Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-19 / 194. szám
NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 19 V az ííszi A minisztertnmics határozata minőségi vetőmagakcióról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről A minisztertanács szabálj’ozta az őszibúza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét. Az ez évi vetőmag csere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes. jelentkezés alapján történik. A határozat azt a jelentős kedvezményt is biztosítja a cserében résztve vők számára, hogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokvány csereterményt kell átadniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy többlet vetőmagot nem két, mintegy 31.5 millió Ft összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod és harmadfokú szaporításu minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig katasztrális holdanként búzából száz kg, rozsból és ősziárpából 90 kg. A másodfokú szaporításu minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdálkodó önálló és harmadik típusú termelőszövetkezetek. illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952 év őszén nem részesültek II. fokú szaporításu minőségi vetömageilátásban és saját vetőmag- termelő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporításu vetőmagellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyheted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minőségi vetőmagellátásban a földművelés- ügyi miniszter által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhetnek, az 1953—54 évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőmagmeny nyiség erejéig. Az általános csereterületen belül lévő termelőszövetkezetek és egyéni termelők vetőmag- ’gányüket a községi tanácsnál aug. 31-ig jelenthetik be. A minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a termelőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a földművesszövetke- setekhez szállítja. Mind a termelő- szövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csereterményt a minőségi vetőmag átvételével egy- ;riőben, vagy azt megelőzően adhatok át a legközelebbi terménygyüj- tőnek. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb szómban vegyenek részt a vetőmagcserében, mert a vetőmód tervszerű felújításával biztosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik fokozását. A niiniszicrtanrcs hnfiíro'nta ejryes tflehneiitfí gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásiról A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontrákban szenvedők kezeléséhez szükséges testosteront tartalmazó gyógyszert térítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata a kormány programmjának megfelelő- mi újabb jelentős lépést jelent a dolgozók egészségügyi ellátása megjavítása terén és egyúttal komoly anyagi segítséget jelent az említett gyógyszerekre rászoruló betegeknek. Fokozott anyagi előnyben részesülnek az élenjáró módszerek alkalmazói *— a minisztertanács határozata A kormányprogramm megvalósulásának fontos feltétele, hogy szakadatlanul növekedjék a munka termelékenysége. Ezt segíti elő a minisztertanács most megjelent határozata, amely fokozott anyagi előnyökben részesíti az országos jelentőségű élenjáró munkamódszerek alkalmazóit. Eddig számos élenjáró munkamódszer — így többek között a Koleszov féle szélesvágás terjedését komolyan akadályozta, hogy az új módszer alkalmazására áttérő munkás számára tüstént új normát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy a dolgozó az új, termelékenyebb módszerrel kevesebbet keresett, mint amikor régi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most még a minisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia bevezetése ut4n hosszabb ideig — az illetékes miniszter utasításától függően 3—6 hónapig — az új módszert alkalmazó dolgozók darabbérét a régi normák alapján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró módszert, (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma), a darabbért úgy kell megállapítani, mintha az új élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek az eredményeképpen komoly anyagi előnyökben részesülnek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az új módszereket s ezzel elősegítik az élenjáró technológia elterjedését, a termelékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak elteltével a normát meg kell változtatni. De a normaidőt még akkor is a régi és az új technológia alapján kiszámított időszükséglet között állapítják meg Az új módszer alkalmazása tehát továbbra is jelentős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határazata alap ján a kohó- és gépipari miniszter szabályozta a Koleszov-féle szélesvágás bérezését. Ennek értelmében 1953. augusztus 1-től december 31-ig a Koleszov módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell elszámolni. Ha tehát egy munkadarab forgácsolásának normaideje a régi technológiával ötven perc volt, de a munkás Koleszov-módszerrel húsz perc alatt elvégzi — kétszázötven százalékos teljesítménnyel számolják el. 1954. január 1. után Koleszov- módszerrel végzett munka normája a következőképpen alakul: ha a régi módszerrel ötven perc, az új mód szerrel pedig húsz perc kell a munka elvégzéséhez, a normaidőt harmincnyolc percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov- módszerrel dolgozik, s a munkát htiSíZ perc alatt végzi el, január 1. után is százkilencven százalékos tel jesítményt ér el. Ez a rendelkezés nagy anyagi ösztönzést ad majd a Koleszov-mód- szer széleskörű elterjedésére. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Weil Emil rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a washingtoni magyar követség vezetése alól. A> egészségügyi miniszter dr. Weil Emilt megbízta a budapesti orvos- tudományi egyetem egészségügyi szervezési tanszékének vezetésével. Az Elnöki Tanács egyidejűleg Szarka Károlyt rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a washingtoni magyar követség vezetésével. E IO S 2 O r egy munkás lakótelep régi életéről szeretnék beszélni. — Uvegolvasztárok, üvegfúvók, gyémántköszörűsök laktak itt, akik gyönyörű kristálytárgyakat, a gazdag kastélyok díszeit készítették. Ebből a településből lett a mai Gusz- Hrusztalnij város. A guszi mesterek művészei voltak szakmájuknak és ezért a cári rendszer nem egyszer a legmagasabb fokozatú diplomatákkal és aranyérmekkel tüntette ki — henyélő ka- oitalista gazdájukat. Mert Gusz-Hrusztalnijban minden egy gazdáé volt. a gyár és az üzem, a föld. a települést övező erdő és a „lakóházak". Még a település egyetlen boltja is az uraségé volt. Gusz-Hrusztalnij akkori gazdája tgnatyev gróf, a burzsoázia körében ..felvilágosodott“ ember hírében állott. Az ő idejében újból felfegyverezték a gyári rendőrséget és a városi rendőrök botját ólmosvégű korbáccsal cserélték fel... A település kijáratánál csíkos sorompók álltak. Ha valamelyik munkás nem tetszett a gazdának, vagy a gyárvezetőnek, — már hangzott is a rövid kegyetlen parancs: — Kipenderíteni a sorompón túlra! Ez azt jelentette, hogy az illetőt családjával, kisgyermekeivel együtt kiűzték az esőbe vagy fagyba, megfosztották az utolsó létfenntartási lehetőségtől. Idők múltán a sorompón túli pusz taságban egy kis nyomorúságos falu keletkezett, ahol a gazda által kipenderített emberek laktak. így is hívták: „Kipenderít." A szerencsétlen falucska lakói nem küldhették gyermekeiket iskolába, — de micsoda luxus lett volna ez, hiszen még ahhoz sem volt joguk, hogy kenyeret vásároljanak a guszi boltban. A képen: Ifjú természetbarátok a minszki autógyár úttörőtáborában A minisztertanács határozata a hűségjutalom és munkarotiajuttatás kiterjesztéséről a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászat területén A minisztertanács határozata a sertéspes is elleni védekezéshez s?ü’ séges ottr* és fertőtlenítőanyag díjtalan rendelkezésre bocsátásáról A minisztertanács határozata a sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyagok díjtalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kedvezményt — amelyben eddig csak a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyénileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat továbbá intézkedik arra vonatkozólag, hogy a fertőzés leküzdéséhez szükséges fertőtlenítőanyagokat a földművelésügyi miniszter valamennyi állattartónak ingyen bocsátja rendelkezésre. A sertéspestis elleni oltó és fertőtlenítőanyagokat tehát augusztus és szeptember hónapokban valamennyi