Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

1953 AUGUSZTUS 80 NAPLÓ 3 Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délelőtti ülése Az Iráni Néppárt központi Bizottságának felhívása az iráni néphez Teherán (TASzSz). A „Szad- zsaat“ augusztus 16-án „A Néppárt Központi Bizottsága úgy vélii, hogy a jövendő győzelmek elérései érde­kében fel kell számolni a monar­chiát, ki kelj kiáltani a köztársa­ságot, biztosítani kdll a demokra­tikus szabadságjogokat, meg kell semmisíteni az imperializmus tá­maszpontjait“ címmel közli az Iráni Néppárt Központi Bizottságának fel­hívását az iráni néphez. A felhívás­ban többek között ez, áll: „Amíg nem semmisítik meg gyökerestől a monarchiát, az árulás tűzfészke fennmarad és árulókat fog szülni... Aki régenstanács létesítése útján fenn alkarja tartani a monarchiát — mondja a felhívás — vagy az el­menekült sahot más bérencpel akarja pótolni, elárulja a nemzed függetlenségért küzdő mozgalmun­kat és együttműködik a gyarmato­sítókkal.“ A Néppárt Központi Bizottsága megállapítja, hogy ..Az amerikai imperialisták az angol imperialis­tákkal vállvetve részt vettek az áruló összeesikiivés,ben“ é« kijelenti: „A leghatározottabban meg kell fosztani az amerikai bűnözőket at­tól a lehetőségtől, hogv befolyásu­kat összeesküvések szervezésére használják fel.“ A felhívás a továbbiakban hang­súlyozza: „Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban az egész or­szágban valóraváltsiik a következő szabadságjogokat: a pártok, demo­kratikus szervezetek és szakszerve­zetek szabadságának megvalósítá­sát, az ostromállapot megszünteté­sét, a szabadságot korlátozó minden törvény érvénytelenítését, minden politikai fogoly sz aba d I á b rali élvéé- séf és az iráni népet vallóban kép­viselő. a gyarmatosítás ellen a Kö­zép-Keleten folytatott harclegbizto- sabb támaszát képező Néppárt sza­bad tevékenységének biztosítását. Az említett célok, az imperialis­ták feletti végleges győzelem el­érése érdekében — mondja a fel­hívás — első és alapvető lépés az összes nemzeti imperia lista-ellenes erők egységfrontjának megterem­tése ... IÍven egységfront megalakítása ér­dekében — mondja befejezésül a felhívás -— a Néppárt kész őszintén együttműködni minden párttal és gyartnfltoeí*ás-ellenes szervezettel és személlyel.“ A francia ezlrájl*helyzet Newyork (TASZ'SZ^huqé&has 18- m az ENSZ közgyűlés M­wtt »ágának délelőtti ji’psénvjjfr alá ocsátofcták a koreai, fegyverszüneti egyezményben szereplő javaslatot amely szerint P fegyverszünet aláírá­sa után kilencven m^PPál ,pöíSfikai értekezletet kel’l tartani a koreai kér dés békés megoldásáról, á küllőid! csapatok kivonáséról $itb. Mura'2, a bizottság elnöke pz ülést megnyitva azt a reményét féjézite ki, hogy a koreai hadműy életek- beszün. tetőse „a békés együttműködés szel­lemében tartós rendezéssé' válhat,“ A továbbiakban javasolté 'árbizott­ságnak, vitassa meg az értekezlet összetételének kérdését és rámuta­tott, hogy már három, erre vonat­kozó tervezetet nyújtottak be és van egy szovjet tervezet is, amelyet rövidesen szétosztanak a bizottság tagjai között. Ezután A. J. Visinszki j. szov­jet küldött szólalt fel és javasolta, hogy a szóbanforgó kérdés megvi­tatására hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kí­nai Népköztársaság képviselőit. A. J. Visinszkij kiemelte, hogy rész­vételük igen fontos nemcsak Kína és ’ Észak-Korea népe számára, de az általános béke biztosítására tö­rekvő minden nép számára is. Ki­jelentette. hogy a szovjet küldött­ség szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra a rendellenes, a leg­nagyobb mértékben igazságtalan helyzetre, hogy a Kínai Népköztár­saságnak nincsenek állandó képvi­selői az ENSZ-ben. A szovjet kül­döttség most csak emlékeztet erre. de a közgyűlés 8. ülésszakán felveti ezt a kérdést — mondotta. Lodge amerikai képviselő. a szovjet küldöttség javaslata ellen szólalt fel. A bizottság rövid vita után harmincnégy szavazattal tizen­nyolc ellenében — heten tartózkod­tak a szavazástól —. elutasította Észak-Korea képviselőjének meghí­vásáról szóló javaslatot. Harminc­négy szavazattal, tizennégy ellen — kilencen tartózkodtak a szavazástól. — elutasították a Kínai Népköztár­saság képviselőjének meghívásáról szóló javaslatót is. Az ENS7, közgyűlés politikai bi­zottságának vitája Lodgenak, az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkozatával kezdődött. Lodge ki­jelentette: „Feladatunk itt az, hogy a fegyverszünet hatásosnak bizonyul jón" és azt állította, hogy az Egye­sült Államok a fegyverszüneti egyez­mény hatvanadik cikkelyéhez és e cikkely két fél általi koncepciójához tartják magukat a politikai értekez­leten. Lodge azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a tizennégy más ország által benyújtott határozati ja­vaslat „az őket érintő , javaslatokat tartalmazza." D S7ov e'un 6 határozati javaslata a Koreával foglal! ózó pol tihai érte'aezlet összetéte érői Megmagyarázva e javaslat felté­teleit, Lodge kijelentette: „Az érte­kezleten a hatvanadik cikkely által előírt konkrét kérdéseket fogjuk megvitatni, hogy előrevigyük a Ko­reai béke ügyét. Ha az értekezlet el­éri ezt a célt — folytatta Lodge, — megnyílik az út más kérdések továb­bi megvitatása előtt is, beleértve más értekezletek összehívásának kérdé­sét, több távolkeleti kérdés megvi­tatása érdekében. Természetesen elvárjuk — jelen­tette ki Lodge, — hogy azok az or­szágok, amelyeknek különösen ko­moly érdekeik fűződnek az értekez­let elé tartozó kérdésekhez, részt fognak venni rajta. Az a határozat, amelyet most a Koreával kapcsolatos értekezlet résztvevőiről hozunk, semmiesetre sem határozza meg, ki vesz részt a további tárgyalásokon és értekezle­teken." Ezután Schumann francia kép­viselő szólalt fel, kijelentve, hogy a fegyverszünetnek első lépésnek kell lennie Korea egységének helyreállí­tása felé és lehetővé kell tennie „Korea és szomszédai között a nor­mális kapcsolatok helyreállítását és ezzel elő kell segítenie a távolkeleti béke és biztonság helyreállítását. An­nak érdekében, hogy e célt elérjük, — mondotta Schumann — logikus hogy mindazoknak, akiknek részvé­tele hasznos a tárgyalásokon, meg­hívót kell küldeni Schumann javasolta, hogy az ér­tekezletet tartsák meg Genfben. Az ezután felszólaló Lloyd, an­gol küldött szintén követelte, hogy a politikai értekezletet kerek-asztal- értekezletként tartsák meg. Kijelen­tette, hogy Anglia nem akarja örö­Newyork (TASZSZ): Az ENSZ­közgyűlés politikai bizottsága augusz­tus 18-i délutáni ülésén folytatta a Koreával foglalkozó politikai érte­kezlet- ögsszetételének , .megvitatását. Hollandia és Belgium képviselője támogatta a tizenöt hatalom hatá­rozati javaslatát és felhívta a köz­gyűlést, „tegyen meg minden lehet­séges erőfeszítést" az értekezlet ösz- szehívásának megkönnyítésére „a legkedvezőbb légkör" megteremtésé­vel. Van Balluseck, Hollandia kép­viselője azt állította, hogy ha a pn­kössé tenni a két szembenálló fél i koncepcióját, hogy valamilyen („po­litikai Panmindzson"-félét) készítse­nek elő. Lloyd helyeslőén nyilatko­zott Ausztrália és Uj-Zéland közös határozati javaslatáról, amely java­solja, hogy a politikai értekezletre hívják meg a Szovjetuniót. Anglia — mondotta Lloyd — javasolja, hív­ják meg az értekezletre Indiát, mert hatalmas ázsiai ország és mert a koreai fegyverszünet elérésére töre­kedve, kezdeményezéseket tett. Lloyd befejezésül kijelentette. Anglia nagy jelentőséget tulajdonít annak az elvnek, hogy az ENSZ-t tájékoztatni kell az értekezlet mun­kájának menetéről. „Ha az ügy me­nete során — mondotta — zsákut­cába jutunk, szükséges, hogy az ENSZ kísérelje meg ennek felszá­molását." Spender. Ausztrália képviselője szintén rámutatott, hogy az értekez­letnek a megegyezés szellemében kell lefolynia. Spender szavai sze­rint Ausztrália támogatja a Szov­jetunió meghívásáról szóló javasla­tot, mert az értekezlet nem vezet­het sikerre a Szovjetunió részvé­tele nélkül. Uj-Zéland képviselője hasonló ál­láspontot fejtett ki. Ezután Lodge, az Egyesült Ál­lamok képviselője szólalt fel. aki rá­mutatott, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben készek „megenged­ni" a Szovjetunió „részvételét" az értekezleten. Lodge szavai szerint azonban a Szovjetunió nem vehet részt az értekezlet munkájában azok nak az „oldalán", akik részt vettek az Egyesült Nemzetek műveleteiben. Ezzel a bizottság délelőtti ülése vé­gétért. litikal értekezlet sikeresen rendezi a koreai kérdést, akkor utat ny;t más távolkeleti kérdésnek szélesebb körű megvitatására. Nisot, Belgium képviselője kije­lentette, hogy a közgyűlésnek min­den lehetőt meg kell tennie a régeb­ben előforduló kölcsönös vádaskodá­sok elkerülésére, hogy ne kerüljön veszélybe a békés rendezés lehető­sége. Ezután a politikai bizottság elnö­ke az ülést bezárta. bangón írja, hogy a női munkaerő 'tlká.lmazása ..nem rentábilis“, ..nem kifizetődő“. ..Nem rentábilis" szerinte ■tz,ért, mert a ..nők evaikram betegek'', kisebb a fizikai erejük, terhelek, szii'. 'leik et!b. A jugoszláv munkások átlóig keresete éppeneeak az éhha’áiRó' menti meg a jugoszláv családokat. A múlt év decemberi adatokat véve a jugoszláv munkások átlagos kere setéből — havi 8.500—4.5C0 dinárbó' — a napi egy kiló kenyéren kivit' egész hónapra összesen három kl'ó szalonnát, tíz lifter tejet és két kiló cukrot tudott vásárolni, (abban az esetiben, ha egész hónapban volt m tunikája!) ,,Minden nő számára ... el kell is­merni azt, a biztosított jogot, hogv "qyenlő munkáért egyenlő bért kap­jon:“ — mondja az NDSZ Viíágfcon- grpsMnsánalk deklarációja. Nálunk ez is megvalósult. A nők dolgozhat­nak bárhol — gyáraikban, bányában mezőgazdaságban vágj' hivatalban — munkájúként ligyamatzt a bért kapják mint a férfiak. Ha jobb. értékesebb munkát végeznék, akkor még többet is, mint erről az éVf bármely terű. 'étén is meggyőződ''etünk. A kapitalista országokban a nők ugyanazért a munkáért lényegesen kevesebbet kannak, mint a férfiak. Angliában például, a nők átlagos keresete alig éri el a férfiak aimúgvie alacsony keresetének 53 százalékát. Buttter angol pénz ügy miniszter nem átaMotta kljeiemteni: „Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve keresztül- v ihetet km, mert nincsen rá an vagi 'edezet.“ Az Amerikai Egyesült Államokban •i néger nők keresete csaknem egy- harmadával kevesebb a fehér nők ke '■eseténél, a fehér nők keresete pedig -okkal kevesebb a fehéT férfink ke. eseténél. „Minden nő számára... el kell is* Parit (MTI), A francia dolgozók sztrá fktnozgailima lanka da flanti! to­vábbiért. Páriában a Metro és az autóbuszkfizlekedés dolgozói to­vábbra is sztrá ikolnak. A kcrc«kedclnti tengerészek csii- tör*ökön 34 órás sztrálkot lattanaik. Parisban a csarnoki nagvkeres- kedők. kihasználva a T aniel-kor- mánv magatartását, jelentősen emel­Tünte'ések, rendőr P á r i s /MTI) Uzsda keü-efimarok- kói városban kedden hatalma« tün­tetések voltaik. A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre és két marok­kóit megölt. A városban katonasá­got vontaik össze és katonai repülő- gének keringenek a város felett. Mint az -AFP“ Rábáiból jelenti, a marokkói Kommunista Párt nyi­latkozatot adott ki. nmeiyben tnesr- bélyeav.i Gkaui pasa mesterkedé­seit Hangoztatja, ltogv e mesterke­désekkel a gyarmatosítók össze­esküvését 'igyekszik előmozdítani A begyűjtési rendelet értelmében 1953 augusztus |3-től kezdődően a bor szabadforgalma korlátozások alá esik. A korlátozások az 1955. évi merni a biztosított jogot az állatni és gyermekvédelemre, ezen belül fi­zetett terhességi és szülési szabadság­ra, a városikban, ipari központokban és falvakban keltő mennyiségű szülő otthon, női_ és gyermektanácsadók, bölcsődék !és óvodák létesítésére“ — mondja a 'deklaráció. Nézzük élőször a fizetett terhességi is szülési Szabadságot. A ..Radiator“, a ..Blanka*1 és más jugoszláv textil­gyárak vezetői a terhes-gyermekes anyákat „nem rentábilis munkaerő­nek“ minpgítik és kiteszik az. utcára. A gyarmatokon az asszonyoknak szülés órájáig kell kint dolgozniok a mezőn. Bengália jutagyáraiban a megerőltető munka következtében minden száz asszony közül 40 a munkahelyén, idő előtt szüli meg gyermekét. Hasonló a helyzet Irán­ban is. így aztán nem is csodálatos, hagy a gyermekhalandóság ott el­éri a 40 százalékot. A fizetett ter­hességi ó*.’szülééi szabadság a kapi­talista országokban ismeretlen. A minisztertanács ezévi február 3-i határozata soha nem látott ha­talmas segítséget biztosít a terhes és szülő anyáknak. A terhes nőt szü­lés előtt hat hónapnál könnyebb munkahelyre kell helyezni, nem szabad éjszakai vagy túlmunkára beosztani. A porcelángyárban a ha­tározat szerint Stefko Ferencnét a múlt héten a tányérautomata gép­től a szállító-lifthez helyezték gép­kezelőnek.’ Bár Stefko Ferencné most lényegesen könnyebb munkát végez, mint azelőtt, fizetése nem vál­tozott, mert ezt,.is előírja a minisz­tertanács határozata. Nálunk soha nem fordulhat elő az, hogy az asazpny munkahelyén szülje meg gyeiért eltet. ‘A minisztertanács február 8-i <tofitározata minden anyá­nak hathetes szülési szabadságot biztosít. Aj, Porcelángyárban Soblo- her Jánosne most tölti szülési sza­badságát. Mint á ' minisztertanács határozatá’előírja, 6—700 forint szü­lési segélyt, az újszülött pedig 400 ték az élelmiszeráraikat. A gyümölcs ára 100—500 százalékkal emelkedett és ieliMiícben megdrágult a hús is Kedden Tanúd miniszterelnök fo­gadta a Francia Szocialista Párt Mildöt+sÄret. A megbeszélés után Oúv Mollet. a párt fóti tik éra kilé­ten tette. hogv a szocialisták szoli­dárisak a „szabad“ szakszerveze­tek kel. ’error Marokkóban A . Reuter“ jelentése szerint ma összeül a franrla minis/terjamms. hogv megvitassa a marokkói hely­zetet és megkísérelje a tnhrokkói kérdés megoldását. * Az Arab liga Kairóban ke'F’effl este bejelentette, hogv tagjai tika­koztak a francia, angol és amerikai kormán vitái a franciák marokkói, no’ltálkára ellen. Az arab államok küldöttei a marokkói kérdést az ENSZ-ben is felvetik »KIami begj-iiidősről szóiló 1952 évi 2if> srzámú törvén verejű rendelet hetedik paragrafusa szerint érvé­nyesek. forint értékű ingyen kelengyét ka­pott államunktól. Nagyon sok ilyen Sobloher Jánosné van megyénkben, mint azt az Anyák boltja adatai is mutatják, ahol — mint az egyik ba­bakelengye beváltóhelyen — július­ban 260, augusztus 15-ig pedig 120 ingyenes babakelengye csomagot osztottak szét. Megyénkben a felszabadulás előtt ’sak 25 óvoda volt, ma 82 van. szü­lőotthon egy sem volt, Komlón 1951- ben létesítették az elsőt, a múltban csak egy bölcsőde volt, a pécsi Ste­fánia, most 16 van és továbbiakat építenek Komlón, Meszesen, a Kilián utcában, Alsóhavi-utcában. Ezzel szemben Japánban egyetlen bölcső­de sincs, Franciaországban Párisqn kivül egyetlen anya- és csecsemő­védő intézet sincs. Indiában 6.000 emberre jut egy orvos — orvosi vizsgálatról tehát szó sem lehet. Az indiai gyermekek 50 százaléka rtem éri el a 15 éves kort. ,,Minden nőnek adják meg minden hatalmi szervben a választás és vá­laszthatóság jogát, korlátozás és meg kiMnbözfetés nélkül‘‘ — követeli a deklaráció. Nemrég zajlottak le a vá­lasztások, jól ismerjük női képvise­lőinket, Parkovics Katalint, özvegy Teppert Józsefnét és a többieket. A kapitalista országokban nem­csak választhatósági joguk, hanem sok országban még választói joguk sincs a nőknek, mint például az Amerikai Egyesült Államok 15 álla­mában, Svájcban, Spanyolországban. A gyarmatok asszonyai teljes jog- tosztottságban élnek. Mint az NDSZ kopenhágai Világ- kongresszusa kifejti, a deklarációban lefektetett követeléseket azokban az országokban valósították meg, ahol a kormányok a nép érdekében mű­ködnek. Ezek az országok közé tar­tozunk mi is. A magyar nők felada­ta ezért az, hogy jó munkával, szer­vezett békeharccal támogassák el­nyomott asszonytársaikat. New York (TASzSz). Augusz­tus 18-án a Szovjetunió kii döttsége az ENSZ közgyűlés politikai bizott­ságában a Koreával foglalkozó^ po* litikai értekezlet összetételéről a következőket terjesztette elő: A közgyű’és szükségesnek tartja, hogy biztosítsa a politikai értekez­let sikeres munkájának legkedve­zőbb feltételeit és javasolja, hogy a Koreával foglalkozó politikai ér­tekezletet a következő összetételben hívják össze: Egyesült Államok, Anf»’ia, Fran­ciaország, Szovjetunió, Kínai Nép- köztársaság, India. Lengyelorszrig; Svédország, Burma, Koreai^ Népi Demokratikus Köztársaság és Dél- Korea. Ezzel kapcsolatban azt tart­ja szem előtt, hogy az értekezlet határozatni akkor számítanak el­fogadottnak, ha a fegyverszüneti egyezményt aláíró felek bejegye­zése megvan. A kukorica burgonya forgat inának ideiglenes kor ófo á*a A begyűjtési miniszter 1953. augusztus 15-től a kukorica és a burgonya szabadpiaci forgalmát ideiglenesen megszüntette. Az ideig­lenes forgalmi korlátozások idősza­kában a kukoricát és a burgonyát csak állami bcgvüjtő szervek vá­sárolhat iáik fel. Á község (város), termelőszövetkezet és a termelő­szövetkezeti csoport kukorica vagy burgonvabeadási tervének teljesí­tése titán a kukorica és burgonya szabadpiaci értékesítésének jogát visszakapja. A napraforgómag a beadási 'kötelezettség teljesítése után sepi hozható szabadpiaci forga­lomba. 4 lkotmányunfc, amelynek évför- ■'* dűlőjét most ünnepeljük- a szovjet alkotmányhoz hasonlóan, ki­mondta a nők egyen jogúságát is. ,A Magyar Népköztársaságban — mondja alkotmányunk — a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeinek a férfiakéval azo­nos módon való biztosítása, a terhes. ség esetére a nőknek járó fizetéses szabadság, az anyaság és gyermek tokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmé­nyek rendszere A kapitalista és gyarmati országok alkotmányaiban, az ilyen cikkelyeket nem találhatjuk. A kapitalista és gyarmati országok alkotmányai a 'tökről egyszerűen nem vesznek tudó. vrutet, vagy ha nagyritkán megemlé­keznek róluk, akkor te becsmérőleg, mint az iráni alkotmány ..választó, jogi törvénye", amely kimondja, hogy „a nők, a gyermekek és a bolondok nem szavazhatnak.“ Két világ két alkotmányának ösz- *z »hasonlítása is sokat mond már a mi asszonyaink és a tőkés-gyarmati világ asszonyainak élete közötti ég­te földfcülön'bségről. Ami nálunk meg valósult, az a kapitalista és gyarma­ti országokban még csak követelés, Ezt mutatja a Nők Világkongresszusa kopenhágai deklarációja te, melynek követelései közül csupán egy-két pon­tot ragadunk ki a magyar nők és a kapitalista-gyarmati országok asszo­nyai sorsának megvilágítására. i.Minden nő számára, fajra> nemze. tiségre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül — mondja á deklará­ció — el kell ismerni azt a biztosítót < logot, hogy dolgozhassákNálunk ez megvalósult, de Jugoszláviában pé’ dául több mint 300.000 a munknne’- kijiiek száma, s ezek közül több mint százezer a nő. A Borba cinikus A nők fogai, anyavéde'em nó'unk és a kapitalista országokban Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délutáni ülése A bor foríralm unk Hellenes korláiozásn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents