Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

NAPLÓ 19t>3 AUGUSZTUS 20 6 Hogyan készültek művészeti csoportjaink augusztus 20-ra Szint és pompát, ünnepi díszt ad­nak művészeti csoportjaink szerep­léseikkel az augusztus 20-i ünnepsé­geken. Vidám nótáikkal, kedves tán­caikkal;‘Csipkelődő rigmusaikkal jó­kedvét varázsolnak az ünneplők ar­cára és--kellemes szórakozást bizto­sítanak a dolgozók számára. Megyénk csaknem valamennyi mű vészetii együttese új műsorral készü­lődik a nagy nap megünneplésére, hogy azután a szabadtéri színpado­kon" este vidám -műsorral zárhassák be a napot. Bagyis'zión két új egyfelvonásos jelenetet tanultak be az országos döntőben is ■ szép sikerrel szerepelt egyit**^p a két jelenet az új» kenyérrel foglalkozik. Egész estét betöltő műsorukat egy színes népdalcsokoaral is színesebbé tették, amelyet Éri Adrienne tanítónő segít­ségével- Kovács István népművelési ügyvezető szedett össze. Éri Adrienne nemrégen érkezett haza egy nyári néprajzi tanfolyamról, s az ott ta­nultakat 'i mindjárt szépen hasznosít­ja is, ; • Bölcskán a bábcsoport műsort ta­nul, ugyancsak két új egyfelvonásos sál készülnek a színjátszócsoport tag jai is Alkotmányunk ünnepére. Ugyanezen a napon avatják a köz­ségben a kultúrotthont is. Módos Ist­ván népművelési ügyvezető igen jól irányítja a kultúrmunkásokat. Egész nyáron át szorgalmasan felkeresték az arató- és cséplőbrigádokat és szín­vonalas kis műsorokkal köszöntötték szép eredményeiket. Kurdon kétnapos műsort állítottak össze. Már előző nap este kultúrmű­sorral ünnepelnek, másnap zenés éb­resztő, felvonulás, ünnepség, majd este utcabál zárja be a napot. A tánccsoport és a színjátszógárda új műsorszámokkal készült fel. A jó készülődések mellett azonban vannak olyan községek is, ahol igen gyenge a kultúrmunka. így Bétán a népi együttes a népművelési ügyve­zető távozása után megtorpant, s egyetlen új műsorszámot nem tanult be Alkotmányunk ünnepére. De nem kevésbbé rossz a helyzet Döbröközön, ahol Arató elvtórs, a népművelési ügyvezető beteg, s a pedagógusok nem sietnek segítségére és így telje­sen gazdátlan a kultúrmunka. A nyári nagy munkában ,,megpihent“ a sárközi állami gazdaság kultúr-egviiJtesp Ilyen gazdag termést fakasztó nyár már régen járt hazánkban. Dúsan be érett- a gabona, a tavalyi aszályos esztendő után az idejében elvetett szem nehéz kalászokba fakadt a ter­mőföldeken. Akkor tompa dübörgés­sel hatalmastestű kombájnok szalad­tak rá az embermagasságú táblákra, s vágták-csépelték a gabonát. A te­mérdek verejték, a sok izzadtságos óra után most már, zsákokban a ter­més nagyrésze. És mi ünnepelünk vi dáman, boldogén. szívünk-lelkünk felmelegedik a jólvégzett munka örö métfii: ‘ De az örömbe néhol üröm is csep pen És ez az üröm a rosszulvégzett, elhanyagolt munka érzésének mérge. Nem végeztek becsületes munkát, a nagy és 1 tetszetős szereplések meg­szűntével befejezettnek érezték tevé­kenységüket Decsen a sárközi állami gazdaság népi együttesének tagjai. Ahogy elérkezett az aratás, majd a cséplés. maguk is dolgoztak, nem le­hetett panaszt hallani munkájukra, s ez mind: szép. De a másik oldal az, hogy anjikpr ők beálltak a népi együttesbe, sokkal többet vállaltak magukra. Vállalták azt. hogy színt és pompát visznek dolgozó társaik életébe De persze nemcsak a szín­padon a rivaldafényben, hanem kint a? életben is: a cséplőgépek mellett és áz araióbrigádok között. Ehelvett a »személyi viták és pár- toskpdásnk .tüze parázslóit fel a népi együttes • tagjai között. Azután