sertéstartó ingyenesen kapja. Az ingyenes oltó- és fertőtlenítőanyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöttek vagy a veszélyeztetett állomány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. A minisztertanácsnak ez az intézkedése nagyban elősegíti a sertéspestis elleni közérdekű védekezést, fokozza annak eredményességét és lehetővé teszi, hogy valamennyi állattartó megvédhesse sertéseit a betegség ellen. Az Elnö^ Tanács meaVeqye'meze’l Viwwo Scioltonak és Edgár Sandersnek özvegy Sciottoné asszony, az 1951 ben kémkedés elősegítése miatt négy évi börtönbüntetésre ítélt Vincenzo Sciotto olasz állampolgár anyja, kérvényt intézett a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, amelyben hivatkozva öreg korára, súlyos betegségére, valamint fia Olaszország- | ban élő feleségének és négy gyermekének helyzetére, kérte, hogy fia hát | ralévő büntetését az Elnöki Tanács kegyelmi úton engedje el. Ugyancsak kérvényt intézett az Elnöki Tanácshoz Edgar Sanders felesége, aki hivatkozva súlyos egészségi állapotára és gyermekeire, kér- e, hogy az Elnöki Tanács az 1950. februárjában kémkedésért 13 évi bőr tönbüntetésre ítélt férjének, Edgar Sanders angol állampolgárnak kegyelmezzen meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa élve az alkotmány 20. § (1) bekezdésének (J) pontjában foglalt jo gával, özvegy Sciottoné asszony és Edgár Sandersné kérésére Vincenzo Sciottonak és Edgar Sandersnek hát ralévő büntetését kegyelemből elengedte. Vincenzo Sciottot és Edgar San- derst az illetékes magyar hatóságok kiutasították Magyarország területéről. A Minisztertanács a bányászat ti- zikai cs műszaki dolgozóinak a terv- teljcsités érdekében kifejtett munkáját méltányolva, a dolgozók élet- színvonalának további emelése érdekében határozatot hozott a hűségjutalomnak a szén-, érc-, ásvány- és bauxitbányászat Imrében való széleskörű kiterjesztésére. A határozat értelmében hűségjutalomra jogosult az érc-, ásvány- és bauxitbányászat valamennyi földalatti fizikai és műszaki munkavállalója, továbbá a szénbányászat ösz- szes műszaki dolgozója, amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakmulasztás esetén a hű- i ségjutalom összegének fele kerül ki- | fizetésre. A határozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire is. A hűségjutalom nagysága a dolgozó szolgálati idejétől és beosztásától függően évi alapkeresetének 2— 20 százalékáig terjed. A vájárképesi- téssel rendelkezők ezen felül megkapják a jutalom összegének további tíz százalékát. A minisztertanács határozata éyi mintegy ötmillió forint összegű további juttatást jelent a munkájukat becsülettel és fegyelmezetten végző bányász dolgozóknak. A hűségjutalmakat az új rendszer szerint először az 1953. szeptember 6-i bányásznapon osztják ki. Egyre nehezebb az alfca’mazoTtak helyzete Jugoszláviában A főtisztviselőket, a magas állásban lévő alkalmazottakat' akik a titoista rendszer támaszai, jól megfizetik Ju. goszláviában. A. többi jugoszláv alkalmazott a nyomorúságos kis fizetésből alig tudja éleiét fenntartani, A ,,Borba" című lap az; írja, hogy az állatni alkalmazottak !i0 százalékának a havi fizetése átlagosan 6500 dinár. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a fizetésből levonják a kereseti adót és a többi járulékot, s ha azt is figyelembe vesszük, amit az „Oszlobrodjc- nye“ etmü lap ír, hogy ,,egy személy alapszak. ségleteinek kielégítésére havi 70U0 dinár szűk séges“ — a valóságban pedig még sokkal több, — akkor nyilvánvalóvá válik- hogy az alkalma. zoHuk nagy többsége még a legelemibb élet- s ziikségleleit sem tiki ja kielégíteni. Az alkalma. zol lak élei szín vonala, mint ahogyan azt a „Horba“ beismeri, az utóbbi időben jelentékenyen csökkent, mivel a létfenntartáshoz szűk. séges kiadások 11 százalékkal emelkedtek, a fizetések pedig a régi színvonalon maradtak- Még ennél is siílyo. sabb az állásnélküli alkalmazónak helyzete. A dravai járásban az alkalmazottak 80 százalékát bocsátották cl dl- lábukból, A munkanél. küiiség réme fenyegeti a közép- és főiskolásokat. valamint az egyetemet végző' fiatalokat is. A SZOVJET ÉLET TÖRVÉNYE A gazda önkénye ellen sehol sem emelhettek panaszt, sőt az uraság embertelen gaztetteit szentesítették t kapitalista rend