Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

4

NAPE ó

1353. AUGUSZTUS *

A KOMMUNIZMUS DIADALMAS ÚTJÁN

ÁFehér-tengeri Szfálin-csatornától aTurkmén főcsatornáig

A agy útra indulunk, téren és időn át. Térbeli utunkon egy karcsú, hófehér szőrijét gőzön visz majd bennünket, az időn keresztül gondolatban utazunk, vezérfonalunk a szovjet nép hősi munkájának, nagyszerű alkotásainak dicső története lesz. Térben hatalmas utat

teszünk meg, végigutazunk a nagy orosz síkságon, az erdőborította hideg északi vidékről az Azovi-tenger pálmafákkal szegélyezett partjáig és a távoli Turkmé- niáig. Időben annál kevésbbé hosszú az ütünk: csupán két évtized.

1933 augusztus 2-án indulunk útnak

Hajónk a Fehér-tenger parti vizein várja az ünnepélyes pillanatot, amikor a fehér-tenger—balti-tengeri csatornát hivatalosán átadják a forgalomnak. A párton hatalmas tömeg gyűlt össze. Ot* vannak közöttük a bztálin nevét viselő új csatorna építői, akik húsz hónapi dicsőséges, kemény munkával vájták ki a sziklák é- mocsarak között a 227 kiló-méter hosszá csatorna útját. Büszkeségtől repeső szívvel gyönyörködnek elkészüli munkájukban és az összegyűlt környékbeli lakosoknak élénken magyarázzák:

— Gondoljátok csak el! A hajóknak ezentúl nem kell megkerülniük Skandináviát, ha Leningrádba akarnak jutni, Közvetlen útjuk vau a Balti- tengerhez cs a Sviren keresztül az egész Volga-medencébe. Hajók szállítják majd az épületfát, az apatitot, a fohértengeri halakat az ország beléé jébe!

.Az ünneplő emberek ezrei váratlanul elhallgatnak és egyirányba fordulnak. A csatorna bejáratánál megjelenik az „Anohin"-gőzhajó. S áz emberek most lelkes ujjongásba törnek ki: a gőzös fedélzetén, Kirov és Vorosilov között ott áll Sztálin, a Fehér-tenger—Balti-tenger csatorna építésének kezdeményezője és legfőbb tervezője, akinek nevét a csatorna viseli.

Hajónk megindul az új csatornán, óriási lépcső fokaiként vezetnek a Sztálin-csatorna zsilipéi a karéliai erdők mélyébe. A sziklák közé mesterségesen bevágott meder természetes tavakkal váltakozik Elhagyjuk a csator na 19 zsilipjét és Povenyecnél elérjük áz On yega-tavat. A tó déli részén Szétágaznak a hajóutak: a Szvir folyón nyugatra Leningrád és a Baltitenger felé, délnek pedig a Vitegrán keresztül a Volga-medencébe visz az Út.

.Áthaladunk a Fehér-tavon és kiérünk a Volgára. Már indulhatnánk is a hatalmas folyón a Szovjetunió déli részei felé, de még egy kis kitérőt kell tennünk. Közben ugyanis időben is haladtunk vagy öt évet és így ha most dél felé tartunk, Moszkva felé, tanúi lehetünk a szovjet nép újabb nagy alkotása: a Moszkva, csatorna megnyitásának.

A 128 kilométer hosszú Moszkva- csatorna

felépítése megjavította Moszkva vízellátását és a fővárost összekötötte a Volgával.

Gyorsan halad tovább az idő, a háborúelőtti sztálini ötéves tervek evei, s ahogy közben ismét megindulunk a Volga felé, láthatjuk a moszkvai víztárolót, az ivanovoi vízierőművet, az uglicsi vízierőművet, a ribini vízgyűjtőt, majd a scstírbakovi vízierőmű ezeknek az eveknek nagyszerű alkotásait.

Hatalmas utat teszünk most meg a

Volgán, de jókora utat az időben is. Elszálltak a Nagy Honvédő Háború nehéz évei, utána ismét az építőmunka békés ideje következett, s mire Uljanovszk városhoz, a nagy Lenin szülővárosához érkezünk, naptárunkon már az 1953-as évszám áll. Ideje is, mert nagyszerű látványtól esnénk el, ha egy-két évvel korábban érkezünk: nem láthattuk volna a kujbisevi vízierőmű nagyszerű építkezését, a lépkedő kotrógépek és kolosszális toronydaruk, meg a többi acél őri ás munkáját.

Továbbhaladunk délre és elérjük a hős várost. Sztálingrádot. Itt kezdődik egy újabb hatalmas csatorna, a Volga—Ural-csatorna építése. A több mint 600 kilométer hosszú csatorna hatmillió hektár földet öntöz majd a Sztálingrád felett kibővülő sztálingrádi tenger vizével. Épül a Volga— Ahtuba csatorna is, amely új helyen köti össze az Ahtuba folyót a Volgával. Épül a hatalmas sztálingrádi vízierőmű.

Egyszer csak a hatalmas diadalív és J. V. Sztálin monumentális szobra tűnik elénk.

Megérkeztünk az egy esztendős

V. I. Lenin Volga—Don-csatorna első számú zsilipéhez

Végighaladunk a kilenc zsilipen és Kalácsnál elérjük a Dont. Dél felé indulunk; a Don itt egyre szélesebb lesz. Ez a cimljanszki tenger! Közel félnapig hajózunk ezen a mesterséges víztárolón, amelynek hossza majdnem kétszáz kilométer.

Még egy gigantikus építkezés mellett haladunk el, a cimljanszki vízierőmű mellett, azután továbbhaladunk a Donon és Rosztovnál elérjük az Azovi-tergert.

ideje, hogy megpihenjünk kissé, hiszen nagy utat tettünk meg a hideg Fehcr-tengertől a verőfényes Azovi-tengerig. Kikötünk hát az Azovi-tenger nyugati oldalán és rövid sétát teszünk Dzsankoj városban. Az épülő új városnegyedek között találjuk a délukrajnai és az északkrimi csatorna építkezésének igazgatóságát.

Itt megtudjuk, hogy az 550 kilométer hosszú délukrajnai és északkrimi csatorna 503.000 hektár földet öntöz majd. Dzsankoj közelében 700 millió köbméter térfogatú víztároló, a délukrajnai csatorna északi részénél, a Molocsnaja folyón bat- milliárd köbméteres víztároló épül. Nyugatabbra, a Dnyeper alsó folyásánál lesz a kahovkai tenger és a kahovkai vízierőmű, amely olcsó árammal látja majd el a vidék mezőgaza dságát.

Újból hájóra szállunk és visszafelé haladunk egy darabig. Másodszor is átmegyünk a Volga—Don-csatornán és elérjük a Káspi-tengert.

Krasznovodszknál ismét partraszát- lunk, mert

utunk utolsó szakaszán, a Turkmén főcsatornán

ma még nem lehet hajóval közlekedni. A teendő csatorna t.100 kilométer hosszú útvonalát gépkocsin kell bejárnunk. 195?-re azonban felépül a Turkmén főcsatorna, a világ leghosz- szabb csatornája. Az Amu—Darja alsó folyásánál kezdődik, végighalad a Karakum-sivatagon és Kraszno- vodszk város kerületében torkollik a Káspi-tengerbe. A csatorna 1,300.000 hektárnyi új termőföldet öntöz majd.

Felépül a tahia-tasi vízierőmű, amely évenként 200 millió kilowattóra áramot ad.

Utunk itt végétért. Elbúcsúzunk a csatorna építőitől és mégegyszer végigpillantunk a Sztálin-csatornátől a Turkmén főcsatornáig vezető útra, amelynek minden szakasza egy-egy dicsőséges lap a szovjet nép nagyszerű építő munkájának történetében.

Exkaválor órsá«

Nagyszabású üvegszál-tjyártási kísérletek a Szovjetunióban

A szovjet ipar sokféle anyagot gyárt üvegszálból. Az üvegszál előállításának módszereit korszerűsítik és új módszereket dolgoznak ki. Ezzel a munkával külön tudományos kutató intézetben foglalkoznak. V. E. Sej- ko, az intézet igazgatója az alábbiakat közölte az „Izvesztyija" munkatársával;

A kievi „Glavmasgyetyál" kísérleti műhelyeinek dolgozóival közösen újfajta készüléket tervezünk az „elszakíthatatlan" üvegszál előállítására.— Korszerű technológiai eljárást dolgozunk ki az üvegszálnak textil és hőszigetelő célokra való felhasználására.

