Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-20 / 195. szám
1953 AUGUSZTUS 20 NAPLÓ 5 Négy kakasdi dolgozó paraszt drágán fizette meg, hogy az ellenség szavára hallgatott Szélesítsük üzemeinkben az újító mozgalmat Az új kormány programit) jótékony hatásai Kakasd község dolgozó parasztjai is érezték. A faluban nem egy gazda volt, aki tavaly nem tudta teljesíteni beadási kötelezettségét, s idén — ha időben eleget tett beadási kötelezettségének — a tanács törölte tavalyi hátralékát. Kakasd legtöbb dolgozó parasztja élt ezzel a lehetőséggel s így jelentős tehertételtől szabadult meg a kormány Programm jának megvalósulásaként. így volt Kozma Orbán 14 holdas dolgzó paraszt is, akinek beadási lapján hosz- szú lista jelezte, hagy mennyi mindennel maradt adqs tavalyról. 137 kilo réti széna, 13 mázsa napraforgó, 64 kiló kukorica, 898 liter tej beadásának elmaradása nyomta Kozmáék vállát. De hasonló helyzetben volt Molnár Ferenc 14 holdas dolgozó paraszt is, aki 955 kiló kukoricával, 750 kilo napraforgóval, 109 kiló burgonyával és 1197 liter tejjel tartozott tavalyról a baromfi és tojás mellett. — A rossz esztendő következtében nem tudtuk teljesíteni kötelezettségünket — mondja Molnár Ferenc — pedig őszintén mondhatom, megvolt bennünk a jóakarat. De ha nincs tér. més, ez önmagában kevés. Az idén bebizonyította Molnár Ferenc, hogy valóban nem a beadási készségen múlott a tavalyi hátralék felgyülemlése. Az idén határidőre, mindenből 100 százalékig eleget tett kötelezettségének, s amikor törölték tavalyi hátralékán, szívéből jöttek a szavak: — Most érezzük igazán< hogy az állam törődik velünk, számontartja gondjainkat. Sokan gondolkoztak Kakaódon úgy, mint Molnár Fereneék, vagy Kozma Orbán ék. A ki® faluban azonban szárnyra kapott egy olyan hír i®, hogy miért kellene teljesíteni a beadást, ,,írják a többi közé — mondták ezek a falusi bölcsek — elbírja a papír. „Mátyás Mátyás 12 holdon gazdálkodik, s ki tudja, kinek a tanácsára. már a tavasszal úgy koszi, tette el a vetését, hogy mindenből ép pen annyija légyen, amennyi a psar ládnak keld. „Ahol nincs, onnan nem lehet elvenni‘ — mondták Mátyásék, s 12 hold földjükből csak 2 holdat vetettek be kalászossal. — Amennyi nekünk kell, az meg terein, — mondogatták — a más gond ja, nem a mi gondunk. Igaz, hogy nyomta őket a tavalyi hátralék is: kukoricából 597 kiló. napraforgóból 280 kiló. lejből — sok egyéb mellett — 1039 liter a hátráló, kuk. Mátyás Mátyás a tavalyi hátralékával éppen úgy nem törődött, mint idei kötelezettségével. A mai napig egyet, len tojást, egyetlen baromfit nem vitt a begyüjtöhclyre, s ugyanezt tette a gabonával is: amikor végzett a csép léssel, haza irányította a lovakat. Hiába figyelmeztették a népnevelők, a tanács, Mátyás gazda csak pattintott egyet az ostorával: „Gvi te fakó...“ Annál jobban elcsodálkozott, amikor megjelent lakásán az elszámoltató bizottság. De épp így csodálkoztak özvegy Balázsnéék, Sebestyén An talék, meg Máté Andrásék. akikkel együtt pedig olyan szépen kifundál- ták. hogy semmit, de semmit nem ad. nak be. — Nekünk, csak éppen annyi termett, amennyit megeszünk — mondogatták mind a négy háznál, de sehol nem beszéltek arról, hogy a be. adási kötelezettségre egyikük sem gondolt. Az is igaz, hogy amikor a becsületes kakasdi dolgozó parasztok a tavasszal szántottak, vetettek, őik úgy tettek, mint akinek rendben vám a szénája. — Csak vess, dolgozz. aztán majd elviszik, — ezt mondták Molnár Ferencnek. aki azonban nagy bölcsen csak ennyit felelt: — Maid. a végén meglátjuk. Az idő Molnár Ferencet igazolta: nemcsak tavalyi hátralékát engedték el, hanem nyugodtan nézhet a tói elébe is, hisz a beadási kötelezettség teljesítése után % és fél mázsa kenyérgabonát vitt haza, amiből nemcsak a vetőmagra futja, hanem zavartalanul biztosítja a 9 tagú család szükségletét. Kakasd négy megtévedt gazdája drágán fizeti meg hanyagságát, mert az idei beszolgáltatási kötelezettség mellett számonkériik tőlük a tavalyi hátralékot is, s nekik költi megfizetniük az elszámoltató bizottság munkáját is. Mátyásék már le is fizettek ezért külön 65 forintot. — Most aztán verhetjük a fejünket a falba, mert kendre hallgattunk — mondta Balázsné Mátyás Mátyásnak, amikor kiderült, hogy rosszul számítottak az ..okoskodó“ kakasdi gazdák. — Rám hallgattaJc? — csodálkozott el Mátyás gazda, — hisz én egy szóval sem mondtam, hogy ne adjuk be a gabonát, nekem is úgy mondták. Mindenkinek ,,úgy mondták'1, de liát végre is ki mondta a 2000 lelket számláló Kakasdon. hogy nem keli a beadást teljesíteni? Ki volt az, akinek felelőikül híresztelései annyi fe_ jet megzavartak, ki hirdette azt. hogy csak annyit vessenek, amennyi otthon keil? Ki volt az, akinek ostoba fecse gése nehéz helyzetbe juttatott több kakasdi dolgozó parasztot, akik most nem ellhetnek a kormány programm- jánaik kedvezményeivel? Kakaódon senki nem tud felelni a kérdésre, fsak külső jelekből lehet következtetni, hogy honnan fúj a szél. Esténként amolyan kisebb népvándor, lás indul meg a falu utcáin, hol ennek, hol annak a háznak a „tiszta szobájában“ gyullad ki a fényesség, s énekszó, beszéd zaja szűrődik lei a néptelen utcára. Tán bizony lakodalom van minden este valahol? No, annyi eladó lány Kakasdon sincs, azonban — pszt! Kiss Gyula fötisz- telendő úr ma este itt tart imaórát. És holnap este hol tart imaórát a fö- tisztelendő úr? Azt senki nem tudja, annak hírével majd csak az esti órák ban szalad ki a szentatya egyik fullajtárja. De napközben is furcsa dolgokat lehet tapasztalni Kakasdon. Vállán kapával vegyül a mezőn dolgozók közé egy úrformájú ember. Már első pillantásra meglátszik, hogy nem közéjük való, csak valahogy odacsap. pent. Ki lehet ez az úrformájú, kezében kapával? Pszt, nem kell minden, kinek tudni, — mondják a kakasd iák, — ez Kiss Gyula főtisztelendő úr. Aztán mi az ördögöt keres a földeken ebben a paraszti gúnyában, mintha valami rossz népszínműből szalasztották volna ide? Hát erre egyebet nehéz fölélni, minit azt. hogy a főtisztelendö úr .szereti a népet“ s főleg szeret a népnek beszélni. A műfajokban nem válogatós. Ha lehet prédikál, almikor is úgy rlkanyaritja a másvilági rémségeket, hogy végigfut a hideg a szegény parasztok hátán, máskor meg a parasztiházaik „tiszta szobáiban“ rögtönöz szónoklatot. Jobb híjján azonban azzal is meg. elégszik, ha a répaföid szélén tartja szóval az embereket, legalább addig sem dolgoznánk. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG legutóbbi határozatát és kormányunk programmját örömmel és helyesléssel fogadták az üzemek dolgozói. Ez a Programm az élet minden területén a dolgozók életszínvonalának emelésére törekszik. Világos célt jelöl meg e Programm, melyből a dolgozók világosan látják, hogy ennek a célnak megvalósítását elsősorban jó munkával és a terv teljesítésével segíthetik elő. A kormány programmjának egyik legerősebb támasza az újító- és szta- hanov-mozgalom. E mozgalmak szélesítésével és alkalmazásával lehet fejleszteni a technológiát, jobb minőségű árut termelni a fogyasztóknak és biztosítani az önköltség csökkentését ezzel egyidőben a bő áru ellátást. Itt az ideje annak, hogy dolgozóink újabb komoly feladatok megoldását határozzák meg az újítómozgalmon keresztül. Bőven áll ren delkezésre tapasztalat, amely mind azt bizonyítja, hogy az újítások elősegítették, meggyorsították a termelést és olcsóbbá tették a termelt áruk előállítását. Számos ilyen újítás van megyénkben. Pataki János, a Paksi Konzervgyár műszaki vezetője meggyszártépő, majd pedig barackfelezőgépet készített, teljesen új gépek ezek, mindegyik elősegíti az áru minőségének javítását, az önköltség csökkentését, a kormány pro grammjának megvalósítását. Számos olyan újítás történt, különösen a Bonyhádi Cipőgyárban, amelyek nem nagy horderejűek, de mindegyik — ha alkalmazzák a termelésben — elő segíti a több és jobb cipőért való harcot. SZAMOS LEHETŐSÉG adódik minden üzemben, hogy a dolgozók javítsanak a munkafolyamaton, a termelésen. Ilyen termelést könnyítő találmányt készített Musitz József, a Tolnanémedi Kendergyár művezetője. Megoldotta elgondolásával a bálában történő kender áztatását. Ezzel a találmányával kevesebb munM EG JEGYZÉSEK A dombóvári vasúti jegypénztár ... Hétfőn reggel a dombóvári vasútállomáson történt. A jegypénztár előtt hatalmas tömeg állt-.Egy ablaknál adták a jegyet. Ez nem is lett volna baj, mert kisebb állomásoknál is csak egy jegypénztáros van és egyedül teljesít szolgálatot, de Doni búváron ez nem elég. Ugyanis ezen a napon többszáz utas váltott jegyet, illetve csak váltott volna, mert megtörtént az az eset, hogy több mint 20 utas kénytelen volt jegy nélkül felszállni a Bátaszék—Baja—Szek- szárd felé induló vonatra. Miért szálltak ezek jegy nélkül fel? Felvilágosítást bőven lehet erre találni: 1. Félóra alatt mindössze 5 ember íu- dott jegyet váltani. 2. Lassú a jegykiadás, ami abból adódik, — a) gyakorlatlan a jegykiadó, b) csak egy ablaknál adtak jegyet, c) és nem is kezdték meg a jegykiadást a vonat indulása előtt félórával. * Szeretnénk tudni, hogy a dombóvári vasútállomáson miért nem oldják meg a jegykiadá- problémáját, miért nem állítanak be a vouatcso- portok indulásakor két jegykiadót. különösen akkor, amikor egy gyakornok van szolgálatban. Ezt annál inkább érdekesebb felvetni, mert már több esetben előfordult, hogy éppen a jegykiadók hanyagsága miatt több dolgozónak rá kellett fizetni még a büntetési pótdíjat is, ugyanis a forgalmi szolgálattevő nem közölte a vonatvezetővel, hogy a pénztár nem tudott jegyet kiadni több dolgozónak. Értsék meg végre a dombóvári vasútállomáson is, hogy a vasút dolgozói vannak az utasokért, nem pedig fordítva, és ehhez tartsák magukat. kaerő, gyorsabb és több kendert tud kiáztatni, ami azt eredményezi végeredményben, hogy több alapanyagot tudnak biztosítani a fonodáknak, végül pedig több ruha kerül a fogyasztókhoz. A TAPASZTALAT azt is felveti, hogy az újítások bevezetésénél sok helyen komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az üzemi újítási bizottságok nem harcolnak azért, hogy az elfogadott újításokat a termelésben alkalmazzák. Hosszú hónapokig húzódott például a Bonyhádi Cipőgyárban számos újítás, melyet nem vezet tek be a termelésbe. De ilyen újítása volt a Dombóvári Kendergyárban Bán Antalnak is, amit nem valósítottak meg. Ahhoz, hogy dolgozóink több és jobbminőségű cipőt, ruházati cikket, élelmiszert szerezhessen maguknak és családjuknak, kiváló minőségű szénre, acélra, téglára és egyéb termel vény re is szükség van, hogy iparunk termelésének zavartalansága minden területén biztosítható legyen. És éppen a jobb és több áru biztosítását teszi lehetővé az újító-mozgalom kiszélesítése. Most kétszeresen értékes minden százalék termelési többlet, amelyet akár a gépek jobb kihasználásával, fejlettebb munka- módszerekkel, újításokkal, akár a munka jobb megszervezésével érünk el. Fel kell éleszteni üzemeinkben az újító-mozgalmat, mozgósítani keil minden dolgozót, hogy ötleteit, javaslatait nyújtsa be az újítóbizottsághoz, hogy azokat elbírálás után alkalmazzák a termelésben, hogy elő segíthessék a kormány programmjának megvalósítását. A nagy célok eléréséhez állandó és lankadatlan újítómozgalomra van szükség. A párt célkitűzéseit örömmel végrehajtani vágyó dolgozók számára adjanak meg minden segítséget az üzemek gazdasági vezetői és szakszerve zeti bizottságai. AZ ÚJÍTÁSOKKAL megtakarított összeg hozzájárul ahhoz, hogy azt a fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztésére, szociális és kulturális célokra, az életszínvonal emelésére használhassuk fel. Éppen ezért kétszeresen szükséges és fontos, hogy az újító-mozgalmat kiszélesítsük megyénk üzemeiben. A jólszervezett újító-mozgalom feltétlenül elősegíti hogy egy-egy üzemben emelkedjen a termelés, csökkenjen az önköltség és mind több és jobb minőségű árut tudjunk biztosítani a fogyasztóknak. 1900 dl. ásót tudunk gyártani Hosszú évek óta I mossa«f öTrf§ ^una a kendergyár alatt _________________I a partot. Ilyenkor nyáron különösen e leven az élet ebben az üzemben és ez az elevenség a dolgozókból árad. Vidámak, jókedvűek. Becsülettel végzett munka öröme, büszkesége tölti el őket. A Dunaföldvári Kendergyárban dolgozik a könnyűipar kiváló dolgozója, Balogh Béla vezető gépész, ö is együtt örül a kendergyár dolgozóival. Az ő munkájának is nagy szerepe van abban, hogy a kendergyár dolgozói kimagasló eredményeket érnek el tervük teljesítésében. Különösen most, az alkotmányi versenyszakasz alatt emelkedett a versenylendület az üzemben. Ha valaki messziről figyeli a tájat, nem veszi észre, hogy a közelben kendergyár van, csak azt látni, hogy szürkés fehér por gomolyog a község alatt a víz partján. Csak az üzem gépeinek messze hallatszó zúgása, csattogása árulkodik. És ebben az üzemben a munkagépek, és erőgépek kezelője, karbantartója Balogh Béla elvtárs. ö a vezető gépész. Ha valaki keresi, nehéz megtalálni, nemcsak azért, mert nagy a gyárterület és sok gép van, hanem azért, mert mindig megy, mindig járja a munkagépeket és figyeli azok működését. Ha valami baj van, így tudja gyorsan kijavítani, így tudják megelőzni a többi karbantartó dolgozóval együtt a gépkiesést, az üzemzavart. 1950-ben híre ment annak, hogy a kendergyár új vezetőgépészt kap. Várták a dolgozók, hisz olyan állapotban voltak a munkagépek, a porszívók, hogy már nagyon „kívánták“ a javítást, nem feleltek meg a követelményeknek. Megköny- nyebültek, fellélegeztek a dolgozók már az első hét után, mikor látták, hogy Balogh szaktárs irányításával a karbantartók a legsürgősebb feladatok megoldásához kezdtek. A munkakörülmény megjavítását a porelszívás tökéletesítésével végezték el. Megelégedést keltettek a dolgozók körében. I A «rénházban csilláé ragy°S minden. Ez a szíve a kenderI A gépházban csülog, gyárnak Innét kapja az üzem minden gépe az energiát, a meghajtó erőt. Kettőzött figyelmet, éberséget kíván e hatalmas erőgép 93A köiin>iii|mr kiváló dolgozója“ ■kezelése és karbantartása. Mert ha leáll egy órára, már az is több mázsa készáru kiesését jelenti. De még ezideig nem fordult elő üzemzavar; a megelőző karbantartás elvégzésével és a minőségi javítással elérték, hogy hosszú hónapok óta nincs üzemzavar, nincs gépállás. Tizenkét tagja van a karbantartó brigádnak. És e ielkes brigádnak vezetője, irányítója Balogh elvtárs. Nemcsak javít és karbantart e brigád, hanem újat is alkot. Egy új sík- kócrázót konstruált Balogh elvtárs. A javítási tervidőn belül készítették ezt el. Már egy hónap óta üzemben van ez a kócrázó, és segíti a termelés‘.könnyebb vele a munka, a por elszívása is tökéletes. 