törvényei. Természetesen a munkások nem ^űrték zokszó nélkül. Gyakran sztrát koltak. A telepen bolsevik földalatti szervezet működött, amely irányítot- *a harcukat... A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megsemmisítette a kapitalista rend törvényeit. ... Gusz-Hrusztalnij várossá fej- 'ődött. „Kipenderít" helyén a múltban jogfosztott munkások utódai boldogan építik szép új életüket az új szovjet törvények, a Szovjetunió Alkotmánya szerint. Mint ahogy a nap visszatükröződik egy csepp vízben, úgy tükröződik ennek a munkásvároskának az életében is a szovjet állam gazdag, sokrétű élete. Az író tolla erőtlen ahhoz, hogy ezt az életet teljes nagyszerűségében ábrázolja. De ha egy szempillantás alatt átfoghatnánk tekintetünkkel az egész hatalmas, heroikus munkát végző szovjet országot, a lélegzetünk is elállna. A Balti-tenger partjaitól a Csendes-óceánig, a nap sugaraiban izzó Déltől az örök jég honáig terjedő hatalmas területeken gigantikus építkezések folynak. Nagyteljesítményű vízierőművek épülnek szolgáltatnak áramot s öntözik a termékeny földeket, új városok nőnek ki a földből, hófehér gőzösök szelik a Lenin-csatorna hullámait... Régebben is voltak olyan építmények, amelyek méreteikkel lenyűgözték az embert: mint az egyiptomi piramisok, a newyorki felhőkarcolók. De vájjon elbírnak-e ezek bármilyen összehasonlítást a moszkvai egyetem gyönyörű magasépületével, amelyet hihetetlenül rövid idő alatt építettek fel a Lenin-hegyen° Nem! Nem! A mi építkezéseinknek nemcsak a méretei, hanem az értelme is teljesen újszerű. Mi idem a fáraók és a milliárdosok dicsőségére hanem a nép javára építünk! A kommun zmus építésében az égisz ország résztvesz. Minden szovjet ember büszke lelkesedéssel vállalja ezt a dicső feladatot, mert nálunk minden ember egyéni érdeke szorosan összeforrott az állam érdekeivel. Már jóval a Volga—Don csatorna befejezése előtt feltárultak építői előtt a jövő lebilincselő képei. Az emberek látták az átalakult sztyeppét, a dús kalászt ringató termőföldeket, a villanyerőművek lámpáinak fényét és mindebben világosan meglátták saját maguk és gyermekeik boldogságát. És ahogy nőtt az építkezés, ahogy magasabb lett a gát gerince, nőttek a zsilipek fehér tornyai, úgy nőttek, fejlődtek az emberek is. Azelőtt alig ismert munkások lettek a Szocialista Munka Hőseivé, a szovjet nép büszkeségeivé... Tavaly nyáron ellátogattam a rja- zani kerület eldugott falvaiba. — Olyan helyeken jártam, ahol azelőtt a muzsik sohasem vetette le bocsko- rát és faekével túrta a földet. A kis, Oka-menti hajóállomáson idevalósi kolhozparasztok várták a gőzhajót. Egyikük arról beszélt, hogy egyre több lesz a munkája. De nem bosszankodva, hanem büszkén mond ta ezt. — Nem nehéz a munka, hiszen a kolhozban egyre több a gép — fűzte a szót tovább. — A mi falunknak. hogvis mondjam csak, — és közben büszkén pillantott rám, —- még a gerince is vasból van! — De a legfontosabb az, hogy a falu magasra emelkedett,, mintha szárnyai nőttek volna — mondta egy szikár férfi. A hajó egy kicsit késett és á kolhozparasztok folytatták a beszélgetést. Érdeklődési körük és tájékozottságuk széles volt. Szóbahozták a moszkvai magaséDÜleteket. az új exkavátorokat. amelyeket az Uralbah gyártanak, a híres újítókat. Pedig azelőtt, nem is olvan nagyon régen, ennek a vidéknek a falvai valósággal el voltak zárva a világtól. A szomszédos járásból származó hírek annvira távolinak tűntek, mintha a világ túlsó végéből érkeztek volna. És most. ezt a beszélgetést hallgatva, amelynek során a kolhozparasztok magától értetődően érintették a nagy és fontos kérdéseket, feltétlenül egyet kell értenünk azzal az emberrel, aki megjegyezte, hogy a falu magasra emelkedett, mintha szárnyai nőttek volna ... A mi életünk törvénye, a Szovjetunió Alkotmánya kimondja, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének minden népe egyenjogú, mindegyikük azonos mértékben élvezi az anyagi javakat, mindegyikük előtt nyitva áll az út a szocialista kultúra kincsesházához és mindegyikük résztvesz a kommunizmus építésében. Szerencsés annak a hajónak at útja, amelyet biztoskezű, bátor és tapasztalt kormányos vezet. Szerencsés a mi hazánk, mert nagy pártja vezeti a kommunizmus napsütötte part jai felé. V. Pollorackij
