeljenek Szekszárdon. Ez ma már nem okoz gondot senkinek, mert a dolgozókat meleg, ízletes ételekkel, várja a szekszárdi Népbütíé. Azonban szeretném megjegyzi, hogy a Népbüílé dolgozóinak a munkáján még nagyon sok javítanivaló van, de nem csa^ a dolgozóknak kell javí­tani munkamódszerükön, hanem a vezetőknek is. Augusztus 18 án délután fél 1 órakor történt. Ezen a napon én is és még sokan mások a Népbüffében ebédeltünk. A pénztár lelett rendszere­sített árlap no.gyon sok jót ígért ezen a napon is. Levesekből például ka­ralábélevest és húslevest. Mivei kétí éle leves volt, én ;s és máso^ is arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy húslevest eszünk. Meg is váltottuk a blokkot, amely 1.55 torinlba került. Ez eddig rendben is volna. Azonban nincs rendben az és felháborító, hogy húsleves helyett karalábélevest kap­tunk. A karalábélevest minden szónélkü 1 megettem, azonban mégis csak bántott ez az igazságtalanság. Miért akarnak becsapni bárkit is, mikor egyáltalán nem érdekük. Á vezetőhöz fordultunk. Elmondtuk, az esetet, ö is felháborodottan válaszolta: húsleves nincs, de milyen címen adnak ki akkor húslevesre blokkot? a pénztáros'a Vezető és a kiszólnátok elkezdték egymást vádolni végül kiderült, hogy egyikük sem tud arról, lt°9Yhn került ki a húsleves blokk és miért csaptál; be a vásárlókat. Megjegyezni kívánom, nem is éppen a becsapáson háborodtam lel, hanem az igazságtalanságon. A Népbüííé dolgozói ne higyjék hogy en­gem, vagy bárkit is a 30 lillér, húsleves és a karalábéleves közti ár- különbözet bántott! Nem. Csupán azért íródatt ez a cikk, hogy a Népbüf lé vezetői és dolgozói máskor ilyen hibát ne kövessenek el, mert jogo­san feltételezhetné bárki hogy tudatosan csapják be a dolgozókat. PESTI ERZSÉBET Nagy gondot fordítottunk kalászos­növényeink ápolására is. A jó mun­kát bő termés köszöntötte. Közsé­günk már megkapta a szabadpiaci értékesítést. Dolgozó parasztjaink ma már szabadon értékesíthetik ga­bonájukat. Alkotmányunk ünnepére már minden dolgozó asztalán a fe­hér kenyér volt. Már megkezdtük a gondoskodást a jövőévi termésről is. A tarlóhántást idejében elvégez­te dolgozó parasztságunk. A más.vl- vetési tervünk teljesítése is 105 szá­zalék. Jelenleg a másodvetésü növé­nyek ápolásán van a fősúly. Egy kis hiba van a silózás körül. Ezídeis még egy szálat sem silóztunk. Ezen a téren van mit tenni, a mezőgaz­dasági állandóbizottsági tagoknak nem csak felvilágosító munkát kell végezni, példát kell mutatni a dol­gozó parasztság felé. Az I. típusú Alkotmány tszcs tag­jai is további jó munkával mutat­nak példát dolgozó paraszttm-saik- nak. Tarlóhántást ők is 100 -zúza­lékig befejezték, jelenleg a trágva- kihordást végzik, hogy utána meg­kezdhessék a silózást. Községünk dolgozói minden erejüket az idei termés betakarítására és a jövóávi bő termés alapjának megteremtésére összpontosítják. Kolmann György Tolna.

Next

/
Thumbnails
Contents