tan­folyamra ment el a vezetőjük és ők szétszéledtek a röbbezer holdas gaz­daságban búcsút intve egy időre: télig a kultúrmunkának. Nyáron mindössze egyszer voltak a pörbölyi üzemegységben a cséplőgépnél, s egy szer pedig a gazdaságban köszöntöt­ték az élenjárókat. Pedig szép mun­katervet készítettek. Sok helyszíni köszöntést, brigádműsórt vettek terv­be, valóra már nem váltották eze két az elképzeléseket, ötleteket. Sok hiba van ennél a csoportnál: primadonnásikodás, kis szereplések lebecsülése, széthúzás; s ezek fákasz tották ki a nyári kultúragitációs munka teljes semmibevételét. Pedig elhatározták azt Is, hogy minden üzemegységben kis brigádokat léte­sítenek, s ezek ott helyben köszönté­nek, bírálnak. De a terv csak terv maradt, s nem vált valóra. Megyénk többi nagy népi együtte­sei példamutatóan dolgoztak, az ő példájukat kellett volna követni a sárközi állami gazdaság népi egy üt te sének is. Most kezdték újra a munkát. Uj műsorral készülnek augusztus 20-ra. Két táncot tanul az együttes, egy csalogatós és egy decsi gyorstáncot. Ezen a téren már otthon vannak. Nincs is hiba. Olyan vidáman, derű­vel és örömmel járják, szaporázzá-k, hogy beleremeg az ember szíve, Sőt további nagy terveik is vannak: az állami gazdaság életét feldolgozó nagy népi játékkal akarnak bemu­tatkozni a télen, már készül a for­gatókönyv is. Ennél az új műsoruknál az állami gazdaság dolgozói közül is többet be­vonnak, fel akarják frissíteni a régi erőket és ez nagyon is helyes! Gazdag népi kultúránk felébresz­tését és felszínentartását végzik de­rűvel, hangulattal, csak az a hiba, hogy ezt a tömegeket magávaj ra­gadó erőt nem a termelésre való mozgósításra használják fel. Ku hú rótt hon ok Koreában DlSZ-helyiséo — mozi — vagy gabonaraktár? A tavalyi aszályos esztendő után dúsan beérett gabonánk. Termény­raktáraink duzzadnak a sok begyűj­tött búzától, árpától, rozstól... Gyak ran felmerül az a probléma is: hova helyezhetnénk el a begyűjtött gabo­nát?! . Legtöbb községi tanács egy vágás­sal kettévágja a megoldhatatlannak látszó gordiuszi csomót azzal, hogy se szó — se beszéd egyszerűen kite­lepíti a DISZ-szervezetet helyiségé­ből -s mindjárt ki is nevezi azt a szobát gabonaraktárnak. Ez f történt meg Madocsán is. Minden külön ér­tesítés helyett kocsik álltak meg a ház előtt és már zsákolták is a ga­bonát. Igen nagy dolog az idei bő termés, hiszen ez nemcsak jövő esztendei ke nyerünk, de ez a temérdek tömött zsák egyben anyagi feltétele sok másnak is, mégis helytelen ezért egyszerűen kisajátítani a DlSZ-szer- vezet helyiségét. Bölcskén pedig még ennél is ér­dekesebb intézkedés zavarta meg a fiatalságot. A nagy nyári munkák ideje alatt az ifjúság ritkábban járt el a DISZ-helyiségbe. Atanácselnök, Németh Lajos elvtárs erre azt gon­dolta, hogy örök időkre meghalt a községben a DISZ-szervezet és mind­járt óvintézkedést is tett ellene. De nem a fiatalság összefogását célozta ez az intézkedés, hanem a szerinte kihasználatlanul heverő helyiség élet tel való megtöltését. És így a mozi költözött be Bölcskén a Disz-szer- vezet helyiségébe. A bölcskei tanács ezzel az intézkedéssel még a meg­lévő DISZ-életet is megfojtja és egy ben elvágja annak lehetőségét, hogy az ősz beálltával a bölcskei DISZ- szervezet újra megkezdhesse szerve­zett rendes életét. Az ilyen és ehhez hasonló intézke­dések nem a fiatalságot segítik, ha­nem a falusi klérus kezébe adják a fegyvert. De azért Bölcskén és Ma­docsán is csodálkoznak a helyi ve­zetők, hogy nem lehet összefogni a fiatalságot. A DISZ aktíváknak és vezetőknek jogosan megy el ilyen esetben a DISZ-munkától a kedvük, nem foglalkoznak a rájúkbízott fel­adatokkal és mindennek a vége az lesz, hogy kocsmákban duhajkodás­sal keresik majd a szórakozást. Skrabán László paksi járási DISZ-bizottság. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának hatá­rozata alapján a háború alatt min­den koreai faluban kultúrotthonokat létesítettek. Jelenleg a szabad Ko­rea területén 3965 kultúrotthon mű­ködik. A falusi kultúrotthon a falu kultú rájának központja, mely a mezőgaz­dasági dolgozók kultrális és politikai nevelésével foglalkozik. A koreai népi demokratikus köz­társaság kormánya erejéhez mérten segíti a kultúrotthonok fejlődését. Az elmúlt év során az állam 140 millió vont fordított a kultúrotthonok fej­lesztésére. Ezenkívül ellátják a kul­túrotthonokat újságokkal, folyóira­tokkal, politikai és szépirodalommal, valamint kultúr- és sportfelszerelés­sel. Tehát mindazzal, amire a falusi dolgozóknak szüksége van, hogy po­litikai. és kulturális igényeiket kielé­gítsék. A kultúrotthonok rendkívül nép­szerűek a falusi Lakosság körében. A parasztok önkéntes munkával saját erejükből javítják, díszítik, felszere­lést adnak részükre. Az ellenség bőm bázásának. kitett körzetekben szám­talan földalatti és félföldalatti kul­túrotthont építettek. Egy kultúrotthon képe a követ­kező: Az otthont kert veszi körül. A kul- túrház előtt kirakatot találunk, mely ben faliújságot és plakátokat állíta­nak ki. Az udvarnak a kultúrház mögötti részén sportpályák, tornasze­rek vannak. A lcultúrotthonba belépve a láto­gató válogathat a művelődés külön­böző ágai között. Minden kultúrott­hon rendelkezik könyvtárszobával. 1952-ben a kormány több, mint 700 ezer könyvet osztott szét a kultúrott­honok között. A kultúrotthonok könyvtáraiban 2050 irodalmi kör mű ködik és szervezi a köny- és újság- olvasást. A kultúrotthonok könyvtá­raiban lévő könyvek száma jelenleg jóval egyn^ljjó felett vai},„Ai.4fWÍtür- otthonok legtöbbje kapott rádióvevő készülékeket, zenekari felszerelést és különböző társasjátékokat. Minden kultúijrotthonnak függetle­nített vezetője van, akiket több párt- és tömegszervezsti munkás támogat. Ez utóbbiakat pf helység lakossága választja a kultúrotthon vezetőségé­be. A kultúrotthpnnak vannak poli­tikai agitátorai, -színjátszó felelősei* énekfelelősei, sp ortfelelösei stb... A kultúrotthimokban állandóan folynak a felvilágosító előadáson, filmvetítések, könjyv- és újságfeleiva sások, tapasztalatátadó gyűlések. Gyakran lépnek fel színjátszócsopor- tok is szomszédos községekből. Jelenleg Koreában a falu lakos­sága a kultúrotthanon keresztül ér­tesül a legújabb politikai események ről, feladatokról. Itt tanulja meg a legközelebbi teendőit, tanulja a mo­dern agro- és zootechnikát, emeli műveltségét. Jelenleg 3960 énekkor és zenei együttes, 2125 színjátszőcso- port és több mint 1900 tápccsopo-t működik a kultúrotthon okban. Pe ■* dául Eránó faluban. (Észak-Hamgen tartomány) a zenei együttesnek 4Q tagja van s ezévben tizenötször lép­tek fel. A színjátszó csoport hét ízben mutatott be új műsort. Minden kultúrotthon havonta két­szer új faliújságot készít. A faliúj­ságok a falu életév'el foglalkoznak, ismertetik a legújabb híreket es kommentálják a világpolitikai esemé nyékét a falu dolgozói számára. Fontos szerepet töltenek be a kul­túrotthonok a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus: országokkal való kapcsolat fenntartásában. Szov­jet filmek