Az üvegszál értéke, erőssége, átmérőjétől függ. Mennél kisebb az üvegszál átmérője, annál tartósabb és jobb minőségű a belőle készült anyag. Ezért az intézet laboratóriumaiban ebben az évben a különösen vékony üvegszálak és hőszigetelő- anyagok gyártásának technológiáját dolgozzák ki.

Az intézet az üvegszálaknak a technika különböző területein való felhasználását kutatja, hogy azokat a gyapjú, selyem és pamut teljesértékű pótlására lehessen felhasználni.

Hatalmas, új győzelmet ünnepel a Szovjetunió gépipara. Az uráli Ordzsonikidze nehézgépgyárban befejezték az első „ES 20—65" típusú lépegető exkavátor gyártását.

Az óriási földásógép markolója 20 köbméter kapacitású, karja 65 mé tér hosszú. Az exkavátor magassága sokemeletes ház magasságával felér. A szovjet gépgyártás gyakorlatában hasonló nagyteljesítményű exkavátort még nem gyártottak. A gép termelékenysége Igen nagy: naponta 15 ezer köbméter talaj megmozgatását végzi el.

A képen: húszköbméteres markolójú lépegető exkavátor szerelése.

Mozaikok a szovjet falu életéből

Kolhozok és gépállomások villamosít ása Kubany-vidéken.

A Kubany-vidéki falvakban már hozzátartozik az élethez a villamos, ság. Évről-évre nő a kolhoz.villany telepek száma és kapacitása. A falusi viilanytelepeknek nagy szerepe van a kolhoztermelés munkaigényesebb folyamatainak komplex gépesítésében. Kubany-vidéken eddig kétszázötven kolhozba vezették be az áramot. Az ,’Ut a kommunizmus felé''-kolhozban 32, összesen 270 kilowatt teljesítőképességű villanymotor működik. A Szov. jetrkerületi „Molotovés „Lenin''- kolhozokban több, mint 60 villanymo. tor segíti a kolhozparasztok munkáját. Az i:Otradmj“-kothozközi villamos vízierőmű több mint 60 villanymotort tart üzemben. Fokozódó ütemben épülnek falusi villanyt ele pék. Az állam hosszúlejáratú hitelekkel, hidrotechnikai és villamosberendezések szállításával segít a kolhozoknak ezen a téren. A falusi áramfejlesztő-telepek építkezésein teljesen gépesítik a föld- és betonmunkákat. Idén 8 új falusi áramfejlesztő telep épül a Kubany-vidéken.

Uj gyapotszedőgépet kap a szovjet falu.

A minap fontos esemény történt a taskenti „Vorosilov“-gyár gépgyártóinak életében: a szerelőműhely

nagy futószalagja megkezdte az „SzHM—48—M“ újtípusú gyapotszedőgép szériagyártását. Azóta a műhelyből méltóságteljesen gördül ki egyik világosszürke gép a másik után. Az „SzHM—48—M“ típusú gép tervezői figyelembe vették a kombájnvezetők javaslatait. Körülbelül másfélezer módosító javaslat érkezett be a tervezőkhöz. E javaslatok alapján különleges légnyomásos gyapot- felszcdőt is szereltek a gépre. Ez a szerkezet összegyűjti a földre lehullott gyapotot, s ezáltal a betakarításnál nagymértékben csökken a veszteség. f

Egy nem mindennapi gép.

A. Abzsandadze, a tbiliszi tervező- iroda mérnöke új maga járó gépet szerkesztett. A gép gyártását már meg is kezdte a harkovi „Sarló és Kalapács“-gyár. Ez a gép a tea, a gyapot, dohány, a tengeri, a napraforgó és más magasszárú növények sorközeit munkálja meg. A géptest nagyméretű kerekeken 1.30 méterre a föld felszíne fölött van. A gép a növények felett halad el és nem

v zonja Topalova, <t .fBugyonnij"-kolhoz kom' J szomolszervezetének titkára abban a pH. tanaiban szaladt oda a mázsához, amikor az üres tehergépkocsi éppen a kijárati kapu felé indul.

— Ivan Vasziljevics! — kiáltja oda a lány a soff őrnek. — Vigyen magával a kombájnszérűre.

