Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
2 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 18 A Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország9 Nagy "Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdés ügyében. A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy ismét felhívja Francia- ország, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németország nak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra. hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya elé terjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, amellyel kapcsolatban Franciaország. Anglia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-Britannia és P7. Egyesült. Államok kormánya — elutasítva a német békeszerződés kérdésének megvizsgálását — más útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia é- az Egyesült Államok kormánya ezer- k'l'enc'százötvenkettő május hó 26-án aláírta Adenauer bonni kormányával ..a három hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést“, amelyet úgy ismernek, mint „bonni egyezményt." Ugyanezévi május 27- én pedig Franciaország. Olaszország Belgium. Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az „európai védelmi közösségről" szóló szerződést, amelyet „párisi egyezmény“ néven ismernek. Emellett mind a „bonra egyezmény", mind pedig a „párisi egyezmény" ötven évre előre elszs- kíthatatlanul összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó északal- lanti tömbjével. A bonni és a párisi egyezmény a német militarizr.ius újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat- Németország a világuralomra igényi tartó más hatalmak támadó terveinek eszköze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a német kérdésben lépett, a német militariz- mus feltámasztásához, egy új európai háború veszélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az. amely megfelel azoknak a békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezése után vállalt magára Németországgal kapcsolatban, az az út amely megfelel az európai béke meg szilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és, hogy azóta nem csekély változások történtek, amelyeket a német kérdés végérvényes rendező sénél figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdítani a be- keszerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra t: kifejezik valamennyi európai nép közöttük a német nép érdekeit és ezeket a német békeszerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a riémet be keszerződés megkötésének elsőrend'' jelentősége van a német prob lém, rendezése szempontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szükségessé teszik a német békesze* ződés megkötését, a jegyzék leszöat- zi. hogy az szilárd békefeltételekc állap'! meg a német nép számár elő fogja segíteni Németországnak mint egységes, független, demok^a- tikus és békeszerető államnak a fejlődését. biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműködés lehetőségét az egyenjogúság elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és s/ Egyesült Államok kormánya azzal indokolja a német békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nincs össznémet kormány, mely résztvehetne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indokolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásának Franciaország, az Egyesült ÁJlarpok és Anglia poli'i- kája valóiéban nemcsak odavezc hogy mindinkább elhúzódik a békeszerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is, hogy ugyanekkor elhúzódik az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szétszakítottságánsk leröf#íté sére Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya az össznémet demokratikus kormány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le. hogy a négy hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges „feltételek“ megteremtése céljából vizsgálatot folytató, úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem 'ehet másként értékelni, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtartását külföldi hatalmak kezébe adják át. s ebből a célból mindenféle külföldi „vizsgálókat" ültessenek a német nép nyakába, mintha nem is Németországról volna szó, amelynek sokéves demokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet kirekesztik belső kérdéseinek megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott demokratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdése a német nép számára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Francia- ország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében. A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt államok részvételével a legközelebbi hat hónapon belül összehívható és nem látja indokoltnak a békeértekezlet összehívásának további halogatását. Az említett határidőn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzetes nunkát be lehetne fejezni. Emellett fontos biztosítani Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békeértekezleten. A békeszerződés előkészítésében az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig résztvehetné- ”>ek a Kelet- és Nyugat-Németország ban fennálló kormány képviselői. 2. Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy a Német Demokratikus Köz- ársaság és a Német Szövetségi Köz- ' ársaság parlamentje a demokratikus tervezetek széleskörű részvételével deiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely he- vettesítené a Német Demokratikus 'öztársaság és a Német Szövetségi köztársaság mostani kormányát, a Celet- és Nyugat-Németország költ ti közvetlen megegyezés útján oesalakítható. Amennyiben ez most örülményesnek bizonyul, akkor az ieiglenes össznémet kormány a Né- ■•'t Demokratikus Köztársaság, va- ■mint a Német Szövetségi Köztáraság kormányának bizonyos időre •aló fenntartásával is megalakítha- ó. Ebben az esetben az ideiglenes issznémet kormány nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlá- mzott funkciókkal rendelkezik majd \z ideiglenes össznémet kormány megalakítása azonban még ebben a helyzetben is reális előrehaladást jelent Németország egyesítése irányáén. aminek össznémet kormány vadban szabad, össznémet választások alapján történő megalakításában teli teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány ■ladatai: a) az ideiglenes össznémet kor- nány megoldhatná az olyan halaszthatatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint. Németország képviselte a békeszerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a íemzetközi szervezetekben; Németország bevonásának megakadályozása olyan koalíciókba vagy katonai rzövetségekbe, amelyek a hitlerista Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányulnak; német állampolgársági kérdések; demokratikus pártok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista és a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges egyéb szervezetek létezésének megakadályozása, a Kelet- és Nyugat- Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése; közlekedésiposta- és távíróforgalmi kérdések; a megállapított övezethatáraktól független, szabad személyi és áruforgalom kérdései; a Kelet- és Nyugat- Németország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések. b) az ideiglenes össznémet kormánynak mindemellett fő feladatának kell lennie az össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választójogi törvénytervezetét, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezrt részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy monopóliumok részéről nyomást gyakoroljanak a választókra. Az ideiglenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vaj ion elismerhető-e annak célszerűsége, hogy megvizsgálják megvannak-e egész Németországban a demokratikus választások megtartásához szükséges feltételek, ugyancsak ennek az ;deiglenes kormánynak kell megtennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartia. hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kor mánya intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. 3. A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló nénzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal szemben fennálló és a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tartja Német ország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kapcsolatosan megfelelő határozatokat hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátétel! fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni állami tartozásainak fizetésétől, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is, amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak. Ebből a célból javasolja, hogy az említett csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják tű1 a Német Demokratikus Köztársaság ás a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése bevételeinek öt százalékát, de minden esetre ne múlják felül az 1949 évi megszállási költségek összegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozott az északatlanti tömb megalakításának hatása. A szovjet kormány ezzel együtt javasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső megszállási költségeivel kapcsolatban 1945 óta felgyülemlett adósságának megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió. Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közeljövőben hozandó ha tározatok a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják és ezzel elősegítik a béke, valamint a nemzetköz' biztonság megszilárdulását. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának. A jegyzékhez mellékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet kormány által 1952 március 10-én be nyújtott tervezetét. A tervezet leszögezi, hogy a német békeszerződés megkötésének igen nagy jelentősége Düsseldorf (ADN): Max Reimann, Németország Kommunista Pártjának elnöke augusztus 10-én a párt elnökségének tizedik ülésén Németország Szocialista Egységpártjának új politikájáról és Németország Kommunista Pártjának feladatairól beszélt. Beszédében leszögezte Németország Kommunista Pártja választási munkájának alapelveit, majd hangsúlyozta, hogy a választási harc központi kérdése Németország egységének békés úton történő helyre- állítása. Reimann hangsúlyozta, hogy a koreai fegyverszünet megkötéséből az alábbi következtetést kell levonni: aki az amerikaiak háborús provokációs politikáját. Németország ra is ki akarja terjeszteni, arra éppen olyan megsemmisítő csapást mérnek, mint Li Szin-Manra. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának új politikájáról Reimann kijelentette, hogy a német egység helyreállításának lehetősége ma nagyobb, mint eddig bármikor. Reimann részletesen kitért Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának 15. ülésén hozott határozatokra, amelyekről megállapította, hogy példát mutatPáris (MTI) Párisban hétfőn nem jelentek meg a reggeli lapok és nem jelennek meg az esti lapok sem. A nyomdai munkások és az újságírók tüntető 24 órás csatlakozása a széles hullámokban továbbterjedő és folytatódó sztrájkmozgalomhoz, bizonyítja legjobban a mozgalom egységét és erejét. Párisban továbbra sem közlekedik a Metro, nem közlekednek az autóbuszok, az egész országban — ha lehet még szélesebb akcióegységben — folytatódik a vasutasok és postások sztrájkmozgalma, a bányászok nem szállnak le a tárnákba és a legújabban beérkezett hírek szerint újabb és újabb foglalkozási ágak dolgozói szüntetik be a munkát. A Laniel-kormány tagjai vasárnap egész nap tanácskoztak, milyen hatalmi eszközök igénybevételével tudnák megtörni a mozgalom impozáns egységét. E célból Laniel minisztervan az európai béke megszilárdítása szempontjából, majd ismerteti, hogy milyen alapokon kell a német béke- szerződést felépíteni. Ismerteti a politikai, területi, gazdasági, katonai rendelkezéseket, amelyeknek alapján a német békeszerződést fel kell építeni. nak Németország Kommunista Pártja számára és segítséget nyújtanak a nyugatnémet munkásosztálynak. A továbbiakban Max Reimann Németország Kommunista Pártjának választási harcáról beszélt. Ismertette Németország Kommunista Pártja és a Német Szociáldemokrata Párt viszonyát a választási harcban, amelynek során az a feladat, hogy teljesen tisztázzák a szociáldemokrata vezetőség politikáját és kipellengérezzék a jobboldali szociál demokrata és szakszervezeti vezetők szerepét. Az új szövetségi gyűlésije csak az Adenauer-politika tényleges ellenfeleit szabad beválasztani. Ha Németország Kommunista Pártjának erős képviselőcsoportja van a szövetségi gyűlésben, az lehetetlenné teszi az Adenauer-féle politika folytatását és kiharcolja a megegyezés ás a béke politikáját. Max Reimann a következő szavakkal fejezte be beszédét: „Ha pártunk politikáját mindenütt harcosan és meggyőzően megmagyarázzuk a tömegeknek, semmiféle választási •error, semmiféle az Adenauer-kor- mány által támogatott fasiszta cso- oort, semmiféle fenyegetés és hazugság sem menti meg az Aderauer- kormányt a vereségtől." elnök fogadta Léon Jouhaux-t. a For ce Ouvriere elnökét, akivel „emlékiratot“ adatott át magának. Más miniszterek viszont a Force Ouyriéye kötelékébe tartozó gázgyári ' 6« vjj- lanyüzemi munkások küldöttei! fogadták. Ezzel szemben tény az, hogy mindhárom szakszervezeti központ tagságához tartozó dolgozók rendületlenül kitartanak a sztrájkban és megvetéssel fordulnak el a jobboldali szocialista Force Ouvriere vezetőségében ülő kormányügynökök paktálásától. A legújabb jelentések szerint a nemzetgyűlés elnöki hivatalától eddig kétszáznégy különböző pártállá- su képviselő kérte sürgönyileg a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának egybehívását. A házszabályok szerint az egybehíváshoz a képviselők egyharmadának, tehát kétszáz- kilencnek hozzájárulása szükséges. _____________L_______ V japáni amerikai támaszpontok munkásai a fegyveres erőszak ellenére folytatják sztrájkharcukat Peking (Uj Kína) Augusztus 12-én. az amerikai támaszpontok japán munkásai negyvennyolc órás általános sztrákjának első napján a Tokió külvárosában levő Jokta támaszpont közelében tüntető sztrájkolókra a támaszponton tatózkodó amerikai katonák tüzet nyitottak és négy sztrájkolót megsebesítettek. Augusztus 12-én több mint száz- ötvenezer munkás lépett sztrájkba. A japáni amerikai támaszpontokon 1 eddig az a legnagyobb munkabeszüntetés. A francia dolgozók széles rétegei rendíthetetlen kitartással és eltökéltséggel folytatlak sztráikharcukat a kormányösszeeskiivés meghiúsítására Y. M. Molotov elvtárs, a Szovietunió külügyminisztere , meghívta Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere aug. 15-én fogadta Rudolf Appeltot, a Német Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli diplomáciai képviseletének vezetőjét és a következőket jelentette ki előtte; A szovjet kprmány elhatározta, hogy augusztus 20-ra meghívja Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy jelenleg célszerű a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti viszonyok fejlesztését érintő néhány fontos kérdés, valamint az egész német kérdésre vonatkozó néhány megérlelődött probléma megvitatása. A szovjet kormánynak szándékában van, hogy még a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének Moszkvába érkezése előtt jegyzéket intézzen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia ország kormányához, amelyben kifejti a Szovjetunió állásfoglalását a német kérdésben és ismerteti a szovjet kormány megfelelő javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének látogatása lehetővé teszi a német kérdés részletek- bemenő megvitatását és — amint a szovjet kormány reméli, — újabb fontos szakaszt jelent a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti baráti viszony további fejlődése terén. R. Appelt kijelentette, hogy a meghívást a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tudomására hozza. Max Reimann beszéde Németország Kommunista Pártja elnökségének tizedik ülésén