bemutatásán, előadásokon, képkiállításokon keresztül mutatják be a felszabadult népeik boldog éle­tét, azt az életet, arrselyért Koreai népe oly hősiesen, ereje végső meg­feszítésével harcolt még nem is olyan régen. A kultúrotthonok hívják fel a fa­lusi népet munkaversenykre és szer vezik ezeket a munkaversenyeket. Ugyancsak a kultúrotthonok értéke­lik a verseny eredményeit és cserélik ki, a legjobb dolgozók bevonásával, a munka tapasztalatait. Koreában napról-napra fejlődik a kultúráiét. A hős koreai nép tudja; hogy a kultúra is fontos segítőeszköz a békéért vívott harcban. Védekezziiuk a nyári fertőzd bélhurutos A fertőzésés hasmenés három fő­csoportra osztható. Egyik a tífusz, a másik a vérhas, a harmadik pedig, amelyet „coli“ baktériumnak nevez­nek, egy veszélyes, különösen a fia­talabb csecsemőket megtámadó be­tegség. A tífuszbetegek száma az utóbbi időben annyira lecsökkent, hogy a civilizált emberiséget, így hazánk la­kosságát a tífusz ma már, mint tö­megjárvány, alig veszélyezteti. Egy másik csoportja e betegségnek a pa- ratífusz. Kórokozója olyan baktéri­um, amelynek szaporodásához nem szükséges az emberi test 37 fokos hőmérséklete, elszaporodik szobahő­mérsékleten is. Ennek következtében a paratífusz az ételmérgezések legko molyabb okozója. A szervezetbe jut­va tífuszszerű lázas hasmenést és ételmérgezést okozhat. Hiába pusztít ják el főzéssel a baktériumokat, az általuk termelt mérget a hő nem öli meg, s így az ételmérgezést okozhat. A jégszekrény nem véd az ételmér­gezés ellen, csak a baktériumok sza­porodását gátolja. A vérhas: többszázezerre tehető azoknak az embereknek a száma, akik nálunk a legfontosabb fertőzé- ses hasmenésnek, a vérhasnak kór­okozóját beleikben hordozzák. Ezek a bacilusok az év nagyobb részében szunnyadnak, semmi bajt nem csi­nálnak, de ha valamilyen ártalom éri a szervezetet, erőre kapnak, s fel nőtteknél rövidebb, gyermekeknél hosszabb időre megjelennek a szék­letben a vérhas kórokozói. A fertő- zéses hasmenés betegségek terjesz­tője a nyári meleg, a rossz kút, a mosatlan gyümölcs, a rosszul épí­tett W. C., az utcahulladék, ahonnan betegségek ellen a légy terjeszti a bacilusokat. Ter­jeszti a W. C. használat utáni és ét­kezés előtti mosatlan kéz is. A következő kórokozó a „coli“ ba- cilus. Ma, 1953-ban a modern gyer­mekgyógyászat azon az állásponton van, hogy a nem vérhasjellegű has­menések 70 százalékát ez a bakté­rium okozza. Rendkívül fertőző-ké­pes. Igen komoly higiéniai rendsza­bályok, feltétlenül lelkiismertes, jól- képzett, a fertőzés megakadályozásá­val tisztábanlévő gondozónők, orvo­sok kellenek ahhoz, hogy — ha egy­szer ez a betegség a csecsemők kö­zött beütött — több csecsemő ne be­tegedjék meg. A fent vázolt betegségek esetén a dolgozók azonnal forduljanak orvos­hoz. Egészségügyi kormányzatunk a körzeti orvosok, a csecsemőtanács­adó és a tisztiorvosok útján díjtala­nul juttat megfelelő gyógyszert a rá­szorulóknak. Dr. Major György Szekszárd városi egészségügyi oszt. vez. ,,f rik a hajlik a húsahaláss .. .