A gépkocsivezető fékez és Szón ja gyorsan felkapaszkodik a kocsira, Klava Konykova mellé, akit a kolhozvezetőség azzal bízott meg, hogy a gabonát az elevátorhoz kísérje.

Az állami begyüjtőhelyen a gabona lerakódásánál Katja Hiscsenko brigádja dolgozik. A lányok már a második hete éjszakáznak a magtá. raknál. Hajnalban pihennek egy kicsit, míg a tofförök feltöltik üzemanyaggal a tartályokat, azután újból munkához látnák. Bizony nem köny. nyű ez a munka, de senki sem panaszkodik.

— Szonja! Nem tudod, mennyi gabonát adott be eddig a „SztdlW-kolhoz? — kérdezi Klava, amikor már az országúton robog velük a gépkocsi.

— Pontosan nem tudom. de azt hallottam, hogy vasárnapi munkát vállaltak — válaszolja Szonja. — Úgy gondolják, hogy ebédidőre teljesítik a gabonabeadási tervet. Beszélni kell erről a kómszomolistákkal és figyelmeztetni kell erre édesapádat is. Ö a kolhoz elnöke, neki kell első. sorban intézkednie, nehogy lemaradjunk a beadási versenyben.

Megérkeznek a 3-as számú növénytermelő brigád szérűjére. A gépkocsi odaállt a szállítószalag alá. Vaszüij Zagorijev, a szérű kommunista gé. pésze bekapcsolja a motort, a borostyánszínű gabonafolyam zuhatagszerűen ömlik a kocsiszek. rénybe.

Időközben megérkezik a kolhozelnök is Nyi- kogoszjan agronómus társaságában.

—- Nos, mi a helyzet a begyüjtőhelyen —

AZ UTOLSÓ VÉTELI JEGY

Irta: A. PJATUNYIN

kérdezi a kolhozelnök a Komszomolszervezet titkárától.

— A „Sztálin''.kolhoz túl akar tenni rajtunk — mondja Szonja. — Azt beszélik, hogy holnap délig teljesíti a gabonabeadási tervet.

— Azt mondon, hogy délidőre? — Konykov, az elnök, egy percre elgondolkodik, majd órájára pillant. — Tudod min Ülj csak ide a kocsiba. Tanácskoznunk kell Kaszajjal...

Az 1-es számú brigád szérűjén végre megtalálják Mihail Alijevics Kaszajt, a párttitkárt.

— Mihail Alijevics! — kezdte az elnök. — Meg kell kétszerezni a gabona szállításának ütemét, hogy ne maradiunk el a ,,Sztálin“.kolhoztól. A szérűkön elegendő gabona van. Úgy gondolom, hogjj vasárnapi munkát szervezünk. Bizonyára segítségünkre lesznek védnökeink is, a gyári mun. kások.

— A te feladatod, Szonja, hogy mozgósítsd a fiatalokat. Remélem, hogy a Komszomol most is segítségünkre lesz, mint mindig — mondja a párttitkár.

*

Szonja, útban a begyüjtőhely felé, Vetikoknja- zscszkij faluban beszámol Vera Boronkina könyv, tárosnőnek, a komszomolbizottsúg tagjának a küszöbönálló vasárnapi munkáról.

— Vera! Neked, mint népnevelőnek végig kellene járnod a házakat és beszélgetni az emberek, kel. Reggel aztán velük együtt gyere ki a szérűre és mutass példát a munkában. Ne feledkezz meg az iskolásokról, a diákokról, ők is biztos szívesen segítenek a kolhoznak.

A begyüjtőhelyen dolgozó lányok örömmel

fogadták a komszomoltitkár közlését a vasárnapi munkáról. Nyina Zajeeva, Nadja Danyilceva és Gólja Kulikova komszomoltagok elhatározták: úgy dolgoznak, hogy egy percre se késleltetik a gabonaáradatot. Ezen az éjszakán hajnali 4 óráig hordták a kolhozból a gabonát.

Reggelre a gabonafolyam még jobban megnövekedik. Megjönnek a városból a kolhoz védnö. kei is, az üzemi munkások.

Béli 1 órára több mint másfélezer mázsa gabonát szállítanak a begyüjtőhelyre és félóra múl. va Ivan Volkov soff őr visszaérkezik a szérűre az annyira várt írással: az utolsó vételi jeggyel.

Konykov kezébe veszi az okmányt és megkérdezi:

— A szomszédok teljesítették tervüket?

— Teljesítették — válaszolja Volkov. — Velünk együtt, egyidőben kaptuk meg az utolsó nyugtát.

Csendes, nyári éjszaka terül a vidékre. A felhők mögül felbukkanó hold óriási gabonahegyeket világít meg. Az egyik ilyen gabonahegy tövében ott ül Szonja és az agronómussal beszélget:

— Mondd csak Vaszilij! Mikor kapnak a kolhozparasztok előleget? Hiszen beadási tervüket már teljesítették.

Rövidesen sor kerül az előlegosztásra is. Egy. előre még senki sem, kéri. Mindenkinek bőségesen van még tavalyi gabonája. Idén is kiadunk mun- kaejgységenkint legalább 5 kilógrammot. Nézd csak, mennyi gabona van a szérűkön.

Szonja elgondolkozva néz a sztyeppel éjszakába. Időnkint gépkocsik fényszórói villannak fel.”A begyüjtőhely felé vezető úton szüntelenül robognak az autók. A többi kolhoz qabonaterme- lői is sietnek eleget tenni legelső államiránti kő. telességüknek: a gabonabeadásnak.

sérti meg azokat. Szükség esetén könnyen meg lehet változtatni a keréktávolságot. A „CsSz—1.5“ típusu gépnek még egy különös sajátossága van: alkalmas arra, hogy a meredek lejtőkön is dolgozzék.

„Vörös jurták“ a hegyilegelőn.

Nagy méneseket, csordákat, gulyákat és nyájakat hajtottak át még télen a járhatatlan hágókon a hegyilegelőkre Kirgizia kolhozparasztjai. A csikósok, csordások, gulyások és juhászok tízezrei késő őszig a hegyek között élnek családjaikkal együtt. A Kirgiz SZSZK népművelésügyi minisztériuma húsz vándor- mozit küldött a hegyek közé. A hegyilegelők szállásain a párt és a Kom szomol népnevelői „vörös jurtákat" (vörös sátrakat) rendeztek be, amelyekben a pásztorok rádiót hallgatnak, orosz és kirgiz nyelvű könyveket, folyóiratokat és napilapokat olvashatnak. A népnevelők rendszeresen tartanak kiselőadásokat és tájékoztatják a pásztorokat a külpolitikai és belpolitikai eseményekről.

Uj könyvesboltok a tadzsik falvakban.

Tádzsikisztánban az Októberi Forradalom előtt a lakosságnak csupán fél százaléka tudott írni-olvasni, tád zsik nyelvű könyvek pedig nem voltak. Ma viszont nemcsak minden faluban, hanem minden egyes tadzsik kolhozparaszt házában is találunk már könyveket. A tadzsik kolhozok 75 százalékának van saját könyvtára. Sok kolhozkönyvtárban a könyvek száma eléri a tízezret. A kolhozparasztok egyre jobban érdeklődnek a könyvek iránt. Idén az első félévben másfélszer annyi könyvet vásároltak a tadzsik falvakban, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Nemrégiben új könyvesboltok nyíltak meg több kerületi központban: Ordzsonikidzeabadban, Kaniaba- damban, Ura-Tubeban és több más kerülti központban.

A gorkiji területen rohamosan terjed a gyorsvágási mozgalom

A gorkiji területen rohamosan terjed a gyorsvágási módszer. Jelenleg a legtöbb vállalatnál a munka- padok 25—30 százalékán már gyorsvágási módszerrel dolgoznak. Sok munkás nagyszerű eredményeket ér el. Jermakov. a „Gorkij" autógyár dolgozója keramikus kések alkalmazásával a középkeménységű acél megmunkálásánál percenként 2.280 méteres, szürke öntvénynél pedig 3.600 méteres vágási sebességet ért el. Naumov esztergályos a lágyacél vágásánál percenként 3.600 méteres vágási sebességet ért el.

Gorkijban munkások és szakemberek részvételével tudományos termelési konferenciát tartanak. A konferencia célja az élenjárók gazdag tapasztalatainak tanulmányozása, valamint a bevált módszerek bevezetése az elmaradó vállalatoknál.