500 forintot kapott újítási előlegként e találmányáért. A többi járandóságot pedig a gép termelése után kapja meg, akkor, ha a kísérleti üzemeltetésről kedvezően nyilatkoznak a vezetők és a dolgozók egyaránt. A kendergyár dolgozóinak tetszését máris megnyerte ez az új kócrázó. Varga elvtárs, a telep veztője is elismerően nyilatkozik róla. E gép segítségével tudták az augusztus havi tervet eddig naponta teljesíteni. Minden dolgozó tudja a kendergyárban, milyen fáradhatatlan munkát végez a vezető gépész. Tudják azt is, hogy első útja minden nap, a rázó üzemrészbe vezet. Ez az egyik legkényesebb pontja a kendergyámak, a rázógépekkel volt mindig a legtöbb baj. Ezen dolgoztak legtöbbet, hogy tökéletessé tegyék a kócrázást és megoldják a porelszívást. A kendergyár összes dolgozói sokat köszönhetnek a karbantartóknak. Azért van még bőven tennivaló. A karbantartók most elhatározták, hogy teljesen portalanítják az üzemet. Balogh Béla tervei szerint már meg is kezdték a porszívók és ciklon szerelésének munkálatait. Vezető gépész 11 emberrel egy kendergyárban; furcsán hangzik először, de ha valaki végigmegy a kendergyáron és megismerkedik a gépekkel, arra a következtetésre jut, hogy szükséges ennyi ember és azt is megtudja állapítani, hogy a karbantartók jó munkát végeznek, mert nem látni munkaidő alatt, hogy bármelyik gép is leállna üzemzavar miatt. A kendergyár szívében, a gépházban találtuk meg a vezető gépészt. Itt beszélgettünk vele munkájáról, terveiről. Nem is kicsik ezek a tervek. Elhatározta: — még ebben az évben megoldom, hogy a kócrázás szalagszerű lesz. Ezzel egyidőben megjavítjuk a porelszívást, Már ki is dolgoztam a tervet. A gépeket átcsoportosítjuk, hogy olcsóbban tudjuk előállítani a kendert, hogy megrövidüljön a munkafolyamat. Kevés helyen alkalmaznak még az országban szalagrendszert kendergyárban, de elhatároztam, hogy Dunaföldváron ezt vezetjük be. Ez a legjobb a termelésben, ez jó a dolgozóknak is, mert többet tudnak keresni, mert tökéletesíteni lehet a munkavédelmi berendezéseket. i —~—1—“ I hogy az üzemi hivatalsegéd egy I -J~ ______ 1 sárga borítékot kézbesített Balo gh elvtársnak. A kendertörő alatt találta meg a vezető gip- pészt. Onnét hívta elő, hogy átadja a' nevére szóló levelet. Izgatottan bontotta fel, nem tudta elképzelni, mit közölhet vele a Könnyűipari Minisztérium. De mikor elolvasta az alig több, mint 10 soros levelet, felcsillant a szeme. Nem szólt semmit, csak odaadta a levelet a hivatalsegédnek, hogy ő is olvassa el. A hivatalsegéd fennhangon olvasta: „A Köny- nyűipari Minisztérium értesíti az elvtársat, hogy augusztus 19-én jelenjen meg Budapesten reggel 9 órakor“. A levél további része pedig arról szólt, hogy elismerését fejezte ki a minisztérium kiváló munkáiáért és tudatta vele, hogy Alkotmányunk előestéjén átadják részére a „Könnyűipar kiváló dolgozója“ oklevelet. Már megkapta a munka elismer- rését, megbecsülését jelző okmányt, és büszkén viseli. Odahelyezi ezt a jelvényt is a gépház dicsőségtáblájára, a többi karbantartó és az ő sztahanovista oklevele és dicsérő oklevelei mellé. Pálkovács Jenő