éí E*ikf A rádió már réven jósolta egyes helyekre a hirtelen záporokat, mégis va úUiogy-váratlanul ér min denkit. Cf-ak hallgatjuk a« ah aiktáb ákon keményen csattané f-sŐRzemeket s a nvjrra gondolunk. Erre a dús gazdag termést fa­kasztó idei nyárra! A *zo. ba levegője i« meglelik pa- rávai, « Iftszárad a veríték a sötét, burn árasült arcok, ról. A dees! búzakalász tszce irodája’ az utcára néz. Az ablakokból a tanaosháza büszke, emeletes épületére látni, a sürgő-forgó, a ro­ham utoásó perceit vívó tá­bor vezérkarának főhadi- ezállájsára. Senki sem örül ati esőnek. Hiszen drága perceket rabol el. Minden, kinek akad még »ttrg'is tennivalója kint a főidő­kén. Itt*»« még búg a cséplő, másutt szekerek #i. etnek a begyüjtőhely felé. Egy akarat — egy érzés üteme ver most minden dolgozó szívében! be keli fejezni határidőre a csip. lést, a begyűjtést. Keskemyen kacekaringó- zik a cigarettafüst a szoba ban. Azután széles gomo­ly agbáii oszlik el a magas ban Lassan eláll az eső is. s a fel-hők mögül elő­törő napsugár pil.aua.t-ok a.,:'- leszáritja a vizesen, tteke’ a* ablakról. Megindul a beszélgetés. Paradicsom-szedésből lőt­tek haza az asszonyok- megpihennek kicsit a szo­bában. — Lész vagy hatvanöt mázsa is egy holdon! — büszkélkedik Pintér And. rásn-é munikacsapatvezetö, s kisimít napbarnított ar. cából egy odao-kvetotlen- kedő hajszálat. — Az az — bólogatnak rá a többiek. — Dolgoz­tunk eleget, lesz is tér. més! — Csak azt a kukoricát sajnálom — csóválja fejét Luspai József brigádveze. tő. — Elöntötte a víz, pe­dig ilyen szép még tán a megyében sem volt több. örültem, ha arra jártam, s büszkeség feszített, hogy ez a mienk és hogy ilyen gazdag termést ígér. — Bizony kár érte, óriási veszteség ezh — komolyo­dik el Erdétyiné mosoly­gós aroa. Ő az egyik ala­pító tagja a -tezcs-nek, hosz szú napok kemény munká. ja eredményezte, hogy ők most együtt vannak, ezért fáj neki különösen a vesz. tőség, hiszen ,a ..miénket, a közöst“ érte kár. Csak márciusban kezd­ték a közös munkát a Bú­zakalász tszcs tagjai. Álig voltak kezdetben egypá. ran, do közben 74 tagra szaporodtak fel. Örömmel, s nagv egyetértésben dol­goznak a magukéért. Nem is akarnak szétválni. És miért nem? — Hiszen ez a béke út. ja: a közös gazdálkodás — magyarázza Pin­tér Andrásáé. — Sokkal többet tudunk mi termelni, mert gének dolgoznak ne­künk: A többtermelés pe- dig a békét védi. A ke­resztsoros búzából is hol­danként 17 mázsánk lett. s 17 és fél mázsánál is töb bei fizetett az árpa. „Többtermeléssel védjük a békét“ — ezt fogadta meg a tszcs, amikor béke- védelmi szerződést kötött , ,h agánk fotomdke d égéért, boldog jövőnkért, gyerme­keink szebb életéért.. — A béke a legdrágább kincs, hiszen csak békében tudunk dolgozni, termelni, békében erősödhetünk, fej­lődhetünk, ahogy a mi Bú­zakalászunk erősödött fej. födött — folytatja szavait. ,s igyekszik olyan szépen kifejezni magát, ahogy ezek a szén nagy érzések feszítik mellét. Tgen, csak egv kis mag volt, amit ők elültettek. Azután a jó munka dús esője nyomán egvre ma­gasabbra nőtt kalászba fa­kadt és dús. évet-t termést adott. Csák kevesen vol­taik, de sotkan lettek: szor­galmas. dolgos, becsületes ember ele. „Érik a hajlik a búzaka lász .,— mondja a nóta. de érik és gazdag termés­sel fizet ez a ..Búzakalász“ is, a 74 dolgos decsi pa­rasztember közös munkája. Az Országos Takarékpénztár közli, hoo:y az ÖTÉVES TERVKÖLCSŰH VII. sorsolását Budapesten. 1953. augusztus 20-tól 23-ig tartja Augusztus ao-ón. délelőtt 10—t 6ráig a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon Augusztus 20 ón délután 3—8 óráig a Zeneművészeti Főiskolán. Aii'iu/tus 21 -én délután 2—8 óráig a Zenemű vészeli főiskolán Augustus 22-én délután 2—8 óráig a Zeneművészeti Főiskolán Augusztus 23-án délelőtt 10—I óráig a Zeneművészeti Főiskolán Augusztus 20-án a Margitszigeten a sorsolást neves művészek felléptével kultírmű sor előzi meg A sorsolás nyilvánosl Szabad belép*“-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents